Kéziratok, amelyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. 202. szám. Postatakarék számla száma 12980. Kiadó-tulajdonos : KÜHÁR ISTVÁN. VIII. Évff. Murska Sobota, 1929. junius 16. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-kènt: szövegközt és nyilttér 1*50 dinár, rendes l-— Din., apróhirdetés 0-70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. 24. Szám. Némely ember viselkedése az emberrel. Ha szerény és kis tehetségű spektroszkópomba nagy résen át engedek össze-vissza kevert mindennapi fénysugarakat jutni, hogy a fénynyalább szélesen, vastagon fogja a prizmámat, rendbenlevőnek találnék sok olyan viszás dolgot, melyet szűk résen, félhomályban felderíthetek ; mert a világon sok dolgot a inai hazug képmutatásos társadalmi együttlétben, csakis a félhomályban lehet a kutatónak tisztábban meglátni, észlelni! Nézzük objektiven az egyes mai társadalmi mozzanatokat és figyeljük meg, melyek azok a sötét sávok — elnyelési csíkok — amelyek közösek egy rabló fővezérnél, egy nép fővezérnél és egy legtöbbször hazárd, az anyagilag gyengébbeket aláásó, konjunktúrát csináló és azt azután a maga hasznára kihasználó íőtőkepén-zesnél. Mi sarkalhatta Dolnja-Len-dava rablóját Vratár Jóskát arra, hogy raboljon, elvegye másnak munkája gyömölcsét? Vagy az, hogy nem akart dolgozni, vagy nem tudott dolgozni (szakértellni, testi, lelki fogyatékosság) avagy nem kapott munkát ; de nem lehetetlen, hogy a munkabér nem volt elég a megélhetésre. Ugyanis van ember, ha talán Vratár nem is volt az, hogy kétszer-háromszor any-nyit tud és kiván étkezni, mint embertársa. Minél fejlettebbek az ismeretei, annál finomabb az érzéke, nemcsak a mennyiség, hanem a minőség nézőpontjából is ... a szervezete kívánja . . . az anyagcseréje nagyobb, mint másé ... az emberek nem egyformák. A szomszédjának elég a szokásos napszám, ámde Vratár-nak ilyen és ki tudja milyen és százféle más ok miatt, nem volt elég és eléggé innyére. Az agyműködése és az idegei ügy kívánták, hogy pld: miért szívja ő a legolcsóbb Szává-t, midőn az ő nyelve, orra és szeme szintúgy a speciálitásokat tartja jobbnak és megfelelőbbnek, mind a milliárdosok nyelve? Nem azért kívánja, mert drágábbak, hanem mert az néki jobban izük . . . jó Isten ... ki tehet róla, csakis az izük. Nem epekedett a szíve földöntúli elérhetetlen dolgok után, csak azt kívánta ami van, ami létezik, mert hiszen másnak volt, csak néki nem volt. Sok dolog volt Munkakeresés, klima, izom-agymüködés, stb. amit nem birt el a szervezet, megbetegedett tőle, mint sok ember nem köznepi szervezete az eperevéstől. Hát ő soha ne ehessék récevagy pulykapecsenyét vagy finom halat; ne ihassék, egy lelketviditó árómás, finom bort? Munkájával azokat megszerezni, néki Vratár Jóskának, éppen olyan lehetetlenség, mint nyáron a tulajdon szép villájának a szuterrénjében lakni, onnan feketekávézás és regàlia buké nevü szivar elszívása közben néhány vagon árut megrendelni és azon á 5—6 ezer dinárt nyerni néhány perc alatt. Tehet ő róla, hogy néki nem adódott még az sem, hogy öreg napjaira pénzt takaríthatott volna és ugy élhetett volna mint az a másik, aki a kupónokat nyesegeti, vagy jövedelmező takarékpénztárt részben megvásáról a kitudja hogyan szerzett vagyonából. Mindezeket az életédességeket Vratár jól ismerte, de soha nem élvezte és csakis az élete kockáztatásával tudta és azt is csak részben elérni. Kívánságait életével fizette meg. Agyonlőtték. Haldoklása közben is szorongatta a frommert, mellyel az esetleg továbbtartó életét,-a tőle telhető módon, nemcsak fentartani, hanem tőle telhetően kellemessé tenni igyekezett. Habibullák és fivére néhány ezer emberrel, mert másképen céljait (nevezzük itt ugy mint fentebb) életédességeit elérni nem tudja, életük kockáztatásával gyilkoló szerszámokkal megtámadott egy nagyobb embertömeget, elvett egy embertől (minden esetre nem szegénytől) értékes tárgyakkal megrakott negyvennyolc teherautót, embereket öletett, városokat felgyújtatott, hogy elérhesse azt, amit kivánt. Nem tehet róla . .. megelégedhetett volna kisebb értékek zsákmányolásával, de hát néki is vagyon kell, trón kell . . . van elég megfi-I zethető embere, akik ilyesmire kaphatók , hogy ártatlan családokat megfosszanak kenyerüktől és ma-holnap jön egy golyó, amely leteperi és miben különbözik Vratár Jóskától? Hány ember él a civilizálatlan kontinenseken — talán egyeb-bütt is — akinek meg van mindeve: pecsenyézhet, ihat ha nem is éppen tokai aszút, de elsőrendű bort, speciálitásokat szívhat, minden évszak és ünnepnap söt ünnepélyek szerint uj ruhába bújhat, a szerelemben sem szenved hiányt, de a vagyonra, a határtalan vagyonra sarkalja őt a teste, lelke, eszejárása. Óly eszközökhöz nyul az emberszeretet, a humánusság álarcával, melyek voltaképen mások kárát okozzák, melyek egyenlők a fegyverrel, rideg és hideg paragrafusokat bújva, azokra támaszkodva, nem fél látszólag a következményektől, de belsőjében remeg — ha még van némi lelkiismerete — hogy esetleg mégis feléje talál repülni a megkárosított golyója, amely megfosztja őt embertnyuzó, állandó- an alattomos kétnégyszinü életétől, mely folyton olcsó, lehetőleg, ingyen munkát, ténykedést, anyagot követelt s megölte embereit i■! hatalmával, pénzével, hogy még több pénze, és (sajnos, hogy ma V még) ezáltal hatalma legyen. És j miben különbözik ő az előbbiektől? Adna-e néhány száz ember- i nek kenyeret, ha azok keserves munkája nem jelentené számára a hasznot — a nagy hasznot? (Villát, szuterrént, feketézés köz- * ben a regalia búkét stb.) A jótékonyság a jóttevő kárát jelenti. „Ha két kenyered van, s add egyiket annak, akinek egy sincsen." N. Mivel fedjem a házamat? Nem mással mint RAT-KOL-fèle cementcseréppel. Politikai hirek. Jugoszlávia. Azokat a költ- j ségvetéseket, melyeket a városok és községek készítettek, ezentúl nem a belügyminisztérium, hanem a tartományi biztosok fogják felülvizsgálni és jóváhagyni. A városok és községek nem vet-1 hetnek ki uj adókat. A pénzügyi törvény végrehajtási utasításainak 22-ik szakasza értelmében a községi pótadó nem lehet több mint a mult évben volt. Rendkívül fontos és halaszthatatlan körülmények között a pótadó legfeljebb tizszázalékkal emelhető, de az csak a multévi áilami egyenes adóalap után róható ki és ez idei adókivetés nem lehet semmi körülmények között sem a községi pótadó alapja. A községi pótadók összege maximálva van a m. é. pénzügyi törvény, 101. és 102. szakasza alapján 200 százaléknál több nem lehet. Az alkalmazotti adót ápr. 1-től felszabadítja a pótadók alól az uj törvény, ha a nőtlen alkalmazott havi fizetése nem haladja meg a 4000 dinárt. A nősnél ehez 200 dinár és gyermekenként 50—50 dinár adandó. A 4000 dinárnál nagyobb havi fizetéssel bíró egyén köteles pótadót fizetni. De nem lehet több mint kétszázszázalék. A városoknak községeknek ellenőrző vizsgálat alá kell venni költségvetéseket, mert a törvény nagyon világosan rendelkezik a községi pótadók magasságáról. A bécsi egyetemen vere kedés volt a zsidó diákok és a német nacionalisták között, mert a zsidókat nem engedték az egyetemre. A rendőrségnek kellett közbelépni. Az egyetem rektora bezáratja az egyetemet, ha a zavargások megismétlődnek. Jövő hétől kezdve az egyetemre érkező mindenegyes hallgatót leigazoltatnak a kapukban. Horvátországi küldöttség Őfelségénél. Horvátországi küldöttség jelentkezett őfelsége Alek-szánder királynál, amely beszámolt a nép hangulatáról. A jan. 6-iki változás jól esett és kérik Őfelségét, hogy otthonukban látogassa meg őket. A küldöttséggel sokáig szívélyesen beszélgetett. Marinkovics külügyminiszter felgyógyult, Svájcból visszatéi Beográdba. Racsics Punisát a parlamenti merénylőt elitélték. Kiróttak 60 és félévi börtönt, de a szerb büntetőtörvénykönyv szerint csak 20 évi összbüntetést kapott. Három erős felindulásban, előre meg nem fontolt szándékkal elkövetett emberölésben és két emberölés kísérletében mondta ki a bíróság őt bűnösnek. Popovics Tornát és Jovánovics Lunét felmentették és azonnal szabadlábra helyezték. H, i i HÍREK. Vásárok : Juni 16. Proszenyakovci, 18. Dekle-žovje, 20. Grád (G. Lendava), Mur-szko Szrediscse. Időjárás : Herschel szerint : 22-ig szeles és nedves. — Tapasztalat szerint : 19-ig meleg, 20—28 borús és hűvös. Kereskedelmi árak: 100 kg. Buza Din. 225- » » Rozs 220— n n Zab „ 250— » » Kukorica „ 250- » » Köles 200— » Hajdina „ 220— » Széna „ 50—60 » » Bab cseres. „ 600- n » vegyes bab „ 400- » » Krumpli „ 80-150 » » Lenmag „ 600— » » Lóhermag „ 2400— Bika V— 8-— 9-50 10- Üsző O« 7-— 7-50 8-50 9'- Tehén > Cß 5f 4— 5-— 6-— 8-- Borjú —•— —•— 12-- - 12-50 Sertés 15- - 15-75 Zsir I-a . 29-- - 30-— Vaj 35-40 Szalonna 23-- - 25 — Tojás 1 drb...... -.80 Valuta : Zürichben 100 Din = 9-127 sfrk. 100 Doli. (E. A.) adnak itt 5610 Din-t 100 Pezoért (Urug.) „ „ 4900 „ 100 Márkáért „ „ 1320 „ 100 Frankért (Páris) „ „ 215 „ 100 Pengőért „ ,. 990 „ 100 Schil. (Bécs) „ „ 789 „ 100 Cseh kor. „ „ 168 „ Előfizetőinknek 1 Lapunk e heti száma technikai okok miatt, csak két oldalban jelent meg. Kérjük a t. előfizetők elnézését. Kiadóhivatal. — Iparosok figyelmében. A maribori főispán ur elrendeli 633/3 sz. a., hogy a jüvőidőben csak olyan egyének vehetők fel tanoncnak, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy testileg és lelkileg egészségesek s képesek lesznek nagyobb erőmegfeszités nélkül elsajátítani azon iparágat, melyet maguknak választottak. Elnökség. — Uj községi elöljáró Sebeborcin. Luthár Josip betegsége miatt saját kérelmére a községi elöljárói teendők alól feloldatott, helyébe Celec Stefán sebeborcii lakós került. — Iparostanoncok és segédek munkakiállitása. A junius havára tervezett kiállítást f. é. aug. 15.-étől 18.-áig fogják megtartani, mert közbejött e vidék Jugoszláviához való csatolásának tiz éves évfordulója, jamely azon idő tájban lesz az érdekeltektől megünnepelve. — Fürdés utáni séta balesettel járt Meszaricsné őnagysá-gánál, mert egy rosszul sikerült hátlapig Pai mig"bor SSrónapI ! ! !erö* ! ! ! Ig^^T^Ù . «"Uè. peí Ìli* ^ : » «»g*£ii- —""stima ! ! ! ! s porolás ! U ìporo la»! 1 !!p