Poltnlna plaCana v gotovini,
Céna — Ara 1*2S Din.
/ a
Vérsztveni, politeisni i kel túrni íjédnik.
KA KRAJINA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. VI. Évf.
Márkieevei, I927. február 20.
Broj 8. Szám.
Z-kríze v-krízo.
Nebődemo gúcsali vezdaj od nepresztráne in 'ze itak prevecs vajene vládne (politicsne) kríze, tőda krizáranya. Známo pa prevecs dobro, 'zalosztno na nasem kvári, ka tüdi i tá nasa kríza je otrok politicsnoga krizáranya. Ne-delavnoszt vláde z parlamentom paralelno, z-té vnögi kríz pridő-csa pokojnina na dúga íéta vö-zbríszanim minisztrom itd. itd., ide vsze na nase dácse hrbet, stero nász tira v prepád vérszt-veni, do raztrganoga szirmastva.
Vszáki kmet, polodelec náj-dragse plácsa vesz tiszti pridé-lek, steroga szi pridela za iászt-noga vérsztva i familije vzdr'zá vanye. Tő pa záto, ár nedobí nikoli telko sume ?a szvojega odánoga bika, za pridelano i eventuel odáno psenico kelko nyega kosta, ergo differencijo more-v tiszta potrébscsina vra-csűnati, stere za szvojo lásztno potrébo ponüca. Vendar pa escse i odtisztoga more plácsati „dohodnino" ár — právijo — csi bi toga dohodka nebi meo kmet, te bi 'ziveti nebi mogao, záto tó kak dohodek sze more z dohodninov obdácsiti.
Vszesztranszka dácsa, carine raznivszt, stere vsze kmeti odra-csúnajo i priracsúnajo trgövci, dinára vzdr'závanye z nase dácse na tisztoj visíni, stera szamo trgóvcom, nikak pa né kmétsko-mi sztáni nevgája, rázne takse, kolekovine i neprevidna vödáva-nya, zavolo té nasztáni dugóv visziki interes ('zoj, obreszti) i tak doszta prílik: szo vzrok, da je nasega Prékmurja kmétski sztan prisao na visek vérsztvene kríze. Oszebna i sztrankarszka politika né ka bi sze brigala z kmétskim sztánom, dála nyerni dobro plemenszko 'zivímo, pod-poro za povzdig kmetíjsztva, za investacije cenési kredit itd., ali z-nase dácse podpérane Narodne banké dá la'zitrgóvcom, kapitalisz-tom i bankam kredite, kí z-sztő-sztópédeszét procentnimi zaszlü'z-ki kniete lűplejo, szebé pa po-mágajo. Tő je vzrok vérsztvene kríze, zatő bi sze trbelo pobri-gati, ali 'zalosztno, toga sze ne-docsákamo z iüdmí, kí szo trdo-ga szrcá, brez düsnevészti i né idaliszti, nego egoiszti.
Té edne kríze szmo pa ni ti zvrácsili né, prisla je nyé 'ze po-
mőcs, da nász naj, csirávno po-csaszoma, ali gvüsno szprávi na kődisko palico, tü, vu tom zaku-nyenom köti, v — Prekmurji. Tő je növi i neszramen neprijá-tel kmétskoga sztána, 'zivinszka epidemija, — metelícsnoszt.
Sto vüpa povedati, da je tüdi i tomi krívec kmet? Ka je politicsno né vujvec, z-toga sze escse neszmé szőszidi krb'da. Ki pa ti raj o poliko naj politizérajo tak, kak 'zelé tő bíagor národa i i cslovecsansztvo, i ka je v ha-szek dr'závnoga interessa, gledőcs na obcsno vérsztveni sztális.
Míszlimo ka záto jesztejo zatő od dr'záve nasztávleni orgá-ni, kí szo tő epidemijo zagoto-viti dú'zni i szo jo tüdi zagoto-vili, zakaj sze je pa né právo-csaszno pobrigala za zatiranyeté epidemije tiszta vísja instanca,
steroj szo té orgáni tő právo-csaszno glászili. Ta pomőcs bi mogla sztáti z-vecsi veterinárov kí bi zagotovili bolezen í gda bi zagotovlena bolezen, bí mngla prídti cenésa zdravila. Ár pa tő vsze, csi rávnocs príde, príde prekeszno, záto je tomi nasa vérsztvena nebriganoszt i né z-onov vérsztvenov krízov nanikoj vdárjeni kmet krív.
Szprotolétje sze prlbli'záva, delo na pőli je tü, ali kelko kme-tov bőde brez vpre'zne 'zivíne, tő v Beográdi nevéjo, záto ka tő tam nepovéjo tiszti, ki pri volitvaj tak prevecs „delajo za blá-gor kmetsztva". I mí prekmurci, vezdaj po volitvaj vídimo, ka z-dobrőto té .bláj'zeni delavcov za kmeta", idemo v-vérsztveno na-nikojidénye, z-kríze v-krízo.
Borzalmas gyilkosság Fokovcén.
F. hó 6-án brutális módon meggyilkolva találták lakóházától vagy 400 méternyire eső gödörben Szolár István 65 éves Fo-kovce-i gazdát. A kiszállt bírósági bizottság megállapítása szerint a gyilkosság 4—5-én történhetett meg.
Kit terhel a gyilkosság vádja, a megejtett vizsgálat és kihallgatások, — bár nem egészen, de több mint valószínű, — szerint a gyanú a meggyilkolt feleségére és leányára, nemkülönben vejére irányul. Felesége 56 éves, leánya 21 éves, férjezett Jakisa. Jakisa cipész Fokovcén, a szomszéd házból való, s saját házában is lakot, mig neje, a meggyilkolt lánya szülei hazánál ta-tozkodott. Ez adta az első gya-
núsokat, hogy miért volt ez. Nemkülönben az is, hogy a gyilkosság nyomai friss meszeléssel és padló felmosásával el voltak tüntetve, a véres ruhák kemencében elégetve a foszlányai a kemencében megtalálva, végül, hogy az apa eltünssével hallgattak.
Egyes verziók szerint a gyilkosság okául az szolgált, hogy az öreg nem engedte ki kezéből a birtokot. Ezért közös elhatározással alvásközben elvágták nyakát és vadállatiassan tették el láb alól, s vittek le a gödörbe, mintha valaki ott gyilkolta volna. meg. Mindhárom gyanúsítottat letartóztatták s átadták a m. szobotai jbiróságnak. A vizsgálat folyik.
Elmarad Bethlen római utja.
Politikai körökben az a hir terjedt el, hogv Bethlen miniszterelnök római utja végleg elmarad. A magyar kormány és a szomszédállamok között beavatottak szerint az utóbbi napokban beható tanácskozások folytak a magyar tengeri kikötő kérdéséről és ezek a tanácskozások
olyan eredménnyel végződtek, hogy teljesen fölöslegessé vált a római ut.
A magyar miniszterelnök, hir szerint, még Genfbe sem utazik el, miután a Népszövetség ülésén Magyarországot érintő fontos kérdésben nem döntenek.
Je vsze mogöcse ?!
Metelícsnoszt pri nasoj zivíni sze nevarno razsürjáva. Csirávno sze pri-bli'závamo k szprotoletji, gda — právi literatura — sze tá epidemija 'ze po-tisávati more, je csüdno, nevarnoszt sze vendar poveksáva. Den od dnéva vecs zivíne poglne, na skodo posza-mezni kmetov i na skodo obcsno vérszt-venoga sztáliscsa. Tö pa szamo záto, ár csi szirmaski lasztník "rávnocs vze-me na pamet tő bolezen pri 'zivíni, vendar csáka na ozdravlenyé tecsasz, ka nyerni ''zivincse ne pogine. Tomi je pa v isztini né on szam krív, nego dr'záve szlaba vérsztvena politika, kí sze za kmétsztvo tak premalo briga i kí je z malomárnosztjov í z velkov dácsov kmétski sztan v versztveno i financsno krízo vtirala tak, ka vezdaj niti za zdravilo néma pénez. Vendar pa csi bi prisla pravocsaszno dr'závna veterinárszka pomőcs, bi szi nisterni kmet premiszlo i vzeo poszojilo za zdravilo, naj szamo resi 'zivincse. Tö pa je tá zamázana politika tiidi ne dovolila, szamo vezdaj. gda je szamo v Prekmurji !ze nisterne sztojezere skode nasztalo.
* *
*
Interessantno szvedősztvo je politicsne vmész igre escse i pri táksoj epidemiji szledécs dogőtek :
Edem oblásztni zasztőpnik radi-óove gruppé je prvi trdüo, da je do-szégno on, ka príde z — dr'závne podpore 'zivínozdravník, kí preiscse vsze 'zivino gledőcs na metelícsnoszt — brezplácsno. — Demokrátska partája je pa na zádnyem szvojem zboroványi trdíla, ka je nyé oblásztni zasztőpnik doszégno tő pomőcs. — Klerikálci pa právijo, csi bi oni nebi v vecsíni bili v oblásztnoj szkupscsini, i csi bi nyi trijé poszlanci nebi mi-oisztri pösztali, te bi escse i dnesz nebi prisla veterínarszka pomőcs i za té dnévnice nebi bllő dovoljeno 16.000 Din, ka dnesz !ze vsze jeszte.
Na, ali je mogöcse ka szo vszi prite'zili gombo i je záto prisla tá pomőcs? Velka hvála, mála díka, ár
je dú'znoszt vszigdár prval
* *
*
„Dvolasztníki" escse i pri trafi-kaj léko jesztejo, csi szo té szlovenci (ke) »právi« i né szlovenci z-prékmur-szke „szibirije". Csi té májo zadoszta potrebnoga materiála ka kadilec !zelé( ali je trafika odpréta gda kadilec pri-de, tő je posztranszka sztvár. Glávno je tő, da je trafiké lasztník né — prek-murszki szlovenec. Tákse razlike v M. Szoboti, pri drűgi prilikaj pa po célom Prekmurji.
El Dél-ümeritiáSis!..
Itt hagyni szülőfőidet, rokont, gyermeket, mily fájó gondolat. Vagy itthagyni csak zsuppos házikót, hol anyánk altató dallocs-kája mellett ringott egykor bölcsőnk, mily szivszorongó pillanat lehet az. Vagy az elkísérő gyermek marasztaló szava: „éd'sapám ne menj el messzire", tnily lelkettépő esemény lehet. S mégis, mennyi a száma az olyan jobb jövőt reménylőknek, kik mindezen marasztaló jelenségeknek, bármilyen nehezen is, de ellentállanak, elmennek.
Sok százra megyen azoknak a Prekmureceknek a száma, kik a legutóbbi pár hónap leforgása alatt kivándoroltak. Miután észak amerikai egyesült államokba ez lehetetlen, hát Dél Amerika, Argentinja, Kanada és Brazilija államaiba vándorolnak ki. Nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy okot a kivándorlásra sok esetben a mai gazdasági krízis adja. Hogy még kevésbbé csalódjunk és ha őszinték akarunk lenni, akkor pedig meg kell vallanunk, hogy a kivándorlásnak, mely az utóbbi időben mind nagyobb mérvűvé kezd válni, más, beteges hajlamú oka is van.
A háború sok embert megrontott. A megromlott anyag fertőzni kezdte a háborúban részt nem vett fiatalabb generációt. A háború utáni határeltolódások alkalmat adtak csempészetre. A könnyen élniakarók hada erre adta magát. S amikor a határok és államok kissé rendbejöttek, ez is megszűnt jó és könnyű kereset forrás lenni. A könnyű kereset után áhitozók tisztességes része tisztességes munka után nézett, de mert mégsem megy oly nehezség nélkül, el, ha Délamerikába is, kívánkozik, talán sikerül kevés munkával jó keresetre tenni szert,
s a vágy beteljesedéseként ott — m eggazdago dn i.
Nem szándékunk senkit ezen tervéről lebeszélni. Csupán azon szülőknek, kik még rendelkeznek gyermekeik felett, ajánljuk, hogy tisztességes fiaikat egyáltalán nef vagy annyi pénzzel küldjék el, hogy ott kitarthassák magukat addig, mig tisztességes munkára találnak, s nem vadállatok erdejét irtani lesznek kénytelenek, éhesen, terhes munkával.
Ezt nem lebeszélésből, de jóakaratukig irjuk és ajánljuk.
Egyben pedig nem tudjuk eléggé hangsúlyozni azt a meg-bocsáthatlan tényt, mely a mi
kormányunk és hatóságaink nemtörődömségére vali, hogy ez a nagymérvű kivándorlás nem talál megállásra. Amennyiben az agrár törvény igazságos megteremtésével, munkalehető ég biztosításával, agrárvámok és egy séges adótörvények életbeléptetésével, nemkülönben a föidmi-velés íörzsgyökeres és fokozatos támogatásával, a dinár belértékü stabilizálásával és az egyenjogúság elvével a teljes konsolidációt teremtené meg: akkor nincs ember és csalogató szó, mely a mi józan gondolkodású szorgalmas népünket az ismeretlen messzeségbe kivinné.
Glászi—Hireh.
Párgovorénye.
Stevan: Na Miska, vezdej me nerazcsemerís ? Bőg dáj — zdravo I
Miska : Bog dáj. Ka bi te raz-csémero ?
Stevan : Pri vász je tüdi tak zmé-sano vrémen ?
Miska: Szamo niháj. !Ze szem do guta z tem vrémenom. Cslovek névé kak bi sze oblácso, ali obüvao. Csi rano idem, té me pika na podplataj, keszné sze pa vsze zblátim.
Stevan: Tő je za nász veszní-csara né tak nevarno i szramőtno. Ka pa te té szobotski fűcskarje naj prá-vijo. Zádnyics szem poszeo meo v nocsi k vracsiteli 'zivíne, zavolo mete-líc, pa szem sö szkőz po Cerkevnoj vilici. Znás malo szem né dűso z-szé-be sztepao, tak szem sze potíkao.
Miska: Ja vem pa vezdaj elekt* rika szvéti.
Stevan : Ka vrableca ti valá tü edna i tem edem pcszvét, cai hi'zni lasztníki v toj vilici na tratoári, do ceszté delajo sztube i te szamo okőíi sztúb zavá'zajo, pri céloj hi'zi né. Te pa tak hodi tü cslovek, tak da bi okőli »szrebrnoga bréga« hodo cslovek.
Miska : Ja ka pa te dela ta va-raska komissija za lepoto i regulácijo várasa?
Stevan: Kak je viditi tákse je niti né.
Miska : Kak je pa te pri tebi z
tőv metelícsnosztjov ?
Stevan : Idi idi nikam, Vem némám jesz metelice.
Miska: Ha, ha, ha! Na znás, szam doszta né szfálo. Tak nam ide, ka esi escse dugó nepríde isztinszke pomőcsi od nasi obiászt, te ze nanász pride metelícsnoszt. Szamo ka szem jesz prvlé záto na 'zivíno miszlo.
Stevan : Ah ja I ? Znás tak szmo ka nam v vészi vszáki dén vecs po-ginyáva. Obecsana íe pomőcs, ali tő je osztáia szamo pomőcs ?
Miska: Stevan, gda pa prídes ka té vesale sztrébivs.
Stevan : Eino bi jesz za sztüde-dcnec nücao.
Miska: Jesz pa té drot za psza.
Stevan : Csüjes, za szla no i sze-nő vágati prinasz na vesznici bi pa-szalo tüdi, ka bi nej 'zrdi trbelo veszíti.
Miska: Zbogom, *'ze notri zvo
nijo.
—	Nas domaosin, N^vák Stevan. 'zenszki modiszí v M. Szoboti, je na razsztávi v Rimi (Italijt), za szvoje na razsztávo poszláne !zenszke mődoe jzde'ke pridőbo zláto medálijo i veliko császtno diplcmo. Gratu'éramo !
—	Vizita zrebcov sze vrsi za okrej M. Szobota dnéva 2. m&rca 1927., pred hotelom Bác, ob 9 vöri pred poldriévom. Vszáki lasztník 'zjebca more prineszti dokumeote od !zrebca, ali plernenilni liszt z petrdjenyom obi. predsztojnistva.
—	Szkrivnoszt vmorítvi, bak szmo tő szvojecsaszno 'ze priobcsili v na-sem líszti, kí sze tícse vmorítvi eöne dekline v Domajn§ovei, sze je razesisz-tila v ieliko, ka je dr'závni právdnik (ügyész) dao obto'znico prőti ml. Pör-si z Domainsovec. Zagvüsno jesztejo obte'zilne okolnoszti, stero razesíszti porotna razpráva, pred stero príde Pörs konca marc8.
—	Lüdsztva v céloj Európi, po zád-nyoj statisztiki, jeszte 1800 milijőnov. Kaksa lépa organizácija bi bila tő, csi bi sze vszi szporazumeli ?!
—	V Romániji psenice céna nágio raszté. Kak je pa te tő, ka tő nasa psenica nezvé? Qlűha je, kak vsze drügo prinasz.
—	Zandermarijo v Romániji po ma-gyarszkom sistemi reorganizérajo. Prinasz bi tüdi dobro biíő na tiszti sis-tem preidti. Szamo ka bi prvle trbelo 'zandermariio odbremeniti z pretercse-nim piszáranyom i dati k vojaskim szlü'zbenikom primerno plácso. Kelko bőgse i veszelése bi slo vsze dejc!
—	Na 110 stokov visziko hi'zo bódo delali tő leto v New yorki. Tam szo csedci ludjé, ár znájo ka v lüfti nikotin ne zadevajo. Prinasz je tő tüdi nemogőcse, ár bi te od lüfta tüdi trbelo dácso plflcsüvati, na drügo 'ze jeszte.
—	Neszrecsa z automobilom. Kü-
C3an Ivan mehanika autó, v M. Szoboti, je preminőcso szoboto po poszli v N. Radgono Huisz soffer vodo. Nazaj, prőti dőmi időcs blűzi krestne Sável pri M. Szoboti je autója „rúd" (kormány, steierung) gori povedao szlCrz-bo, autó ső v grabo, sze prevrno, i
A kapitány felesége
Irta. A. K.
Az asszonyka nem szólt semmit, de szemeivel majd elnyelte csillogó ruháját. S mikor férjére emelte a tekintetét, abból ugyan nem volt kiolvasható az, hogy kelletlenül hagyja el a szigetet s hogy nincs ínyére a vén férj.
A briggen hatan voltunk összesen. A kapitány és a kormányos. Ez kettő. Én meg a hajóinas. Ez is kettő. Azután két matróz Mukonosból. Egyéb senki. A szép briggnek a kormányosa, a lelke, a szemefénye Petros Zuberos volt. Fekete haja föl volt fésülve széles homlokán, azután göndör fürtökben hullott alá a nyakába, mint mikor repkény fogja körül a sötét oszlopfőt. Erős volt a karja, széles a melle, bátor a pillantása. Olyan volt, mint a hajnali csillag, mely pazar fénynyel és erővel egyszerre kelet és nyugat felé szórja a sugarait.
Ha Lénió anyja látta volna, hogy íme, előtte áll az álmainak ideálja. No de látja helyette a lánya, s ahogy megpillantotta, rá is isméit az anyja fantáziájával, s talán a saját gondolatai is segítették ebben. Nyomban levetette a selyem ruháját, drágaságait elzárta gyöngyházas szekrényébe, vörös szoknyát, fehér kabátkát húzott, s ugy jelent meg a födélzeten bájainak teljes harmóniájában. Edes istenem, micsoda egy tersmtés volt; micsoda ajándéké a magasságos egeknek a mi dióhéjunk számára ! Gyökeresen megváltoztatta az egyhangú tengerészéletet.
A hajó volt ezentúl az ő háza. Reggeltől estig talált rajta valami tisztogatni valót. Foltozta szegényes ruhá inkát a kabinjainkban, rendben tartotta a konyhát, varrt, kötött, s ha valamelyikünk elkomorodott, bánatát csengő ka-czagásával űzte el. Ugy éreztük magunkat, mintha szerelmes, ragyogó tollú
madárka repült volna a paradicsom fájáról a mi komor fészkünkbe, s puha szárnyának csapásával, csicsergésével. egész lényével balzsamot öntött voln3 elgyötört lelkünkbe, óriási alakká növelte örömünket s varázslóvá a reményt, h' gy elvegye é ét szenvedéseinknek, A márciusi napok oly gyorsan multak, mint a hó a verőfényen, s mikor ránk borult az est, azt óhajtottuk, bárcsak mindig nap volna. Mert nappal csupa közös öröm, dal és nevetés volt az élet, éjjei pedig magunkra maradiunk gondolatainkkal s embergyülölentükkel. Kerültük az egymással való találkozást, félremagyaráztuk egymás pillantását, s kissé hevesebb szónál a késünket keresgéltük. De mikor pirkadt a hajnal, nyugtalanul ólálkodtunk a kapitány kapuja körül, mintha attól függött volna az egész sorsunk. Mikor pedig a vörös szoknya megvillant a lépcsőn, mikor magával hozta az ágy melegét, az asszonyi test illatát, az éjszaka titkait, akkor jaj volt nekünk.
Az ég hirtelen beborult. Nem a fölöttünk terülő firmamentum, mert ez
mélységes kék pompájában ragyogott nappal, éjszakára pedig csillaghimes palástot öltött magára, hogy^ betakarja a hajónkra esett csodát s maga is szerelmes volt Lénióba. Egészen más ég borult be : Palumbas kapitány homloka. Nem tetszett neki, hogy L 'nió annyira pazarolja a kedélyét. Egyes egyedül saját maga számára szerette volna lefoglalni, hogy még a lélekkelét se érezze más. Kezdetben szemrehányásokat tett neki, azután pedig kordába fogta.
— Az alsó födélzeten tul nincs semi kereseted.
Megmondta neki kereken, s íz-okra a czölöpökre, mellyak körül a hajókötelek voltak csavargatva, szürke vitorlavásznat feszitett. A brigget két részre osztotta, az egyik felén volt a paradicsem, másikon a pokol.
(Folytatás következik.)
vkiiperszputrc. Sufferi sze je vékse nesirecse né zgödilo, malo sze je szkúkao.
—	Zivinszka sző za kotrige kmetíj-szke dru'zbe je 'zd tii i sze dobi v trg. Őeh i Qaspár v M. Szoboti i Skrabán Jánosi v Puconci Céna za 1 kg. za kotrige 2'15 Din, za nekotrige 2-50 (v Puconci z foringov vecs).
—	Kmétski tecsáj (dvadoevni) sze je obdrzao 7. i 8. t. m. v Kri'zevci, 9. i 10-ga pa v Puconci z velkim in-teresséranyom. Predávanya vszebino bődemo v vogrszkom jezíki v prisesz-tnom nasem liszti prineszli.
—	MaSkerada. Sokolsko druStvo v Murski Soboti priredi na pustni torek 1. marca v hotelu Dobray in v kavarni SoCiő veliko Maikerado. Vstopnice za maske se dobijo v trgovini Hshn. Naj si jih vsaki tam preskrbi, da ne bc treba pri blagajni mask kontrclirati. Vabljen je vsak. Kdor se hoée do-voljno proloviti od pusta naj pride. V trgovini Hahn se dobijo tudí maske.
—	A munka elismerése. Nóvák István. női szabó M. Szobota, Rómában rendezett kiállításon kiállított női divat munkájáért arany éremmel és nagy elismerő oklevéllel tiintettetett ki. Ehez csak örömünk kifejezését nyilváníthatjuk.
—	Áthelyezik a főispánt. Ha információnk helyes, akkor dr. Pirkmajer maribon főispánt áthelyezik Sarajevó-ba s helyébe jön más.
—	Vármegyei bizottsági tagok első ülése f. hó 23.-áa lesz. Áz uj rendelet szerint azonban a végrehajtó bizottság megválaszlása után el lesz napolva, s a folyó ügyeket ez a bizotság fogja vezetni. — Miután sokan érdeklődnek kik vannak megválasztva Prekmurjé-ban bizottsági tagoknak, mégegyszer leirjuk. M. Szobota járás részére klerikális párti: Faflek szt. Benodek-i plébános és Horvát Géza volt bérlő Krajnaról; radic párti Hodoscsek Z.n-kovci 59 és Kühár Ivan (Zorko) Te-sanovci gazdák ; dem jkrata listán Go-dina István G. petrovcei ev. lelkész. D. Lendava járás részére klerikális párt részére Basa Bogojinai plébános, Matjaséc dolinái (Völgyifalu) gazda, Litrop turniscsei cipész; radics-párt részéről Neubauer d. lendavai bank könyvelője.
—	Kerékpár lopás. 14. XI. 1926 Gederovcén Kognik Ludvik 16 éves Slamjak-i (Ljutomer) születésű csavargó Stiván korcsma előtt álló Gorcsán Alajos krajnai lakós tulajdonát képező kerékpárját. A tettes szerencsésen elmenekült, de mert már több biciklit is ellopott, a szerencse a csendőrségnek is a kezére járt, mert e hó 3.-áa Petáncon elfogta s hűvösre tették. Tettét beismerte.
—	Uj tanfeliiyyelövé, a m. szobotai tankerület részére Őilek Gusztáv eddigi tanf. helyettes neveztetett ki. Üdvözöljük az uj tanfelügyelőt állása átvételekor, különösen pedig akkor, mikor e helyen elősszőr tudhatunk >do-macsint*.
—	Szerencsétlenség fairtásnál. Dűh
vescsicai földmunkás a markisevcei
uradalmi erdőben fa't irtott. E munkája közben míg az egyik megakadt ágat szabadította, egy másik ág oly erővel esett a fejére, hogy elájultan esett össze. Beszálitotfák a m. szobotai kórházbe. Sérüléséből hamarosan felépül.
—	Ménvizsgálat. A rendes évi mén vizsgálat M. Szobota járás területére f. évi március 2-án lesz megtartva M. Szobotában aj Bácféie szálloda előtti téren, Minden ménre vonatkozó okmány elhozandó.
—	Saíovci. Önk, tüzoltótes-tületünk f. hó 2 án a Stefanec-féle vendéglőben álarcos báií rendez 4 és 8 Din. belépődíjjal, melyre ezúton is meghívja a n. é. közönséget. Tiszta haszon felszerelésre fordittatik.
—	Domanjsovci. Az általunk annakidején már közölt relytélyes leánygyilkossági ügyben a vizsgálat befejeződött s az államügyész a vádíratott ifjú Pörs itteni lakós ellen benyújtotta. Pörs ügye az esküdszék első ciklusában kerül tárgyalásra.
—	Gazdasági egyesület által tagjai részére rendelt marha-
sója valódi bányasó (táblasó) festve csak azért adatik ki, hogy a kereskedők ne adhassák el drága pénzért. Tehát ezt a sót nem szabad összehasonlítani a kevesebb értékű tengeri sóval. — Egy marhának 10Ü kg. súlyra keli napont;! 4—25 gr, fejős tehennek 20-40- lónak pedig 15-30 gr só.
MettHKMM
jgm
fK
insüfliaiiüttüi
I
Olcsó arak 1 Szolid kiszolgálás 1
Üzleti értesítés.
Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy M. Szobotában a Most-féle házban (Dobrai mellett)
vegyeskereskedést
nyitottam, hol a legolcsóbb napiáron kapható, szolid kiszolgálás mellett, rőfös és fűszeráru úgymint: finom cseh szövetek cájg, zefír, fehér és sárga vászon, kész férfi irigek s mindennemű fűszeráru.
A n. é közönség szives pártfogását kéri
tisztelettel TÜRK FLÓRIÁN
N
a I
Oi
v MURSKI SOBOTI = iiHimimal
- v nedeljo 20 februara £ » popoldne ob 3. zveőer ob 8 uri Z
I™ i pondeljek 21. febr. ob 8. zv. j
I. Dio.
I. Dio.
jCAREV
Vabilo
na
IZREDNI OBCNI ZBOR
fiostilnicarske zadruge za srez Murska Sobota v Murski Soboti, ki se vrsi dne
4. marca 1927. dopoídne ob 10. uri
v gostilni g. Josipa Türk v Murski Soboti s sledecim
DNEVNIM REDOM:
1.)	Porocilo delegatov o obcnem zboru Zveze gos-tilni£arskih zadrug v Celju in v zvezi stem sklepanje o zviáanju prispevkov Zvezi na 45 Din za vsakega Clana;
2.)	Nova volitev zadruznega nacelstva za do-bo 3 let ;
3.)	Dolocitev dnevnic delegatov zadnjega obcnega zbora Zveze gostilniCarskih zadrug;
4.)	Slucajnosti.
Odborniki! 1 uro pred Obcnega zbora se vrsi Odborova seja.
Ce ob doloíeni uri ni navzoce za sklepínost obínega zbora potrebno stevilo clanov, vrsi se pol ure pozneje v istem prostoru in z istim dnevnim redom novi izredni obcni zbor, ki je sklepíen ne glede na stevilo navzocih ílanov.
Nacelsívo.
mamin
ELADÓ
Ker5mar Pavelnál Őe-keékáváson: hármas cséplőgép 6 HP. motorral, négyes MÁV gőz-garnitúra és 12-es fekvőmotor. P. Prosenja-kovci.
IÍE3BE8
Egy
szobát konyhával,
esetleg csak egy bútorozatlan szobát keresnek bővebb t
PREKMURSKA
TISKARNÁBAN.

Najvetóa motorna ladja na sveti
„ALCANTARA",
§tera ma 32 jezer ton deplasmana, drüátva RoyaJ mail lirte, odide na svoje prvo potüvanje íz Clier urga v Juzno Ameriko dneva 4 marca t. 1. s potnikami 1., II i III. razreda. Potnikí III razreda lehko dobijo kr sne ka bine z dvema i Stirami posteiami po navadnoj cenj "^a ladja je ednaka z ladjov „Asiurias" §tera je za'xela svojo prvo voínjo v februári mihoőega Ma. Za navndsla se obrrite na Zastopstvo ROYAL MAIL L1NE v Dol. Lendavi, Glavna uiica 63.

I
i GLASNIKg
1MIHAJLO STROGOV |
III. Dio. I
v SREDO 23. in ŐRTRTRK 94 I
v sredo 23. in öetrtek 24 zveőer ob 8 uri.
ummunmítmmu
VSTOPNINA : Gornje loie 12 Din., spodnje loíe 10 Din., j in II. prostor 5 Dinarjev. Lastník kina
qustav d ittrich. iismiioaimi
h
H
i
■J
Trztvo. Kereskedelem.
Báágo — Áru.
LJUBLJANA febr. 18.
100 kg.	Psenica—Buza Din. 290—307
»	'Zito—Rozs > 225—
»	Ovesz—Zab » 16750
»	Kukorica	» 205—
»	Prosző—Köles » 250—
»	Hajdina	» 300—
»	Szenő--Széna » 75—95
»	Graj—Bab csres. >	300
>	zraésan—vegyes bab 100 —
>	Krumpli "* » 100—150
>	Len. sz. -Lenmag > 370—380
» Det. sz.—Lóherm. » 2800-3100 BENKO: febr. 18.
1 kg, Bikőv.) Bika
Hl. II. I. príma 7-- 7-50 8-— 9-50 relice I oUsző i| 1-— 7 50 8'— 8"50
Krave ( STehén |'-o 3'— —• - 7-_
Teoci j N Borjú	9"50 10 —
Szvinyé—Sertés	15'50 16'—
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 22 —28— Zmőcsaj—Vaj , . . .	30*—
Spé—Szalona .... — • 25'— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Péaieasi —	Pénz
Dollár . . . .	= D. 56-70
Pengő Budapest .	= » 10.-
Schil. Becs	. = > 799
Kor. Praga . .	= > 16/
lira.....	, = » 2-46
Zürichben 100 Din = 9 135 sfrk.
K oddaji je

<
szpráviscse (möbi) za szpálno ht'zíco edna nőva i edna malo nü-ca-a po fái céii pri vdovici CSISZÁR LAJOS-ovi özvegyénél Murska Sobota. ELADÓ, nagyon jutányos áron, egy uj és egy kevéssé használt hálószoba bútor.

Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domorini; 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme l'— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. i
Rókopiszi, ki sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	!	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina | M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— j —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap r'.öfizeiési ára negyedévre belföldön IS Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1"—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény,
VÉRSZTVEXfO.
Pospe§evanje zivinore-je v mariborski oblasti v letu 1926.
(PoroCílo vellkega íupana mari-borske oblasti.)
I.
V letu 1926 se pospeíevalno delo mariborske oblasti na polju zivi-noreje ni moglo dosti razviti, ker od 1. aprila dalje oblast ni imela v te namene nikakih sredstev, ker v pro-reéunu za 1926/27 ni bilo veő pokra-jinskih kreditov. Pt,leg tega so bili pa §e centralni krediti reducirani. PospeSevalno delo se je oplralo tedaj le na ostanke iz starega proraőuna. — Tudi trpi zlvinoreja radi od nepresta-nega dezevja in poplav zmanjéane mnozine in kakovosti krme,
Konjereja. Tozadevno delo vrái Drzavna zreböarna Selo pri Ljubljani in Konjerejsko druátvo za mariborsko oblast v Ivanjkovci. Oblastni odpos-lanec je sodeloval pri licencovanju zrebcev spomladi in pri premovanju plemenskih konj po leti. — Vsled neu-godne konjunkture se opaza nazado-vanje §tevila konj, zlasti pa se kobile veliko manj pripuSíajo, ker zrebeta ni mogoöe vnovöiti.	(Dalje.)
Vabilo
na III. rtdni obíni zbor Podruinice S. L. D. v Murski Soboti, ki se vríi dne 20. februarja 1927. ob 14 uri v gos-tilni gospoda Turka v Murski Soboti.
DNEVNI RED:
1.	Poroíilo o Podruzniőnem de-loVanju.
2.	Poroíilo raéunskih pregled-nikov.
3.	Podelitev odreSnice odboru.
4.	Volitev 6 odbornikov, 2 ra-őunskih preglednikov in 2 namestnikov.
5.	Sluőajnosti.
naCelstvo.
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpüjete Va§e potrcbscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krs-csákov i rázno traletno in drobno blágo. Szolidna posztre'zba ! Niszike cine '
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA Qlávni trg.	Bergerova hisa.
Nehogy egészséges vagy más be tegségben szenvedő állatját „Distol", — az egyedül hatásos, — métely ellenes kezelésben részesítse, tudnia kell állatja
valóban mételyes-e?
Az állatnak és bélsarának szakértői vizsgálatával, a rnételyesség kétségtelenül megállapítható. Ha az állat klinikai vizsgálata bármi okból nem lehetséges, küldjön annak pár napon át gyűjtött bélsarábói vízhatlan papirossal csomagolt gyufa skatulyában keveset postán »Minta érték nélkül* NEMEŐ MIKLAUZ állatorvosi laboratóriumába Murska Sobotá-ra. Mételypetevizsgálat válaszbélyeggel 11 Din.
(Elvállal olcsón egyéb állatorvosi vizsgálatot, műtétet, ragadós betegség elhárítást. Tanácsot ad állatvételhez, állat adás vételi perekhez, stb.)
1927. évre
a legujabbb tavaszi
divatlapok
megérkeztek: I HAHN könyvkereskedésébe
IMiaiEI
lUHlsslIHimilMIH = Kreditna zadruga za trgovino in obrt 1
v Murski Soboti r. z. z o. z.
Sprejema VLOGE na hra-nilne knjiiice in tekoői ra-őun in jih obrestuje
po 8°|0 nettó
podeluje POSOJILA in KREDITE po
14: in
1 !
i !
Raőun pri Poátni hranilnici podr., Ljubljana st. 14.700.
Telefon §t. 25.
GARANCIJSKI KAPITAL CCA 2,250.000 DINARJEV.
VeCje vloge in intabulirani krediti po svobodnem dogovoru. IzvrSuje vse v denarno stroko spadajoCe transakcije
najkulantneje.
I
i i
i
i
i
í
Dobro blágo po niszikoj cent sze dobi pri NEMECZ JÁNOS bautusi M. Sobota
Nagyban.
Kicsinyben.
NEMECZ JÁNOS
vas és gépkereskedésében, ismét ugy mint háború előtt, valódi „Kayser" varrógépek és elsőrendű Kerékpárok bámulatos olcsó áron kaphatók. Gumik és kerékpárrészek állandóan raktáron.
Legjobb beszerzési forrás részletfizetésre!
Vazno! Pazite!
Naznanje vsem onirn, §teii S£ejo v Severno ali Juzno Ameriko potüvati kakti v Argentinijo, Uruguay, Brazilijo i v Australijo, naj se oglasijo pri podzastopstvi Francoske linije v D. Lendavi
Poslopje Hotel KRONA,
Stera linija je najbogSa in naj bol hitro prevaía prek vode, v Severno Ameriko 5 dni za juíno pa 14 dni na vodi
Vsa pojasnila, informacije dobite brezplaőno v mojoj trgovini v Dobrovniku ali pa v D. Lendavi v pi-sarni, Hotel Krona prek od sodnije vsaki tork, Cetr-tek in soboto.
Pazite na takSe agente, átéri okoli hodijo, pa je ne poznate, ne dajte se zapelati od njij, ka bi Vas od penez spravili, zavüpajte samo domaöemi őloveki. V 8 dnevaj iehko íe odpotüjete.
Podzastopnik Francuske linije
Josip Gerencer.