' . * o Poštnina plačana v gotovini r P t t Cena — Ara 1-25 Din Vépsastveni, politicsjii i kulturni tjédnik. Gazdasági, politikai és kulturális lietilap. Léi. IV. Evf. Márkisevei, I925. január 7, Broj 1. Sasám. Vremen p " t ' • 1 h aj a gda mo sze pá mogli odlocsávati, premislávati ,sto. stera, steri i gdé sze nam bőde porom politike pomágalo tam gde nam je potrébno 1 v tisztoj meri kak íszmo specielno mí prékmurci potrebni. Vo'ítvi sze pribli'závajo. V stero szmero sze pa naj nagib -lemo mi prékmurci, escse dnesz szi szvetloga képa osznovati nemremo. Nemremo pa zato, ár — kak je 'ze zgorá povédano — szmo mí Prékmurci speciel ne pokrajine prebivalci, kak edno pétokoló poleg stíraj potrebni. Mí szamo za díiznoszti szpunyá-vanya známo — povecsíni —, I od nam idöcsi pravic malo zná-jmo. Pritom — szezná •— da je rhas sztális tém te'zkési szi právi kép sztvoriti od poti, ki jo naj jnevzememo. Bi radi szebi po-1 mogli, bi radi drűge do mőcsi Tszpravili, tiszte, ki bi szi za dú'znoszt nam pomocsti vzéli, bi i pokázaii radi, ka tudi i mi szmo ■ verni v nász vervajőcsim, dali 'sze nam vu te'zkom sztáni pomaga Te'zko sze nam odlócsin, oszobito nam, gda sztojimo brez vszáke tlidi versžtveno szta-novszke organizacije. Csi bi ineli koncsi 'ze odsztojécso krnétsko drüstvo, zadrugo (egyesület, szövetkezet) ki bi vlo'zene prosnye potom edne ali drüge partáje ali vláde vugodno dobila rešene, bi 'ze znali, ka nam je tá ali tiszta pomágala. Ár pa táksi nemarno, szezná da idemo na sziépo, po dopadnenyé demagogov (huj^zka rov) v ednom aii v drűgom táli, idemo po oszob prebéranyé,.kak edno szvoj britki kmétski sztan zamcsávamo szarni, szvoje vrszte liidi fze z nevoscsénoszti nepos-tajemo, i csi 'ze szamo belice kiipüje steri páver, sze za pávra neracsúna vecs, dr'zí z trgővci, csi je pa malo zmo'znési ?ze né j z-pávrom nego z goszpődom ide edno pót. Tü szo falinge. Poti nase ido prevecs na-rázno, kak do kmeti potrébnoga cila te'zko pridemo. Doszémao nász peia míszel z dávni vréme-nov, po návadaj indasnyi volitev. Ednoga misienye je ka z opozi-cijov idti je lépa ideja, ár sze ovárajo léko vláde rázna dela nametá.vanye iíd , pa sze, kricsi Ifcko. Drügi pa právijo vláde kandidat je tam szenye etam mószt, tü ceszto podr'záviti, tam za o1 ío'zno pripomogao, ergo szmo bogse prišli vö csi szmo toga vo'ili. Zdaj pa tüdi nam te'zko tő presződiti stera je vlád-na páriája, ár ední privijo nasa je vecsína bila i bő, drügi mí szmo bili na vládi i bőmo ár je v nasi roká rnócs, tréíji pa er-cséjo mí pa pomágamo vládo. Tak szi rfazádnye szam szebi neverváni. Mí prékmurci szmo isztina escse sztároga viriusa lüdjé, pó-leg- narn időcsi pravic sze pa moremo 'ze ednok potisaíi i pri-poznati, ka z grobijansztvom ne doszégnemo tiszto, kak z-poníz-nosztjov. Moremo znali ka gdé je mécs tam sze dobi vsze tiszto ka nam prevecs potrébno. Csi do vidji naso dobro volő pride i nyuva, pride nájem za zájem. Vremen sze pribli'záva, ali do tisztigamao je escse zadoszta cajta szi premislávati tak, kak de za nász dobro. Proti trnyi pa boszi ne brszajmo. Prema'o nász je prekmurcov prew.mino nas sztális i takse naj bőde nase csinénye. ii WEK y d.j V * ' x. Lőtmerski bankett. a Pod tém iméc.om szmo v našega liszía 48. broji 1924 leta edno kritiko píszali ud tisztoga Lötiners'xkbgar ban-ketta, ki je prirejeni biio za podcsasz-titev gősztov pridöcsi /. prvim vlakom növoodpréte feete'znice M. Sobota —Or-rno'z. V tom ariikulusi szmo kritizérali nepravilno posztöpanye i fecktanye Löttnerszkoga gerenta, rávnö zátö za- gotoviti i popraviti moremo edno vel-ku falingo. Náimre ,szmo od dr. Stajn-ka, kak od gerenSa píszali nameszto ka bi mogli piszati "d dt. S t. óján kr. notárosa, kak od vezdasnyega 'zupáim ki je vcsino krivico i je z okröVnico dáre fechtao za placsilo banketa tüdi v Prékmurji. Letartóztatták a Rauics-párt vezéreit A minisztertanács — mint már jelentetük — még december 23 iki ülésén a belügyminiszter javaslatára elhatározta, hogy az államvédelmi törvény alapján jár el a Radics-párt ellen. A kormány hatdroztatának végrehajtását hosszas várakozás előzte meg. Csütörtökön íjjel végül Makszí-movics Bózsó belügyminiszter közölte, hogy a december 23-iki minisztertanács ha;ározatanak végrehajtását még csütörtök éjszaka folyamán megkezdi. Ez az úgynevezett obznana, az előzmények részletes ismertetése után megállapítja, hogy a horvát köztársasági parasztpárt, mint kollektív egység, az államvédelmi törvény ]., 2., 4. és 5. szakaszába ütköző bűncselekmények- egész sorát követte el és ezért az állam egésze és a horvát nép érdekében a belügyminiszter javasolta a minisztertanácsnak, hogy azonnal oszlassák fel a horvát köztársasági parasztpártot; a jövőben tiltsák be a párt minden gyűlését, konferenciáját és egyéb működését, valamint minden publikációjának, könyvének és lapjának . megjelenését; a legszigorúbban alkalmazzák a horvát köztársasági parasztpártra az államvé delmi törvény 18. szakaszának előírásait; azonnal koboztassék el a párt : '€*• - irattára, levelezése és lapjai és sürgősen induljon meg a bűnügyi eljárás a horvát köztársasági párt vezetősége ellen. A politikai élet az obznana hatása alatt áil. Zagrebből még magánértesülések sem jöttek. A kormány ugyanis a Zagreb Beograd közti telefonvonalakat hivatalos beszélgetések céljára lefoglalta s egyetlen magán- j beszélgetést sem engedtek Zagrebbal. j A kormányhoz érkezett jelentésekből ! azonban annyit sikerült megtudni, hogy j az obznana első következményeként i letartóztatták a Rndics-párt vezetőit, j köztük, dr. Maček és Predavec alelnököket, dr. Krnyevicset a párt főtitkárát s a két Kosuíics testvért. Zagrebből érkezett hirek szerint a Radics-párt helyiségeiben, valamint a pártvezérek lakásán házkutatást tartottak. A rendőrség sok levelet és iratot foglalt le. A rendőrség házkutatást tartott dr. Lorkovicsnál, a Zajednica elnökénél is, aki szintén ta^ja a horvát köztársasági föderációnak. Hir szerint Lorkovics lakásán megtalálták Alexander Todor eredeti levelét is, amelyet annakidején Radics Istvánhoz intézett. é Lengyelországi komunisták. VARSÓ. A kommunisták karácsony óta különösen teyékenyek s eddigi taktikájukat megváltoztatva, szövetkeztek az ukrainai zendülőkkel, akik visszaözönlöttek Lengyelországba. Főleg a Keleti-tenger partvidékén mozgolódnak, körülbelül 50 főnyi bandákra oszolva,« amelyek géppuskákkal és kézigránátokkal vannak felszerelve támadásokai intéznek u lengyel nagybirtokosok ellen, p parasztnépet pedig földosztással kecsegtetik. A lengyel kommunista-párt Varsóban ezerszámra osztogatja fölhívásait amelyben erőszakkal fenyegetőzik arra az esetre, ha a párt vezérét és több letartóztatott agitátorát nem hocsájtják szabadon. ______ Je vsze mogőcse!? V D. Lendavi kandidátszki na-mecztnik demokrátszke liszté szpora-zumnoszt i zdrii'zenoszt prékmurszko-ga lüdsztva z etaksimi demagogics-nimi recsámi graja i dela mednyimi szpákov: > . . . mf szlovenci pametni bojdimo, ne podpérajmo vogrszki szös'zcdov. ár csi r.^o mí vőgre du zemlé, pomogli, te nam szlovencom agr. reforma telko menye vtála.« Vu íom té g. isztino má, ali znati bi mogao tö, ka szo té vőgri szamo vogrszke národnoszti, mednyimi pa needen bőgsi, lojainési drzavlán kak nisterríi szlovenec. Vendar szi pa nemre nieden vogrin zato, csi nyerni je Bog 'zítka be!záj v Jugoszlávijí vtálao dol zmo'zd'ziti i csi kak táksi tüdi 'živeti scsé i more. Cslovecsan-szíco delo brez razlike na sztan vero í národnoszt — tö jé demokrácia. * * * Neszmémo kriviti trgővcov za-volo menkanve szolí, ár ne oni nego szo krivi tiszti gg.v ka szolí né bilö, ki tak na gösztoma naglásajo: delo za liidsztvo. Znali szo i znajo, ka v nasoj drzávi néga szolí, náimre v zadosztnoj kolicsíni né, i dönok sze vecs brigajo za szlrankarszko politiko, kak pa za národa potrebe tak, ka zmész pozábijo pogodbo szkleniti escse i na - szo . . . * * Hodoš — M.-Sobota — Ormo'zka 'zeleznica je vendar ednök do cila prišla, obracsáj je vpelani. Sztém je pa D. Lendava kelko—telko mrtva posztála. I osztányeno nyé 'zivlénye ka grozi znővics ? Eden 'zelezniski mőszt na progi D. Lendava—Čakovec je med D. Lendavov i M. Srediscsom bo'zen. Ár pa zelezniska direkcija právi, ka za popravilo toga mosztá nema kredita, do zádnye stácije té 'zeleznice i tak za D. Lendavo i nyé okraj -- Mursko Srediscse. Ali jesz-tejo escse lüdjé, kém bi té velikánsz-ka škoda, ki bi jo tak D. Lendava trpéla, na haszek bila? Ali jesztejo med competentnimi factori escse táksi, ki sze szramöte (szliesna kamenoj dobi) i národa szödbo nebojíjo? Za té mőszt néga edne milliőne, za nedosztojrie cíle pa sztömillione jesztejo ? Si. Baj itt, baj ott. Érdekes epizódja a háború utáni átalakulásnak, hogy nincsen állam, még ha a háborúban nem is vett részt, hol nem születtek volna különféle elnevezésű szervezetek, egyesületek avagy alakú latok, melyek más és más célok kitűzésével és hangoztatásával a polgárok békés munkáját többé kevésbbé mindig zavarják. Zászlójukra irt jelszó : a nacionalizmus, de eltekintve attól, hogy Németországban horogkereszteseknek, Olaszországban fascistáknak, Magyarországban ébredőknek s nálunk srnao, hanao vagy orjunának nevezik őket stb., valójában a hatalom kézbekeritése a főcéljuk — s nem egyéb. Törekvésük egy-egy osztály, legyen az felekezeti vagy foglalkozási águ, lenyomása az ő javukra. Mint ahogy nálunk, nem kevésbbé vannak meg a bajok másutt is az ily alakulatok, mint mellék kormányzatok miatt. Kő zelebbről érdekel minket azonban a külföld melett Magyarország sorsa. Talán az összesek kö/t az veszített legtöbbet területileg és erkölcsileg, azért legkevésbbé bocsátható meg neki, hogy a kon-solidáció, együttes és odaadó munkája helyett az osztályharc van napirenden. Magyarország népe, különösen a főpapság és a főnemesség örült a szegedi kormány bevonulásának, majd égig emelte Horthyt a kommunizmus leveréseért. Egykor magasztalták, mert a vagyonuk, a kincseik megmentőjét benne látták. És ma? Ma sem a merész Horthy, sem a/ erőskezű Bethlen nem kell, mert protestánsok, ma Gömbös, Héjjas, emigránsok és kommunisták szövetkezve a főnemesség és főpapsággal a habsburgok uralmára vágynak. Zita, Otíó aki a hitbi- zományokat, a lovagrendi javadalmazásokat, kegyúri intézi:, e-nyeket fenntartják, illetve vissza adják, akár a főméltósági rangokat, cimeket, ez kell nekik S ebben nein különböznek, segédkézül bárki és bármi jó, fő hogy célt érjenek Nem a középosztálynak, nem is a pórnépnek, hanem a főne-mességnek és főpapságunk kell a királyság s az is Habsburgi legyen, az a habsburgi. kinek hosszu-hosszu időkön át a magyarság mai helyzetét köszönheti. Királyosdit játszanak, gömbösöket, héjasokat bérelnek fel, szocialistákat kenyereznek le és kommunistákat (kik pedig erős ellenségeik) és emigránsokkal a kü földön képesek paktnlni, hogy csak rossz kepben állítsák be a mai rendszert. Valutát rontanak, tekintélyt a külföld előtt, hogy csak ok legyen Horthy és Bethlen megbuktatására, mert protes- tánsok, s hogy jöjjön Zita és Ottó — az ő mindenségük. Ez elitélendő akkor, amikor anyagilag, erőtlenebb Austria — félig-meddig — kommunistasága megbecsülte a Seipel papot is azért, mert Austriát iábraállitotía, s ma, lehet mondani, a kousoli- dáció már teljes. S bár nálunk is zűrzavaros a helyzet, mégis, mérten a fölül-iorttakhoz, tűrhető, mert a cél: erősödni mégis meg van, ha nem is dolgozunk érte. Háború után pedig baj itt is van meg ott is — mindenütt. A bolgár belügyminiszter a komunista veszedelemről. — A szobranje ülése. — A szobranje legutóbbi ülésén a rendkívüli hitelekről tárgyalt. A belügyi tárca részére igényelt hitelek tárgyalásánál Ruszev belügyminiszter az ellenzék állandó zajongása közben adott felvilágosításokat a parlamentnek. A belügyminiszter kijelentette hogy a hitelekre a közigazgatás megjavítása és a felforgató propaganda elleni küzdelem sikeresebbé, tétele végett van szükség. Ruszev hangsúlyozta, hogy a titkos kommunista sze'rvezeteket számos ügynök gazdagon ellátja pénzzel és hogy a kommunista agitáció a műhelyekben és gyárakban egyre nagyabb méreteket ölt. A moszkvai pénzen — mondotta a belügyminister — gyilkosságokat és puccsokat terve/nek és a szovjet pénzéből Obov és Todorov Koszla volt miniszterek vezetése alait álló, külföldre menekült földmivespárti csoportok is részesednek. A szobranje üléseit a görögkeleti ünnepekre való tekintettel fanuár 21-ig elnapolták. ztatták. Radics a páripaiota egy titkos elfalazott lukjában volt. — A rendőrség lábánál fogva húzta ki. ZÁÜREB, jan. 5. Ma délelőtt a rendőrség letartóztatta Radics Istvánt, ki az utóbbi időben a párt részére vásárolt Prpics palotában volt elbujtatva. Kormányváltozás idején és utánna a lapok különbözően találgatva emlegették Radics külföldre szökését, de mégis tartózkodási helyét illetve hollétét pontosan nem állapíthatták meg. Ez és az a körülmény, hogy oly hirtelenül nem szökhetett meg, s hogy sehonnan nem jött pontos értesítés külföldi tartózkodásáról és hogy minden támadásra gyorsan jött a lapjában válasz, nemkülönben az élénk forgalom a Prpics palota körül mindinkább felkeltette a rendőrség éberségét, hogy Radicsnak is ott kell lennie, a gyanú mindig erősbödött. Végre az »obznana« kiadásával a már többszöri foganatosított házkutatást most már erélyesebben ismételték meg Ennek alapján a vizsgálat a zágrebi rendőrfőnök és egy őrsparancsnok vezetésével megkezdődött, kikhez egy építőmérnök is volt beosztva, hogy az épületet szakértői tudománnyal vizsgálja át, nem-e tit kos mellékhelyisége van a palotának, hol Rauics elvolna bujtatva. Minden az e körletbe eső, épületet a rendőrség kürülzárt, s a kutatást a pincétől a padlásig megkezdte. Rendőrfőnök bekopogtat Kosutics lakosztályába, de Kosuticsné (Radics leánya) nem akart ajtót nyitni azzal, hogy fél a rendőrségtől, hozzanak tanút. Végre nyitott ajtót, hol három teás csészét találtak az asztalon, holott Kosuticsnén kivül csak Pavle Radics volt még a lakásban. Ez feltűnt, a harmadik csak az-öreg Radics lehet. Hozzáláttak tehát. A mérnök méregeti a falakat, mig egy nagy mosdót féire-emelni rendeli. Ahogy a mosdót elemelik, Kosuticsné elkiálltja magát. Mosdó mögött látszott egy uj falazás, kopogtatnak rajta, honnan egy mély hang volt hallható. Egy jól tapétázott ajtó tárt eléjük, kinyitják, s a csoda megvolt, matracon fekvő, munkásruhába és bocskorba bujt Radics volt ott. >Jóreggelt Radics ur!< szólt a rendőr, ki Radicsot lábánál fogva húzta ki titkos lakásából. Búvóhelyét átkutatták, sok terhelő irsttal volt telve. Megengedték neki, hogy átöltözködjél: s hogy felesége elkísérhesse, automobilba tették s a biróság fogházába vitték, az iratokat pedig a minisztériumba küldték. Fogdába bort és tambu-ricát kért, amit a biróság engedélyezett. Földünk kísérője, a hold. Aztán megfordul a jelenség: az árryékok újra nőnek, míg végre ismét sötét éjszakába merül minden és a leszálló nap sugarai csak a he*gyek legkülső ormait érik. Amikor a fény mellett az árnyékot is látni, tehát az első vagy a harmadik negyed idején, akkor domborodik ki előttünk a hold felülete a legszebben, a legélesebben. És éppen ezeknek a vándorló árnyékoknak köszönhetjük, hogy a hold felszínének alakulásáról olyan világos képet tudunk magunknak alkotni, mert az árnyékok alakjából következtethetünk azoknak a tárgyaknak az alakjára is, melyektől az árnyékok származnak. Ezekből az árnyékokból, melyeket a hold hegyei az alattuk elterülő síkságokra vetnek, a csillagászok ki tudják számítani a hegyeknek a magaságát is. Hiszen mindenki tudja tapasztalatból, .hogy az árnyék az árnyékot vető tárgy nagyságától és attól függ, hogy a nap milyen magasan áll az égen. Már pedig a csillagász bármikor meg tudja állapítani, hogy a nap milyen magasan áll egy bizonyos holdtájék felett és a távcső segítségével meg tudja mérni annak a hegynek az árnyék hosszúságát, melynek m.igassa'gát ismerni akarja. Ebből a két adatból aztán könnyen kiszámítja, hogy az illető holdbeli hegy mily magasra e.nelkedik az aljában fekvő sik fölé. Az eredmény, melyre a csillagászok ilyenformán jutottak, meglepő, mert azt .mutatja, hogy a holdhegyek aránylag magasabb, mint a főidéi. A legmagasabb holdhegy 8800 méter, léhát akkora, mint az ázsia Himalájahegységben levő Gaurizankár-hegy. A holdbeli »Apenninek« 5500 méternyire, a holdbeli „Kaukázus" csúcsai 6000 méternyire emelkednek. Ha most meggondoljuk, hogy a hold átmérője majdnem négyszer, a felszíne 13-szorj kisebb, mint a földé, nyilvánvaló, hogy | a hold hegyei aránylag sokkal maga-j sabbak, mint a föld hegységei. Levegő és viz, melyek nélkül élet nem képzelhető, már évmilliók óta kiapadt a holdon. Felhő nem vonul át a hold mindig derűs tájai felett, eső nem áztatja a sziklákat, szél nem süvölt az égbenyúló hegyek közt. Az egykori tengerek és folyók medre kiszáradt és a legszerényebb növényke se tudna talajában gyökeret verni. Feltétlen csend honol a holdon és ha a hegyek ormáról olykor hatalmas kő-tömegek znhannak alá a mély völgykatlanokba, még ezek se reszkettetik meg a csendet mennydörgő robajjal, hiszen nincs levegő, mely eljuttatná a hangot a fülünkhöz, ha valami módon sikerülne eljutni a holdba? Fekete és fehér : — ezek a hold szinei; szinvál-tozatok nincsenek, mert nincs levegő. Ott nem kéklenek a hegyek a távoli látóhatáron, kék égboltozat nem borul a szikla és törmelékvilágra. Még fényes nappal is koromfekete az ég. A fekete égen pedig ott tüz a nap és közvetlenü, mellette csodálatos tisztaságban ragyognak — még fényes nappal is — a csillagok. Ha fel tudnánk emelkedni ebbe a hihalt világba, csodálatos látvány tárulna elénk, amikor felpillantunk az égboltozatra. Hatalmas korongot látnánk lebegni rajta, tizenháromszor nagyobbat, mint amilyennek mi a teleholdat látjuk és ezen a fényes koron- j gon világos és sötét foltokat, melyeknek alakját jól ismerjük — hiszen a mi földünk szárazföldjeinek és tengereinek körvonalai, az a fényes kcong pedig a hóid égboltozatán: a föld. Földünk a holdnak a holdja. A holdról nézve a föld majd teljes korongnak, majd csak sarlónak látszik, majd meg egyáltalán láthatatlan, akárcsak nekünk a hold. És ez természetes, mivel a föld is sötét golyó, melyet csak a nap világit meg és a holdról mindig csak a föld feléje forditott féltekéjének a megvilá-gi'.ott részét lehet látni. Milliónyi év előtt, mikor talán a holdon is éltek tel; gondolkodó lények, nekik az volt a föld, ami nekünk ma a hold : fényes égite-t, mely bevilágítja az éjszakát. (Vége). 1 á s z i — H i r e — Sikoroda 'zelezniska neszrecsa. V szoboto 8. jan. popödnévi sze je ormo'zki vlák priprávlao odídti. Med vltüpvo'znyov vagőnov i med brezgláv-nim treszkanyom sze je eden vagon prevrno. Ka szo lé vugon obprávlali, szezná je dugó Irpelo i je vlák preci zamude meo tak, ka je Hodoski 'ze prihájao. Signál dati szo zamudili, kak sze z»é, i je szrecsa S za m o lő bila ka szo vagon dönök malo prvlé nameszto zdignoli i céli vlák odrínoíi kak je pa Hodoski vlák prisao, oval: bi sze vék-sa neszrecsa zgodila. — Szmrt na granici V Sálovcí rodjeni i poznani Öri-szentpeterszki tr'zec z belicami mládi Ábrahám Lajos je v szoboto 3-jan vnocsi prék granice prisao pri Krpiivniki da obiscse ' szvojo rodbino. Granicsna sztrá- Uradni dnévi szrézkoga poglavarsztva za leto 1925: M.Sobotai járási főnökség hivatalos napjai az 1925 évben: — Osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások. Báró Wódianer magyar meghatalmazott miniszter, báró Wimmers-per államtitkár és Barcza miniszteri; tanácsos kedden Bécsbe érkeztek az , Ausztria és Magya.ország Közötti kontinges-egyezmény nehézségeinek elhárítása céljából meginduló tárgyalásokra, továbbá az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások előkészítésére. — Féiáru vasúti jeggyel utazhatnak az állami tisztviselők. A közi kedés- V C X X) Uh Márc April '5T £ e = "a ao 3 — „Lövszke kárte" „Oro'zne üszte." je do 15 jan. ponőviti potrebno, ovak de prekeszno. -- Športni plesz 3. jan. sze je dobro obneszao, dohodka je vecs kak 5000 Din. Obiszkani je preci dobro büo. — »Düber Pajdá"« kalendar je zgo-tovleni i sze vunyem doszta szmesnoga cstenyá nájde. Kalendariji, ki sze v Prekmurskoj Tiskarni i pri Erdösi dobi, je cena 8 din. Ár pa „Mörszka Krajina" szvojim p. napréplacsnikom i esti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvá-le'zna scsé bidti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokažejo, ka szo ré-szan napréplacsniki ria „Mőrszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdás" kalendar za lás/.tno ceno. tője za 6 dinarov, i to ali v reditelsztvi „M. Kr." v Márkisevcí, ali pa prőti doitázi v Prekmurskoi Tiskarni v M. Soboti partján. E?y magyar pénzcsoport az ez rá(őti s Ábrahám holtan esett Aegei-tengerre. ^Z&A S LBrSi össze. A vizsgálat megindult. | vonatkozólag az a feltétele, hogy - Ausztriában megkezd-i az uj kikotot gezdasagi es kato-tek a shiling-szamitast. A nai célokra igénybe vehesse. — üj budapesti jugoszláv főkonzul. A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Ssta-nojevics Fotie újonnan kinevezett szerb-horvát-szlovén főkonzul, továbbá Grupcsevics Dimitrije Pécsre kinevezett szerb-horvát szlovén konzul kinevezési okmányát a külügyminiszter a megerősítési záradékkal lássa el. — A jugoszláv-osztrák tárgyalások. Az oszijeki kereskedelmi és iparkamara feliratot intézett a kormányhoz, hogy az Ausztriával most folyó tárgyalásokon kössön konvenciót a kölcsönös biiói jogsegélyről is. pórus bejáratához meg egy területet. Pótlása lett volna az elvesztett Abbáziának, de főleg mint magyar szabadkikötő, kereskedelmi célokat szolgált volna. Minthogy a pénzcsoport a török kormánytól messzemenő önkormányzati jogot kért a teriilet számára, de meg azért is, inert a pénzügyi ajánlat sem volt megfelelő, a török kormány nem hajlandó a vételt jóváhagyni. — Halalü.?ás. Sinkovic* Dénes volt Krupli vriiki (Vaskorpád) tanító, ki nyugfiiias életét Bákovcén töliötte, 1924. dec. 20-án a M. Šobotai kórházban meghalt. Tetemét 22,-én ismerősei, barátai és tisztelőinek nagy sokasága részvéte!évet helyezték el a M. Sobo-tai temetőben, Nyngodjék békében 1 (Itt jegyezzük meg, hogy ez voit az a szerencsétlen fireg, kit az 1921.-évi szeptemberi demonstrációk ideién csak azért zárták le egész családjával, mert véletlenül lestvére volt annak a Sinko-vics Eleknek, ki a határmegállapitó bizottságnak tagja volt s testvérével beszélni merészelt.) — Koczián István-falusi píébánös, földink még a pénteki nap folyamán vadászott s már szombaton meghalt. Szivszélhütés okozta halálát. Martjanci Koczián bátyját gyászolja a halottban. Béke poraira! — Kisgazdapárt néven, Hart-ner Géza M Sobotaí gőzmalomtulajdonos listavezetésével í. hó 2-án a maribori törvényszéknél uj képviselőjelölt iista nyújtatott be és hitelesíttetett. — M. sobotai „Elefánt" szálló és „Korona' kávéház shiling már bevonult egyes nyilvános testületek pénzkezelésébe. Voralberg szövetsági tartomány után, amely költségvetését már shiiingben készítette el, a tiroli; tartományi gyűlés is elhatározta, hogy bevezeti a shiling számítást. — A szeszkarteb 35 százalékkal megdrágította a denaturált szeszt. Kereskedők és fogyasztók körében kínos megütközést kelt, hogy a szeszkartel a denaturált szesz árát 35 száza- --- lékkai felemelte Az áremelésnek; T ? h KWpckpHpIpm annál kevésbbé van jogosultsága, j 1 Y ZlV0' ^ereSKeaeieiTl. mert a tengeri ára ezidén lénye-j Bláao — Apu gesen alacsonyabb, [mint tavaly. ** odajikresma. Na Hodoši pri Jandrasicsi dobra időcsa kresma (pri zseleznici) z célov shram-bov i zemlőv se za volo preselitvi oda. Pojasnila da: Dr. PINTÉR MIKLÓS fiskális, Murska Sobota. Áz érdekeltek lépéseket készülnek tenni a szeszkartell árdrágítása ellen. Blágo NOV1SAD: jan. 4. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 485—430 Amerika közbelépett Németország érdekében. > » > > > > 1 kg. Bika S Üsző gTehén Borjú 3 n A ■ o 4 — BERLIN. A kölni zóna kiüritésé-sének elhalasztásából származó konfliktus váratlanul megenyhült és most már erős a remény, hogy Németor- J BENKO: dec. 30. szág és a nagyhatalmak között ebben a kérdésben kompromisszum jön létre. | g;kgvJ A súlyos diplomáciai válságban be- j -pelice" gazdát cserélt. Benko .Józsefi á]lo fordulatot Amerika közbelépései Krave nagykereskedő tulajdonát képező idézte elő) amely értesítette az antant- j Teoci .Elefánt* szállót egy millió di-j hatalmalmakat, hogv a Dawes-félej Szvinyé-Sertés nárért Bácz Rudolf pucinci ga- terv végrehajtása ellentétben áll azok-: J^szt l:a~ ZsirI'a-bonakereskedő vette meg. Szer-! kaí az intézkedésekkel, amelyek a i w-slaioni ' ' ződés jan. 3-án köttetett meg. — j konfliktust előidézték. Diplomáciaij Belice-Tojás 1 drb. Dobrai-féle „Korona" kávéházat: körök véleménye szerint a kompro-j J —- Legenstein Gézától Szocsics Fe- miszum abban fog állani, hogy 1925; . renc predanóci lakós vette meg. májusáig meghosszabbítják az angol I Fenezi Leltár érték százezer dinár. j megszállást a kölni zónában; azutáni ' Pü)láo 'd„ ' " -- Megdrágultak az ausztriai vasutak, pedig nemcsak az angolok a kölni 100 ^ B"cJpeS Az osztrák vasutak személy és pod- zónát hanem a franciák a Ruhr-vidé- i Kor' Praga' gyász díjszabása harminc százalékkal . ... " 6 megdrágult. Legközelebb emelik a ket ,s kmntlK-teheráru-tarifát is. | 'Zito—Rozs » —400 Ovesz—Zab » —360 Kukorica 190—200 Proszö—Köles » — 330 Hajdina » 250—275 Szenö—Széna » —75 Qraj—Bab csres. » —580 zmésan—vegyes bab —430 Krumpli » —135 Len. s z.—Lenmag » —700 Det. sz.—Lóherm. » 1700 III. II. I. prima 9-. 10-- 11-— 1 lira Zürichben 100 Din 7-- 9--13-— 14 16— 17 , 32-50 40 40 . . 30- 34 . . 1.25— ■ ' Pénz. = D. 63- — 0-090 = » 0.091 — » 192-5 = » 268-9 = 7 975 sfrk, i i Napréplacsilo za :; Rokopíszi, ki sze ne szhránijo i r.e vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide i Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára ; 5 Din. Zvün SHS., | poi-ílajo: küldendők: j 1 évre 47, félévre 24, negyedévre l"> Dinár, létno. Céna anor.c Rediíelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Külföldre IS, Amerikába 2ü Din évenle. Hircie-i izjave i poszlano M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta .v.UKSKA SOBOTA. ^ ár , : r/öves>kfiz\, .n>'.l!:iér Z-bája vszáfco szrédo 1 leto 47, pő 24 frtao 15 18 Din v Ameriko 20 Din za D cm : med textom 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Postni csekovni racsun b.oi liiQSü. U. posta —: Postatakarék, számla száma !i!9S0. 1 50, rendes J-~, aproh cetés 0-70 Din és az iiietek. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A kenyérkészités Irta Nemes Miklós állatorvos, Murska Sobota. (Folytatás.) Tiszta kézzel a főtt vizbe I teszünk annyi sót, amennyit éppei szeretünk, azután ezt a vizet, az elő-tésztát és a kenyérlisztet igen-igen gondosan összekeverjük. Hogy ez minél gondosabban menjen, ökleinket felváltva a tésztába sülyesztjük, miközben kitépünk mindannyiszor egy-egy darab tésztát. Szőval alaposan összevissza zagyváljuk, keverjük, dagasztjuk a tésztát. Ezen müvelettel a tészta igen sok levegővel érintkezik, és igen sok levegőt préselünk bele, mitől a tészta dagadtnak látszik, talán ezért mondják ezt a nem kicsinylendő, fárasztó tornát „dagasztásnak". A da-gasztást addig nem szabad abba hagyni, mig a tészta ragadós természetét el nem vesztette, mit arról lehet legkönnyebben észrevenni, hogy a dagasztó kézről és teknőről könnyen leválik. A rozsból készült tésztánál sokkal későbben áll be a „leválás* ennél sokkal bensőbben történt az anyagok elkeverése részben ezért sokan sokkal jobbnak is tartják a rozskenyeret, mint a tiszta búzakenyeret. Az én gusztusomnak legmegfelelőbb, ha fele búzaliszt, fele rozsliszt, avagy Vs búzaliszt, 2/3 rozsliszt lesz gondosan össze-szitálva. Nyáron a kenyér hamar kiszárad sajátságos kémia folyamat indul meg benne a száradás alkalmával, melynél a kenyér ize, zamatja erősen megváltozik, a foszlóságát eleszti, tömött, rugalmatlan anyag lesz belőle. A száradást kissé elodázhatjuk a krumplival, de még izletesebbé is tesszük a kenyeret vele. Hogy mennyi jól megfőtt és apróra zúzott burgonyát tegyünk a liszthez mielőtt azt dagasztjuk, ismét a gusztustól függ és a burgonya minőségétől. Ha nagyon lisztes a burgonya (azaz omlós, kevés víztartalmú), akkor az egész tésztának része burgonya legyen Elkészült a jól megdagasztott tészta, melyet pár óráig állni hagyunk, arnig a tésztában meginduló élesztő a lisztben levő keményítőt cukorrá, a cukrot alkoholra és szénsavra (széndioxiddá) változtatta. Ez a kémiai átváltozás 2—3 óra alatt eléri a tetőpontját. A tésztában képződött szénsavgáz, amely az egész tésztában sürün egymás mellett sok ezer lencsényi gáz-hólyagocskákat készit, a tésztát kétszeresére, sőt még ennél is nagyobbra felpuffasztja, felfújja, megkeleszti. Ha igy tennénk a kemencébe vagy a sütőbe, a kenyérlészta szélfolyna lapos palacsintává. A lyukacskák tulnagyok lennének. A melegségtől megdermesztett tészta vastag kérget kapna, a ke- nyérbele alig lenne 2—3 ujjnyi vastag. Ha pedig nem várjuk meg a teljes megérést, azt a fent leirt kémiai átalakulást, a megkelést, a kenyér riem lesz foszlós, hanem savanyu ragacsos, szalonnás. Ezért kell újból megdagasztani a már duplájára — 3 szorosára megkelt tésztát, mitől a szénsav kiürül a gáz hólyagokból, a hóiyagok fala összeesik, a tészta, amely azelőtt higabb csaknem folyós' volt lömöttebb, keményebb lesz. Ezt a keményebb tésztát aszerint, hogy mekkora kenyereket akarunk belőle készíteni 2 -ó részre osztjuk (a jól belisztezett gyúródeszkán) azután belehelyezzük őket a kenyérruhával bele't, gondosan belisztezett zsomborokba. A zsomborokat kellő, nem túlságos meleg helyre tesszük, hogy az erjedés mégtovább tartson, a tészta újból megkeljen. Most már nem várunk addig, amig uiból hig, folyós lesz (tulkeljen), hanem amint észre vesszük, hogy a tészta elég ruganyos, (ezt onnan tudjuk, hogy a kanál lapiával vagy a lapos ujjunkkal köröskörül itt-ott benyomjuk, mint a lapdát. A benyomott helynek nem szabad megmaradni, han.m azonnal vissza ki kell emelkedni) betesszük a kemencébe vagy a sütőbe. A kemencének sülőnek elég forrónak kell lenni, 250"C a legmegfelelőbb, hogy a forró levegő megkeményítse a tészta legkülsőbb kérgét és pedig minél rövidebb idő alatt. Mégis ha tulgyorsan kérgesiti, alvasztia a hő a tésztát, a kéreg felreped, mert a belül lévő gázhó-lyagocskák gáza a melegségtől kiierjed, a kenyér hirtelen keményedett kérgét fellépi, felemeli, mert keménysége miatt nem tud megnyulani. Hogy ez ne történhessen, a kenyér külső felszínét vízzel jól álnedvesitik (a kenyeret megmosdatják) mielőtt a siilőbe kerül. Nézzük most mi történik. Ha egy darabka cukrot kanálba teszünk és melegítjük a kanalat (a cukrot), a cukor megbarnul és kellemes szagot terjeszt. Ezt a cukrot »karamel«-nek nevezik. E/. í-t oldódik vízben. Ezzel festik a spirituszt rum-sziniivé, sárgává. A tésztában levő cukor szintén igy karamelizálódik és ezért sárgul, barnul meg a kenyér kérge; de mert a cukor meg is olvad és simává teszi a fel-szint, a kéreg fényes is lesz és kellemes karamell szagú. A hő a kenyér küzepefele nehezen jut, azért kell azt hosszú í d ö i .j benne tartani a hőszek-rényben, (kemencében, sütőben). Mi történik a szénsavval és az alkohollal, amely a kenyérben keletkezett? Mint minden test a kenyér is lukacsos, ezeken át sütéskor elillannak. (Poiyt. köv.) KÖZGAZDASÁG. Három és fél millió aranymárka az S. H. S. királyság januári jóvátételi reszesedése. A jóváteteli főigazgatóság biztosa értesítette a kormányt, hogy az S. H. S. királyság eső kvóta január havában három millió 304 000 aranymárka. Leszállítják a cukor kiviteli vámját Surmin kereskedelmi miniszter pénleken megbeszélést folytatott Stanics közlekedésügyi miniszterrel. A tanácskozásokon a kiviteli vámok leszállításáról volt szó. A miniszterek megállapodtak abban, hogy a cukor kiviteli vámját 38 százalékkal leszállítják. Tilos Romániából a lisztkivitel. A minisztertanács a búzát az elsőrendű élelmicikkek közé sorozta és elhatározta, hogy u.L>y a búzának, mint termékeinek Romániából való kivitelét megtiltja. A belső fogyasztásban a buza vagonjának arát a kormány 90 000 leiben állapította meg. A búzát azoktól, akik ezen az áron nem akarják eladni, ennek az értéknek elleuében el lehet rekvirálni. A malmoknak csak egyféle liszt-típust szabad ezután előállítani. Austria vámja. Az osztrák államtanács legutóbb január 1-ki kezdettel vámot vetett kí minden külföldről érkező hus és állat árura ugy, hogy az uj vám a mi exportunkra már is érzékeny kihatással van. Az összes állatárak egytől három dinárig estek az elmúlt héten mire azonban a mi valutánk emelkedése is hatott. Rövidesen a gabonára is ki akarják terjeszteni az osztrákok a vámot. Uj rendelet a magánosok valutavásárlásáról. A pénzügyminisztérium legújabb rendeletével megengedte, hogy a jogosított bankok-e váltóüzletek a jugoszláv állampolgároknak valamint az állandóan itt tartózkodó idegenek, személyes szükségletük fedezésére, ezer dinárig terjedő értékben adhassanak el külföldi valutát, havonként egyszer, a fő-inspektorátus külön engedélye nélkül. A bankok és váltóüzletek kötelesek minden eladást regisztrálni. Magyar kölcsön-vaggo-nok erkeztek. Beograd Az államvasutak vezérigazgatósága legutóbb a MÁV-hoz fordult te-hervaggonokért. A magyar államvasutak most kétszázütven zárt tehervaggont kölcsönöztek, amelyeket a vezérigazgatóság az exportőrök rendelkezésére fog bocsájtani. Sentai gabonaarak. A hétfői hetipiacon a következő árakon vettek Sentán gabonát: Buza 412-50, árpa 270, zab 240, ótengeri 225, morzsolt 174, csöves 110, 110, bab 350, köles 202, heremag 1645, repce 490, muhar 405, korpa 180 dinár. Irányzat szilárd. je: eden v dobrom sztáni bodöcsi 6 HP MÁV lokomobil ; edna completna gáterzaga na edno 'zago; edno, za pogon mlina, vodno kolö z 'zclezno-zobcatnov predsztávov eden 5 m dúgi 6 cm kusztí transmission z lé'zicsami (csapágy) i trije konis zobcatne kolé pri M1KOLA LAJOS mlinari v Bodonci. Vecs sze léko zve pri: KOŽIC IVAN masinsloszari v M. SOBOTI, Lendav-szka ceszta. FIGYELE Épül et és tűzifát a legjobb P su minőségben, a legolcsóbbb h H napiáron és dus választék- Čl ü 153-4 ban kizárólag: ("ábrahám elek 1 fakereskedőnél HODOSON szerezheti Előfizetések és hirdetések „Mőrszka Krajinára" felvétetnek Erdőssy Barnabás papir és játékáru üzletében M. Sobotában a róm. aíholikus templom mellett. Dve zidani hiši z večjim posestvom za dinarjev dobil bo lastnik naše srečke, katerega bo zadel žreb. Srečke razpošilja »Prostovoljno gasilno društvo v Strnišču pri Ptuju,« proti naprej — pošiljatvi zneska za srečko, ter Din 3-— za priporočeno pošiljatev. Srečke dobe se tudi pri g. Valentin Komavli, stanujoč v gostilni pri Kolodvoru, Murska Sobota. 50-2