Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik. KRAJINA MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. Márkisevci, I925. oktober 18. Broj 41. Szám. Locarno. Sztára Európa je ze táksa. Na edem vdárec dvé műhi scsé bujti. Zahrbtnosztne politike szvet-li kép sze ká'ze pri poedini politikov i z-toga zvéra ta pov-précsna politicsna zahrbtnoszt. Kak szo domá ti poedini politiki, tak szo na vnógi konferencijaj, i bi szlobodno imentivali denésnye politike za konferencsne politike, ár §zo brez konzekvencij, brez vszáke premislenoszti i sze-díjo na bélotn konyi té, gda vu rokáj rdécso zásztavo dr'zíjo. Csűden je denésnyi szvét. Konferencije za konferencijami dr'zíjo, pénez, ki szhája z-lüdszki 'zülov po trüdavnom deli po dácse formi v poedine dr'závne gasze, sze z dnévnicami potrosi na nicsnosztno delo, za zabáve pqedini dielegátov, ki námen bi büo — mér delati. Delajo mér. Kaksi bi mogao bidti tiszti mér kí sze dela med ropászom nazerenszki velicsin ka-nónov, med szópanyom te'zki tankov i med krícsanyom, jajvka-nyom nedú'zni lüdí, ki tam na povelje morejo klati szvoje brate po Krisztusi v potokáj zdrave cslovecse krvi, tam v-Marokki? Kak more pozávlati na mér drűge lüdí i vézati garancijszke pakte z-drügimi národi Francija, gda ona száma vu szvojem ménsem okölisi, i tak erkócs vu szvojoj domovini nemre redű i mirá na-réditi, gda garancije za szlobodo szvojemi národi ona száma nemre dati? Taksa garancija za mér, za prísesztnoszti mér, dober i gvüsen nemre bidti, kí je z-zdra-vov i nekrívi lűdi krvjóv podpi-szani. Záto vsze sztroske i trűd bi za drügo dobróto gori ponü-cati pametnése biló, kak pa zató, ki sze dela dnesz v Locarnoji i ki vrédnoszti, valávnoszti i stabil-noszti tak ali ovak dugó nemre meti, csi sze rávno szklene pakt oszobito pa né tak, csi sze tó med krvi prelévanyom scsé na-réditi. Kak je tó z Locarnovszkov konferencijov, je rávnotak vu not-rányoszti szame i poedine dr'záve. Zaman iscsemo med prebi-válsztvom zadovolscsino, i scsé-rno réd i mér nanyé priszfliti. Dokecs szarni na réd i méra pót nesztópijo tiszti, ki szo toga poz-ványa csészt naszébe vzéli, te-csasz je od podrejeni csakati tó zaman. Národa múcsno míszel né, csirávno ka momentanno glaszno miszel sze vtisa léko na vísesnyi pritíszk, zburkanya muv-lenyé z osztáti, escse bole tó za-tisznoti je pa tá najvéksa mócs tüdi nemogócsa. Zdrznite sze ednók, pogled-nite med sűrsi szvét i né szamo v-kapitalisztov i ti zadovolni boga-tásov palacse, nego i tüdi vu te plesznáte kucse toga szirmaskoga národa, kí zadovolnoszt sze preci dá viditi z té zmantráni obrázov, kí ga vídis kak sztópis v nyega sztanűvanye. Csi na prvi moment mogócse kepzüjes nanyem kaksi, szmeha obráz, tó je szamo záto, ár míszli da szi prineszo zado-volnoszti dober glász, vendar pa hénya taki, kak ga od drűgoga informéras Dokecs té falsne ob-ráza szkáze nezbrisejo ti gornyi ravnajócsi, tecsasz je zaman vsze obecsávanye v poedini dr'závaj, tecsasz je zaman escse i Locar-noja konferencija. V nezadovolni i te'zki cajti 'ze zacsnemo never-vani posztájati, vszi díke himnu-szi szo szamo za nase péneze tüdi i szamom — Locarnoji. Macdonald Budapestre utazik. Az európai sajtó már hirül adta, hogy Ramsay Macdonald volt minister-elnök, az angol munkáspárt vezére, kontinentális túrára indult. Az eredeti útiterv szerint Macdonald Berlinbe, Bécsbe és Prágába készült leánya társaságában, aki miniszterelnöksége alatt a háziasszony/ szerepét töltötte be a londoni Westminster-palotában Amikor a volt angol miniszterelnök budapesti ismerősei és barátai utazásáról értesültek, meghívták őt a magyar fővárosba is. Macdonald a meghívást elfogadta és előreláthatólag október végén, vagy november elején Budapestre érkezik. Az angol államférfi látogatása teljesen magánjellegű lesz és nincsen semmi politikai vonatkozása. Macdonald mindössze két vagy három napig marad Budapesten. Mussolini vitorlás-yachtján találkozik Csicserinnel. Politikai körökben minderősebben tartja magát az a hír, hogy Mussolini a legrövidebb időn belül találkozik Csicserinnel. A találkozást összefüggésbe hozzák Mussolini tengeri kirándulásával. Mussolini ugyanis vasárnap Nápolyból yachton rövidebb útra indul, az ut irányát azonban titokban tartották. Csicserin hir szerint vasárnap Meranba érkezett, ahol a római szov- jetkövet már várt reá, hogy megbeszélje vele a Mussolinival való találkozás helyét és időpontját. A találkozás vagy Stresea fürdőhelyen, vagy pedig Mussolini yachtján fog megtörténni. Csicserin állítólag egy nagy német olasz-lengyel-orosz blokk létrehozásáról akar tárgyalni Mussolinival. A blokkba később Spanyolországot és Tőrökországot is belevonnák. A párisi rendőrség véres harca sztrájkoló kommunistákkal. A kommunisták tüntető sztrájkja, amelyet a marokkői háború ellen rendeztek, a városon alig látszott meg. A közlekedésben nem voltak nagyobb fennakadások, legfeljebb csak az autótaxik egyrészének sztrájkja érezhető. Az iparvállalatoknál azonban a sztrájk kezd nagyobb mértéket ölteni. Vannak olyan gyárak, ahol már a munkásságnak 65 százaléka sztrájkol. A vidéken minimális a munkabeszüntetés, csupán az elszászi káliumiparban nagyobb kiterjedésű a sztrájk. Hétfőn délben Páris több helyén összeütközés történt a rendőrség és a tüntető kommunisták között. Az egyik külvárosban az összeütközés véres lefolyású volt és egy sztrájkoló munkás belehalt sérüléseibe. A rendőrség több sztrájkra izgató kommunistát letartóztatott. A rendőri készültséget mindenütt megerősítették. !! Nagy sportszenzáció!! november 7-én délután és este. Je vsze mogőcse?! Részam ka v Montecarloji (karte-hazárda domovina) tüdi zdraviliscse jeszte, gde sze zmantráni i od politike obtrűdjeni politiki i magnáti v péneza povődni kőplejo léko i nyim valá, csi nacsi né ka pri pénezi le'zési ali zmet-nési posztánejo. Dr'závna gasza tő vsze láda . . . Medjimurje je né okupérano, nase Prekmurje je pa. Zato néga prinasz — praj — obcsinszki volitev. Mogőcse ka tő na csarnoj líszti v Beogradi, koma szmo po miloscsi demokrátov vpíszani, tüdi i tő jeszte notri szpelano. Na ja, kak bi sze pa demokráti nacsi držati mogli csi né po nyí gerenti. 1 ka vecs, escse i nisterne vísesnye oszebe nemajo szlobodnoga gibanya, szo vézane na rúd demokrátski expo-nentov, ki je cukajo, kak figuru na 'znyőri. Mí v nasoj prósztoj pámeti pa tak miszlimo, ka je Medjimurje k Zala-vármegyövi szlísilo te, gda Prekmurje k Vasvármegyővi. Kak pa nasi Prek-murszki ravnitelje z szvojov véksov pámetjov míszlijo, tő nevémo. Vendar pa bi v Medjimurji escse tüdi né bilő obcsinszki volitev, csi bi tam escse i dnesz Novak i drűgi diktátorje — demokráti ravnali. Ali je prinasz tő escse i dnesz tak, ka sze po demokrátszki exponentaj dá ravnati ? . . . Pinancminister je edno odrédbo dao vö, z stero v zapové, ka sto v 14 dnévaj neplácsa dácse, „takzváni illeték egyenérték", bőde jo mogao dup-lisko plácsati. Ja kak pa tő naj prinasz známo, stera je tiszta dácsa, csi nigdár nevémo ka sze nam predpisuje, szamo doszta moremo plácsati — na racsun. Ali mo záto mi krivi csi taka rávno tá dácsa nebőde plácsana? -v • * Edem dr'závni geometer, ki je* poszláni od agrárnoga urada naj razdeli *zemlő med agrárnimi interessenti, sze je natő pődao, ka je szküpno z ednim dr'závnim vucsitelom gyűlés pozvao vküper, na sterom szo sze prőti posztavili percelláciji grofovszke zemlé, tő je próti odaji, toda tozadév-nomi miniszterszkomi resenyé. Kak pridejo té goszpődje dotoga, ka z edne sztráni grajajo lüdszki dobrobit, z drűge sztráni pa ministerszko dobro delo, naj tak szirtnaski národ do lasztne i vecsne szvoje zemlé léko príde, to nevémo. Známo pa tő, ka szmo ednők ze 'živeli v kommunizmi, ali né sze nam je dopadno, mi rájsi za szvője péneze ali gvüsno i szladko pijémo i jémo . . . Zdrava konkurencija je z vérszt-venoga sztálise poglédnyeno najvéksa potrébscsina. Kí jo z-szebicsni cílov grajati namenyáva i tö nezákonito ino venkrajívo, negledőcs na 'zivlenyszke i krajevne potrebscsine, — je hüdobnyák. vadó körök részéről, lehet hogy némileg azoknak is részük van benne, de minden esetre furcsának néz ki a dolog, mikor ezen komoly dologból játékot űznek. S kinek a pénzéért? Elösször is agrár revíziónak kellenne lenni, ami nálunk röviddel ezelőtt a M. Sobotai járásban megtörtént voina, ha annak az illető közeg más színezetet nem adott volna. Igaz ugyan, hogy egy pár egyéntől meg lett vonva a nekik juttatott agrár főid, (bár soknál igazságtalanul), mert állítólag nem jogosultak. De az egész eljárás inkább egy cserének látszik, mert akinek eddig nem volt trágyájuk, kaptak trágyázott földet olyaktól elvettet, ki rendszeresen és szorgalmasan művelte, viszont emezeknek adták a kizsaroltat. Avagy ez közgazdaságilag helyes eljárás? Másodszpr az „Orjunának mint nacionalista szervezetnek is van beszólása. Igaz, hogy ezzel is csak szervezetük részére Prek-mureceket akarnak toborozni, de mégis nem tudjuk megérteni, s az ezen való megütközés általános, hogy hogyan képes magát ennyire blamálni egy ilyen szervezet. Ennek a szervezernek M. Sobotai csoportja két héttel ezelőtt gyűlést tartott, amelyen a nagy birtok parcellázása illetve eladása ellen foglaltak állást. Ez meg azért érdekes, mert általános elvük az, hogy a nagybirtok forgalomba bocsáttasék, jusson minden érdekelt saját földjéhez. Most már igazán kíváncsiak vagyunk arra, hogy mily módon gondolják ezt megoldani, ha nem parcellázással. Ha nacionalizálni akarják, ez nem lehet komunizá-lás, s nem is szocializálni, tehát pénz kell ehez is, mert a nincstelenek csak igy juthatnak örök magántulajdonukat képező földhöz. „Azé legyen a föld, ki azt megműveli", a király őfelsége mondását is csak igy s nem elferdítve kell érteni, tehát vétel utján parcellázva kell adni — földet a népnek, tudja már egyszer, hogy amit megművel, az az ő tulajdona is. V POLITIKA. Parlament megnyitásának határideje október 20-ra van kitolva. Képviselők kérelmére a házat nem királyi ukázzal, hanem a király jelenlétében fogják megnyitani. — A királyt topolai tartózkodása alatt felkereste Radič István, k't a király hosszabb kihalgatáson fogadott. Radič koszorút helyezet a hősök sírjára azután visz-szautazolt Zagrebba. — Radič István beográdi tartózkodása alatt felkereste a külügyi- és hadügyi ministert. Kű-lügyministernél a kivándorlás rendezéséről tárgyalt, miszerint e célra egy alosztályt létesítsen bármely szakmi-nisterium keretében. Egyben a külföldi kölcsön tekintetében Radič az javasolta, hogy a kölcsön amerikai honfitársainktól vétessék fel, s az vasút és egyébb közlekedési eszközök kiépítésére szolgáljon első sorban. Hadügyminis-teriumot arra kérte, hogy utak javítására a hadsereg használtassák fel, nem pedig a túlterhelt nép. Meg volt igérve. — Locarnól világbéke konferencia rövidesen véget ér, de a jelek szerint alighanem meg fog hiusolni. Keleti határok védelmét Németország ugyanis nem akarja vállalni, másrészt pedig ez az Oroszországgali jó viszony ellenére volna. — Görögország, mint rende sen ma is a forradalom hevében dühöng, a béketlenség hazája ismét politikai változások, előtt áll. Nem is a nép kedvére törtéqnek itt változások, hanem egyes fel—fel bukkanni vágyó katonai előkelőségektől felizgatott csőcselek zöme, mely aztán fórra- Földet a népnek! Mikor a háborúnak vége lett, a háború viszontagságaitól és nélkülözéseitől felkorbácsolt emberi idegeket úgy vélték csillapítani a felsőbb tízezrek, hogy odadobták azt a meggondolatlan kifejezést „földet a népnek". Mindjárt után-na mégis történt az intézkedés, országszerte lefoglalták a nagybirtokot, első sorban az idegen állampolgárok itteni birtokait s az elősször egy, azután négy évi bérletre kiosztották a nincstelenek közt, mely ma is agrár reform név alatt tengődik. Hogy mennyi kára származott ezzel az államnak, arról, ne is beszéljünk, tudják is tudták is ezt a kormányon levők, de máskép csillapítani a felkorbácsolt kedélyeket nem lehetett, csak igy, ha áldozatot kellett is hozni érte. A nincsteleneknek föld kell, az az egyszer szent. Hogy azonban ezt a kérdést hogyan lehet megoldani, arról még a legvadabb nagybirtok parcellázónak sincsen halvány sejtelme. Azaz hogy volna, de ehez éppen ugy első feltétel a „pénz, pénz és harmadszor is pénz", mint azt Napoleon mondotta a háború folytatásához. Ez pedig egyelőre hiányzik nem csak minálunk Jugoszláviában, hanem a hadviselő államok mindegyikénél. Hogy pedig az agrár reformot máskép, mint pénzel megoldani nem lehet, bizonyíték arra népek szövetségének legutóbbi ülésezésén elhangzott az a kijelentés, mely a romániai telepesek ügyében fordult elő, hogy a magán tulajdont megsérteni nem lehet, a tulajdonost kártalanítani kell. Ez tehát nemcsak kijelentés, hanem döntvény, mely a jövőre nézve irányadó. Mégis nálunk mi történik? Lehet hogy nem mér- Sugár L;aci ijótája Irta: P. SZ. K- A nagyasszony ezekre a replikákra maga is belátta, hogy nem lesz egészséges dolog, ha a dolgot túlságba viszi; azért beérte ezúttal a fenyegetéssel, keményen meghagyva Lacinak, hogy szemét Zsuzsikára fel ne emelje többé; otthon pedig a dagasztás közben azt is elhatározta, hogy leányával szemben ezután más politikát fog követni s a mi nem ment veréssel, majd megpróbálja szép szóval; addig pedig mig a szökés hire lecsilapul, megelégszik a házi börtönnel, melyet leányára kiszabott. Egyik hír a másikat szokta tolni; most is az történt; ezt a kis szökési kísérletet csakhamar elfelejtette A . . . város közönségével egy rablógyilkosság, azután egy pénztárnoknak elszökése, mely sikkasztással volt összekötve. Sugár Laci történetéről nem beszélt többé senki; sőt miután ő maga eltagadta az egészet, Vörös Andrásné sem adta tovább, — elhallgatott rola a krónika. De nem hallgatott el az. érzelem Sugár Laci és szegény Zsuzsika szivében ; mert ez érzelemnek természete egyenlő a diófáéval, melyet minél job- ban összetörnek, annál több gyümölcsöt terem. Vörös Andrásné asszonyom szép szóval édesgette leányát, hogy valamelyikhez az általa kijelölt kész kérők közül hozzásimuljon; de bizony hasztalan volt minden fáradsága, nem volt annak egyébb eredménye — mint a leány forró könyüi. Ez alatt Sugár Laci egy más hadi tervet eszelt. Ha ö az egész város kedvét megtudta nyerni hegedűjével — gondolá magában — s ha az, a világon legdrágábbat, Zsuzsika szerelmét is megszerezte neki: miért nem sikerülne ezzel a fegyverrel Vörös Andrásné asszonyomét is meghódítani? Föltette magában, hogy ő bizony megkísérli a nagyasszóny haragját — lehegedülni. A mint az első szép holdvilágos éjei bekövetkezett, zajtalanul oda állott azon ablak alá, hol a nagyasszony szokott aludni az első szobában. Azután elkezdette hűzni a legszebb és legszomorúbb magyar nótákat egész szív-szakadásig, A nagyasszony eleinte nem akart tudni a dológról semmit; tette magát, hogy mélyen alszik ; de Laci nem tágított, mig nem utoljára nagyasszony felnyitotta az ablakát s kikiáltott reá nagy mérgesen — Nem mégysz innen te semmire kellő ? Mért nem hagyod aludni az embert ? — Ha én nem tudok aludni, ne aludjék más sem I — mondja dacosan Sugár Laci — szabad nekem az utcán csendesen hegedülni I Azzal tovább húzta a nótát hajnalhasadásig. A szegény Zsuzsika ugy zokogott ott a kis szobában, hogy néha kihallott az utcára is. Másnap Laci újra oda állott az ablak alá s még keservesebb nótákat húzott, mint a tegnapiak voltak. Az öreg asszony csak tűrte, tűrte egy darabig: de anyai szive a kétoldalú támadástól erős ostromnak volt kitéve. Szégyelt gyengeséget mutatni: de a tegnapinál mégis enyhébb hangon szólott ki: — Eredj haza Laci, ne izélj ; ne bosszantsd az embert avval a száraz fával. Megjöhetne már neked is az eszed, mikor ládhatod, hogy hasztalan ácsingózol egy nemes leány után 1 Laci ez enyhébb fenyegetést jó jelnek vette s a harmadik épen oly pontosan megjelent az ablak alatt. Olyan keserves magyar nótákat és olyan síró-rivő hegedüszőt még nem hallott a világ. Közöttük volt az az elnyomott fájdalmu „fésűs nóta" is, melyet azon a vidéken a »Sugár Laci dalommá fejlődik ki, a nép zömének kárára, államtekintély rovására. — Parlamentközi konferencia Washingtonban befejezte munkáját, New-yorkban a tekintélyesebb lapok képviseletei, pénzügyi és politikai személyiségei részére bankettet rendeztek, honnan a kanadai parlament által rendezett konferenciára utaznak. Hir szerint a mi kiküldötteink meglátogatják az amerikában élő honfitársainkat. Ha ugyan ez igaz lesz! — RadiC-párttal egyesült Pucelj-párt és Slovén munkás nép szövetsége egyrészről és a Radikális pártnak Maribori vezetősége másrészről közös vezetőséget, illetve tanácsot választottak, mely hivatva lesz egyes ügyeket közösen intézni. Az erről szóló jegyzökönyvet Radiőék részéről : Švilraršič Perenc és Bende Roman, a szövetség részéről is mint titkár, a Pucelj-párt részéről Mrmolja Ivan volt képviselő és Lipoviek elnök, a radikálisok részéről pedig dr. Ravnik Rudolf és Tavčar János irták alá. — Bécsben kommunista tüntetés volt, mely alkalommal összeütközésre került a rendőrség és a kommunisták között. Három ember megsebesült. Tizenhárom kommunistát letartoztatták. — Franciák marokkői frontja nem a legró-zássabban áll Abd el Krimmel szemben, bár ezt nem a legszívesebben adják nyilvánosságra. A számbelileg kisebb és tehnikailag hiányosabban felszerelt marokkői csá'pat, ha veszítene is már, nem válna szégyenére a vesztesség. Francia frank esését, több mint valószínű ez a háború is alaposan befolyásolja, mit azonban spekuláció okozásával akarja elütni. Glászi—H ireh. — Imenüvanye. Krivic Edmonda, bivšega nadsumára pri veleimányi gr. Szapáry, je ministersztvo imenüvalo pri srezkóm poglavarsztvi za okraj-noga sumára. — Gratuliramo I — Tővajija. V nocsi na 14-ga szo neznáni, ali razmere dobro poznáni, tővaji v Martjanci pri rázni vértaj rázne vérsztvene potrebsesine szpo-kradnoli. Odneszli szo od Grah J.o-zsefa ino od Kardos Sándora, od vszákoga edno impregnirano trgővszko ponyávo, v vrédnoszti vszáka pö 1000 dinárov; od Bajzek Franc kresmára nótájának* neveztek. Sirt, zokogott odabenn a szegény Zsuzsika: de a Vörös Andrásné asszonyom párnája sem maradt szárazon és egy pár hang annyira a szivébe nyillalott, — hogy hirtelen fölugrott, gyertyát gyújtott s ingerülten fölszakit-va az ablakot, kikiáltott az utcára: — Hagyd el már, ne húzd tovább, mert a szive megszakad az embernek I Gyere be te semmirekelő, mert ha tovább húzod; még magam is elmegyek hozzád I Természetes, hogy Laci sem mondatta magának kétszer; s a jövő pillanatban már Zsuzsikát ott tartá karjai között. A következő vasárnapon, már kihirdette az öreg tiszteletes, hogy „Sugár László zeneművész veszi házastársul Vörös Zsuzsánnát, Vörös Andrásné asszonyom hajadon leányát" Volt is olyan lakodalom, hogy még a város hadnagya is viradtig táncolt benne, pedig az már igazi tekintetes ur. Sugár Laci nem is gondolt aztán többet Amerikára ; s azt beszélik, hogy Vörös Andrásné ép ugy szereti, rontja unokáját, — habár egy kissé hirtelen barna is, mint más kényeztető nagyanya. hámo i cügle, hámo szo • pa r najsli naütro pri potoki, v oszíi 10 0 Din; od Heklicsa je neseno vecs kölni lancov. Gda . vsze gori naklali, szo sli tö »roti dömi, ali pa mogőcse es-dale probat szrecso. Zaszledü-i sze je nájenergicsnése zacsoolo. Szmrt pod 'zeleznicov. Sárkány i bivšega Petrővszkoga notárosa Károly, kí je na Vogrszkom pő-iyőra ka notároski koncipient njávao szluzbo, je pod vozécsi légao i je tam szmrt zadőbo. k je.neznáni. Obcsinszke volítví v Med'zimurji predkrátkim bilé obdr'záne. Kak-oték szo mele té volitvi i ka med obcsinszkimi odbornikami ji je bilö z-Radičove partáje odebráni, i nebriga. Vendar nász pa brigati e tö, ka je Med'zimurje rávnotak izto'ga vrémena obszédeno, kak i Prekmurje, i ovo, tam sze léko iávajo obcsinszke volitvi, prinasz na nájvékse csüdüvanye sze — irejo. Sto je tomi krivec, ka sze remo mi escse i zdá z gerenti »trati? Ali prizadeti faktorje nász nrejo 'ze ednők zbriszati dati z-té rne liszté, na stero szmo z-nyí e notri szpelani? . . • — Za vecs milijonov dinárov je od-»diivana drzáva z manipulácijov inarnice v Maribori, töda po ma-áciji nisterni carinikov. V nestetoj dnoszti szo lífrali velki trgovci >k meje szvilo, ki pa má velko ca- 10 i je tő blágo né bilő ocarinjeno i vrédnoscsi, ali pa szploh né. tém je dr záva obcsűtno bíla osko-ivana. Na szled toj mahináciji szo k prišli, ka sze je mednyimi eden szvojov lübicov szvado i tá ga je ládila. Doszta trgővcov, escse vecs carinárov je v tö mahinácijo notri nesano i aretirano. Edem carinár, ki pri tom deli prevecs prizadeti büo, 11 je 'zile na rőki prerezao i taki mrö. Preiszkáva sze je zacséla i scsé i doszta novoszti mámo csa-jti od té preiszkáve . . . Kak je vsze i nalehci slo, ali csi edem szirmák o kile cukra, ali dvé skatülici szpíc eszé szebov z-Austrije, — kak ener-icsno sze posztöpa pröti nyerni 1.. . — Športni klub Mura priredi v so-oto dne 7 novembra v prostorih otela pri »Kroni« velik j Športno za-iavo združeno s trgatvijo. Isti dan »opoldne vrši se hazena tekma s irvakom Slovenije Ilirijo oziroma irvakom Hrvaške Akademskim Sport-lim klubom v Zagrebu. — Brátva sze je povszédi zacséla, _,iamo v našem Prekmurji szo z-tőv aeszmernov i zdrávji skodlívov smar-nicov !ze .dokoncsali. Kak bi lepő lilo, csi bi nase rodovitne bregé pá sztárim „szlovénom" zaszádili, ne-mesko fajto szi szpravili, né pa tő divjácsino, kí je bogme né na diko asztniki té goric. Vino je kvantitetno preszégnolo, kvalitetno pa odzajaj osztalo od iajnszkoga pőva. Céne szo na smarnico — od prese — edem dinár, za nemeske vina pa od tri do sészt dinárov. Persze gde po- POZOR! Pribli'závajőcse zime najlepša prilika je za vszákoga, da szi moško i decé obleko po ziii'zanoj céni pri A. HIRSCHL firmi v MURSKI SOBOTI narőcsi. Poszebno opozárjam tiszte küpce, ki fini zimszki kaput ali bricsesz hlacse nücajo, naj sze oszvedocsijo v mojoj té vrszte bogatoj zálogi. Brez küpne ob-véznoszti I! FIGYELEM! A közelgő télre mindenkinek legszebb alkalma nyillik, hogy férfi- és gyermek ruháit leszálitott áron A. HIRSCHL cégnél MURSKA SOBOTÁBAN szerezze be. Különös figyelem azon vevőknek. kik finom télikabátot vagy csizmanadrágot (bricsesz) kívánnak, meggyőződhetnek, ha megtekintik a gazdag raktárt, vételkényszer nélkül. k'No v Murski Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO I 1 I V NEDELJO 11. oktobra popold. ob 3., In zvečer ob 8 url Bohémé Prekrasna drama u 6 činova po motivima Henry Murgera U glavnim ulogama: Marija Jacobini. (Die Bohémé) eszerint nem az angol šiling volna, hanem forint. Tehát újra vissza a fo-| rinthoz, a régi idők szimbolumjáhozJ — Bortermelőknek fontos! Minden szőlőtulajdonos, ki bort termelt, szüretelt mennyiségét mielőbb bejelenteni köteles az illetékes pénzügyi szakasznál (fináncoknál), különben kihágást követ el. Úgyszintén be kell jelenteni az eladott bor, illetve must mennyiséget is. — Fogyasztási adó must után, t. i. az eladott must után, 25 para (1 korona), míg le nem lesz fejtve söprü-jéről. — Jövedelmi adónak 1925 évi kivetése, illetve megállapítása ellen október 15-től kezdve lehet felležezni. A fellebezést az adóügyi hatóságnál kell ravatal a szentélyben volt felállítva s ezt az elhunyt cimer pajzsai s rengeteg sok koszorú ékesítette, melyek közül különösen kitűnt a széles magyar nemzeti színű szalaggal diszitett gyönyörű krizantemum koszorú, melyet a Tereziánum Magyar Alapítványa küldött a ravatalra. A ravátal előtt párnákon az elhalt Gróf magas rendjelei voltak elhelyezve, első helyen az Aranygyapjas rend jelvényei, Lipót rend, Ferenc József rend stb. stb. jelvények. A díszesen megvilágított ravatalnál állandóan 4—4 diszbe öltözött tűzoltó teljesített diszszolgálatot. A temetési szertartást Strausz Flórián dolnja-lendavai esperes-plébános cím. kanonok végezte a^ prekmurjei papság 15 tagjának segédjeiével. A koporsó kell ellátni — Óriási vámcsalásnak jöttek a nyomára a maribori első osztályú vámhivatalnál, mely az államkincstárt mil-lióVkal károsította meg. A vámcsalást vámhivatalnokok követték el azzal, hogy a kereskedők által behozott selyemárut nem mit selymet vámoltak el s ebből maguknak csináltak hasznot. Sok kereskedő és vámhivatalnok lett emiatt letartóztatva. Egy vámhivatalnok, kinek vállát a legnagyobb bün nyomta, felmetszette ütőereit s szörnyet halt. A legszigorúbb vizsgáiét indult meg az ügy teljes kinyo-mozására. — Auló baleset. Majdnem végzetesé válható baleset történt f. hó 9-én Hotíza község táján az országúton. Dolnja Lendaváról két káplán autóval utazott Beltincére Gróf Zichy Ágost temetésére. — A sáros uton az autó valahogy egy távirda oszlophoz csu- ui uu »M« u«.«.«'.....-T r- szőtt, s"az ütődés következtében a szödo i penez trbé, tam sze dobi po benne ülők az ut melletti árokba estek, vszákoj céni most. — Tanítói kinevezések. Skali cs Zseljko földinket, eddigi Vučjagomilai tanítót Morávci-ra nevezték ki; Bre-zovcéra pedig Furek Románt. -- Kinevezések. Krivic Edmond volt Szapary birtok főerdészét a minister a M. Sobotai járásifőnökség mellé járási erdésznek nevezte ki. — Uj magyar valuta. Mint értesülünk Bud magyar pénzügyminister javaslatot dolgozott ki, az uj valutára vonatkozólag. Az uj valuta alapja Szerencsére egy kis megnedvesedésen I kivül egyébb baj nem történt, s az autó is csak kevéssé sérült meg. — Vonat alá feküdt. Sárkány Ádám Petrovcei volt kjegyző Károly nevű fia, ki Magyarországon Győr mellett teljesítet szolgálatot mint segédjegyző. Tettének oka ismerntlen. — Dr. Gróf Zichy Ágost temetése. F. hó 9-én délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra Gróf Zichy Ágostot a beltincei kegyúri templomban levő családi sírboltba neje és Fedora leánya mellé. A díszes főúri sok koszorút vitték, a koporsó után pedig a gyászoló grófi család, Mária grófnő, Széchenyi György gróf az elhunyt veje nejével Aszta grófnövel és négy kis fiával. A gyászoló közönség soraiban ott láttuk a prekmurjei magyar és szlovén előkelőségeket mind s Beltinci község polgárságát. A gyászmenet megkerülte a templomot, majd abba visszatérve a szertartás befejeztével az uradalmi tisztikar elhelyezte a koporsót a sirbóltban. — Beltinci község a gróf halála óta mély gyászt öltött s méltán, mert valóban a legjobb Kegyurat veszítette el. Az elhunyt Fő Ur igen sokat áldozott kegyeletes célokra, jótékonyságra s ő nála kérés soha elutasítva nem lett. Az a mérheietlen sok áldás, a mely sírjába kisérte, tegye a jó embernek csendes és örök pihenését könnyűvé. — Október 15 ikótől füttik a vonatokat. A közlekedésügyi minisztérium rendeletet adott ki, amelyben elrendeli, VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Biágo — Áru. NOVISAD: okt. 16. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 255 — » 'Zito—Rozs » 200— > O vesz—Zab * » 180— » Kukorica 185— » Prosző—Köles » 190— » Hajdina > --- » Szenő—Széna » 50—75 » Graj—Babcsres. ». 275— » zmésan—vegyes bab 200— » Krumpli » 55— » Len. sz.—Lenmag > 450— > Det. sz.—Lóherm. » 1500 BENKO: okt. 16. Biköv. Telice Krave Teoci 1 kg. III. H. I. príma v.i Bika 1 . 8 - 8-50 9'- 9-50 ?Üsző is 8 — 8'50 9- gTehén j2 Borjú J"41 Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj . Spé—Szalona Belice—Tojás 1 drb • Pénezi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs Kor. Praga lira 8-- •— 10— 10-50 16 50 17 — . 28 — 35 — 30— . . 25— . . 1.50 Pénz. = D. 55 — = » 0.0785 = , 7-9370 — » 1-669 = » 2-256 hogy a vonatokat október 15-ikétől kezdve fűteni kell. — Anglia ujabb intézkedése a kommunizmus ellen. A különböző lapok szerint a ministertanács tegnapi ülésén elhatározták, hogy a lázadásról szóló törvényt megváltoztatják. A törvény jelenlegi határozatlan szövege oly értelemben fog módosulni, hogy azt a propagandát, amely a lákossá-got az alkotmány ellen izgatja, nem politikai cselekménynek, hanem lázitásnak kell tekinteni. Zürichben 100 Din = 9.211/, sfrk Egy jobb házból való leány felvétetik PREKMURSKA T1SKARNÁBAN. Solszke knige i vszefelé solszke pot- I H AHN IobStÍ 6rebscsine sze dobijo na velko i málopri: 1. Ijem v M, SOBOTI. Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0*70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina, M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —s Postatakarék számla száma 12980. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide / küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Megjelenik minden vasárnap Előfizetési negyedévre belföldön 1Ü Dinár, külföl 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési át (J ként: szövegközt és nyilttér 1 50, ren 1—, apróhirdetés 0'70 Din és az illet Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A rétek ápolásának most van az ideje. Az őszi vetések bevégeztével többnyire pihenőre tér a gazda, holott sok olyan dolga akadna, a melyekből-ha azokat az erős fagy beállta előtt elvégezheti hasznot meríthet. Ha a hőmérséklet 2-3, avagy 0 fokra leszáll, vetni nem lehet, mert ilyen hideg idő uralkodása mellett a mag csírázásnak amúgy sem indul, s veszendőbe megy. Szántani ellenben még mindig lehet, eltekintve talán a korán reggeli óráktól, s igy pihenés helyett helyesebben cselekszik a gazda, ha megszántja ilyenkor azon földjeit, a ,melyekbe tavaszi veteményt akar vetni. A tőbb termelés nek egyik igen lényeges faktora az, hogy ősszel minden főid fel legyen szántva, szántás után be legyen boro nálva. A másik késő őszi munka a rétek és legelök ápolásaa és gondozása Németországban, a hol a rétek és legelők rendszeres gondozásban és ápolásban részesülnek, kétszerte olyan nagy terméseket adnak azok mint nálunk, holott régebben a mikor Németországban is csak kaszálták azokat, de so hasem ápolák, nem adtak nagyobb terméseket mint a minőt adnak nálunk. A német gazda azonban soha egyetlen ősszel sem mulasztja el rétjeit es legelőit megboronálni és műtrágyákkal beszórni. A boronálás azért válik nagy előnyére a réteknek, mert a boronával Összeszedjük, kiirtjuk mohát, a talaj, legfelsőbb rétegét meghasogatjuk, s ennek következtében az esőviz is könyen behatol a talaj mélyébe, a mely együttes tényezők következtében a föld alkotó részei nagyobb mennyiségben mállanak el, válnak vízben oldhatókká, s a növény fejlesztésére, táplálására alkalmassá. Másrészt , az alkalmazott műtrágyával nagy mennyiségű tápláló anyagot juttatunk a talajba, a melyekre annyival is nagyobb szükség van, mert eddig a rétek legelőről csak elvittük az ott termett takarmányokat, de sohasem pótoltuk a takarmánnyal elvont tápláló anyagokat. Az olyan éléskamara pedig előbb-utóbb teljesen ki fog ürülni, a melyből csak kiveszünk de soha semmit se teszünk bele. Igaz, hogy a rétek trágyázására sz istálló trágya nem igen való. A híg ürülék is csak higitva volna erre a célra felhasználhat^, ha ugyan a mi gazdáink a trágya levet meggyűjtenék. Miután azonban gyűjtik ritkán, nem is lehet azt a rétek trágyázásra felhasználni, s így okvetlenül a műtrágyákhoz kell hozzányúlnunk, hogy rétjeink termőképességét fenntarthassuk. A rétek trágyázására nem elegendő »gyedül szuperfoszfátot használni, mert a rétek kálitrágyázást igényelnek, s igy tehát káliszuperfoszfátot kell használnunk, a mely szuperfosfát és 40 °/0-os kálisó keverékéből áll. Ezt a keveréket létesíthetjük 120 kg. szuperfoszfát és 70 kg. kálisóből, vagyis tehát ebből a keverékből 200 kg.-ot kell kat. holdanként kiszórni, s kiszórás után a rétet erősen megboronálni. Ežt a munkálatot akkor is végezhetjük a mikor már a fagyok beáltak, de még nem olyan nagymérvűek, hogy a déli órákra a föld egy kissé ki ne engedjen. Ha ezen műtrágyázást mindé második évben, a rét megboronálását pedig minden évben alkalmazzuk, ugy biztosan számithatunk arra, hogy rétjeink termése állandóan fokozódni fokozódni fog, s hogy egynéhányszori áttrágyázása után termése meg fog kétszereződni, miáltal mógunkban lesz állatainkat jobban etetni, vagy nagyob számú állatot tartani, a melyek tőbb istálló trágyát termelnek, s ez által szántóföldünk termőképességét fogózzák. Kitűnően használható őszkor az u. n. rétgyalu, mely különösen, az egyenetlen is hangyabolyos réteknél válhibe kitűnően. Rétboronát a gazdasági egyesületnél, annak tagjai már igénybe vehetik, hogy torlódás ne képződjék. NOGOMET. S. K. MURA — S. K. PTUJ 1:5 (1:4) Moštvo S. K. Mure, ki je v nedeljo nastopilo v prvenstveni tekmi proti S. K. Ptuju je tekmo, kot je bilo pričakovati izgubilo s rezultatom 1:5, • * * * S. K. PTUJ — S. K. MURA 5:1 (4:1) Bajnoki mérkőzés Ptujban. Biró Nemec pártoskodó. HAZENA. S. K- Mura — J. S. S. K. Maribor 10:3 (8:0). V nedeljo dne 11. t m. gostovala je v; Murski Soboti v prijateljski tekmi z S. K. Muro hazena I. S. S. K. Maribor. Podlegla je sicer domačinkam, vendar moramo priznati, da je o