ÖRSZKA KRAJINA
Vérsztvfni. politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasägl, politlkai és kulturälis hetilap.
Le j t. Ili Évf.
Märkisevcl, I924. januar 13
BpoJ 2. Sz&m
Nikakse
nezmirlfve cajte zsivémo, ki nezmirje-noszt je nägibnoszti puno nej szamo na nas vszàkdenésnyi ali politicsni zsitek, nego sze i razstirjàva zsé na vero, na vad-lüvänya. Nemirnoszt, cslovecse razvüzda-noszti zgrabliva bolezen prehodi vesz ze-melszko zsivlejnye, i je gotovo z-trejbiti nej szamo to mlàdoga zräsza nego i ozs-meknoti z-kornà, podrejti te zdrave sztéble, sztàro j vkornyeno drejvo Vu napredüvanya mottoji i v prezvisenoszti, te jälen szvejt sze nezadovoli zmaliin, nehejnya gor pri k nyega dosztojnoga dela, pozvänya meji, nego predrügacsiti sze tere nemogoucsnoszt ali vu zvünejsi ceremonija], ali példo szi vzemsi po drligi prilikaj, dugovànyaj.
Kak vidimo i szküsävamo, je csiovecsa bivoszt odviszno od troustov i prilik vö-nöcanya, od steri je edna vu vervanyi edne visesnye monchi na fundainenti vere, ta grüga pa vu borbi politicsni odnosäjov — za bodoucsnoszt Ali kak edna, tak i ta drtiga je zsé dnesz dén preplodjena, kak ti Itidjé ki jo delajo, pelajo. Csi edna partàja bozsno sztoji, szi lepše imé dovoli p.osziti odzviina. Csi sze pa sz'aba c&öti za vodjenyé edne ideje, sztoupj v koalicijo, sze drüzsi z drugimi za szvoj obsztoj, za podù^sanye nyé zsivlejnya Rävnocs tak sze godi vu denésnyi modrüvanyapuni vrejmenaj i z-verov, ^-vadliivànyam.
V vrejmeni sze od vszeh verevadlü-väny pise, ka na formo politicsni partàj, sze tüdi i nisterne rodbinszkc i nerodbin-szke vere pogajajo za z-driksitev, ali na podlagi dogovorjenoga „programa" sze vkfip prikapcsiti. Mogoucse sze tou po-mali vsze zgodi, i kejp je gotov, ä la politike. ;
Rävnocs tàksi salvus cendnetus scsé bidti vsze tou, kak pa razlicsna kazita cirkuszki nàvad vu nisternih cérkvaj, ki szo bar tà nej priszpodobne, ali vszeedno prilicsne za obnovitev osznàvlanya retrograde, ki sze vszigdar i bole szkazsüje medriärodoin. I csi je tak, sze neszmej ceremonija prineszti vu — po Krisztusa vcsenyej *— prouszto cérkev, ar szamo vu tam vervajoucse Itidsztvo nemre, dober vernik bidti, i csi sze tou navàdi, drtìgo zse nemre pridti; razkola klica de tém-mogocsnejse gnàia, vznemérjenoszti i mod-rüvanya nägibnoszt de tembole priszilile lüdsztvo, ka de verovadlüvanye k politike zsivlejnyi primerjävalo. Zàto trbej szamo previdno prousztoszt i dobro példo od voditelov, sze prezvfsena moudroszt more oblidati i szvoj réden capàs zadobiti.
Orszàg szamo eden kläsz lüdi mä, ki vecs raiszli na pejneze, kak bogatel, i tou szo szir-tnàcke. Szirmäk szi na drflgo niti miszliti nemre. 'ou je nevola tisztoga, csi je cslovek szirmäk.
Je vsze mogoucse!?
Z zsivinszkim trzstvom je zsé pä navola. Ka je dnesz dovoljeno, vütro je zsé pä nej i preobrnyeno. Nisternoga trzsca bozsna klanica je dobra za klanyä exportne zsivine, drügoga moderna pa nej. Ali sze ide té zsé tou kak kaksi obräz, ali kapüt mä sto, ali sze pa moutimo?
Mogoucse je vsze i naimre v Prejkmurji.
Nej je zadoszta, ka zse pàr mjeszecov trpf zsivinszki zäpor — po nisterni trgovinaj —, more pridti escse tàkse delo tüdi naprej.
Nescsemo kriviti nikoga, a i — csirävno znàmo té manöver zakaj sze ide — kriviesno i v-nébo krieséese je pa tou delo vszeedno. Zev-eseni sztäri trzezov klanica, csiiävno ka je po zevesenom faktori za dobro szpoznana, je szkoro vszäka za nücanye prepovejdana. Naprejbodoucse obläszti, gda vam je tou delo znano, kakse sztopàje namenyàvate vessiti prouti taksoj venkrajnoszti.	1
Ali je prinasz na škodo pävra i mžUoga trgovca je vsze mogoucse?!

Z koväcsi je tüdi navola. Oda, kak. ali do sterigamao szo v punoj i obracsäjnoj vrejd-noszti, zatou odredbe täkse, ki bi lüdem za-razneto bilou je — nejga, i lüdsztvo pä more na pofrat tä matati té pejneze.
Prinasz je tou tüdi mogoucse!
Na zseleznici vecs ne vzemejo »kovacse.« 10 Din banke, kak sze je pa tou med lüdsztvom zvedlo, je pä velka bojaznoszt csüti med nyimiV i csi nyim trbej ali nej menyati, ga manyajo gor ali däjo tä cejloga. Rédno razglasenyé v valavnoszti tej peinez med lüdsztvom bi prevece namesztno bilou, koncsi zs vtisanya vcaga-noszti.
Csi sze gdé pészja besznoussa javi, za za-gvüsanoszt i opazilo je prevecs zadoszta 30 dnf. Morebiti je tou za prejsnyega vrejmena tüdi tak bilou Ka zakaj trbej zdaj to najinenye 9 me-szecov, zaisztino nevejmo. Mogoucse je nyi zräsz i zsivot tüdi drügi, kak je pa szvojecsasz-no bilou tou i zätok zselejo tou razmere denés-nye mläde „generacije."
Druzsinszka tragedia v Moščanci.
Z louvszkov püksov posztrejlao zseno i csér.
V-nezäkonszkom sztäni szta zsivela vküper ! Fujsz Franc i Banfi Terezija roj. Hasai kres-marica v MoSčanci. Nezäkanszko histvo je riàj-gda dalou vrzok do krejganya ki sze je t. m. i 4.-ga veesér tragiesno dokonesalo.
Morganaticsna zsena Fujsza, Banfica je j pràvla mozsévi, ki pravi da je pijen bio, ka zakaj je nej zakleno kürnyeka, ka szo zdaj ko-kousi odnesene. Tou je tak razcsémerilo Fujsza, ka pomälom krejganyi je sou v drügo hizso i vzeo pükso, jo nabio i prisao nazäi v piv-
. - .
covszko hi/.so. Med tém je pa zsena z eser-jouv v kühnyo odisla. Gda jo v hizsi nej najso, je Fujsz z püksov na kukerli (gdé sze jeszti szkouz dava) podrzsao i szkouz nyega sztrejlo v kühnyo. gdé je zsena i csi sztàla. 18 lejtna csi, stera je bli-zse sztala je tak dobila 24 sprijov z pükse v gornye i szrejdnye tejlo, zsena pa v rokou % sprija. Csér szo laki v spitao odpelali v M. Soboto. Fujsz sze je pa na drügi dén szam gläszo pri szodniji v M. Soboti, gdé szo ga zaprli, gde tüzsnoga dogoudka poszledice csäka.
ladies v Bérsi.
Z rdznlrt>i politiki konferfra.
Radicsa domou prihäjanye politiesne krou-ge preci interessi'ra i je vlada zsé vsze priprä-vila za priliko csi bi Radics prisao.
Po zàdnyi informàcijaj <pa Radics izjävo, ka szi niti nemiszii domou idti lecsasz, dokecs ie nej zagvüsani ka nyega partäja z vecsinov pride
v parlament, gda oni vzemejo vrouke ravnanye i sors Horvatszke.
Kak sze znä, z vecsimi politiki kotrférira v Bécsi, ki szö ga tam obiszkaü. Mednyimi tödi Dr. Korošec i eden muzlimanszki politik, ki W ga radi nagovärjali da naj ide i-szvojmi posi-lanci v Parlament.
Venizelos (jlomà.
ATEN. Venizelos je t. m. 4. v Aten priso, i z-republikanszkim mislenyom osztäne v Grcsiji tak dugo, dokecs de potrejbno za Grešijo jo v réden tekäj szpravili. Navdüseno szo ga prijali.
Cseski Nemci.


PRÀGA Voditel cseski neracov Dr. Hilgen-reiner je jzjävo, ka szi nemci tä! scséjo vzéti pri naprejpomäganyi drzsäve. „Novo leto naj boude -- prävi — politika pämeti nej pä szrca."


Esik a trancia frank.
Az európai gazdasàgi èie t tényezoi mär hosszabb idö óta fesziilt figyelemmel kisérik a francia frank kurzusänak hullàm-zäsät, amelynek àllandóan csökkenö feri -denciàja van. 1923 december 1-én ó3 4 svàjci frankért lehetett 100 francia frankot kapni, december végén pedig mar csak 28 9 svàjci frankot kellett adni 100 parisi frankért Ez àliandó esés okait igen külön-bözö módon commentaljäk. Maguk a fran-ciäk persze Németorszagot okozzàk, mert ez jóvàtételi kotelezettségének nem tett eleget s mert a Ruhr-vidék megszàliàsa rengeteg pénzbe kerül.
Az igazsàg azonban az, hogy a francia pénz esésének politikai okai vannak. Amerika és Anglia mozgatjäk a kuüsszäk mö-gött azokat a titkos tényezoket, amelyek a! pénz értékének mikénti àllandósàgàt sza-bàlyozzàk. E két vilàghatalom éreztetni kivànja és érezteti is Franciaorszaggal, hogy a jóvàtételi kérdésben nem mehet tovàbb és feltétlentil azon a minden engedékeny-ségnélktìl vaiò uton, mint a hogy a gyö-zeimi màmorban és német gylilöletben élo francia politikusok ezt hiszik.
Anglia és Franciaorszàg, valamint Amerika között a jóvàtétel kérdésben fel-me^fllt sulyos nézeteltérések kiegyenlitése friàr tul hosszu idö óta késik. Baldwin ismeretes pàrisi làtogatàsa utàn — bar ez kijelentette, hogy Poincaréval megértették egymàst— az Anglia és Franciaorszàg között lappangó ellentét tnind jobban kiélesodott. Az angol vàlasztàsoknak azon eredménye pedig, hogy a Labour parti, a tnunkàsok pàrtja került uralomra, végzetes esemény Franciaorszàgra nézve. Macdonaldnak, a gyözelmes munkàspàrt vezérének prog-rammjàban bennt van a versaillesi béke-szerzòdés reviziója is. Ez a pontja a prog- i rainmnak, pàrisi felfogàs szerint, nagy veszedelmet jelent Franciaorszàgra nézve. És a pàrisi békeszerzoknek ez a félelme nem alaptalan aggodalom, mert hisz az évek sora óta huzódó egyezkedési tàrgya-làsok sikerei mindig azon mulottak, hogy a franciàk egy jottànyit sem voltak hajlan-dók a békeszerzodésben résziikre biztositott jogokból engedni. Mär most nem nehéz elképzelni, hogy egy olyan politikai for-dulat, mely az angol 'kormàny eddigi magatartàsat lényegesen megvaltoztatja, jelentös sullyal esik bele abba a serpe-
nyöbe, ahoi az àllamok hiteìét, teherbiró képességét mèri k
De vannak màs okok is
Az utóbbi napok hirei szerint Anglia lépéseket tett a beogràdi, a varsói és bu-karesti kormànyoknàl, amely ìépések köny-nyen illuzoriussà tehetik a Franciaorszàg részérol a kisentente ezen àllamàinak kilà-tàsba helyezeU häßofus kölcsöivt. London ugyanis arra figyelmeztette Jugòszlàviat, Lengyelorszàgot és Romania^, hogy mind-addig uj kölcsönt nem vehetnek igénybe, aiTiig a békeszerzodésekben vài lai t köteler zettségeiknek eleget nem tettek. Eiöhb a szovetségesekkel és Amerikàval szemben fennàlló tartozàsok fizetendök ki, mondja Anglia egész nyomatékosan.
Ennek a tiltakozàsnak érdekes hättere van s nagyjelentòségii kovetkezményei lehetnek. Angolorszàg indokolt aggodalom-inal nézi a franciak óriàsi fegyverkezését. Franciaorszàg ma a kontinens legerösebb katonai , hatalmassàga. üe, a franciàknak kevés az emberiik. A fegyverekhez férfiakat keresnek s ežeket a fegyverképes embere-ket a kis entent katonaiban vélik feltalàl-hatni. Ezeket felszerelni kellene. a hadfel-szérelèsi kölcsönböl s mert Anglia ézt a tultengo katonai fiatai mat nein akarja tovàbb tiìrni, mondott vétót a francia köic-onnek.
4 Angolorszàg. tehàt a francia frank eilen megmditott offenziäval a francia katonai tOrékvéseknek akar gàtat vetni. Lesz-e sike re Anglia -politikäjäriak, ezt a közel jövö fogja megmutatni.
Rank nézve ennek az angol-francia ellentétnek csak sajnälatos eredménye lehet. A mi küliigyminiszterünk csak nem régen hangoztatta a francia orientà'ciót, niiközben egészen megfèledkezett Angliàról. Vajjon mi tOrténik, ha Angllänak pedig esZébe jutunk s egy szép napon kormänyuk meg-kapja azt a bizonyos felszólitó leveìet. Talän jó volna kissé figyelemmel kisérni a francia frank esését s gondolkodni azon, hogy Anglia nem engedi meg nektink egy ujabbi hadfelszerelési kölesön felvételét.
Ujabb harc egy „és" miatt
Hlinkàék ragaszkodnak Szlovenszkó autonómiàjàhoz
Hlinka Andràs a tot néppàrt vezére, a „28 Rijen" miinkat irsàval folytatott beszélgetése sorän többek között kijelentette, hogy a tótok semmi-képen sem ällanak el a Felvidék autonomiäjära vonatkozó kovetelésiiktòl, Követelik a dualizmust
és ennek kifejezéseiil, azt, hogy a köztärsasäg — Jugoszlävia mintäjära a „esehek és szlovä-kok köztärsasäga" elnevezést viselje az eddigi »Cseh szloväk köztärsasäg« elnevezés helyett. A néppa'rt élesfharca^a cseh ccntralistàk^ellen tehàt ismét egy szimbolikus ,,és" kotòszó miatt folyik, mint a »k. k.« és „k. und k." vitàk ide-jén a magyarsäg és az oszträk centralistakfközti kiizdeleiti folyt.
A szlovàkok azonkiviil ragaszkodnak a pittsburgi egyezménynek a köztärsasäg alkot-mänyäba vaiò belefoglaläsähoz i s. E kòvetelé-sek teljesitése nélkiil a tótok, minden hiresztelés eilenére, sohasem lépnek be a kormänyba. Azzai, hogy a pràgai kormàny a felvidéki önkormäny-zati testiiletek tagjainak egyharmadàt nem và-lasztja, hanem kinevezi, eröszakot követ el a tólokkal szemben. Ezért a tòt néppàrt kénytelen jogbitorlóknak tekinteni a kinevezett és nem jogszerüen megvàlasztott torvényhatósàgi bizott-sägi tagokat.
Egy borzalmas csalädi tragèdia.
A legizgalmasabb filmdrämäval vetekedik az a rétnes história amelyröl a Kassai Naplò szämol be. Az Abauj värmegyei Tótfalva kozség korcsmäjäba nem-rég egy ismeretlen egyén ällitott be aki egy falubeli csaläd iränt érdeklodott. A ven'déglos a kérdezòs-kodésre elmondotta, hogy az apa és anya még élnek, egyszerü földmüves sorban vannak, mär rég elsirattäk egyétlen fiukat aki ezelött 25 évvèl Amerikäba vändorolt ki s azóta nem adott hi ri magäröl. Erre az idegen közölte a vendegiösaei, hogy ö az az elveszettnek hilt fi a s hogy a sze-rencse kezére \ärväa nagy vagyon urävä tette. Nagyon raegoriilt a hirnek. hogy siti ei tnég élnek s arra kérte a vendéglost, hogy tartsa titokban kilétét. Megtepetést akar szegény Siiiloinek szere/.ni. Ezutän elment szüleihez akik nem isinerték fjl benne régen megholtnak hitt fiuk .1. Ai anierikai még csak mäsnap akarta felfedezni a titkoi s szälldst kért az öregektöl, akiknek ehrusélte, hogv nagyobb összegii pénz van naia azeri nem akar a koresmäban meghälni. A s/ülö < szivesen t'o-gadtäk a gazdag vendéget s elhatäro'.iäk, hojjy megölik és kiraboljäk. Kitervezték, hogy älmäoan meglepik és végeznek vele. Arnim a vendég tefe-küdt az öreg elinent a korcsmfib.-i egy kis bätor-sägot inagäba venni, ahoi a koresmäros érdek-lödni kezdett a gazdag amerikai vendég utän. Ai öreg — az idöelötti felfedezés veszélyétol fél ve letagadta vendégét, mire a veiidéglós felfede^tc neki a nagy titkot, hogy a gazdag amerikai Seti k i mäs mint az ö rég megholtnak hitt fia. Kr. öreg boldogan rohant haza, de az amerikai trtdr afck.tir nagy vérióc.sriban hörgött a vendég nyoszöiya.ii'. A tiirelmeilen öregasszony beretvdval elvägta :a nyakät. Amint meghallotta, hogy a lulajdon fi#i! akarta megölni, megörült. A iiu sériilései élet-veszélyesek.	' ' V
Kvàtember.
Srpfszano po : goszpä Kolozsvéry.
Na dolinszkom sze je godilo, tam, odkéc I Kläre, Manke i Bäre dalecs orszäga obhodijo z rejpnjm szemenom, z kasov i z ednim-drügim trzsit ; medtém pa domä Marki, Martinje i Miški orjéjo zemlou i gäjijo deco
Tàksa szv.ejtodécsa zsenszka je bila tildi i Klära, i dokécs je nyé mouzs Miška, po treszti-. lejtnom zäkonszkom vküpzsivlejnyi zsé obsztaro, ona -je esese na proscsejnaj, ha gosztüVanyaj valcer plészala.	. .r;	[
Kak je tak poszvejti eszi i tä odila, sze je ednomi nepoznänomi tühinci touzsila Klära, ka nyou nyéni mouzs zsé vecs nesese rad meti, tak lübiti, kak prvlé.
Gori szo jo preszvejtili, ka pouleg zàkona je mouzs duzsen zseno lübiti.
Notri sze posztàvi dak Klära szodniki, tou-zsit sze na Miško, ka jo té vecs nescse lübiti.
Szprobani cslovek je büo szodnik, ki je znao szvoji klientov zsivlejnye i erkao : Mogoucse bi nyemi bole mogli dvoriti i sze nyemi macalüziti
—	Sziikala szatn nyemi trgance — nika ; cvrla szam nyemi cvrtino — nika ; trilejten zaszék szam nyemi däla na krüh, gda je koszit sou — nika, je odgovorila Klära tou vsze na eden „szusz."
. — Mogoucse bi sze nyemi bole mujszkali, jo trousta szodnik.
—	Boiizsala szam ga i gladila, vrébra szam ga dregala vsze: zoubsztom, taksi je zsé kak klada na jàrka. brejgi.
Gda je yifjo szodnik, ka.szi zsenszko nemretak rialehci z'sinyèWsitioUsziif, je pouzvao obà notri 1 Pred biroùvo'm rrä pozvani déh zsénszka pä. naprej -dà1 szvojö tozsbò	;
—	Ka szi znäte gori prineszti vzrokov za bratu bo ? —- pita szodnik od Miško.
—	Treszeti lejt szam büo vdäni tüväris té zsenszke, nyéno je bilou vsze moje obimanye, j vsze kiisüvanye; zdaj szam pa obsztaro, zmen-kala mi je. vola do kiisiivanya, nej mi trbej zsé ' d'rügo, kak: topeo koticsek i dober falat méhkoga krüha — prävi te bbtozseni z velkim zdühäva-vanyom, steri, je vecs zadeno kak sztou rejesi.
—- Ali:glé-dajte Miska, —. ercsé szodnik — zäkon je vtom deli na zsénszkom szträni. Ocslo-vecsili bi sze lehko konesibär vszakomi „kvä-
temberi" ednouk. Klàra szo zsé tüdi nej denéss-nye dejte, tüdi i oni do zadovolni sztenv, — pomirita sze etak v tom?	' -,
V tom szta sze obà pomirila, csirJivno je mednyima nieden nej znao, ka je tou rt^VàtemberB Kak ide po dtigom folasi vö od szodnije, szi zacsne premislàvati Klàra: »Doszta szvet 1 szam prehodla, na doszta proszcsejnyaj i sze-nyàj szam bila, ali tàksega irnéna Patrounusa szam esese nej csüla szpominati. 1 kak je tak ta zvujana Klàra dale préla szvojga premislàva-nya niti, na hitroma je prišla gor, ka sze toga Patronusa imé „kvàtember" nevarno dà prigli-hati na »kvatre,« kak tou oni imenüjejo vszä-koga letnoga frtäla poszt.
— Vej pa znamkar nej ! — z dehne szi vu-szebi Klàra. Tou pa zsé tnorem zvedeti. Sztem sze obrné nazäj, szkloncka i notri szi potiszne med dverami glavou v szodnika hizso.
Szodnik, ki je zsé zdrügimi klienti büo zaposzleni, jo pita : No Klara ka je, ka vam zsé pä trbej?
Odgovori Klära : Proszim plemenitoga szodnika, szrimo szam ji tou prišla p;tat,-kelko krät' je dak v ednom tjédni »kvàtember« — ?
GLAS Z I. — HIRISIC
—	V Murszkoj Szoboti pred k'dtkim osznovieni „Trgovszki dom, steroga pravila obläszt v-krätkom odobri, narédi 2-goga februära vu vszej jresztorai, Dobrajovi »Trgovszki plesz« pri steroj priliki sze maske tiidi prijaznivo vzemeio. K-tomi sze zse vrejlo priprävlajo i rävno zäto sze kdzse & pleszoa reditev za näjbolso v-etom sesoni v-Prejkmurji. Gledoucs na tou, ka de csiszti dobfcsek na fond drüzstva „Trgovszkoga douma" szlüzso, je zselno da prousztoga razveszeljävanya prirftelje nej szamo domdcsi, nego i zvönejsnyi, lak z-blizsänye, kak dalejsnye okolice v-nyem täl vzemejo.
—	0. Lendava. — Nouvi gerent. Kac Franjo trgovec, koga je predkrätkim vlida za gerenla imeniivala, je od té csészti zsé odsztoupo i za gerenta docsasza Hribar Anton piszäcs expo-ziture okr. glav. v D. Lendavi imeniivani. — Sever Božidar poznani od lmpexa i gerentstva v D. Lendavi, nigda velko vlogo igrajoucsi predszednik kleiikälszke zsupanszke zvéze, je domou pridoucs z vogrszkoga interniranya, sze je pd v D. Lendavi vdaro gor szvoj satora täbor.
—	Neboude doma trg. z jajci i perotnino Josip Antalics v Küpsinci dneva 13. janudra. Tou vszem naznänye, ki bi mogoucse zs-nyim kakso oupra-vico meli.
. — Louvszki strofi. T. 23.-ga je lovina bila na loviscsi g. Vlaj Ferenca v Predanovci i na Gorici. Pri doszti i dobri ribaj sze je pa pazilo na tou, po g. Szecsko iovszkim nadzoritelom i nadlogä-rom, da sze rdzni pri zacséiki razglašeni varnosztni presztoupki ne godijo. Ar sze je pa pri kontroli vszeedno pripetilo vecs priszloupkov, szo sze strofi zvraili. Trtk ie prišlo vküper pejnez za nesz-pnizneny. püks po dogotovlenom cd.Mm krougi za vszakega 10 Dinarov) i ,4r szo n i k i louvci esese té sztrejlali notri v kroug gJa szo zsé szamo po ganyäcske sli naprej (vszäki 20 Din.) — 220 Din. Tdksi s;rofi szo dobri, är sze dosziini neszrecsam konec lehko narédi. Prišli szo tiidi szamovolni dAri — od liszti ki szo nei bli strofani -— v zne-szki 90 Din. Tak je prišlo za »Prekmurszko Lov-szko Društvo« fondacijo vszevkiiper 310 Din., za stero tempotom povej društvo szrcsnozahvdlnost. Tiidi tak sze je nabrälo na lovini g. Vezéra v Martjanri 8r t. ni. 300 Dinarov.
—	Vabijo SB vsi člani Prekmurskega lovszkega društva k občnemu zboru ki se vrši dne 16. januarja 1924 ob 11 uri predpoldne v gostilni Türk. Prosi se za obilno udeležbo.
—	Volilni imeniki sze od jan. 1 do 30. poprrfvlajo. Predszlojnisivo je dtìzsno vpiszati vsze ki, szo pre-minoucso leto z-osztali i zbriszati, ki szo mrli ali drugI'. Pàzite vszi !
Az iparosok és a szótartas.
Van e az emberi tdrsadalom azoti sz^nando részében: — mely nem iparos, hanem megrencjelö vagy fogyasztó — egy olyan ember, egy olyan -szerencsés, egy olyan boldog etnber aki elmond-hatja, aki eldicsek^dhetik vele, hogy azok az iparosok akftnél-meg.endelést eszközöll csak egyetlen egysiér jis bevältottäk igéretiiket, megtartoltäk szavukat 's szällitottäk a muokät arra az idöre amire megjgérték? Kérve kérem azt a szerencsés halandóti.jelentkezzék, adjon életjelt magdról, kö-zölje-, vei^m a cimét és én félkeresem öt, hogy megcsodyihàssam, elmegyek utäna még passus nélkiil js akdr a földgömb m4sik teière hogy megkérdezhessem töle micsoda csudaszernek van birtokàban, miféle rejtett és titokzatos erök mti-kadnek éniében amelynek se szabó, se suszter se aàztalos se lakatos se mäs egyéb tisztes iparos nem tud ellentällni és szällit rendtiletleniil arra az idöre amire megigérte. — Mert okvetlenül vaiami kellemetlen bacillusnak kell a? ^iparosok között félelmetes..módon grassälni és a ragälyos megbe tegedésnek legföbb tiinete, hogy azt az igéretét amit valamely elvällalt mnnka szällitäsi idejére nézve tettek, képtelenek megtartani. Tekiatélyes orvosok söt maga az egész fakultds tanäcstalanui äll ezzel a sulyos és jdrvdnyos esettel szemben, mert pont csak az ilyen igéretet nem tudjdk be-tartani. MegtCrtént példdul hogy Qyalussy Furò ! barätom 192!. jan. 6-än megigérte hogy szekré-nyemet 1923. dee. 31-ig okvetlen megesinälja. Ezt az igéretét azonban nem tartotta be, de ami- j dön megigérte, hogy a szekrény javitdsért järö 1 ! és fél millió korondért mäsnap délutàn 2 <5. 30 | perckor eljßn, ezt a szavät bevdltotta, mert mdr 2 óra 10 perckor megjelent. Kulcsos Reszelö elv- '
tdrsam megesküdö'.t még a hàboru eloti, hogy 1924. janudr 1-ére megcsindl egy lakatot. Persze 1 hogy nem csindlta meg, ellenben megigérte mikor a kulesot mégis meghozta, hogy este 6 órakor a Dobr; ynäl lesz. Ott is volt pontosan. Az egész Mörszka-Krajnät tele lehetne imi ilyen példfkkal, de ez mind nem orvossdg a bajra. És vajjon ki talälja meg az orvossdgot. — A megrendelö ko-zonség nevében ezennel pälyäzatot hirdetünk annak a kérdésnek megoldäsära, hogy miként lehet az iparos polgdrtärsak e sulyos betegségét megsziin-tetni. Aki fején talälja a szöget s a legcélravezetobb orvossägot ajänlja annak szobrot csindltatunk s felällitjuk azt az ipartestlilet tanäeskozd termében.
Munkéravàró Adam.
—	Csalàdi dràma. Bànfi Teréz Moščanci kores- j màrosnéval közös häztartäsban élò Fujsz Ferenc ! (Bakabóc) folyó hó 4-én elözetes veszekeciés utàn vadäszfegyvert ragadott, melyböl az étel-adogató ablakon keresztiil a menekölö asszony és leänyära lött ugy, hogy a leàny 24. az anyja pedig 7 serétet kapott. A leànyt sulyos sériiìé-seivel a murskasobotai kórhazba vitték, a fé rti pedig màsnap jelentkezett a birósàgon, hol lezärtäk.
—	Szavazólajstromok kiigaziiäsa.fRendelet sze-rint mindert k0zségbiró kotelessége, hogy az : elòljàrósàg kozbejottével a szavazó laj tromokat
kijavitsa. Vagyis minden óv .januar 1-töl Jan. 31-ig beirja a hazatért, letelepeddt vagy 2i-iké. betöltött honpolgärt, aki tavaly kimaradt az osszeiràsból, azt is, vagy ha hibàsan van be-irva és ki kell törülni a lajstrornból azt, aki meghalt vagy ezen jogàt elveszitutte biintetésként vagy jogtalanul keriilt bele. Különösen ugyelje-nek a szavazatjogosultak, most, amikor közeledik a järäs-, megyebizot'sàgi és kozségi vàlasztàs. j Ki nem lesz beimi, nem szavazhat, nem lehet ! elöljärö, biro vagy bizottsàgi tag. Mindenki sze mélyesen gyòzodjék meg, be van-e irva.
Ha jól és olesón akar venni, Akkor az A. Kiràly céghez be kell menni, Mert e cégnek nincsen pärja, Olyan olesó minden nàia.
A Kiràly, trgovina S klobuki, perilom in kratkim blagom M Sobota, fo-tér, Berger-féle hàz.
—	Màgneses Ótterem. Budapest egyik kisebb ! éttermében feltünö jelenségi-t észlehek a vendégek ; és pincérek egyarént. Az étterem egyik fata mellett ! dllott servirozó asztìilon elhelyezett ezüst evöesz-közök, levesescsészék, tälak s" több efféle fémbdl | késziilt étteremi felszerelési targyak, egy szép i napon elkezdtek täncolni az asztalon. A faihoz verödtek s amikor a pingénjk helyiikre tették a jókedvii kaqalakat, ezek megint csak a ialnak ! Hgrottab. Persze bosiorkdnysägra gondoltak mind- i jdrt s a täncold evöeszközöknek csakhamar hire : terjedt. A titkot azutdn hamarosan megfejtette egv ! szakérto mérnok. Az épiilet vasbetonból késziilt. ; A szomszédsdgban elektromos telep van amelynek I valahogy elszabadult drama magnesességgel töl-tötte meg a vasbeton fa'at s ez a mdgnesesség huzta magähoz az evöesz nzöket. Ggy megfelelö nagysägu szigetelö lemez alkalmazdsa véget vetett az evöeszközök täncos kedvének
—	Vadàszok. Prekniurjei Vadäsz-egyesület t. tagjai felhivatnik, ltogy folyó hó lt)-än délelótt 11 órakor a Turk-féle vendégloben megtartandó rendes évi kdzgyiilésen teijes szàmban meg-jel^nni sziveskedjenek.
Poslano*
IZJAVA
Po mrtelnoszti liibléne mi tüvarisice nikäki tàkse glàszi troszijo med lüdmi, gvitsno z hüde mlszli, ka jesz vsze sesém odati i z M. Sobote odidti. Tempoutom izjävlatn, ka szo tej gucsi neresznicsni.
Jesz nikaj nen:o odàvao, nego, kak doszeh-mao, nadale osztànem v M. Soboti.
M. Sobota, 1924. jan. 7.
Vnclav Plaček, vörar.
v Murski - Soboti
Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno !
Za radi Evang. svečanosti se Kino predstave odalijo na
Soboto i nedeljo 12. i 13 jan. večer ob 8 uri:
UN USO V PUT U SVIJET
Romantično senzacijonalna pust. u 6 činova U glavnoj ulozi: HARRI PIEL
UN US DER WEG IN DIE WELT (2. Teil von „Der Fürst der Berge")
Vstopnina :
Gornje lože 10 — Dinàr, spodnje lože 8-— Din, in 11. prostor 3 - D.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
HALLO !	HALLÓ !
Eredeti Parisi és Becsi telikalap Mctlelok, valamint kötött trikó äru az elöre baladi idény miatt mélyen leszällitott äron kaphatök. Ugyanott nagy vitlaszték nói fehérnemu, (( kotények, blùzok, harisnväk, fiiggönyök, pipere-eikkek, stb. Mindennemü kalapalakitÄ- k sok elvällaltatnak. Qyäsz kalapok rendelésre
24 óra alatt elkésziilnek. A. KIRALY trgovina s klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA, Fo-tér Berger féle hdz
Tisztelettel értesitem a n. é. közöns£g«t, hog-y m e c h a n i k ai üzletemet a
Pàìfi-féie kovàcsmiihelybe
helyeztem ót, hot azt mindennemü gózgép-, cséplo-, motor-, kerékpàr- és gazdasàgi gépek javitàsóra rendeztem be. Mindennemü g-ép- és kerékpàr atkatrészek órusitósa az eddigi üzlet helyisége:nben tovàbbra is àrusitva lesznek, hol rendetések is felvétetnek. A n. é közönsfg szives tovàbbi pórtfog-ósót kérve maradtan teljes tisztelettel
M. e nei gaz- ìstvén meh»niku«. a »	---—mi
Trzsne cejne. Kereskedelmi arak.
Blago —■ Àpu
100	kg. Pšenica —Buza				. K 1200 -
»	» Zsito-	-Rozs			» 1000 —
>	» Ovesz	-Zab			» 900'—-
	» Kukorca—Tengeri				» 900—
»	» Proszou—Köles .				» 1000-
>	» Hajdijna—Hajdina				» 000—
	» Oraoka—Biikköny				t — • —
>	> Otroubi (psen ) — Korpa (buza) » 700-—				
»	» Szenou—Széna				» 400 —
»	» Qraj—	Bab . . .			» 22(X)- —
»	> Krumpise — Burgonya				» 300-
1 kg. Lenovo		sz.— Lenmag			. » 20 —
> *	Detelcsno sz.—Lóhermag				» ' -r-rp.
				11	1. H. 1
> »	Bikov je	t —Bika	><ü	ór-	__ 56'— 60 —
> »	Tel i ce	g —Üszö	> O	so-	— 54- — 56 —
> »	Krave	• 0- —Tehén		28-	-32 — 40 -
» >	Teoci	« — Borju	«		66 - TO -
> >	Szvinyé	^ —Sertès	S		SO - 86 —
» >	Mä-szt 1-	a— Zsirl-ö.			. 170 —
> >	Zmoucsaj--Vaj , .				» 160 —
> »	Spej—Szalona				» 160 —
,1	Belice - Tojäs				8-
(* Za podtem napiszane artikulusa je reditelsztvo nej odgovorno.

Pejneasi —
1 Dolldr. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira . . . . Zürichben 100 Dinar
Pénz
= Kj 348-. I 32 = » -51 = » 1340 = 6 47 sfrk.

m
Szhàja vszóko nedelo. Naprej ptacsilo: Va leta 24., V« 12., meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasàr-nap. Elöfizetési ara : 1/s évre 24, V4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70 , Amerikäba 80 Dinar évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztoség és Kiadóhivatal MÀRKISEVCI p. M SOBOTA
Rokopiszi sze eszl posila jo 1 sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendók s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma l'50., reden veliki 1-—.. mali oglasz 0 70 Din. i davek. Pri vecskràt popiiszt.
Hirdetési àrak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1—., Apro hirdetés 0*70 Din. és az illeték. Tobbszorinél engedm.
Gazdàlkodàs
Az uj illeték torvény.
(Folytatàs)
Ezzel a fizetéssel azonban nem nyeri el a hàztulajdonos ezt a jogot, hanem azt az elöirt taksa lefizetése mellett ez esetben is rendes Uton kérelmeznie kell.
Dijjegyzék 62. tét. (uj.) Az italmérési jogért fizetendö :
a)	Beograd, Zagreb, Ljubljana, Maribor, foovisad, Osijek, Sarajevo, Split, Subotica vàro-sokban és minden fürdöhelyen, félévenként 1500, 1000, 750, 500 és 500 dinàr;
b)	2000 lakón felüli helyeken minden félévre 1000, 750, 500 és 300 dinàr;
■ c) a 2000 lakón aluli helyeken minden félévre 750, 500, 300, 200 dinàr.
Ez a taksa a naptàri év szerint elöre fizetendö és pedig az elsö félévre januär 31-ig és a màsodik félévre julius 31-ig. Bàrmikor kezdödött az italmérési jog, a taksa mindig az egész félévre fizetendö.
Ezt a taksàt fizetni tartoznak a vendéglòk, kàvéhàzak, buffék, delikatesz-iizletek, bor- és pàlinkamérések, cukràszdàk vagy bàrmely mas üzletek, ahol szeszes italokat àrusitanak és pedig tekintet nélkiil arra, hogy ez az italmérés, fö vagy mellékiizlet, zàrt vagy nyitott edényekben, az üzletben vagy azon kiviil gyakoroltatik-e. Ilyen kimérésekben denaturàlt szesz nem àru-sitható.
Buffék, bor- és pàlinkamérések, delikatesz üzletek, cukràszdàk és ehhez hasonló üzletek a fennti a), b), c) alatti taksàk legmagasabb tételét, a szölöbirtokosok pedig, akiknek engedélyiik van sajàt termésiik eladàsàra, ha mas italokat nem mérnek, a legkisebb tételét tartoznak fizetni.
Vasuti àllomàsokon, hajókon, kaszàrnyàk-ban, kasinókban, olvasókorokben és màs zàrt tärsaskörökben, tovàbbà tanyàkon, telepeken és egyàltalàn olyan helyeken, ahol szó sem lehet rendes kiméré?rol, a közvetett adók foigazgató-sàga a pénziigyi hatósàg eloterjesztésére a fennt részletezett taksàkon alól is àllapithatja meg a fizetendö összeget, de legfeljebb 50 szàzalék erejéig.
Olyan onàlló szàllàsokon, amelyek valamely vàroshoz vagy olyan kozséghez tartoznak, mely taksafizetés tekintetében ezen dijtétel a) és b) intézkedései alà esik és amelyek ezen vàrosok-tól vagy kozségektól messze fpkszenek, a közvetett adók alól föigazgatosäga megengedheti, hogy ott levö italmérések ezt a taksàt ezen dijtétel c) pontja szerint fizetik.
Ha ezek a taksàk kellö idöben le nem fizettetnek vagy az iizlet a taksa lefizetése elött veszi kezdetét, a biintetés a rendes taksàn feliil annak hàromszorosa.
Ezen taksa és biintetés befizetése nem jo-gositja lei az illetöt az italmérés gyakorlàsàra, azt a rendes uton kérelmezni kell. Ha ezen taxa az esedékesség napjàtÓl szàmitott 30 napon
Ha az italmérés az engedélyezett helyen kiviil màsutt gyakoroltatik, màs helyiségekben, a kiméro a megröviditett taksa fizetésén kiviil, hàromszoros biintetést tartozik fizetni. Ha pedig a taksa nincs megröviditve, akkor a biintetés 100—2000 dinàr.
Ha az italméró vagy a hàztulajdonos a pénziigyi közegeket akadàlyozza az italmérési helyiségben eszközlendö ellenòrzésben, a biintetés 500 5000 dinàrig és ha az italméro teszi azt, még az engedélye is elvétetik.
Minden tràs kisebb kihàgàs biintetése 100 -200 dinàr.
Ezen torvény alapjàn megàllppitott taksakat azok az üzletek, amelyek az eddig fennàllott rendelkezések alapjàn torvényes ulon kaptàk az engedélyt, 1924. évi januàr hó l-tol kezdve fizetik, a többiek 1923. november 15-töl kezdve és ezen hatäridökben szünnek meg az eddig fizetett italmérési illetmények, az italmérési tör-vények bUntetései egyàltalàban mindazon torvényes intézkedések, amelyek ezen torvénnyel ellen-tétben àllanak.
A taksa nagysàgànak megàllapitàsa és egyàltalàn minden elsöfoku megàllapodàs elleni panaszok a végzés kézbesitésétól szàmitott 15 nap alatt a közvetett adók fóigazgatósàgàhoz megfelebbezhetök. A fòigazgatósàg végzése végre-hajtható.
Dijjegyzék 63. (uj.) Az italmérés gyakorlàsàra vaiò képességre né zve kiàllitott bizonyitvà-nyokra (személyes jog) 200 dinàr.
Ezeket a bizonyitvànyokat a lendorhatósà-gok àllitjàk ki.
Dijjegyzék 64. Kertekben vaiò italmérési jog gyakorlàsàra a taksa a dijjegyzék 62. tèt. szerint fizetendö.
Dijjegyzék (55. A barakokban vaiò italmérési jog gyakorlàsàra a taksa a dijjegyzék 62. tét szerint fizetendö.
Dijjegyzék 66. tét. Nagyobb vàllalatok és gyàrak mellett emelt ideiglenes barakokban gya-korolt italmérési jog a dijjegyzék C2. tét. az em-litett szölöbirtokosok àltal fizetendö taksa alà esik.
A dijjegyzék 61., 62., 63.; 64., 65. és 66. t a. taksa nem fizettetik akkor, ha az illetö helyiségekben alkoholtartalmu italok ki nem mèretnek.
Kivàndorlàsi irodàk
Dijjegyzék 70 tét. Kivàndorlàsi tìgynoksé-gek nyitàsàna1. engedélyezéseért 30000 dinàr.
Ezt a taksàt a most mär létezó ügynök-ségek is tartoznak megfizetni és pedig a torvény életbeléptétól szàmitott 30 nap alatt.
Bizonyitvànyok
Dijjegyzék 71. tét. Kereskedöi bizonyitvànyok kiadàsàért vagy megerósitéseért 60 dinàr.
Mesteri bizonyitvànyért vagy megerósité-seért :0 dinàr.
Segédi bizonyitvàny kiadàsàért vagy meg-eròsitéseért 5 dinàr.
Névvàltoztatàs
Dijjegyzék 72 tét. Névvàltoztatàs jóvà-hagyàsàért 50 dinàr.
Aktiv katonàk ezt a taksàt n^m fizetik és
Kereskedelmi és ipari üzletek nyitàsa Dijjegyzék 93. tét. Likörüzletek vagy màs, spiritust ital céljàra vaiò feldolgozàsàval foglalkozó üzletek nyitàsànak engedélyezéseért 2000 dinàr.
(Folyt. köv.)
Sonka pacolàsa.
Két sonkähoz veszünk 2 nagy fokhagymàt, 3 és fél deka fenyömagot 3 és fél deka coriàrt-tormà magot 3 és fél deka salétromot, 3 és fél deka szekfüborsot. A salàtromot megtörjük, meg-törjük, valamint a fenyö és coreandrummagot is, mind összekeverjük és két egyenlö részre osztjuk. Ekkorra a jól besózott sonkut salétrc-mos vizzel megmostuk, aztàn fokhagymàval be-kentük és az összekevert füszerekkel behintjük aztàn dézsàba tcsszük és nehezéket teszünk rà. Legalàbb hàrom hétig kell päcban tartani, minden harmadnap megforgatni s a lefolyt lève) minden nap meglocsolni. Ha a pàcból kivesszükj két hétig tartjuk cser, tölgy vagy fenyöfa füstön.
Hirdessen a
Mörszka Krajinà-ban
mert hirdetései eredménnyel jàrnak

HARANGOK
beszerzése sok esetben nehézségekbe ütközik. Altalam azonban ugy a
hazai mintsoproni vagy gràci
illetve màs gyartmànyu harangok minden nehézség nélkiil beszerezhetök
Nemec Jänos ÄTekÄtöS;
NAGY RAKTÄR
kerékpàr — kerékparalkatrész — varrógép
j és mezó'gazdasàgi gépekben. v ------^
KÉT TANULÓFIU
azonnal felvéteiik MENClNGAR me-hanikusnàl' M. Sobota.
ERTESITES.
Tisztelettel értesitem a n. é. kozónsé-get, hogy ujonnan épitett és berendezett
vendégflomet
folyó hó 27-én ünnepelyesen
megnyitom s azt szakszerü vezetésem mellett szives pàrtfogàsukba ajànlom.
Domajnšovci, 1924 januàr hó. Tisztelettel VEZÉR KÄROLY, vendéglós.
belül le nem fizettetik, az engedély elvonatik.	az ez irànti kérvényeik bélyegmentesek.			
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI Prej — Ezeló'tt MU RASZOMBATI T A K A R É K P È N Z T A R (SZTÀRAGASZA)		Z VRSÄVA VSZE BANCSNA DUGOVÀNYA MINDEN B A N K S Z A K v\ a B A VAGÒ ÜGYET LEBONYOLIT. V ZVÉZi ÉRDEKK0Z0SSÉOBEN Z-JADRANSKA BANKA BEO G RAD"-AL