Poštnina plačana v gotovini.	Márkisevci, 1923. április 29.	Lejtnik II. Cena 1 Din. nuraer* 17.
r /■		
ersztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai é» kulturális hetilap.
Szilája vszáko nedelo.
iprej placsilo: Va leta 24., 112., meszecsno 4., V zvíin-itvo 70., V Ameriko',80 Dinare za'edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 1/% évre 24, Vé évre 12, I hónapra 4., Külföldre'* >70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopiszi sze eszi posiiajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendök's nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150., réden veliki 1—., máli oglász 070 Din. i dávek. Pri vecskrát popilszt.
Hirdetési árak négyzet! om.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1"— Apró hirdetés 0 70 Din. és az. illeték. TöbbazBrjnél engedm-
Protivníka szoudba
í tiszta, stera je dnéva 7-ga áprila v ilovenszko piszanom „Nas Dom" llszti ila napíszana, tíkajoucsa sze szvoje perone. Nemce ocsítali piszatelji toga cslanka, la je premalo informiran, ár odnyega ko-naj pár sztopájov je szodiscse, gdé je v ikt sziobodno pogledno i pošteno pre-tstao, csi nej ineo namena sztaksimi ocs-ni esteti, v kaksem nameni je píszati steo, [ledoucs na preminoucsnoszt, kak politi-sen naszprotnik.
Slucsajno je tej novin reditel g. Dr. íesznik, kí je büo za csasza volitev nar. zocialiszticsne partáje, je v tozsbi g. [oder ca. Rozsics moj poved, kak szve-loka, tas dao doj vu szvoji novinaj, po iripoznányi moj vsztop v radik. partájo, na pitanje szodnika „za kakso prouti ra-szlugo szam jesz tou vcsíno", szam sze odpovedao odgovoriti, ka bi prej tou meni szramota bila". Gledoucs na tou, ka je au zsaljenye, morem ogovoriti, ka je tou I?s odjj^Dr. Vesznika, ár szem jasz na )u pitanye g. szodmki odgovoro tak: na tou ne odgovorim, ár je tou ekais-enesna sztvár", pa nej tak kak g Vesnik lisejo.
Goszpod dr. Vesznik, jesz szam. Tak lüo gotov, kak Vi z szvojov sztrankov na gotov polom. Meni je glavno bilou üdi organizácija nasega lüsztva, cslan JDS a sem pa nej bio, ergo sem nej [mogo izsztopiti zsnyé. I da szam v radi-io sztranko sztouzo, tou je moje po-|rejbezseino zaszebno mnenye bilou, po-pnozseno té, gda je viditi bilou lüdsztvá pesise mnenje. Zselejla je pa tüd situacia, naj lüsztvo doj zravnam, z tiszte pouti, na stero szo tnené na dén kandidiranya áotri zapleli. Od toga pa escse zdaj ne-iesem jevno píszati, csákajoucsi sztális aiz«mem, dokecs nede potrejbe.
Csi pa míszli „Nas Dom", vkom tüdi isztíno má, ka Je tou edna velka vrejd-»oszt, rejsiti sze tiszte kriviesne düsne
;vejszti, stera mi iníra nej dála na tiszto
pripetenoszt, csi jasz lüsztvo notripri-
pelam v takse mrezse, stere bi szamo prouti meni protlvnoszt rodilo v národii,
te szem sze rejszan oudo, národ pa dönok
[rejso. Nigdár pa nej véksa, kak bi Vi mo-[oucse miszlili. Vrejdnoszt je pa escse [éksa te, gda szam szi zmiszliti mogo na izte protejnye, stero szomi v oesi pravli, si do voutome na méne dávali, követ de dr. Kukovec. Znánotni pa bilou tou, ka tak, za tou bi jesz krrivec bio, je izega pejnez vrejdno bilou sze szloboditi :trajote od szledkarsnyega lüsztva protiv-lístva.
Odebráni szam nej bio i tüdi bidi ne bi mogo, sztem szem szi niti nej racsúnao, pláne^da Radics je priso, ergo'za od naprej-vidoucsega sztráha velko vrejdnoszt szam sze oudo nej szamo v mojem, nego bole
za naroda interess. Rajši prenoszim vsze
poszledice, ka Vi nikáki na mené szkla-
déte, naj szamo vidim moje brate, szir-
maski, potezseni Prejkmőrszki národ zado-volen i veszéli.
Ellenséges megítélés
az, a melyet a szlovénnyelvű, „Naš Dom" cimü hetilap ápr. 8-i számában megjelent illető cikkében leközöl. Nem lehet értesü-letlenségének betudni, mert hiszen alig pár lépésnyire szerkesztőjétől a biróság, hol az aktába bepillanthatott s ugy ol vashatta le annak tartalmát, ahogy az tényleg van, ha nem az elmúlt politikai ellen-seg szemével nézi, illetve olvassa. Ennélfogva ugy olvasta, ahogy azt lapjában megírni akarta.
Történetesen e lap szerkesztője dr. Vesznik, ki a nemzeti szociálista párt jelöltje volt, a Koder ca. Rozsics becsület-sértési perben az én tanunkénti vallomásomat ugy adta le, hogy a radikál pártba való belépésem beismerése után a jbiró ama kérdésére, hogy milyen ellenszolgáltatás ellenáben tettem, azt feleltem volna, hogy erre a kérdésre nem válaszolok, mert annak bevallása rám nézve szégyen volna. Tekintettel arra, hogy rám nézve ez sértés, kikeli jelentenem, hogy ez dr. Vesznik részéről hazugság, mertén a jbiró eme kérdésére azt feleltem, hogy ekaistenciális okból erre nem felelek, nem pedig az ő fenti állítását.
Kedves Vesznik Úr c; a bukásra el voltam készülve, akárcsak t a szerény pártjával együtt. Nekem a fő az volt, hogy az itteni nép ezúttal megszervezkedjék, a demokrata pártnak pedig tagja nem voltam, kilépni belőle nem kellett. Hogy pedig a radikális pártba beléptem, az az én egyéni szükségkivánta meg győződésem volt, mint személynek, hatványozva akkor, a mikor láttam, hogy a nép akarata máskép fog dönteni. De maga a helyzet is ugy kívánta, hogy a nép tömegét tereljem le, arról a ballépésü útról, a melybe engem a jelölésem napján — sajnos — belefontak. Erről azonban, ezúttal még korainak tartom a dolgot, hogy nyilvánosságra hozzam. Még várakozó állásponton maradok — egyelőre.
Abban azonban igaza van, hogy eladtam magamat, ha figyelembe vesszük azt az értéket, melyet képvisel azaz érték megszabadulni a lelkifurdalás azon lidér-
cétől, melyet szült a nép haragjától,vald,. félelmem azon az esetre, ha mégis, demokrata listára szavazott volna s mégsem én lennék a képviselő, hanem dr. Kukovec* l a mi be is következett volna s a miért" fenyegetőztek is. De én csak a népet arra " hajtottam volna, a minek későbbi következményeiért engem okolnának, tehát igys láttam jónak s nagy összeggel felért; a megszabadulás, a nép későbbi bosszújától.
Megválasztva nem voltam, nem is lehettem volna, evvel a gondolattal nem- ! is foglalkoztam, — pláne mikor RacHca jött, tehát az előrelátható veszély félelmétől való megszabadulás nagymértékéért1/" adtam el magamat nem csak a magam/' inkább a nép érdekeért. Vállalom magajai. a büntetést, a szégyent, a mit Önök rám!, rakják, csak legyen a nép,-Muravidék' népe előttem, mint testvére előtt megelégedve és boldognak tudva. Hogy amúgy , nem lett volna, azt ha kell és ^alkalom nyillik bebizonyítom, de ehez bevez€t&n nem akartam -lennj.mikQJL_a-politika kg- ... bensőbbjébe bepillantást nyerhettem-.
- ■ ■ ■ -----■	I. ».' '
Betét, hitel buzaértékbenv
Ma, a midőn a pénzérték oly annyira ingani dozik, nem csoda, ha a bankok legnagyobb részt ; betét nélkül, azaz megfelelő forgalmi összeg néUih kül kénytelen tétlenkedni. Vagy ha van is egyik-másik banknak valamelyes összege, azt a megszorult; kereskedőnek, iparosnak vagy gazdának, oly magas (többnyire 30 százalékos) kamat mellett adja kl és csak rövid időre, hogy csodálkozni sem lehet; ha igy az áru értéke mesterségesen is felhajtatik.
Ez a sok pénz melletti pénzhiányos jelenség mindenütt tapasztalható, de káros következmény« sehol sem annyira, mint éppen minálunk Muravidéken. Van három bankunk és egy hitelszövetkezetünk M.-Sobotán, két takarékunk és egy bati-kunk D.-Lendaván, vagy hat-hét vidéki fiőktaka-rék és hitelszövetkezet, de mindmegannyia fpétti, azaz betét nélkül, a mi vidékünk közgazdaságára, csak káros hatással van.
A nép között azért van pénz kisebb-nagyobb . összegekben, de betétenként nem helyezi.,iel a bankba senki, a minek oka pláne nálunk meg araa.. Igaz, hogy evvel a nép nagyobbára magának csinál kárt, mert evvel a kereskedelmet bénitja lts csak a vevő kárára, de mindevvel nem törődwa*-a pénzt inkább otthon tartja, vagy valamibe „ befekteti, vesz rajta valamit.
A két volt intézetünk oly súlyos helycetbe került, hogy pénznélkül állva nem tudott forgaU-mat, üzleteket csinálni, de még a régi betéteket-sem tudta folyósítani, mert pénzét Pesten helyest« ■ el nagyobbára, azt pedig behozni bélyegzésre sem engedte meg az akkori hatóság. Tehát pénze nemvolt, fizetni nem tudott. Most, hogy egyik-másífc* intézet fuzionált, azaz nacionalizálták is, a betétesek 50 százalékot károsodtak, épugy a részvényesek is. Ez okozta a nép bizalmatlanságát a bankokkal szemben, egyben a pénzértékétiek folytonos hullámzása is, melynél a betevő arra számit, hogy kivét idején fél annyi árut sem-ve«* het azért az összegért.
Ilyenformán, ha igazságosak akarunk lenni, igazat kell adni az egyszerű nép. eme bizalmatlan-ságiTokának., De, mért ez az egyszerű nép nem tudja kiszámítani ennek káros közgazdasági következményeit, az intézeteknek, mint a közgazdaság egyik nagy szerepet játszó tényezőjének, hogy kiutat találjon a veszedelmes jelenségből, mely a nép,- egyben a nemzetgazdaságra is kihatással van. Ha máskép nem állami támog'atással kellene ösztönözni a népet pénzének elhelyezésére betétként. A fő, bogy a népben bizalmat keltsenek, egyben a pénze biztosítva" legyen.
Azt hisszziik, hogy nagyon helyes és életrevaló ujitás az, a melyet a budapesti Magyar-Olasz bank valósított meg s a melyei csak serkentenék a népet pénzének elhelyezésére, egyben a .hitelkeresö gazdán is segítve volna. Ez a bank t. i. buzaértékre szóló pénztárjegyek ellenében fogad el betéteket s ugyancsak buzaértéki alapon ad kölcsönt.
Az uj intézményt megmagyarázandó, abból indulunk ki, hogy ma egy métermázsa buza ára 2Q00 korona. Ha' tehát valaki 2000 koronát kíván >betenni«, ez annyit jeient, hogy az illető tiz métermázsa buzabetétet képes elhelyezni. A betétet 6 hónapra, de legfeljebb egyévre lehet elhelyezni. Ha valaki április 15-én kíván ilyen buzabetétet elhelyezni, október 15-én lejáró pénztárjegyet kap. A buzabetétek után a bank ezidőszerint a következő évi kamatokat tériti meg: ha a betét 6 hónapra 5 és 6 százalékot, ha 12 hónapra helyeztetik el. A betét kamat is buzaértékben számíttatik, .vagyis egy év elteltével kamatok cimén 6 kg. búzának a pénzértéke jár egy métermázsa után.
A pénztárjegy beváltási árát úgy határozza meg a bank, hogy a lejáratot megelőző hónap alső és 15. napja, illetve 16. és 30. napja között jegyzett átlagár az irányadó. A pénztárjegy nem szól meghatározott névre, hanem bemutóra, aminek az az előnye van, hogy a pénztárjegy az j ellenérték kifizetése mellett bárkinek rövid uton eladható. A buzabetét legkissebb összege 5 métermázsa buza, ami a mai árfolyamok szerint körülbelül 10000 koronának felel. meg. Ezekből a betétekből a bank buzahilelt nyújt a mezőgazdáknak.
A buzahitel összege koronában fizettetik ki, tehát annyi korona folyósittatik, amennyi hitelként engedélyezett buza pénzbeli árának megfelel. A betevők pénzeik ilyetén elhelyezése mellett biztosítják tökéjük és a kamat értékállandóságát, viszont a hitelélvezők, amennyiben a nyert hitelt gazdasági befektetésekre és kiadásokra fordítják, gazdaságuk jövedelméből kockázatnélkül teljesíthetik az érték állandó hitel visszafizetését.
Ha a mi bankjaink is ily tekintetben volnának élelmesek, nemcsak a valutázásban, a közjónak volnának igazán hasznára, mert az emelkedő betéttel emelnék valutánk értékét is.
Nebriganye pri postnom ravnitelsztvi.
Posta V. Dolenci, — Hodoš i Püconszki telefon.
j
Csűdno Spreobrnyenoszt lehko opazujemo pri drzsávnom vértüvanyi, stero vam pokázse sparavnoszt tam, gdé bi z prakticsnoga sztálisa darovniti mogli bídti i trosenyé pejneza tam, gdé bi mogli previdni biti.
Szamo od edne malenkoszti jeszte gues, -stero je edno takse dugoványe, ka je szmeha vrejdno, morebiti zse za toga volo bi bilou bougse nej na jávnoszt dati, csi bi nej bilou škoda obcsinsztva i prebiválcov edne velke krajine.
Zseleznica je szredsztvo, stero potrejbnoga blága cejne znízsa, ár vszigdár cenejša foringa tou, kak pa pejska, ali zsivinszka, ka je tou nej nacsi, tou vszáki zná, szamo postinszko ravnitelsztvo nej. Csi bi znalo, te bi míszlimo nacsi posztoupalo i vtálalo notri poste, kak szo zdaj v nisterni mesztáj.
Na priliko tiidi í mámo edno erjávo zse-leznico, stera csirávno vszáki mejszec stiri-nájszet dni „boleznoga dopuszta", má nigda vsze-gli vozi. Zdaj, csi zsé vozi, míszlimo ka tiidi i pošto pela do Hodoša. Na Hodosi pa nejga poste nego, v na edno vöro peshouda dalecs le-zsécsi V. Dolenci, koma pá velko plácso szlü-zsécsi pejski poštar more nosziti pošto. Ali nej bilou pametnejše, zsé za sparavnoszti volo tüdi, csi bi sze Dolenszka posta premesztila na Hodoš ? Pa tiej szamo za toga volo, nego tüdi, csi zsé zselezniska, zsandarszka, finanesna, ca-rinszka posztája, itd., za mejnega obracsája volo tli jesztejo i morejo biti, je csiide vrejdno, ka tej vszi, kak. szlüzsbeni orgáni morejo v V. Dolence iti v postnoj zadevi, gda bi v tisztom vrejmeni lehko driigo szvojo dúzsnoszt szpun-jávali.
Kak je pa znáno, de na Hodosi v krátkom szposztávlena telefonszka govorilnica. K tomi
telefoni tiidi trbej ednoga csloveka, steri de toi obravnávao. Nevejmo kak szi tou miszlijo vpe-lati, ali vísesnye vödávanye bi pa bilou, ka bi plácsali na Hodosi ednoga steri bi noszo ali vozo v V. Dolence pošto, trétjega pa, kak voditela poste v V. Dolenci. Té tri bi mogli zdrűzsiti v pošto na Hodosi, ár tiidi zselejo tou krajevne razmere i lokálni interessi.
Tak bi pri zgorányem vidli sparavnoszt szegli bi sze pa szpunile liidszke zselje, na stero pa vszigdár moremo pazlivi biti. Csi je pa jávni interess, ali za napredüvanye trgovine, lüdsztva té krajine, moremo sparavno miszeo na sztran djáti, nájmre csi tá pomoucs ne zselej tak prevelki áldov. Tá prilika je dána v Pü- ; conci, Martjanci, Fokovci. gde mimo ide tele- ; fonszka zvéza i bi szamo z málimi sztroski ^ze dalou zados'csejnye lüsztvi i náimre trgov-1 com, csi bi szamo te krátki drot sze potégno na pošto, sterih odpravnik bi z ednimi sztroski tá odprávlao tiidi telefon.
Zdaj sze dela telefonszka zvéza do Pet-J rovec i Hodoša, v Püconci, gdé pa zadoszta. interessántov jeszte, dönok pri toj napelávi tak mimo ido z delom te zvéze, tak da bi szamo. edna hizsa bila v szamocsi. Míszlimo ka bi vec.s previdnoszti mogli meti merodajni faktori,. pri taksi prílikaj, ár nej szamo interessantom,: nego tüdi drzsávi je na haszek. Telefon je pa' tiidi kak edno znarnénye kulturnoga napredii-; vanya, záto je tiidi na zvűna drzsváe dobro.
Francia katonák rablótámadása egy tiszt ellen. A nancy-i gyorsvonaton pénteken három francia katona egy vonaton utazó francia tisztet vasrudakkal megtámadták. A szorongatot helyzetben levő liszt segítségért kiáltod, mire katonák kidobták a robogó vonat ablakán. A kö vetkező állomáson a katonákat letartóztatták, akik azt vallották, hogy pénzt akartak rakolni a tiszt-"" tői, hogy Amerikába mehessenek. A katonatisztet a vasúti munkások a pályatest mellett eíetveszé-. Íves sérülésekkel találták meg,
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.
Közvetlen adók áttekintése.
Folytatás. III.
Más kivétel van az olyan háztartáshoz tartozókat illetőleg, kiknek cselekvő jövedelmük van s a kik a megadóztatásnál nem számittatnak a családfő gazdaságának jövedelméhez. Ilyen esetben nem iratik elő az említett feladó (pótadó féle), habár az illető személyek külön adóztatnak is meg.
Fiu gyermek, kikért, a hadiilletékéről szóló törvény alapján, a szülők szülői illetéket fizetnek, a 172. § alapján szintén a háztartáshoz tartozóknak számittatnak, éppúgy az adóköteles gondozásában' levő fivérek és nővérek, úgyszintén sógor és sógornők másodiziglenig.
Személy-adó novella megengedi az adó kivető bizottságnak, hogy a 18000 Koronát meg nem haladó jövedelmű személyek felemelt adóját aránylagosan csökkentheti, ha azok valamely okból idegen személyeknek ellátásáról gondoskodni kötelesek; szintén azon személyeknél, kiknek jövedelmi adó alá eső 8400—12 000 Kor. jövedelmük van ugyan, de két vagy több gyermeket neveltek fel.
A jövedelmi adóhoz, a 10, 15 százalékos feladóval, a kevésbbé megterhelt gazdaságnál mig hadi pótadó is hozzá számíttatik és pedig: 10000—14000 K jövedelemnél 30 százalék 14000 --20000 „ „ 35 „ 20000—26000 „ » 40 » 26000—32000 „ » 45 „
A bizottságoknak meg van engedve különleges állapotokat tekintetbe venni, a melyek az adófizetőket fizetési tehetségében esetleg gátolnák, ugy, hogy az adó alá eső jövedelemnél, a mely
nem haladja tul a 18000 K. jövedelmet, az adó alap legfeljebb három fokkal leszállitatik. (A személy adótörvény 174. § z. o. os. dav.)
Az ily fajta kivételek csak különleges álla-; állapotoknál vétetnek tekintetbe, mint például a nagy kiadásokkal járó gyermekek eltartási és tanítási költsége (házonkivül nevelendő siket, vak, testi hibás és ilyfaja gyermekek); kötelességszerű gondoskodás szegény övéiért, huzamosabb betegeskedés, eladósodás és szerencsétlenségek, ugyancsak katonai szolgálatra való behívások folytán (mozgósítás, fegyvergyakorlat.)
Megadóztatás helye (176. tj) A jövedelmiadó ott rovatik ki és iratik elő, a hol az adófizető állandóan tartózkodik.
Adórendezö közegek (177. és 178. §§) A jövedelmiadó rendezése felosztatik az adóügyi hatóságok és adókivető bizosttágok között ugy, hogy az adóügyi hatóságok intézik a jövedelmek megállapítását illető előkészületeket, a bizottság pedig a jövedelmeket megállapítja s megállapításuk után hataroz azok adója felett.
Kétféle bizottság van és pedig :
a)	megállapító bizottságok, vagyis járási bizottságok, a politikai járási (kerület) hatáskörrel, helyi bizottságok városok és ipari helyekre 10000-nél több lakással (Ljubljana, Celje, Maribor, Ptuj);
b)	feljebbviteli bizottág Slovénia és Prekmurje részére Ljubljanában.
A megállapító, vagy becslőbizottságok hivatása kikutatni a jövedelmi állapotot és az adóalapot meghatározni; feljebbviteli bi/ottság pedig a megállapító bizottságok eljárása ellen beadott felszólamlások felett dönt; különösen az adóalap meghatározása elleniekben jár el.
Adómegállapitó, vagy becslő- vagy kivető
bizottságok választása Prekmurjéban rövid időn beiül megtörténik. Az 1922. é.vi (az még nem volt kivetve és fizetve eddig) jövedelmiadó már ezen. bizottság előtt tárgyaltatik majd, úgyszintén az előbbi évek adókivetése ellen beadott fellebbez® sek is eme bizottságok előtt lesznek elintézve. | Bizottságok összeállítása (179. 181. §§) A bizottsági tagok számát, az illető kerület jövedelil mi állapota és nagysága, nemkülönben a helyi-, viszonyok figyelembe vételével a pénzügyminiszter állapítja meg. Elnököt a pénzügyminiszter kirendeltsége nevez ki, szokás szerint az illető i politikai kerület adóügyi előadójának személyében, i Az adóbizottság felét az illető kerület adókötele- i sei választják meg, felét pedig a pénzügyin, kirendeltsége nevez ki.
Bizottsági tagok választása (183. §) a járási (kerület) székhelyén s elsőfokú politikai hatóság vezetése mellett történik.
Aktiv szavazati joguk csak azoknak van, , akik fizetnek jövedelmi adót s élvezik honpolgáril és politikai jogaikat. Kiskorúak és gyámság alatt iévök jogaikat csak törv. megbízottjuk által gya-korolhatják.
Megvan választva az a jelölt, a ki legtöbb relativ szavazatot kapott; egyenlő szavazatok ese-tén sorsolás dönt, melyet a választási biztos huz ki.	i
Választhatók csak azok a jövedelmi adókö-? teles férfiak, kik 24. életévüket betöltötték s élve-, zik honpolgár! és politikai jogaikat.
Nem választhatók az olyan egyenék, kik a 239., 240., 242. és 243. alapián valamely adóügyi kihágást követtek el, a mennyiben az erre vonatkozó Ítélet jogerőre emelkedése ota nem mul-lott el öt év.	(Vége köv.)

Az emberek haszonlesése, az állam, a közjóiét és egyesek kárára. - A termelő ténykedés egyesektől sutba van dobva Prekmurjéban.
Az adókivető bizottságnak, a produktív működő állatorvosoknak és a gazdáknak szives figyelmébe ajánlható a következő elsőrendű eset. Mi-tlött annak leirásábajfognek, fel kell említeni, hogy ehez hasonló eset Prekmurjében mindennapos; kiszámítható, hogy milyen kára van ebből a gaziának, milyen az államnak, a közjólétnek; és érttető, miért nem tud itt megélni az állatorvos a magángyakorlatából. Egyben kiszámítható az is, mekkora nyeresége lehet egy frisshuskereskedőnek avagy egy marhakereskedőnek egy ilyen beteg állat megvétele alkalmával.
Történt pedig ez az eset, amelyet véletlenségből tudtam meg 1923. évben április hó 9-én. E dátum előtt két nappal azaz, április hó 7-én ■Sz. I. gazdálkodó S-i lakós szomorú képpel bement az egyik régóta közismert inurska-sobotai állatorvoshoz, elpanaszkodta, hogy a nyolc éves, 5 hónap óta vehemes tehene beteg és mert a szép, nagy, jo kondícióban levő tehene legkevesebb 12 ezer, de talán 14000 forintot is megér, adjon neki tanácsot. Mentse meg néki ezt a nagy érté-iét. Ö ugyanis tudja, miszerint az a kis összeg, melyet az állatorvos ur a gyógyításért kér, nem ill arányban avval a nagy haszonnal, amit a gazdáknak legtöbbször csinál, de ő azonkívül is em-iere lesznéki, csak segítsen rajta.
Erre az állatorvos a különféle, lajkus által ís felismerhető tüneteket kikérdezte. A gazda minden kérdésére nem tudott megbízható, pontos fel-nilágositást adni és igy az állatorvos 3 sőt 4 féle betegségre is gondolt. Ezeknek megkülönböztetésére szükséges tüneteket nem is tudhatja a gazda, :mert azok észrevevéséhez nagyon, gyakorlott szem, fül, tapintás, sok esetben állatorvosi \i/.sgálási eszköz, szemtükör, kopogtató, hallgatozócsö ; nem egyszer pár napos gyógyítási kísérlet utáni többszörös pontos vizsgálat szükséges és igy azt a taácso(~a4ta, hogy vezesse be hozzá a beteg tehenét, ha gondolja, hogy be bir jönni és nem [lesz ártalmára a 14 kilométeres ut. de vezesse minnél előbb, mert a betegség olyan, mint a tűzvész, mínnél előbb oltjuk, annél kissebb a kár. Ha pedig a ház leégett, ha betegség az áljai belsejét megrontotta, akkor segíteni, gyógyítani késő, nem lehet. — Diktum faktum ugy lett. Sz. István csakugyan el is indult a beteg állatjával és segítségül magához vette két unokaöccsét a Józsii meg a Lajcsit. Szegény tehén csak ment, meni, közben nagyokat nyögött ; De mént, mintha tudta volna, hogy segítségért megy. Hiszen méhében van a kis borjú, amely ha megnő tejével, húsával, bőrével, szarvával, csontjával, minden porcikájával, no, de tiszteségesen szólva még a trágyájával is hasznára lesz az embereknek és a többi állattársának. Hiszen trágya néikül nem lehet gazdálkodni. Ilyen gondolatokkal a bizonytalan övöbe tekintve, gyorsan megérkeztek a Dobrai-féle vendéglő elé, ahol megszóllitja az Sz. Istvánt egy barnaképű Q. István nevű b-i marhakereskedő.—
—	No öreg hová vezetik a tehenet? •
—	Ide az állatorvoshoz.
—	Mire való az! Miért mentek állatorvos-
I hoz ?
—	Istenem, hát mert beteg ; több napja nyög. Borja is van benne. —
—	Semmi — semmi! Ostobaság ! Ne vezessék oda, én ezt megveszem magától, levágatom vagy elhajthatom a többivel. Elszállítom. Adok érte 12000 koronát, azaz 6000 forintot. A tehén ugy sem gyógyul meg, szeg van a gyomrában, azért nyög., le kell vágni, Sok lesz a patika és az állatorvosi költség.
(Folyt, követk.)
Zavargások Moszkvában. Az utóbbi napokban sok menekült érkezett Oroszországból, akik egyértelműen beszélik, hogy Moszkvában zavargások törtek ki. Cherkovban és Kiewben minden pillanatban a zendülését várják,
GLÁSZI. — HÍREK-
A „Novine" 22-i számában megjelent »Za-istina ?« és Autonomia« című cikkére csak az az egyszerű válaszom, hogv a „M.-Krajinában" magyarul megirt cikkemet ne fordítsák le ferdítve és azok forditásásában ne hagyják bujtatni azt a szemrehányó »magyaron« szavakat, a melyet Önök eddig csak mint bűnt róttak egyik-másik politikai ellenfelük terhére. Hogy miért éppen magyarul Írtam meg azt a cikket, azt hiszem már eddig észrevehették volna, hogy lapom egyik cikke vend, a másik pedig magyar szokott lenni. Ugy hiszem azonban, hogy a magyar íráson kívül is inkább annak az autonómia elleni tartalma nem tetszik.
M.-Szombat Hodos-i orient-expressről a rossz nyelvek azt mondják, hogy eme a huzó ló takarmánya is elfogyott, mert—mint mindenütt—ugy itt is mutatkozik a tavalyi szárazság tavaszi nyoma. De mint hallani, ha minden utas három hasáb fát magával hoz, akkor utazhat.
Hivatalos lapból. Mindazon közszükségleti cikkek, melyek ár feltüntetését az árdrágítás elleni törvény előírja, azok árát ezután dinárban kell megírni. — Rozs után és búzalisztre a vám 60, más lisztre 40, marha és borjubörre 400 Dinára szállíttatott le, míg az ételolaj kivitele vám-mentesittetett.
Megnehezítik a muzulmán vallásra való áttérést. A pravoszláv egyház köreit már hosszabb idő óta nyugtalanítja az a körülmény, hogy egyre többen térnek át a mohamedán vallásra, amely megengedi a többnejűséget. Ezért a szent szinódus legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az uj vallásügyi törvénybe felvéteti azt a rendelkezést, hogy mindaddig senki sem léphet át a muzulmán vallásra, mig a pravoszláv egyház elölt kötött házasságot törvényes uton fel nem bontja. A szakasz ellen vétőket a büntető törvénynek a több nejtiségről szóló rendelkezései szerint büntetés éri.
Kamatozó dollárbetétek. Az amerikai dollárok boldog tulajdonosai bizonnyal örömmel fogadják a hirt, hogy a pénzügyminisztériumnak egy nem rég kiadott rendelete alapján az arra feljogosított pénzintézetek nem csak dollárbetéteket fogadhatnak el, de a tőke egyrészét dollárokban is kamatoztatják, ami által könnyen elkerül hetö lesz a pénz folyton változó értékei folytán bekövetkezhető vesztesség. A kiket a dolog közelebbről érdekli, azok felvilágosítást kaphatnak a Muraszombati Takarékpénztárnál.
Ujabb véres incidensek Zagrebben. Pénteken éjjel az Orjuna és a Hanao tagjai között ismét súlyos összeütközés keletkett. A verekedés alatt mindkét részről sűrű revolverlövések is történtek és a lövöldözésben az Orjuna egy tagja tagja a hátán súlyosan megsebesült. Éjszaka egy óra körül megismétlődött a verekedés, ennek azonban a rendőrség már idejekorán véget vetett. Mindkét esetben tizenöt-husz éves fiatalemberek voltak a verekedők, akik tizes tizenötös csoportokban támadtak egymásra.
Fellrobbant gázfejlesztő. P. hó 16-án este 10 órakor a muraszombati »Dobrai" szálló vendégeit egy erős robbanás riasztotta meg, melyet az acetelinfejlesztő felrobbanja és az ez által kialudt lámpák áitali sö'.étség kozta. A robbanás ugy történt, hogy a fejlesztő töltése végett a kamarába menő inasgyerek égő gyufával ment be, miáltal a kályhából kigőzölgő gázok meggyúltak s a tartályt légberöpitették. Szerencsére az inasgyerek egy pár kisebb égési sebén kívül nagyobb baj nem történt.
Bellatincon f. hó 25-én magtartott vásár, rossz idő miatt talán nem volt felhajtásban a szokásszerenti, de a felhajtott áru nagy része elkelt. Gazdaságra való tehén ára 14000 — 28000 Kor. között váltakozott.
Tolvajlások. 22-én éjjel Puconcon Kühár (Zvonár) óljából ismeretlen tettesek elloptak nyolc hetes kis malacot. — Csöpinci-i Krajcár István gazdálkodónak elloptak 2250 Din. értékű különböző árut. — Albert József ivajnsoveii gazdálkodónak 13000 Din. értékű holmiát lopták el.
Darovi Jugoslovenski Matici: Šolsko vodstvo v Moščancih je poslalo zbirko Din 77-50 za pirhe; osobjae kr. policije v. M. Soboti zbirko iz meseca marca v znesku Din 58-75. Plemenitim darovalcem se podružnica v Murski Soboti naj-prisrčnejše zahvaljuje. Odbor
Jugoslovenska Matica podružnica v Murski Soboti priredi v soboto dne 5. maja ob 20. uri v prostorih Čitalnice Sokolskega društva v Murski Soboti predavanje: Napoleon Bonaparte. Ob priliki 102 obletnice njegove smrti. Predava iz prijaznosti g. profesor Albin Zalaznik. Vstopnina 1 Din za osebo (radi kritja ztroškov) Opozarjamo cenj. občinstvo na zanimivost tega predavanja ter vljudno vabimo javnost, da se tega redkega predavanja v velikem številu udeleži.
Orozna familijszka dráma. Borbás József v Magladi, na Magyarszkom je szvoje petéro decé oszmrto tak, ka nyim fe prerezao z brit-vov guté. Štirje szo mrli eden szmrtno nevaren. Zatem sze je oesa szam obeszo na hizsi.
Radičovi szo bujli demokrata. (Jutro.) V Ladimirovci so radičovci 18. aprila za volo politike bujli ednoga demokratszkoga kmeta Ivan Tržiča. V ednoj kresmi, med Tržičom i Radičovimi prijateli, do szvoje prišlo [za volo politike, na stero je nyi voditel Joža Maričič z piiksov na szmrt sztrejlo Tržiča. Gda je Tržič mérao szo sze ovi szmijali i proti nyerni pravli: „Idi zdaj Ribari i Prebičeviči naj ti pomagata!" Marčič je aretirani.
Orient expres M. Sobota—Hodoš je v velkoj krizi, ár dugo ne pride to vroesino dáva-joucse kánikulinszko szunce, stero bi dalou zavreti v koutli vodou i tak moucs dalou priti do Hodoša i nazáj. Drűgi právijo ka je tüdi i za toga konya krma v szükesíni, ár je láni szűsava bila. Dober vért esi pa li preszkrbi za krmo szvojoj zsivlni, naj ne odmore v deli nyénom. Tou je. Tou je pa zsé szamo neprevidnoszt vzrok i zatoga volo trpi szirmaski národ.
Vlom. Neznáni csinitelje szo v Dolnyoj Lendavi v trgovino Blau i Brata vlomili, odkécz szo pa nej mogli doszta okradnoti, ár ji je níkák mogo zmešati v »deli«.
KINO-s"::«'
V nedeljo 29. április popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri
POŽUDA
(PUSTOLOVINA GROFICE KATJE NASTJENKO).
BEG1ERDE.
DRAMA IZ RUSKE PROŠLOSTI U 6 ČINO-VA OD DRA. DEMY PASSAU-a I FRANCA HOFER-A.
_11—16
VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, Reservirani prostor 24 K, II. prostor 8 K.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.

Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza . . . . K	1800
» » Zsito—Rozs ... »	1500
» » Ovesz—Zab.....»	1500
» » Kukorca—Tengeri ...»	1400
» » Proszou—Köles ....'»	1200
» » Hajdijna—Hajdina ...»	1200
» » Graoka—Bükköny ...»	2000
» » Otroubi (psen )—Korpa (buza)»	1150
» » Szenou—Széna , »	600
» » Qraj—Bab.....»1800
» » Krumpise—Burgonya . . »	340 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . » » Detelcsno sz.—Ldhermag
-Bika -Üsző -Tehén
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt i-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojás . .
« —Borjú ,£ —Sertés
Pej nézi
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
» 50-60 » 50-60 » 28-40 » 55-62 »95-102 » 180 » 140 » 155 4
Pénz.
— Kj 384 --» 7-60 —■54
Treba da Fellerjev Elzafluid Povsod kupiti morete!
Ako ustanovite, da Fellerjev pravi Elzafluid kje nemorete dobiti, prosimo sporočite, takoj dobite sporočilo za Vas najugodnejše mesto, kje se prodaja
To je najboljše
kar sem kedaj okušal I
Pravi Fellerjev Elzafluid kot dobrodejno sredstvo za drgnenje! Za ude ! Za vrat! Za glavo ! Za zobe! Za negovanje kože! Kot kosmetikum ! Za negovanje ust ! V zimi! V letu ! Pri tisoč priložnostih pokaže se blagodelujoč, bolečine lajšujoČ, koristen in mnogostransko uporabljiv. Je veliko močnejše in bolj delujoč kakor francosko žganje in najboljše sredstvo te vrste! Nekoliko kapljic zadostuje, da tudi vi rečete
To je najboljše kar sem kedaj okušal
^kupaj s pakovanjem in poštnino stane : 3 dvojnate ali 1 špecijalni steklenica 24 Din. 12 dvojnatih » 4 špecijalne » 84 » 24 » »8 »	» 146 »
36 » »12 »	» 208 »
Na te cene se računa sedaj 5°/o doplatka. Adresirati natančno: EUQEN V. FELLER, lekarnar, STUBICA DONJA, Elzatrg 305. Hrvatsko.
VENDÉGLŐ MEGNYITÁS!
TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM A N. É. KÖZÖNSÉGET, HOGY AZ 1923. ÉVI
MÁJUS HÓNAP 1-ÉN
ÚJONNAN ENGEDÉLYEZETT ÉS BERENDEZETT VENDÉGLÖMET, ÖT SZÁLLÓ SZOBÁVAL MEGNYITOM HODOSON A VASÚTÁLLOMÁS MELLETT. A N. É. KÖZÖNSÉG SZÍVES PÁRTFOGÁSÁT KÉRVE MARADTAM TELJES TISZTELETTEL
BENCSECZ KÁLMÁN.
NAJVEČJE TRANSPORTN OPODJETJE SVETA
EURÓPA, C ANA D A, AMERIKA.
Samo 4 dni na odprtem morju. Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Antwerpena in Cherburga z glasovitimi .EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja u Kanado in Zjedinjene države daje Agencija :
C A N A D I A N PACIFIC, - ZAGREB — Jurišičeva ulica broj 30.
HRANILNICA \> MURSKI SOBOTI
PREJ
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(STARA GASZA)
JE FEBRUARA 18-TQGA V ZVEZO SZTO-P1LA Z JADRANSZKOV BANKOV V BELGRÁDI, ZA STEROGA VOLO PREJK VZEME I NAJKULANTNEJ SZTUPANJA VSZE B A N C S N E, ALI PENEZNE POSZLE.
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
EZELŐTT
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(Ó TAKARÉK)
F. É. FEBRUÁR HÓ 18-án A JADRANSKA BANKÁ-VAL BEOGRAD, SZOROSABB ÉRDEKKÖZÖSSÉGET LÉTES1SETT ÉS ENNEK FOLYTÁN ELVÁLLALHAT ÉS LEBONYO-LITHAT MINDENNEMŰ, A BANKSZAKMÁBA
IS VÁGÓ MEGBÍZÁSOKAT.
69-
Nájbogsi Portland-Cement Papér zafsztrého ízolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszte
Szeno sze dobi po dnévnoj ceni pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40—6
NEMECZ - JÁNOS
VASKERESKEDŐ
MURSKA SOBOTA.
NAGY RAKTÁR:
ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG 70_2 VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és GŐZCSÉPLŐGÉPEKBEN