Természettudományos műveltség Meghatározás és építőelemek Készült a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió (Európai Szociális Alap) közös anyagi támogatásával. Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVELTSÉG A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVELTSÉG MEGHATÁROZÁSA ÉPÍTŐELEMEI ÉS ALÉPÍTŐELEMEI A természettudományos műveltség magában foglalja az egyén természettudományi tudását, 1. A jelenségek természettudományos értelmezése (TM1) természettudományi képességeit/készségeit, valamint a természettudományokhoz való viszonyát. 1.1. a jelenségek szakszavakkal való leírásában/magyarázatában előhívja, összeköti és Alapját azon ismeretek, képességek/készségek jelentik, amelyek lehetővé teszik: alkalmazza a természettudományi ismereteket • a természettudományi kérdések tárgyalását, 1.2. forrásokból megfelelő és lényeges információkat szerez a fogalmak és jelenségek • új ismeretek szerzését, magyarázatához, valamint ismeri/alkalmazza a tudományos tudásbázisokat • természettudományi jelenségek magyarázatát és 1.3. felismer, használ és alkot különböző szemléltetéseket, modelleket és analógiákat • természettudományi témákkal kapcsolatos, adatokon és ellenőrzött tényeken alapuló tartalmazó (tudományos) jelenségmagyarázatokat megállapítások levezetését. 1.4. felismeri és megmagyarázza a természettudományi tudás lehetséges alkalmazását, hatásait és következményeit az egyénre, társadalomra és környezetre vonatkozóan A természettudományos műveltség magában foglalja a természettudományok mint az emberi tudás és kutatás egyik formája jellemzőinek a megértését, valamint annak a tudatosítását, 2. A természettudományos kutatás, adatok és a természettudományok és a technológia hogyan alakítják tárgyi, szellemi és kulturális bizonyítékok értelmezése (TM2) környezetünket, az együttműködési hajlandóságot, valamint a természettudományi kérdésekről való kommunikációhoz szükséges kommunikációs készséget, a természet és a társadalom 2.1. felismeri és megítéli azokat a tartalmakat*, amelyek lehetővé teszik a irányában gondolkodó és felelős egyént. természettudományos kutatást, és meghatározza a kutatási problémát 2.2. kutatási kérdéseket tesz fel A rövidítések magyarázata: 2.3. megfelelő feltételezéseket/hipotéziseket fogalmaz meg (a kutatáshoz**) 2.4. (a tudományos kutatásnak megfelelően) megtervezi a kutatás lefolyásának lépéseit TM – természettudományos műveltség 2.5. biztosítja a kutatás biztonságos, felelősségteljes és tervszerű lebonyolítását, NOSZ – nevelési-oktatási szakasz megfelelőan alkalmazza a segédeszközöket*** NA-MA POTI – a természettudományok, matematika, műveltség, felvértezés, technológia, 2.6. rendszerezi, elemzi és értelmezi (a kutatás során kapott) adatokat interaktív fogalomcsoportot jelölő szlovén mozaikszó 2.7. elemzi (kritikusan értékeli) a kutatás lebonyolítását, jobbító javaslatokat tesz, és bemutatja a kutatás eredményeit Magyarázat: A felsorolásban az egyszerűbb és követhetőbb fordíthatóság 3. A természettudományokhoz való viszony (TM3) érdekében kimaradt a cs betű. 3.1. a természet részeként tevékenykedik, felelősségteljesen viszonyul a természethez és a környezethez 3.2. megfelelő viszonyt alakít ki és tanúsít a természettudományok és a természettudományos kutatás iránt Opomba: *tartalmakat/témákat/problémákat/kérdéseket/jelenségeket … **kutatáshoz/kísérlethez/produktum készítéséhez… ***segédeszközöket/mérőeszközöket/műszereket/laboratóriumi eszközöket/anyagokat … | 2 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 1. építőeleme: A JELENSÉGEK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE Az egyén felismeri, megmagyarázza és értékeli a természeti és technológiai jelenségek, folyamatok, törvényszerűségek magyarázatát és azok rendszerbeli összefüggéseinek értelmezését… amit úgy bizonyít, hogy: 1.1. A JELENSÉGEK SZAKSZAVAKKAL VALÓ LEÍRÁSÁBAN/MAGYARÁZATÁBAN ELŐHÍVJA, ÖSSZEKÖTI ÉS ALKALMAZZA A TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETEKET ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) valamennyi érzékszerve a) előhívja és az elsajátított a) előhívja a megfelelő tudást, és a) előhívja és összeköti az a) elméletben és gyakorlatban segítségével, megfelelő tudással összeköti saját alkalmazza a szűkebb és tágabb elsajátított megfelelő felismeri a természeti és szókincset alkalmazva érzékeli, tapasztalatait és elképzeléseit környezetében levő jelenségek természettudományi technológiai jelenségeket, felfedezi és tanulmányozza a szűkebb környezetében levő magyarázatában tudást (valamennyi folyamatokat és önmagát, valamint a közvetlen jelenségekről b) az adatokat/ fogalmakat természettudományi törvényszerűségeket, valamint környezetét (egyszerűbb b) megfelelő szakszavak értelemszerűen összeköti, tanterv értelmében), és a jelenségek/ folyamatok jelenségeket) segítségével leír/megmagyaráz egyszerű hierarchikus azt a tárgyalt rendszerek teljes körű magyarázatában b) saját és a szűkebb egyszerűbb jelenségeket, a struktúrába rendezi/ szervezi keretében alkalmazza (többek következetesen használja környezetében megismert tantervi célokkal összhangban c) az alapvető szakszavak közt absztrakt) jelenségek a szakszavakat (a tantervi szakszavak segítségével c) a jelenségek leírásában/ segítségével (szóban és írásban) leírásában/ magyarázatában célokkal összhangban) és a megmagyaráz egyszerűbb magyarázatában leír/ megmagyaráz egyszerűbb b) az adatokat/ fogalmakat tudományos érveket (szóban, jelenségeket megkülönbözteti az okot és a jelenségeket, a tantervi célokkal értelemszerűen összeköti, írásban, a digitális technológia c) a jelenségek leírásában/ következményt összhangban egyszerű hierarchikus segítségével is) magyarázatában d) a jelenségek leírásában/ stuktúrába rendezi/ szervezi b) a komplexebb jelenségek/ megkülönbözteti az okot és a magyarázatában c) az alapvető szakszavak folyamatok teljes körű következményt megkülönbözteti az okot és a segítségével (szóban, írásban, magyarázatában alkalmazza az következményt a digitális technológia elsajátított természettudományi segítségével is) leír/ fogalmakat, koncepciókat és megmagyaráz egyszerűbb elméleteket, ezzel bizonyítja, jelenségeket/ folyamatokat, a hogy érti a természetet mint tantervi célokkal összhangban kölcsönösen összefüggő egészt d) ismeri az okság elvét c) az adatokat/fogalmakat értelemszerűen összeköti, egyszerű hierarchikus stuktúrába rendezi/szervezi d) ismeri az okság elvét | 3 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 1. építőeleme: A JELENSÉGEK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE Az egyén felismeri, megmagyarázza és értékeli a természeti és technológiai jelenségek, folyamatok, törvényszerűségek magyarázatát és azok rendszerbeli összefüggéseinek értelmezését… amit úgy bizonyít, hogy: 1.2. FORRÁSOKBÓL MEGFELELŐ ÉS LÉNYEGES INFORMÁCIÓKAT SZEREZ A FOGALMAK ÉS JELENSÉGEK MAGYARÁZATÁHOZ, VALAMINT ISMERI/ALKALMAZZA A TUDOMÁNYOS TUDÁSBÁZISOKAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) információkat gyűjt a közvetlen a) a jelenségek magyarázatához a) az adott forrásokból megfelelő a) önállóan adatokat/ a) önállóan megkeresi az összes környezetéből és megfelelő konkrét szituációkból adatokat/ információkat gyűjt a információkat keres a szükséges adatot/információt, forrásokból és különböző megfelelő magyarázathoz, és megfelelően magyarázathoz kritikusan értékeli azokat b) megkülönbözteti a való és a forrásokból gyűjt információkat hivatkozik a forrásra b) különböző forrásokat ismer és a forrás relevanciája és képzelt világot b) megítéli, hogy a forrás b) felismeri az ajánlott adatbázis használ, megfelelően hivatkozik megbízhatósága szempontjából, képzeletbeli vagy valós alapú-e jellemzőit rájuk megindokolja/magyarázza a c) használja a javasolt releváns c) megítéli a különböző választását és megbízható adatbázisokat forrásokból származó adatok/ b) keres, ismer és használ (meghatározott adatot keres) információk megfelelőségét és a néhány releváns és forrás megbízhatóságát megbízható adatbázist, saját d) ismeri és használja a javasolt adatgyűjteményt alakít ki és releváns és megbízható használ adatbázisokat c) a használati célnak/funkciónak megfelelően rendszerezi az adatokat/ információkat (forrásokat) d) következetesen hivatkozik a forrásokra, az adott szakterület standardjainak megfelelően | 4 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 1. építőeleme: A JELENSÉGEK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE Az egyén felismeri, megmagyarázza és értékeli a természeti és technológiai jelenségek, folyamatok, törvényszerűségek magyarázatát és azok rendszerbeli összefüggéseinek értelmezését… amit úgy bizonyít, hogy: 1.3. FELISMER, HASZNÁL ÉS ALKOT KÜLÖNBÖZŐ SZEMLÉLTETÉSEKET, MODELLEKET ÉS ANALÓGIÁKAT TARTALMAZÓ (TUDOMÁNYOS) JELENSÉGMAGYARÁZATOKAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) egyszerű szemléltetések a) a megfigyelt a) a megfigyelt a) (ismeretterjesztő jelleggel) a) a komplexebb segítségével (nem-verbálisan természettudományi természettudományi magyaráz természettudományi természettudományi és verbálisan) leír/magyaráz jelenségek/ folyamatok jelenségek/ folyamatok jelenségeket/folyamatokat jelenségek/folyamatok, természettudományi főbb jellemzőit egyszerűbb főbb jellemzőit egyszerűbb megfelelő ábrázolásokkal, technológiai folyamatok jelenségeket és folyamatokat a ábrázolásokkal, modellekkel és ábrázolásokkal, modellekkel és modellekkel és analógiákkal, magyarázatához megfelelő közvetlen környezetében analógiákkal, kreatív módon analógiákkal, kreatív módon (szóban, írásban, a digitális ábrázolásokat, modelleket és b) megkülönbözteti a modellt és a magyarázza magyarázza technológia segítségével is) analógiákat alkot és használ valós objektumot/ jelenséget/ b) megkülönbözteti a modellt és a b) a természettudományi b) ugyanazt a természettudományi (szóban, írásban, a digitális folyamatot valós objektumot/ jelenséget/ jelenségek/ folyamatok jelenséget/ folyamatot technológia segítségével is) folyamatot szemléltetéssel/ modellel való különböző fajta modellekkel b) összehasonlítás alapján megítéli magyarázatába belefoglalja a magyarázza, és felismeri az a modellek és analógiák főbb jellemzőket és a fontos egyes modellek hiányosságait és megfelelőségét (előnyök és részleteket előnyeit korlátok) c) egyszerű modelleket alkot és c) tudja, hogy a jelenségek/ c) megkülönbözteti a tudományos használ, felismeri azok korlátait folyamatok tudományos és nem tudományos magyarázata magyarázatokat ellenőrzött tényeken és d) ismeri a jelenségek/ törvényszerűségeken alapszik folyamatok nem tudományos d) kezdi megkülönböztetni magyarázatának negatív a tudományos és nem következményeit, és tudja, hogy tudományos magyarázatokat a tudományos magyarázatok ellenőrzött tényeken és összefüggéseken alapulnak, de korlátozott az érvényességük területe | 5 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 1. építőeleme: A JELENSÉGEK TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE Az egyén felismeri, megmagyarázza és értékeli a természeti és technológiai jelenségek, folyamatok, törvényszerűségek magyarázatát és azok rendszerbeli összefüggéseinek értelmezését… amit úgy bizonyít, hogy: 1.4. FELISMERI ÉS MEGMAGYARÁZZA A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS LEHETSÉGES ALKALMAZÁSÁT, HATÁSAIT ÉS KÖVETKEZMÉNYEIT AZ EGYÉNRE, TÁRSADALOMRA ÉS KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) a bemutatott technológiai b) a tudományos és technológiai a) felismeri azokat a tudományos a) megkülönbözteti az alapvető a) példákat hoz alapvető találmányok esetében elmondja találmányok esetében leírja és technológiai találmányokat, és applikatív kutatásokat, és és applikatív kutatások a mindennapi életben való a használatuk szempontjait, amelyek használata jelentős ismeri a természettudományi megállapításainak az használatukat és felsorolja annak hatással van az egyén életének ismeretekben betöltött alkalmazására, és kritikusan következményeit minőségére, és értékeli azok szerepüket megítéli azok hatását és következményeit az egyén, a b) érti (felismeri és magyarázza) következményeit az egyénre, a társadalom, a természet és a a természettudományi és társadalomra, a természetre és környezet szempontjából technológiai tudás pozitív a környezetre vonatkozóan és negatív hatásait és b) előrelátja a természettudományi következményeit az egyénre, a és technológiai tudás társadalomra, a természetre és alkalmazásának lehetséges a környezetre vonatkozóan következményeit hipotetikus szituációkban | 6 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.1. FELISMERI ÉS MEGÍTÉLI AZOKAT A TARTALMAKAT, AMELYEK LEHETŐVÉ TESZIK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁST, ÉS MEGHATÁROZZA A KUTATÁSI PROBLÉMÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) a mindennapi életében/ a) a környezetében/példák a) a mindennapi életében a) megítéli a tartalmak a) megindokolja a tartalmak környezetében mentén/saját tapasztalatai felismeri a természettudományi természettudományi természettudományos alapú természettudományi alapján felismeri a szempontból kutatható kutatásának lehetőségeit és kutatásának célszerűségét és az tartalmakat figyel meg/érzékel/ (természettudományi alapon) tartalmakat célszerűségét interdiszciplináris megközelítést ismer fel … kutatható tartalmakat b) saját szavaival kutatási kérdést b) megítéli, mely tartalmakban tud b) megítéli, mely tartalmakban tud b) saját szókinccsel különböző b) saját szavaival kutatási kérdést fogalmaz meg (az adott körülmények között) (az adott körülmények között) állításokat mond számára fogalmaz meg c) javaslatokat tesz arra, milyen önállóan természettudományi önállóan természettudományi érdekes természettudományi c) javaslatokat tesz arra, milyen módon lehet a kiválasztott alapon kutatni, és alapon kutatni, és témákról módon lehetséges a kiválasztott témákban egyszerűen megfogalmazza a kutatási megfogalmazza a kutatási c) példák/élmények mentén témákban egyszerűen (természettudományi problémát problémát javaslatot tesz arra, mit és (természettudományi alapon) alapon) kutatni, a javaslatait c) javaslatokat tesz arra, milyen c) megindokolva javaslatokat hogyan tudna kutatni számára kutatni megindokolja módon lehet (források tesz arra, milyen módon lehet jellemző módon segítségével vagy anélkül) (források segítségével vagy a kiválasztott témában anélkül) a kiválasztott témában természettudományi természettudományi alapon alapon kutatni, a javaslatait kutatni, a javaslatait értékeli megindokolja | 7 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.2. KUTATÁSI KÉRDÉSEKET TESZ FEL ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) saját szókinccsel kérdéseket a) különböző értelmes kutatási a) a kutatandó problémára a) az elsajátított a) az elsajátított tesz fel a környezetével és kérdéseket tesz fel a összpontosít, érdeklődésének természettudományi tudás természettudományi tudás érdeklődésével kapcsolatos környezet megfigyelése, saját megfelelő kutatási kérdéseket alapján és tágabb kontextusban alapján és tágabb kontextusban természettudományi gondolkodása vagy érdeklődése tesz fel kutatási kérdéseket fogalmaz (minőségi) kutatási kérdéseket tartalmakkal kapcsolatban alapján b) az elsajátított meg fogalmaz meg természettudományi tudás b) kísérletekkel ellenőrizhető b) (iskolai körülmények között) alapján különböző kérdőszavak kutatási kérdéseket tesz fel kísérletekkel ellenőrizhető segítségével kutatási kérdéseket c) a kutatás eredményeinek kutatási kérdéseket tesz fel fogalmaz meg leírásában felismeri a lehetséges c) a kutatás eredményeinek kutatási kérdést leírásában felismeri a lehetséges kutatási kérdés(eke)t | 8 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.3. MEGFELELŐ FELTÉTELEZÉSEKET/HIPOTÉZISEKET FOGALMAZ MEG A KUTATÁSHOZ/KÍSÉRLETHEZ/PRODUKTUMKÉSZÍTÉSHEZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) találgatja/megjósolja, mi a) a kutatási kérdés és saját a) a kutatási kérdés alapján a) a kutatási kérdés alapján a) a kutatási kérdés és tudása történik a kutatás során tapasztalatai alapján megjósolja, előrejelzi, mi fog történni a tudáson alapuló hipotézis(eket)t alapján tudományosan (milyenek lesznek a jelenségek mi fog történni a kutatás kutatás során, illetve mi lesz a állít fel ellenőrizhető hipotézist állít fel a megfigyelés során), illetve mi során, illetve mi lesz a kutatás kutatás eredménye b) olyan hipotéziseket fogalmaz b) olyan hipotéziseket fogalmaz lesz az eredmény (és miért) eredménye b) az előrejelzés/hipotézis meg, amelyek függő meg, amelyek függő b) az előrejelzés/hipotézis megfogalmazásában ilyen és független változót is és független változót is megfogalmazásában ilyen kérdéskere válaszol: Hogyan/Mi tartalmaznak, aminél „Ha/ tartalmaznak kérdésekre válaszol: Hogyan/Mi történik, ha megváltoztatjuk a/ Amennyiben ..., akkor, ... mivel/ c) szakmailag és a kutatási kérdés történik, ha megváltoztatjuk a/ az ...?, aminél figyelembe veszi, mert…” típusú mondatokat függvényében értékeli a az ...? mi változik, és mi nem használ hipotéziseket c) az előrejelzése magyarázatához c) az előrejelzését tapasztalattal/ c) értékeli a hipotézist, és d) az adott (iskolai) körülmények felidézi személyes tapasztalatát/ előzetes tudással indokolja meg különbséget tesz az indokolatlan között kutatással ellenőrizhető előzetes tudását feltételezés és a hipotézis között hipotéziseket állít fel és d) adott hipotézisből kiolvassa a különböztet meg függő és független változót e) adott hipotézisből következtet a kutatási kérdésekre, és kiolvassa a függő és független változót | 9 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.4. (A TUDOMÁNYOS KUTATÁSNAK MEGFELELŐEN) MEGTERVEZI A KUTATÁS LEFOLYÁSÁNAK LÉPÉSEIT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) két javasolt mód közül a) megtervezi a kutatást, és a) (biztonsági szempontból is) a) (biztonsági szempontból is) a) megtervezi a kutatást, kiválasztja a megfelelőbbet végiggondolja, mi minden lehet megtervezi a kutatást, és megtervezi a kutatást, és meghatározza a tényezőit, a b) javaslatot tesz arra vonatkozóan, hatással annak lefolyására/ meghatározza, mit/melyik meghatározza a kulcsfontosságú vizsgált változókat (állandókat), hogyan bonyolítaná le a kimenetelére (biztonság változót fogja változtatni és tényezőket (függő és független és előrelátja kölcsönös kutatást (az egyes lépések szempontjából is) hogyan, továbbá azt, mi lesz változók, állandók) hatásukat sorrendje), mit fog megfigyelni b) leírja a kutatás lefolyását, változatlan b) elkészíti a kutatási tervet, b) adatokat gyűjt a tervezett és/vagy mérni, valamint hogyan beleértve az adatgyűjtés b) leírja a kutatás lefolyását, előrelátja az adatgyűjtés kutatások etikus és biztonságos szavatolja a biztonságot és feljegyzés módját is előrelátja, milyen adatokat kvalitatív (pl. megfigyelés) és lebonyolításáról, előrelátja (megfigyelés, mérés) fog a kutatás során gyűjteni és kvantitatív (mérés) módjait a lehetséges veszélyeket, c) egyszerű példák mentén hogyan (megfigyelés, mérés) c) megbízható kísérletet készít, és megfelelő biztonsági megítéli, megbízható-e a c) példák mentén megítéli a ismeri annak a jelentőségét intézkedéseket tervez (a kísérlet, vagy sem kísérlet megbízhatóságát, és d) megfelelő mintát javasol a gyűjtött adatokra vonatkozóan ismeri a jelentőségét kutatáshoz is) d) megtervezi, milyen e) megtervezi/kiválasztja a kutatás c) elkészíti a kutatási tervet, segédeszközökre lesz szüksége a fajtájának és/vagy a méréseknek kiválasztja az adatgyűjtés kutatás során megfelelő segédeszközöket, és kvalitatív és kvantitatív előrelátja a mérések szükséges módjait (digitális technológia számát segítségével is), számol az adatgyűjtés/mérés során fellépő f) a kiválasztott kutatásokban szubjektivitással/ objektivitással kontroll (referens) kísérletet is tervez/felismer d) megbízható kísérletet tervez, g) ismeri a kutatások tisztában van a jelentőségével megismételhetőségének és a korlátaival fontosságát | 10 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.4. (A TUDOMÁNYOS KUTATÁSNAK MEGFELELŐEN) MEGTERVEZI A KUTATÁS LEFOLYÁSÁNAK LÉPÉSEIT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ e) a kutatás során javaslatot tesz megfelelő mintavételre és mintára, figyelembe véve a statisztikai törvényszerűségeket (nagyság, összetétel, véletlenszerűség, reprezentativitás, kizáró kritériumok) f) a kutatás és/vagy mérés fajtája függvényében megtervezi/ kiválasztja az eszközöket, és megfelelő számú mérést tervez g) a kutatásokban kontroll (referens) kísérletet tervez/felismer, valamint megkülönbözteti az ellenőrzést és az ellenőrző kísérletet h) ismeri a bizonytalanságra okot adó tényezőket a mérés során, és tudja, hogy minden mérésnek korlátozott a pontossága (a szisztematikus és a véletlenszerű hiba hatása) i) megindokolja a kutatás megismételhetőségének jelentőségét | 11 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2. 5. BIZTOSÍTJA A KUTATÁS BIZTONSÁGOS, FELELŐSSÉGTELJES ÉS TERVSZERŰ LEBONYOLÍTÁSÁT, VALAMINT MEGFELELŐAN ALKALMAZZA A SEGÉDESZKÖZÖKET ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) a vizsgálat során követi az a) a vizsgálat során követi az a) a vizsgálat során követi a a) a vizsgálat során követi a a) a vizsgálat során követi a utasításokat, gondoskodik a utasításokat/ munkatervet, munkatervet/ utasításokat, munkatervet/ utasításokat, munkatervet/ utasításokat, saját, mások és a környezete gondoskodik a saját, mások gondoskodik a saját, mások gondoskodik a saját, mások azt biztonságosan és biztonságáról; etikusan bánik a és a környezete biztonságáról; és a környezete biztonságáról; és a környezete biztonságáról, felelősségteljesen végzi el, szervezetekkel és azok részeivel etikusan bánik a szervezetekkel etikusan bánik a szervezetekkel etikusan bánik a szervezetekkel etikusan bánik a szervezetekkel b) alkalmazza a megfelelő és azok részeivel és azok részeivel és azok részeivel és azok részeivel, ismeri (mindennapi) segédeszközöket, b) (az utasításnak megfelelően) b) (az utasításnak megfelelően) b) előkészíti a vizsgálathoz a veszélyes, etikátlan és feljegyzi az észrevételeit/ a előkészíti a vizsgálathoz előkészíti a vizsgálathoz szükséges segédeszközöket, felelőtlen kivitelezés lehetséges mérés eredményeit szükséges segédeszközöket, szükséges segédeszközöket, azokat önállóan és megfelelően következményeit alkalmazza a megfelelő egyszerű alkalmazza a megfelelő egyszerű alkalmazza b) önállóan és megfelelően segédeszközöket, feljegyzi segédeszközöket, feljegyzi c) szisztematikusan feljegyzi az alkalmazza a segédeszközöket, az észrevételeit/ a mérés az észrevételeit/ a mérés észrevételeit; helyesen leolvassa a gyártó utasításainak eredményeit eredményeit a mért értékeket, valamint megfelelően megfelelően felírja őket c) szisztematikusan feljegyzi az (mértékegységgel...) észrevételeit; helyesen leolvassa a mért értékeket, valamint megfelelően felírja őket (mértékegységgel, a lehetséges mérési hibával) d) javaslatot tesz alternatív mérőeszközök használatára | 12 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.6. RENDSZEREZI, ELEMZI ÉS ÉRTELMEZI (A KUTATÁS SORÁN KAPOTT) ADATOKAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) az adatokat egyszerű a) az adatokat kiválasztott a) az adatokat kiválasztott a) az adatokat rendszerezve, a) az adatokat rendszerezve, ábrázolásokkal mutatja be ábrázolásokkal mutatja be ábrázolásokkal mutatja be megfelelően ábrázolja) megfelelően ábrázolja) b) a megfigyelés, illetve egyszerű b) a szemléltetésekből adatokat b) a rendezett adatokban (a digitális technológia (a digitális technológia kutatás megállapításait rá olvas le, és megállapításokat/ felismeri a lehetséges segítségével is) segítségével is), megindokolja jellemző módon elmagyarázza következtetéseket fogalmaz meg egyszerűbb összefüggéseket/ b) elemzi az adatokat, felismeri a a választott ábrázolási módot a várt hangsúly függvényében c) felismeri az adatokban szabályszerűséget, köztük fennálló összefüggéseket (kikerüli az ábrázolásokkal való a lehetséges egyszerűbb következtetéseket fogalmaz meg (okok és következmények) manipulációt) összefüggéseket/ mintát és esetleges mintákat, azok alapján törvényszerűségeket és b) szisztematikusan elemzi az következtetéseket fogalmaz meg adatokat, felismeri a köztük c) az adatokat megfelelő tudás fennálló összefüggéseket és szakszókincs alkalmazásával (okok és következmények) értelmezi, ismeri az és esetleges mintákat, azok egyszerűsítés lehetséges alapján törvényszerűségeket csapdáit és következtetéseket fogalmaz meg, figyelembe véve az d) megkülönbözteti a adatok megbízhatóságát és az feltevéseket, bizonyítékokat általánosítás csapdáit és következtetéseket; c) az adatokat megfelelő/ megállapítja, hogy az állítások/ érvényes tudás és szakszókincs következtetések (természet) alkalmazásával értelmezi, ismeri tudományosan kapott adatokon az adatokkal való manipulálás alapszanak-e lehetőségeit, azokat kikerüli d) megkülönbözteti a feltevéseket, bizonyítékokat és következtetéseket; megállapítja, hogy az állítások/ következtetések (természet) tudományosan kapott adatokon/ bizonyítékokon alapulnak-e | 13 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 2. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS, ADATOK ÉS BIZONYÍTÉKOK ÉRTELMEZÉSE Az egyén kísérleteket/kutatásokat ír le, tervez, végez és értékel; kérdések természettudományos tárgyalására tesz javaslatokat; különböző ábrázolásokban és különböző módokon természettudományosan adatokat, állításokat és érveket elemez, értékel; megfelelő következtetéseket von le… amit úgy bizonyít, hogy: 2.7. ELEMZI (KRITIKUSAN ÉRTÉKELI) A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁT, JOBBÍTÓ JAVASLATOKAT TESZ, ÉS BEMUTATJA A KUTATÁS EREDMÉNYEIT ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS KÖZÉPISKOLA 1. NOSZ 2. NOSZ 3. NOSZ a) részt vesz irányított vitában a) értékeli a kutatás lebonyolítását, a) értékeli a kutatás lebonyolítását, a) elemzi a kutatás lebonyolítását a) elemzi/értékeli/ reflektálja a arról, mi minden befolyásolja a változásokat (jobbításokat) kiemeli a lényeges hiányosságait (kutatási kérdések kutatás lebonyolítását (kutatási kutatás lefolyását, változásokat javasol a kivitelezéséhez és korlátait feltevése; pontosság/ az kérdések és hipotézisek (jobbításokat) javasol a b) javaslatot tesz arra, mit lehetne b) megfontolja, mit csinálna a eredmények megbízhatósága; feltevése; pontosság/ az kivitelezéséhez még kutatni kutatás megismétlésekor (vagy gazdaságosság; a lebonyolítás eredmények megbízhatósága; b) javaslatot tesz arra, mit lehetne c) leírja/bemutatja a kutatás váratlan eredmények esetén) biztonságossága...) gazdaságosság; a lebonyolítás még kutatni lefolyását, és válaszol a másképp, új kutatási kérdéseket b) jobbításokat, illetve alternatív biztonságossága; a minta c) részt vesz a kutatásról szóló kérdésekre tesz fel lebonyolításokat javasol megfelősége; mérési beszélgetésben, és magyarázza c) bemutatja a kutatás c) bemutatja a kutatás egyes pontatlanság...), és kiemeli a a kutatást egyes fázisait, részt vesz a fázisait, aktívan részt vesz a lebonyolítás hiányosságait következtetésekről szóló vitában következtetésekről szóló vitában b) esetleges változásokat, célszerű és reális jobbításokat, illetve alternatív lebonyolításokat javasol c) különböző módokon (a digitális technológia segítségével is) bemutatja a kutatást (leírja az egyes fázisokat, illetve a teljes kutatást, és vitázik róla), vitát folytat a következtetésekről | 14 Természettudományos műveltség | Meghatározás és építőelemek A természettudományos műveltség 3. építőeleme: A TERMÉSZETTUDOMÁNYOKHOZ VALÓ VISZONY Az egyén megfelelő viszonyt (értékeket, álláspontot, meggyőződést...) és proaktív viszonyulást alakít ki a természet, a környezetvédelem, a természettudományok és kutatás iránt, amit úgy bizonyít, hogy: 3.1. A TERMÉSZET RÉSZEKÉNT TEVÉKENYKEDIK, FELELŐSSÉGTELJESEN VISZONYUL A TERMÉSZETHEZ ÉS A KÖRNYEZETHEZ 3.1.1. tisztában van a természetben betöltött szerepével, amely a természet teljességének és összetettségének, valamint a résztvevők kölcsönös függésének megértéséből fakad 3.1.2. felelősségteljesen viszonyul a természethez és a környezethez úgy, hogy: • tisztában van a cselekedetei következményeivel, valamint az embernek a természetre és a környezet egészére gyakorolt hatásával • a környezetvédelem, illetve fenntartható fejlődés elveivel összhangban viselkedik • hozzájárul a környezeti, illetve természetvédelmi problémák észleléséhez, a tudatosításához és megoldásához, valamint a figyelemfelkeltéshez mind szűkebb és tágabb környezetében • etikus viszonyt igyekszik kialakítani valamennyi élőlény iránt, valamint a biológiai sokszínűség megőrzése érdekében 3.1.3. érdeklődést tanúsít a természet megfigyelése, tanulmányozása és megélése iránt 3.1.4. a természetben ihletet és forrást keres a minőségi életet biztosító jó közérzethez 3.2. MEGFELELŐ VISZONYT ALAKÍT KI ÉS TANÚSÍT A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS IRÁNT 3.2.1. támogatja a természettudományokat, tiszteli azok (új) vívmányait mint alapvető civilizációs vívmányokat úgy, hogy: • figyelembe veszi/elismeri a különböző természettudományi szempontokat, alkalmazza a tudományosan bizonyított tényeket és vívmányokat a fenntarthatóság érdekében • a megállapításokhoz vezető úton szükségesnek tartja a logikus és pontos eljárásokat • tisztában van az egyes természettudományok körében végzett kutatások metodológiájának fontosságával • tudatában van a (természet)tudományoknak az élőlények életminőségére kifejtett hatásával, valamint a fenntartható fejlődés érdekében kifejtett megoldáskereséshez való hozzájárulásával • felelősségteljesen és etikusan alkalmazza a (természettudományos) tudását 3.2.2. érdeklődést tanúsít a természettudomány/természettudományos kutatás iránt, amit úgy bizonyít, hogy: • érdeklődő és kritikus viszonyt alakít ki a természettudományok, természettudományi vívmányok, jelenségek... iránt • hajlandóságot (örömöt) mutat a természettudományos kutatás mint a természettudományi ismeretek és képességek/készségek elmélyítésének módja iránt • ismerkedik a természettudományokra jellemző szakmákkal, és megvizsgálja a karrierlehetőségeket | 15 NA-MA POTI sorozat ISSN 2820-4182 A sorozat szerkesztője: Jerneja Bone Természettudományos műveltség Meghatározás és építőelemek A kiadvány eredeti címe: Naravoslovna pismenost; Opredelitev in prikazi Szerzők: mag. Andreja Bačnik, Simona Slavič Kumer, Edita Bah Berglez, mag. Sabina Eršte, dr. Nikolaja Golob, dr. Ana Gostinčar Blagotinšek, ddr. Melita Hajdinjak, Simona Hartman, Gašper Ivančič, Sabina Kljajić, dr. Janja Majer Kovačič, dr. Aleš Mohorič, Bernarda Moravec, dr. Nina Novak, dr. Jerneja Pavlin, dr. Robert Repnik, Tanja Vičič Magyar nyelvre fordította: Pisnjak Mária Magyar nyelvi lektor: dr. Lukács Lajos Tervezés: Simon Kajtna Grafikai szerkesztés: ABO grafika, d. o. o., képviseli: Igor Kogelnik Kiadta: Zavod RS za šolstvo A kiadót képviseli: dr. Vinko Logaj Online kiadás Ljubljana, 2022 A kiadvány ingyenes. A kiadvány hozzáférhetősége: www.zrss.si/pdf/Naravoslovna_pismenost_gradniki_MAD.pdf Készült a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió (Európai Szociális Alap) közös anyagi támogatásával. A kézikönyv a 2016–2022 közt megvalósult NA-MA POTI projekt keretében jött létre, amelynek a vezetője Jerneja Bone volt. Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 127055363 ISBN 978-961-03-0743-3 (PDF) | 16 | 17