Poštnina plačana v gotovini. f r ■ ■ •■V ' Céna — Ara 1 Din Vérsztveni» kulturni i 511 I AVIDE K Let. Ili. Bvf. Màpkisevoi, Ì9M- november 12.. Gazr'L jiiitiliai ém kultu, ulìs hetiiap. ___.' — Broj 42. Szàm. Vesz teror, kl bi sze vu volilne vsze zmo'zen i gnani od mislè- nämene nücati probao prinasz v ( nya i znànya cslovecsi pravic Prèkmurji, bóde na volitev dén gotov tildi i na täksi sztopäj, z pläcsani nazàj, i tò z obilnim slerim né szamo konsolidäciji 'zojom. Prèktnurszki närod, ki je nego i szamomi szebi vcsini dobróte doszèrnao escse ni öd skodo. Zäto csi nam je pomirje- edne partàje né v'zi'vao, ki pa je nyé i konsolidacija, tòje povedano, naszpròti tomi z doszta neprilik domovina predvszem, ie bojdimo i sztaranya ravno zavolo strani- previdni i delajmo kak je réd, karstva meo tao, je nikak nI brez naszilsztva mérno. Lepa povolen trpeti odkecstécs pridócsi rècs vecs haszni kak pa vsze teror i pregänjanye. Csi de tó, drügo. Csi pa prizadeti toga kak szi je po nisterni okolHOSziì nebòdo vpostiivali, sze poszüh- racsünati, naszilsztvo részau vpe- si vesz odgovornoszt na nyi lano, de te obcsötlivi närod na hrbtaj. Coolidge —: president Amerike. Tč mèszec 6-ga szo bi!é v zjed. drz. amerike voiitvi nòvoga presidenta. Pred té voltivi je vesz szvet z velkim inferessera-nyom giédao i ka je 'ze vnapre .g® Volilna borba. Ne dugo szmo na tom meszti našega liszta opiszali, ka je vöpot z te dugo trpécse vladne krize szamo edna mogocsa i tò odlocsitev naroda, ki obednim delazmo'zen parlament sztvori, nòve voiitvi. Tüdi szmo opiszali tò, ka näjvecs vovidènya za vod-jenyé volitev, tò je za volilno vlàdo radikali mäjo v prvoj vr-szti, ki ideja je obsztoj velke i mocsne Jugoszlavije, i zavolo steroga ravno tüdi dinasztija szi prinyè näjde zaszìambo. Zavolo toga szo podréparje okoli „No-vine" sze jako szlinili na nàsz i szo M Krajino za la'zlivo zape-csatili. Ka do pa zdaj pravii. od krme puni jészel vkraj szpädnye ni klerikalci, gda sze je tä nasa trditev notri poszvedocsila. Zato pravimo, drügomi tildi nameszti nihàti kaj isztina i ne szaino vu szvojoj krivoj poti zaszlepleno odürjävati. Ergo sze re szarrrtrodszébe . razmeta nasa trditev z faktumom . imenuvanyi t-asic-Krim- dokäzala, krao je v nacionalni j jev.Cove volilne vlade, je Radi-blok vlo'zo szvoje-zavüpanye, ki cov /fen ' tub.vanye nevarno naj razoüszti paflament, razpise posztalo, zato je pncsakati bilo i vodi volitve Sztém sze je 'ze da odlde. v z™nsztvo. Doszemao tüdi zacséla volilna borba, par- szo gucsi razncsm. Nis erm trdijo taje s,e zacsnejo mocsno gibati. ka Je escse v Horvacskom mgdi Delo za zmago, za kémvecs mandatov je zacsétek vzelò. Ali csida bóde zmäga, närod v koga, yl&ero partäjo vlo'zi szvoje zavüpanye, tó prepüsztimo szkriv-noszti prisesZtnpszti. Februära 8 bóde nam pokäzao v-koga vlo'zi (näimre — vecs kak gvüsno — té dén bòdo voiitvi). Tä volilna borba de pa prevecs veliki räzlocsek od do-szedäsnyi borb. Täkse borbe, kak sze tä kä?ze, je mogòcse närod escse ne do'zivo. Z vszo skerjòv sze bóde delalo, obecsä-vaio lepo, dobro tak od edne, kak od drüge partäje, najzmäga szamo nyéna bòde. Csi pa z-lè-pim i dobrim nede slo, de sze probalo z-hudim. Vòvidènye za to zädnyo skér doszta okolnoszti trdi. I mogòcse, ki de jo nücati probao, tisztoga szekera sze bode notri sztrla. Nemo gücsali od drugi krajin, nego szamo od nase vosz-kèse domovine, od Prékmurja, steroga näroda psicholagia je prednami dobro poznäna. Ob-csütlivoszti mogòcse nieden närod nema täkse kak rävno nas. pricsaküvati biló. je Coolidge do-szedäsnyi zacsaszni president z velkov vecsinov zmagao. Z 531 vótomov je Coolidge 379 gläszov dòbo. Coolidge je republikänec. Radič v An g 1 i io o d so. szkriti, drugi pa pravijo ka je v Sveici. Näjgvüsnese je pa, da je odisäo v Anglijo, gde je nàjbole zagvüsano nyegvo szlobodno gìbanye, i odkéc de tüdi do-mäcse voiitvi ravnaio lèko. ta össze a szakértoket, amelyen egy-hangulag megällapitottäk, hogy a tär-gyaläsokra még olyan ügyek maradtak vissza, amelyek egymässal szoros ösz-szefuggésben vannak. Ezért sziikséges, hogy a jugoszläv i delegäcio mindkét szekciója egyesiiljön és egy bizottsägot alkosson egy vezetövel, aki a delegä-ció szakértoivel egy helyen miikodnék. Perics Ninko dr. ebben az értelemben javaslatot te.jesztett elö a külügyminisz-terhez és ezzel egyidejüleg älläsat a kormäny rendelkezésére bocsätotta. Je vsze mogòcse!? Ki van nevezve a välasztäsi kormäny. A mär hosszu idö óta hu-zódó kormänyvälsäg végre meg-oldäst nyert. Koräntsem azonb;m megegyezés alapjän, hartem amit ezesetben egyedül värni lehetett, a välasziäsi kormäny kinevezésével. BEOGRAD : A radikälispätt ältal összeällitott miniszteri lista alapjän a kiräiy aläirta a miniszteri kinevezésekrol szóló ukàzt. A kormäny névsora a ko-vetkezö: Miniszterelnök: PasicsNikola. A miniszterelnök lielyettese és tarcanéìkUìi miniszter: Trifko- : vics Màrkó. Belügy: Maximovics Milàn. Pénztìgy: StojadinóvicsMilàti. ! Igazsägügy: Luknics Edo. Közoktatäsügy : Pribicsevics Szvetozàr. Kò/.lekedéstìgy: Stanics Andor Erdo-ésbànyatìgy: dr Zserjav. Epitéstìgy : Uzunovics Mirko. Szociälpoiitika (ideigl.): dr. Miletics Szlavko. Földmiveldsügy: Miìetics Krsta Valläsügy: Trifunovics Misa. Agrärügy (ideigl.) : Miletics Krsta. Kozegészségiigy : Dr. Miletics Szla'vkó. ' , Tòrvényegységesito : Gyuri-sics Màrkó. Postaügy : Vukìcsevics Velja. Kereskedeim: Drörizogono. Hadügy: Trifunovics Dusàn. Az uj kormäny este féltiz-kor letette az esküt a kiràiy ke-zébe. A jugoszlàv—-magyar tàrgyalàsok. Eg-yesül a két jugoszlév delegàció. A jugoszläv és magyar megbizot-tak közt BeogrčJdban és Budapesten most folyó gazdas;5gi tärgvalttsokrdl a jugoszläv delegdció a következö kom-miinikét adta 'kì : — A Magyarorsza'ggal t ir v*ló delegdcióból äll, az etjyik uezeiao .... ? * Zdru!'iU-v ve- j ne -i n>i_ v edno obesino, je austri-ki ^i-t in. I gda té, escse zdà valäni austriszki zakon preminé, do sze te pä delile? Ali morebidti de nas 'župan potäksem vszigdär za vecs, kak horvatski notä-ros, ali szrbszki poglavär, ali boszan-szki bég? fillamfopma hérdése. Mint minden ällamban, ugy nàlunk Jugosziäviäban is ez a kér-dés ad legtöbbször okot egy-egy hosszadalmasan huzódó s a népre mindig käros kihatàsu politikai vàlsàgra. Legyen az àllamforma népfaji autonomia, avagy az uj teriiletek foderaciós viszonylat alapjàn lefektetve, vagy pedig az egységes és központi kormänyzat elvén s mint ilyen legyen-e de-mokratikus monarhia vagy pedig-len köztärsasäg, nem egyszer oka, az illetö pärtok programmjàhoz vaiò ragaszkodäsa révén, hogy màs kérdések tetöalähozäsät is megakadalyozzàk Jugoszlàvia politikai életét ma häroin föbb pont szerint lehet osztàlyozni, màr mivel e hàrom nézet uralja föbb vonàsai-ban az egyes szämottevöbb pär-tokat. Ezek szerint egyik rész a inär bevezetett centralizàció rnel-lett tart ki, màsika a széleskorii autonomia, s a harmadika, amely elég szép szàmu, a köztärsasäg hive, még pedig föderacio alapjän. Mi ezuttal egyik mellett sem foglalunk älläst, ellenben megje-gyezziik, hogy mindenik jó, ha benne a munka ugy folyik ahogy azt a nép érdeke s nem az egyes kormànyzó pärtok érdeke köve-teli, s ha a korrupció és biirok-racia benne nem ver talajt. Pél-iàat az angol kiràlysàg sokkal jobb mint a francia köztärsasäg, mert az demokratikus, emez pedig tul militarista. Merjiik azonban ällitani, hogy minden erofeszités a republikànos mozgalom elfoj-tàsàra éppen annyi, mint a halàl-lal vivódo betegnek az injekció, Schicht Pravo S C HIC H T Q 9 0-milo z znamko JELEN" je že 60 let znano kot najbolboljše in naj-izdatnejše od vseh vrst pralnega mila. Pravo samo z imenom . --'f -= „Schicht" in na znamko „Jelen"! =■ életének csak egy pär perccel vagy orava! vaiò meghosszabbi-täsa. Az a järväny, mely mär a müveit viiäg összes ällamain vé-gig haladt és sikert aratott, nem kerülheti ki a még meglévo mo-narchiäkat sein, még ha a müvelt-ségnek nem is azon a fokän älla-nak mint a többi republikäk alattvalói. Hogy ez mar a mérv-adó tényezok elött tudott dolog, bizonyitja a nagy cseh allamférfi, Benešnek akciója is, az európai unió érdekében. Tehät kar minden eröszakos hallogatasért, evvel csak a nép szenved, jöjjön aminek elobb-utóbb jönni kell, ha a nép eléggé érett rà Megindultak az egyezkedö tàrgyalasok a sztrajkoló osztrak vasutasokkal. Seipel irósban is benyujtotta iemondàsàt.—Az éielmiszervonatok am zavartalanul közlekednek. A vasutasszträjk pontosan péntek éjfélkor megkezdödött az egész orszäg teriiietén. A központi pdrtvezetoség minden vasutällomäst täviratilag értesi-tett a munkabesziintetésrol, egyben pedig utasitotta az alkalmazottakat, A pàrtok tanacskozàsai. eddig mindeniitt toväbbitjäk ezeket a vonatokat, söt a szénszdllitas is zavar-talan. A sztrajkvezetoség arra is haj-landó, hogy munkäsvonatokat engedé-iyezzen, azt mär kötelezöleg is kijelen-tette, hogy lehetové fogjà tenni, hogy hogy a legszigorubb fegyelemhez tart- ! a vidéken tartózkodó képviselok visz- sa'k magukat. A vidéki centrumokban az utasitäst mindeniitt pontosan követ-ték. Gräzban kiilön szociäldemokrata és külön német nemzeti szträjkbizottsäg alakult, amelyek egymästol függetlenül ellenorzik a munkabesziintetésl. lyozzàk, bogyigazgatosäg tiszlvise* A szovetségi vasutak vezérigaz-gatösäga megkereste a sztrajkvezetosé-get, hogy a sziikségforgalmat Iebonyo-lithassa. A igazgatosäg föleg az élelmiszerszdllitd vonatokat akarja be-ällitani, amelyekre különben nem is terjed ki a szträjkparancs. A vasutasok szatérhessenek Bécsbe, a nemzeti tanäcs iilésére. A szträjkolö vasutasok Bécsben a vasutvizérigazgatdsdg épiileie elé orsé-geket ällitottak, amelyek megakadä- löi hivatalaikat végezhessék. A kormàny lemondäsa, amelyet a minisztertanäcs tegnap hatärozott el, közvetlenül azért tortént, mert a mi-nisztereknek az volt az älläspontja, hogy a vasutasok ätial követelt fizetés-javitäs meghiusitja a genti szanäläsi program kereszttìlvitelét. Seipel kancellär szombaton dél-ellöt iräsban is benyujtotta lemondäsät Hainisch elnökn&k, aki megbizta a miniszlereket az ügyek toväbbi vezeté-sével. Az a hir terjedt el. hogy az uj kormänyt Schober rendörfönök fogja rriegalakitani, de politikai körökben azt tartjäk, hogy a Schober-kombinäciö nem helytällo, mert döntö tényezok abban bizakodnak, hogy sikeriilni fog a vasutasokkal megegyezni és akkor Seipel az egész kormännyal együtt helyén marad. Az egyezkedö ta'rgyaläsok mär szombaton délelott megindultak a vasutasok szakszervezeteiben. •• < Osszeiitkozés Radics-pär-tiak es orjunäsok között. A tengermeliéki Novigrädban a Radics-pàrt hivei bizalmas összejövetelt tartottak. Az orju-nàsok megtàmadtàk a Radics-pàrii parasztokat, akik a horvàt nacionalista ifjak segitségével lelegyv^rezték a tàmadókai Atta— lànos verekedés tàniadl, Ujgy hogy a csendorségnek közbe keilett lépnie. Hàrom csendör szurony-szegezve igyekezett megfékezni a verekedöket és két paraszt sulyo-san, többen könnyebben megse- besültek. A parasztok és horvàt • Illa! Irta : Rozwadovszky. II. Miért nem vallott meg Illa min-dent ? — Megbocsätott volna neki, ha bevalja a dolgot? — Talän igen! de egész élete, boldogsàga meg lett volna mérgezve : és ezt tudta Illa, azért hall-gatott. Szänalomböl, — szerelemböl ! De egy nö, mint Illa, csak egyszer tud igazän odaadässal szeretni, minden ezenfeliil, cs'aläs, hazugsäg. És mégis-mégis ezer és ezer édes emlékek sora-koztak fei elölte. A rejtély mind titok-zatosabbä, mind kifiirkészhetetlenebbé vält elotte. Hozzä ! —. Sändor gróf belépett a halottas szobäba, intett a virrasztó leänynak, hogy tävozzon, és ez elhagyta helyét. Most egy széket vett és a halott ägya elé tevé, — he-lyet foglalt azon. Mint egy biro tilt a halott elé, — nem mint gyäszolö férj Szivébol eltiint a fäjdalom, csupàn puszta iirrességet, elhagyott unalmas egyediili létet érzett. — A viaszszerii are a gyertyafényében ugy tiint fel, mintha megelevenedett volna. A kissé nyitva äll<5 ajkak, mintha szerelmes szavakat suttognänak, mozogni hitszot-tak. Az ättetszö szemhéjak aldi lätni vélte a gyönyörü szemek szerelemtöl, boldogsägtol telt igézo szép tekintetét, amint azok reä fiiggesztetvén. Majd pedig, mintha a fäjdalmat olvasta volna ki azokból. amelyet a halott érzett a välläs pillanatäban. Megkezdödölt az itélkezés. — Ki volt az a Qyula ? hangzott Sändor gróf szava a halott felé. Egy gazember, aki téged elcsäbi-tott ? Vagy egy földi isten, amelynek fénye mégvakitott? Ugy rémlett neki, mintha a halott arcäröl egy meggon-dolt komoly, de mégis mosolygós tekin-tet nézne rea. Te bolond ! vétte hallani. Hät gondolj vissza a sajät ifjusägodra. Hät gazember voltäl te, avagy földi isten, amikor szämtalan bäjos füibe szerelmes szavakat susogtäl és sok mäs ? — Engem a sors kenyszeritett. Elhagyott voltam, anyätlan ärva, atyäm egy iszäkos, kärtyarabja, aki nem so kat foglalkozott velem, bär szeretett. Es akkor jött „ö" szép, fiatai és ked-ves, egy genie! 0!y szépen jätszott a hegediin. A bangok oly gyönyörü lägy-säggal mäsztak a fülembe, vägyat és szerelmet ébresztve. Qyönyörü szép nyäri éjjel volt, a lég jäzminbokrok virégdnak illatäval telt, az égen a csillagok miriädjai ragyogtalc. Egy mèla accord hangzott a holdvilägtöl megvilägitott, virägos parkon ät. Sän-dornak most ugy rémlett, mintha egy szüzi pir futotta volna be a viaszos, alabästrom fehér arcot és hogy a pilläk szemérmesen még szorossabra csukódtak össze. De hisz ez a szere-lem, hangzott egy beqsö hang és Sändor gróf a halott folé hajolt. Igsn a legmélyebb, legmagaszlosab és lig-tisztäbb szerelem. Mi volnä mäs, ami az élettelen testböl feléje äramlana és sympäthyät ébresztene benne, mint a szüzi szerelem, amelyet Illa érzett iränta. Igen ! elszällt Jelke most is läthatatla-nul itt äll és elärasztja awal a szent érzéssel, amit Illa érzett iränta szivébol. Avagy egy bóditó älombol vaiò felébredés utän érzett megbänäs, fäj-dalom és gyülölet szólt a esàbitó iränt a vädlott halo»t vonäsaibol ? -— Most ismét ugy rémlett Sändornak mintha a halott homlokät bosszusan räncolta volna össze. — Oh, de én követni, üldözni fogom öt az egész életen ät ! Igen üldözöm gyermeked atyjät, boldogsägunk, meg-runtójat és meg foglak vérrel bosszul-ni. — De hisz a gyermek halott, az utolsó kotelék is szét van tépve. — „Ha ö élne?" — Hogy is mondta lila roviddel haläla elött? »Ha ö élne, nem halnék meg ntm ! de mert anya és gyermeke lelke egyiivé tartoznak : ha ö élne itt maradtam volna veletek, hogy örömben és buban osztozvän : de kell hogy anya és gyermeke közt egy olyan lelki kapocs létezzék, amelyet még a haläl sem välaszthat szét. Ha ö élne itt maradtam volna veletek a kastélyban. De hisz rnär nem él tiz eszlendeje. Igy van a levélben, amelyet a gyülölt férfi maga irt. Minden hiù le van rombolva, amely a homäly biro-dalmäba vezet, žihova te is kolt0ztél dräga Illäm. Nem ta'älhatd egy ujhid? Nein volna uj osvény oda vàgható a legkeserübb fäjdalom ärän sera ? Nem talälna uj osvényt a mely a titokza-tossäg honäba vezet a legégetobb vägy sem ? Sändor imära kulcsolta össze kezeit és ugy szemlélte a dräga, szeretett halottat égo väggyal telt szerelmes pillantässal : maid folytatja. A gyülölet sem ? a bosszu amelyet csabitód fejére esküdtem ? Megragrdva a hideg keze-ket bensoséggel forrón szorongatä azokat. Igen Qyula fejére! Igen? Eltaiältam? Jól van! majd még felta-lälom valaha és valahol. Most összerezzent, ijedten hajolt a mellék szoba felé, fülelve. Mitha zongora hangokat hallott voloa, egy mèla accordot. Läbujjhegyen osont az ajtóhoz és azt hirtelen räntässal fel-nyitä. — A hold teljes fényével vilä-gitotta be a kis termet. A zongora nyitva ällott, egy kiteritett hangjegy volt rajta . . . lila hasznälta utoljära a zongorät, és azota nem is järt e te-remben senki sem. Még mindig ott vibrältak a han-gok a fagyos terem fala között : Sändor mereven nézett a zoogora elött lévo üresen ällo székre. Hirtelen egy ötlete ta'madt. Eszébe jutottak felesé-gének utolsó läzälmai, mikor haläla ifjak tömege ekkor a csendörökre vetette magät, a härom csendört lefegyverezte és az orjunnsokra tämadt. A csendörök segitségére ujabb tiz csendör érkezert akik rendet teremtettek és hozzalättak a verekedés résztvevoinek össze-fogdosäsähoz. Eddig huszonöt Radics-pärti parasztot iartóztattak le, köztiik egy asszonyt, egy hetven éves embert, toväbbä a parasztpärt helyi szervezetének elnókét és a liorvAt szokol vezetojét. 6LA5ZI--HIR6K. — Lòvcom naznanye. Prèkmurszko lòvszko drüstvo v M. Soboti pozäva szvoje kotrige k rèdnomi lètnomi gyiilèsi na dén 29. novembra ob 1 vöri popodnévi v krcsmo Kemény ex Benko. — Odbor. — Lovina na imänyi gr. Szapäry v M. Soboti je v nedelo 9. t. m. bila obdr'zäna. Sztreljeno je bilò vsze-vkiiper 231 zàvcov i 11 jerébi. — Räjsi je mrò — kak zapreti büo. Mihael Schmidlechner püc v Rakicsani je v pijanoszti v dvoriscsi g. Ostere-ra v M. Soboti psza sztrèlo, pri ste-rom je tiidi v nevarnoszt posztavo liidi, Zavolo toga je strofani büo na szedem dni zàpora. Prvlé pa kak bi szpuno té strof, je té meszec 11. räjsi mrò. — Vkràdjeni biciklin. T. m: 6-ga je z dvoriscsa krcsmara g Benkicsa v M. Soboti vkràdjeni nyegov läszten biciklin v vrèdnoszti 1000 Din. Csini-tel je neznàni, pribli'zno 18—20 lét sztar decsko, ki sze je, po szlèdi zagotovleno, med Noršince proti Tešanovcom vzeo. Iscsejo ga. — Csi nepäzimo na deco. Preminó-csega mèszeca 22-ga je szvinyé krmila Johana Schreiner v Serdici, koma je znyóv sla nyéna 2 leti sztara hcsi Matilda. Ona je escse nazäj sla po vecs jeszti, v sterom csaszi je dek-licska preminola. Mati miszlivsi da je k deci sla, sze nè brigala za dete. Za mäli csasz pa ide Johana Lapusa, szòszida po vodo v k hrzi bli'zänyo mlako gdé je màio Matildo znäk le-zecso v mlaki mrtvo najsla. Pomócsi je ze ne bilò, vecs szo jo 'ze pokopali. Mati je zavolo nepazlivoszti na-znanyena k szodniji. — Radiosa aretirati scséjo. Kak sze zvè od compet. meszta, Radicsa, csi je escse v Jugoszläviji, do ga aretirali. Doszèmao sze pa sztàlno nevè gde je, —- Trgovszki dom sze je v szoboto òdpro. Sztajaliscse doma je v bisem „Polgäri konj, hotel Dobrai. — „Litania" cimü mult heti „Sza-badsàg" cikkecskéje ügyesen lett összeällitva, csak egy hiba volt benne. A molnärokat kifelejtette beiöle (re-méljtik nem önakaratulag ?). Pedig oda kellene beszurni még: Legjobb üzlet a malom üzlet, mert a parasztot nem kell becsapni, annak szemelättära lehet vämolni. Pld. N. molnär kérdi Jänos segédtòl : Jänos vettél-e varno! ? — Jänos: Egyszer mär vettern. Molnär: Làtta a paraszt? — Jänos : Nem. Molnär: Akkor vegyél még egyszer, hadd lässa. A többiek között ennek is ott kellene lenni, hogy teljes egyen a kép. — Kereskedeltni kör, mely mär a mult évben alakult meg, mukodését f. hó 9-én a Dobrai szàlló volt »Polgäri kör« helyiségében megkezdte. Pàrtoló tagként beléphetnek a nem kereskedök is. - — Eljegyirés. Hahn Henrik bodóhegyi kereskedö eijegyezle Zselezen Mariskät Radófàról. (Minden külön ér.tesités helyett ) — .Személyi hir. Gróf Sza pàry Làszlg M. Sobotai nagybir-tokos feleségével e hó 8-àn Zag-ràbból birtokänak megtekintése végett rovi 1 iclöre M. Sobotàba érkezett. — Tüz F. hó. 6-än D. Lendava hegykozségben az egyik vincelléhàz még eddig meg nem àllapitótt okból kigyulladt. A tiiz a nagy szélben csakhamar tovàbb harapódzott ugy, hogy összesen hat vinceìlérhàz, részben hordó és szerszàmokkal egyiit a ttiz martaléka lett. A kàr meghaiadja 200.000 Dinàrt. Ez alkalomal érdekes eset tortént. Miutàn a szél erösen dtihönygött, dereg-lyékel nem lehetett az égo zsu-pos tetöket bolygatni, mert a szél egész darab égó zsupokat raga-dott maga vai, ami méginkàbb veszélyeztetné a körülötte iévò hàzakat. Ezt a helyes älläspontot védte Jóska nevii rendör, amiért a hegyi lakosàg megtàmadta. Ha nem jön a csendorség. talàn agyon verik ott. Ugylàtszik ér-demes valakivel jót tenni!? — Gazdät cserélt a „Boros" kàvéhàz. A mär csak ,,Boros'--nak nevezett kàvéhaz gazdàt cserélt s ezutän „Velika Kavarna" (nagy kàvéhàz) a neve. Az uj tulajdonosok, Meolic testvérek, a kàvéhàzat, illetve berendezését àtreno-vàlva, mult héten nyitottàk meg ve-zetésuk alatt a kàvéhàzat. — Romania és a magyar kiràly-puccs. A koltségvetési bizottsäg tärgyaläsa alkalmäval a nöppärt egyik képviselo-iének felszöläsära Benes külügyminisz-ter kijelenteite, hogy nem igaz az a včid mintha Romania magyarorszägi Käroly-puccs alkalmäval nem teljesi-teite volna koteleségét. Romänia annak-idején hadseregének nagyrészét moz-gositotta és minden kotelezettségének rnegfelelt. — Uldözik a làzadó Sao Paolo cir-kàlót- Braziliäban "a Sao Paolo cirkälö legénysége tudvalevöleg megtàgadta az engedelmességet és tisztjeit eliizte. Ez-ideig nem érkezet hir a cirkälo sorsä-rdl, mig most a Daly Express Rio de Janeirdbdl azt a jelentést kapta, hogy a Minas Qereas cirkäld a felläzad ha-j<5 tìldozésére indult. — Korvadàszat Gróf Sza-pary Làszló sekvestrält M. Sobotai birtokàn f. hó 9-én tarta-tott meg a rendes évi nagyva-dàszat. Teritékre összesen 231 db. nyul és 11 fogoly került. elött zenei hangokat hallott. Hätha ez volna a titokzatos osvény amely a valdsäg felé vinné, vagyis a titokzatos-säg birodalmäba vezetne. Végig sietett a fényesre csiszolt parketton, kiteritette az össze gyürt levelet, a hangjegy folett, a hold teljes fényével vilägitott a zongorära és Sdndor egész pontosan kiolvashatta azt a hangjegy szakaszt, amely a le-vél aljän volt irva, és gyakorlatlan ujjaiva! nehézkesen kereste a zongor^n a hangokat Sokà eredménytelenii!. Egy dühös morgdst egy gunyos kacajt vélt hallani, Majd tisztän is érthetoen hangzott keresztül a termen egy ma-gas röptü, lassù mèla dallam : Mintha a hullämok jdtéka volna amelyek elöször lassù alig hallható hangon, majd féke-veszetlen zugnak, mig hangjuk ismét el-vész a part sikän heverö fovényben Sändor mohdn kisérte e hangot: ugy rémlett neki, mitha az a halottas szo-bäba szdlt volna és onnan hangzott volna mind tüzesebben ät a kék falu hideg, üres terembe. — Semmi 1 Sem-mi jel ! Es ujra kezdé verni a zongorät mind trösebben, mind erösebben. ugy, hogy a szokatlan éjjeli zajra a mely mint az orkän zugäsa hangzott ältal a nagy kastélyon, az összes személyzet felébredt. A hang iränyäba rohand Sändor grdfot m«5r eszméletlentìl elte-rülten talältdk a teremben a zongora elött a földön fekve, körülötte aprdra összeszaggatott papir darabkäk hevertek; söt még össze szorult uijai közt is szorongatott ilyeneket. A zongora hur-jaiböl pedig meg mindig zugva szällot egy accord. A belépok keresztet vetet-tek magukra a halottas szoba felé fordulva, inajd urukat felszedték és ägyäba fektették. lil. Minden hiäbavald, kärbaveszett torekvés volt. SMndor gróf nem birt tobbé a hangokra rätaldlni, amikor hosszantartó' sulyos idegbajäbol fel-gyogyult. Lelkébol" minden/ a multra vonatkozd emlék ki volt törülve. Min-denek elött häläval tartozott öreg szol gäjänak, aki a papirdarabkäkat össze-szedve elégette. Es igy megszünt a reménye is és hajlama is, hogy azt a bizonyos, titokzatos üyulät valaha is feltalälhassa. A hangjegy szakasz két-ségkivtìl egy nagy münek toredéke volt és »ö« a szerzö valöszinüleg egy hires muvész ! Igen/ az volt, annak kellett lennie. Egyfke volt azon dèmoni mtìvész lelkeknek, akik gyakran oly romläsba vezetö ballépésre kényszeritik a muvészetUk ältal meghdditott. elbd-ditott gyenge nöket. — Sàndor grdfnak bizonyära sikerült volna a relytélyes muvészt megtalälni, ha a mutoredékbol vaio hangjegyszakaszt szäkembereknek megmptatja es a szerzö kilétét keresi. De mivel a hangjegy szakasz eléget-tetvén, nem maradt neki semmi mäs, mint az illetö mtìvész keresztneve, és erre tämaszkodva bärmennyire kutatott és keresett, nem talält oly szerzöre vagy mùvészre, aki a titokzatos Qyula névnek lett volna a viselöje. — Mär rég nem a gyülölet és bosszu vägy hajtotta öt, hogy a relytélyes idegen kilétét kiftìrkéssze. Egyedüli célja mär csak az volt, hogy az eddig oly ho-mälyos titokra egyszer vilägossägot vethessen. A dräga halott akinek képe tisztäbban lebegett szemei elött mint valaha, nem volt elötte tobbé egy el-itélendo, kozonséges, a csäbitäs ördöge ältal ballépésre hajtott bünözö. „Ö" csak öt szerette, öt egyedül és ' senki mäst. Mind az egész csak egy gonosz älom volt, amely ugy meggyötörte. Igy gondolkozvän Sändor gröf, szoiosan markolt e gondolatba és mégis vaiami läthatatlan hatalom folyton hajtä, hogy az ügyre vilägossägot deritsen. Haszta-lanul kutatott ät minden sarkot, minden kis fiökocskät, szekrényt és do-bozkät, hogy ujbòl vaiami nyomra ta-läljon. (Folytatjuk) Olvasd a Jörszbo Krajinót" ! — Gyufa a gyerekek ke-zében. Az utóbbi idöben mind siirübben frodulnak elö a gyerekek ältal okozta tüzek. Mind-megannyi esetben megällapitäst nyert, hogy szülöi gondatlansàg és a tulbecézgetés az oka, hogy a gyermek kezébe nem vaiò a gyu-fàhoz jut, ami aztàn a legna-gyobb szerencsétlenség okozója lehet. Mult hét keddjén ismét egy ily eset fordult elö. Ugyanis Pertóci rakitsàni gazda kb. 80— 90 keresztes szalmakazaljàt egy fiueska gyujtótta fei s csak rög« tòni készenlétnek köszönhetö, hogy a ttiz tovàbb nem terjedt. — Anyai gondatlansàgból — gyermek haläl. Schreinar Johanna két éves Matild nevü kisleänya mult hó 22-én a hàz meletti pocsolyàba belefuladt. Gondatlansàg miatt az anya eilen megindult az eljàràs. — Nagyatàdi Szabó Istvän magyarorszägi kisgazda vezér, több éven ät képviseló és földmivelesügyi minister, mult héten birtokàn agyvérzés kozetkeztében meghalt. — Az utódàllamok bécsi konferencià-jàn Magyarorszäg még nem vesz részt. November 13-àn az utódàllamok de-legätusai Bécsben ülnek össze kon-fereneiära, amelyen több kérdést fognak megvitatni, elsösorban az ala-pok és mäs testületek vagyonänak felosztäsät. OIyan vagyonokról van szó, melyekre nézve a békeszerzódé-sek nem rendelkeznek. Ezutàn a kon-ferencia utàn egy mäsik konferenciàt tartanak az utódàllamok, amelyen Magyarorszäg is részt fog venni. — Az angol rendórség noi detektivjei. Az angol rendórség mär évek óta alkalmaz nóket detektivszolgàlatra és a Home Office Comittee most kiacfotf jelentése szerint a nói detektivek olyan jól töltik be szerepüket, hogy kivanatos volna a szàmukat szapori-tani. A londoni rendórségnek jelenleg huszonégy nói detektivje vao, a vidékinek pedig összesen nyolcvan-hat. Különösen akkor hasznosak a noi detektivek, amikor egy-egy bün-ügy központjäban nök vannak és kényes titkok kikutatàsàról van szó. Erdekes, hogy nem az iskoläzott, ha-nem a kevésbé miivelt nökböl vàlnak a legjobb detektivek. Trztvo. Kereskedelem. Sago — Äru. LJULJANA: nov. 11. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 385—435 » » 'Zito—Rozs » —375 » » Ovesz—Zab » —340 » » Kukorica —335 » » Proszó—Köles » _ 330 » » Hajdina » —300 » » Szenò—Széna » —75 » » Q raj—Bab csres. > —580 » » zmèsan—vegyes bab —430 » » Krumpli » —120 » » Len. sz.—Lenmag » —690 » » Det. sz.—Ldherm. » BENKO: nov. 11. 1 kg. III. Bikóv.t Bika 8-Tel ice I jÜszö Krave (gTehén Teoci Borju . Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spè—Szalona Beiice—Tojäs 1 drb Pèneasi - 1 Doilär . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 Kor. Praga . 1 lira .... II. 9- t 8- "> K. ■o O — prima U-50 9-- 10 -U -50 6-- 8'- -13— 15 — 19— 21.— , 32-50 40-— 40--. 30- 34 — 2-50 Péna; = D. 68 50 0-0915 984V2 2-093 30IV, Zürichben 100 Din= 7-50 sfrk. Z-hàja vszäko szrèdo — Naprèplacsilo za : l leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1— mali ogaszi 0-70 Din i däyek. Pri vecskrät popüszt. Ròkopfszi, kf sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze potil'lajo : Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide " kiildendök : M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal M Ä R K 1 S E V C 1 br. 20. posta .MURSKA SOBOTA. Kostni csekovni racsun broj 12980. j —: Postatakarék szàtnla szäma 12980. Megjelenik minden szerdàn Elofizetési àra ; 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hirde-tési àr : j cm.-ként : szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1—, apróh rdetés 0'70 Din és az illetek. Tobbszorinét engedmény. KÖZGAZDASÄG. Földmiiveshitel. Miutän Jugoszlävia lakosägänak zöme (75°/0) földmüvesböl all, joggal nevezhetjük földmüves ällamnak. Mint ilyen, bär kisebb tételekben, ällamfen-tartäshoz sziikséges adója a földmiive-sektöl ered. Minden és mindenki tehät a földmüves verejtékes munkäjänak gyumòlcsébol él, minden egyes tämo-gatäs abból a tokébol ered, de a földmüves részére tärnogatäsi alap sehol eddig nem létezik. Narodna Banka (Nemzeti bank), mint régen az Oszträk-Magyar bank volt, ällami bankot képez, mcly természetes szintén a földmüves adöjäböl tartja fenn magät. Ez az intézet ad olcsö kamatu hiteleket (6°/0), sajnos azonban nem adhat kisgazdäknak direkte, kiknek pedig adni elsösorban kotelessége volna, ha arra räszorul, hanem csak bankoknak és nagy ipar-välalatoknak, kik aztän azt a tokét uzsoraként kamatoztatjäk a kölcsönre szoruläkkal, illetve a vällalattal üzleti ósszekottetésben ällökkal. Ismerünk bankokat kik a Narodna banka ältal aekik njujtott 6%-os kamatu hitelüket a kereskedöknek 24—28%-ra, a megszorult kisgazdänak pedik 30—34u/o-ra adjäk ki s ezt is csak protekciö révén. Ismerünk viszont termény kereskedöt, ki jökora összeget élvez a 7°/o-os Narodna banka ältal nyujtott hitelböl, de a szegény ember-nek vetömagul kölcsönadott egy mäzsa rozsért volt szive häromnegyed évi idötartamra (vetéstol aratäsig) szäz-h&rminc kilót követelni vissza. Tehät ez semmi mäs, mint a gazdäk (adója) ältal tämogatott gazdanyuzäs. Ha mär mindez a gazdäk adojä-ból torténik, kellene lenni kormänynak, vagy legaläbb is erös parlamenti frak-cionak, ha az annyira hangoziatott kisgazda pärtoläs jelszava igaz volna, hogy az absurdum helyzeten segitsen. Ma amikor a kisgazda ällatjänak ter-ményének nincs meg az aränyos érté-ke, szemben az iparicikkel, ma amikor abból a kevés eladnivalojäbol is az ällami és a kereskedö fölözi le a nagyobb hasznot : akkor az arra szo-ruló kisgazdtival szembe az elenyé-szö tàmogatdst olcsö kölcsön alak-jäban megtagadni nem volna siabad. A nép között ma mär kevés a pénz. A nagy adó, kereskedök nagy haszna, a nagy väm, mely a gazdät ugy a vételnél, mint az eladäsnäl egya-ränt és egyedül öt terheli, a termény- ärak alacsony volta mindmegannyija a gazdät pénztelenné tette. Ha àllatja el-hul, ha a häza leég, ha dülledezö éptì-letét ujraépiteri akarja, hovä fordulhat kólcsonért. Ha szerencséje van, ugy a dräga bank kamatu kölcsönt megkap hatja, amibe aztän bele is fulladhat. Ezen csak ugy lehetne segiteni, ha az ällamnak a jövöben is teherbiró, adóképes kisgazdäkra sztìksége van, s hisszük, hogy hatvänyozottai van és lesz sztìksége, hogyha a pfirlament egy sürgös és odairänyulo torvényt készi-tene, mely szerint minden garancia képes kisgazda investäciös célokra ol-csókamatu torlesztéses jelzälog kölcsönt kaphatna, ha arra tényleg szuksége lenne. Bär a „mäsodköz" kölcsön ma-gätol értetodoen valamivel drägäbb, de mint mäsodik megoldäs mégis szämi-täsba jöhetne egy ällamilag subrencio-nält földmüves bank vagy jelzälog bank létésitése is, hol a kisgazdäk mégis hozzäjuthatnäk a nem uzsora kamatu kölcsönhöz. Azt hisszük ilyen és hasonló tör-vények, melyek a kisgazdäk javät né-mileg is szolgälnäk s közvetve a kisipar és kereskedelem pango vohät islenditenék, jobban lehetne népszerti-ségre szert tenni, mint a pärtoskodäs okozta folytonos kormäny krizisekkel és .a jól fizetétt teili nséggel. A tej. A munkàsok és munkaadók egyii-tesen döntenek a munkaidó' meghosz-szabitàsàról. A szociàlpolitikai minisz-térium a munkàsok védehnérol szóló tórvény alapjàn, a kereskedelmi és iparügyi minisztériummal egyetértésben rendelettervezetet dolgozott ki az ipari üzemek és bänyavällalatok munkaide-jének meghosszabbitàsàról. A szabàly-zatnak, amely rövidesen életbe fog lépni, föbb rendelkezései a követke-zök : A rnuriKaidot csak a munkàsok és munkaadók közös megegyezése alapjàn lehet meghosszabbitani. Az iizemekben a munkàsok szàz munkà-sig 2, ezenfeliil 3 bizalmiférfit vàlasz-tanak, titkos szavazàs utjàn. Minden 16 éven felüti mu käs részt vehet a szavazäsban, amelynek eredményét a munkafelügyelöseggel közölni kell. A munkaidö meghoszabbitàsàról szóló rnegällapodast az ipartelepen a meg-hosszabbitàs egész tartamàra làtható helyen ki kell függeszteni. A hatàro-zat legfeljebb härom hónapig érvé-nyes és ezutän uj szavazäst kell tartani. A hatärozat eilen a szociàlpolitikai minisztériumhoz lehet felleb-bezni. azonban a minisztérium dön-téséig a meghosszabitàs érvénybe lép. A kisiparosok harca a hitelért. A beogràdi iparosszövetkezetek vasàrnap gyiiiést tartottak, amelyen elkeseredett panaszok liangzottak el amiatt, hogy a Neruzeti Bank a kisiparosoknak nem nyujt hitelt. Elhatàroztàk, hogy a jövöben az iparos-szövetkezetek szovetsége e-gységes szervként fog a Nemzeti Banktól hiteleket szerezni az iparosok részére. Miltiärdos fizetésképtelenség a bécsi piacon. A Riemer és Orenstein-féle uri-, fiu- és gyermek ruhaàrucég 1.6 tnilliàrd osztràk korona passzivà-val fizetésképtelenséget jelentetr. A cég aktivài alig tesznek ki 600 milliót. Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota. (Folytatäs) Csaläsi szàndékból a tei frissi voltänak feftiintetésére konzervälo anya-: gokat tesznek a tejhez. A kozonség tudja, hogy minden jó tej bizonyos idö' mulva megsavanyodik. Tehät, ha a tej édes (nem savanyu) azt következtetik — joggal, — hogy az friss. Melegebb idöben a rosszul, szakértelem nélkiil, kezelt tej hamar, mär a szällitäs köz-ben megsavanyodik és megalvad. Ezt akatjäk elkerülni fertétlenito szerekkel, alkäiiäkkal Àmde ezek a szerek az egészségre nem közömbösek, söt gyo-tnorbajosoknak, betegeknek veszélyesek. Az ilyen anyagok megakasztiäk a tej savanyodäsät, de elösegitik a peptoni-zälö, vajsavat termelö bacteriumok szaporodäsät és a tej rothadäsät. Meg kell tiltani a konzervälo szerek alkalmazäsät, mert ha a tejet tisztän kezeljük, azt legaläbb 30 oräig el lehet tartani konzervälo szerek nélkiil is. Hasznälni szoktäk a bórsavat, szalicil-savat, benzoesavat, formalint, hydrogén szuperoxidot, formint, fluort, alkäliäkat, kaluimbichromatot, sib.-t. A tej min-denféle szagot nagyon könnyen felvesz a környezetböl különösen, ha a tej. meleg. Vilägitö gäz, hagyma, petroleum, naftalin, halszag a tejkamräkböl kerül bele Krezäl, karbol, chlor, kreolin, rothadó magzatburkok szagät az istäl-lóból felveszi pär pere alatt a tej. De a tögyben levö tej is felveszi a szagot. Ezért kell az istäüonak tisztänak lenni. Pld. 12 tehénnek legelöre hajtäskor olyan helyen kellett elmenni, ahol egy feloszläsnak induló rothadó borju feküdt. (Folytatjuk.) I i s J I ill^llS^ifigiSi EKSgP&m IIBBMII Cigeo po fai cèni S Püconszke ciglence, zavolo ménkanya pre- sztora, cigeo, steri de od dnesz mao najkesznè; do nòvoga leta odpelani, odavajo pròti gbtovomi plachili jezero cigla za zidanye po 550 Din.: jezero pokrivät-jega (Falc.) po 1400 Din. 134-7 ISliBSBS 3IK9aES Il 48-'2 I kangarn in Š e v j o t za moške iti ženske i b- leke, ter vsakovrstno masiuffiktur-no blago za čudovito nizke cene razpošilja veletrgovina M. Stermecki, Celie št. 335. Slovenija. Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 dni ali ptača Din 150'— dobiti Če '"J" veliko zbirko vzorcev (mustrov). ~ Ilustrovani cenik brezplačno ! ü Trgovci engros'eene! 2 drb. Metz) gyärtmänyu 160x320 atmérojtì szimpla hengeiszék teljesen jó és tìzemképes a'IIapwtban. Megtekinthetö : Jakisa Is t v an hengerrovatkoló muhelyében M. Sobota Gvetna-ui. 94 Elofizetések és hirdetések „Mörszka Krajinära" felvétetnek Erdössy Barnabàs papir és jàtékàru iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom mellett. irsaarr.hjtfXàOiat Megérkeztek a 1 e g u-j a b b Öszi és Téli kalapmodelok, 1 kalap ujdonsàgok ! A, KIRÄLY kalap és divntàru iizletébe M. Sobota. Megtekinthetök, minden vétel kényszer nélkiil : — Ugyanott nagy vàlaszték: Harisnvàk-, férli-szoknik-, b!uzok-, kotények-, illdtszer piperecikkek és mindennemü rövidäru legolcsóbb be-125—6 szerzési forräsa. Szolid óraki Pontos kiszolgàlàs 1 Fizess e4o a MORSZKA KRAIINA-ra