An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i aájboe razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTEEED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.’’
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. MÁRCIUS 18, 1927.
No. 11.
16 lejt sztaro deklino szo vlovleno drzsali vu ednoj máloj hüti
Po dvá dnévnom iszkanyi szta jo ocsa i sztríc najsla. — Trijé mládi pojbje szo zaprejti
Margaret Ford, 16 lejt sztara dekla, stera prébíva pri szvo ji sztarisaj na 302 Crest Áve nue pouleg Didier-a nizse Beth  lehema je v-nedelo vecsér nej prisla domou na szvoje vrejmen, za steroga volo szo szta risje nyéno preminyenoszt Bethlehenmzkim policájom notri zglászili. Zse dvá dní szo detektivje i sztarisje iszkali to deklo, ali brezi vszega nász hajá. Ali v-tork gojdno je edna dekla Mr. Ford-i — deklé ocsi — právla, ka tá dekla nindri  szkrita more bidti. Za  tejm  szledom szo sli i rejszan szo  deklo najsli v-ednoj máloj hüti pr Monocacy potoki, stero je v-Bethlehemi na szevernom  kráji i Groman bratovje tam Gda szta
ocsá isztríc do tej hüt prisla,
 vsze hüte szo odprejte bié, sza mo edna je zaklenyena bíla.
Tou szo gori vtrgnoli i deklo szo tam szpajoucso najsli. Te  je ovádila, kak je tá prisla. Vnedelo vecsér je na Bethlehemi na strtom i New streeti sla, 19 do 21 pojbje gori na masin pravili ka jo domou odpelajo. Meszto toga szo jo malo kouli vozili i tá vu tou hüto odpelali. Dekla je právla, ka szo tej pojbje vu tej dvej dnévaj nyou na gousz ti goripoiszkali i vecser szo nyej
 jejsztvino prineszli. Mr. Ford je potom deklo domu odpelo i Policäjsztvi naznano, ka je  deklo najsao. Vse nej	dugo
potisztom szo detektivje trí mláde pojbe doli prijali, poimé ni: Peter Burke, Robert Herlykoffer i Edward Bleamer vszi z-Bethlehema. Na polícájsztvo szo je odegnali, gde szo zagvüsenoszt za szébe polozsiti nej mogoucsi bilí i tak szo vsze trí vu Easztonszko vouzo odpelali do szouda.
MLÁDI DECSKO SZE JE SZTREJLO
Ralph C. Kramer, 21 lejt  sztar decsko sze je v-pondejlek  vecsér na szvoji sztarisov doumi Monocacy Sfreeti sztrejlo. Zroka do eti mao escse névejo, zakaj sze je sztrejlo, szamo fel ko znájo, ka je pojeb v-nedelo i pondejlek dobre voule bio i ka je za ednov razpitanov zsenszkov hodo. Gda szo zsensz ko opítali, jeli ona zná kaksi  zrok dati, tou je ona tüdi nej  mogoucsa bíla ino telko právla, ka ona nevej, ka pojba na tou szpravilo.
Pri mrtvom tejlči szo najsli edno cedalo, na sterom je szamo telko bilou szpíszano. “Ni kák je meni nikaj pravo vu várasi zdáj popoldnévi i tou je mené od cejle nevoule odszlobodilo.”  Ono cedalo je podpíszamo bilou R. C. K.  Ali ka je nyemi stoj pravo, od toga niscse nikaj nevej.
MARY PICKFORD
Vu Strand Theáteri prísesz ten keden márciusa 23-ga. Zdaj  obprvim bode spilani té prelej pi falat v-Bethlehemi, steroga imé je “Zatájeno Dejte” pri steroj spili od Mary Pickforda bougse zse niscse nemre spila ti, ár te sze vnougo szmejáli i joukali csi prídete glédat.
Stewart birouv je pá kandidát
Eastonszki prejdjen birouv Russell C. Stewart je vöoznano, ka de on kandidát za bi rouvszko csészt prísesztno je szén. Tou je záto vözglászo, ka  je fiskálisko drüstvo szpíszmom pítalo nyega, csi bode kandidát ali nej i vu tom píszmi szo ga proszili, ka naj nadal  jáva szvojo szlüzsbo národi.
Stewart birouv je na pokoj noga Schuyler birouva meszto bio vöimenüvani i na prísesztno leto 1917 je od voutajoucsi ode bráni bio na cejli terminus, stero je deszét lejt. Zdajsnye pred odebiranye gda do nominácije  vcsinyene szeptembra bode i odebéranye pa novembra mej szeca. Politicsni voditelje od obá párta szo vöoznanili, ka Stewart birouv nede meo op pozicije.
VNOUGO NOUVI HOTELOV ZIDAJO
Vu Lehigh dolíni i vu szou szedni várasaj edno za drüjgim zídajo lejpe prvoga klásza hotele. Pri nouvom American hoteli v Allentowni je zse zselezje vsze gorposztávleno i zdaj zidárje zacsnejo zídati sztené. Rávno tak je zselezje gorposztávleno vu Pottsville-i na nouvom Community hoteli Easton tüdi má lejpí nouvi hotel, steroga szo zdaj nej dávno  oudprli, Bethlehem pa zse tak tüdi má savoj héresen Hotel Bethlehem, stero vsza tou zna menüje, ka dobro more idti, csi ednouk tak na vsze kráje zídajo té dráge i lejpe hotele.
Grozno vmorsztvo vu Fokovci, Prekmurje
“Mőrszka Krajína” píse szledécse: — Tekoucsi mejszec 6-ga szo po brutáliskom vmor jenoga najsli od szvojega prebiváliscsa vu na 400 metrov ouzdalecs bodoucsoj grabi Szo lár Istvána 65 lejt sztaroga fokovszkoga kmeta. Po konstatejranyi vöprisevse szodniske komiszije, sze je vmorsztvo med 4—5-ga dnévoma moglo zgoditi.
Vmorsztva potvorjenoszt po preiszkávanyi i vöposzlühne nyi na vmorjenoga zseno i hcsér pa na zeta drszíjo. Zsena je 56 omouzséna
Sujszter vu Fokovci, z-szou szedne hizse valon i vu szvojoj  hizsi je prebívao, dokecs je zsena, pokojnoga hcsí pri sztariskom hrámi bíla. Tou je priszlü  zsilo prvo potvorjenoszt, ka  zakaj je tou tak bilou. Nadale  tou tüdi, ka szo vmorsztva  szlejdi z-friskim beljenyom i poda gorizaprányom bilí znikrvávi gvanti v-káhlaj  zezsgáni i osztánki v-káhlaj najdjeni, naszlednye pa ka  szo ocséva preminyenoszt za mucsali.
Po nisteri verzijaj je vmor  sztva zrok tou priszlüzsilo, ka je sztarec nej püszto vö z-szvo ji rouk grünta. Za toga volo  szo z-vküpnim nakanejnyom med szpanyom prejk vrezali  Szolára sinyek i po brutáliskom vmourili, pa odneszli vu grabo, naj szi míszlijo, ka ga je tam vmouro stoj.
Vsze trí potvorjene szo dojzadrzsali i je prejk dáli szobocskoj birovíji. Preiszkávanye nadaljávajo.
KÉDNISKA KRÓNIKA
PRED DVEMA KÉDNOMA SZE JE ZÁPRO
kongresszus, od steroga sze eto pout na popolnejsi szpomenémo, ka kaksi szramoten dogotek je bio tou. Szram je lehko vszákoga amerikanszkoga csloveka pouleg tiszte grde komedije, stero szo vu za visiso hízso imenüvanom cirkuszi doli zospilali; i szramota na ország gledoucs je tiszta nemáratnoszt, z-sterov szo sze pred nájbole znameniti právdporácsanyov razprávlanyom vöognoli szenátorje.
Csi bi zamázana solszka deca doprinesávala szkoust szenátusa trej zádnyi dnévov vsze tiszte komedije, sterikoli sztaris bi packo dao táksim otrokom.
I csi országa pörgarje tou scséjo, ka naj vu ravnansztvo nazáj príde oumornoszt, te trbej z-packati tákse szenátore, steri zvön politicsnoga zamázanoga biznisza sze z-nikim nebrigajo.
MÁRCIUSA PRVOGA,
GDA SZO ZNALI
ka zse szamo trí dní má odzaja kongresszus, bi escse ober za eden cejli vrsáj valon znameniti právdporácsanyov mogli resitev prineszti. Zaosztányeni szo bilí z-delom, ár szo prvle od prohibicije predgali, potom szo pa Boulder Dam-a porácsanyi mogli sinyek vöza vinonti, ali csi bi sze vnocsivudné oumorno tanácsivali, lehko bi opravili znamenitejsa porácsanya.
Vecsina, Coolidge-Mellono va konzervativna csupora je na oumorno i rédno tanácsivanye szamo tak bíla nagibna, csi liberáliska- radikáliska csupora odsztoupi od pennsylvaniskoga i illinoiskoga odabéranya svindlarí razprávlanya.
Liberáliske szo z-voditelszt vom Reed szenátora tou zseleli, ka do decembra, dokecs nou vi kongresszus vküper ne szé de, naj odebéranszke svindlaríje preglédajaucsa komiszija nepresztanoma  vu funkciji osztáne.
Prezidenta párt je v-tou nej bio nagiben notri idti i ráj szo nazáj zadrzsávali vszáko oumorno delo, liki bi pa pod voutanye püsztili Reed-a porácsanye.
SZPOMENOUTI MOREMO NASE CSTEJOUCSE,
ka pred lajnszkim odebéra nyom szta vláda i Mellon mocsno bojüvanye nadaljávala prou ti Vare szenátor-kandidátom, ár szo oni drüjgoga zseleli za  szenátora odebrati vu Pennsylvaniji.
Vö szo pokázali od Vare-a, ka je panamiszt, ka je prouszen kuplerájos, ka je nej vrejden na tou, ka bi vu posteni társa ság priso i cilou nej je vrejden na tou, ka bi kotriga bio szená tusi.
Ali po velkoj svindlaríji i znezgovornim podmítanyom szo dönok Váre-a odébrali za sze nátora i zdaj rávno toga goszpouda vu branitelsztvi szo  Coollidge-Mellonove csupore  vsz lüdjé naprejsztoupili.
Tomi zrok je tou, ka szo sze od odebéranya mao Coolidge ovi vözmirili z-Vare-ovimi, ár tak do jedíno ednoga voutoma vecsino meli od decembra vu szenátusi i záto je potrejbno bilou mér zvézati z-tisztim sze-
nátorom, od steroga sze prvle doszta grdosztíje i bozsníje vörazglászili rávno oni.
Országa posteno pörgarsztvo more viditi, ka szo Coolidge ovi cejlo szenátusa tdelo nazáj zadrzsali, rávno szamo záto, ka naj toga zamázanoga odebéranya preglédanye na nemogoucse denejo na naszledüvajoucse mejszece.
JEZERO PA JEZERO LÜJDI OBCSÜTI KVÁR
tomi, ka je szenátus nej dokoncsao szvojega dela i ka naj drüjgo niti ne szpomínamo, szamo tou, ka szo nej zvoutali od dolizasztávleni imányov nazáj povrnejnya prineseno po rácsanye, stero pa szo zse prvle na prvo formo szprejéli.
Deszét pa deszétjezér nemskoga ploda amerikanszki pörgarov zdaj lehko csáka novejse edno-dvej leti na szvoje nepravicsno dolizasztávleno imánye i medtém znábidti escse ednoga Millera imenüjejo vö za “pazitela” táksi imányov, ka naj szpokrádnejo tiszto tüdi, ka je escse doszegamao osztalo.
Cejli küp penzionszkoga porácsanya je csakalo na voutanye i eden sereg roumarszki szoldákov i szoldacski vdovic  de ztrádalo szvojo penzijo, ár  je nasim politikusom tou nej szilno i oni májo drüjgo delo,  stero nyíh dosztája, z-steroga haszek májo.
TÁKSO NESZMILENO I NESZRÁMNO SPILO
szo nadaljávali zádnye trí nocsí i trí dni vu szenátusi, gde szo jezero pa jezero lüjdi djáli na nikoj, jedíno szamo záto, ár je nasega odícsenogu governmenta párt po vszákoj cejni brániti mogao odebéranszke paname.
Persze Coolidge prezident bi lehko vcsíno tou, ka bi kongresszus na poszebno szejo vkü per pouzvao i vu tom pripetjej bi vcsaszi lehko kcoj príjal, naj bi prejk oaztányena porácsanya rejsili, ali da pa té dobroute prezident nemre vcsiniti országi.
Nemre vcsiniti záto, ár vejm bi te nadale razprávlali szpomínane odebéranszke skandále ali poszebno nemre vcsiniti  záto, ka je Wall Street zse komaj csakao, naj konec bode kongresszuskoj szeji.
ÁR NEJ JE TOU ZNAMENITO ORSZÁGI
ka naj ravnansztvo vrédi  tecsé i ka naj zse dugo odlása joucsi dojzadrzsáni imányov sors, ali roumarszki szoldákov  sors resíjo, nego tou, ka naj Kellog zvönejsnyi miniszter szlobodno rokou dobí naszlejdnye k-priprávlanyi na bojno. Dokecs kongresszus drzsí  szvoje szeje, tecsász kongreszmanov i szenátorov edna mala  csupora nepresztanoma lehko molesztejra zvönejsnyega minisztera z-ednim-ednim nepri-
jétnim pítanyom, csi na Kino, ali na Mexiko, ali pa na Nicaraguo gledoucs i tá pítanya szo trno neprijétna bilé governmenti i Wall Streeti.
Zato sze je zgoudilo, ka szo
Mexiki vu zádnyima  dvema mejszecoma mér niháli, ali gvüsni szmo lehko, ka za dvá  mjszeca znouva vu krízis pripelajo ország Kellog-je.
MRTELNOSZT
Necsákani vdárec i do groba trpécsa zsaloszt je doszégnola Korpics familio, zavolo  ocsé hitre mrtelnoszti. Korpics István je dugo lejt bio  Bethlehemszki prebiválec, gde szi je szvojov pasclívosztjov i postenosztjov vnougo prijátelov szpravo i vszaki cslovek, kí ga je pozno, ga je jáko lübo i postavo. Rodjeni je bio v Márkovci 1889 leta.
Komaj pred pár mejszecami je obetezsao i zdaj preminoucsi pétek márciusa 11-ga predpoldnévom od devétoj vöri je vu St. Lukes spitálaj mrou, kama sze je trno zselo i na nyegovo zselejnye szo ga v-csetrtek popoldnévi tá odpelali. Pokopáliscse je márciusa 15-ga predpoldnévom bilou z-velkim  táljemányom z-pokojnoga douma 217 Columbia Streeta, v-nemskoj rim. kath. cérkvi je bíla szv. mesa szlüzsena i potom szo pokojnoga na nemskom cintori polozsili na vekivecsen pocsinek. Na szprévodi  je Prvo Szlov. Bratovcsine Pomágajoucse Drüstvo vu Ameriki Materno Drüstvo v-Bethlehemi z-velkim tálom tao vzélo, ka naj szlejdjen szloboud vzeme od pokojnoga drüstvenoga brato.
Korpics István-a mrtelnoszt cejli Bethlehemszki szlovenci zaisztino zsalüjejo, ár szo edno prijaznívo kotrigo zgübili vnyem. Ali nájbole ga zsalüjejo, zsena i csvetéro decé Joseph, Stephen, Johnie i Margit i dvá brata John i Peter.
VELKA ZSELEZNISKA NESZRECSA V NORTHAMPTONI
Dvá moska i edno zsenszko je na szmrt podvozo vlák (train)
Pred novin zapéranyom szmo  zsaloszen glász doubili, steri nász szlovene telko doszégne,  ka szmo pá ednoga vrloga i poprejkno poznánoga szlovena zgübili. Németh Lajos, 38 lejt sztar szlovenec, kí szo na 905 Mechanic streeti prebívali, szo pri zseleznepouti neszrecsi vu  Northamptoni na áldov szpad noli. Németh szo kotríga bilí Prvo Szlov. Brat. Pom. Drüst va pri maternom drüstvi.
NEGA DRÜJGO ODZAJA KAK TOU,
 ka tiszti vnougo jezero kvár  ni lüjdi more z-trplívosztjov csakati do decembra, gda vu kongresszusi znouva zacsnejo spilo. Ali da pa tisztoga hípa da prezidenta odebéranya cajt zse trno blüzi, tak szi pa te leh ko racsünamo naprej, ka sze oumorno i posteno delo v-de cembri tüdi ne zacsne.
I prvle ali szledi sze dozsivémo escso toga, ka, sze Amerike prebiválsztvo navoli té ko medije i sze nyemi  pregrdne parlament, k-steromi sze ne falí doszta i ednouk szamo szloboud vzeme od tiszte hamisne demokrácije, vu stere iméni all Streeta ravnajo. Vejm kapitalski stampi zse
 tak dén za dnévom tou trobün-
ka je diktáatorszki szisztem nájlepsi na szvejti i nej je nemogocsno, ka prinasz tüdi nájde Wall Street ednoga amerikanszkoga Mussolinija.
I kí szo z-pazkov szprevája li kongresszusa dva zádnyiva  periodusa, tiszti zaisztino nedo  sajnálivali, csi presztávijo tou  betezsno násztavo, ár toga hüj si szisztem niscse nemre pri neszti na Zdrüzsene Drzséle.
Philadelphiszki fiskáliske prouti Volstead právdi
Do eti mao je escse nej bilou csüti vu zdrüzseni drzsélaj, ka-bi fiskáliske prouti Volstead právdi tak ocsiveszno prouti sztoupili kak zdaj vu Philadelphiji. Zdaj tou preminoucso szrejdo je Philadelphijszki Bar Association gyülejs meo  na sterom szo pod voutome püszti li ono preporácsanye, stero tou vöpovej, ka naj na Volstead szüboj právdi szpremembo naprávijo, ár je tou právdo vu zdajsnyoj formi nej mogoucse notri zdrzsati. Za tou porácsanye je 59 voutortiov bilou prouti porácsanyi pa 32 voutov. Nájbole znamenito vu tom porácsanyi je tou, stero med vecsim tou právi, ka prej govermentszki szlüzsbenícke, kí vu szühe právdi notridrzsányi szlüzsbi sztojíjo, privátno szamí tüdi prelomijo, ali vu szlüzs bi pa scséjo valánoszt spraviti toj szühoj právdi.
Tá rezolucija bode vönastampana i rázno poszlána k-drüjgim fisikáliskim drüstvam vu zdrüzseni drzsélaj i vu etoj drzséli k-vszákoj fiskáliskoj drüstvi. Zvöntoga escse posle jo drzsélszkoj legiszlaturi i k-kongreszusi vu Washington, D. C. Philadelphijszko fiskálisko drüstvo sze vüpa, ka sztém csinejnyom pritiszk naprávijo na právde dávce i prisziljeni do sztém oprávlati.
Dugi nousz szo doubili szühi agentje
Doszegamao je vu Amerike nájvecs máli várasaj i vesznicaj pörgarmestrov i szkvájerov plácsa i dohotek z-pejnezni kastig ziso vö, stero szö vönavrgli zá rázlocsneféle pregrejse nya. I ár nájvékse, pejnezne kastige na tiszte lüdí lehko vönavrzsejo, steri szo prohibicijo prelomoli, szo szkrb meli na tou, ka naj kak nájvecs táksi tozsbéo príde pred nyíh, escse szo szkrivna spicline tüdi placsüvali, szamo naj li vecs, táksi pregrejsenyov prizsenéjo  gori.
Pa csi szo vu szvojoj kroglini zse nej najsli tákse “grejsnike”, stere bi lehko pokasti gali, pravico szo meli vu velke  várase tüdi poszlati szvoje lü dí i tam vküper pobérati prouti  szühoj právdi pregresécse, stere szo pred szébe dáli posztaviti szo neszmileno na nyé pokrili moker prt, ár szo haszek meli z-tisztoga.
Od Táksega dohotka zdaj vszi vkraj szpádnejo. United States Supreme Court je premi noucsi keden tákso právdo prineszo, ka niti eden pörgarmester ali szkvájer neszmej vu ták sem poszli szouditi, z-steroga  haszek má i poetomtoga rávno tak szamo plácso dobíjo, kak vszáki drüjgi csesztník.
Tou je velki za vüja vdárec  szübim agentom, szkvájerom, ár kakda je doszegamao bilou, lüdsztvo je vszigdár szekejranyi, mantrányi bilou vödjáno. Do eti mao szo velki haszek meli z-toga, csi pa nedo meli  velkoga dohotka z-prohibicije, te je niti nedo mogli, nedo je  scseli tak szigurno notri zdrzsá vati dati z-lüdsztvom.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager, 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPEEJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCEIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Pogrouzo sze je eden bremenszki hajouv nablüzi Liberty Statua
Hajouva personsztvo, 44 lüjdi, szo vu szlejdnyoj minuti obránili. — Velka neszrecsa vu meglenom vrejmeni.
Z-New Yorka glászijo: — Nablüzi Liberty szobora sze je velka neszrecsa zgodíla preminoucsi csetrtek vecsér. Dvá bremenszkiva hajouva, steriva szta z-pazlívosztjov plavala vu velkoj megli, szta sze vküper vdarila.
Te eden je Southern Pacific Steamship kompanije El Sol. iména hajouv, te  drüjgi pa American Diamand Line-a Sac City iména hajouv bio. Csi gli szta hajouva szploj pomali sla. vküpvdárjenye je záto neszmer no bilou.
El Sol sze je vu krátki minutaj pogrouzo i za szebom je odneszo za millio dollárov vrejdnoszti naklajenya.
Sac City-i sze je po velkoj zsmécsavi poszrecsilo nazáj pri pleziti vu broud, gde je vözvézao. El Sol sze je vu 50 fuszov globocsíni pogrouzo, steroga persounsztvo, 44 lüjdi sze je vu zádnyi momentaj poszrecsilo obrániti od zalejanya.
Odati szo scseli New York drzsélo
Doli szo príjali ednoga svindla ra z-zsenouv vréd vu Montreali, steriva szta New York drzsélo odati scsela indiánerom
Montreal, márc. 15. — Kak sze vídi escse itak jesztejo táksi lüdjé, kí szi oumorno míszlijo na tou, ka naj doli küpijo Woolworth Building ali pa Brooklyn Bridge.
Orrin J. Kellogga i zseno szo dojprijali za toga volo, ka szta znoriti scséla eden sereg indiánerov. Odati szta scsela nyim New York drzsélo, na lehko dojplacsüvanye, pouleg máli rátov.
Kellog je trno prílicsno delao, podpíszke je pobérao med indiánerami, indiánerje sze zavézsejo na tou, ka za gvüsno summo prejk vzemejo New
York drzséle eden tao — ár sze zlehka poszvedocsi pred biroví jov, ka New York drzséla vu isztini indiánere dosztája. Indiánerje szo sze trno veszelíli tomi bizniszi, ár je Kellogg brezi dvojnoszti notri poszvedocso nyim, ka je drzséla 6 jezero dollárov vrejdna.
Románszka kralíca i Amerika
Isztino je meo moj szin, gda  je tou pravo, ka szo amerikanci neosznovlene szvinyé”.
Vu edni chicagoszki engliski novinaj je szhájalo zgornye vözglásenye, stero je prej ro mánszka kralíca  povejdala med amerikanszkim parádis  kim potüvanyom.
Mária kralíca, pred sterov szo amerikanci na koulina  szpadnoli, gda sze je eti zdrzsa vala, ka csi vu hurráznyivanyi glí nej, ali vu dolláraj szo bog me skrtlavi amerikanci i zame távajoucs je za szvinyé imenüvala amerikance.
Tou lüsno kralíco, stero na okrouzsnoj pouti potézsenoga i  nevucsenoga románszkoga lüdsztva na tla prevrzsenye szprevája tam domá, je britko ban-
tüvalo tou tüdi, ka szo amerikanci nej doszta ceremonije spilali z-králeszkim Nyi Velicsansztvam vu Europi “vöhodécsimi” poníznimi oberkanya mi, titullami i po dolláre eszi prisévso Márijo szo z-szledécsimi neprijétnimi pítanyami molesztejrali od nyénoga domá povrzsenoga betezsnoga králeszkoga mozsá:
“Hej, kralíca, kak sze má sztári cslovek domá?”
Vu králeszkoj plemenitoszti tak obcsütno zbantüvana kralíca je prej szledécse povejdala na tou pítanye:
“Ali ka je mogoucse csakati od ednoga táksega národa, steri szvojega országa prezidenta szamo po krsztnom iméni zovéjo.”
Notriprivandrajoucse zsenszke i pörgarizejranye
Vu Pennsylvanije drzséli naszkori zacsnejo notriprivand rajoucse zsenszke pörgarizejra ti, kak je zdaj edno glasenyé vödáno z-Harrisburga. Zdajsnyega hípá 246,000 táksi privandrajoucsi zsenszek jeszte, stere szo escse nej pörgarce i stere scséjo, naj pörgarce posztánejo.
HURRAH!
Vermont drzséla prebiválsztvo, dotícsno Vermont drzséle právdedávci szo vözbrodili, ka vu zdajsnyoj formi nemre bidti blájzseni národ.
Tanácsivali szo sze, szvajüvali szo sze, ka za bozso volo ka dönok falí k-blájzsensztvi, dokecs szo naszlejdnye goriprisli, ka zdajsnyega nasega drágoga prezidenta iména escse nega okivekivecsnoga na mappi.
Ali da pa szo náglo niti edne drzséle nej mogoucsi bilí znouva prekrsztiti, pa ni ednoga várása szo nej mogli goriposztavíti, tak szo pa te szpremejnoli 4 bregouv imé vu nyuvoj drzséli.
Sal Ash Mountain, Pico, Killington i Shrewsbury bregoüv iména na Coolidge bregouv csuporo okrsztili i zdaj zse — tak szi míszlijo — blájzseni i zadovolen bode ete národ.
Tou málo iména szpreminyá vanje de vu lejpo summo pej nez kostalo Vermont drzséle porcijoplacsüvajoucsim, ali z-z-tpuv málicakosztjov szo sze prisztojni goszpodje nej briga-
li.
Oni szo gizdavi scseli bidti na szvojega Cooidge-a i escse je lepou odnyíh, ka szo drzséle imé nej szpremejnoli z-loyál sztva za nasega velkoga iména prezidenta na Coolidge State.
ZAHVÁLNOSZT
Odszpodi podpíszani z-zsalosztnim szrdcom povejmo lejpo zahválnoszt vszém onim prijátelom, szpoznáncom i cejloj rodbini, kí szo na mojega pokojnoga mozsá, dotícsno ocsé szprévodi tao vzéli, korine i vénce poszlali i vu drüjgo formo na pomoucs bilí pri szprévodi; tak tüdi Prvo Szlov. Bratovcsine Pom. Drüstvi, ka je z-ták sim lejpim seregom tao vzélo pri szprévodi i vszi drüjgi, kí szo na szprévodi tao vzéli naj szprímlejo naso lejpo zahválnoszt.
KORPICS MÁRIA, vdov. i deca.
ISZKANYE
Iscscemo edno deklo za do mánye delo. Za plácso sze zse  zglíjamo. Glászi sze lehko vu  reditelsztvi, 512 E. 4th Steet, ali pri lásztniki, 533-35 E. 3rd Street, Bethlehem, Pa.
NA ODAJO
Na dobroga trzstva groszeri i butcher baota za drüjgoga dela volo je vcsaszi na odajo. Atresz sze lehko pozvej vu reditelsztvi, 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
Csi vam je potrejbno
NA LEJPE KORINE
Za Gosztüvanye za Krsztitje za Kincsanye i vsze drüjge potrejbcsine? Prídte knam, prinasz dobíte lejpe, dobre i fál i vcsaszi.
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telepbone 3209
PRINASZ ZDAJ JESZTE SZTOLNA CIPELNA ODAJA ZA
98c
Tej cipeli szo predetim bilí po $5.00 i escse vise. Jesztejo do 8 numere i tou szo vszi nasi dobri rédni cipeli.
M. E. Kreidler & Sons
17. E. THIRD STREET,
bethlehem, pa.
CHICAGO, ILL.
Naznánye
Prvo Chicago-szko Vogrszko Szlovenszko Betezsne Pomágajoucse Drüstvo Chicago, Ill.
Nasztgvleno je vu Chicago-i 1920 leta, Novembra 14-ga, szvoje rédne gyülejse obdrzsáva vszáki mejszec prvi tork 8 vöri vu Národnom Halli, 1802 S. Rosine Ave. Chicago, Ill.
Tou odzgoraj imenüvano Drüstvo rédni kotríg má 145 i gotovi pejnez má 5,901 dollár. Notrisztoplejnya cejna vu tou Drüstvo je: od 16 lejt do 25-ti $1.50, od 25 do 35 $2.50, od 35 do 45 $3.50. Na tou Drüstvo plácsa za betezsno pomoucs 6 kédnov, na keden 10 dollárov, ino 7 kédnov na keden 5 dollárov. Mrtelnoszti plácsa 200 dollárov, eden Lemozin i Drüstva Vejnec. Za tou kotriga plácsa 1 dollár na mejszecsno placsilo.
Tak postüvani Szlovenje  glédajte, ka bodete kotrige tomi goriidoucsemi Drüstvi kak  nájprvle, za stero szebi i vasoj familiji haszek vcsiníte, stero  je nej vecs kak réd ino duzsnoszt za postene Szlovene.
Toga odzgoraj imenüvanoga Drüstva csesztnícke szo: Károll Gáspár predszedník; Ballek István podszedník; Kozár Terézia 2-gi podszedník; Horváth Ballás szekretár ; kí vsze Drüstvene knige szpeláva. Átresz je 5841 S. Shilds Ave. pri kom sze nonve kotrige tüdi lehko glászijo, tak tüdi pri sterojkoli rédnoj kotrigi. Nérheth József penezni titkár; Mike Novák notáros.
Trusti szo: Kálmán Zsilavecz, Alouis Lázár, Merkl István. Racsunovpazitelje szo: Horváth István, Ballek János Tallaber János. Dveripazitel: Balazsicz Mihály. Drüstvapazitel: Jakics István. Doktor je: Dr. A. C. Halmos, 441 Fullerton Parkway, Phone Diversey 1739.
Moski! Szpóznajte Novo Gvantino Blágo!
Za sterimi 47 lejtni zadovolni küpci sztojíjo
Nouvi z 2-mi Lacsami Gvanti i Zgornyi Kapútje
$18 $20	$25
$30	$35	$40
i gori do $45
Nájvékse
Prebéranye
Nájfinejsi
Kvalitét
Nájnizsisé Cejne
“Refowich-ovi $22.50 Speciálni. Gvanti” Té szj zse vszáki lehko küjpi.
Preberite szi znasega vnougoga szprotolejsnyega blága
Zadovolnoszt je Garantérana I prisparate od $5 do $15,00
Refowich-ovi Zgornyikaputje ............ $25.
ZA KONFIRMÁCIJO GVANTI SZO KRÉDI
REFOWICH-OVI KOLAPOSKE ZA MOSKE
Lejpi Szívi, Sznajzsni Zsuti i sveklo szejri 4 falate z-Pruszekom Gvant
$3.45 $5.00 $8.00	$8.50 $10.00 $15.00
i gori do $22.50
Pojbinszke Sapke $1. i vise
Pojbinszke Bejle Szrakice za Konfirmácijo $1.00 i vise
Rávno ti prílicsni Gvanti za pojbe za Konfirmácijo i za Vüzen.
Sztém idejo edne duge, ali krátke lacse
Noùvi Holsztiki
Nouve
Strunfe
Nouvi
Remenje
Odprejto vecsér v-Pétek Szoboto i Pondelek
Ta Zsíva Baota
Bethlehemszki Nájvéksi Gvantarje
Vszigdár Zavüpana
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
BAGO CÉCAJOUCSI SZENÁTOR
PreminoUCSI keden szo sze velki dogotki zgájali vu Washingtoni; nej szamo	tou, ka
 sze je 69-ti kongresszus szkon csao, nego nikaj drüjgo sze je tüdi zgoudilo vu Szenátusi. Pri razprávlanyi ednoga  porácsa nya — eto pout je nej znamenito, pri kaksega porácsanya razprávlanyi — obádvá párta szta vu velkom boji sztalá  medszebom, ní eden je nej  scseo popüsztiti i te eden je ono ne navádno rozsjé nücao, ka je nej püszto na voutanye prineszti, nego je gucsao, gu csao, gucsao, znicsiti je scseo z-gucsom ono porácsanye, minolo je zse pounoucsi, ali itak  szo sze namerili govornicke, steri szo formálno obstrukcijo podrzsali  na nyou. Szenátorje  szo sze szporédoma vöprevrgli, sli szo domou szpát, ali nazáj szo je zapovedali. Zagvüsno jeszte edna táksa právda, stera za duzsnost dene szenáto rom, kakstécs dugo de li drzsalo razprávlanye„ csi gli vecs dní tüdi, csi zselejo, tam morejo bidti, tém vise vu potrejb-
 nom pripetjej ji z-orozsnov
oblásztjov tüdi lehko nazáj pripelajo.
Csi gdekoli indri bi sze zgou  dilo tákse, od toga bi gucsao  cejli ország. Ali v-Ameriki sze  lüdjé doszta ne brigajo z or szacskov politikov, szamo ak-
tivni politikuske szprevájajo  tiszto z-paszkov i koncsimár szamo ob príliki odebéranya  sze gene malo poprejkno pred biválsztvo, pá te tüdi nej zszvoje voule, nego politikuske,  kandidátje cukajo notri z-szílov voutajoucse pörgare.
Eden Baseball, football, box
fighting doszta bole briga amerikanszko lüdsztvo od vszá koga právdéporácsanya.
Szenátusa preminoucsega kédna z pounouocsnim gyülej som szo zdaj zvönrédno dönok oprávlale novine, ali nej pouleg porácsanya, nego z-tem pri kapcseno, ka je Senator Reed vu frakk oblecseni bio navzoucsi i nyegove lampe szo napunyene bilé z-bagov.
Tou pa rejszan spájszno videjnye more bidti. Szenátor z-frakkom, bejlim pruszlekom i na trdo szpejglanov szrakicov  kak sze pogousztoma nagíble prouti plüvanci. Ali pa znábidti, ka sze ne poüljáva, nego z- dalecsíne tá plüje i vmejsz sze  zsverca doli cedí z-lamp po bradi na bejlo szrakico i prusz-
 lek...
Vszaki narod i lüdsztva fajta má dobre i bozsne, lejpe i grde návade, za stere szo nyim  drüjgi národje ali nevoscéni, ali pa ji döjglédajo. Zsmetno  vörjemo, ka bi bio  kaksikoli  máli národ, steri bi na Ameri ko za bage cécanya volo nevos  cséni bio, nego bole jo dojglé da, za szmejsno drzsí.
Cilou nerazmeti je, ka amerikanszli národ, steri je od  Europe vsze prejk vzéo, stero je odldocsnejse, cilou zse je na telko slo, ka  vu doszta pripet jej komedijo rédi, natelko rad prejk jemlé europszko ceremo  nijo, stero popolnoma vu nasz  protnoszti sztojí z-amerikansz kov demokrácijov, bago céca nye pa nescse povrssti, nescse previditi, ka nega bole mrzlívoga videjnya, kak gda eden prestímanya vrejden i vi sziko cesézt szpunyávajoucsi  cslovek vönapnyene líca má i na lampe sze nyemi vöcedí tísz ta negvüsne fárbe zsverca, ali
(Dale na 4-oj sztráni)
Szobotosna
Speciálnoszt
3 falate pohistva v prebivajoucso hizso
Rédna cejna je bíla - - $198.00
Zdajsnya cejna je
$149.00
Goodman Furniture Co.
522-24 E. 3rd Street Bethlehem, Pa.
(Pouleg Gostztonyi Banka)
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 658-R Bethlehem, Pa.
Phone l542
Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyeémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze granterano. Na sztejno vöre, goszli, lo  csece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
FRÁSZ PÉTER
popjejkno poznáni szlovenec  vász vöobszlüzsi, gda prídete
vu
NOLAN-CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, loopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna.
— Primejrna Cejna —
Nolan--Concilio
HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyim je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET Bethlehem, Pa.
Michael Palásthy
827 E, 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
NOVA SVÉLJA
Szpostenyom naznányam vszém szlovenszkim zsenszkam i deklinam, ka zgotávlam vszefelé gvante i stere zsenszke i dekline sze cséjo vcsiti sívati i vörezati tiszte sze primeni tou lehko navcsíjo za trno
primejrno cejno. Vszáki tork i csetrtek vecsér je sivátka i vörejzanya soula.
MRS. P. KLAUSZ 1171 East 4th Street,	Bethlehem, Pa.
PETER KLAUSZ
1171 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
PRVE VRSZTE SZABOLIJA Delam gvante i vsze popravek na kaksemkoli gvanti Cejna je trno primejrna.
Szlovencov podpéranye proszim.
ZA ZDRÁVJE I PRIJÉTNOSZTI volo szi dajte notri posztaviti CALORIC szisztéma boiler z-cevámi ali brezi cejvi. Stego vam notriposztávi:
L. N. CROUTHAMEL 916 Main Street,  Bethlehem, Pa. Telefonerajte 2452-R, ali postno kárto poslite. Vszeféle popravek hitro i rédno oprávlamo
Telefonje
591 1032-J 2451-R
Regisztrérani
Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
VREJDNOSZT ...................... $8,000,000
Kapitális i vecsina ...................... $800,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET
Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA. Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
Márciusa 2l-ga zacsétkom Pondejlek:
“ZSITKA BRÁNITEO” Tork:
“TA PÁSZT” Szrejdo:
MARY PICKFORD “ZATAJENO DEJTE”
Csetertek:
 “BOJAZLIVI JUNÁK” Pétek:
“ZAPÜSCSENA VILICA” Szobota:
“TE ZDRZEN”
Ku Klux Klan prouti Darrow-i
Clarence Darrow, héresen kriminaliszt je od toga tüdi poznáni, ka je prijátel potézseni lüjdi i négerov. Kak z-alabamszkoga Mohile várasa glászijo, te héresen fiskális je tam szpunyávao szvojo krátko vakácijo, vu sterom cajti je vecs naprejdávanya drzsao od rázlocsneféle szociáliski problémov.
Edno naprejdávanye je pred négerszkimi poszlühsávci drzsao i dugoványe je bilou prou ti biblije vcsenyej vu soláj. Pri toj príliki je nevzoucsi bio KuKlux Klan tüdi i je vu zmeslinge zadüso héresnoga fiskálisa naprejdávanye. Darrow je mogao pobegnoti i oblásztno obrambo szi najéti.
Alabamszki Ku Klux Klan  sze je nyemi protio, csi ne povrzse vcsaszi várasa, nede garantérali nyegov zsítek.
Darrow-a naprejdávanye  szo za prouti vadlüványi valon burkanye szpoznali, ali bole je mogoucse, ka sze je toga héres nega szociologusa naprejdávanye záto nej vidlo tém csarne düse junákom, ár je juzsni négerom ocsí scseo odpérati prou ti nyuvoj csarnoj reakciji.
Naszlejdnye pa je Darrow dönok mogao odszkocsiti, ka naj ga ne zlincsajo. Z-oblásztnov sztrázsov je sou nazáj vu Chicago, gde je nyegov zsítek záto dönok vu véksoj gvüsnosz ti.
308
—	Tak? No tak eszi poszlühsaj Gyuri, ár preci príde vlák, kak szem prvle pravo.
—	Pazo mo.
—	Ali pamet nyemi je indri hodila; nemirovno je z-prszti posztôli prebérao i klopkao.
—	Kak szem dnesz na tvoje píszmo v-Huszák zlatára bôto sô, naj küjpim prsztanke i z-konyenikom od poslem, szem szi niti nê miszlo te escse, ka bom szam eti hodo. Huszák je nê bio v-bôti^zamo pomocsník, te zavecsi lamp Klanincay József.
Gyuri je z-glavôv klumno, ka ga pozna.
—	Proszo szem dvá okrôglo gladkiva prsztanka. Píta me: komi?
Dalecs do sli — odgovorim kama? V-glogovo. Véndar nê popôvszkoj goszpodicsini? — Bogme rávno nyê: — Lêpa goszpodicsina je. Poznas jo? Poznam dobro.
Gyuri je hênyao z-zoszagao sze je, gori je szkocso razdrasztseni.
—	Kaj je pravo od Veronike?
Vcsaszi bos csüo. Z-edne recsi je szhá-
jala ta drüjga, dokecs je Klanincay prsztanke notri povíjao. Kak poznate tô goszpodicsino? Láni szem tam bio v-Glogovi. Ka szte vrajzso mater iszkali ví v-Glogovi? Eden szrebrni stil je dála vész zgotovili prinasz k-ednoj sztároj dezsdzsévnici, stero v-cérkvi drzsíjo. Norci
305
Veroniki sze je gláva vrtêla. Previdila je, ka szo v-etakso formo zabíjali vu Krisztusa
têlo cveke...... tak szo je zabíjali. Nê je doszta
razmila ona z-eti rêcsi: dezsdzsévnica, bancsna nakáznica, velika vrêdnoszt. Kaksa vrêdnoszt? Ali tô edno je prerazmilo, ka je ona szamo skér pri ednoga szkrovnoga neduzsnoga cíla doszégnenyi.
—	Tô je vsze dobro — zacsne pomáloj
tihocsi predszedník znôva praviti — delo je isztina zadoszta szmecseno doetiga mao, ali ta véksa szmeslinga escse po etom toga má prídti.
—	Ejh, ka bi prisla? píta dvojécs Gyuri. — Niháj vsze tak, pocsákaj do pé-
te gda vlák príde. Predevszém z-tém mámo v-réd prídti csi rad más deklino ? Szirôta Veronika je tak drgetala v-szkritom meszti, kak zsujca. Doj je zaprla ocsí, kak te na szmrt oszodjeni na vmoriscsi, steri tak míszi ka ga te nede tak bolelo. Ka bode pravo?
—	Tak míszlim, ka jo lüjbim — odgovorí Gyuri, z-negvüsnim glászom. Jáko je lêpa! Nyim sze nevídi?
Ka bi sze mi nebi, vê szem i jasz nê z-szkôrje. Liki tô je pítanye jeli bi jo te tüdi oproszo, csi té historije od dezsdzsévnice nebi bilô? Daj mi sztanoviten odgôvor!
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERIKANSZKI GOTOVlPENEZ DOLLÁRE
plácsamo Vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Bago cécajoucsi szenátor
(Dale od 3-ga sztrána) pa jo na 5—6 fuszov dalecs vöplüne vu za té cio nalecseno poszoudo. Frakk pa baga szta zaisztino nej vödopunévsiva tála eden drüjgomi. Tou dvouje sze nikak ne priglíja vküper.
Amerikanszko lüdsztvo i poszebno amerikanszke zsenszke májo dobro návade. Tiszta návada, stero je europszka esztétika prejk sztotine lejt gájila, nego lasztivno, stero je lásztna trejzna rázum i praxiski obcsüt szbrüszo vö i stero je popolnoma vküper priglíjajoucse z-onov speciáliskov kulturov, stero sze za amerikanszko lehko imenüje.
Csüdno pa je, ka szo amerikanszke zsenszke escse itak nej zacsnole tákso akcijo, stera bi bage nücanye vkraj odvádila lüdsztvi i od bago cécajoucsi moskov bi vözglászile, ka szo táksi lüdjé nej valon vu fájni társaság.
Od tákse akcije zse známo, stera je prouti cigaretlinov kádenyi nasztávlena, jesztejo drzséle, stere szo zse právdo tüdi prinészle prouti cigaretlinom.
Pa csi zse ednouk zvoliti trbej, te bole naj cigaretline kadíjo lüdjé, kak pa bago cécajo. Tou je záto dönok lepse, bole prisztojno, kak pa z-punimi lampami bago cecati, zslépati i doli po brádi cediti zsverco.
Pa nájmre zdravsztveno sztran vzévsi tüdi, prvle dobímo “Nicotin Heart” od bage cécanya, kak pa od cigaretlinov.
Bage cécanye je grda i neprisztojna bozsna návada. Ame rikanci sze dönok drzsíjo k-tomi. Ka Zakaj? Na tou znábidti niscse nebi znao odgovora dati.
Dvakrat sze je trbelo zdávati mládomi zalüblenomi pári
14 lejtne sznejé i 16 lejtnoga mladozsenca zgodba. — Gda je mama trno csemerna
Z-Philadelphije glászijo: — Stirinájszet lejtna Dorothy Jackie je preminoucso szoboto odísla od sztariskoga douma. Zs-nyouv vréd je premíno seszt nájszet lejt sztar Paul Jones tüdi.
Dorothy je v-pondejlek gojd no nazáj domou prisla k-sztarisam, z-onim szenzácionszkim glászom, ka sze je omouzsila z-Paulom. Ovádila je, ka szta obádvá vu Washingtoni bilá, tam szta sze zdalá.
Te mláde zsenszke mati, Mrs. James Jackie, sze je prevecs razburkala na tom dogotki, ali zse je nej bilou mogoucse tou delo szpremeniti. Ali ka zgüblenoj szekéri naj koncsimár bode stio, Mrs. Jackie je vözglászila pred mládim párom, ka sigurno zselej tou, naj sze mladénci znouva zdájo i ona more navzoucsi bidti pri tom zdávanyi.
Tak szo pa te vküper pouzvali szvate i pouleg sztariskoga notri privoljenya szta sze
Paul i Dorothy znouva mogli zdávati.
Mládiva szta vözglászila, ka sze zse od dugi lejt mao lübita.
NOUVI POSTAMESTER V ALLENTOWNI
Allentown je preminoucsi keden doubo noüvoga postmestra poiméni Arthur J. Nagle, kí je zse dvádvajszeti lejt bio pomocsni postmester i zdaj je tou szlüzsbo zse zaisztino zaszlüzso dobiti. Zdaj ka je Nagle naprej priso vu toj szlüzsbi tüdi tou szebov prineszé, ka drüjgi sztári szlüzsbenicke vu cseszti tüdi naprej prídejo.
TYPEWRITER
je nájlepsi dár za POJBAM ALI DEKLAM
Mí mámo nisterne, steri cejna je niszika kak
$20.00
tecsász ka mo sztej meli.
1 leto garantejramo za nyé
PENNSYLYANIA TYPEWRITER CO.
22 So. Sixth Street, Allentown, Pa.
Pittsburgh, Pa. i Krajína
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584-M	N. S. Pittsburgh, Pa.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Pprinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street,  N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobítí vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino  pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüsim.
JOSEPH GOJTA N, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi naj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street,  N. S. PITTSBURGH, PA.
DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street , N. S. Pittsburgh, Pa. Phone Gedar: 5752-W
306
—	Te bi mi rávno v-pamet nebi prislo. Eden cvik je csüti zdaj z-szôszedne hram-
be i potom rogát, tak da bi sze kaj táobrnolo.
Predszedník je pazlívi grátao na sztêno kázavsi:
—	Nevês ka jeszte tam z-ov kráj?
—	Míszlim spájsz.
—	Tak da bi nikák szcvílo.
—	Morebidti, je stero drzsíncse mis vidilo.
Tak bogme. Tak gléda vö edna tragédia z-szôszedne hizse, csi ténko sztêno má: — csi pa nema ténke, te pa niti tak nê.
Ali je edno mis zaglédnola nisterna szlüzsbenica? Ali sze je pa edno lübeznívo szrdcé vküp zmôzsdzsilo. Sto bi tô znao povedati? V-cágloszt szpadáj i eden szmêhsen sztrájh v-edno formo glász dá. Veronika je vu szrdcé bodjenim zsálcom bêzsala vö na friski lüft, vecs je ne stela znati, li vö odtéc, ár sze zadüsí — vkraj od etec, ka kama? — Kama sté i vsze tô, kak sze vídi z-szôszedne hizse záto, ka je Ádanicsojca ali Hanka na mis najsla sztôpiti.
Vsze edno, kaksté sze vídi, szamo sze pô vere vídi, potom pozábijo, z-znamenitim zgovárjanyem szpovlácsijo.
—	Tô právis ka bi ti niti v-pamet nebi
prislo jo oprosziti...... Rávno je tô glávno.
307
Neszmis sze popascsiti z-prsztankom, tém menye pa z-dávanyem. Naj prvle zgrábimo medveda to dezsdzsévnico, tô je tô nyéni zdrzsétek, teda mo szi zse lehko gucsali dale.
Gyuri szi je nemáratno eden cigaretlin zaszükao, vu szebi szi miszlécsi: Nê zaman, ka Sztolarik sztári gratüje, kelko noríje vsze vküpen nezgucsí. Ali záto je prednjim nê kázao.
—	Vsze tô szem szi jasz dobro premiszlo lübléni ocsa moj tutor, tü je drüjgo nemogôcse csiniti, z-deklínov sze ozseniti.
Sztolarik je gori z-sztolca sztano, pred toga mladénca je sztôpo jálen pogléd osztro na nyega vrgao: tak da bi kaj csednoga steo praviti.
—	Ka pa csi brezi Veronike tüdi prídes k-szvojoj örocsíni? I eden poménsávajoucsi szmêh sze nyemi je zbüdo na vüsztaj.
—	Rávno szem malo predtém vörazlozso — ercsé nemirovno, — ka je tô nemogôcse i csi bi rávno mogôcse bilô bi jo szploj nebi mogao vözaprêti, ár je tô szpolojne n á j d e n o , stero je bozsa szkrbnoszt hotécs prouti nyê zravnala.
Sztolarik je zdaj preobrno pítanye.
—	Ka pa csi z-Veronikov tüdi prídes k-örocsíni?
—	Tô sze komaj dá miszliti.
F. N. HOFFSTOT, Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánje $350.000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street, N. S. PITSBURGH, Pa.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
Z-etoga blága sterikoli na doliplacsüvanje
Dobre Vöre $8.00 i vise
Dobre Vöre zsenszkam i moskom garantérane $12.00
Garanterana 25 lejt
Krason Co. je zavüpana vörarszka baota. — Vsze je 14 kt. csíszti zlát. — Mí sze vu vász zavüpamo
THE KRASON CO.
837 E. Ohio Street	N. S. Pittsburgh, Pa.
(Med Madison i Chestnut streeto)
Velko Prebéranye Na Szprptolejsnyem Blági
Nase szprotolejsnye blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáká na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline