/ /
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
RSZKA KRAJINA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai é kulturális hetilap.

Lét. IV. Évf.
Márkisevei, ig25. augusztus 9.
Qszi szo Bdnóhi 7
Parlamentarno opozicijo rávnotak trbé, kak pri véksoj raz-právi obto'zenci fiskálisa, naj ga koncsi ttlko zagovori, ka nebőde tak viszika obszödba. Kak pri toj zasztőpa i bráni fiskális obtoženca, rávnotak zasztőpa opozicija v parlamenti na velko bremen odlőcseni národ. Nájbőgsa opozicija pa z-tiszti lűdi posztá-ne, kí szo 'ze ednők vu vládi bili i nyim je bíla dána mogőcs-noszt globse poglédnoti vu delo te rafinácije. Rafinácija, prefriga-noszt i debela kő'za, tő szo pa ;ze sztára szredsztva politike.
Kak sze nam te zdaj rze kaze, opozicija je pri vecsíni národa vszigdár bole prelüblena, kak pa vládajöcsa partája, vendar pa szamo tak dugo, dokecs tüdi i tá nepríde na vládo. Vsze tő sze pa szamo záto godi, ár vláda szamo z-vecsíne posztáne tak nyé delo nigdár nemre tákse bidti, ka bi vesz národ zadovo-lila. Ednomi ali drűgomi more skodo naréditi.
Prinasz y Jugoszláviji sze nagosztoma preminyáva vláda, ednők edna drügőcs drüga partája pride na. krmilo. Rávno záto prilike zadoszta mámo sze nav-csiti rázlocsek delati med ednimi i drűgimi. Poglednimo szamo na krátko prejminjcndszt, kí je né tak dugo sze prednami doli odigrala. Prifričevič je z szvojov málov grupo v v vládi büo, korupcije sžredsztva i naszilsztva nezracsunlive mogőcsnoszti je íávno tá partája najsla vő prőii opoziciji i prőti vszem né z nyim csütécsim. Ka je szamo pretirá-vanya skéri zmiszüti sze dalő szo jo lé vpelali szamo záto, ár szo miszlili da oni navekoma v vládi osztánejo i vsze té naréd-be, zákoni prőti opoziciji i za vládo dobro pridejo. Zdaj, gda szo oni szarni tüdi vöbrsnyeni i szo v opozicijo prisziijeni, szo i oni najhűsi opozicionálci, vendar pa rávno sztem dokazujejo nyi tiszto bozno delo, stero szo — kak vládna partája — na lüdi prisziljávali i csi je zdaj denés-nya vláda potrdjáva, sze nyim nevídi.
Naj'zálosztnése pa moremo zamerkati nyí tiszto delo, stero szo napravili z ekzekvácijov dá-cse, z-tiszkovnov szlobodov, pre-povedávanyom naszprőtni národni
Broj 31. Szám.
drűstev, sőlami i vucsitelami itd. itd., escse bole pa z vnogimi bremenami, ki bődo te'zila vszá-koga dávkoplacsüca té, gda re-kompenzácije dávajőcsega záko-na szo niednoga né prineszli, dinár za volitvi podpérajőcse banke interess valiti sze i tá dáli, toda na znotrásnyo vrédnoszt ni-enkrat né szpravili i tak davili industrijo, obrt i nájbole tiszto kmetijstvo, ki je edina podlaga nase kmetijszke drzáve. Na kmeta skodo szo sze pa vszi drügi sztancsarje kelko-telko podpérali.
Csűdno sze nam vidi szamo tő, ka denésnya vláda né ka bi
zavrgla vsze od prvése vláde koncepierane/ zákone, nego kak tüdi tiszkovni zákon (sajtóíörv) je brez debate potrdila. Csi bőde tő tak napré slo po sistemi Pribičeviča, te sze národ tüdi i od té vláde vkraj obrné, v pos-tüvanye pride edna trétja grupa, za národa dobroto i ednáki pravic. Záto dokecs je vrémen naj sze ponüca, z opozicionálnim kricsanyom je nikaj né csitaka gda na vládo pridete rávno té tak delate kak ovi drugi i sze sztem za ednáke z drtigimi de-grederate.
Kommunista-merénylet Lembergben.
Szombaton délelőtt a lembe.gi biróság tanuként kihallgatta Csehov-szki rendőrtisztet egy politikai bünpör-ben, amelyben több kommunistát a köztársaság elleni merénylet vádjával állítottak a biróság elé. Amikor Cse-hovszki a kihallgatás után a biróság épületéből távozott, egy fiatalember az uccán lelőtte. A rendőrtiszt nyomban meghalt. A tettest, aki a kommunista párt önvédelmi osztályának tagja, letartóztatták,
A merénylő elfogatása után beismerte tettét. Elmondta, hogy Csehov-szkit azért ölte meg, mert a rendőrtiszt a munkásságnak árulója lett. Azelőtt
ugyanis Csehovszki munkás volt, ve-zérszerepett vitt és igy módja volt megismerni a munkásszervezeteket. Amikor a rendőrséghez belépett, tapasztalatait volt sorstársai ellen használta fel és igen sok munkásszervezeti vezetőt börtönbe juttatott, emiatt a kommunistapárt önvédelmi osztálya halálra ítélte és ő kapott parancsot a halálos ítélet végrehajtására. A merényletet a tárgyalás előtt kellett volna elkövetnie, azonban erről lekésett és igy Csehovszki a vádlott kommunisták ellen még megtehette a biróság előtt súlyosan terhelő vallomását.
Bolgár cár lemondásra szólította fel Cankov miniszterelnököt.
A Cankov kormánnyal szemben annyira kiélesedett az ellenzék hangulata, hogy Boris cár julius 29 én magához hivatta Cankov miniszterelnököt és lemondásra szólította fel. Cankov hajlandónak nyilatkozott lemondani azzal a feltétellel, hogy a mai kormány tagjai és a kormány hivei az uj rezsim aiatt semmiféle üldözésben nem fognak részesülni.
Cankov audienciája után, a király az ellenzéki pártok vezetőit fogadta és hosszasan tanácskozott velük. Megjelentek a királynál Turlakov és Tomov volt Sztambulijszki-párti miniszterek, valamint Pastnhov szociáldemokrata és Koturkov radikális-párti politikusok.
Turlakov és Tomov már hosszabb idő óta harcolnak a parasztpárt forradalmi polilikája ellen és koncentrációs
kormányt követelnek a parasztpárt és a baloldali polgári pártok tagjaiból, j Boris cár felajánlotta Turlakovnak, hogy alakítsa meg ezt az uj kabinetet,1 kikötötte azonban, hogy a mostani rezsim embereivel szemben semmiféle | megtorló intézkedést nem szabad életbe-1 léptetni és azt követelte, hogy az uj kormány kizárólag az ország gazdasági és pénzügyi újjáépítésén dolgoz- j zék. Turlakov gondolkodási időt kért, hogy pártjával érintkezésbe léphessen. Figyelmeztette a királyt, hogy a parasztok tiszta homogén parasztkormányt kívánnak.
Ezek a hirek még megerősítésre szorulnak, bizonyos azonban, hogy Bulgáriában sok oldalról az a kísérletet tették, hogy a politikai atmoszférába kormányváltozás utján enyhülést.
Je vsze mogőcse?!
Stelinga je bila v M, Soboti i tő za Varaždinski vojni okrug. Znati pa moremo tő, ka csi ednők zeleznico mámo, ka te, náimre te zgorányi tao vesznie, lüdjé sze vecsínoma z vlá-kom bődo pelali k stelingi. Persze né je zadoszta csi mi známo tő, najbole
bi znati tő g. nacselnik v M. Soboti mogli. Miszlímo kaje tüdi i odgovor-noszt nacselnika, csitaka bi lűdje z-vláka dol szpokapali te, gda preminő-cso szoboto szo tak narinjeni bili po vszé hődnikaj i sztubaj, ka szo sze eden za drűgoga držali. Tő pa záto, ár dosztakrát sze vno'zina vagonov vozi szem i tá, gda je tő nepotrébno
zdaj pa gda sze vecs lűdi more voziti. morejo po nevarni sztubaj i hődnikaj sztáti, csirávno ka je tő osztro prepovédano. Jafpri pőtnika neprevid-noszti sze potnik strófa, vendar sze pa tő vsze zagléda léko pri urádnoj zanemárjenoszti. Zakaj mámo te 'zeleznico i kak dugo sze bőde tő godilo tak ?
* *
Dela sze mőszt na velke ceszté Püconszkom potoki v M. Soboti, tüdi !ze szkoro da zgotovleni bőde. Tő je vrédi tak, ár nam ga trbé. Zdá szmo szamo v tom né csiszti, ka zakaj je tő dobro, ka je né priszkrbleno za eden zaszilni mőszt tecsasz, dokecs sze té réden zgotovi. Ka je pőt prék 'zivinszkoga plača narejena, je pametno, vendar bi 'ze znati mogli to ka pri véksoj vödi je piac navádno pún vodé grűnt szam preméhki za táksi terh, kakt^ sze tü navádno má voziti. Vendar bi sze pa ali za ládjo prisz-krbeti trbelo, ki bi potnike prék vodé szprávlala, ali pa tő nezgovorno vodő bi sze sikalo doli szpüsztitl, koncsi bi sze tak prevecs prerézana pőt vi-diti mogla.
*
* *
Posztája v Püconci veliki obra-csáj má, méla ga je tüdi vszigdár predtem. vendar je pa zdaj natelko zanemárjena, ka véksi terh nakládati je cslovek nemogőcs:, ali pa szamo z velkim trűdom i sztroski. Csi je prevoznina 'ze tak prevecs zaracsúna-na i velika, miszlimo ka bi sze kaj od direkcije sztráni tüdi na popravilo léko dalő. Na Püconszkoj posztájí nega pri szkladisnom naszipi potréb-noga leszenoga tramá, néga 'zelezno-ga platlina, ki szluzi z naszipa na vagon, tak ka je vagoníranye szplóh nemogőcse, koncsi pa preci ote'zkő-eseno. Csi je nigdasnya horvatska Zagrabeska direkcija 'ze vsze odnesz-la te pricsaküjemo ka denésnya Ljubljanszka szlovenszka direkcija tá potrebsesine vsze nazáj szprávi, toda dá posztájam vsze tiszto, ka je tam potrébno csi 'ze lüdjé plácsati morejo
tak, kak tő direkcija predpisüje. * *
*
Tak szi zgucsávajo ti kmeta-oderácsi, ka kmet praj zdaj pá na-lehci plácsa ár je rodno leto, dober pőv v pšenici itd. Na ja, za velko nametávanye bremena sze vszigdár nájde podlaga, vendar pa nej v tisz-toj formi kak sze tő dosztája. Ka sze pa naj prizadeti dönok ne zmésajo pritom deli, bi priporőcsali naj pri-merjávajo denésnye céne k lajnszkim cénam, potem dinára denésnyo vrédnoszt k lajnszkoj vrédnoszti. Lajnszko leto técajt je pšenica dvajszeti do dvádvajszetí koron kostala kg., dinár je pa v Zürichi na sészt stirideszétpét sztao. Pa je dönok mogőcse ka zdaj gda je dinár na — szkoroda, — de-vét pétdeszét, pšenica pa devét, 'ze-lezo, obleka i vsze pá dragse, ka bi dácsa tüdi véksa mogla bidti ? Gde szte te zdaj vi kmetski branitelje?
Vajjonfmikor
leszünk már abban az áldott helyzetben, hogy nap-nap után befizetett óriást adónk egy pár garasával is boldogíthatjuk szük-kebb hazánk, Prekmurje népét. Vájjon mikor jön a sor arra, hogy utaink, hídjaink javítására, vagy pár dinárnyit is fordítani tudjunk azokból a milliókból, melyek adóként Prekmurje népének verejtékéből folynak mindig más és más vidékre, itt azonban semmi nem marad.
Innen ömlenek kifelé az adófillérek, ide vissza azonban cseppenként sem jönnek. Panaszok hangzanak el, perek vannak folyamatban utak elhanyagolása, hidak javitatiansága miatt egyes községek közt és részéről. Egész környék lakossága fordult kérelmével a határrendezés, balkezü-ségének kegyelméből elvágott összekötő utjának visszaállításáért, illetve megépítéséért, — de mindeddig hiába. Pedig volna erre pénz, tehetség, csak az akarat hiányzik. De nem, van akarat is, volt is, csakhogy azért az akarat ért rekompenzációkent kellene a voks, politikát csinálnak belőe, vagyis a népjólét, gazdasági helyzet eiőbbrevitele és kereskedelem isíapoiása csak ugy létezhet, egy egész vidék jóléte csak attól tétetik függővé, hogy milyen politikai nézetet vall. Ez mindaddig lesz ugy, mig ez a kivételes állapot tart", mely jó arra, hogy tömjék az államkasszát, melyből honorálni lehet személyeket, egyesületeket és vidékeket, kiknek politikai megbízhatóságát kétségbe vonni nincsen ok.
Mindezen bajok orvoslási receptjét a vármegyei közgyűlés szervezetéről szóló évekkel ezelőtt szentesitett tőrvénye i rja elő. Sajnos azonban gyakorlati keresztülvitelére még eddig sor nem került, nem kerülhetett, mert egy a politikai helyzet ezt igy kívánta.
Hogy a népek alkotmányadta joga és érdeke ezt már régen kivánja, az másodrendű kérdés, fő az, hogy a politika kívánta érdek érvényesüljö;:.
Nézzünk végig szűkebb hazánkon. G. Lendava utjai azóta, hogy az uradalom nem javíttat, mert nem telük elsékvestrált birtokából, a közlekedési ut olyan, mint máshol a legrosszabb mezei ut. Szomoróc elestével Križevcč-nek és DomjanSevcének nincsen utja Hodoš felé. S ami még sajnálatosabb, Hodoš és Krpíivnik tengelyen való szállításra el van vágva járása székhelyétől Murska Sobotatól, mert ha két mázsát meghaladó teher viteléről volna szó, a kérdés hóit pontra akad a legkriminálisabb erdei ut miatt. A két község hídjáról s még sok mas ily hídról nem is beszélünk.
De nem csak hid és utak azok melyek az autonom hatóság ügykörébe tartoznának, illetve
annak jóvoltát várnák, hanem az iskolaügy, s a közigazgatás körébe vágó számtalan változat, mind mind sürgős megoldást vár, az erre vonatkozó törvényt tehát sürgősen végre kellene hajtani, nem pedig mint azt most ismét hangoztatják, hogy kiakarják tolni a jövő nyárra, elsőnek a községi választásokat írjak ki, de ezt is csak horvátországban. Ha horvát-országban azok oly sürgősek, nálunk pedig ugy a községi mint a vármegyei választások nagyon sürgössek, mert külömben nemcsak utaink és hídjaink mennek tönkre hanem velük együtt Prekmurje egész lakossága erkölcsileg meg anyagilag is. A választások elrendelését tehát annál is inkább elvárjuk, mert a jelen kormány ezt programmjába vette. E'ég voit az absolutizmusból, jöjjön a higadt politika alkotmányos rendje is már egyszer.
POLITIKA.
Parlament je potrdo z-116-mi glászi pröti 1 mi (opozicija je vö odisla) novi tiszkovni zákon (sajtótörvény), steroga je potrditi — pred po-csitnicami — nakanjeno bilö. Vendar je pa té zákon né v tisztoj meri narejeni, kas tö usztáva (alkotmány) pred-pisüje, nego stilizéran po présnye vláde guszti, zavé'ze roké szlobcdnoga písza-nya, vszáka kritika je vecs namogöcsa, tő!zo böde escse i tiszti léko, ki je niti omenjeni né v novinai. Poetomtoga sze ja neve ka zakoj bi büé uovine dobre Té zákon je szmrt szlobodnoga stampa, lei pa je vszákoj kulturnoj dr-!závi szloboden i liberalen léko. — Parlament je sztem zakonom kcricsao szvoje pőlétno delo, zacsnole szo sze pocsitnice, „obtrüdjeni" poszianci do oktobra 20-ga pocsívajo íéko, té sze zacsne pá parlamenta novo delo. Med pocsiinicami sze nemenjávajo resávati vá!zna politicsna dela, ki sze bödo na podlagi medszebojni pogájany RR zvrsávale. Imenüvanya dr'závni podtájnikov, veliki 'županov i vodilni urádnikov sze vtom vémeni zgodijo. Vsze zaosztányena pitanya szporazuma RR sze técajt rešijo. Tüdi sze zdaj
zgodi tö, stera partája böde v Sloveniji méla ravnanye prevzeto. — Radi-Čovi poszianci kak szmo zvedli pridejo lé mčszec v okőlnoj poti tüdi i v Prekmurje, gde obraesun dájo szvoiega politiesnoga dela i od zádnyi dogodkov z vsztöpom v viádo. — Davido-vičove partáje prijáte! Kocijau je pozváni za pomoesnika financ ministra. Tö pozváiiye nisterni politiki tak razlagajo, ka je sztem odpréta pot Davi-dovičove partáje v vládo, ki vecs kak gvüsno 'ze v jeszenszkom zas/edanyi parl'ime ta kak vládna partája pride na gyűlés. — Pašiča zdravlénye je v nájbfigsem teki. — Naráscsanye dinára je vláda potom Narodne banke zadr'závati zacsnola. Míszlimo ka je tö edina pametna pot te, gda pri tom na-ráscsan.yi szamo kmet má škodo, ár nyega pridelki zgübávajo céne, indus-trijszki pa vszeedno naráscsajo. — Szombathelyen antant ellenőrző bizottság a meegyeházán erőszakoskodott, miért is a város népe fellázadt, áttörte a rendőrkordont s behatolt a megyeházára, hol a bizottságot megtámadta s a legmesszebbmenő módon gyalázta. (Erről bövebbben más helyen.)
— Marokkóban még mindig tart a rifkabilok eileni francia hadjárat, de mindeddig még sikertelenül, mert nem egykönnyen adiák meg magukat a marokkóiak. Mindkét részről támadásra készülnek. — Amerika ismét teljes erővel beakarja hajtani az európaiaknak adett háborús adóságokat. Anglia bányamunkásainak általános nagy strájkia egyelőre halasztást szenved, táigyalásokba bocsátkozott mindakél fél. Ha netán ez a tárgyalás nem vezet sikerre, megkezdődik a \ilág legnagyobb strájkja. — Parlament nyári szünete kezdetét vette, uj ülésszak október 20-án veszi kezdetét. Ezt a nyári szünetet a kormány arra használja fel, hogy a különböző függő kérdéseket majd most intézzen el. Nevezetesen főbb hivatalnokok kicserélése is erre az időre fog esni.
—	Nova griintna kniga za Rakičan, Veščico, Polana je !ze prišla. Sto jo pregledneti scsé naj sze popascsi, ár sze v krátkom znővics odposle v revizijo.
—	Poštni in brzojavni urad
je Murskoj Soboti v jákoj velikoj nevarnosti. Kak smo informirani, se pošta v Soboti namerava uki-; niti, že tekom toga mejseca. Sedaj je pošta v hiži g. dr. Czifrá-ka v cérkvenoj ulici, ki je pa poslovne lokale odpovedal in kje pošta dalje biti tudi noče, ár je zidina slaba, se hoče lahko po-j rušiti, ne odgovarja higijeničkim predpisom in jo lastnik popraviti tudi noče. Mestna občina je bila opominjana, da če včasik ne poskrbi za pošto primerne lokale, j bode poštni-, telefonski- in brzojavni urad takoj ukinjen. To je pa težka naloga za Soboto, k jej je niti ena sobica ne prázna. In j če se odpove stanovnikom vva-! raški hiž>, kam bodo šli isti. Dolž- j nost je vsakoga, da náj ide občim na pomoč v tem težkem: položaju, ar direkcija ali minis-terstvo sploh noče poskrbeti ali! graditi novo hižo in če se zadeva ne reši tekom 2 tedna, ne bo več poštnega i brzojavnega urada v Soboti.
barqa kereszt.
Elbeszélés. — Irta : Sz. S.
—	Ilyen későn és a sötétben — suttogta szemérmesen a leány.
—	Erösebb a szerelem fénye még a karbunkulus ragyogásánál is.
—	Hát, Hát . . . Pali van itt — mondá tartozkodó hebegéssel a leány.
—	Pali és megint Pali — folytatta az előbbi hang. Mondtam már, jobb volna ha megmondanád neki, hogy okosabban tenné, ha elkerülnétek egymást. A szerelem csak akkor ér valamit, ha az oltár elé is lehet lépni. Már pedig ti nem lehettek egymáséi sohasem.
—	És miért nem ? — kérdé felbátorodva Pali s kézen fogva Erzsikét belépett a házba.
A konyha tüzelőjéről még föllángoltak a zsarátnokok s bevilágítottak a mellette levő kis szobába. A pokróccal beterített lócán egy beteges öreg ember feküdt s az alacsony ablakon betörő
hold fénye még halványabbá tette szenvedő arcát.
-- Igen, édes jó Imre bátyám — folytatá az ellőbbi bátor hangon Pali, azért jöttem, hogy feleségemül kérjem Erzsikét.
A fekvő öreg ember feltámaszkodott nyugvó helyzetéből.
—	Megháborudtál Pali? 'vagy talán ittas vagy. Azt gondolod, nem tudom rátartós szülőidnek a szándékát. Soha sem egyeznének bele, hogy olyan szegényül házasodjál meg. De ez még nem is lenne olyan nagy baj, mert Erzsike egyetlen gyermekem, én meg öreg beteges özvegy ember vagyok s utól-jára mégis van egy kis házikóm s néhány darab földecském is, a mik megérnek valamicskét. De az a nagyobb baj, hogy nem vagytok egy hiten.
—	Nem hiszszük-e egyaránt az Istent?
—	Te mondod, mi is az mondjuk, de szüleid nem azt hangoztatják. Soha sem egyezőének bele, hogy egy pápista leányt vegyél feleségül. Ismerem én jól
a Faragókat. A nagyapád is olyan kál-vánista nyakas ember volt.
— Már pedig az nekem mindegy, akármit is mondanak a szülőim. Nem bánom azt sem, ha ki is tagadnak mindenükből, csak kelmed fogadjon be házába apai szeretettel. Van két jó erős karom, tudok dolgozni s ha szegények is leszünk, azért nem fog talán a boldogság kikerülni.
A szép ifjú leány egyszerre csak azt vette észre, hogy ott van a Pali karjai között. A mint a tüzelő zsarátnoka egy nagyot, utolsót és fényeset lobbant s a felhöcskéken tul haladó hold is eltűnése előtt, mintha megakarta volna világítani ezt a jelentel, fényessé, szinte ragyogóva lett, a kis szoba s a kipirult, lelkesült szép legény arca még szebb volt mint uiáskor. A nemes önérzet lángot gyújtott Pali arcán a szemei fényesen ragyogtak. Erzsike maga sem tudta hogy, csak oda borult Pali keblére s örömköny csilogott a szemeiben.
De aztán a leány lelkén végig vonult egy kép s akkor szomorúan tekintett fel Palira.
—	Nem, nem akarok viszályt hin-J teni a szülök és gyermekük szive közé Nekem elég, igy is boldog vagyok, hogy kijelentette, miszerint szSgénység közt is boldog tudna velem lenni. Elválunk és keressen magának olyan feleséget] a kit bevezethet a szülőházba s a kn nek megjelenését örömmel fogják üd-j vözölni.
—	Nem, nem Erzsíkém. Én csak veled akarok élni. Ha tehát édes apái is bele egyezik, négy hét alatt az esi küvőnk is meg lesz.
—	Nekem nem lenne ellenemre a házazság — mondá az öreg. Áldásomat adom rátok. Csak annyit mondok, hirbe ne hozd a lányomat ok nélkül ha már igy vagytok gyürücsere legyen a legközelebbi viszontlátástokon.
—	Katasterski urad v M. Soboti je
po odrédbi financ ministra z nova prev-zeo delo ekspoziture v D Lendav i, ár je té urád likvidérani
—	„Düsevni Liszt" yszvojoj zádnyoj , numeri pa n^kaj taksega brocka, ka je né k-nyemi valón, tía né je csüdo, ár je nyé glávni reditel kak sze vidi — 'zenszka. Vendar pa ka tam nikse »plü vanye* ocsitáva »Mörszkoj Krajini« je részan prevecs „zlagano", ár vála Bogi reditel M. Kr. escse vsze dvátreszeti má i tö szvoje, szline nyerni nemrejo nepotrebno vősz; ocsiti, kf k sze tö piszci v D. L. nalehci zgodi. Vendar bi tüdi nebi škodilo, csi bi csloveli pri. nisterni pri likai részan vujsle na takse liidi, ki szvojim krivicam tak dávajo isztino, ka drüge za szmetase scséjo' notri posztaviti. Neverno, pa zakaj sze rávno düsevni liszt ali doticsni piszátel z-taksimi dugoványi igra, zakaj je pa né natö mesz.to tiszti absurdum napi-száni, ka za deszét delegátov na !zinat ie szamo pét gmajn dalö vőtume . . Ali je tó tüdi po pravicsnoj póti slo ? Piiconszka gmajna je részan né stéla dati votuma 'ze po példi preminöcsi pretecseni gyülésov né, vendar pa tüdi nescse pripöznati tá zatő prineseni szklep v G. Petrovci, Ali zakaj szo pa te Hodoski i Domanjšavszki zapiszniki zavr'zeni? Je tő korupcija ali né, ali sze je mogőcse né vido rezultát volitev lein voditelom ? Tak sze bratovszka lübézen vu veri riebőde naprépomágala !
—	Növi kovani pčnezov je 'ze szedem vagonov prišlo za naso dr!závo i szi 'ze zgucsávlejo za delanye dvé-szto milijonov vrédnoszti zláti pénez, ali mi dönok escse i zdá sztemi cota-v i iT) i moremo zadovolni bidti.
—	Bogojiná. Delo nase novo zacs-nyene cérkvi* lepő napreduje. Csi nász rávno v eti te'zki cajti doszta pénez kosta, bodemo vendar sze veszelili toj szvétoj hi'zi csi bode zgotovlena.
—	Veszélyben a pósta-hivaial. Ugy hirlik, hogy M. Sobotáben a posta-, telefon- és táviró hivatal be lesz szüntetve. jelenleg a hivatal dr. Cz'frák János teplom utczai házában van elhelyezve, a ki azonban a postának felmondott és a hol a posta az épület roskadozó volta és egészségtelen állapota miatt megmaradni sem akar, kijelentvén, hogy, he a község megfelelü helyiségről gondoskodni nem fig, M Sobotában azonnal meg lesz szüntetve a posta- telefon- és táviró hivatal. Rém nehéz kérdés elé leit állítva a
, község, mert sehol az. egész községben egyetlen egy iir s s/.obácska nincsen. Az egyediili mód, mi tán még rendelkezésére állhatna a községqek, hogy felmond és kilakoltatja a városháza eddigi lakóil. De hol lesznek azok elhelyezhetők? Az egész községnek érdeke. h igy a kérdés rendezésében siessen a város vezetőségének önkéntesen a segítségére, mert a mennyiben a kérdés rövid 2 héten belül elintézve nem lesz, augusztus végével megszűnt itt a posta, a mi rém kellemetlenséggel
: járna a községre és az egész vidékre, miután a kormány épületről ez idő szerint egyáltalában uem akar és nem fog gondoskodni.
—	Tüntetés Szombathelyen. A katonai ellenőrző bizottság kedden Szombathelyen kiszállt és a vármegyeházán lévő két magánlakásban kutatni akar-
| tak fegyverek után. A hatóságok kijelentették, hogy ez csak birói végzés alapján történhetik. A bizottság, miuián a birói végzést még az nap nem tudta megszerezni, az éjszakát a megyeházán töltötte. A szerdai délelőtt folyamán a megyeház előtt nagyobbsrámu tömeg verődött össze és az ellenőrző bizottság ellen tüntetett. A hatóságok vezetői megkísérelték a tömeget megnyug-
tatni, ami azonban nem sikerült. A tömeg behatolt a megyeházára, ahonnan a helyszínén megjelent nagyobb karhatalmi kirendeltségnek csakhamar sikerült a töm-.gct kiszorítani és azután szétszórni. A városparancsnok, a a városi és a megyei hatóságok jelenlevő rangidős (isztvist-löi a történtek miatt sajnálkozásukat fejezték ki a bizottság előtt amely katonai tiszteletadásban is részesült.
—	Prekmurec kálváriája. Lipai Zvér; gazdálkodó erőteljes egészséges fia, katonai idejét töltötte. A katont élettel íáró viszontagságok azonban annyira hatással voltak lelkiállapotára, hogy a fiatalember megőrült. Kényszerzubbony- i ba kötve julius hó 27-én szállították be a ljubljanai elmegyógyintézetbe.
—- Járási vendéglős egyesület í. hó 1-én tartotla meg mult évi rendes közgyűlését a Türk féle vendéglőben. Évi jelentésen, titkári és pénztárosi beszá-mo'óián kivül tárgyaltatott a vendéglős egyesületek szövetségébe való belépés is, mely a szervezkedés egyediili helyes utja, melyet a közgyűlés nagy többséggel megszavazta. Eszerint az egyesület pénztárából minden tag után husz dinár tagsági dij fizettetik a szövetségbe, melyért a szövetség minden felsőbb hatoságnál kellendő ügyét elintéz és minden egyesületi tagnak »Gostilničar-ski list" nevű szaklapot ingyen küldi meg. Megállapittatott az i 925 évre szóló egyesületi tagsági dij is, mely minden elmért hektoliter bor után egy dinárban állapíttatott meg. Egypár választmányi tag helyébe ujak választattak meg tekintve hogy választmányi gyűléseken nem jelentek meg. Ezek helyebe megválasztották : Bác Lajos M. Sobota, Meolic Ferenc kávés M. Sobota és Vlaj Ferenc vend. Predanovci.
—	Járási gazdasági egyesület rendes választmányi gyűlését, mint minden hónap első vasárnapján, ezúttal is megtartotta, A rendes tárgysorozat kő zöit ott szerepelt a műtrágya rendelések egész sorozata, (még most is lehet rendelni) s még két államsegélyes ser-téskan kiosztása.
SPOitT-
(S—^
HAZENA.
Gostovanje bazene S. K. ILIRIJE prvaka Slovenije v Murski Soboti.
Prihodnjo soboto, dne 15 t m. goslovala bo v Murski Soboti bazenska družina S. K. ILIRIJE, iz Ljubljane. Ta družina je prvak Slovenije nepretrgano od leta 1920 naprej v reprezentanco Slovenije roti Čehoslovačke je dala sama ILIRIJA 5 igralk. Dne 2. avgusta 1925. je igrala v Zagrebu proti Viktoriji katero je porazila z velikim rezultatom 14:6. Družina ILIRIJE je v krasni formi in igra res prvorazredno. kadovedni smo na uspeh ; upamo se pa, da bodo izkazale tudi naše hazenašice prvovrstno formo in da razlika ne bo velika. Na vsak način pa bo ta tekma lep športni užitek za nas, kakršnega do sedaj še nismo doživeli.
S. K. ILIRIJA najboljša hazenska družina pride iz Ljubljane torej vsi prekmurci na igrišče S K. MURE I I !
Jövő szombaton, augusztus 15-én a helyi sportkedvelő közönségnek két szenzációs mérkőzésben iesz része. S. K. MURA hazena együttesen fog megmérkőzni Jugoszlávia legerősebb hazennájával a ljubljanai >ILIRIJÁVAL«, amely csak nem is olyan rég augusztus 2-án Zágrebet 8 gólaránnyal verte.
Ha esetleg hasonló balszerencse énné ifjú hazenánkat, nem vádolhatjuk magunkat vakmerő kihívó félnek, miután a mérkőzés nem a mi lehívásunkra történik, hanem ugylátszik „Hazenánk" sorozatos győzelmei feltűnhettek Ljubljanában és erre lemondták a már félig lekötött Abázríai mérkőzésüket és a belföldi csapatot előnybe részesítve, felajánlották magukat egy barátságos meccsre.
Nem akarunk msrész jóslásokba bocsátkozni, de reméljük, hogy leányaink meg fogják állani helyüket.
MOGOMET.
• Ugyancsak felejthetetlen mérkőzés fogja követni a »Hazena« mérkőzést. Az „Old-boy" (öreg-fiuk) azaz a köverek mérik össze erejüket a soványokkal. Előre csuppán annyit árulhatunk el, hogy a mérkőzés fene keménynek Ígérkezik, — az »öregek« már is lázasan maszirozzák izmaikat, és tréninget szinte naponta tartanak (persze a kávéházbav . . .) Tulajdonképpen még egy harmadik mérkőzést is fog nyújtani augusztus .15 ike, de ez ,már a cigányok muzsikája mellett este a „Sportmulatságon" fog lezajlani . - . . ez egyenlőre még sporttitok.
MOTORNO
9|12 PH angleške znamke zelo dobro ohranjeno z Ltsnjatim priklopnim vozom se jako ugodno proda.
MORAVEC, Maribor
Slovenska ul. 12.
Z-árende sze dá
z sztolarszkimi masinami i z obrtnim lisztom navküper sztolarija:
Asztalosmühely
engedéllyel és gépekkel együtt kedvezően íbérbeadatik:
özv Csiszár Lajostlénái
MURSKA SOBOTA.
K oddaji je
goszpodszka viniesarija (gorice) z 12 velki plügami goric z rriöbléranov villov pri GORNJO J RADGONI. Vecs sze zvé prí :
FRANC KEMÉNY
PTUJ „Caffe Európa."
5®
Egy jobb házból vaió fiu
TANONCNAK
felvétetik CZIPOTH JÓZSEF divatáru kereskedésében Murska Sobota.
Taki sze óddá,
po fái céni, zavolo odhájanya nővo z mehkoga leszá narejeno szpálno i kühinszko pohištvo. Vccs sze zvé v kresmi KIRBISCH Murska Sobota.
Trztvo. Kereskedelem.
Bíágo — Áru.
NOVISAD: aug. 8.
100	kg.	Pšenica—Buza	Din.	270 -280
»	»	'Zito—Rozs	»	190—200
»	»	Ovesz—Zab	»	170—180
»	»	Kukorica	—190
>	»	Prosző—Köles- »	— — »	»	Hajdina	»	— — »	»	Szenő—Széna	»	—75
»	»	Graj—Bab csres. »	—350
>	»	zmésan—vegyes bab	— 300 »	>	Krumpli »	—55 »	>	Lgn. sz.—Lenmag »	—350 »	»	Det. sz.—Lóherm. »	——
BENKO: aug. 8.
1
Biköv. Telice Krave Teoci
kg-Bika j S Üsző [-5 Š Tehén (-.g Borjú j® Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
III.
T
7
350
II.	1.	prima
8'	- 9-	9-50
	- 9"	9-50
5	T-	8-—
	10-—	12-—
	16-	18-—
	28--	-35-—
		30--
	— •	25-—
		1.—
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . .
Pénz
= D.
54-50 0.076 7-87 VÍ 1 665 2-033
Zürichben 100 Din = 9.22V« sfrk
KÖZGAZDASÁG.
A határon adják meg az átutazó vízumot Csehszlovákiába.
Csehszlovákia lényeges könnyítéseket léptet életbe a Csehszlovákián átutazó idegenekkel szemben a mai naptól kezdve azoknak az utasoknak, akik Jugoszláv.ából, Németországból, Ausztriából, Magyarországból, Lengyelországból és más államokból fővonalakon keresztül utaznak Csehszlovákián, nem kell átutazó vizumot szerezniök az illetékes csehszlovák követségnél, hanem a határon kapják meg az átuta-zási engedélyt, kettős illeték lefizetése ellenében.
Francia-magyar és cseh-ma-gyar gazdasági tárgyalások. Hétfőn kezdődtek meg a francia-magyar és cseh-magyar gazdasági tárgyalások, amelyeknek célja maradandóbb kereskedelmi szerződések kötése.
A jugosláv—magyar tárgyalások. A jugosláv—magyar kereskedelmi tárgyalások befejeződtek. A tervbevett tiz egyezmény közül hatot letárgyalt, illetve elfogadott a bizottság, mig négynek a megvitatását őszre halasztották. A bizottság kölcsönösen elfogadta az útlevél és vizumegyezményt a határmenti utak karbantartásáról és javításáról, a határmenti állomásokról,
VELIKA ŠPORTNA TAJNOST: KAJ BO DNE 15. t. m.
z-hája vszáko redelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
MÁRKISEVC1 —: Postni csekovni racsun broj 12980.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal br. 20. posta MURSKA SOBOTA. ;— I —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön lr> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.s ként: s/övegközt és nyilttér IíjO, rende-1-—, apróh ■ i'etés 0'70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
Kom
szállít eredeti gyári áron
AMUElx Murska Sobota.

HALLÓ
valódi ETERNIT P A LÁT,
IMMp
meszet, cementet és deszkát	Trifaili darabos szén
THOMASSALAK.	SUPERFOSFÁT-
a vasúti személy- és teherdijszabály-zatról, a rendes és rendkívüli jogi segélyekről és a közlekedésiirgyről szóló egyezményeket. Nem tárgyalták még le a biztosítótársaságok, a kiskorúak birtokairól, a letétekről és a nyugdíjról szóló egyezményeket. Ezeket októberben fogják letárgyalni Budapesten. Ugy a jugoszláv, mint a magyar kiküldöttek bejelentették a tárgyalások eredményét kormányuknak és az egyezményeket valószínűleg mégehónapban ratifikálják.
PRIJATEL! ZNÁS STO JE
III
TOU
BI
III
■"MÁJER STEVANi
v Murski Soboti
■i	Ma Darl/vA«CjlrAÍ föC/t? ?

v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti ?
_iiiiiraiiiraiiii
Tö je násztarésa firma szabolije i trgovina z gotovimi oblekami. Csi scsés dobro obleko po fal céni dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stof i caigkiipiti, te obiscsi tő Prekmurja naszta-réso i nászolidnéso trgovino i szabolijo, pa sze zagvüsas.
VERSZT VENO.
Dodjite u Suboticu!
Dodjite u Suboticu!
I. Opšti Veliki Vašar i Izložba u Subotici
Otvara se 22. augusta a zaključuje 31. augusta o. g.
Mi p p i v p b d n i Vašar!
Stalne legitimacije daju po-setiocima pravo na povlasticu od 50°/o na željeznicama Kraljevine S. H. S., Čehoslovačke, Rumu-nije, Italije i Madjarske isto i na parobrodima Kraljevine S. H. S.
Legitimacije za Izložbu i Vašar mogu se nabaviti u državi : kod svake trgovačke i zanatlijske komore, kod svakog večeg nov-čanog zavoda, u inozemstvu pak: kod svakog konzulata, trgovač-kog zastupstva Kraljevine S. H. S. i banaka.
Svaki je posjetioc izložbe besplatno osiguran protiv tjelesne ozlede.
Dodjite u Suboticu!
Hal io
Ha i Itt
Vsáki praznik, nedelo, četvrtek soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BaRANJA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön délután kerti koncert. Játszik BARANJA.
Gostilna — Tlirk — vendéglős MURSKA SOBOTA
III
IIIBK^IIIII
IBII
III
fxRASKI SEJEM
od 29. augusta do 6. septembra 25% znižana voznina.
goszpé i goszpödje!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinárov napré
A. Király
trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi!za)
i znánje sivéljam!
Ki znájo šivati, vendar pa k krojenyé ne razmijo, sze vu mojoj delavnici med ednim mészecom navcsijo léko vsze kroje (szabást) oblék in kapútov. ROSENBERO D'ZUND'Zl modni salon Murska Sobota.


III
inasa
sze gori vzeme eden pojeb, szamo goricsánec pri FRANC NORCSICS csevlari Murska Sobota, (pő'eg Fliszarove ostarije)
L
Pokrivajte Vase hize z '„SALONITOM" ki je nájbőgsi materiái vezdásrfyega vremena pri pokrívanyi sztrehe. Lehki, trpécsi je, obramba je najhűsim nezgodam, ognyavaren je, szploh nenuca nikaksega popravila, záto te nájcenése pokrivalo za sztrehe. Záto sze za té pokriv najveksa garancija dá. V szkladiscsi je, gde sze tüdi vsza potrebne informácije dájo:
•p-t, i—	r trgovina z mešanim blágom
lil Uabpai in sztavbenim materijalom
--- MURSKA SOBOTA
■
.Ji
, " 1 v