Poštnina plačana v gotovini.
MÖRSZKA K
Céna — Ara 1-25 Dftf,
Véipsztveni, pölitie&íii i
«
kulturni tfédnik.
MURAVIDÉK
Lét. V. Évf.
Márkisevei, I926. május 9.
Potrebni zakoni.
Z-ednácsenye zákonov. je za célo dr'závo szilno potrébno du-goványe. Vendar pa né tákse z-ednácsenye, kí bi escse i zdaj, po szédmom leti zdruzenyá vsze-bűvali recsí „izven Szrbije in Crnegore", ár je vu vszákoj právnoj dr'závi posztőpanye szamo ednotno mogőcse i tő edná-ko z vszémi prebiválci dr'záve. 'Zaiosztno ali isztina, rávno tő pa prinasz v Jugoszláviji^ náj-menye csűtimo. Minisztrov i od národa odebráni poszlancov de-la-bilanco nemremo gori poszta-viti, csirávno ka nase zavüpanye szmo rávno zatő vlo'zili vunyé. Oszebno i sztrankarszko posztőpanye je szamo do korupcije prineszé, za dobrocsinénye náro-di i za obcsni blagor nyim vré-men nedohája.
Zákonov doszémao taker-kőcs — növi — nemarno. Ka ji jeszte, szo prineseni za nővo dr'závo potrebne nőve náprave, za zagővor vladajőcsi partáj i za vládo szamő, vszi driigi szo ménsega poména. Zákonov, za sterimi národ szkumné, táksi escse nemarno, szamo sze gucsí odnyí, ka sze bődo delali. Oda sze pa naj delajo, Bőg drági, gda na hitroma ni i povedati ne-vémo racsun kelka viádna kriza je bíia rze v toj nővoj dr'závi od zjedinyenyá i gda edna-edna viádna kriza po mészcca dní trpi. I gda dönok viádna kriza rešena jeszte, te sze pa v parlamenti szktibéjo, kak mácski. Ali sze tak more kaj naréditi? Misz-limo, ka csi de tő dugó tak trpelo, ka zákonov zednácsenyá, prele bőde národ szam sződo po szvojoj zdravoj pámeti.
Nemo gúcsali zdaj od obcs-no potrebni zákonov, nego szamo odtiszti, kí bi szilno í naj-potrebnési bili za naso szirmas-ko Prekmurje. Ár je tá krajina rávnotak prikapcsena od vogrsx-ke dr'záve, kak i bácska, bariát i baranya, tü szo rávno táksi zá-koni valáli, kak escse i vezdaj valájo v Horvatskom i Slavoniji, sze nam ze malo prenőro vidi, ka sze prinasz dönok neravna tak i po tiszti zákonaj, kak je tő v valánoszti pri zgoraj imenüvani krajinaj. Ergo nam je vcág-noszt, to'zba opravicsena, csi tüdi i mí 'zelérno naj sze ravna eventuel po prinász tak vaiáni
Gazdasági, politika! és kulturális hetilap.
Bpoj lg. Szám.
zákonaj, kak je tő pri zgoraj imenüvani, ali sze pa naj 'ze ednők prineszéjo z-ednácseni záko-ni, ki bődcjo prinasz tak valáli, kak po céloj dr'závi. Tő nase 'zeiénye je pa tém bole opravi-csano, ár bi ednők 'ze részam znali radi, kak sztojimo.
Nemo gúcsali od z-ednácse-nya dácsnoga zákona, kí je szamorazmeto najpotrebnési med drügitni. i dácsna mizerija je v Prekmurji 'ze itak na viski, nego za szamő Prekmurje je obcsin-szki zákon i solszki zákon najpotrebnési. Te prvi nasz má resiti od obcsinszki kriz i nevől, kí bőde omogőcso obcsinszke volit-vi, z sterimi prineszémo za ob-csinszko imánye odgovorne lüdi na tiszto meszto odkec sze ob-" csina ravna, i né abszolutiszticsne (kak szo uisterni) gerente i sző-szvete, z sterimi obcsani né v
ednom meszti 'ze do guta tnájo. Z solszkim zákonom "bi sze pa obélodnévilo, kakse i kelko pravic májo gmajne i obcsine do odnyí zidani i vzdrzávani sől, za stere dnesz szamo dú'znoszti i bremeni majo, pravic pa nikaj né. Míszlimo, ka bi sze mero-dajnim faktoram részam trbelo trüditi za táksa malenkosztna dela, vendar pa 'ze itak preobtercseno-mi národi na lahkoto i zadovol-noszt, ár ovak zgübt do vszákoga politika zavüpnoszt, ki pridejo szamo za volitev vrémedna med národ, je fárbat, doprinesenyá pa niksega néga. Csi sze tő vezdaj nezgodi, gda je takzvána „vláda szporázuma" na krmili,' te szmo oszvedocseni, ka szo vszi ednáki, tő je ka niti edem nema csüta delati za národ ,szamo — za szébe.
Földrengés és hamueső Zelenikán.
Dalmácia déli részén, különösen a cattarói öböl nyílásánál. Zele-nika környékén csütörtökön regei hat óra husz perckor erős földrengés volt észlelhető, amely öt másodpercig tartott. A földrengés, amelyet állandó morej kisért, keletről húzódott. A lakosság körében nagy nyugtalanságot idézett elő a földrengés, amelynek azonban nincsenek komolyabb következményei.
A földrengést már napokkal megelőzően, sürü köd borult a cattarói öböl fölé, amely csak a déli órákban engedte át a napsugarakat. A geológiai vizsgálat megállapította,
hogy a köd tulajdonképpen rendkívül finomságú szürke por, amely egy két nap alatt lerakódott és az egész környéket bevonta. A hamueső valamilyen közeli, valószínűleg olaszországi vulkánikus kitörés küvetkezménye.
Érdekes jelenség az is, hogy egész Déldalmáciában abnormis az időjárás. Már a kora reggeli órákban is nagy a hőség és árnyékban huszonkilenc Celziust mutat, mig déli órákban, árnyékban átlag harmincnégy fok Celzius a hümérséklet, ami csak este hüJ le kevéssé.
Tolsztoj grófnő tragédiája a noviszádi muzulmán házasságtól a prágai
A prágai tervényszéken kedden tárgyalták Tolstoj Vera grófnő válóperét és a bizonyitási eljárás befejezése után a bíróság helyt adott a grófnő keresetének és elválasztotta férjétől, Bakovszki Ulrik kereskedőtől, akivel 1920-ban muzulmán házasságot kötött.
Tolstoj Vera grófnő tragédiája a Wrangel hadsereg szétbomlása után kezdődött. A forradalmárok teljes győzelme után a fiatal és szép grófnő, aki Tolstoj Leó gróf unokája, anyjával elmenekült és előbb Berlinben, Párisban kóborolt, majd Novi-szadra került, ahol Bakovszki Ulrik noviszádi kereskedőhöz lépett be gépírónőnek. Két évig dolgozott Ba-kovszkinál, aki két év után megkérte a grófnő kezét. A grófnő bele is egyezet a házasságba, Bakovszkinak azonban már volt felesége és így mindketten áttértek a muzulmán vallásra, hogy megesküdhessenek.
Boldogan élt néhány é&fe, 1922-ben gyermekük is született. Nemsokára azonban Bakovszki tönkre ment, üzletét eladta és családjával együtt Prágába költözött. Itt sem tudott boldogulni, egész családjával nyomor-gott, annyira, hogy a grófnő kénytelen volt egy manikür-szalónba állásba lépni. Helyzetét azonban nem tudta elviselni és megindította a válópert férje ellen.
A keddi tárgyaláson, annak ellenére, hogy a férj nem egyezett bele, kimondták a válást. A tárgyalás után, amikor a már elválasztott házastársak a törvényszék épületéből eltávoztak, a grófnő odaszótt Ba-kovszkihoz:
— Oldó, van egy cigarettád ?
Bakovszki megkínálta, a grófnő kivett egy cigarettát, azután gyújtót sem várva, köszönés nélkül távozott.
Je vsze mogőcse?!
Kak je tő mogőcse, ka denésnyi narod, je pa vu toj szvetovnoj bojni teliko szvetá pretlacso i meo prilike viditi -ítfájmoderna dugoványa i nyí hasznovitoszt, itak neprerazmi i nepre-vídi tő, ka je denésnyega te'zkoga vré-mena, pri denésnyi drági delavcaj, edini i nájnovési evét nasega vértü-vanya, i napréidénya — elektrika ? Pa dönok teliko mrzlőcse vidimo med našimi kmetami té, gda sze nam po-nűja edna lépa prilika. Kak je viditi sze bőde te'zko razsürjávala na provinco, szamo escse do M. Szobote pride. — Kak nam je dozdaj znáno niedna vesznica sze nezavzeme zanyő v tisztoj meri, stero bi pokázalo vré-loszt do toga dobroga dela.
Kak je tő mogőcse, ka je kaplan g. Jerics, ki je posztranszko tüdi reditel »Novine«, prernesztsen z-Ljuto-mera v M. Szoboto, csirávno ka je on tő né steo ? Kak szmo tő zvedli, po vecskrátnorn nadlegüvanyi g. Klekl-na je vesino tő g. lavatinszki pűspek, ár je reditel ednoga llszta potrebno da je tam gde liszt z-hája. Sztem je g. lavatinszki püspek, gda je tő vesino, zaisztino zaeseo politizérati, ka je pa zanyega nedopüsztno, ár nyerni jemlé verszki ogléd kak táksemi. Zdaj gda szmo !ze zacsnoli miszliti, ka szo kleíikálci részan né klerikálci, nego národa dobrocsinitelje scséjo posztáti, kak oni tő naglasüjejo, te sze zagvüsno od naszprőtnoga, ravno sztem posztőpanyom püspeka, ár tak vidimo ka szo rávno táksi kak odnyí za te najbo'znése zapecsateni liberál-ci. Hm, hm ! Táksa je politika. »Csi pošteni esés bidti, — ne politizéraj« I I potom szodécs bi rávno té klérus mogao nájbole znati kelko skodüje szvojoj cérkvi. Kí la'zejo i ktádnejo, pri szpővedi tiszti dobijo nájvékse pokorcsinécse zapovedi, bo'ze drágo, gde sze godi toga nájvecs csi né v politiki, kakse pokőre pa té dobijo zapovedane ? ... Ja tő sze za
»dobrocsinénya« imenüje I . . .
* *
*
Povoden je bila v jeszen, kvára je doszta narédila po poláj i tüdi i v nisterni vesznicski hrzaj, ali té sze nemrejo hváliti sztem, ka je tő povoden bőg dobro dao, ka nisterni szo-botsanci tő léko csinijo. V M. Szoboti bi ji doszta bilő prisziljeno delati hi-!za, ár szo !ze részam v bobnom sztáni bilé, dale bi vlécsti nebi mogli, zdaj pa gda je prišla — na dobro szrecso — povoden tő tém le'zé delajo, ár szo dobili preči dr'závne podpore. Ki pa szo rávnocs za povodni volo pősztali brez sztrehe, tiszti pa neprimerno podporo dobijo, komaj szi odehnejo pri denésnyoj drágocsi, zavolo zidanya.
*
* *
Kaksi szo nasi lüdje ? Radi za-ve'zűjejo tisztoga obezganca rane, ki sze je po'zgao pri pode'ziganyi nyuve hi'ze, né ka bi szi bránili gorécso, v plameni sztojécso sztreho. Tő je tő nase politicsno znánye i delo.
POLITIKA.
Baogradban a parlament megnyitásával a politikai élet megélénkült. Mindezek dacára a központja mégis Pašič és Jovanovič veszekedése, illetve Pašič fölénye a radikális klubban Jo vanovič felett, hol szintén kivitte a Jovanovič kizárásáról hozott határozatnak jóváhagyását. Több mint valószínű, hogy a radikális klubnak hozott eme határozatával a radikális pártban szakadás áll be, illetve Jovancvič híveivel a pártból kilép és külön klubot alakit. Ezzel aztán beállhat az a helyzet, hogy a mai kormánynak nem lesz többsége, kénytelen lesz helyét átengedni egy parlamenti többségből alakítandó kormánynak, vagy a választásokat kiirni egy uj választási kormány megalakításával. Ez pedig más nem lehet, mint rendesen, Pašič vezetésével. — Stavan Radič a most levő kormányból kimaradt. Jöttek be azonban államtitkároknak veje Košutič és legbensőbb híve dr. Pernar. Ugy Radič-csal, mint Pernarral a kormányzó pártok nincsenek megelégedve, a gyűléseken elhangzott, kijelentéseik miatt. Cetjében Radič felhívta a Slovéneket, hogy egyesüljenek a Horvátokkal közös küzdelemre a Szerbek ellen, dr. Pernar pedig azt jelentette ki, hogy a Kara-djordjevič dinasztiát rákényszeritették a horvátokra. Mindkettő kijelentése miatt a radikálisok neheztelnek rájuk, s azt hangoztatják, hogy velük nem delgoz-hatnak együtt, a helyzeti tisztázása csak uj választásokkal sikerülhet. — A ma! kormány helyzete tehát minden jel szerint még nem szilárd, csak ideiglenes, ami majd egy parlamenti szavazásnál véglegesen eldűl. Nagyon természetes, hogy az ellenzék erőssen törekedik arra, hogy egy szavazást kiprovokáljon, mivel bebizonyosodjék milyen támasza van a mai kormánynak. — Oroszország fel akarja venni összeköttetéseit a Vatikánnal, s ebben a tekintetben a tárgyalásokra az előkészületek folyamatban vannak. A helyzett Oroszországban konszoli dálódott. gazdaságilak nagyon halad ; a nagyipar és tőke szabadabb kezet kapott, a kereskedelem megindult. — Jugoszlav-magyar kereskedelmi és határforgalmi szerződés megkötésére folytatott tárgyalások már a befejezés felé közelednek. Részletes tárgyalásokat elejtik, hogy a jóváhagyásuk késést ne szenvedjen. — Angliába közel öt milió munkás május 1-én sztrájkba lépett. Vasutak, posta, villanyos, gyárak, bányák stb.
mind szünetel. Hét külföldi állam munkásai rokonszenveznek a sztrájkolók-kal. Német munkásság nem ad szenet angliának. Az angol felső tízezer a sztrájk elől mind külföldre menekül. — Olaszország feltűnően fegyverkezik, a legdrágább hadianyagtól sem riad vissza. A jelek szerint Olaszország há-
borúra készül, mely az afrikai, kereskedelmi bázis megszerzéséért folyna. Ugylátszik ezzel fog vége szakadni az olasz fascismusnak. — Ron áníában uj választási törvény alapján május végén tartják meg a parlamenti kerületi és községi választásokat.
Nincsics résztvesz a genfi leszerelési konferencián.
A genfi leszerelési konferenciára a kormány háromtagú delegációt küld ki, melynek tagjai: Nincsics külügyminiszter, Markovics Lázár dr. volt igazságügyminiszter és Kalafatovics tábornok.
A delegáció, mely a konferencián együtt fog működni a többi kisantant állam megbízottjaival a konferencia megnyitása előtt pár nappal indul Genfbe, ahol előzőleg még a csehszlovák és román delegécióval tanácskozást fog folytatni.
hb-
B1 á s z 1—H1 r e h.
-	Szodniski glász. G. dr. Fračescio-za szodnik, ki je predkratkim bűo namesztseni k szodiscsi v M. Szoboti, je premesztsen k okr. szodiscsi v D. Lendavo.
—	„Sokol." Pod tem iménom szmo v zádnyem broj. našega liszta piszali v koloniji „Je vsze mogoese", da je namenjávano zamenyati drzávno osz-novno sőlo v M. Szoboti za fundus naküplenoga od „Sokola" na g. Ben-ka parceli brezi nadplacsila. Kak nam zdaj „Sokol" naznánya, je tó részam v deli da bi sze zamenyalo, vendar pa z primernim nadplacsilom je predlog sztávleni.
—	Streljišče v M. Soboti. Na dvorišču restavracije gospoda Benko v Murski Soboti se otvori v nedeljo, dne 9. maja t. 1. ob 15. uri malokalibersko streljišče. Streljalo se bo na 2 tarči.
—	Sáiovci. V zádnyoj numeri našega vrloga liszta „Mörszka Krajina" szmo esteli za nász — kak vszigdár — tak pameten opomin dr'závni železnic direkciji zavolo növoga vózno-ga réda szpremembe za naso vugod-noszt, za stero primite g. Reditel tüdi i odnász zahvalnoszt. Céla piszáva je isztiuszka bila, i nebodemo verva-li, ka bi sztem zapovedávajócsa goszpoda nebi racsűnali i nam vugo-dili z nővim vőznim redom vezdaj, gda je dána prilika i mogoese escse
niti né prekeszno, tak kak szte je vi opömenili, toda proszili v imeni našega Prekmurja i ki bi nam v isztini dao szpoznati, ka tüdi i mi mámo 'zeleznico. — Goricsanec.
—	Postni glász. Kak szmo 'ze tő opiszali, szo po szvojoj zaszlü'ze-noszti dobili zláto medálijo nadpos-tar g. Jakób Čuš, z szrebrnov medá-lijov pa postne uradnice Hočevar, Pupis ino Čretnik i uradnik Puhan (domaesin) vszi na posti v M. Szoboti. Té medálije je nyim 26-ga aprila dao prek med lepimi recsámi szek-retár postne direkcije. — Priszrcsno gratuléramo!
—	Černelavci. Nase ogengaszilszko drűstvo sze preči priprávla na veszelico, kí bőde 6-ga junija obdr'zána pri g. Socsicsi. Trőstamo sze, ka priprávam primerno sze tüdi dobro obneszé.
—	Vracsitel zajrahomo v Prekmurji
je imenüváni dr. Gostiša Jo!zef kak specijalist za bolezni öcsi. Rávno prav je prisao v Prekmurje, gde je tá »Slavonija« telko lűdi szprávila — szkoroda — do szlepnoszti.
—	Szenye v Marljanci. Ponovlena szenyá, kak je tő znáno, szo sze v Martjanci zaesnole. 6-ga mája je bilő obdrzáno tő prvo 'zivinszko i krá-marszko szenye, stero je k zacsétki primerno preči dobro bilő. Krámarov je bilő navküper 11 standtov goven-szke živine je prignáno 176, ődalo
sze je 'živine 57 falátov. Csi de na-dale tak slo i escse bögse, sze böde tö szenye, kí je nigda tüdi doszta vréclno bilő, zanász znővics edem haszek. Szamo bi trbelo od vsze vesznie podpérati, rávnotak pa tüdi trgővcam.
— Plemenilna posztája dr'závni 'zreb-cov v Márkisavci sze je z véksala z ednim !zrebcom, po iméni »18 Par-pay«, belgijánec !zúte fábe, („Fuksz"). Püscsanya vremen je ob 7 i 17 vöri dén. Tak je konyszkim kmetam na razpolago: 1 arabijánec polkrvec, 1 erdécsi originálen belgijec i 1 domá szpővani 'zúti belgijánec.
Gd. IRMA HORVÁTH ino
FRANC PERKIČ davčni uradnik
zaročena. Gradišče, dne 2. maja 1926.
—	Puconci. Ogengaszilszkoga drüstva veszelica bode na riszálszki pondélek obdr'zán v kresmi Kühár Jánosa. Predpripráve za tő veszelico szo velike. Na veszelici, popődnévi ob 4 vöri sze bode vőspilao edem !zivi szrnszki bak, za steroga je 'ze veliko intereszeranye.
—	Revizija masinov. Kak je obveszt-sena obrtna zadruga od srezkoga po-glavársztva, preiszkusevalni miniszter párni kotlov pride v Prekmurje májusa 11-ga, gde bode obdncávao revizijo na párne masine. Revizija bode trpela približno do 22-ga mája. Vszáki ma-sinszki vért sze naj krédi priprávi.
— Áthelyezés. A lavatinszki püspökségben a következő káplánok lettek áthelyezve : Hankó József M. Szobotá-ból Beltincére ; Jerics Iván Ljutomer-ből M. Sobotába lett áthelyezve káplánnak. Az eredeti diszpositió szerint Oreif János turniščei káplán lett áthelyezve Baltincére, de a maribori püspökség ezen áthelyezést megsemmisítette a nevezett káplán kérelmére. Qreif káplán érdekében különben egy deputátió is járt Turniscséről a püspöknél, hogy Qreif káplánnak Turnis-csén való megmaradását kieszközölje. Ugy látszik, a küldöttség fáradozása felesleges volt, mert az illető káplon egyedül is elintézte az ügyet közkívánatra !
A Gűgyu.
(Rajz az alföld lakodalmi népszokásaiból.)
Irta : K. J.
Régebbi népszokás szerint, ha a sugarbajuszu gyerek elviselhetlen állapotnak tartotta már folyvást csak a sövényen keresztül ölelgethetni szívének rózsaszálát, nagy huzavona után végre is kibökkenté „apámuram" és »anyámasszonyának, .hogy itt a kert végiben lakó Kádárék Örzsikéje ugyancsak derék, jóravaló leány ám, mit gondolnának apámuram, meg anyámasszony, nem helyre kis menyecske válnék-e belőle ?
Apámuram és anyámasszony összenéztek — hiszen ők i ez szemlélték ki már régen a gyerőknek; de gondolatukat el nem árulnák a világért se; azért apámuram nagyokat csavarintva őszbevegyülő bajszán a mondó volna, hogy ha már ilyen nagy fába akarja vágni a fejszét a fiu, hát talán a Tóthpálék Juliskája, vagy
a ... De apámuram ! . . . Nono fiam — vág közbe békitőleg az összeszólalkozástól félő jó anya, apád csak tréfált, hisz akár holnap átvigyem az almát a Kádárékhoz megkérni menyemnek azt a jó lelkét.
A legény fékezhetlen érzelmeivel jó édes anyja nyakába borult, apámuram meg elévonszolja a mándli-zsebböl a zsebkendőt s nagy titkosan letörli az arcán vögig gördülő öröm-könycseppet, nehogy a gyerek meglássa.
Másnap aztán a legény anyja kiválasztva a mestergerendára rakott almák legszebbikét, átmegy Kádárékhoz elbeszélgetni egyröl-mésról, mig utoljára is előkerül a kötény alul az alma, mire Kádárék Örzsikéje egyforma pirosra pirul a fején levő pipi-kendövei s egyszerre láthatlaná lesz.
Az alma ott maradt. Kádáréknál összeültek tanakodni, minek az lesz a vége, hogy az Örzsike ketté vágja az almát, hajlandónak mátatkozván az élet örömeit és bajait a Bengerék Sándorával megosztani. A félalmát
visszaviszi az Örzsike anyja Benge-rékhez ; esek aztán nemsokára eljönnek a tornyos nyoszolyáért, meg a tulipántos ládáért és megülik a hetedhétországra szóló lakodalmat.
Ha azonban történetesen nem tetszenék a legény ; akkor a piros alma egészben kerül vissza a küldőhöz. A legény másodszor, harmadszor is próbál szerencsét, a leány azonban csak visszaküldi, ha aztán esetleg a leány kimarad a farsangból, az elégtétel keserűségével dalolhatja a legény :
Három alma meg egy fél, Kérettelek, nem jöttél; Ha nem jöttél, ott vesztél Lányok anyjává lettél.
Pedig, dehogy veszett azért!
Most már a paradicsomi almának nincs szerepe a házasságkötéseknél.
Ha a legény kitöltötte a keserves időket s az obsitot belenyomkodta a kislajbi szebébe, a megkuporgatott néhány forintocskával siet haza, szétnézni a faluban. Eljára nagymisére a temp-
lom elé ; el-elnéz a tánchelyekre, a hol istenigazában megforgatja az egyik vagy másik „eladót", aztán megesik rajta, hogy az ő nótáját huz-zatván, haza is kisérteti magát.
Alig várja a telet, meg a farsangot, hogy az asztrakán prémes télibundáját, a harmonikás vikszes csizmát, meg a sejömbársony kislajbiját, a Taljánországban szerzet ezüstpénzű óraláncávai együtt bemutathassa a nagylányoknak.
Nézik is. Jaj, leiköm katona volt ám az a gyerek! Ki van csapva a bajusza s hozzá még házasodik is, könnyen megakad a leányszem rajta.
Biz ugy van a! Barna Jóska derék legény, hiszen ezt a falu legszebb leánya dalolta minapában, hogy arra felé járt az aljon a Sáriék háza ; azóta Jóska is folyvást csak azt azt a nótát fütyürészi, dúdolja:
Három icce köménymag Jaj be derék legény vagy; Mit ér a derékséged Ha nincs szép feleséged??
(Folytatás köv.)
1
-^jXözgépak felülvizsgálatára, mint
SparteMiileí a j -írási főnökség által sittetett, m ip;.i fjlügyelő málus 11-érkezik meg A Liánok sz'ikségelt ziója tehát ekkor veszi kezdetét és sz 22-ig bezárólag lesz folyamat-Tudöma'sul szolgáljon tehát a án tulajdonosoknak, hogy erre az re gépeiket rendbe hozzák.
-	Iskola átvétel. A Nedelicei ujonan t két tanerős iskola megvizsgálását özigazgatási hatóság f. hó 5-én tar-a meg.
-	Kitüntetések átnyújtása. Őfelsége irály állal arany éremmel kitünte-Čuš Jakob m. szobotai póstafőnök
ezüst éremmel kitüntetett póstahiva-lokok, nevezetesen Hočevar, Pupis Čretnik póstáskisasszonyok és Puhán tahivatalnoknak a ljubljanai pósta-sgatóság titkárja f. hó 26-án nyuj-a át szép beszéd kíséretében az leket.
-	Orvosi hir. M. Szobota székhely-Prekmurjéban elterjedt trahoma
ü szembetegség leküzdésére szakosnak dr. Gostiša József szemgyász neveztetett ki.
Katonaszökevény. Rezsonya 1. kovcei illetőségű katona, kinek va-i állítólagos bicikli lopás miatt volt >b a civil — azután a katonai ha-al baja, — a büntetéstől való lmében ezredétől megszökött. Falu-an egy levelet hagyott hátra, melytagadja a lopást, azután tovább tött. A hatóság keresi a szökevényt.
Szebeborci. A helybeli önk. tiiz-ság juníus 6-án szinielőadással >ekötött táncmulatságot rendez, arekeriil „Sztári in mladi" cimü négy onásos népszínmű. Szives megjele-re felkéri a n. é. közönséget a
Rendezőség.
-	Mennyi adót fizetett Szlovénia? nyleges előirányzott adó volt a mult )en 70 milió dinár; — ezzel szem-
a tényleges adó bevétel volt .338.333 dinár 78 para; vagyis >°/o-al több folyt be az első irány-t összegnél. Ebben Prekmurjének is ze van. Igazán elmondhatjuk, hogy dog tartományban nyögünk. Horvát-izágban csak 36°/o a több bevétel I! i— A »Ledavac-folyó ügye. A „Le va folyó szabályozási költségeket az íhivatal most szedeti be végrehajtás án. Minthogy a part birtokosok n eljárás ellen felszólamlással éltek, öispán kiküldöttje kiszállt Turniščč-hol az érdekkel tárgyalásba bocsát-lott. Az érdekeltsék óhaja az, hogy fntul az esedékes szükséges mun-atokat a partbirtokosok s a érdetek maguk végezhesség s ne fizesse-c semmit. Lesz-e ennek a felteriesz-nek foganatja, ma még nem tudha-? Az azonban bizonyos, hogy az lig esedékessé kimutatott tartozásomig kell fizetni, r— A furfangos képárulók. A napok-n TurniSöén és a környéken egy i és egy nő jelentek meg s képe-árusitottak. A királyi család taginak arczképeit és azonkívül szent jeket árusítottak. Ugy látszik azon-í, hogy a jámbor Prekmurjeiek m igen óhajtanak manapság képevásárolni, tehát ezek az árusítók Ihez folyamodtak. A gazdáknál az-érveltek, hogy a képvásárlás az »fizetésnél igen kedvezően fog tnba vétetni, mig a nemvásárlás adót emelni fogja. Az iparosok-pedig az iparengedély megvoná-helyezték kilátásba, ha t. i. nem znek tőlük képeket. Persze az
egyes esetek jegyzékbe vételét is kilátásba helyezték. Még valami vörös keresztet is muíogattak azzal is akartak hatni. Ily formán sikerült is többeket becsapniók. Azért talán jó volna ezeket az agressiva felépő képeseket egy kissé ellenörözui, mert ezek ugylátszik sokra képesek azért, hogy a könnyen hivő nép dinárjait kiszipolyozhassák.
qpoRT-
Diletantska garda Čakovečkoga športnega kluba bo gostovala v M. Soboti dne 8 t. m. Igrali bodo znano francusko opereto »Matnselle Nito-uche«. Predstava se vrši v dvorani kino Dittrich ob 8 uri zvečer čisti dobiček je namenjen za Športni klub Mura.
HAZENA.
Na Binkoštne praznike bo gostovala v Murski Soboti ena najmočnejša hazena družina Zagreba, Športni klub »Viktorija«. Igrala bo v nedeljo in ponedeljek z našo hazeno družino.
Dne 9. t. m. se vrši prvenstvena tekma med S. K. Mariborom in Muro v Ptuju. Obe družini se nahajata v dobri formi, posebno bo mogel napeti vse sile Maribor či si lioče pridobiti zmago in s tem prve.istvov Mariborskem okrožju.
Dne 13. t, m. se pa vrši prvenstvena tekma med S. K. Merkur in Mura v M. Soboti.
A Čakoveci sport klub művészgárdája szombaton e hó 8-án vendégszerepel Murska Sobotában. Eló'adják a híres francia operetet »Nebáncsvirág« A tiszta jövedelem fele a Mura sport klub javára fordittatik a Dittrich-féle moziban.
E hó 9-én játszik a Mura bajnoki mérkó'zést Maribor legjobb csapatával S. K. Maribor-ral. Ez a mér-kó'zés fogja eldönteni, hogy ki lesz a bajnok a Maribori kerületben ezért a mérkőzés igen érdekesnak Ígérkezik. Bíráskodni fog alszövetségi biró.
P. hó 13-án pedig bajnoki hazena mérkó'zés a Maribori Merkur és Mura csapata között Murszka Szobotában.
Biró: Peterka.
i m mi m i m ■ mmiii
NAZNANILO.
Naznanjam postiivanomi obcsinsztvi, da szem v M. Szoboti Lendavszka ceszta 63. (v hi'zi gosp. Hartnera) odpro
novo trgovino
Vszefelé gla'zovina, porcelanszko poszodo, lampaše, képe, reme, sájbe, gledale itd. vedno po fal céni na szkladiscsi.
Prevzeme tüdi gla'züvanye za nove hi'ze VELKO SZKLADISCSE !	FAL CENE!
""DONOSA JO'ZEF
tisztelettel értesiti a n. é. közönséget hogy, M. Szobotában Lendavszka ut. 63 sz. alatt (Hartner-féle házban)
üveg és porcelán üzletet
nyitott, hol is dus választékban kapható olcsó árban mindennemű üveg, porcelán edény, lámpa, kép és képkeret, üvegtáblák és tükrök síb. Üvegezést olcsó á<-ban
fogad ei uj házak üvegezésénél. NAGY RAKTÁR 11	OLCSÓ ÁRAK 1 !
Mindez előfeltétel a n. é. közönség támogatáséra
VABILO
na
52. k EDN I OBČNI ZBO R
ki ga bo imela
PREKMURSKA BANKA D. D. prej Muraszombati Takarékpénztár dne 28 maja 1926 ob 14. uri v poslovnih prostorih Prekmurske banke d. d. prej Muraszombati Takarékpénztár v Murski Soboti.
DNEVNI RED:
1.	Ugotovitev sklepčnosti,
2.	Imenovanje zapisnikarja in volitev dveh overovateljev zapisnika,
3.	Poročilo upravnega sveta,
4.	Poročilo nadzorstvenega sveta,
5.	Odobritev bilance za leto 1925 in podelitev absolutorija upravnemu in nadzorstvenemu svetu za leto 1925.
6.	Sklepanje o razdelitvi čistega dobička iz leta 1925,
7.	Z ozirom na nastale izpremembe volitev novega upravnega in nadzorstvenega sveta,
8.	Slučajnosti.
V Murski Soboti, dne 6. maja 1926.
Upravni svet.
Na risalsfti pondeljeh
dne 24. maja lg?.6
se vrši na vrtu gostilne
Ben ki č Janeza
v Murki Soboti veselica z otvoritvijo novega kegljišča in verande.
SVIRA PRVOVRSTNA GODBA.
11»
KINO
v Murski Soboti.
V NEDELJO 9. maja popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
PJESMA LJUB AVI
Drama u 6 činova.
U glavnoj ulozi:
Natalija Kovanjko, Rolla Norman, Jean Angelo i N. Kalni.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., In II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo.. Kereskedelem.
Blágo — Apu.
LJUBLJANA: május 7.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 295—300
'Zito—Rozs »	210—
Ovesz—Zab »	170—
Kukorica	175—
Prosző—Köles »	210—
Hajdina »	260—
Szenö—Széna >	60-
Graj—Bab csres. »	3~0 —
zmésan—vegyes bab	150—
Krumpli >	60—
Len. sz.—Lenmag »	—•—
Det.sz.—Lóherm. » 2500-2800	
BENKO: május 7.
1 kg.
III.
6-
Biköv.l Bika Telice § Üsző 13 5 Krave [ ŠTehén j | 150 3 — 5 Teoci Borju J"*" Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
H. L prima
7-— 8-— 8-50 6-— 7 — 750 6-— 9-50 10- — 13 — 13 50 22 — 30-— 30-25'— 0.75
Penezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . .
Pénz
66-76 0.079 8 02 1-684
2-27
Zürichben 100 Din = 9,11 sfrk.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme !'— mali oglaszi 0-7u Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kf sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnakjvissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M A R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. < :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési negyedévre belföldön 15 Dinár, külfC 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ ként: szővegközt és nyilttér 150, rei 1'—, apróhirdetés 0-70" Din és az ille Többszörinél engedmény,
GAZDÁLKODÁS.
Tengeri és burgonya ültetés utánni helyes ápolása.
Ugy a tengeri, mint a burgonya ültetéssel minden gazda már végzett, a kikelésük is folyamatban van, sőt néhol már szépen látszanak a sorck is. Hogy növésüket nemcsak a természetre kell most már hagyni, az magától értetődik, annak a müvelését cél- és okszerűen el is kell végezni. Hogy szép termésre szert tegyünk, igaz füg a jó trágyától és trágyázástól de nem kevesebb befolyása van a szép és bo termésre a helyes müvelésnek is, melyet ha időszerűségében és okszerűségében nem találjuk el, bizony a jd és bő trágyázás mellett is elpuskázzuk. Most, mikor már itt az ideje a két termény ápolásának, talán nem lesz fölösleges megemlékezni egyes a mi vidékünkön divó hibákról, és a más vidéken használatban levő művelési szokásokról, melyek sok tekintetben okulásunkra szolgálhatnak.
Tengeri. A tengeri az elültetéstől számítva a betakarításig többféle munkát igényel, többet mint a burgonya, dacára hogy ez is kapás és tavaszi növény. A tengerit mindját, mihelyst egy arasznyira megnőtt meg kell sara-bolni, azaz egy két cm mélységre sekélyen megkapálni vagy jobban mondva a füvet alásarabolni. Ezzel a sarabo-lással a növénynek levegőt engedtünk, elhúzva tőle a földet pedig a gyökereit mélyre hatolni kényszeritettük, honnan több tápérték felvételével az erőteljesebb növését biztosítottuk. Ez történjék mindenesetre kézikapával és ha van „P 1 a n g e" saraboló géppel. A második kapálást előzze meg az egyezés, vagy ritkítás, melynél, sohase sajnáljuk a növényt, hanem ritkítsuk meg alaposan, a megmaradó hálás lesz érte. Ugyanekkor pótoljuk a hiányzót ugy, hogy a szebb példányokat földestől ültetjük el a hiányos helyén. Pár napra rá pedig kapáljuk meg másodszor. Ha ezt lókapával végezzük is, azért a növény körületét kézikapával kapáljuk meg. Ez a kapálás történjék mélyen. Ennél a kapálásnál tépjük ki mélyéből a termést nem hozó oldalhajtásokat, a fattyakat, még mielőtt megerősödnek. Ha időnk és a tengeri nem buja termése megengedik, kapáljuk mégegyszer, szárazságban jobb. A kapálást helyettesítő boronálást tengerinél csak akkor és ott alkalmazzuk, hol és mikor a talaj laza s nincsen közte sok tök és bab. Töltögetést bátran elhagyhatjuk, mert a tengeri abból semmi hasznot nem lát, sőt szárazságban jobban fodrosodik. Ennek előfeltétele azonban, hogy az első mélv kapálásnál a tőtől huzzuk el a földet, hogy gyökereit mélyre engedhesse.
Burgonyánál máskép áll a dolog. Ez a kapás nem igényel oly pipécselö munkát. Mihelyst első levelei kibújtak a földből, ha ellegendő laza a talaj, rámehetünk boronával, mely helyettesíti az első kapálást. Ha nagyon füves a földje, másodszor is megkapáljuk, de most már csak lókapával. Miután pedig a burgonya sok laza földel igényel, töltögessük fel sok földdet és magasra, ha egyszer nem elegendően sikerült tegyük meg kétszer. Kapálást helyettesítő boronálásnál emelgessük tök és babnál a boronát, töl-tögetésnéf pedig eke után kézikapával igazgassuk szár köré a földet. Ezután már csak a kiszedése van hátra, más munka után már nem vágyik.
Nálunk természetes ebbe beletörődni nehéz dolog, mert akkor füvet tenyészteni ugy a tengeriben, mint pedig a burgonyában nem lehet, ami pedig minálunk sajnálatos jelenség és rossz szokás. Vagy fűnek trágyázunk vagy tengerinek, illetve burgonyának, de mindkettőnék egyúttal és egy helyen nem szabad, njert bizton a főnövény-nek van kárára. Éppúgy hiba az is, hogy a tengerit^nagyon sűrűnek hagyják meg minálunk, s ha az nam is sürü, de akkor annál több tök, bab, cirik stb. van benne, akárcsak a burgonyában is. Hogy a majdnem egymásra következő tengeri kapálás és töltögetés hibás ápolás, azt a tapasztalat bizonyítja, s csak a füvet szaporítják ezzel, különben is a tengeri rovására. Hogy a burgonya szárát korán, elsietve szedik le, hogy etessék, az is a burgonya rovására irandó, mert a növény azon keresztül lélegzik.
KÖZGAZDASÁG.
%
Buza világpiaci ára emelkedik, ilyen a gazdákra nagyon fontos, hangú jelentést küldött a beogradi kormány bécsi követe. Eszerint az SHS. gabona expórt élénkülni fog, kivétel a zab, mely magas árával nem versenyképes más államokkal szemben. Hogy nem-e fog rontani az áron majd a szép kilátással kecsegtető idei termés, az a jövő titka.
Szarvasmarha kiállitás. Turr niSíén folyó hó 18-án szarvasmarha kiállitás lesz. Turnišče és a környező hét község u. m. : Nedelica, Brezovica, Velika és Mála -Polana, Gomilica, Lipa, Renkovci községek mutatják be állat állományukat, különös tekintettel arra hogy a simmentali tenyésztés terén mekkora eredmény lett elérve. A kiállításon — aminő még eddig Prekmurjében nem volt, — bemutatásra kerülnek fél éven felüli növendék marhák, azután bikák és fejős tehenek. A legszebb példányok díjazva lesznek ; eddig rendelkezésre áll a gazdasági egyesülettől 7000 dinár, Turnišče község 1000 dinárja, s a

többi községek kisebb dijai. — A kiállítást meg fogják tekinteni a szak-minister, esetleg a megbízottja, a főispán, Prekmurje orsz. képviselői, a gazdasági egyesület vezetősége, a prekmurjei előkelőségek és szakértők. Ez a kiállitás nemcsak Turnišče környékének, hanem az egész prekmurje állat tenyésztésének nagy előnyére fog válni. A vendégek tiszteletére Turnišče község bankettet fog adni.
DOBRO NAGRADO
dobi oni, ki dovede upravi veleposestva v Rakičanu dva izgubljena psa. Lovski je velik bel, rjavopegasti, drugi je (španjol) dolgodlaki, na hrbtu rjave barve, na spodnji strani bel, prednje noge ima :- :—: ukrivljene. :—: :-
K odaji
je edna hiža primerna za trgovino in oštarijo, tüdi 5 pliigov zemlé, travnik in log. Več se pozve pri:
ALOJZ PEČIČ
SATAHOVCI.
Kereskedők
vigyázat!!
Egy újonnan épült modern ház üzlethelyiséggel, üzleti berendezéssel és lakással jutányos áron eladó. Vevők jelentkeze-nek: GERENCSÉR JÓZSEF kereskedőnél DOBROVNIKON.
Mlinar szki vajenec
mocsnési i dobroga ob-násanya sze gorvzeme:
MLIN PÜCONCI
egy erősebb és szorgalmas fiút molnár inas-:—: nak felvesz. :—:
Hirdessen a
Mőrszbo Hrajiná-ban
lüMIÜS!!!
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodeiok I Iapujdonságok nagy választékt állandóan raktáron. Gyászkalap rendelésre 24 óra alatt elkész nek. Míndenemü kalap alakítás elválaltatnak. Filz kalapok 1 Din-tői, bársony kalapok 1 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyí ott nagy választék kötények, l risnyák, mindenemü kötőt i gyermekek és felnötek részé pipere és rövid áru czikek nagy' lasztékban a legolcsobb napi ár
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blág
M. SOBOTA (Berger-féle hi
Szolid Pontos k árak I szolgálás
= flis
■■■III
1 SENO,
ISuperfosfát, Portland-Ce _ ment, Papir za zid, Papir zí
I" pokriv, Karbolineum, Tei Kovačko vogelje, Steinkol _ Drva, Les — se dobi pri
I" VIKTOR CZIPOH
trgovci
jv M URŠKI SOBOT üsiu
i
Vsáki práznik, nedelo, če tek in soboto koncert. S\ ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasári úgyszintén szombaton és csül tökön koncert. Játszik BARAN1
VELIKA |y|nni:r NAG KAVARNA jfluulIG KÁVÉH
Makulatura pap
(régi újság)
olcsón kapható I. H A papirkereskedésében M. Sob<
D