MÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni, politicsni 1 kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Evf. Márkisevci, lg25. julius 12. Broj 27. Szám. Konec kariere. Tak sze je glászila pred pár dnévi edna notica v dvema Ljub-Ijanszkima dnévnikoma, kí szta po sztáliscsi obá mocsno sztran-karszkiva, v dűhi pa obá sovinis-ticsniva, mocsna naszprötnika vszeh drűgi národnoszti, gda szta omeniti stela prehényanye szhá-janya „Szabadságba. Persze, z-novinarszke császti bi sze natom nikak v drügo formo mogla szpomenöti, nikak pa né tak, kak nyim tó globoko poszvéti v nví karakter. Norca sze delajo, ospotávajo eden liszt, kí sze je szamo z-szvoji napréplacsníkov mogao goridr'zati, ka je prehényao szhá-jati. Bojdiszi kaksté je mogao tö vcsiniti i za kajstécs je prehényao, ali od novinarsztva je tó vsze-edno 'zalosztno, gda sze szpozábi z-kollegialnoszti v zaszlepljenoszti sztrankarszke pretiranoszti. Csi je prehényao, miszlimo ka je tő vszigdar bole temeijitnése léko vcsíno, kak pa od sztranke pod-pérani — szvojecsaszni — „Prekmurski Glasnik" i szledi tüdi „Murske Novine", kí szo vendar né bilé vödjáne telkim pregánja-nyam, kak pa rávno té, pa szo dönok krátkoga ritka bilé, niti szo sze vgreti né mogle. Na i csi je ze od kariere gucs, steroj bi konec mogao bidti, kaksi pa íe bode konec li■:/.!i nisterni go^/.po inr kari ere, kí karier sze zdá, v íé dné* vaj obsződi na vekivecsen konec, z paktom mocsne Pašič -Radi-tove partáje. Ali znáte prerazmiti ka znamenüjejo iá p gájanya za vász? Ali znáte v kakso globo-csino vász pela iá pót i vas£ idoszedásnya zvisávanya kakse poni'zanye znamenüje? Csi szi vsze tó preracsünati znáte ali scséte, te je vas karierni konec escse szlabési, kak pa prehénya-nye vecs, né pa szamo ednoga lokálnoga máloga líszta, stero vi tüdi kak vsze drügo tak prevecs pretirati scséte, kak edno velko znamenitoszt. Ja, vrémen odhájanya je tü, Pribičevičovi demokrátov krí'z sze dela v Pašiča delavnici, hobli ga Pavle Radič, po tanácsi Radič Stevana, ki je tüdi po Pirbiče-viča miloszti escse i dnesz zapreti. Na i ka do zacséli té vnőgi-vnógi prijatelje té dosze-dásnye korupcije, csi nyim zdaj ta vojvode palica z-rók szpádne? Sto bóde potisztomtoga naszprót-nik konszolidácije, dr'závnoga napréidénya, lüdsztva dobróti, csi ednók té navszevöke zgübíjo mőcs i sze bóde národ részan v demokrátije bláj'zensztvi kopao léko? Miszlimo ka nikaj drügo nebödo meli zacséti, kak pa pre-mislávati na nyí zablodjenoszti, síera je né poznala mere v ne-krivici i stero je rávno krivó, ka bóde tak neszrámen konec nyí kariere. Záto sze né veszeliti i né ospotávati tak navdüseno z-drűgi, gda tak tytro pozábimo na szvojo preminőcsnoszt, na prági nam sztojécso pa nevze-memo napamet, steri bóde doszta-doszta ;zalosztnési konec kariere. Autószerencsétlenség áldozata lett egy muzulmán képviselő. A Banjaluka-Jajce közti országúton pénteken este súlyos automobil-szerencsétlenség történt, amelynek áldozatul esett Ajanovics Hamralia mu-zulmán-párti képviselő'. Ajanovics, fiatal teleségével, akit pár héttel eselőtt vett nőül es Midzsics tesnyai bankigazgatóval együtt indult el Tesnyáről Banjalukán keresztül Szarajevóba. Az utónak Vrbanja község mellett át kellett haladnia a Vrbanja-folyó fölötti fahidon. A soffőr az alkonyati sötétségben nem vette észre, hogy a fahid padlóit javitás végett felszedték és az autó befordult a folyóba. Ajanovics képviselő feleségével egy kőnek vágódott és azonnal szörnyethalt. A sofför és a képviselő felesége súlyosan megsebesültek, Midzsics bankár pedig zuzódásokat szenvedett. A tragikus végű Ajknovics nagy szerepet játszott a muzulmán mozgalomban és mint ujságiró is jó nevet szerzett magának. Boszniában. Szerkesztője volt a muzulmán párt lapjának, a Szarajevóban megjelenő Pravdának. A szimpatikus fiatal képviselő halála egész Boszniában nagy részvétet keltett. Ujabb katasztrofális földrengés Amerikában. A kaliforniai Santa-Barbara fürdőben pénteken este megismétlődött a mult heti katasztrőfális földrengés. A városban összesen öt erös földlökést érezlek, melyok közül az eijyik tizenöt másodpercig tartott. A fürdőhely még épen maradt házai mind összedőltek, a városháza is, amelynek romjai eltemették a város polgármesteréi. A/. ujabb földrengésnek az eddigi megállapítás szerint többszaz emberáldozata van. A lakosság körében óriási a pánik. A fürdőhely közönsége az éjsza- kákat a szabadban tölti, mert ujabb katasztrófától fél. A vasúti közlekedés az ország belseje felé teljesen megszűnt, az élelmiszervonatok sem közlekedhetnek. A földrengés sújtotta vidékeken emiatt éhínség előtt áll a lakosság, amely repülőgépen sürgős segitsé-get kért. A kaliforniai Washington városban is föidrendés volt. Tizenkét emeletes ház összedőlt és több száz ember elpusztult. A kisantant ujabb demarsot intezetí ÍH agyar országhoz. A csehszlovák, jugoszláv és román kormányok diplomáciai képviselői közös jegyzékkel fordultak a magyar kormányhoz, amelyben fölvilágosítást kérrtek a felsőházról szóló törvényjavaslat azon tervbevett rendelkezéséről, hogy a detronizált Habsburg-ház tagjai megkülönböztetett jogcímen felsőházi tagságot kapnak. Rámutatott a jegzék, hogy az ilyen megkülönböztetetés azt a látszatott kelti, hogy a Habsburgokat Magyarországon uralkodócsaládnak tekintik még ma is és figyelmeztette a magyar kormányt a detronizáláskor vállalt nemzetközi kötelezettségeire. A magyar kormány a kisantant demarsára adott válaszában kiemelt a Habsburgok detronizációjára vonatkozó nemzetközi kötelezettség éritetlenségét és utalt arra, hogy a felsőházi javaslat indokolása szerint a Habsburg-család tagjai nem mint a tényleges uralkodóház tagjai kapnának helyet az ul felsőházban, hanem mint örökös jogú fő rendek. A magyar kormány lojálisán késznek nyilatkozott, hogy ezt az álláspontját necsak a törvény indokolása, hanem szövege is kifejezésre juttasa és azért a törvényjavaslatot megfelelően módosítani fogja, úgyhogy minden félreértést eloszlasson. A kisantant budapesti diplomatái még nem nyilatkoztak arról, hogy tudomásul veszik-e a magyar kormány válaszát, hanem ezt kormányaik álás-foglalásától teszik függővé. Egyébként — mint ilyenkor szokásos — a Magyar Távirati Iroda cáfoija a budapesti lapoknak azt a hírét, hogy a demars valóban megtörtént. Je vsze mogócse?! Národna Banka persze more nadsztrankarszka bidti. Niti je neob-dol'zimo za naszprőtno. Vendar pa pri delegiranyi cenzorov v poedine odbore je itak niksi 'zmaj politicsne zahrbtnoszti, z-sterim récs imajőesa sztranka szvoje lüdí dá delegirati v takse odbore, z sterim szvojo mőcs vő scsé ponüeati té, gda je zatő vrémen, i tam, gde szo tiszte sztranke tla preszlabe. Tak sze je zgődilo zádnyics tüdi, pri imenüvanyi cenzorov v odbor za podeljüvanye kmetski kreditov. Ka znamenüje té növi zákon za kmeta, ki je 'ze dnesz kredita nájbo-le potreben, tö nam né trbé bole povdárjati. I kak je za vá'zno pozicijo vzéla edna sztranka za razvoj szvoje protikmetske ideje, da naj szvoje-ga delegata má tam, gde kmeta za szvoj haszek vu rokáj léko dr'zi, sze vídi z-toga, ka je pá telko mogla „doszégnoti", ka je szvojega csloveka tá szpravila. — Naj bőde csi je tak, tő je zaszlQ'zek nyé previdnoszti za szvoj haszek, csi sze 'ze drügi ne-brigajo zatö, ali sze pa nemrejo brigati. Vendar pa csi odkriti scsémo bidti, te zdaj ednők nase poglavárszt-vo moremo kriviti zatő, ka szenebri-ga tá ka bi pri N. Banki kak cenzori tüdi i Prekmurci bili zasztőpani. Kak pa te miszlijo ka bi Prekmurci kakse vugodnoszti v'zivali, csi je tamniscse nepodpéra táksi, kí pozna lüdí i Prekmurszke razmere. Miszlimo ka bi dotoga pravico meli tembole, ár nász Prekmurcov po racsuni szkoroda sztőjezero jeszte, rávnozáto tak mámo pravico, kak Mariborszke oblászti drüga polovica. Tö malenkoszt, z-sterim bi sze nam zadoscsénye dalő na sim pravicam, bi poménsala prito'zb garmádijo, tüdi na császt oblásztvi, kí bi tak bógsi rezultát léko pokázale v vtisanyi nezadovolsztva . . . Kí pozna bosnyáké, takzváne „olcsó jancsi"-je, tiszti more znati, ka májo 'návadno priszebi tüdi málé glá'zke z niksim 'zútim olijom napu-njene. Ta csűdna sztvár noszi »parfüm« imé, proszi pa zanyega bosnyák #den pét drűgi deszét dínárov, kak koga pacs „nabikszati" more. Tő blá-go je domá narejeno, ár tákse pancs fabrike jesztejo v nasoj dr'závi, csi-rávno ka na vigneti té glá'zkov pov-szédi tam sztojí francuski napiszek za pomoto. Umetna gnojila, kak je napriliko superfoifat, thomassalak itd., sze tüdi delajo v nasoj dr'závi, mogócse szo pa pőleg ménsega procenta fosforove vszebine dragsa, kak pa dobra z-drűgi dr'záv. Na i ka sze je zgódilo ? Ár je parfüm za goszpodo, direktno, szo na parfüm i na drüge takse luxusne dugoványa popüsztili carino, superfosfata carino szo pa po-véksali. Tő pa záto, ár szo sze zmešali, ka indirektno je superfosfat ttidi za goszpodo potrében, i tő nyi 'za-lődcam, v obliki krüha bőgsem pővi. Tak sze podpéra kmet! Hol az igazsag? — Irta: PREK MÓRICZ. - A „Novine" 27. számában ismét megje'enik Filos s „Glejte istino!" czim alatt újra nekitámad a prekmurjei két magyar lapnak a Muravidéknek és a Szabadságnak. — Megállapítja, hogy mind az, ami azokban a lapokban neki nem tetszik, az „laž" és „hujskanje". — Szép szavak ezek, méltók kedves Keresztény felebarátunkhoz s hogy meg ne ártson, tehát a megszokott helyre, vagyis közvetlenül az arra a vasárnapra eső szt. evangeliom elé helyezi. — Így is jó! Köszönjük ! Mi már ezt onnan megszoktuk, egyebet nem is várunk; de nem is várhatunk, mert ott más nincs, csak e féle finomságok a mi számunkra. Amit ő ir, az azonban merő igazság! És ebben valóban nem téved, mert mikor azt állítja, hogy az ö cikkét nem bölcs ember irta, hát akkor igaza van, s ezt mindenkinek el kell ismernie. Elismeri Filos, hogy magyarul tud, hogy járt magyar iskolába, hogy a magyar iskola vette ki talán a tehén vakarót a kezéből s helyezett oda tollat, a mellyel most hálátlan kirohanásait Írogatja le minden ellen, ami még magyar mer lenni Prekmurjében. — Megvádolja azt az iskolát, amelyik megtanította arra, hogy miképen kérje összetett kézzel a mindennapi kenyerét a jó Istentől! — Hja, őtet külön tanították trombita szóval és pörölyökkel a magyar „kovacsnicákban", de hát kemény feje lehetett! Hogyan lehet becsületes meggyőződéssel ilyet állítani? De mégis csak meg tanult s emberé lett. — Rendes foglalkozását nem tudom, de azt látom, hogy mellékfoglalkozása a fogadatlan prókátorko-dás, persze a kellő díjazás mellett. — Beállít egy nagy pert, amj tulajdonképen nincs! — Rém módon védi e slovénismust, a prekmurjei magyarság ellen! — Nevetséges! — Hát mire való ez? Kit bántanak vagy kit akarnak bántani a magyarok ? — Senkit a világon, csak a saját jogos követeléseik mellett mernek szót emelni s az csak a Filosokat érinti fájdalmasan, sajnos más nem is törődik vele. Mondja kérem, Filos ki bizta meg magát, hogy a prekmurjei magyarok ellen védje meg a slovénismust? Vagy mit ígér, mit osztogat maga milrden jót a prekmurjei magyaroknak? Hisz maguktól senki sem kér semmit, mert maguknak sémijük sincsen. Azt a prekmurjei magyar igen jól tudja. — Ez természetes. Magukhoz nem fordulhatunk semmiért sem, hisz maguk oppozicióban vannak, hogy lehessen maguktól valamit kérni és kapni? — Maguk csak nézik a nép sorát-baját bizonyos magaslatról, ami előnyös és kö-nyü dolog, — és sajnálkozva állapítják meg, hogy ők nem okai semmi bajnak, maguk is a népből valók, onnan emelkedtek fel, de ma nincsenek abban a helyzetben, hogy nép maradjanak, mert ez bizony ma nem kellemes. — Ez is igazság/ — Igy aztán soha sem lesznek abban a helyzetben, hogy megismerjék a népnek őszinte, nyiltszivü, elfogulatlan gondolkodását, mely egészen más forma mindig, mint akkor, amikor bizonyos külalakkal biró urak előtt nyilvánítja véleményét. Ismételten ajánlom Filosnak vegyen magának időt az őszinte vizsgálódásra és akkor meg fogja látni, hogy ezt nem a sovenizmus állítja, hanem az igazság, amit ő maga annyira keres! Ha nem tud megbocsátani a magyarságnak, mikor az a saját igazát keresi, akkor csak a maga türelmetlen nationalizmusát jellemzi ezzel, már pedig ez nem válik becsületére senkinek sem. — A prekmurjei magyarságban van mindig annyi lojalitás, hogy tudja mivel tartozik az államnak. Erre a Filosoktól nem kér kitanitást. Ilyen szerepléssel, — akár hogyan feltűnnek is Filosék — semmi féle hasznos munkát nem végeznek, sőt ellenszenvet keltenek maguk ellen. Azt meg jegyezze meg magának Filos, hogy Prekmurjében több Prek Móricz van, de azok működésűkkel a magyar és sloven nép között soha semmi féle, még legcsekélyebb ellenszenveskedést ki nem váltották, elő nem idézték! Erre tanú Prekmurje most élő generátiója — leszámítva a Filos urzkat, — s a Prek Móricoknak ettől a neveléstől még mai napig is mindig egész önzetlenül kijár jutalmul egy-egy becsületes kézszorítás. — Mert ez a generátió meg lett tanítva arra, hogy hitével, nyelvével, nevével, hazájával ne kereskedjék s azt nem is tette soha. Tudja a nép jól, hogy ez csak az urak dolga. Prekmurje jövendő sorsán pedig dolgozzanak a Filosok ma ugy, mint annak idején a Prek Móricok tették, akkor nem fog utánuk senki soha sem követ dobni. Ez az igazság! — Borzamas orkán Bácskában. A felsöbácskai falvak felett vasárnap este hatalmas orkán vonult végig, a mely borzalmas pusztítást vitt véghez a szántóföldeken és ezeken a helyeken teljesen tönkre tette ugy a lábon álló, mint a már learatott, ke- resztekbe és osztagokba rakott gabonát is. A felsőbácskai szántóföldek siralmas képet nyújtanak. Emberemlékezet óta nem volt ilyen pusztító orkán a Bácskában. A hasalmas szél nyo- mában zuhogó eső következett, amelyet később csaknem félóráig tartó jégeső váltott fel. Diónagyságu jégda-1 rabok estek, amelyek a pusztulást teljessé tették. A beérkezett jelentések szerint a vihar Oszijeken keresztül Baranyából indult ki, ahol szintén óriási ká-j rokat okozott, azután végig vonult a, Duna mentén, az egész Bácskán keresztül, le a Szerémség irányába, de errefelé már alább hagyott a szél és csak jelentéktelenebb károkatt okozott. Vasárnap egész napon át szokatlan hőség uralkodott, füledt levegő előre; jelezte a vihart. A délutáni órákban a déli égbolton sötét viharfelhők tornyosultak, amelyek nyugatról keletre vonultak. Délután négy órakor már a szombori határ a vihar középpontjá-' ban állott és hét óra tájban elérte a pusztulás a Bácska másik részét is. A szombori határban rendkívül sok gabonakereszt állott a földeken. A szél a kévéket a levegőbe kapta, messze elrőpitette, a fákat gyökekrestől kitépte, a házak fedelét megrogálta, az ablakokat beverte és több helyen ledöntötte a kéményeket. A diónagyságu jégdarabok kipergették a kalászból a magot, leverték a gyümölcsöket elpusztították a ten-i geri és kender-vetéseket. Többen megpróbálkoztak kimenni földjükre, hogy valamit megmentsenek a gabonatermésből. Ez a törekvés azonban kivihetetlennek bizonyult, mert a szél oly nagy erővel dühön-j gött, hogy a levegőbe kapta az embereket is. Az egész termés és lábon álló vetés megsemmisült. Szakemberek becslése szerint buza 30—40 százaléka és a tengeri 80 százaléka pusztult el a jégeső folytán, amely ezenkívül főleg szőllőben, kenderben és gyümölcsbe okozott károkat. POLITIKA. Radikális-Radič parti megegyezés főbb részleteiben eredményesen befejezési nyert. Részletkérdések már csak igénytelen megbeszélés tárgyát fogjak képezni, Pribičevič párl még, ma is optimistikusan fogja fel a megegyezést, hisz nagyon abban; hogy Pašič még az utolsó percben is meggondolhatja magát. Ez természetes Pribičevič0knak csak az utolsó szalmaszálba való kapaszkodása, mellyel önönmaguk akarják magukba reményt önteni, mert különben min-j den ugrálásuk és hazudozásuk ellené- barrja kereszt. Elbeszélés. Irta : Sz. S. A szép nyári alkonyatban vidám dallal tértek a mezőkről haza felé az aratók. Minden csoport élén haladt egy szép, ifjú leány, a kinek fejére aranysárga kalászokból fontak koszorút. Leányok, legények kinem fogytak a vidám dalból Hála az égnek, gazdag esztendő van. Nem csak kenyér lesz lakadalom is bőven. Erre a biztató gondolatra nem csuda, ha a fárasztó munkában eltöltött nap után is ki nem akart fogyni a nóta. Pedig már a leáldozott nap utolsó vérvörös sugara is elenyészett a láthatáron. De azér nem teríthetett be mindent sötét fátyolával az este. Újhold fénylett az égen s csillagok ragyogtak le a fel-legtelen mennyboltozatról. Még a mező sem csöndesedett el egészen. A mint az újhold szelid fénye halvány ezüstfátyolként rezgett a letarolt búzatáblákon z a lekaszált illatos réteken, egy-egy elkésett madár hangos szárnycsattanással szált át a halk szellőtől fölfrissített légben. A nádasból fölhangzott a gólyák kelepe lése s vad kácsák gágogtak a sások mentében. A békák hangos kuruttyolá-sa áthangzott a tóról s tücsök cirpelt a tarló között. A mezei egér is cincogva futott keresztül a földeken s a fénybogárkák csillámló szárnyacskát drágakövekként ragyogtak az utak mentében. A dombocska aljában sötétlő berek fái és mogyorós bokrai halkan suttogtak. A tanyák, a majorok felől szarvasmarhák zaja hallatszott s a buja legelőkön megbéklyózott lovak nyerítése még élénkebbé tette az estét. Ugy látszik : szép, csöndes nyári estéken ember, állat és növényzet egyaránt gyönyört talál az ébrenlétben. Az álom lassabban nehezedik a szemre s a növényzet is suttogva borul egymásra. Aztán lassanként csöndesül el az esteli zaj s kellemssen zsibong lágy szendergésünk közben. A csillagok egyre bágyadtabban reszketnek s a szellő is pihenni tér. Csak a hold folytatja végnélküli útját s habok igyekeznek vándorutjokat megrövidíteni. Teljes pihenés nincs a természetben. A nappali zaj elcsöndesedik egy kevéssé, de azért nem hal ki az élet — sohasem. Ha sokan gyönyört is találtak a szép, zajos nyári estében, Faragó Pali alig várta az éjei elközeledtét. Mikor az aratók rongyokba takargatták sarlóik pengéjét s vidám dallal indultak a falunak, ő kedvetlenül húzta szemeire árvalányhajas pörge kalapját s hosszú botjára támaszkodva szótlanul tekintett a leszálló szürkületbe. A ki messzirül nézet rá azt hitette, hogy az ő helyén is buzakereszt áll. A napszámosok nem sokat törődtek vele ; alig várták, hogy a faluba érjenek. Ugy sem Faragó Pali fizeti ki őket, de édes apja az gazdag Faragó Mihály. Csak az apró béres gyerek, Pista szolott hozzá egy pár szót. — Indulnánk hazafele fiatal gazda uram— niondá a mozdulatlanul álló legénynek. Este van már! — Nem tartóztat senki — felett kedvetlenül Faragó Pali. Megszolgáltátok a mai napot. S azzal csak tovább bámult ai az egyre sötétedő estébe. Pista gyerek álmélkodva tekia tett rá. — Na, ni! Talá státuának akai beállani kelmed, hogy meg sem moz dul. Vagy őrizni akarja buzakereszte ket? Hogy el ne lopják, hát én sen megyek ha za. Gazda uramék ugyi visszaküldenének s vissza se térhetnél addig, a mig csak kelmed is át nenj lépné a küszöböt. — Indulsz már, te csacsogó férej — kiáltott rá indulatosan Pali. Ha ma< radok, magam szántából teszem s abban nem parancsol nekem senki. Mondi meg otthon, hogy a lovaknál akarói kint hálni. Az öreg Péter hamar elálmosodik, még el találnák tőle lopni Aztán az erdő aljában nagyon kelleme! az északa és reggel ugy is az erdőn kell mennünk szénát gyűjteni. Takarod jál haza, s mond meg, hogy learattul a búzát. 'v. . IW < %>.: f'f-1 < re is a megegyezésnek valóra kell válnia, ezt követeli az ország érdeke, ha nem is az oly »jó« nacionalista demokraták érdeke, melyre fütyülnek. -- Lukinič demokrat igazságügyi minister ellen a vádinditvány benyuj-tatott, most került a parlament plénuma elé. Több mint valószínű, ha a tárgyalások eredményre fognak vezetni, hogy a ministert elmarasztalják. — Parlament a bácskai jégkárosultak segélyezését sürgősen elrendelte. Glászi—Hirek. P. nasim napréplacsnikom naznányamo, ka k denésnyemi broji nasega liszta cseke prilá-gamo i ár szo z-punjeni, proszi-mo da taki odposlejo zaoszta-nyeno napréplacsilo,ka ze itak navelko narasztseni nas dug v stampariji poravnamo léko. Pro-szimo vszákoga da sze toga réda dr'zi i nam nedela nepotrébne brige. — Opravnistvo. — Mašiti brez vérta. 6-ga t. m. prőti vecséri szo pelali eden masin csitaka na té gyűlés vszi krcsmárje pridejo. — Uradno. Veliki župan mariborske oblasti v Maribora sporoča z odlokom U. Br. 5894/5 z dne 15 junija t. 1. da je kanadski direktor za imigrá-ciju iz Evrope u Londonu izvesti iz-seljeniški komisarijat v Zagrebu pod br. 26, C. 177/2 od 22. maja t. 1. da je prevozno poduzeče Canadian Pacific National Railways ovlašteno, da dozove daljih 2000 poljoprivrednih radnika iz srednje Evrope (od tega za sad 317 iz naše Kraljevine, ali če taj broj verovatno biti naknadno uvečan. Ovi radnici treba da stignu Kanadu izmedju 15. jula i 15 avgusta. — Vszi dijaki, ki študirajo na Mad-jarszkem ali v Bolgáriji, morejo, cse tüdi imájo ze dovoljénye za študij v inozemsztvi, poriovno zaprosziti za dovoljénye za študij na Madjarszkoni ali v Bolgáriji. V prosnyi naj navé-dejo številko in dátum ministrskega odloka, z sterjm nyim je bilő doszé-mao dovoljen študij na Madjarszkom ali v Bolgáriji. — Zablodjenoszt. Püconszka 'zander-marija patrola pod vodsztvom narednika g. Lovrenčiča, je sla tüdi v nyé rajon szpádajőcso obcsino Mo- ža mlatiti z-stajara v Dekle'zovje, rávce, toda v k-toj pripádajőcsi tak- kí je tü mlátiti naméno. Pécs (loko-mobilo) szo escse na szvétloga szpra-vili v Dekle'zovje, mlaca szo pa ni-háli na ceszti med Veržejom i Dek-le'zovjom, ka »bodejo« vgojdno sli zvani „Morávszki vréh". Med cirkulé rányom patrola zvé, da je niki rnládi cslovek sztare i né povszemvszega normalne zenszke steo poszíliti. Kak tö zaszlisi patrola, taki zaszledüje Donvega.'Persze, tő szo pa niksi fulki natancsnése podátke. medsterim tocs- o ... ' .. . V • • ne 7,m rlo ia H i r i OO 1A+ napamet vzéli, szo sli i z na nyivi sztojécsega i v kri'z szklajenoga szítja szo tri sztiope vzéli, i vrinoli v mlaca i szo ga vuzgali tak, ka szo vgojdno pridöcsi foringásje né násli drűgo, kak 'zelezo od mlaca. Csinitelje sze zaszledüjejo. Kama mo pa te sli 2-ga i kama 9-ga aa-guszta t. 1. ? ? ? — Povilicsni skandáli v M. Soboti sze kémgosztése dogájajo. Ze ponovno je meló prebiválsztvo M. Sobote priliko viditi na jávni vilicaj familij-szki szpor, ki sze dogája med ednov szpoznánov familijov. Tak sze je zgodilo tüdi 6-ga julija t. 1. prőti vecséri, záto bi prebiválsztvi na veliko zadoscsénye bilö, csi bi prisztojna obiászt 'ze koncsi tretjikrát prepré-csila tö. — Kmetijszke drü'zbe kotrige, ki bi superfosfat ali thomassalak potom druzbe naménoli kűpiti, sze pozávlejo, ka tő z recsjöv ali z píszmom naj kémprvlé naznanijo drüstvi, ár v krát-kom drüstvo odposle narocsila. Cena e !ze z povisanov carinov vréd: su-perfosfáti 95 Din., thomassalaki pa 140 Din., na küpca 'zeleznisko posz-tájo posztávleni, csitaka bode za eden vagon narocseno. — Püconszka ev. gmajna bode v nedelo 12-ga t. m. po bo'zoj szlü'zbi cérkveni gyűlés méla. Na dnévnom rédi je odebéranye delegátov za v Novom Vrbasi obdr'záni zinatszki gyűlés. Tő je nájvisji zakonodájni fórum ev. cérkve, na sterom sze bőde dolőcso növi qérkveni zákon (ustava) evangelicsanszkoga vadlüványa za Jugoslavijo. Záto sto bődo delegáti, naj sze szpoznajo vendar nikelko z-zákonov. HALLÓ! GOSPE! Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota. — Gosztilnicsarszka zadruga, po dolocsili odborove szeje, bőde szvoj réden obesni zbor 1-ga auguszta méla. Vendar bőde ednök namesztno, no zvé, da je H ári Rudolf 22 lét sztár né v dobrom glászi bodőcsi mladénec, gda szo ovi domácsi né bili domá, posziliti steo 27. i 30. junija i L julija med 11-ov i 12-ov vörov predpödnévom 66 lét sztaro szlépo szőszido Francisko Pápics, stero je pa preprécsila 15 létna dek-licska Filo, kí je prisla na sztarice krícsanye i tak sze je nyerni neposz-recsilo. 29-ga junija je znóvics iszkao szrecso pri né szploh normálnoj 80 lét sztraroj Juliji P^nker, ki sze je tűdi né podála, v csemeráj je záto tak mocsno zápro za szebov dveri, ka je blűzi dvér sztojécso sztarico te'zko poskodüvao. Záto i za rázna drüga neprisztojna dela szo 4-ga toga mé-szeca Püconszki 'zandárje Hárija are-terali i prék dáli szodniji. — Državna borza dela v M. Soboti. Razglas. Za tovarno strojev in vagonov v Kruševcu (Srbija), se išče večje število ključavničarjev, kleparjev, mizarjev, slikarjev-pleskarjev in črko-slikarjev. Prednost imajo oni, ki so že delali v takih tovarnah. Reflektanti naj se javijo utsno ali pismeno pri Državni borzi dela v M. Soboti (občinska pisarna) kjer se jim naznanijo delovni in plačilni pogojt, Pismene prijave morajo vsebovati vse osebne podatke in kje je dotični bil v odgovarjajoči stroki zaposljen. Igen tisztelt előfizetőinket tisztelettel értesítjük, hogy lapunk jelen számához csekket mellékeltünk, már kitöltve, melynél fogva mindenki előfizetési hátraléka könyveink szerint poniosan van feltüntetve. Kérünk azért minden-egyes előfizetőt, ki előfizetésével hátralékba van, azt haladéktalanul beküldeni szíveskedjék, hogy a nyomdában levő tartozásunkat kiegyenlíthessük. Kiadóhivatal. — Szülőknek fontos! Mindazok a diákok, kik tanulmányaikak Magyarországban vagy Bolgáriában végzik, kötelesek, ha van is már engedelyük hogy tanulmányaikat Magyarországon illetve Bolgáriában folytathassák. Kérvényben hivatkozzanak arra a számra és dátumra, mely alatt illetve mikor az erre vonatkozó miniszteri engedély megadatott, miszerint tanulmányaikat Magyarországon illetve Bolgáriában végezhetik. (Sr. pogl. 229. (pr.) — A Murska Sobotai önk. tűzoltó egylet folyó hó 19-én a Bácz-féle szálloda összes termeiben és kerthelyiségében táncmulatságot rendez. — Kanadai kivándorlóknak fontos! Kanadába kivándorló Európainak intéző londoni kirendeltsége 26. C. 177/2. szám alatt értesiti a zágrebi kivándorlási biztosságot, hogy a Canadian Pacific National Railways nevű hajótársaság fel van hatalmazva arra, közel Európából további 2000 földmunkást szállíthasson (ebből ezúttal 317 a mi királyságunkból, de valószínű ez a szám később fel fog emeltetni, ha utólag is. Ezek a munkások kell hogy 15. (juli és augusztusban jelentkezzenek is már Kanadában. (Sr. pogl. 3640/5.) Ilová megyünk f. év augusztus 2-án és 9~én ? ? — Tévúton. Hári Rudolf 22 éves Morávce-i lakos, kinek már több bűn nyomja a lelkét, az összes szomszédjait rettegésben tartja már hosszabb ideje. Pofátlanságát és erőszakosságát azonban nem kerülhették el a gyermekek és az öregek kiket a munkaképtelenség kőtőtt a házhoz, mikor a fiatalabbak elmentek a mezőre. Igy történt meg, hogy Hári ellátogatott Pápics Franciska világtalan 66 éves szomszédnőjéhez akkor mikor más senki nem volt odahaza, berohant a házba, maga után bezárta ajtót és a szegény vilagtalan öregasszonyon erőszakot követett el, de a kiabálására előszaladt és az ablakon keresztül bekiabáló 15 éves kislány ezt megakadályozva. Megtette volt ezt háromszor egymásután, j un 27, 29, és julius 1-én is, de mind a háromszor sikertelenül, s csak megkínozta a szegény asszonyt, miközben az ajtón keresztül elsurant. Ugyanezt cselekedte meg, több siker reményében egy másik szomszédnöjével a 80 éves Panker Júliával is, öregsége mellett még kissé abnormális is, de ennél mára kevesebb sikerrel, mert nem engedte magát. Mikor elszaladt, dühében ugy csapta be az ajtót, hogy éppen az ajtó közelében álló öregasszony a becsapódó ajtó erősen megsértett. Az esetről tudomást szerzett az épen ott cirkáló csendőrőrs Lovrenčič őrmester vezetésével, ki Hárit letartóztatta és f. hó 4.-én a M. Sobotai járásbíróságnak átadta. További nyomozás folyik. BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek 1 A. Király M. Sobota. — Helyreigazítás. Lapun 25. számában „Egyházi hirek" cim alatt tudósítás jelent meg de ez a hir nem volt igaz. Ám a-tudó-sitás oly helyről eredt, — most nem nevezük meg — hogy annak alaposságában a tudósítónak nem volt oka kételkedni, azt meg nem tudhatta, hogy az illető tréfál. — Igy jutott ez a hir a lapba. Tehát cf tudósító nem hibás. — Pénz lopás. TurniSCén a a napokban eddig ismeretlen tettes a lakásból el lopott körülbelül négyezer dinár készpénzt. A tolvajnak a nyomára még eddig nem akadtak. — Az uj buza ára különböző piacokon különböző árakon kell el. Sen-tai piacon az uj buza ára 270 — 280 Din közt váltakozik, mig a noviszádi börze 310—350 Din között történtek kötések s ezen az áron 70 vagonnal kelt el. — Csaruga kivégzésének költségszámlája. A törvényszék most folyósította Mauzer hóhér 'számláját, melyet az Csaruga és Prpics rablóvezérek felakasztásáért benyújtott. A számla 8114 dinárt tesz ki. — Gazdasági egyesület választmány gyűlése mint minden hónap élső vasárnapján, e hónapban is megtaratott. Bejelentetett a három drb. államilag kedvezményes áron jutattott sertéskan, melyekkel a vevők megvannak elégedve. Superfoszfát bejelentése sürgősnek mondatott ki, hogy késedelmet ne szenvedjen a küldés. Ara tekintettel a a felemelt vámra jelenleg 10 dinárral drágult, de ezért a minőség is jobb miután az egyesület 16-18"/o-ert jótáll. Jelenlegi ára vagonvételnél q-kent 95 Din a rendelő állomására állítva, 100 kg-os juta zsákokban. — Az egyesület protestált a közoktatási miniszter azon rendelete ellen, miszerint az iskolához tartozó kerteket az állam javára nyilvános árverésen kell bérbe adni. Protestált a gazdasági cikkek felemelt vámja ellen is. — Bejelentetett az is, hogy a minisztérium már jóváhagyta a Rakitsánban létesítendő gazdasági iskola tervezetet. — Trztvo. Kereskedelem. Apu. Blágo NOVISAD: julius. 10. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 440—450 » » 'Zito—Rozs » —350 » » Ovesz—Zab » —400 » » Kukorica 190—230 » » Prosző—Köles » —325 » » Hajdina » 270—300 » » Szenö—Széna » —75 » » Graj—Bab csres. » —350 » » zmésan—vegyes bab —300 » » Krumpli » — — » » Len. sz.—Lenmag » — — » » Det. sz.—Lóherm. » -- BENKO: julius. 10. 1 kg. III. 7- 7-3- Biköv.l Bika Telice § Üsző Krave S Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. — Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira .... Zürichben 100 Din II. I. prima 8-- 9 - 10 — 8-_ 9-- 10 — 5-- 8-- — 9'— 10'— 16- 17 — , 28 — 35 — 30— . 25-— 1.— Pénz. = D. 56 — = » 0.08 = » 809 = » 1-70 = » 217 = 8-95 sfrk , h - --m r < Sztrán 4. PMORSZKA:KRAJINA 12. julija 1925 Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rókopíszi, ki sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posilajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: • M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1'—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. Kohn V® szállít eredeti gyári a r o n AMÜELí Murska Sobota. meszet, cementet és deszkát. THOMASSALAK.^ B 5ÜÜ9M W valódi ETERNIT P A LÁT, Trifaili darabos szén. SUPERFOSFÁT- közgazdaság. A gépek vámmentes behozatala. Az uj vámtarifa értelmében a fővámigazgatóság 61Ő02—920. számú rendelete, amely a gépeknek és gépalkatrészeknek vámmentességet biztosit, hatályát veszti, éppen ezért a pénz-ügyminister 100—925. számú rendeletével ugy rendezte a kérdést, hogy a fővámigazgatóság vámmentességet engedélyez a gyárosoknak, iparosoknak és gazdáknak a gép vagy gépalkatrész behozatalára, ha 1) az illeté-Jces kereskedelmi és iparkamara igazolja, hogy a megrendelt gép a vevőnek saját használatára szükséges, a vevő üzeme termelőképes és a gép, vagy a vámtarifában külön felsorolt nyersanyag a belföldi termelés előmozdítására szükséges; 2. ha kereskedelmi miniszter V. osztálya igazolja, hogy a kérdéses árut belföldön nem készítik; 3. ha az importőr a számla eredetiságét a számlán igazolja. Ez az eljárás a scéplőgépekre is vonatkozik. 9 znánje sivéljam! Kí znájo šivati, vendar pa k krojenyé ne razmijo, sze vu mojoj delavnici tned ednim mészecom navcsijo léko vsze kroje (szabást) oblék in kapútov. ROSENBERG D'ZUND'ZI modni salon Murska Sobota. | Odá sze | edno vérsztvo z hi'zov 1 20 pltigov zemlöv vréd. Obvesztilo dá: IUbvesztilo dá: Pintarics József I I= DEDONCI pri Nemški Radgoni. j Vsáki práznik, nedelo, četvrtek i soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön délután kerti koncert. Játszik BARANJA. Gostilna — Xllfk — vendéglős MURSKA SOBOTA Bil. V noči od 11. na 12 maja 1925 se je izvršil vlom v mojo trgovino. Pred kratkim sem se zavaroval proti vlomu pri »Jadranski zavarovalni družbi« in vkljub temu, da premija za to zavarovanje ni bila plačana je »Jadranska zavarovalna družba« to škodo priznala in odškodnino v polnem znesku izplačala. Vsled tega se omenjeni družbi najtopleje zahvaljujém in isto vsakomur priporočam. Velika Polana, dne 25. junija 1925. SREČKO HANSL trgovina z mešanim blagom VELIKA POLANA (PREKMURJE). PIIHHIUmiMIIM LLO PRIJÁTEL! ZNÁS STO JE TOUS I-MÁJER STEVAN j v Murski Soboti v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti ? kil nwmn umi n mm ®Tö je násztarésa firma szabolije™ ■■i trgovina z gotovimi obiékami. I Csi scsés' dobro obleko po fal céni dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stgf i caigkiipiti, obiscsi tő Prekmurja nászta-réso i nászolidnéso trgovino i S szabolijo, pa sze zagvüsas.^^j S ran I te rés I IHI lili Hallo Hallo goszpé i goszpődje!! Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v trgovino A. Király M. Sobota Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z-druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100-— dinarov napré A. Király trg. z krscsaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za) ii I Álljunk meg I • egy pillanatra • Minden rendes gazdának tudnia kell azt, hogy időt, pénzt, munkát és munkást egyaránt csak ugy kímélhet a közelgő kaszálásban, ha beszerezi magának a valódi ,TÖRÖK" KASZÁT Éppen most érkeztek meg ! Ugyancsak megérkeztek a leg-ujabbfajta törhetetlen természetes kaszakövek Svédországból, úgyszintén „Tiroli kaszakövek" is, melyek a jó kaszához hozzá illenek. Ily jó kaszát és kaszakövet beszerezni egyedül és a legolcsóbb árban, jótállás mellett csak: HEKLICS ISTVÁN vaskereskedőnél lehet Murska Sobota. Fizess elő a MŐRSZKA KRAJINÁ-ra Licitacija krčme. Občina ŠALOVCI naznanja, da pri železniškoj stanici bodočo občinsko krčmo dneva 20.-ga augusta 1925. na Javnoj licitaciji na tri leta, od l.-ga jan. 1926. do 31.-ga dec. 1928. z-arende dá. Pogoji licitacije se vpoglednejo lehko pri občinskom uradi v Šalovci. PREDSTOJN1ŠTVO iS 0 U (S wémm o X N O g re (f) co O % N > D O _I X N m o o 3 < fD* (Ji N