Poštnina plačana v gotovini, / /
V<Srsactv^ni. politiconi i kulturni tjédnik.
Gazrlusógi, politik»! és kultupàlis hetilap.

Lét. III. Évf.
Màrkisevci, 1924. junius 29.
BpoJ 26. Szàm.

„Ogengaszilec".
Doszta cslijemo v zädnyem vrèmeni od nàsztave ogengaszil-szki drüstev brez toga, ka bi kak szamé kotrige, ràvno tak szami prebivalci znali znameni-toszt, pozvànye té kràtke rècsi, ki pa poleg szvojega kràtkoga znamènya vszeedno doszta vszebtlje.
Ogengaszilszka drüstva szo dobrotivne nàprave, za steri obsztoj i naprèpomócs neszmi za-osztàti dobrotivnoszt tiszti prebi-vàlcov, ki szo drüstvi nè kotrige, àr je ovi szamovolno i neobtrüd-livo delo naraeszto vszè. Zäto móràlno, kak reàlno pomagati tàksa drüstva je eslovecsa dü'z-noszt. Vszàki, ki szamo kolicskàj csüta mä za dodrotivne eile i nàmene, dobrotivnoszt ràvno pri tom z-osztäti nemre. Né pa szamo za szvojo dobróto, nego i za dobròto tòga bli'znyega, vszè pri-jatelov, za obcsno dobröto.
Moremo pa obednim zagotoviti, ka sze „Ogengaszilec" rècs neszmi tak vöszkorazmeto vzéti, kak sze tò mìszli *d nikà-ki. Ogengaszilec je kak tàksi nè szamo té duzen temeljno i vdà-no delo öprävlati, gda je — kak imé kà'ze — ogen. Nego sze more szpostüvati i ogengaszil-
jene, obednim szo pa v haszek pakticsnoga zvrsàvanya szvojga pozvànya. Tò szo pa za ogen-gaszilc potrebne vaje, ki sze po predpiszani teorijaj (elmélet) naj v prakszi zvrsävajo i gda de tò pri dänoj priliki potrèbno, da po zavcsenoszti i po vajenom znànyi do rèszan zadoszta mogli vcsiniti szvojoj tisztoj duznoszti, za stero szo sze organizèrali.
Veszelic szmo ze doszta vidli. Dohodki za drästve sze pa tüdi lèko doszégnejo z vajami, gdé, är je v obesi blagor, sze
dobrovolni dàrov escse vecs na-beré. Ergo bi zdaj 'ze kaj tàkse-ga radi vidli lOdjé, ka je v haszek vszem.
Póleg toga szo pa naj vesz-nice, vsze, né szamo gdé prosz-tovolni ogengaszilci jesztejo, poszkrbijo zatò, bòdo na tom, ka je vesz skér v tisztom rèdi, pòleg steroga sze pri ednoj nezgodi rèszan dela i pomore leko.
V tàksem sztàni i pri tàksoj vajenoszti de ogengaszile — rèszan ogengaszilec.
Csaruga i komp. obszojeni na szmrt na vesali.
od dvajszeti let do oszem mè-szecsnoga tezkoga zapora. Velka množina radovèdnoga näroda je prišlo vküper pred szodnijovgdé je réd 'zandàrsztvo držalo gor. Na zandàre je potrèba zäto bila, àr je zädnyi csasz szodnlja doszta piszem dobila z-sterimi sze prtijo csi szamo edno szòdbo dàjo vo kf de sze na szmrt gläszila.
Je vsze
OSZ1JEK. Po dugo trpécsem preiszkàvanyi i razpràvlanyi vecs hüdödelsztev slavonséke tóvaj-szke bande pod vodsztvom 26 lètnoga Csaruga Jovó, je koncs-no szodnija vòpovèdala szód i tò szo obszojeni po szledécsem : Csaruga Jovó i komp. Prpics Pavao, Mihaljevies Miklós i Seltenhoffer Jovän na szmrt na vesali, ovi oszem szokrivcov pa
Spanyolszki krao v nevarnoszti.
PARIS. Lerreux spanyolszki vodilni politik je intervju dao francuskomi novinäri, med sterim szko predimé: „prosztovolno." 1 je pravo: „Odsztóp spànszkoga Prosztovolno, ali szamovolno | kralà sze 'ze povszédik i jävno
szamò vszebüje dü'znoszti do bli'znyega, z razmènyom: pomòcs vszäkomi i vszigdàr gda — i gdékoli tak, kak predpise to šzamo -— ali dobrovolna duz-noszt, duznoszt do bli'znyega, za obcsni blagor. Tak je tò društvo vszega vrèdno, nàimre csi je med kotrigami zarazmetoszt i dobra vola v drüstvi vszigdàr domà.
Pri näsztavaj ogengaszilszki društev pa omèniti moremo edno isztino. Navékse sze ogeng. drüstva osztanàviajo kakedne funkci-onärne korporäcije za pri vszàko leto v nestetom broji obdr'zäni veszelicaj. Csiràvno je tò navékse za naküpüvanye gaszilcom po-trébni skéri obdr'zàno, dönok pa né tiszta pòt, stera bi k pozvànyi szamomi priszpodobna bila. Zvün tisztoga ka vszäka obcsina, zvé za, dobrovolni dàri i szàina dr'zà va tàkse drüstva podpérati more, jeszte edna drüga prilika stera je rèszan za tàkse dohodke, ki szo za naküpüvanye skéri, tò je za obsztoj tàksi drüstev namen-
'zelè i gucsi na vszàkom gyOlèsi.
'Ze ne 'zelèjo nego zahtevajo od-sztòp, ki edina rešitev näroda, kralà Alfonza, koga neenergics-noszt prvle kak szledi ga primo-re na odsztóp. Tüdi je 'ze pri-pràvlen na bég."
Nemcsija i zvéza nàrodov.
LONDON. Daily Telegraph düge izjave prineszé Nemški po-litikqv i med drüginii tüdi od kancellàra dr. Marx-a ki prävi: „Vsztóp Nemcsije v zvézo nàrodov je escse ne zrèli za pole-mijo. To de szamo té mogócse, csi zvéza nàrodov vszàkoj dr'zà-vi dà meszto, ergo tüdi Rusziji i csi de Nemcsija ràvno tiszte pra-
vice lèko mèla tam, kak stera-stécs drüga dr'zäva. Nemcsija z obvéznosztjov nemre vsztópiti v zvézo nàrodov i dokecs do omejene Nemcsije pravice, dokecs v tanäcsi ne dobi sztälnoga meszta. —■ Tü omènimo ka je francija povolna püsztiti zaszéda-nye Ruhrszkoga ozemlja.
Na tom mescti samo 'te piszali, sze ne vóli vali cavolo tisctoga akaodäla, ki sce godi z našimi vojdki scoldäkl szlil'sécsi v Macedoni ji, DaimäcijJ, Cr-ooj gori 1(4, i steri escse ca Afriko nepriszpodoben skandäl je naravnò kulturni absurdum.
Nasa Prekmurszka preszvecsena mladézen, ki kakedno instrukturszko pozvänye szpunyäva M civilizacijo Macedonszke itd. zaosztänyenoszti tam vu gorki plaminaj, gdé je i escse szam trik napunyeni zVivot caprävlajOcsimi bacili. Té bodócse generäcije szteber, ki je cviin vscfi szttkesin (voda, cräk scloboda itd.) tildi na tO obtsojan, ka nemre v'zfvati od ssvoji blftnyi nyemi poszläni domäcsi där, pènei i piscma, i de né scarno telessoo nego i moreno na nikpj. Pošiljke (pakt) domäcsi dkrov ne dobi do rók ir, ga prvlé ti bil1«« sztojécsi csi ne z-csuminyajo té stplo| pogrbajo. Pènez, nyim poseläni, csi bär telegrafano — preminé, v „bógse" roké pride. Piscino csi pri dobroj ****-csi do rók dobf, tó scàmo od posilyä-tvi na IO—IS dni dobi.
I tó ide tak naprè, brec toga, ka bi tó komi na sere? lesalo, ka bi afe sto sa tó a'cfscko sera moto pobrigao.
T6 mladenfcsi sto na boigärsski i albänscki mejaj na vse« nevarnosst vödjäni. Eden tróst od sstarisov prijé-telov itd. pa do rók dobiti te'cko ali nikak dobiti nemrejo. Pitamo eäto competente faktore i ca tó poeväne lica, je tč prinass vsce mogócse? Ali bi sze réd täksi, kak sce tó sa civili-cèrane dr'zäve dosetäja, tüdi i e col d* • csi ji nfi dao vpelati? AH »ce niscse na scmiltije nad našimi Prékmurackimi ro-jäki, ki v däno selü'eijo sevojo domovino escie \ fato, gdé nyim je niti sräk i voda ne na sdrrfvje. Nega calovek» ki bi ractolmacso na visjam mescti tO : »Tém mladèncom je doméòai dir i piazmo tróst, da ne vc&gojo<
Z 'zandàrmi völücseni poszlanci.
Poszlancl szo sse prtfli Pesics!.
BEOGRAD. Zemloradniski poszlancóv deputäcija \je obisz-kala g. Pasicsa zavolo aretàcije i bitja dvà drügiva zeml. poszlan-ca, tò je da naj protestèrajo pròti posztòpanyi obläsztev z poszlanci. Med z guesävanyom Pasicsa z poszlanci szo sze ti zädnyi pretili
Pasicsi na siero je PasicS pózvao 'zandäre i je poszlancè odegnoti dao z-nyega hi'ze. V-pöHt»csni krògaj je velka zburjava zavolo toga dogòdka, dokecs ratìikàlci pravico dàjo tomi posztòpanyi. Pasicsovkak, min. predszed. presz-ti'z —pràvijo — sze more obvarvati
Scarno da Je prinasc vsce me csel Escse sce vcaäkamo tó, ka do sce tè prÓscti vojäki c krvjòv prtiU nad scvojimi nàpr6bodécsimi rävnotak, kak tó räene politicane grupe delajo, kakedno za ftòcipót té, gda sse mi-niszterszkomi predszedniki z krvjóv prtijo i kralä scamoga na tó opomina^o, kf pa je nadsutiraokarsski. Csi scarni tiscti täkse példe kä'iejo, kf alloga je j« rävno nascprolna, je ne esttdo csi sže ca nase rojäke ne brigajo, szociälnoga esfita nemajo. Hotécsa pòt v nisziko kulturo pripalati civlli-zérani närod — je nevarno delo.
/


A jaraši tùzoltósàg szervez-kedése.
A murska-sobotai közigazgatäsi järäs tertìlétén miiködö onkénytes tüz-oltó egyesületek azon célból, hogy humanus és ^annyira sztikségés v teozér-dekü müködösüket egységesen fejthes-sék-'fci, a règi värmegyei Tüzoltd szóvetség ttiiiitäjära Kerületi Tüzolto Szòvetségek alakitäsät hatäroztäk el. A' ]äräs tèrUlétén két ilyen szOvetség alakult. Az elsö szämu kerület Stru-kovči ' székhellyel, a mäsodik szämu pedig Murska Sobota központtal.
A Kerületi Jùzoltó Szóvetség Murska Sobotàban kfttelekébe tartoznak b hodosi, az ivanjšovcii, a križev-ceji )* krnciij.a martjanci, a moravcii, a Wurska. soj)otai, a nemsovcii, a prosnjakovcli, a pučincii, a rakičani, a' sebiborri, a tessanövci és a veliki doleacii s önk. tüzoltö egyesületek. A murska-sobotai kerületi. «zövetsög ala-kuld kttzgytìlése mäjus 18-än volt, amelyen megjelentek a martjanci, mo-ravcii, murska sobotai, * nemsovcii, se-beborci, a tessanövci és a rankovci tüzoltd egyesületek kiküldöttei. Elnokké dr. Sömen Lajos, > titkärrä Cvetko La-jost, a välasztmäny tagjaivä pedig Titeln Ivän, Vezér Qéza, Ruzsa Ferenc Ktihäristvän és Vitéz Miklós välasz-tattak meg. . <-■. 18»» : ; -
» A mäsik kerültet székhelye Stru-kovci lesz s. ennek J(0telékébe tartoznak a .cankovag a bodonci, a strukovci, a gorna-lendavai, a zeqkovci, a topo-lövdl, a tissinai, ' a sv. Jurìì, a rögÄseVcii, a kupsiaci, a predariovcii, a brézovcii és skakoci 0nkénytes tüz-
egyesületek. E kerületi szóvetség szeyvezésén^ Sohär Istvän tiizrendészeti feiügyelö bùzgólkodik.
A' sloveniäi tüzoltdsäg központi
s'zèrvezete Ljubljanäban székel.
•«{lito?, bo i*Oi <».- At ,w«fi i et Vv -
Schicht
■ ■«
Pravo

SCHICHTOöO-milo z znamko JELEN"
je nepresežno v pralnem uspehu in izdatnosti.
-
Pranje s Schichtovim milom je zabava!
Dobräi kertje.
-.iti
következö Jlfcvelet kaptuk : — , „Tisztèlt Szerkesztoség I
fcjhOlvastunk a dieséretet a Dobra i ih*-' tìrkerrtjérol, azért' az még sém •"'*«•* szép irte rt a-magas léccek etesu'-fitanak are egész kosséget. És sok
HA
' kärt tesz ktiségnek mert a hel Hi«: väsäroknak let fenfartva.1 Ezt teff sék ki'- imi és a kereskedök is •ft nagyon kärosak és megfognak f» >r félebbezni, tiszteletel
•JwiBül	"Fi» ••	, r
egy pplgar."
>ßlvtrok ellenére kivételt- teszünk S' fógUdkozunk ezzel a névteleo irässal esflk pzéct, meri tényleg hallatszanak hangok a Dobrai Jänos ältal, a szällo-däja elötfi téren esinält kert eilen.
Sietünk kijelenteni, hogy a magas lécek tekintetében igaza van a polgär-iÀ'snàk. À kòzség szempontjäbol he-•fyesébb fett vòlnà jdvàl* alacsonyäbb keritést csinälni s ez tetemesen olcsdbb is lett volna. És azt hisszük nem té-v^dunk. ha az egész kert ellenes han-ffulatot ennek a nem al^csony kerités-nék turajdoaitjüVl	'**
*' !Er8s* tuIzäs azonban azt ällitani, 'hògy a meglévo kerités elcàufitja a 1 värost, aminthogy sebogy sem tüdjuk : magunkat azzai >a ■ felfogässal azono-sitani, .amelynek e levél^e hangot ad.
Az a nem eléggé alaesony keri-^t'éa semmi esetre sem kevesbiti annak az 'örvendetes ténynek értékét, hogy egy a*:väros legelsö helyén eddig meg-lehetösen disztelen területböl szép kert
lett. Murska Sobotäban a kozség még soha s.emmit nem esinält a szépités érdekében. Magänosok még kevésbbe. Möst akadt végre egy ember aki nem sajnält rengeteg pénzt s a legexpo-hältabb helyen a sajät koltségén de a väros teriiletére parkot létesitett, Dobrai Jänosnak ezt ä gàvalléros gesztusät semmivel sem kevesbiti az, hotjy abban a kertben az ö sOrét és . borät fogjäk mérni, mert jdhirü vendéglojének for-galma semmi esetre sem fog oly mér-tékben emelkedni, mint amekkora pénzbe ez a kozség részére eszközölt beruhäzäs került.
De kritizäldk mindig akadnak s ismerve a mi kozonsègtìnìt sokszor ki-esinyes älläspontjät igazän nem kell csodälkoznunk, hogy egy nagyobb részben väros szépilészeti célt szolgälö alkotäs kiilönbözö beszédekre.ad alkal-mat. Hisz nälunk még a kath. tempio mot is agyon kritizältäk, pedig annak arkitektonikus gyonyorllségeit mègeso-dälni messze földröl jötlek ide szakértok I

'•'Z ,
GLÀSZIj—H1REK
■ UlÜiUhi- $ f.iidoi.-' HI 'JX?ìfl
Az udvarias testvér.
Nem régen tòrtént, itt Murska Sobotàban amikor fiatai leänyok viràgot àrultak az uteàn és hàzról hàzra jàrva. A viràgot dràga pénzért àrultàk, szép szóval ki-nàlgattàk — jótékony célra. A helybeli iskola szegénvsorsu diak-jainak folsegélyezésére. A jótékony aktio rendezöi természete-sen idevaló leànyokat kértek fel s az utean serényen pumpoló bakfischek. között fiirgén jàrt-Jtelt két leànyka is, akik testvérek és magyarok. Magyar anyanyelvilek, a németet törik a hivatalos nyelv-hez' azonban nem konyitanak
semmit.
■BWirjli. i;«jihb k'j.t
Égyszer csak szembe talàl-koznak egy murska-sobotai de nem bensztllött; fiivatainok urral. Kedvesen kinàlgatjàk neki a viràgot de persze németiil. A jótékony cél érdekében mega'ttakirozott — egyébként jó szabàsu ruhàba öltözött — férfiu rànéz a két csinos leànykira s nem egészen baràtsàgosan azt kérdi töliik, hogy miért nettì beSzélnek szlovériul ?
—	Mert nem tudunk kérera hebegik a megszeppent leanykàk.
—	Hat akkor nem is veszek maguktól/viràgot, szólt az udvarias testvér s tovalejtett ...
Eddig van a tórténet. Foly-tatàsa nincsen, de gondolkodni lehet felette ; . .
nt.
ino nlOftl
t ;
—	Nòvi postni stemplini. Miniszt. poste je dalö nove postne stempiine naréditi po 0 20, 1, 3, 5, 10, i po 30 Dinärov, ki do noszili podobo Nj. V. kralä Alexandra. Stemplini, ki szo ze 9. junija v obraesäj däni, szo v Londoni bili narejeni. Prvèsi v ameriki delani i vszi drügi doszèmao v obracsäji bodö-esi stempiai do valäni dokecs ji kaj böde. a/- „Prekmurska banka d. d." prej Muraszombati Takarékpénztàr r. t de odszèmao imé tisztoj sztäroj gaszi ki je od prèkmurszki krajcarov oszno-väna za tak velko i mocsno.
—	Novi gerent. Nameszto Kovàcs Stevana je imenüvani za gerenta v Strehovci Varga Martin.
—	Razsztava mescsanszke sole v Murskoj - Soboti sze je ete mèszec 17-toga odprla. Vö posztävlena szo vsze zsenszka rocsna dela i riszanja vszej stiri razrédov. Eli vidimo ta primitivna dela prvi razredov ; pöleg ti umetniški kèpov ti od bogä za mälanye talentirani z visisi razrédov. Qoszpon ravnä-telj Ivan Lapajne i goszpon Klopčič profeszor szo szvoje z umetniško v po-polnosztjov naszlikane kèpe tüdi vö posztavili. Vidli szmo vnöga izredno nüdna 'zenszka rocsna dela, stera pases-live roké ti vucsenic hvälijo. Zvé';sega bèla stikanya i zasiti 'zSenszki szpodjen gvant. Lèpa mälanya na väze in lesze-ne tanère, cèloga leta näloge ti vuesen-cov, ro'zice nyihove mläde düse, prve experimente na poli poezie, vszi od -toga szvedocsijo, na je vodsztvo i vu-csitelje mescsanszke sole lepo in velko delo vu etom solszkom leti doprineszlo. Tak ti vucsenci tüdi szo sze vrio opo-näsali, ka szo nam tak doszta lèpoga meli vö pokäzati. Escse sze mämo szpominati, kak lepo je rasztäve meszto osznä'zeno, z venci i antikov ornamen-tiskov girlandov, z sterimi szo sze tak profeszorie in vucsenci telko trudili. Qoszp. Straszova szo pa neobtrüdni konferencier razsztave. Vszakomi dobro-volno razlagajo, pri sierom sze sto vö ne rami. Za tó lepo razstavo ob prvim hväla vrlim profeszorjem, i ob drugim vucsencom, oni szo näbogse szve-docsansztvo däli od toga, kak je mes-csanszka sola potrèbna in hasznovita.
—	Razstava goveje živine in konj na velesejmu v Ljubljani. Kmetijski odsek Ljubljanskega velesejma, ki traja letos od 15. do 25. avgusta, namerava prirediti letos tudi velike razstave goveje živine in konj iz vseh okrajev Slovenije. Ker poseča ta velesejm veliko število inozemčev, bo ta razstava posebno za tukajšnjo živino, ki je itak navezana le na izvoz v inozemstvo, velike važnosti. Priporočljivo bi bilo, da bi poslalo Prek-mürje na razstavo èden vagon najlepše goveje živine (bikece bike, telice, kravé) ter edèn vagon konjev, da pokažemo svetu našo lepo živino. Stroške za prevoz in prehrano, bi naj privzele občine. Natančneje informacije da srezko pog-lavarsztvo v M. Soboti oziroma v Dol. Lendavi. (Té dopisz szmo dóbili od veterinarszkoga referenta szrezkoga poglavarsztva v. M. Soboti steroga ra-devóle priobčime, är je vszebina dopi-sza v isztini v interessi našega kme-tisztva. Zavolo inénkanya prosztora mo v prisesztnom broji M. K. obširno pi-szali od toga.)
Sokolsko društvo v Murski Soboti izreka tem potom najtoplejšo zahvalo vsem, ki so na katerikoli način pripomogli, da je naša prireditev dne 22. junija 1924 v moralnem kakor tudi v gmotnem oziru nad vse sijajno uspela. Zdravo ! Odbor.
—	Uj evangelikus lelkész. Kovàcs Käroly Koväts Istvän murska-sobotai àg. ev. lelkész és esperes kivàló képzettségii fia, elvégezvén az Erzsébet tudomäny-egyetem theologiai fakultàsàt, a mult héten sikerrel tette le Sop-ronban a szak és lelkészi vizsgät. Pappa szentelése vasàrnap tórtént bensóséges iinnepség keretébeii Szombathelyen. A dunàntuli àg: ev. egyhäzkeriilet aranyszavu püS-pöke Kapy Béla magasszàrnya-làsu mélységes gondolatokkal teli beszédben avatta fel az ifju pàsz-tort. Az egyhazi funktióban résit vett Zongor Béla kórinendi esperes s még öt lelkész. A tempio-mot zsufolàsig megtöltötte a kö-zónség.
—	A rakicsànyi gróf auto-balesete. Gróf Saint Julien Walsee Albert, a rakicsànyi uradalotn fiatai tulajdonosa egy év óta nagy kedvelöje lett az autósportnak. Mint ilyen részt vett, a nàlunk Js isinert sziirke kocsijàval az oszträk és magyar automobil'klubbok ältal rendezett Alfóld— alpesi turä-verienyen. Kocsija a 17. szämmal indult Gratz és St. Michael között a Mura volgyében egy me-redek hegyi uton a koesi elsö kereke megesuszott egy kövön, a kormàny elfordult balra s a koesi az àrokba diilt. Komolyabb bai-eset nein tortént. A gróf az àllàn szenvedett kisebb sérilléSt, a sportbiztos karjät ficamitotta ki, a szerelonek pedig semmi baja sem tortént. A koesi azonban sulyos sériiléseket szenvedett. A baiesetnek, melynek kovetkezté-ben gróf Saint Julien a versenyt feladni . voit kénytelen, a gróf maga volt az okozója. Elàlmoso-dott, szeinei leesukódiak s a ko-vetkezö pillanatban mär az àrok-ban feküdt a gép. Elotte vaiò éjjel a hajnaii startolàs miatt mindössze csak négy óràt alud-hattak s igy tortént, hogy az eros napstités elbägyasztotta a grófot.
—	Sokol Unnepéiy a vàrkertben. V»-
särnap delutän katonabanda csengö hangjai mellett vonult fel a tornäszok mindkét nembeli csapata a Szapäry kertbe, ahol nagy szämu kózdnség je-lenlétében szebbnél-szebb tornagyakor-
latokat mutattak be a jól begyakorolt vörösfoges férfi és fehér zubbonyos oöi torndszok. A mutatvdnyok utän Idncmulatsdg volt, mely viddm hangu-latban a késo éjjeli órdkig tartott.
—	Magyar hös emléktàblàja egy angol templimban. A több mint ezer-éves vildghirii Cambridgei egyetem polndjdban emléktdbla't dllitottak fo! az egyetemnek a vildghdboruban eleseil hallgatdi emlékezetére E tdblan egy magyar név is szerepel, békdsi Békdssy Perencé, aki ugyan mint a 7. magyar honvédhuszdr ezred zdsylósa az ango-loki eilen hafcolt, de emlékét ugyis mint nemes ellenfélét és ugyis mint az egyetem egyik leggenidlisabb hallgató-jdét megörokitette a collegium vezetö-sége. Mert Békdssy Ferenc, Dr. Bé-kdssy Istvdn volt vasmegyei föispdn kivdló fia, ha nem esik el 22 éves kordban, a legnagyobb magyar és a legnagyobb angol költök egyike lett volna. Igy dilapitja ezt meg, az >fju hdrom kötetnyi hdtrahagyott munkdi iitdn, Babits Miha'Iy a jeles magyar kftlto Irodalmi problemdk cimén most megjelent kitiinö essay gyiijteményében.
—	Csaruga Jancsit halälra itélték A birhedt slavoniai haramiavezérnek és térsainak hetekig tarlò biinpòrében julius 21-én hozott itéle'et az osieki. tfirvényszék. Csaruga Jancsit kogje-ìemro ajänlns nélkùl kòtéìaitali halälra, tdrsai közül Pripics Pdvelt »a oagyot«, Mihaljevics Miklóst és Selt-hofer Ivänt ugyancsak kotéldltali ha-lijra, Sulent es Lukdt, Krmpotič Mar-tót 20—20 évi fegyhdzra, Bojanici Markót 16 évi fegyhdzra, Drezgics Markót és Krvacevič Dragutint 10—10 i évi fegyhdzra, Jurkovič Qyörgyöt és Prpič Nikoldt 5—5 évi börtönre, Lon-, dr Milét és Rupuč Milét 8-8 hónapij ìoghdzra itélte a birósdg. A rablóbanda tehät 4 haldlos itéletet és ässzesen 87 évi és 4 hónapi szabadsdgvesztés biin-tetést kapott. — Csaruga Jancsi — mint tudósitónk irja — kissé elvörösö-dött a haldlos itélet hallatdra, de csak-liamar tovdbb kokettirozott a karzat hòlgykozònségével. —
—	Azon méntulajdonosok akik mén jeiket (bikdkat, kanokat is) heréltetni akarjdk, vezessék 1 napon dt kikoplalt ällataikat julius hó 13-dn hozzdm. Ugyanakkor elvezethetik a köldökbajos, sérves és egyéb operdlando dllatokat is. Ältatorvosi teendöimet nagyon ol-csón szdmitom. Nem kérem a hdboru elotti dijak szdzszorosdt, de még azok 80 szorosdt sem, hanem csak az 1900 évi dijak 60 szorosdt szdmitom. Esze-rint a inéflherélés 100—150 dindrba kerül. Hasznd'ja ki mindenki e jó al-kahnat. Operdció utdn az dllatok azon-nal haza mehetnek. NEMES MIKLÓS àllatorvos Murska Sobota.
—	Becsiiletes megtalàló. Premoza turniscsei kovdcs a napokban 2ö00 dindrt veszitett el, amit Horvdt J. ujjyancsak turniscsei tyukdsz taldlt meg. Horvdt megoriilvén a nem vari mellék-jövedelemnek, — lévén ö tyukdsz — nagy murit csapott az Antal-napi bu-cstjn, ami feltiinést keltett, miért is a gyanus költekezöt kérdore vontdk. Pdr szàz elmulatott korona hidnydval a pénz tueglériilt.
j— Csirkefogók. Szép eredménnyel mil'ködo csirke és tyuktolvajokat tett ärtalmatlannä a .turniščei csendorség Lipdn. Zsizsek Istvdn és Pdl Ignac tyiik tolvajokra vagy 30 esetben bizo-nyiilt be a Iópkodds, s most a mari-bori tdrvényszéknél iilik le biìntetésiiket.
—	Uj tiizoltóegylet TurniSéén ön-kéoytes tiizoltdegylet alakult 50 mükö-« taggal. — Szép szdmmal vannak az egyletnek alapitó és pdrtfogd tagjai is. A gyakorlatozds szorgalmasan folyik. Qyörkös postamester vezetése alatt.
8. državna
razredna loterija
Prvo žrebanje
8. in 9. julija ti.
5 premij !
100.000 srečk=50.000
dobitkov Absolutna sigurnost in državno jamstvo !
Vspehs dokazujejo!
Pri pred nekaj dnevi končanem zadnjem žrebanju T. razredne loterije pripelo je
v 5 dneh 7 glavnih
I
Din.
dobitkov
_____________
na srečke prodane od našega zavoda i to :
500.000,	na	srečku	broj	23990
100.000,	„	,	„	91792
60.000,	„	„	„	22752
50.000,	„	„	„	16388
30.000,	„	„	„	44657
20.000,	„	„	„	88176
10.000,	„	„	„	60391
Cena srečk za vsako izbiro:
Cela srečka Din 80-—
Četrtina srečke
Din. 20 —
Listo dobitkov brez odlašanja takoj po vsakem žrebanju 1 Hitra in točna postrežba !
Naročila iz cele države nasloviti na uradno Glavno kolekturo državne razredne loterije:
Bančno komanditno društvo
A. REIN in DRUG
(Oddelek razredne loterije)
— ZAGREB -
Športni klub „MURA" v Murski Soboti.
Dne 24. t. m. sklican je bil lepo obiskan sestanek prijnteljev športa v Murski Soboti, na k- ierem se je sklenila ustanovitev špoiiaega kluba. V to s vrh o izvolil se je šestčlanski pripravljalni odbor, obstoječ iz g. Košir predsednik, Lipics tnjnik, Šiftar blagajnik, Legenstein gospodar, in odbornika Gregorič ter Arvai.
Pregledala so se pravila, ki se predložijo takoj v potrditev, da more klub s?oje započeto delo intenzivneje nadaljevati.
Klub si je stavil nalogo najprej sestaviti nogometno moštvo, nadalje gojiti hasenno, tenis, kolesarjenje in lahko atletiko.
Z ustanovitvijo tega kluba dana bo nova možnost oživeti prepotrebno družabnoszt in je lepo obiskan prvi sestanek dokazal, da je novemu klubu vsestranski razvoj zasiguran.
Vszi prijàtelje športa, zlasti izvršujoči sre tem potom uljudno vabijo, da se prijavijo čimprej pri tajniku pripravljalnega odbora g. Lipicš-u v Murski Soboti.
Čim bodo pravila potrjena skliče pripravljalni odbor nemudoma ustanovni občni zbor, tako, da bo mlademu klubu mogoče še to sezono pokazati njegov napredek.
Pozdravljamo športni klub in mu želimo največjih uspehov !
Z spremembo starih pravil je spojena tudi sprememba dosedanjega naslova družbene tvrdke, ter se imenuje ista odslej
PREKMURSKA BANKA D. D. prej
M u r ; < s z o m b a ti Takarékpénztàr.
Delniška glavnica ki znaša sedaj Din. 1,250.000-— je v gotovini popolnoma vplačana.
Delničarji ki nimajo svoje del-' I niče pri zavodu v shrambi temveč pri sebi ali pa na tujem mestu deponirane, se vljudno vabijo, da predložijo iste na blagajni v svrho pre-i žigosanja. Murska Sobota, dne 25. junija 1924".
Upravni svet Hranilnice v Murski Soboti d. d. prej
Muraszombati Takarékpénztàr. ----------------------------
PenesBi — Pénz
1 Dol Idr . . . . — D 85. -- ' 100 Kor. Budapest = » 0'I2 100 Kor. Becs . . . — » . (H3-. 100 Kor. Praga	2:60,.
1 lira	3-54.
6'55 sfrk
vi
Zürichben 100 Din
Preradovičeva uj. 2. — Gajeva ulica 8. Telef. 17-08i20-26. - Poštni predal: 880
Lesz za ruste kvojvsz4:
szti i mno'zini vszigdär v sz kladiscsi po niszikoj ceni sze dobi pri BER-GLESZ Jänosi v Salamonci hbr. 57.
Nfzanya (ariejtés) licitäcia.
Morävszka evang. gmajna de 1924. jul. mèszeca 13 dnéva popol-dnévi ob 2 vöri ni'zanya licitäcio dr-rzäla na predcérkev namenyävanoga törma i gori vu cérkev pelajöcsi sztub i presztora zidanye. Ponüdbe sze ali zószebno na ràzìocsna dela, kakti : zidärszko, cimermanszko, sztolarszko, klanfarszko i. t. v. ali pa navkiipno celo delo vu dojzaprtom piszmi do imeniivanoga dnéva pred poldnévom do 10-te vöre morejo v-farof notri poszlati. Proracsun je do 400.000 di-närov predsztävleni. Cigeo, kamen, pèszek, väpno,cement sze od gmäne da k-üidanyi. Zidär de szamo k-zida-nyi potreben rust duzen näjdale v-Murszko Szoboto szpraviti. Predprav-ke rovat (plani) sze v predpoldnévaj do koncsnoga dnéva vszàki dén v-farofi poglédneièko. Ponüdbo dävci ponyih z-ponüdjene sume 10 7o v-gotovini, ali vu vrèdnoszti valäni vrèdnoszti papé-raj szo dü'zni do licitäcie dnéva pred poldnévom do 10-te vöre za kaucijo vu depo gmànszkomi pènezniki prèk dati.
Gmàna szi gori obdrži on jus, ka med ponudbami, negledöcs na sume veliköszt, szi szamovolno pre-beté, stero primle.
Moràvci 29. VI, 1924.
Evang. Presbiterium

Objava
Ministrstvo za trgovino in industrijo, oddelek v Ljubljani, je odobrilo s svojim odlokom od 14. junija t. 1. pod št. 3670/24 in na podstavi pooblastitve ministrstva za trgovino in industrijo z dne 19. maja 1923, VI. št. 2714, nova pravila Hranilnice v Murski Soboti d. d. prej Muraszombati Takarékpénztàr, sestavljena po sklepu občnega zbora delničarjev z dne 18. febr. 1923, odnósno družbenega upravnega sveta z dne 23. aprila 1924.
VSZEFELE CIGEO
tòje zarézani (fate) i navädni pokrivätji, kusz i za zidanye i 'zlebàti cigeo odäva nàjbògse vrszte i nàjfalèse :
KRFŽEVSKA INDUSTRISKA D. D. (Križevci pri Ljutomer))
(prvle Slovenska opekarna) poleg 'ze-
lezniske p';sztäje v Križevci. Ar szmo ciglence moderno predelali,, nam je dàna mogòcsnoszt pontiditi vszigdàr näjbögse i nàjfalèse blägo. — Tüdi zgotävlam mlènye nàjvugodnèse v v našem modemom mlini, rävnotak vsze vrszte 'zaganye dèszk i lät dobro i po fäl ceni. — Zasztòpsztvo : Brata' Bramen. trgovina z ràzlicsnim blàgom v Murski Soboti gde sze vsze potrèbno pozvé.
K oddaji jc
dva kat. plüga neobteresene logojce, pri glàvnoj ceszti vAndrej-
szkom ha-täri. Vecs sze pozvèpri CSÄSZÄR kmeti v Ivanov ci p. Fokovct.~
Tr'ztvo. Kereskedelem.
Blägo — Aru.
100	kg. Pšenica—Buza Din.
»	»	'Zito—Rozs »
»	»	Ovesz—Zab »
»	»	Kukorica
»	»	Proszò—Köles »
»	»	Hajdina	>
»	»	Szeno—Széna »
»•	»	Graj—Bab csres. »
»	»	zmèsan—vegyes bab
»	»	Krumpli	»
»	»	Len. sz.— Len mag f ,*
»	»	Det. sz.—Ldherm. »
1	kg. • III II.
t IT
S 6-
■>D
Biköv.j Bika 13-Tel ice I §Üszö Krave I S Tehén Teoci Borju Szvinvé—Sertès Mdszf l-a— Zsirl-a. Zmöcsaj-Vaj , . Spè—Szalona . , Belice—Tojds 1 drb.
-300 —225 ; —250 v —250 i- 300 —255 50V-75 • /550 ^-400 Té- 100
I. prima
14 -- J 5;- ^ 12- 13-14 —
8-- a-- in
13 - * "15*— 22 - 2Ä«0 , » 42-50 40--3250


Z-hija vszäko nedelo. — Napréplacsilo za : i leto 47, pò 24. frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1— mali ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskràt popOszt.
Ròkopfszi, kl sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza,
posflajo :	ktildendök :
Redifllsztvo i oprdvnistvo Mörszka Krajina I M. Krajina szerkesztóség M Ä R K 1 S F. V c 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. s— j — s Postatakarék szämia szäma 12980.
ide
kiadóhivatal
Gazdàlkodàs
A màk termesztéséról.
Elörebocsätjuk mindenek elött, hogy a mäk termesztése nagyon hasz-not hajtó, s termesztése nem is jär oagy rizikóval, mert är a s termése is meglehetfisen egyenletes, nem tulsägo-san ingadozó.
Termelésre a zärt tolu, kék mäk ajdnlható, mert ez a legkeresettebb, legjobban fizetett. — A nyilt toku, vagy a sziirke mäk termelése nem ajrfnlható. — A francia kék mäk vetö-magjänäl is fektessünk sulyt arra, hogy az lehetöleg nagy szemii legyen, s ha a vetömagot magunk termeljük, toväb-termelésre a legszebb, legnagyobb mäkfejeket välogassuk ki, söt a mag-nak szänt területen levö mäk oldal-hajtäsait idejében tördeljük le, hogy a föhajtäs annäl eróteljesebbé növekedjen. — A magnak kivälasztott mäkot ter-mészetesen külön kell csépelniink.
A mäk sikeres termelésének fö-kelléke a nagyon kora tavaszi vetés. — Ha vetésével késtink, többet szenved ellenségeitol, lassan nö, fejlodésében tisszamarad. — Vetési ideje februär vége, märcius eleje.
Legjobb helye kapäs nOvények utän van, mert tiszta, jól miivelt talajt kivdn. — Ha ki vész a repce, az annak szänt iöld nagyon megfelelö tala-jttl szolgäl a mäknak, mert az ugarolt s trägyäzott földet ez is nagyon meg-hälälja, s utäna a buza nagyon jöi szokott sikerülni — Miutän pedig apró magja a rögös földben tönkre megy, az összel mélyen szäntott talajt tavasz-szal ismét meg kell szäntani, s apróra clboronälni, vetés elött pedig meg-bengerelni.
Mäkot csak trägyäzott földbe vessünk, mert csak a jó eröben levö talajokon szämithatunk nagy termésre,
az olyanon, amelyben sok oldott täp-lälo anyag van. — Fóldjét tehdt trä-gyäzni kell és pedig összel érettebb iställo-trägyäval, ha pedig ez elmuiaszt-tatott volna, kora tavasszal szuperfosz-fättal, melyböl kat. holdanként lega-1 läbb 150 kg. szórandó ki vetés elött és chilisalétrommal, melyböl 40 —50 kg. hintentö el vetés utän. — Legajänla-! tosabb sorvetogéppel 40—50 cm.-re vetni, de a csoroszjäkrol a sulyokat le kell szedni, hogy 1 cm -nél mélyeb-ben ne takarjon. — A maghoz 3-4-szer annyi homokot kell keverni, ne ; hogy tulsiiriin kerüljön a talajba. —i Miutän pedig a mag csirazóképességét két éven lui nem igen tartja meg, nagy sulyt kell arra fektetni, hogy csak legutolsó termésii magot vessünk ! el, amelyböl 1 kg. szukséges m. holdanként.
Amint a mag csiräzni kezd, azon nal hozzä kell lätni a sor közök kapa-läsähoz és a ritkitäshoz, olyan módon, hogy csak 15—20 cm. tävolsägban tgymästdl maradjon egy—egy novény.
—	E munkälatok mezitläb végzendok s a sztìkséghez mérten megismétlendok.
—	Sorközei ällandöan tisztän tartan-dók, amiért is 3 vagy 4 kapäläst igé-nyel, s egyik alkalommal feltoltogetést is ; igy azutän nem gyomosodik el olyan könnyen, s a töltögetös a szél eilen is védelmet nyujt.
Junius hóban virägzik s juliusban, vagy legkésobb augusztus hó elején érik. — Érése egyenetlen. — Aratä-sähoz csak akkor fogjunk, ha tulnyo-móan jól meg van érte, ellenkezöleg könnyen avasodik
Aratäsi módjai közül legajänla-tosabb csupän a fejeket levägni, zsä-kokba szedni, s szellös, szäraz, védett helyen kiteregetni. — Cséplése tortén-hetik gozcséplon, gözzel hajtott tengeri-morzsoldn, söt szecskäzön is, amely utän sok rostäläst kivän, mert csak a tiszta makért fizetnek 3500—4000 ko-ronät is métermazsaként. 2—4 q magot terem holdanként.
MALI ÖÖLASZI. .
MOTORETT, mocsno montérani, z l1/» HP, z nóvim cilindrom, v najbóg-sem sztäni sze po fäl cèni oddä. Pozvé sze v Prekmurski Tiskarni.
Megjetenik minden vasärnap. Elòfizetési èra : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hlrde-tési är L'] cm.-ként : siövegközi és nyilttér 1 50, rendes 1—, apròh >detés Ü-70 Din és az illeték. TobbszOrinél engedmény.
KMETOVJE szo sze pobojnszkom vrèmeni doszta csemerili ka nyim koszé nevré'zejo tak kak po briisenyé z prävim „Tirolszkim" kamnom, ki je nigdi né büo zadobiti. Té navóle je pa letosz kmet tüdi reseni, är csi sze escse popascsi, pri G o 1 ò b i v Mo-ràvci dobi pravi „Tirolszki" kamen na prebéranye i z garancijov po fai céni. —
ODAJIJE ena nova hiša. — Stoji 3 sobe, 1 kuhinja, 1 štala, 1 klet. Svin-ski hlevi, velko dvorišče in lepi vrt Fundušaje 340 kl2. — Zvej se lehko pri NOVAK FRANCI zidarskem podj.
Muiski Soboti.
KECSKE fiatai, fejös megvételre ke-restetik. Bövebbet a Prekmurska Tis-karnäban.
Vendéglo bérbeadàs.
A gornji-petrovci-i (Péterhegy) àg. h. ev. gyülekezet kozhirré teszi, hogy gyiilekezeti vendég-lójét G. Petrovcén, a hozzàtartozó gazdasägi épiilettel, vàgóhiddal, kerttel, szàntófólddel és réttel együtt 1924. junius hó 29 én d. u. 2 órakor a vendégló helyiségé-ben, 1925. januar hó J-töl szä-mitva 3 évre nyilvànos Arverésen bérbe adja.
n
uwmmm—mmu
ZALOGA (depo)
dein. piv. [^aško
ino piv. ,.Union" LJubljana Murska Sobota.
1
FÉLFEDELES HINTÓ kitünö kar-ban, könnyü, ujonnan dthuzva és festve jutänyosan eladó REHN koväcsnäl M Sobota (zsidó templomnäl).
Pazite na razliko
ned kožnimi potplati in Palma Kaučuk pot plat! la petami. Prednosti proti kožnimi potplati M Večja trajnost in vzdržljivost čevljev, elastična p» ki ugodna hoja, ter nizka cena.
Zahtevajte edino le »Palma«.
Legujabb Périsi és Bécsi kalap mode-lok, kalap ujdonsà-gok nagy vélaszték-! I ban raktfiron ! !
Mindennemü kalap-alakitäsok elvälaltat-nak. Gyäszkalapok 24 óràn belül rende -1 é s r e elkészUlnek. Harisnyäk, bluzok, Nói és'gyermek kótények, nöi fehérnemtì, függö-nyök, fàtyolok, pipe-recikkek legolcsóbb beszerzési forràsa. Nöikalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. K1RALY trgovina M. SOBOTA F0-tér Berger féle hàz.
»
>j
»
»»
>>
1 a. amerikai autobenzin motorbenzin motorolaj hengerolaj nyersola j g é p z s i r karbolineum, kocsikenöcs stb. stb.
e szakmäba vagò eikket versenyképes napiäron ajänl PTU]-i vagy MARIBOR-i raktaràból a
Slavenska Arnerikan-skaPetrolejska družba z. o. z.
központ MARIBOR, Sloven.-ska-u. 2. telef. 10
mm
i
I
i
I
L
priporócsa (rekomendéra) gg. kresmärom specialno pivo v vrsztaj :
Ovojno màrcsno (märciusi sòr),
Porter csarno i Leždk (!züto) po niszikl ! rédni céna].
V szkladiscsi vszigdär prèk 100 Hektolitrov!
Garantirana friska piva ! Zdravo i 'zérno!
IIHmHBHI
i
i i
Ii
j
Csesko pivo t dobro pivo I S
■t-
Naznónyam
■ ■ I
I
postüvanim kresmärom, ka sztälno dr'zim jir szkladiscsi prvovrsztno csesko pivo v lagvAj i gla'zäj, csarno i 'zuto. Vszigdär frisko i pO fäleeni sze dobro oöszlO'zeno dobi pri KEMÉNY MARKO krcsmàii v M. SOBOTÌ, hotel Benko.
Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinära" felvétetnek Erdössy Barnabós papir és jàtékàru üzletében M. Sobotóban a róm. katholikus templom meliett.
V lastnem
•IHMMIlHUMUIIIIUItUNl
interesu
pazite, da dobite vedno davno preiskušeai »Pravi : FRANCKO V : kavni pridatek« v zabof-čkih in ne kako ponaredbo. —
Na novi, rjavo-modro-beii etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«. —
»Pravi -.FRANCK: z mlinčkom« zboljSuje in pocenjuje vsako kavol
!
.............