;A'Qr lélj Poltataa plafana v gotovln! v».t iíixtO MÖRSZKA K Céna — Ara 1*25'Dlrt Vérsztveni, politei&ni i kul túrni tjédnili. MURAVIDÉK Gíjzdasági, politikai é« kulturális hetilap. Lét. VI. Évf. MáFkise?ei, lg27. február 13. Broj 7. Szár Delo - na zemlí! Szpremenlíva zíma je. Mrzla z toplőíov, biato z sznegom, de'z-d'z z zmr'znyencov i léd z gorki-mi szuncsnimi 'zarki, eden drű-goga tirajo. Ali vsze tó znájo tiszti politiki, kí tak podignyeno gucsíjo od dela za národ, ka znamenűje táksa zíma za nase prekmurszko polodelszko lüd-sztvo? Nemíszlimo, ár nyim je, pacs kak sze vídi, tő devéta briga, Nas národ je delavajen i szvetovnoznáni nájbőgsi polszki delavec. Dokecs szo polá vogr-szke rodovitne zemíé odpréte bi-lé pred nasimi delavci, tecsasz je tüdi zadovolnoszt kralüvala med nasim národom, Ali pogled-nite ga vezdaj, dnesz! 'Zaloszt^ na je zíma za vsze nász, ali es-cse 'zalosztnése za tiszte polszke delavce, pred kí sze je zabráni-lo delo i priszlű'zek vszakdenés-nyega krüha na vogrszki poláj. Glád, lakota je pri té v vszakoj hi'zi. Poglednite hi'ze i familije táksega goricskoga polodelavca-Nyega míszlipuo obráz, szve-dosztvazadosztno raztrgano ob-léko i náginőg deco, tő varn vsze pové I sze te csüdtíjemo, esi nevarno svércanye nemre hényati ?! Né je csüdevrédno, glád je dober mesfer. Minisztersztvo za szociálno politiko niti nevéno pravzaprav zakaj egszisztéra, esi je tüdi i nyé tő ta najmensa briga. Ali ni-koga néga sto bi odté" delavne kríze prekmurszke tarn porőcsao ? Logicsno je, esi vőgri szvojim do-macsínam dájo v prvoj vrszti delo, i záto nepüszíijo tá nasi, ali eo ipszo bi sze moglo zgo-diti tő prinász. Toga je pa pri-nasz né Náimre nasi prekmur-szki delavci sze od delamogőcs-noszti nemrejo hváüti. Csi pa szo do dela vendar prisli, je szamo milosztno delo bilő - brez aktivnoga zaszlírzka. Nasi lüdje delajo radl, sza-ir.o kolicskáj zaszluzka naj jesz-te, ár pa je toga né, nepríszkrbi ga niscse, na nájvékso szramőto Jugoszlávijé, sze preszeljávajo céle kolonije v Argentinijo, Bra-zilijo, Kan*do itd., delat tiszte milijone plűgov neobdelane zem-lé, né eden mednyimi na neszrecs-noszt szvoje farnilije i zivlénya céloga. neobdelane. Né szmo naszprőtni- ki agrárne reforme, vendar pa rnoremo opomenőti kömpetentne, da je <ő vecs kak komunizem. Veleimánya nanikoj denejo. laszt-níka na kődistvo i nasziédnye néma z-toga né zemlé potrében i vréden delavec i né dr'záva száma, kak szamo skodo obcsno vérsztveni sztális. Tak sze ne deli zemla med národ po célom kuiturnom szvéti, ka bi rázni konjukture vitézi szi napunyávali 'zepe. Dajfe národi delo, delo na zemlé, kí je pod imétiom agrárne reforme cecek tiszti lfídl, kí 'znyé masztno 'zivéjo té, gda ji doszta vrédni i potrébni lako-to trpí, ali pa csi je escse zmo-'zen. ide iszkat trőst v dalecsíno, v jú'zno Ameriko. 'Zalosztno je, ali more, csi v szvojoj domovini nenájde na socialni csűt i na cslovecsansztvo. -K2 Prekmurec őrmester, megölt szlovén katonát. Szkoplje-í lelentés szerint, Horváth Károly Dolnya Lendava-i születésű tüzérőrmester keresztül szúrt Peternel Iván 21. gy. ez-redbeli közkatonát, származásra ljubljanai. Az eset lefolyása a következő : Horváth Károly (Dragutin) rossz kedvüen érkezett a tüzérlaktanyába, szért előszedte a legénységet s a laktanya trágya-dombján „feküdj-fel" nem éppen kellemes testgyakorlatot végezte- tett velük. Mikor az már hosszú ideig tartott, Peternel zúgolódott s nemtetszésének mormogással adott kifejezést. Ez Horváth őrmesternek olyannyira nem tetszett, hogy a közelben álló őrszem vál-ról lekapva annak fegyverát (I), s felszegzett szuronnyal ugy szúrta át testét, hogy annak hegye hátán jött ki. Peternel nyomban meghalt, az őrmestert letartóztatták. Vizsgálat megindult. A portugál kormánycsapatok bombázzák Oportót. Lisszabonból érkező jelentések szerint a portugál hadügyminiszter, aki szombat reggel óta Oportóban tartózkodj^, vasárnap este táviratilag közölte a kormánnyal, hogy hétfőn délben megkezdi a lázadók kaszárnyájának bombázását. A várost hétfőre virradó éjjel kiürítették. Ujabb jelentés szerint Opor-toban a harc a kormánycsapatok és a lázadók között a leghevesebben folyik. A kormánycsapa- toknak sikerült Oportó stratégiailag fontos pontjait megszállni és a zendfllőket a városból kiszorítani. Mindkét részről sok a halott és a sebesült. A katonai lázadás terjed Portugáliában és Lisszabontól déire Tavira helyőrségi állomáson is kitört a zendülés. A fővárosból egy gyalogezredet indítottak Tavirába a lázadók leverésére. Az egész országban nagy az izgalom. Tömeges gyermekgyilkosságok a Majna melletti Frankfurtban. Frankfurt lakosságát óriási izgalom tartja, hogy az utóbbi napokban ijesztően elszaporodtak a gyermekgyílkosságok a városban. Néhány nap alatt tíz gyermek holttestét találták meg a város különböző helyein és az áldozatok közt van egy újszülött is, amelynek bestiális módon levágták a fejét. Az egyik parkban szombat éjjel egy, vasárnap éjjel pedig két gyermek holttestét találták, a Majna-partján pedig három holttestet fedeztek fel, végül a külvárosi uccákon ujabb négy meggyilkolt gyermek hullájára akadtak. A rendőrség óriási apparátussal indította meg a nyomozást a tömeges gyermekgyilkosságok ügyében, a hatóságok munkáját azonban megnehezíti az a körül- mény, hogy az áldozatok kö; pedig csak az egyiknek a ne^ sikerült megállapítani. A rendi ség azt hiszi, hogy a tömeg gyermekgyilkosságokat egy ugyanaz a banda hajtja végre I a legerélyesebben nyomoz a bqj zalmas bűntények elkövetői uta A városban óriási az izgalom a szülők nem merik gyermeki ket kiengedni az uccára. Je vsze mogöcse \ Vládna kríza za vládnov kríz ide v Jugoszláviji. Kak dugó szt< je escse vedno szamo vládno kr bilö csüti tak, ka nasi Prekmurci dobro znájo, ka tő znamenűje, ka s pa dotécsász né znali. Kríza je v< dar dobra te, csi pride zanyőv de volna ívláda, ali prinasz niti tő ne i mága do dela volé. Zvün minisz szki plács, kí mészécsno za 18 i nisztrov blüzi edno milijőno znás; rávnotelko tájnikov i telko podtáj kov plácsa i dnevnica, szküpno őszem lét obsztoja dr'záve, pribli'z triszto milijőnov príde, rávnote poszlancov plácsa, k tomi pa esc parlamenta i miniszterszki szluzbe kov plácsa príde, tak ka nasz őszem lét szamo tő krizéranye ed milijardo kostalo. Gde szo pa te cse rázne panamel — V oszmi lé je pa národ né ka edno milijár haszka né meo, nego dvajszeti k telko skode. Tő csűtimo i poznai vszáki pri szebi. * * * Niti kmétski szlü'zbeníkov s: koléranye je ne v zákon prinesei Zovolo dávka »na teleszne delavc szi duzen szvoje szluzbeoice prig sziti do zádnyoga jannuarja, natője; kon, ali zavarovati prőti betegi neszrecsi, toga zákona szo 'ze meli vrémena prineszti. Vsze szai tiszto, ka je zagvüsani i hitri c hődek. * * * V M. Szoboti szo tratoárje pr szklízki i tak nevarni. Brez drűgo zapovedávanya jesztejo hízni laszt ki, kí tratoáre z pészkom, i pépéit ali z 'zagancov posziplejo i tak hodbo varne narédijo. Jesztejo goszpődje, kí na vsze varnoszt fű< kajo. Té dájo z-őken teppiche pi siti na tratoár, míszlijo ka z tem : dosztijo dú'znoszti szvojoj i tak ti toáre za hodbo varne narédijo. P sze, natő szi niti nemíszlijo, ka je nevamoszti vsze^dno tiszti, ki rávnc v tisztom momenti príde pod teppic neszmerne szmetíl Míszlimo, ka csasz za teppihov prasenyé do őszi zjütraj i vendar né vaino na tratoí té, gda !ze lüdjé po poszli idejo. ( sze tő escse zgodí, té mo tákse hí ne lasztnike, ali árendásé z imén< piszali vő, naj ji doszégne zatő „vi noszt" kázen i spot. il romlás lejtőjén, csúszunk lejebb és lejebb. A kapzsiság, irigység s a gazdagodást mania elfeledteti az emberiseggel minden szociális érzéket, emberiességet. S amint minden kezdet, e* is a kormányrudat igazitók bölcs utmutatása szerint ragad át fokozatosan az emberiségre, osztályról osztályra, családról családra. Kinai veszélyt kürtöli világgá a kultur nyugat s az észak jaenkyje. S vájjon létezik tényleg kínai veszély? Dehogy is. Vagy hogy igen, ha már a nyugat kultúrájának értéket és kiválóságát birtokoló kinai vezetők saját népüknek szabadságát, önállóságát a kiszipolyozókkai szemben akarják megvédeni, s amennyiben a kultur nyugat s a jaenky észak kapzsisága ezt még ma is, a huszadik században, elakarná rabolni. Tehát nem kinai veszély, hanem európai és amerikai veszélyről van szó, mely kapzsiságra bazirozva politikáját, köny-nyen csinál bolseviki lázzal fűszerezett sárgalázt egész világ nyakára. Ehez hasonlóan beteg azonban a mi politikánk is. Nem a népjólét vezérli vezetőinket, hanem egoista szellemtől túlzásba vitt egyéni érdek és személyeskedő pártpolitika. Nem vagyunk egyik pártnak sem alávetve, sem annak védelmét ellátni hivatya, mégis vészt-jelzően tudjuk be kötelességünknek, hogy megmondjuk Prekmurje népének, hogy az a legújabb rendelete a kormánynak, — ha információnk megfelel a ténynek, — égbekiáltó gonoszság, a népnek adott jogon ejtett az a csorba, mellyel az önkormányzati hatáskörrel törvényileg felruházott vármegye intézése egy absolut kormányzássá rendeletileg állíttatott be, az absolut többség által választott ekzekutiv komissió akaratára bizva. Legyen az radiő- vagy radikális-, klerikális- vagy demokrata kisebbség, de a vármegye ügyei vezetésébe mindig és mindenkoron beleszólása kell, hogy legyen. Rendeleti uton, paktum utján törvényt és alkotmányt sárba ti- Veliki 'zupán mariborszke oblászti razglása, da sze 1. már-ca 1927. zacsne vinicsarszki te-csáj, v dr'závni goricsj (sőli) pri Kapeli p. Sl. Radenci, kí bőde 9 meszecov trpo. Od 16—24 lét sztari kmécski v vancarszki decs-ki sze po predpíszanimi doku-menti gorivzemejo, ki dobijotam sztanüvanye, navádno kmétsko hráno i meszecsno 100.— edno-szto dinárov gotovi pénez. Po Párgovorénye. Stevan : Na Miska, ali szo ti té gauge na spulo escse izda né z-gláve odíslo. Dobro zdrávjel Miska; Bog dáj Stevan ! Ja isz-tino más, nemrem je viditi. Znás, ali nika drügo mí je prislo v ocsí, kak szmét. Stevan : Ka más pá za navöle ? Miska: Tő bi rad znao, csi tá M. Szobotska velika obcsina néma tel ko zmo!znoszti, ka bi pár vöz sődra dála pripeláti na té köpködő tér. Stevan: Vem pa vídis ka májo tü té les. Miska: Rávno záto. Tam pri Ascher-i szem büo v trgovini, ali kak tiszti pod vídi vő, znás tak csaren za-mázani, ka ti tő nemrem povedati ! porni nem demokratiát hanem reakciót és korrupciót jelent. S amikor mindezeket a politika és kereszt szent irányitói cselekszik, akkor, hogy a romlás lejtőjére a nép szélesebb rétege is ráhelyezkedik, igazán netn csodálni. Csoda lesz azonban az, ha ez a lejtő egyszerre nar'yott fog billeni. koncsanom tecsáji dobijo szvedo-csansztvo od tecsája. Kí bi aspiréreli na vancar-szko szluzbo i v preglédnom vrémeni do szluzbe prídti nem-rejo, ali za kmétske decske, kí bi domá praktizéraii znánye, je vrédno idti na té tecsáj. Glasziti sze je tam, ali pri srezkom eko-nomi v M. Szoboti do 20. feb-ruara t. 1. Stevan: Ja té trgovci té májo profit, csi nyim escse tő dáva zdravo csisztőcso. Miska : Znás nikaj je vsze pre-obrnyeno v toj M. Szoboti. 'Ze nevem, ali jesz nevem gtícsati, ali szmo pa pri zídanyi babilonszkoga torma. Stevan: 'Ze pá más navolo nakom ? Miska: Kaj navolo?! Ti meni povej ka je tő »nosaéc ? Stevan: »Nosaő«. Té noszi. Csi ga ti posles z káksim pakom, bode ga neszao. Razmis me. Na: nősz, noszi, nosziti, noszács. Razmis vezdaj ? Miska: Razmim pa nerazmim. Tő ne znamenüje tő, ár szem iga né vido nosziti, nego je rívao pred szebov pár pakov na kordiji. Stevan : Ja, csi ji doszta meo, te je pelao persze. Miska : Ne je tak. Nősz, prek toga szi cslovek zdibáva, noszács, tő ^a je cőna za tisztoga, kí velki nősz má. Ali znás jesz szem pa gledao toga csloveka, pa máli nősz má. Pa dönok na sapko má napisano »noszács«. Tő more fon za niksi stro^ meti napíszano. Stevan: Ali da] szi valati. Miska : Nemrem, i mo sztem do-konca sö. Stevan: Ah, jesz sze nebödem právdivao sztebov. Zbögom / Miska : Szamo idi. V nedelo szi dogucsíva. — Zgübleno je, dneva 5. februara 1927., od Ormo'za;do [M. Szoboti v vlaki denarnica (bugyelaris), laszt Malo Bilií-a. z vesz pénezami *F(Din 400.), dokumenti i z trémi? képami. Sto jo je najáo, naj posle dckumente nazaj, pénez e naj obdrzi. — Podruznica Slovenskega lovskega druátva v Murski Sebt ti priporeía naj si vsa zupanstva tako za sebe kakor za gozdne in lovske íuvaje nabaTijo lovski zakón, ki |se dobi v „Tiskarni Panonija" odnosno v knii-garnah v Murski Soboti in stane 20 Din. Likvidacija Prekmurskega lovskega dru§tva je sklenjena na obenem zboru dne 20. novembra 1926, ki se je vráil ob 14. uri in ker ta ni bil sklepíen 2 uri kasneje. Druátveno premozenje pripada Podruznici SLD. v Murski Soboti, ki kot na-ravna naslednica pravzame vse aktive in pasive^Prekmurskega lovskega druátva*. Podruínica SLD. v Murski Soboti sprejema le'zanisljive in pra-ve lovee, ki vloze pismeno prijavo. Prijava mora biti podpisana od naj-manj 2 ílanov Podruznice SLD. v Murski Soboti. ki jamíita za prijav-lenca. Vpisnino je plaíati v znesku 25 Din in vsakoletno őlanarino v znesku 50 Din. Druátveno glasilo „Lovec", ki izhaja mesecno, prejema-jo őlani brezplaőno. NAÖELSTVO — Predanovci. Dne 30. januarja t. 1. je vprizorila predanovska mladina v kőrist §olske knjiíice v Predanov- Kí delati i vancarsztva navesiti sze scséjo. Bloszi—Hireh. A kapitány felesége Irta: K. A. Kapitányunknak nagy volt előttünk a becsülete jó szive, gyors brigg-je és szép felesége miatt. Ha a szigetnek eladó lányai valamelyik vőlegényt föl akarták dicsérui, azt mondták: oly derék ember, mint Palumbas kapitány. A tengerészek szerint az volt a legjobb ajánlás egy hajóra, „ha ugy repült, mint Palumbas briggje". Ha pedig egy legény a szeretőjét akarta kidicsérni, azt mondta rá, oly szép, mint Palumbas kapitány felesége. Emlegették is a nevét, meg a hajójáét a Cyklá-dokon. Mikor az anyja a hajóra hozta, azt mondta nekem: — Jól ügyelj lelkem, szemmel tarsd a kapitánynét. Ha tudnád, hogy mennyire a szivemhez van nőve. Reszketek, hogy nélkülem távozik. Hát hiszen igaza is volt. Palumbas kapitány éppen hatvan éves korában határozta el, hogy megnősül. Ostobaság ugy fejezni ki, hogy elhatároz- ta. Igy volt si megírva a sors könyvében. Mikor egyszer a szigeten csavargott, véletlenül fürdésnél lepte Leniót, s e látványtól megremegett a lelke mélyéig. Mintha hályog hullt volna le a szeméről, oly más világításban látta egyszerre az életet. Olyan volt ez a lá-tomány, mint Mózes varázsbotja, mely rést ütött a tengerész kőszivén, s nyomában az érzelmek árja buggyant ki. A karcsú női test, mely ugy hullámzott az árban, mint az angolna, gyönyörteljes izgatottságot idézett elő az idegeiben, s a leány kaczagása, mely ott kóválygott a levegőben, vágyakat és álmokat keltett életre benne. Egy pillanatig se késlekedett. Megmosakodott, fölöltötte az ünneplőjét, széles szellős bugyogóját, kék harisnyát, erre pedig fölfelé kunkorodó orosz czipőt húzott, dereka köré vörösselyem övet csavart, fölvette hímzett mellényét, félrecsapta tuniszi fezét s egyenesen Lenióékhoz sietett. Mielőtt azonban dereglyéjébe szállt volna, visz-szafordultbal vállára tarka selyemkendőt dobott, s szegfüvei teletűzdelt narancsot vitt magával. Az egyik azt jelen- tette, hogy háztüznézőbe megy, a másik pedig a sógorsági viszony szimbóluma. — Adj isten, itt vagyok — rnon-dá az öreg asszonynak. — A »Kjira-déspins< kapitánya volnák, amelyik tegnapelőtt vetett horgonyt a szigeten. Erre a szép hajóra szép kapitányné is kellene. Feleségül akarom venni Leniót. H:i isten is ugy akarja, s ránk adjátok áldástokat, akkor -holnap megesküszünk. — Isten hozott minden jóval, mint a jó esztendőt — mondá a vénasszony barátságosan. Hallgassa meg az isten, amit mondtál. Lenió anyja okos asszony volt, akit megedzettek az élet viszontagságai. Férjét, aki búvár volt, elragadták a czápák az afrikai vizeken, s kis leánya árván maradt. Az asszony a kenyérért való küzdelmek közt gyönyörű virágszállá nevelte föl Leniót, de nem azért, hogy vén emberhez adja feleségül. Ily szerencsétlen gondolat még csak meg sem fordult az agyában. Mikor vőről gondolkozott, mindig egy göndör hajú, fekete bajuszu, merész tekiatetü, husz éves legényről ábrándozott, akinek erős karja és széles melle vakmerően daezof a tenger dühével és a sors kajánságával. Különös, hogy mikor a kapitányt maga előtt látta, vonakodás nélkül egyezett bele. Igaz, hogy a kapitány már vén, de még bírja magát ; igaz, hogy a szürke feje, s tubákos az orra, de mégis csak kapitány, ekkora ur nem mindennap fordul meg a szigeten. Palumbas kapitány tehát feleségül vette Leniót, s alighogy Syrába jött, egész vagyont adott ki a felesége pucczára. — Kedves feleségem, asszonyom és parancsolóm, hordd egészséggel — mondá szinte könnyezve büszke örömében a ragyogó díszben pompázó asszonykának. — Ha nem elég, veszek én még többet, s ha már nem futja, akkor eladom a briggemet, s arannyal foglak elborítani,-mint a t'nosi Boldogságos Szüzet* (Folytatás köv) *) Tinos hires bucsujáróhelY Görögországban. cih Saloigri „Zgubljeni in zopet naj-deni moz" in j>E:io uro doktor*. Vsi igralci domacíni so svojo nalogo iz-vrstno izvrSili ter zasluzijo vsestran-sko pohvalo za pozrtvovalnc st, in trud v tem pogledu in v pogledu kul-turnega in narodnega napredovanja. Razveseljiva in pohvale vredna je bi-la adelezitev domaőinov, nobenega zanimanja za ta narodni in kulturni napredek pa ne kazejo ravno tisti, kateri vidijo in kritikujejo povsod le madzaronstvo, bi raorali pa najbolj podpirati in animirati jtake napredke. (Je isztina, csirávno ka je 30-ti büo, ár známo, ka szo v mészeci 31.-ga 'ze tüdi pogányali »madzaronsztvo« nasim lüdem. Reditel.) — K deklini v drügo vész je hodo, tőda v Gornye Crnce, Küzmics Stevan z-Kráscsa. Tüdi 3. II. je tam hodo, ali g. csrnszki decski szo ga gorí-sztavili, botévje, kamenye, blato i sznég pred nyega lűcsavsi, zatém szta ga dvá priiala edem ga je pa z kolékom preci nadurko. Zavolo toga szo obto-zeni Jo'zef Jauk i Jo'zef Ciglsr z korn-panjoni g. csrnszki decski. — Zakai hodi k nyí deklam 1 — Növi gerenti szo imenüvani v Kruplivniki nameszto Franc Zselezen je imenüvani Franc Cvörnjek, v Trdt-kovi nameszto Franc Kollrnann-a Kari Kolman, v Dankovci nameszto Adam Bankója, Jo'zef Cúg. — Kak je z vmorjenov Sável !Zü-zov (Pézlavo) ? Savel 'Zu'za je vmor-jena. Sto je vmőro, tő je escse veliko pitanye, toda je escse né razcsiscse-no. Csahúka szin je prvlé na Szlavica rivao, ka bi jo Szlavíc bujo. Vezdaj je niksa szpremba. Csahúka szin právi, da je nyega ocsa büo csinitel, da bi on bujo 'Zu'zo. Zavolo preisz-káve, vecs nemremo piszati ali velike szenzácije bodo v tcm deli, vezdaj, gda"je 'ze natelko prislo. Tiszfokrát mo vecs píszali. dobro zabavalo. Kakor Ve£ klubov je poslalo svoje zastopnike, budimpestan-ski BEAC, I. S. S. K. Maribor, SK. Ljutomer itd. Pri konkurenci najlepge maske, je dobila I. mesto in zlat prstan Erzsike Jónás (413 glnsov) II. mesto Őtefi Kepnik (329 glasov in III. mesto Bözsi Faschinger (316 glasov). Iz 11 oseb stojeÍ! jury je ime-noval gospo Marico Jelovgekovo za kraljico Crno-bele redute 1927. in naj klonil zlati prstan. Prireditev je ponovno pokazala, da je najboljíía pri nas, ter ima veliko privlaőnost. Mura sportmulatsága e hó 5.-én a Dobray szálló termeiben ugy anyagilag mint erkölcsileg a legjobban sikerült, A hangulat mindvégig elenís volt, az est fényét emelte a sok szép maszka, kik közül Jőnás Erzsike 413 szavazatfal nyerte el az első helyet és a szép aranygyűrűt, a második helyre 329 szavazattal Kepnik Őtefi, a III.-ra pedig 316 szavazattal Fasahinger Bözsi került. A 11 tagból álló teljesen semleges jury Jelov§ckné őnagyságát jelölte ki bálkirálynőnek és átadta a második arany gyiirüt, az SK. Mura emlékét. — Dr Rituper Sándor, orvos f. hó 15.-én megkezdi rendelését Kriíevcin. — A könnyű kereset. OvSar G. Len-davai kéményseprő mester megbízta Sándor Lajos segédjét, hogy a kéményseprési dijakat szedje össze. Össz* is szedett vagy 3000 Dinárt, de addig mig elnem itta nyugta nem volt, azután pedig elillant, de szerencsétlenségére elfogták. Most a m. sz.obotai jbirőság celláiban gondolkodik hol mekkora volt a szánnia. — A hü cseléd. Sohar Mariska, Baligács József Q. Lendava-i korcsmáros cselédje oly hű volt gazdájához, hogy a pincekulc 300— Szenö—Széna » 75—95 Graj—Bab csres. » 300 zmésan—vegyes bab 100 — Krumpli » 100—150 Len. sz. — Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm.» 2800-3100 BENKO: febr. 11. 1 kg. III. II. I. príma Bikőv.i Bika 1 7-~ 7-50 8 — 9 50 Telice j ®Üsző 13 7-— 7 50 8 — 8 50 í«Tehén f« 3 — —• - 7-— Krave Tehén jo 3 Teoci j Borjú j"" Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. 9-50 10-— 15-50 16-— 22-— 28-— 30-25"— 0.75 Pénezi — Péiiz 1 Dollár .... = D. 56 — 1 Pengő Budapest . = i 10.- 1 Schil. Becs _______ > 7-99 1 Kor. Praga . . — » 1 67 1 lira..... = » 2-46 Zürichben 100 Din = 9.13 sfrk. K oddaji je szpráviscse (möbl) za szpálno hi'zico edna nova i edna malo nücana po fái céni pri vdovici Csiszár Lajos-(ovi) özvegyénél Murska Sobota. ELADÓ, nagyon jutányos áron, egy uj és egy kevéssé használt hálószoba bútor. Z-hója vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvön SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlnno 1*50 Din rekláme 1 — mali oglaszi 0'70 Din, i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rókopíszi, kl sze ne szhránijo i ne. vrnéjo síe j Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posílajo: küldendők: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina j M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal MÁRKISEVClbr. 20. posta MUKSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. | —: Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap Flöfizctd negyedévre belföldön Ifi Dinár, k 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ként: szövegközt és nyilttér 150, 1'—, apróhirdetés 0-70 Din és az Többszörinél engedmény, GAZDÁLKODÁS. Az akác-csemeték kiültetése. A kellő erősségű csemeték ültetése rendes, szabályos hálózatban történik. A hálózat lehet négyes, melynél a kitűzött négyzetek sarokpontjaira ültetik a csemetéket, vagy hármas, melynél az egyenlő oldalú háromszögekből alkotott hálózat egyes csúcspontjaiba kerülnek a csemeték, vagy lehet ötös is, ahol a négyes hálózat minden négyzetének a közepében ültetnek csemetét és lehet soros, melynél a sorokban ültetett csemeték egymástól való távolsága kisebb, mint a sorok távolsága. Áz akácot rendszerint négyes hálózatban ültetik. Vízmosások oldalát és meredékebb lejtőket szabálytalanul, vagy hármas hálózatban kell beültetni, utóbbi esetben ugy ültetjük, hogy a háromszögek alapvonalai a fejtő irányára merőlegesen áljanak, igy jobban megakadályozzák a talaj lemosa-tását és leomlását. Szakvélemény és tapasztalat szerint a hármas hálózatban történt erdősítés adja a legnagyobb fatömeg-gya-rapodást is, egyrészt azért, mert az igy beerdősitett területen legtöbb a törzsszám, másrészt pedig minden csemetének egyenlő a növő területe, ami a törzsek egyenletes fejlődését és az erdőnek jobb záródását, tehát a törzsek gyorsabb tisztulását is létrehozza. Az ültetés sűrűségének, vagyis a csemete- és sortávolság megállapításánál a talajviszonyok és a gazdasági cél a döntő tényezők. A sortávolság erdősítésnél 2—2 5 méter. Ha a terület mezőgazdasági köztes használatra is alkalmas, ugy a sor- és csemete távolság 3 méter. Utak és mezőgazdasági mivelés alatt álló táblák széleinek fásításánál a csemete-távolság 4 méter. Az ültetés ideje tavasz és ősz. Vízmosás, szakadékos, általában lejtős területeken tavasszal kell ültetni; még pedig azért, mert az őszi ültetés sikere azáltal van veszélyeztetve, hogy az őszi ültetés folytán meglazított földben a csemete gyökerei, ha a talaj nincs hóval borítva, igen sokat szenvednek a felfagyás, meredékebb lejtőkön a Iemosatás veszélye által. Ilyen helyeken célszerű azért. is, mert ősszel a napszám is olcsóbb és a megeredés sikere is jobban biztosítva van. Tehát az ültetés idejének megállapításánál gondosan mérlegeljük a tavaszi és őszi erdősítés előnyeit és hátrányait és ha esetleg mindkettőt eredménnyel alkalmazhatjuk, ne zárjuk ki az egyiket vagy másikat. Az ültetés módja ugy történik, hogy először is gödröket ásunk a csemeték részére, még pedig őszi ültetéshez nyáron (augusztus hónapban), a tavaszi ültetés esetén pedig ősszel, hogy a gödörből kikerülő földet a nap heve és a téli fagy, hó megtermékenyítse. Az ültetőgüdör mélysége 35—40 cm. és ugyanilyen széles legyen. Kiásáskor a felső, jobb talajt jobbra, az alsó, éretlenebb altalajt balra helyezzük el. Az ültetés sikeres keresztülvitele ugy történik, hogy nz ültető monkás balkezével a kiásott gödörbe beletartja a esemete gyökerét s azzal mindaddig rázogatja, mig jobbkezével a földet a gyökerekre szórja. Ha jórészt már megtelt a gödör, a földet gyengén lenyomkodja s azután a gödröt egészen betemeti. Az ültetéskor különösen arra kell figyelni, hogy kötöttebb talajon a csemete mélyebbre ne kerüljön, mint az eddigi helyén volt. Ellenben futóhomokon, kopárok és vízmosások meredek lejtőin nem jár veszéllyel ez, különösen ott, ahol a csemeték nagy hőségnek (kiszáradás), vagy az elmosás veszélyének vannak kitéve. Azután még arra is kell figyelni, hogy csak erős, dus gyökérzetü csemeték használtassanak fel ültetésre, gyenge, csemetét semmi esetre se használjunk fel, különösen áll ez vízmosásos és kopár területek beerdősitésénél, hogv a csemeték minél jebban fejlődjenek, ezáltal a talajt mentől előbb megkössék, de meg az ilyen területen jobban ki van téve mindennamü károsodásnak. Tehát ilyen helyre gyenge, csenevész csemete egyáltalán nem használható. Elültetés után a csemeték éles ollóval tőre vágandók, ez feltétlenül szükséges, mert ha ezt elmulasztjuk, ennek az a következménye, hogy az akácos egyedei vezérhajtások nélkül, csonka törzsön keletkezett csenevész mellékhajtásokkal sínylődnek. Az ilyen csemetékből keletkeznek a rö/id, kétvagy többféle elágazó törzsek. A törzsvágást Ö3zi ültetés után is rendszerint tavasszal végezzük, mert ekkor a csemete nincs annyi károsodásnak kitéve. A beültetett területeket, hogy céljuknak megfeleljenek, rendes ápolásbari kell részesíteni, ami főképpen a hiányok azonnali pótlásával és megfelelő nyesegetéssel és a talaj kapálásával történik. A nyesést már az ültetés évében, augusztus hónapban el kell végezni, hogy az ejtett seb még az ősszig beforrjon. A törzszvágás, a már emiitett eseten kivül, sínylődő, elöregedett ás el-csenevészett csemetéknél is sikeresen alkalmazható. Későbbi munka az akácosban csakis esetleges ritkítás (áterdölés) és gondos nyesegetés. Végül még ez amúgy is hosszura nyúlt cikkemben azt óhajtom megje gyezni, hogy ha fásitunk, fjól megválasszuk, hogy milyen fa-nemet akarunk telepíteni. Az akácfa minden talajon elég jól díszlik, csak a nedves, vizenyős talajt nero kedveli. Ilyen helyre legjobb éger-, fűz-, kőris-, nyir- és nyárfát (kanadai nyárt) ültetni, mert a nedves, vizes talajon az akác csak sínylődik, mig végtére is elpusztul. Vabilo na III. redni obíni zbor PodruJnice S. L. D. v Murski Soboti, ki se vr§i dne 20. februarja 1927. ob 14 uri v gos-tilni gospoda Turka v Murski Soboti. DNEVNI RED: 1. Porocilo o Podruzniőnem de- lovanju. 2. Poroőilo raíunskih pregled-nikov. 3. Podelitev odre§nice odboru. 4. Volítev 6 odbornikov, 2 raíunskih preglednikov in 2 namestnikov. 5. Sluőajnosti. NACELSTVO. Schwarzer hurzer flügel fast neu kreuzsautig Panzerplatte preiswert zu verkaufen A. BENKOVIC VARA2DIN, Vrazova ul. 3. SZNEJÉ i MLADO'ZE Prvie kak szi szpokü Va§e potrcbscsine za !z poglednite v trgovino A. KIF M. Sobota, glávni trg, gd velika záloga in zbéra v ko vencov, slarov za szneje, stri in vsze drobno blago kaj S2 tej prilikaj nüca. Veüka záloga 'zenszki csákov i rázno traletno in ( no blágo. Szolidna posztre'zba! Niszike a. király trg. Klobuki perilom inkratkimbl MURSKA SOBOTA Qlávni trg. Bergerova 1927. évre a legujabbb tavaszi divatlapok megérkeztek: J HAHN könyvkereskedésébe MURSKA SOBOTA. HIRDESSEN A Iőfséo Hrajínában. Nehogy egészséges vagy mi tegségben szenvedő állatját „D: — az egyedül hatásos, — métel lenes kezelésben részesítse, kell állatja valóban mételyes Az állatnak és bélsarának értői vizsgálatával, a mételyesség ségtelenül megállapítható. Ha az klinikai vizsgálata bármi okból lehetséges, küldjön annak pár i át gyűjtött bélsarából vízhatlan rossal csomagolt gyufa skatul] keveset póstán »Minta érték nl NEMES MIKLAU2 állatorvosi la torinmába Murska Sobotá-rsv 1VI petevizsgálat válaszbélyeggel llj (Elvállal olcsón egyéb állat si vizsgálatot, műtétet, ragadós l ség elhárítást. Tanácsot ad állat hez, állat adás vételi perekhez, sj Czigeo, szteszani rust, csakatur, razzsai jekodaji pri CZIPOTH VÁN Tesanovci. Dobro blágo po niszikoj ceni sze dobi pri NEMECZ JÁNOS bautusi M. Sobota Nagyban. Kicsinyben. EMECZJÁNOS vas és gépkereskedésében, ismét ugy mint háború előtt, valódi „Kayser" varrógépek és elsőrendű Kerékpárok bámulatos olcsó áron kaphatók. Gumik és kerékpárrészek állandóan raktáron. Legjobb beszerzési forrás részletfizetésre! sbU • jtfx i