MÖRSZKA KRAJI

Véi»sztveni, poiitiesi?! kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
G- zds&ági-, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsiio:
i'.
leta 24.,
[/« !2., meszecsno 4 . V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: évre 24, lU évre I2, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Rediíelsztvo i opravnistva Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. IVi.-SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posilaio i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak
vissza.
cm:
Cejna inseratov za □
Izjave, poszlano, odprta píszma !"50., rédets veliki 1 -., máli ogiász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt,_
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Wvilttér és hasonlók I 50. rendes hirdetés 1— Apró hirdetés 070 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
Vend-szlovenszki kulturni szvétek.
Velke znamenitoszti szvétek je bio na Peter, Pavla dén po poldnévi v Sztrükovcí Küzmics Stevana vendszlovenszkoga dühovnika, piszátela i pesznkia rodjenyá hizse dvoriscsi. Na nyegovoga rodjejnya 200 sztotno lejtnico je z-zahválnoszti z-szpoumenk táblov oznamejnila verszka i jnárodna obcsűtnoszt ono prouszto málo hizso, stera na tisztom meszti sztojí, gde je té odlícsni piszátel obprvim zagledno eto vendszlovenszko zemlou szijajou-csega míioga szunca tráke. Vu cérkevnom krouzsi drzsáni piszátelsztva ouszvetek je bio tou, k-síeromi szo sze z krajíne ouz-dalecs krajouv vu velikoj vnozsini szpravili vküp sztancsarje i z pozdignyenov pobozs-nosztjov szo aidiivali onoga mouzsa szpou-ínenki, steri je obprvim gúcsao v-pisznie-nom maternom jeziki k szvojim bratom, po onom korenom, csísztom, sztárom, szlo miszkom idiomi, steri je vise jezero lejt drága őrocsina i varvani kincs bio szlo-venszkoga lüdsztva eti v-Prejkmurji zsi-voucsega.
Szpoumenka táblo je odkrilo z-cejle krajine brezi rázlocska vere i sztáve vu velikoj vnozsini vküp z-seregüvano prejk-inurszko lüdsztvo i tak ocsiveszno szve-dousztvo vcsínolo pouleg ocsákov szvoji vise jezerolejtnoga rneternoga jezika szvojega, vu stero m szo tak kraszno gúcsaii i predgali toga szvétka funkcionáriuske: dühovnici, mladénci i szrdce gibajocse peszmi szpejvali, naviszikoj sztubi sztojécsi peszmarje ino igre khourusa kotrige.
On jezik vu sterom Küzmics Stevana versusje donijo, je nej táksi jezik, steri bi sze k szvojoj szmrti priprávlao; nej je pokvarjeni krajtii jezik, nego té nájzdávnyejsi Izsni szlovenszki, koreni vendszlovenov nepokvarjeni právi sztári szlovenszki jezik, sleroga csisztoucsa je prava, liki te právi nepokvarjeni dzsündzs i rávno nika nekvarí nyega csisztoucse tou, ka sze vu píszanyi pikeliko ioucsi od drűgi szlávszki jezikov i fnyíh vorcanov
Ona szpoumenka tábla, stera Küz-micsa rodjenyá meszto oznamejni i osz-nájzsi, nej szamo nepreminyenoga pesznika szpoumenek vcsiní vekivecsnoga, nego i !-ednini v-mrarnorno táblo je notri vrejzano - i naveke kricsécse szvedousztvo toga, ka eto vendszlovenszko lüdsztvo nevklek-\nyeno, vemo osztáne k-onomi jezerolejt-nomi jeziki, steroga szo nyega ocsáci, prehodnik gúcsaii i vu steroga nücanyi je je do eti mao nigdár niscse nej zasztávlao.
Ouszvetka tálno naznanyüvanye nizse naszledüje :
;
Dvejsztotnelejtnice ouszvetek v Sztrükovci.
Peter i Pavla dén je veliki dén bio v Sztrükovci. Te je szvetila prejkmurszka evang. sinyoría szvojega nájvéksega színá, Küzmics Stevana surdanszkoga dühovnika rodjenyá 200 lejtnico.
Hizsa, stera na onom meszti sztojí, gde sze je té vendszlovenszke literature i našega jezika piszmeni osznovite! Küzmics St evan pred 200 lejtmi naroudo, je edna z-poviszkom zakrita mramorna tábla sznáj-zsiia; na presztranom dvoriscsi je z-gyali-csovim vejem i z-rouzsami lepou osznáj-zseni oltár, predganca, za peszmarszkí ino igre khorus tribün, na poszlühsávcqv racsün z-dészek zgotovlene sztolice, za cérkevne i szvetszke goszté z-velkov szkrbnosztjov z-vejom pregrajeno zouszebno meszto og-vüsano. Z Szobote dvá szploj napunyeniva autobisa, vszi fiakarje, automobili szo pelali na ouszvetek zselejoucso vnozsino. Z-cej-loga Prejkmurja escse i z-ti nájdalésnyi krajov brez rázlocska vadlüványe, z-kouli; peski, z-biciklimi szo hítili vu veliki sere-gaj lüdjé po potáj v-Sztrükovce pelajoucsi. Pred hízsov szo z-szvétoga píszma vzétim napíszkom kincsnate vráta bilé gnri po-sztávlene.
Po poldnévi ob drűgoj vöri szo zse tam bili z- oblászti sztráni okrajnoga g!a-vársztva, orozsniksztva, vojni i csesztnikov zavűpniki, gimnasiuma i pörgaszke soule profesorje i krajine vucsitelsztvo. Z dühov-nikov sztráni: Kovács Stevan sinyour, Siftár Károly bodonszkí, Hima Sándor morávszki, L u t h á r Á d á m püconszki, Goschenhofer Henrik radgonszki duhovnici i Skaiícs N. theologus (skoda, ka szo štirje falili i nej prestímali za vrejdno sze tá potrditi). Národa vnozsína sze je szprávi'a vküp, kak velke je zse dávno viditi nej bilou prilike. Dobro obseütejnye je pobűdilo vu Prejkmurcov düsi tou, ka je tak szvetszka, kak vojáska obiászt v-tak lejpom racsúni tál vzéla pri Küzmics Stevana ouszvetki. Z-szvoje sztráni tou za veiko prestímamo i odkrito vöpovejmo, ka je tou tak v- rédi. Ár med obiászíjov i rávnitelmi i med ravnanimi sze li tak má vöosznoviti vüpaznoszt, prerazinejnye i zselna sztáva, csi tiárod vidi, ka sze od-nyíh prestíma i nyegov nájdragsi kincs: jezik vero i one, kí szo vu preminoucsi vrejmenaj tá osznávlali, gájili, postüje.
Pod Bakó Károly sztrükovszkoga vucsitela inujszterszkim vodsztvom sztrü-kovszke dnlárde i igre khourusa z-recsmi vönepovejdanoga, dűso i szrdcá nadigáva-
joucsega lejpoga z-igrov szprevájanoga szpejvanya dugó nepozábijo, kí szo je vzsívati priliko meli. Naj vzemejo poszlüh-sávcov szrdcsno hválo! Pred oltárom je Kovács Stevan sinyour vu szrdce gíba-joucsoj molitvi aldiivao Küzmics Stevani, vö pozdignovsi tou pravico, ka sto szamo tejli zsivé, nyega szpoumenek prvie prejde, kak nyegov grob zaraszté; ali kí goszpodni zsivé za düsevna sze szkrbí, nyegov szpou menek vu zahváini s^rdeáj na veke zsivé. Siftar Károly bodonszki diihovnik je vu szvojoj predgi Küzmicsa, kak nouvoga zákona na nas vendszlovenszki jezik obra-csitela i prvi peszmeni kníg piszátela dícso, v-steroj je doj odkrita na narodjenya hizse sztejno posztávlena mramorna szpoumenka tábla na steroj ete napíszek sztojí: „V etój hizsi sze je naroudo Küzmics Stevan 1723." Pod napiszkom sze pa biblie obrázka vidi v-kamen vrejzana. Obri table na sztejni pa: ,Díka nyemi" napiszek.
Z-veikov náléz'nosztjov szmo poszluh-sali po Luthár Ádám duhovniki naprejdáni Küzmicsa zsítka szpísz, ki je szvoje vcse-nyé,v Bedenícskoj souli (Kancsevci) zacsno, szledi v Soproni, v- Győri nadaljávao i v-Pozsoni dokoncsao. Pouleg tisztoga vrej-mena réda je vucsitel bio v-Nemes-Csoóí, odkud ga je surdanszka ártikuláriska gmajna (somogy v.) pozvala za dühovnika.
Zse v-Nemes-Csoói je píszao eden kátekizmus, eztenyá i racsúnanya knige po vendszlovenszkom jeziki. Kak sur-danszki diihovnik je zacsno to nájvékse szvoje delo, nouvoga zákona dojobrácsa-nye, steroga je v-Haile várasi (v-nemskom) 1771 leti dao vöstampati. Píszao je escse cérkevne peszmi, ali té je zse nej mogao vödati, ár je prvie mrou, i Bakos János Krízsevszki dühovnik je je dao vö v-1781. leti. Nyegov fatnííiszki zsítek je doszta vdárcov doszégnolo. Zseno je za mláda zgübo, zamláda szta inrlej dvej jedínívi deteti. Za vere volo je doszta trpo, szam od szébe píse ka je za nyé volo vecskrát zaprejti bio. Vö je premíno v 1779-tom vu 56 lejt sztaroszti. Práh nyegov vu Surdanszkom brütivi pocsíva.
Sztrükovszska mladézen je med velikim navdüsenyem i z z-prílicsnim govo-rejnyem deklamálivala i neprejdála: Vucsák Lajos po Fiiszár Jánosi na tou priliko píszani: ..Küzmics Stevana 200 ltjtni szpoumenek" deklamátio. Toga vezdás-nyega vrejmena zsivoucsega pesznika szo nazoucsi szrdcsno pozdrávlali. bodoucsi
Siftár Pavel i Siftár Sándor: Küzmicsa edno, edno, peszem; Siftár Irma pa vo-
grszki: „Csti szvéti evangeliom" píszao Sántha Károly. Szélessy Olga goszpodi-csina je z rejtko prijétnini glászom solo popejvala. Vszi szo navdűseno plouszkanye i pozdrávlanye doubili od poszlühsávcov.
Ouszveíek sze je z-: „Trdi grád je nas Boug zmozsni" cérkevne peszmi po navdűsenom popejvanyi, stero je ta velika vnozsina vküpno z-daiárdov, sztojécs z-odkritov glavouv, z-düsevnim veszeljom popejvala, — dokoncsao.
Potom sze je ta vnozsina zdignola i vu szrdci i dűsi pobiidjenim i nepozáble-nim veszéljem odhajala, k-szvojemi doumi. Veszelica sze je v Siftár Miháiya i Siftár Stevana gosztilni presztoraj do zouri zvrsá-vala i nadaljávala eto cejioga Prejkmurja, ali odlocsno Szírükovszke vészi sze do sztájajoucse szpoumenka veszeljé.
Sztrükovszki Küzmicsa szvétek sze je z-náj vugodnejsim nászhajom dokoncsao. Vu nazoucsi bodoucsi dugó bode zsivejla ona navdűsenoszt, z-sterov szo nyíh szrdcá napunyena Privszemtom pa Ktizmics Stevana szpoumenek z-isztinszkim tálom li tak bo-demo postüvali, csi on jezik, steroga je on v pisznieni jezik posztavo, nedopüsztímo tázasiskati, ali Boug zná za káksi krajni jezik degratejrati, nego ga drzsímo za náj-jaksi jezik na szvejti, ár je tou nas materni jezik. Ali bi sze pa najsao táksi blouden cslovek, ki bi za toga volo grajao afriké csrnkavca, steri szvojo csarne kouzse mater za nájprijéinejso zsenszko drzsi, ar nyerni jemati?Tak szmo mi z nasim szlovenszkim jezikom. Jesztejo, ki ga counivajo, poni zsávajo, za gnűsznoga ga pravijo Ne-márajmo, — naj ga právijo, mí li szmehémo na tou. Mí té jezik, kak ocsákov nasi jezik, obarjemo i ovak nedopüsztímo vöprepraviti, csi nam i vszérn vendsžlo-venom vőnevrejzsejo jezika, — za mámo szenyo i z d ejnye drzsi m o, kí tou stíma kaj jezerolejtni jezik, steri piszá-telsztvo má, steri je Küzmicse meo, de mogoucse vösztrejbiíi, ali pa z-drügim na-mesztiti. — Zakaj je obrno Küzmics doj szvéto píszmo na vendszlovenszki jezik? Vejm je te tüdi bilou zse Trúbára, Dalmatina i Terheva dojobrnyeno szvéto píszmo. Záto, ár je tak pravo, (Küzmics) ka mí vogrszki szlovenye tisztoga ovoga szlovenszkoga jezika nerazmimo. 1 tou je dnesz dén tüdi tak!
Vend kuítur ünnep.
Nagyjelentőségű ünnepség zajlott le Péter-Pál napjának délutánján Strukócon Küzmics István a vend pap-költő és műfordító szülőházának udvarán. Születésének 200-ik évfordulóján emléktáblával jelölte meg a vallási és nemzeti kegyelet azt a kis falusi házat, amelyben e kiváló költő először pillantotta meg a Vendvidék rónájára ragyogó napsugarat. Egyházi keretben irodalmi ünnepély volt ez' s a Vendvidék messze földről egybesereglett közönsége emelkedett, áhítatos lélekkel áldozott azon férfiú emlékének, aki először szólott népéhez irodalmi nyelven vendül, azon az őstiszta szláv idiomán, mely több mint ezer év óta féltve őrzött kincse prekmurje népének.
Emléktáblát leplezett le a Vendvidéknek vallás és rangkülömbség nélkül imponáló tömegben összegyűlt népe s e meg-
jelenésével nyilvánosan tett hitvallást apáinak j ezeréves nyelve mellett, amelyen oly ékesen szólottak az ünnepély funktionariusai, a szónokló papok és a szavaló ifjak. Az a nyelv amelyen Küzmics István versei zengenek, nem egy kihalni készülő nyelv hangja, nem elromlott tájszólás, hanem a legrégibb délszláv nyelv-családnak az eredeti vend népnek meghamisitatlan nyelve, amelynek tisztaságán keveset változtat az hogy helyesírási szabályai eltérnek más szláv nyelvek enemti szabályaitól.
Az az emléktábla, amely Küzmics Istvánnak kicsiny szülőházát ékesíti, nemcsak a nagy költő hallhatatlan emlékének a megörökítése, hanem egyben márványba vésett — minden időkre szóló — bizonyítéka annak, hogy a Vendvidék népe mindig hü lesz ahhoz az ezeréves nyelvhez, amelyen elődei szóllottak s amelynek használatában eddig senki meg nem akadályozta.
Részletes tudósításunk alább következik,
A Küzmics emléktábla leleplezése
Péter és Pál napján nagy esemény színhelye volt a csendes kis falu: Strukoc. Ekkor ünnepelte itt a prekmurjei evang. esperesség egyik legnagyobb fiának, méltó büszkeségének Küzmics Istán surdi evang. lelkész születésének 200-dik évfordulóját.
A házat, ahol 200 évvel ez előtt a vend irodalmi nyelv megalkotója és első művelője Küzmics István született, egy függönynyel eltakart márvány tábla díszítette, a tágas udvaron, zöldgalyakkal, virágokkal szépen feldíszített oltár, szószék, az ének és zenekar részére tribün, a halgatóság részére padok sora volt látható. Murska-sobotából két zsúfolva telt autobus, összes fiakkerek, autók szállították az ünnepre készülők nagy sokaságát, az egyszerű nép pedig Prekmurje legtávolabb részeiből is, vallás és nemzetiségi külömbség nélkül ki gyalog, ki biciklin, vagy más alkalmatosságon igyekezett, nagy rajokban az emberektől tarkáló Strukoc felé vivő utakon. A ház előtt szent írásból vet feliratokkal díszített diadalkapu volt felállítva.
Délután 2 órakor ott voltak már az okrajno glavarstvo, a csendőrség, katonaság és a többi hivatalok képviselői, a gimnasium s a polgári iskola tanári kara teljes számban, s a vidéki tanítóság. Az evang, lelkészi karból ott volt Kováts István esperes Siftár Károly bodonci, Hiina Sándo moravci, Luthár Ádám pucinci és Goschenhofer Henrik radgonai lelkész. Az érdeklődőknek pedig oly nagy, beláthatlan nagy serege, hogy ily sok népet együtt már régen nem láttam. A jelen levő prekmurjeikben jól eső érzést keltet, hogy a világi és katonai hatóság ily szép számban vett részt ezen Küzmics István emlékének szentelt ünnepen. A magunk részéről is elismeréssel emeljük ezt ki, hangsúlyozva ezt, hogy ennek igy kellene mindig lenni. Mert ható- ; ság és nép, kormányzók és kormányzottak közt ■ csak ugy fejlődik és állandósul megértés és szívélyes viszony, ha a nép azt látja, hogy intézői megbecsülik azt, vagy azokit, akik ő előtte tiszteletre méltók, megbecsülik az ő legdrágább kincseit: nyelvét és hitet, illetve azokat, kik a múltban ezeknek ápolói, fejlesztői voltak.
Az ünnepélyen Bakó Károly strukovci tanító ur vezetésével a strukovci jó hirü zenekar adott elő művészi zeneszámokat teljes precizitással, kisérve a vegyes kar énekét. A sikerhez ugy a fáradhatian vezetőnek, mint a tagoknak szívből gratulálunk rni is. Az oltár előtt Kováts István esperes tartalmas imában adózott Küzmics István
emlékének, kiemelve azt, hogy aki csak sajá testének él, annak emléke elvész előbb, min sirdombja elsimul, de aki az Urnák él él a lélek javait munkálja, annak emléke a halálo! szivekben örökké él. Siftár Károly bodonci lel kész ur ünnepi beszédében Küzmicsnek, min biblia fordítónak érdemeit méltatta és végül le leleplezte,szülőházában illesztett márvány emlék táblát, amelyre e felirat áll: V-etoj hizsi sze ji naroudo Küzmics Stevan 1723. A felírás alat pedig egy bilia képe látható.
Igen nagy érdeklődést keltet és feszül figyelemmel hallgatták mint végig Luthár Ádán pucinci lelkész ur felolvasását, aki Küzmics életé ismertette. Előadta, hogy a bedeneki iskolábai kezdet tanulni, majd Sopronban, 'Győrben éi Pozsonyban tanult. Az akkori kor szokáss szerint tanitóskodot Nemescsóban, utóbb pedig a surdi ártikuláris gyülekezetbe hivatott el lel késznek.
Már Nemescsóban irt egy Kátét, olvasó é! számtan könyvet vendnyelven Surdi lelkész korá ban pedig elkezdte legfőbb müve megírását, le fordította az újszövetséget, amely müvet Haliéba! adta ki 1771-ben. Irt még egyházi énekeket is de ezeket csak halála után nyomatta ki Bakos János krizsevcei lelkész. Családi életében sol csapás érte, nejét fiatalon elvesztette, megháltál kicsi korukban, gyermekei is. Hitéért sokat szenvedett, élte vége felé maga mondotta, hogy min lelkész maga többet ült a börtönben, mint sza< bad volt. Meghalt 1779-ben. Porai a surdi evang, temetőben nyugosznak.
Az ünnepélyen még strukovci fiatalság közöt szavaltak: Vucsák Lajos: Fiiszár János ez alkalomra irt „Küzmics István emléke" cimü köM teményet. Mostan élő vend költőnk igen tartali mas verséhez a jelen levők mind szívből gratu láltak.
Siftár Pál és Sándor: Küzmics egy, eg énekét Siftár Irma: „Olv&sdd el a szt. evang& liomát" Sántha Károlytól. Szélessy Olga sok énekelt. Az ünnepély befelyeződött: „Erösi várunk nekCwk az Isten« cimü egyházi énei éneklésével, melyet a közönség ez ének karra együtt zenétől kisérve, állva és levet kalappa nagy lelkesedéssel énekelt. Azután a sokasáj szét oszlott, lelkében és szivében lelkesedve é! megtelve végnélküli örömmel, melyet soha netti fog elfelejteni. — Folytatása volt az ünnepélynel Siftár Mihály és Siftár István vendéglőiben világos viradtik.
A strukóci Küzmics ünnepély a legszebb sikkerrel befejeződött. A jelen levők emlékében soká élni fognak azok a benyomások, amint it lelkünket megtöltötték. Küzmics István emiékél azonban csak akkor becsüljük meg igazán ha azt a nyelvet, amit ő irodalmi nyelvvé tettj elsinkofálni, vagy holmi tájszólássá ledegratálnij hanem ezt a nyelvet tartjuk, a világ legszebi nyelvének, mert ez a mi anyanyelvünk; Vagy ki volna oly ostoba, hogy megróná azt á szerecsen gyermeket, ki az édesanyját minden feketeség mellett is a legiobb asszonynak tartja? Így vagyunk mi is a mi vendnyelvünkkel. Sokan gúnyolják, kicsinylik, rut nyelvnek tartják, ára tartsák, mi csak mosolygunk ezen. Mi ezt a nyelvet, őseink nyelvét megőrizzük, s ha csak nyel' vünket, az összes vendembernek nyelvét ki néni vágják, ezt a nyelvet Jdirtani nem engedjük s hit] álmodozó az, aki azt hiszi, hogy ezeréves nyelvet, amelynek irodalma van, amelynek Küzj micsei voltak, kiirtani, vagy mással helyettesiten lehet. Avagy miért fordította le Küzmics a bibliá vend nyelvre. Hisz akkor is megvolt Trubar; Dalmatin és Terhev fordítása. Azért mert az mondta, hogy mi „magyar szlovének" azt I másik szlovén nyelvet nem értjük. És az igj van ma is 1
aLAszi.
HlltfiSISl,
Harangavatás Hodoson. Szép ünnepség keretében avatták fel Hodoson f. hó 1-én az uj templomharangot. Reggel 7 órakor a tűzoltóság kürtszava jelezte az ünnepély kezdetét. A tűzoltóság felvonulása után 10 órakor a nagyszámú hivők istenitiszteletre gyűltek össze a templomban, hol Kovács István esperes ur magyar és Q odi na István péterhegyi lelkész ur vend nyelvű magas szárnyalású alkalmi beszédekkel ismertették a nap jelentőségét, a melyek a hodosi énekkar elismert közreműködése az ünnepi hangulatot nagyban emeltek. Ennek megtörténte után d. u. 3 órai kezdettel Skalics vendéglőjében a nőegylet színjátékkal egybekötött táncmulatságot rendezett, melynek tiszta jövedelmét orgonasipok beszerzésére fordítják. Heine r Géza leik. és Fenyves Károly tanitó urak fáradságot nem ismerő betanítása folytán a következő minden tekintetben sikerült műsor került sorra: 1. Vegyeskar. 2. »Tanulni kell« monolog, előadja: Röszler ka. 3. »Az én babám« magánének, énekli: Farkas Mariska. 4. „Menyasszony« mon. előadja: Röszler Leona. 5. »Majka míla . . .« quartett (szlovén). 6. »Csak párosan« 1 felv. vigj. előadják: Bellingerné és leánya. 7. »Szeretem a nőket" Kercsmár Qéza. 8. »Tegnap este« duett én. Farkas Mariska és Ábrahám Sándor. 9. „Igen« monolog: Kercsmár Ilonka. 10. Duett Zaborszkyné és Bellingerné. 11. »Bánya szerenád": Kercsmár Ilona. 12. „Öngyilkos": Kercsmár Sándor. 13. Szlovén quartett. 14. »Luca napján" : gyermekelőadás. 15. Vegyeskar.
Záró tánckoszorucska. Ma szombaton este 8 órakor lesz megtartva a Dobrai szálló összes termeiben. Olyan nagy az érdeklődés, hogy már alig lehet belépőjegyet kapni. Az estélyen nyolc murskasobotai legszebb leány fog közreműködni „Češko besedo" nevű nemzeti táncnál. A leányoknál rém nagy a kapkodás táncos után, ma jutott tudomásunkra, hogy egy helybeli család már egy héttel ezelőtt szerződést kötött egyik murskasobotai aranyifjúval, hogy a tánckoszorucska estélyén csakis a leányával táncoljon, ne hogy esetleges a régi szokás szerint petrezselymet áruljon. Tehát felhívjuk erre figyelmet a murskasobotai agglegényeknek . . .
Uj községbirák. Fokovcin a lekönszöní Török Lajos helyett kbiróvá kineveztetett Lipics József u. o. lakós, Sotinán pedig az eddigi Rogán józsef helyett Rogán Mihály.
Tüz. Bédek Rozália boreci-i lakos gazdalakos gazdasági épületeit a mult héten a tüz elhamvasztotta.-A tüz keletkezése miatt a nyomozás megindult.
Olcsóbb lesz a cukor. Jugoszláv cukor gyárak elhatározták a cukor árának leszállítását, mnly a mult héten már kezdetét vette. A leszállítás oka a nagy eladatlan készlet.
A memzeti bank kisipari hitele. A nemzeti bank Beogradban elhatározta, hogy a keresk. és iparikamarák javaslatára, hogy segítsen a szegényebb kisiparosokon, 5000 Dín-ig terjedő hitelt folyósít. Bengradi iparkamara már kapott rendeletet az ezt illető szabályok kidolgozására. Kíváncsiak vagyunk valyon hány.Prekmurjei kisiparos fogja ezt kapni. I ?
Az uj adók megszavazva. A parlament jun. 29-i gyűlésen végleg megszavazták az uj adókról szóló törvényt. Az uj adó „rendkívüli pótlék" cimen —, az eddigi egy Din földadó helyett hat Din lesz, vagyis minden 1 dinárhoz még 5 Din földnadó jön , azután minden más közvetlen adóhoz (a rokkant, forgalmi hivatalnoki adó kivételével) és pótlékaihoz még 30 °/'o.
Ismét a búcsú. Jun. 29.-i Péter és Pál napi Lukačavci-i búcsúnak is a szokott befejezése lett — a verekedés. Búcsú után a norsinci Raűter
Antal féle korcsmában zene volt. Miután a legények minden csoportja más nótát akart húzatni, emiatt a Korongiak és Norsinciek között verekedésre került a sor, miközben Olaj Ferenc krogi legény egy literes üveggel úgy vágta fejbe Cservék Kálmán norsinci legényt, hogy erős vérzései miatt orvost! kellett hivnia. Az ügy folytatása a biró-;;ága lesz.
Rendőri hírek. Vučja Gomilán iun. 22-23-ra virradó éjjel az ablakon keresztül ismeretlen tettesek betört ek A n t a 1 i c s János kereskedésébe, honnan elvittek egy kerekpárt, 5 kg. cukrot és 30 csomag «Zetski» dohányt. A kár kb 8000 kor. — • Szlavic Iván csernelavci lakós udvarából ismeretlen tettesek eloptak két tehénre való igás szerszámot. A kár 3000 kor. Minden esetre vonatkozóan a nyomozás megindult.
Az elitélt templom gyalázó. Mint annakidején már megirtúk, Horváth István kocsis Tesanocón május 27.-én emberi sárral bemázolta az ottani kath. kápolnát, a mely tettét a M. Sobotai k. jbság. előtt be is ismerte. Mint értesülünk, ezen tettéért a Maribori törvényszék legutóbbi tanácsa kimondotta rája a megérdemett büntetés melyben 2 havi börtönre Ítélte el.
Mouvi dávki odobreni. Parlamenta na 29. junija obdrzsánom gyülejsi szo koncsno odobrili zemliski (»izvenrédni doklád«) dávek steri je poviksani k dosedasnyemi 1 dinari escse pét Din, touje sésztkrátno povisanye; k dragim nepo-szrejdni dávkom i nyé dokládam pa príde escse 30 %-ov.
Petrova bucsa v Lukačevci je zsé pá fájni dokoncsétek mejla. V krcsmi Rauter Antona v Norsinci szo sze decski za volo muzsiké bili, pri sterom je Olaj Ferenc z Kroga z literszkim glazsom tak v glavou vdaro Cservék Kálmána z Norsinec, ka je mogao vracsitela zvati. Na-daljeványe dogoudka de pri szodniji.
Nouvi gerenti. Nameszto dojzahválivsi do-szedásnyi gerentov: Török Lajosa v Fokovci je imenüvan Lipics József, v Sotini pa nameszto Rogán Józsefa pa Rogán Mihály.
Ogen. Bédek Rozálie vérsztvena hramba v Boreči je preminoucsi tjeden pogorejla.
Falejsi bou cuker. Szindikát jugoszlovenszki fabrik cukra je szkleno, ka cejna cukra ponízsajo. Vzrok je doszta neodánoga cukra, steri sze na-hája v szkladiscsaj.
Za pomoucs máli mestrov je Národna banka v Beograili szklenola, dr? nyim boude ciála kredit do 5000 Din pod lehkimi pogoji, csi de tou „Obrtna kamura" rekomenderala. Toudosztojno odrédbo je zsé dobila Beogradszka Obrtna kamura, da naj zdela k tomi potrejbne statute. Ali sze vcsákamo ke tüdi i nasi Prejkmurszki, té pomoucsi jáko potrejbni máli mestri bi dou-bili tou pomoucs I ?
Tolvajije. V trgovino A n t a 1 i c s Jánosa z Vtičie Gomile szo neznani csinitelje szkouz okna notri vdrli i szo odneszli 1 biciklin, 5 kg. cukra i 30 p cig. tob.-ika v vrednoszti 8000 kor. - Z dvo-riscsa Szlavic Iván kmeta v Černelavci szo neznanci odneszli dvá krávjiva omouda v vrednoszti 3000 koron.
„Zötnázács" kapejío obszojen. Horváth Stevan hlápec v Tešanovci, ki je 27.-ga májusa tesanovszko. kapejlo z cslovecsim blatom tak r.esz-ramno zgrdo, je v Maribori na dvá meszecsni zápor obszojeni.
Sokoisko društvo v Murski Soboti ima
v nedelo dne 8. julija 1923 javni nastop z veliko ljudstko veselico v parku gradščine „Sapary." Vzpored javljen na plakatih se spremeni v toliko, da je določen ob 3, uri popoldne obhod bo mestu, nato telovadba in po telovadbi veselica z plesom na prostem. Hišni posestniki v Murski Soboti se naprošate, da blagovolite ta dan razobesiti raz svojik hiš zastave. K obilni udeležbi vabi Odbor.
Jezikovni tečaj v Murski Soboti. G.
Mirko Šijanec profesor na učiteljišču v Mariboru član izpraševalne komisije za uspos preizkušnje in sodni tolmač za slov. nemški in italjanski jezik priredi v Murski Soboti jezikovni tečaj za mladinu in odrasle: iz slovenščine, nemščine, francoščine in italjanščine, za katerega teh jezikov se priglasi pač največ udeležencev. Pouk obsega konverzacijo, slovnico, čitanje in spisovanje, ter se vrši od 7. julija do 7. septembra t. 1. vsak torek od 3. — 6. ure; se lahko izprfemenijo po željah inteiesentov. Honorar se ravna po številu udeležencev; za 10 oseb po 50 Din mesečnih; ki se vplačajo vnaprej, da se obstanek tečaja zasigura. Priglasitev sprejema i i prijaznosti: „Prekmurska Tiskarna."
Pf aH SI se radi b°lezni lastnika po I I UUd zeio nizki ceni: ena kompletna mlatilna garnitura, 4—5 PS benz. lokomobiion in jedna 6 8 konj. si!. Za videti v pogonu kod lastnika MARTIN HERGA Sv. Lenart-Bratonečice
p. Velike Nedelja Štajersko.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo Apu.
100 kg. Pšenica-Buza .... K	1750'—
» » Zsito—Rozs ... »	1400"—
» » Ovesz—Zab.....»	1400'—
» » Kukorca—Tengeri ...»	1400' —
» » Proszou Köles . . .. • »	1200 —
» » Hajdijna—Hajdina ...»	1200-—
» » Graoka—Bükköny ...»	2000' —
» » Otroubi (psen ) —Korpa (buza)»	1150-
» » Szenou—Széna . . . , »	300-—
» > Graj—Bab.....»	1600"—
» » Krumpise—Burgonya . . »	340" —
1 kg. Lenovo sz.— Lenmag ...»	—•—
»» Detelcsno sz.-- Lóhermag »	—•—
III. II. I.
Bikovje
Teiice
Krave
Teoci
Szvinyé
-Bika Üsző Tehén Borjú -Series
■53 40-% 40-
>.30-
Mászt I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj- -Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojás . .
Pejfie:si
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
1 lira.....
Zürichben 100 Dinar
45-— 50 — 45 — 50 — 35-- 40'— 53-62-— 93-98— » 200-— » 140 — » 160 — 4-—
Pénz;
Kj 364 -4-12 •50
= » 16-—
6-25
Gazdálkodás.
A visszamaradt magzat-burkokról.
Irta: Nemes Miklós vo!t m. királyi állatorvos M. Sobotán.
Közbeszúrva megemiitein, miszerint tisztára nézet dolga, hogy ezeket az úgynevezett „tüneteket", „jelenségeket" a betegség tüneteinek vegyem avagy a gyógyító vegyfolyamatok jelenségeinek.
Annak idején egészen természetesnek találtam, hogy a betegséget okozók a szervezettel hadilábon állanak; a szervezet reakciót fejt ki, tehát gyógyító hatást; a szervezett védő — vagyis reakciókat teremt.
Feltehető és szerintem az a helyesebb, hogy nincsen reakció. Egyáltalán nem létezik semminél sem reakció, hanem csak akció és annak folyománya.
•Ezen „folyomány" akcióvá lesz egy további folyományra és igy tovább. Ha meggondoljuk, hogy a „folyományok" nem egyformák, mert mindegyike más viszonyok közé készülve más „folyományt" hoz létre,
tehát „változást" okoz, akkor egészen természetes, hogy a világon minden a változások sorozata, a változások egymásutánja: az élet, a halál, az égés, mozgás, látás, szülés, stb., minden a változások egymásutánja. Még hozzá kell tenni, hogy ezek a változások egymásba fonódnak tehát köztük megszakítás egy pillanatra sincsen, — ellenben vannak elágazódásók. Az elágazódások más folyamatok elágazódásával összegeződhetnek, komplikáiódhatnak. Ha a folyamatot vonallal jelölnénk, akkor sok pár-irányu vonalat kellene elágazódások-kal rajzolni Két elágazodás érintkezési pontjából újból egy folyamatot jelző vonalat kellene húzni és igy tovább. Igy jönne létre egy hálózat, egy sürii szövet.
Oda érkeztem, ahova jutni akartain! Miben áll az állatorvosi tudomány? Abban áll, hogy az orvos a betegségnek nevezett változások (folyamatok) sorozatos egymásutánját ésazok elágazodásait ismerje, továbbá hogy hogyan lehet müfogásokkal, operációkkal, orvosságokkal, stb.-vel a halálra vezető, az állat elhullását eredményező változások sorakozását oly irányba terelni, hogy az állat élete minél továbbra megmaradjon. — Ezen ismeretek megszerzéséhez sok vaskos könyvet kell áttanulmányozni és az azokban olvasottakai, sokszor megnézni meghallgatni, megtapintani, stb., stb. — Hogyan tudhatja mindezt egy kovács, egy gyepmester, egy kuruzsló? És gazdák ti mégis elsősorban ezekhez fordultok tanácsért és ezektől haggyátok magatokat ámitani annak ellenére, hogy jól tudjátok, miszerint ezek a kuruzslók nem érthetik e nehéz tudományt. Végeredményben mindig Ti károsodtok és ezt akkor belátjátok magatok is, de amint egy időre reá, újból baleset, betegség ér benneteket, csak megint a kuruzslóhoz szaladtok, ahelyet, hogy legelőször és leggyorsabban az állatorvoshoz mennétek.
(Folytatás.)
Naznányam
visziko postüvanim goszpam, da szam odprla
moudni salon
— v hizsi g. Prahics, — z nájmodernejsim blágom, k steromi proszim obilno podpéranye
M. Sobota, 1923. junius 23.
Szpostüvanyom:
EMIL SIMONOVA.
Eladó
elköltözés miatt Kisszombat határában lévő 20 holdas jó minőségű birtok, amely áll szántóból, Pétből és erdőből, azonkívül egy lak óllá z minden gazdasági melléképülettel. Érdeklődni lehet Titán József gabonakereskedőnél Kisszombat, pósta Murska Sobota.
NORDDEUTSCHER LLOYD, BREMEN.
(SEVERNONEMSKI LLOYD.) Vsem amerikancem najboljpoznano parobrodno društvo. Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: HRV. SLAV. GOSPODARSKO DRUŠTVO V ZAGREBU. Brzojavi: NORDLLOYD ZAGREB.
Poslovnica v Zagrebu:
Viator konačište, pri državno kolodvoru.
Podružnica v Beogradu :
Obiličev venac 10. Podružnica v Ljubljani: Eduard Tavčar, Miklošičeva ulica. Podružnica v Vel. Bečkereki:
Johan Graf, Cara Dušana ulica.
NAJVEČJE TRANSPORTNO PODJETJE SVETA
EURÓPA, CANADA, AMERIKA.
Samo 4 dni na odprtem morju. Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Antwerpena in Cherburga z glasovitimi „EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja u Kanado in Zjedinjene države daje Agencija:
C A N A D I A N PACIFIC, - ZAGREB Jurišičeva ulica broj 30
Lejsz za cimper
sze lehko naroucsi pri trgouvci leszá CSÁSZÁR Alexander M. Sobota, po niszikoj cejni. Zglásziti sze pri N0VÁK zid. podjetniki M. Sobota Kolodvorszka ulica.
f
NEMECZ JANQ8
vaskereskedő M.U.R . S . K. A S. O -B.O. T
A.
Nagy raktár:
ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜvEG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és
GŐZ CSÉPLŐGÉPEKBEN
Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl
Vogel je za kovácsé Drva vszake vrszte
sze dobi po dnévnoj ceni pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40—9
Mindennemű
vonós hangszer javítását a legolcsóbb áron elvállal HORVÁTH IVAN zenész ČERNE-LAVCí p. M. Sobota.
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvételnek.
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTÁRA GASZA)
Z VRSÁVA VSZE B A N C S N E DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN í
Z-„J A DR A ín! S K A BANKA BEOGRAD"-AL.