Lét. IV. Évf. Márkisevei, I925. jjunius 21. Broj 24. Szám. Vérsastvmi politi« rs ž i kui t u ? n i tj éti ni k. MURAVIDÉK Geztisisági, politikai és kulturális hetilap. Diha agr. reformi... Na dűse tálajo szenő, (Ka pa te na krave'zemlő ?) To je prinasz dnesz motto, Za agrárno reformo. Kelko krivice sze godi na bremen vsze dr'zavl.ínov, je po-tiében a'i ne zemliscsa, z agrár nov reformov, tő je nezracsunlívo i szino tö 'ze né ednok povdár jali na tom meszti, vendar pa neednok na nezadovoínoszt nis-nisternim, náimrc ki szo tak veliki prijatelje agrarne reforme. Moyö-cse pa ki szo tak nezadovolni z nasov piszávov proti agr. reformi, szo ne poglednoli da!e, szamo dotá, naj sze zemliscsa odvze-ínejo od tiszti, ki je tak prevecs májo, dokecs szmo tní na sztá-liscsi, ka naj má zem'ö sto jo je vreden, naj szamo z tisztoga netrpí vecsina národa skodo. Ka je pa denésnya agrárna reforma na skodo vecsíni drzavlánov, to szvetlo, záto nam je vszem nájvéksa ciú'znoszt sze prőti nvé obrnőíi, naimre pa v tisz'oj do-prinesenoszti, kak sze d nesz dopi inasa. Mí szmo tüdi né prőti agr. reformi, vendar pa more bidti tiszto isztinszka agr. reforma, rié po ideji Marxa naszledníkov. Tő pa szamo záto, ár je máli Prokletni Prekmurski norci, da samo skáöejo sem i tja, ne da bi pazili.« Tő je bilő, tak sze je zgodilo na nájvékse razburkanye tam szedécsi Prekmurcov, kí szo od csemerőv natő niti recsi né mogli nájdti. Vendar nyim je pa bila dána prilika, stero je tá pametna vucsitelca provokérala, da bi nyé povedali léko: csi szo norci szo odnyé nori i né Prékmurszki nego v Prékmurji rávno odnyé za norca narejeni. Pnpoznati pa moremo, ka sao^ deca na lepo vucsitelico zavüpani. pod % stere vodsztvom deca obüteo léko zgü-bijo i nyim natő escse tak lepo vese-nyé tála. Ali je táksa vucsitelca vréd-na ka »Prekmurszki noreov« krűh jé tö presződiti pa na jávnoszt zavüpamo. * * * Eden goszpőd med Sokoli je pravo, ka je on zagvüsen, ka za dvé leti polovico Prekmurcov bőde v Sokolszkotn drüstvi. Isztina, ka prőti tomi nemarno nikai, sto fiziesnoga dela neszkoncsáva, je tüdi zdravo zanyega csi szi !zivce malo vtégne z telovadjenyom, naimre pa deca, vendar pa zagotoviti moremo ka sze té g. prevecs vára csi szi misz-li, ka ii polovico pridobi. Za Prekmur-ca je prevecs zadoszten Sokol kosza i motika, plyg i brána, z sterim szi za-doszta léko vtegüje szvoje 'živce té, gda je pretegüvati more naj za prevecs navr'zeno dácso té nazarenszke dináré vküper poskrampla, I csi Prekmurci glédat idejo té ceremonije je né za-doszta vzrok zatő, ka tűdi za kotrige scséjo prisztőpiti, nego té radovedenci sze szpozábijo z-toga, gda te gosz-podszki training glédat idejo, ka goszpőd nepríde glédat nyí páverszki training, — koszídev, mlatidev, okápanye . itd. itd. Dokecs pa „Prékmurszki norci" bodejo, da naj ponávlamo goraj popí-szane vucsitelice recsí, je vsze mogőcse. Ali z táksim sze dober cil do- szécsti nemre i nebőde * * * Dnesz sze prevecs vídi, ka szo demokráti na vládi, dá sze prevecs csűtiti tüdi pri dácsi, vendar sze pa tő vsze pretrpi, vem szo nigdasnyi man-trnícke tüdi doszta mogli pretrpeti, té pa mí Prékmurci tüdi nikak, csi rávno 'zmetno, pretrpimo té escse osztali csasz, do jeszeni, té pa je praj na zímo na léd plészat poslejo . . , je nem e éppen ott tapasztalható, hol a legszebb példát, a vezetés helyességét mindenkoron és minden tekintetben tapasztalni kellene. Tehát a vezetőség a fontos, ha az a helyes utat választja vagy szabálytalant, a kettő között nagy a különbség. Az egyikkel a lelkeket össze lehet forrasztani, a másikkal pedig szétforgácsolni. Tehát minden bajt csak és csakis a vezetőségben kell keresni, sohasem pedig a nyájban. S a baj főképp ott keresendő, hogy tanult voltunknál fogva is részben elfogultak, részben pedig befolyásoltatják magukat (tisztelet a kivételnek). Hogy azonban a hit bomlásnak ne induljon, szent köteles sége kell, hogy legyen minden evangelikus hivőnek, hogy dacára a vezetőség nemtörődömségének, szabálytalanságának, az ügyet maga vegye a kezébe, védje meg őseinktől örökölt kincsét, ha már mások csak azon fáradoznak, hogv szétforgácsolják, ml több, saját vezetőség által, a hivők bosszantásával és megrövidítésével közvetve, avagy közvetlenül. Erre pedig az a legszebb alkalom, ha a most megtartandó petrovcei esperes kerületi köz-gyülísen mindenki, ki az egyház érdekét szivén viseli, teljes számban megjelenik s nézetének ott ad őszinte kifejezést. Azért f. hó 29-én, Péter és Pálkor minden evangélikusnak ott a helye, hogy csupa megjelenésével is adja nem tetszésének kifejezését, mennyiben az az egyház anyagi és erkölcsi bomlását illeti, nemkülönben az absolutizmus ellen. Főkép vonatkozik ez püconcigyülekezethiveire. Ujabb hat halálos ítélet Szófiában A bolgár polgári ellenzék a fehér terror ellen Vallását minden ember tisztelje, becsülje és szeresse, de mások vallását ne bántsa. Ez egy régi igazság, melytől senki magát eltántorítani ne hagyja. Szeressük és becsüljük meg vallásunkat, mondottuk, mert evvel őseink kegyének egyúttal álldozni is akarunk, áldozni az ősi szokásnak, áldozni Krisztus emlékének, elismeréssel adózni az akkor még nem socialisnak nevezett, de igaz sociális és ember szereteti tanainak. Ezt megtenni annál is inkább kötelességünk, mert hisz erre emberi voltunk kötelez, kik a nagy Mesterrel egy képmásra teremtettünk. Mikor azonban ezzel szemben elismeréssel kell írnunk, egyúttal meg kell állapitanunk, hogy a Tanitó sokkal más példákkal járt elől, az ő apostolainak mai leszármazottjai nem azon az uton haladnak, legalább egy része azoknak nem, hanem elsőnek a saját érdeküket állítják be s csak azután jön a le'kek istápolása, az egyház avagy gyülekezet érdeke. Hogy ily példa mutatás mennyiben kedvez az egyháznak, azt majd csak a jövő erre vonatkozó szomorú képe fogja megmutatni. Ezt előre kellett bocsátani, hogy az ügy jobban meg legyen érthető, tulajdonképen miért is kell harcolni az igazság mellett. Hogy azonban félreértés ne történhessék, ezúttal az evangelikus gyülekezetek egy-kettőjében előforduló hibák és szabálytalanságokról lévén szó, mint amely szintén a krisztusi tanok alapján áll. „Egyetértésnek kell lenni, nem kel a belső ellenségeskedést szitani, mikor külsővel is eléggé körül vagyunk véve", ezt mi is elismerjük sőt mi több, éppen ezt hangoztatjuk és ezért harcolunk. Mindenek előtt azonban meg kell vizsgálni az ügyet s megállapítani azt, ennek ellenkező- Szófiai haditörvényszék pénteken éjszaka ujabb hat halálos Ítéletet hozott. A haditörvényszék kötéláltali halálra ítélte Miltenov alezredest, a katonai műszaki műhelyek vezetőjét, aki ellen az volt a vád, hogy fegyvereket és robbanószereket szolgáltatott ki a kommunistáknak, továbbá szökésben levő társait, Milenov őrnagyot, Krotnov századost és még három főldmives-pártit, akiket a kommunista-akciókban való részvétellel vádoltak. Pencev és Néhány hónappal ezelőtt a celjei bíróság határozatot hozott, amelyei az ottani Deusches Haus-t a szlovéneknek ítélte oda, akik a németek hatalmas házát kultúrpalotának rendezték be. A birói határozat hatása alatt Riebel Walter dr. celjei ügyvéd, az ottani németek vezére brosúrát adott ki »Ein Notschrei der Deuschen aus Slovénien« címmel. A jugoszláv állapotokról éles hangon nyilatkozó bro-sürát, amelyen Schauer Ferenc dr. volt németpárti kepvíselő szerepel, mint Lulcsev vádlottakat, akik a kommunista párt végrehajtó bizottságának tagjait rejtegették, 6—10 évi börtönre i,élték, Kruder vádlottat pedig felmentették. Az ujabb halálos Ítéleteket a bolgár közvélemény nem a legkedvezőbb hangulattal fogadta. A polgári pártok közül a demokraták azt kívánják, hogy a Cankov-kormány szüntesse már be a további statáriális ítéleteket, amelyek Bulgária ellen külföldön ellenséges hangulatot teremtenek. szerző, Riebel titokban terjesztette és el akarta küldeni a Népszövetséghez is. Egyik példányát bírálat céljából eljuttatta dr. Epstein csehszlovákiai német képviselőnek is, aki a füzetet lapszéli megjegyzésekkel visszaküldte. Ez a küldemény a celjei bíróság kezébe került és ennek alapján hazaárulási pert indítanak dr. Reibel ellen. A vizsgálat már megkezdődött és a szlovéniai németség körében óriási feltűnést keltett. Csehszlovákiában teljesen elszakad az állam az egyháztól. A klerikális Lidove Listy közli, kogy a közoktatásügyi kormány elkészítette az egyház és az állam teljes különválasztásáról szóló törvényjavaslatot, amely bizonyára kulturháborut fog felidézni radikális rendelkezéseivel. A javaslat egyik legfontosabb intézkedése, hogy az egyházak minden állami és községi javadalmazása és támogatása megszűnik, az oktatás teljesen az állam hatáskörébe megy át, a tanítás elveszti felekezeti jellegét, a tantárgyak közül kihagyják a vallásoktatást s annak helyébe lép az etika és a polgári kötelességek tanítása. A felekezetek ezentúl nem tarthatnak fenn iskolákat és az egyetemeken megszűnik a teológiai fakultás, az egyházi tudományokat pedig a főiskolákon világi tanszékeken fogják művelni. A törvényjavaslat behozza a kötelező polgári házasságot, az egyes felekezetek vagyonát államosítja és kimondja, hogy bizonyos körülmények közöt a kath. templomokat más vallásfelekezetek is használhatják. Az anyakönyvvezetést teljesen ki- I veszi a javaslat a lelkészkedő papság kezéből és behozza az állami anya- j könyvvezetést, ami által a papi funk-cionárust teljesen felesiegessé teszi. Protestiramo! Zvedili szmo z-autenticsnoga vréla, ka je minister právde predlo'zo pred zakonodajni odbor eden zákon-szki nacsrt, ki je namenjen za nasz-tavitev okro'znoga szodiscsa v-Ormo-ii. Mi Prékmurci szmo ze leta 1920 proszili okro'zno szodiscse, nasa krajina je nájbole primerna za tő, nasa M. Sobota je szrediscse edne velike krajine, Prékmurja in Murszkoga polja, dvá Prékmurszkoga okraja vecs pre-biválcov máta kak drügi trijé-stirje, záto sze nevémo kam z-csüdov djászti, gda eden tak neszrecsen predlog moremo csüti kak je té, i tő za Ormož. Ormož je edna vesznica z 700 dűs prebiválcov, stera je ze za nyé nesz-recáhe lege volo száma naszébe ni-hána i je tüdi brez okőlice, naj niti neprávimo tő, ka je niti okrajno meszto né, szamo sze za váras ra-csúna, po pravici je pa edna sztára vesznica, kí tüdi 'ze obsztojécso okrajno szodiscse v-táksoj hi'zi má, kak tá nájzádnye vesznice nezdrava Hazaárulási pör egy celjei német ügyvéd ellen. galagonyabokor. Elbeszélés. — Irta: B. J. • II. Megindult, de lábai erősen inogtak, alatta. Rozzant termette előre, hátra dülöngött, olyankor nekilódult és öt-hat lépésre derekasan elsült. — Nini, hogy birom. Legény vagy Gazsi. — Megált s a galagonyabokor felé nézett. — Ott volt. — Vájjon ha meg átkoznám azt a bokrot, kiszáradna-e Nem a 1 — Ha az eget kérném, hogy lábnyomára ne adjon esőt s hervasz-szon el rajta minden fűszálat, vájjon megtenné-e ? Nem a ! Most is szakad mindenüvé. Bolond kívánság. Villámlott, csattant s lecsapott az erdő szélén. Egy sugár tölgy fellobbant mint a gyertyaszál és égett erős ropogással. Az ég is gyújtogat,, látot-e öreg cimbora? Hanem remekül nyélbe lett ütve, a villám jól dolgozott. — Pedig az a fa ártatlan volt, mint a ma született gyermek. — Miért ég hát el ? Tudja ménkő. Tán azért, hogy úgyis tűzre került volna. De akkor én nem melegethettem volna mellette, igy pedig megtehetném ha — akarnám. Itt rám gondolt az úristen. — Gazsi ne zúgolódj. _Ujra nekivetette lábait a tésztává dagasztott anyaföldnek. Rongyos csizmája lucsogott; a zugo szel beleköte-lőzködött kalapja karimájába s messze elröpitette fejéről. — Mig rajta voltál is ázott, igy is ázik. Én biz egy lépést sem teszek érted, hütelen tökfedő. Deres hajáról csorgott a viz; összecsapzott fürtjei kuszáitan borították el arcát. Megint villant s leütött. — Ugy ugy uram Isten ; gyújtsd fel ezt a gyönyörüföldgolyóbist. Akkor lenne csak kutyatánc halaadótársaim, vagy miképen az én hajdani papom szokta mondani: keresztény atyámfiai az Urban 1 De megrökönyödnék a nemes emberi nemzet. Hahaha 1 A vén Gazsi csak egy házat oltana. Ezt ni. Abban lakik az én kedves, egyetlen magza . . . Senkim se lakik. Nekem, isten az atyám, nem lenne oltani valóm. Még a falu bakterjának is lenne, csak nekem nem. Ez a tiszta igazság 1 Hanem, vén cimbora, te fázól, görhes inaid reszketnek, jó lesz egy kis fedél után nézned. Megindult, de kivül-belül átázott porhüvelyének erős munka volt lépde-Iés. Botorkált, elbukott, nagy nehezen felállt s igy vergődött et keservesen a juh-akolig. Rácsos ajtaját betaszította s ledőlt helyesebben lerogyott valami szénatörmelékre. A vén juhász épen fejéssel baj-lakodott az akol túlsó végén; a lába közé szorított hófehér sajtárba kettős sugárban ömlött a habzó tej, műértő keze alatt. Gazsi bácsi keservesen nyögött. Vénkor, ital, záporeső most az egyszer ugy elc-igázta az öreget, hogy nem ér egy hajlító fát az egész élete. A mi Gazsi bátyánk bajosan kél fel arról a szénatörmelékről. A vén juhász elvégezte a fejést s kifelé ballagott. Az ajtónál megpillantotta a nyögő vén embert, de arca befelé lévén fordítva, nem ismerte fél. Különben bocskoros talpával nem rúgta volna meg a lábát s nem olyan hangon mordult volna rá : — Ki vagy, hé ? Gáspár nem mordult. A vén juhász lehajolt hozzá s izmos karjával maga felé fordította az arcát. A vén Gazsi bátya ! Baja van kegyelmednek preceptor uram ? Régi cime megmaradt az öregnek. Igy szólította a nép mai napig. Nem felolt a kérdésre, csak nyögött. hi'za. Kak pa te pride dotoga Ormož? Ali szamo za edne oszebe volo, ki tö tak prevecs prote'zira, more trpeti telko národa ? Tő bi büo eden med ti nájvóksi škandalov, pröti steromi vesz Prékmurszki národ najener-gicsneje protestira. Prékmurszki i niti Murszkopol-szki národ toga nigdár nebőde nepri-poznao, nego vsze drüga meszta, i tüdi rájsi nadale Maribor, kak pa Ormoz, koncsi szi tam drüge poszle obednim tüdi oprávi. Escse ednök: rájsi Maribor, kak pa Ormožka vesz-nica z szvojov jezeroletnov zaosztá-nyenosztjov ! Csi pa konzekventni scsé-mo bidti, te pa pröti M. Soboti — v tom táli — zdrava pamet nemre bidti. Tüdi okrajno szodiscse je 'ze szvojo-csaszno tak bilö zidano, stere ma-szivnoszt sze ze odzvüna vídi, ka je pripravna za vzdignyenoszt escse dvé stokov (nadsztropja), ka je míszlimo né mála vrédnoszt, csi szi premiszlí-mo kak je tö dobro csi szo vsza szodiscsa pod ednov sztrehov. Tö ova'züjte! Glaszi—Hírek. — P. nasim narocsníkom naznánya-mo, ka k denésnyoj »M. Kr.« kalen-dárcske1" za napréplacsnike ksenki prilágamo. — Szodiscse v G. Lendavi. Po za-vüpanoj informáciji*lnam je znáno, ka je kompetentno ministersztvo, po szklepi ministerszkoga szvéta, odredilo, po tö zadévnom zákoni, vposztavítev okraj-noga szodiscsa v G. Lendavi. Szodiscse bode v grofovszkoj hi'zi namesztseno, i sze v krátkom szposztávi. — Sokolszki zlet v «1. Soboti, ki sze je obdr'zao t. m. 13 i 14-ga, v zvézi -poszvetsenyá sokolszke zásztave (prapor), steroga szo kumica bila ga. Kod-rova, je dobro vövdarb, csirávno je nazádnye descs malo škode narédo. Dohodek, ki je namenyen za szposzta-vitev Sokolszkoga doma, je preči lépi büo. — Gledaliscse v M. Soboti Kotrige Ljubljanszkoga gledaliscsa (szinház), med okrőgpotjov szo v M. Soboti tri predsztáve narédili i tő pred velikim publikumom z prav dobrov igrov. Predavano je bilö 16-ga „Golgota*, 17-ga „Faun", 18-ga „Szmrtni plesz". — Vkradjeno szvesztvo v M. Soboti. V nocsi od 13-ga na 14-ga t. m. je v M. Soboti z kath. cerkvi oltára vkrád-jeno bilö szvesztvo, narejeno z-zlata i szrebra. Kak nam je znáno, csinitel v oszebi nikega trgovszkoga pomocsnika Sumaka rojen v Bogojini 'ze zgrábleni i v Maribori zapréti. Csűdno, rávno z Bogojine ? — M. Sobota. Ob sklepu male mature IV. razr. tukajšne mešč. šole, ki se je vršila od 13. do 18. junija, priredi ravnateljstvo s svojimi gojenci in gojenkami razstavo, zadnjo in najlepšo izmed vseh dosedanjih prireditev mešč. šole tukaj. Otvoritev razstave bo v nedeljo 21. junija ob 9 uri zjutraj v evang. šoli. Opozarjamo na krasne akvarele iz M. Sobote in okolice, lepo slikane lesene škatlje in krožnike, vaze, ornamente po lastni sestavi gojencev, risbe iz deskriptione geometrije, razna tihožitja ter ženske ročna dela. Razstavljene so tudi spisne naloge iz slovenščine. matematike in drugo. Da dosega razstava s svojimi deli umetniško višino se boste prepričali ob njenem posetu. Vstopnina je brezplačna. Hvaležno se pa sprejmejo prostovoljni prispevki v svrho kritja stroškov in izleta pridnih dijakov v Slovenijo. Prekmurci! Naj ne bo nikogar, ki ne bi porabil te zadnje prilike in si ogledal, kaj premore ustvariti naša nadarjena prekmurska mladina ! Razstava je odprta vsak dan od 8. zjutraj do 7. zvečer do 1. julija 1925. — Velika občina M Sobota. Štev. 1037/1925 Predmet: tedenski sejmi. RAZGLAS. M. Sobota, dne 7= junija 1925. Po naredbi velike občine z dne 18. majnika 1925 in na podlagi starega prava in starega dovoljenja se v veliki občini M Sobota bivši tedenski sejmi, šteri so med vojno in po vojni malo zaosztali, zopet obnovijo in povzdignejo. Mesto tedenskih sejmov je glavni trg, kjer se Aleksandrova cesta in Radgonska cesta križita. To je mesto za kramarijo in živilo — Mesto za drobnico je Soteska ulica in občinski trg od Meolicove Kavarne do državne osnovne šole. —»Mesto za večjo živino je glavni živinski trg prek železniške proge. Tedenski sejmi so stojnine prosti, nihče ne plača iz tega naslova nič. Dan tedenskih sejmov je vsaka sreda. Krošnjarenje, hauziranje toje prodaja po hišah je te dni sigurno prepovedano. — Za županstvo velike občine gerent: (L. S ) Dr. LUDVIK ŠOMEN 1. r. — Vpokojitev. G. Nóvák Anton szodniski nadoficial pri kr. okr. szod-niji v M. Soboti, opravnik »Mörszke Krajine«, je od višje oblászti za sztálno vpokojen. V zvézi sztem je za neomurno delo obednim pohválo döbo. egymiliő dinár értékű okmánybélyeget sikkasztottak el. Februárban a biróság a két sikkasztót tizetnöt-tizenöt évi börtönre Ítélte, de a legfőbb semmitő-szék az Ítéletet formai okokból megsemmisítette. Az ujabb tárgyaláson a biróság ismét tizenöt-tizenöt évi börtönbüntetést szabott ki a bélyeghamisitó hivatalnokokra. — Harmincezer dolláros csallás. Rónai Nándor ingatlan ügynök felesége egy idegen ingatian eladásával 30.000 dolláros csalást követett el. Rónainé, akinek leánya Bécsben egy osztrák báró felesége, homisitott okmányokkal igazolta, hogy az eladásra kinált palota az ő tulajdona és azt egy budapesti részvénytársaságnak eladta. Harmincezer dollár előleget vett fel a házra, amelyről később kiderült, hogy idegen tulajdon. Rónainét a rendőrség letartóztatta. Pekarniski vajenec, né pod 15 i né nad 17 lét sztaroszti, mocsen, z-bőgse hi'ze sze taki gorivzeme. Blí-zánye sze zvé v PREKMURSKI TISKARNI M. Sobota. Prőti okro'znomi szodiscsi v Ormo'zi. — Szülői gondatlanság. Nemec Alajos két éves Pertočai gazdának gyermeke f. hó 13-án az udvarban figyelmetlenül ledobott kaszába ugrott s rajta lába fejét összekaszabolta. — Strukoci tűzoltó kerület szervezetéhez tartozó egyletek részvételével Strukocon f. hó 21-én d. u. nagy tüzóltógyakorlatot rendez. — Eljegyzés. Kercsmár Iván Križev-cei birtokos és szabómester bájos leányát Arankát f. hó 1-én eljegyezte Srebotnik Raimond bornagykereskedő Ptujból. Sok szerencsét 1 — Ellopott és megkerült oltári szentség. F. hó 14-én az ormoži csendőrségnek bizalmasan jelentették, hogy egy gyanús egyén oltári szentséget ki-nál eladásra. Csendőrség rögtön kiszált a helyszínére, hol a gyanusviselkedésü egyént igazoltatta. Miután igazolni nem tudta magát sem bizonyítani miből tartja fenn magát, letartóztatták. Meg-motozásánál a szentséget nála találták összezúzva. Eleinte azt mondotta, hogy Szapáry várkertjében adta neki egy ismeretlen egyén értekesités végett, később azonban bevallotta, hogy ő lopta M. Sobotában, s a nevét is megmondta, hogy ő Šemen [(?) talán Sumák] Iván Bogojinai születésü 28 éves ,r. kath. foglalkozás nélküli kereskedősegéd. Rovott múltjainál fogva átadatott a maribori ügyészségnek. — Bécsben letatóztatták az osijeki monopol csalót. Az osijeki rendőrség megkeresésére a bécsi rendőrség kedden letartóztatta Lang Izsó osijeki kereskedőt, az ismeretes osijeki monopol -csa-lás tettesét. Lang a csalás leleplezése után Bécsbe menekült, ahol most egy oszijeki ember felismerte és az ő figyelmeztetésére fogták el Lángot. A kiadatási eljárás megindult. — Milliós bélyeglopásért elitéltek két monopóliumi tisztviselőt. A beográdi törvényszék most Ítélkezett újból Pet-rovics Milován és Petrofics Vojiszláv volt monopóliumi tisztviselők felett, akik Kak szmo 'ze na drügorn meszti popíszali, vládav Ormo'zi scsé szposztaviti okro'zno szodiscse k steromi bi tüdi i mi naj pripadnoli. Scsé sze pritégnoti v nyé krőg Med'zimurje, kí pa ne-verjétno da bi sze podali. Kakje tö neszrecsna iníszel, nam né trbé povdárjati, szlű'zi pa naj za nezadovolsztva dokáz szledécsa rezolucija, kí je prinesena od velike obcsine M. Sobota i od vszé inerodájni korporácij: Zastopniki vseh političnih strank in gospodarski organizaciji Murske Sobote in okolice zbrani na javnem shodu v M. Soboti dne 17. junija 1925. Konstatirajo, da je ustanovitev novega okrožnega sodišpa za okrajne sodnije Murska Sobota, Dolnja Lendava, Ljutomer, Gornja Radgona in Ormož z ozirom na prevelik obseg sedanjega okrožnega sodišča v Mariboru in na oddaljenost posamezni posebno pa prekmurskih krajev od sedeža tega okrožnega sodišča neobhodno potrebna in nujna, sklicujejo se na svoje tozadevno že veékrát vládi priobčene prošnje in želje kakor tudi na ponovne obljube vladinih organov, da se ustanovi za zgoraj navedena sodišča posebno okrožno sodišče se sedežem v M. Soboti, povdarjajo da je edino ta le kraj primeren kot sedež novega okrožnega sodišča z ozirom na nepobitna dejstva : da se nahaja v zemljepisnem in prometnem sredjšču vseh okrajev, ki bi spadali v nyegovo področje, da ima z vsemi sedeži gorinavedenih okrajnih sodišč kakor tudi z vsemi večjimi mesti, trgi in vasmi teh okrajev ugodno železniško in vrhu tega z dolnjelendav-skim okrajem dnevno pošto-avtomobils-ko zvezo, da je po številu svojega prebivalstva najmočnejša naselbina v bodočem okrožju, da je možno z majhnimi izdatki prirediti obstoječe moderno in prostorno erarično poslopje okrajnega sodišča v Murski Soboti tudi za potrebe okrožnega sodišča, da je za okrepitev državne misli v Prek-murju ustanovitev tako velikega državnega urada najvažnejšega pomena, da ima poleg ljudske in meščanske šole tudi gimnazijo, kar je za vzgojo uradniških otrok velikega pomena, da je občina Murska Sobota pripravljena znatno prispevati k stroškom zidanja poslopja okrožne sodnije, da je v M. Sobotf mnogo lažje rešiti stanovanjski problem za novodošle uradnike kakor krjekoli drugje, ker ima vlada že podrobno izdelan projekt za zidanje uradniške hiže v Murski Soboti in ker je mogoče prevrediti ogromni grad grofa Ladislava Szaparyja v Murski Soboti v stanovanya, kar bi brez dvoma dovólil sedajnji lastnik istega, da imata prekmurska sodna okraja Murska Sobota in Dolnja Lendava več prebiválcev kakor vsi ostali sodni okraji, ki bi spadali v področje novega okrožnega sodišča, da je Murska Sobota po številu in opremi svojih hotelov, prenočišč in restavraciji v celem okrožju najbolj pripravno mesto za prehrano in prenočevanje tujcev, ter odločno protestirajo proti nameravani ustanovitvi okrožnega sodišča se sedežem v Ormožu, ker je ta kraj čisto na periferiji v poštev prihajajočega ozemlja in zatorej za večino okrajev preoddaljen, ker ne nudi niti sedaj dovolj jamstva da zamore prenočiti tujce v normalnem številu kamo li številne stranke in njihove zastopnike, priče in druge osebe, ki bi redno prihajale na okrož. sodišče, ker je že okrajna sodnija v Ormo'zu nastanjena v starinskem in popolnoma néprimernem poslopju, tako da bi bilo potreba postaviti za obe sodišči novo poslopje, kar bi povzročilo neprimerno višje stroške kakor le razširjenje že obstoječega eraričnega poslopja v Murki Soboti, ker nima Ormož nobene srednje šole, vsled česar bi morali uradniki tega okrajnega sodišča pošiljati svoje otroke na šole v druga mesta, ka je z ozirom na sedanje uradniške dohodke skoraj nemogoče, ter zahtevajo naj se nemudoma osnuje novo okrožno sodišče s sedežem v Murski Soboti za sodae okraje Murska Sobota. Dolnja Lendava, Ljutomer, Gornja Radgona in Ormož. Murska Sobota, dne 17. junija 1925. Velika občina Murska Soboba Kmetijska družba Konjerejsko druitvo Skupna obrtna zadruga Gremij trgovcev Gostilniška zadruga Demokratska stranka Ljudska stranka Narodnosocijalna stranka Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: junius. 19. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 450-465 'Zito—Rozs » —350 Ovesz—Zab » —400 Kukorica 190—230 Prosző—Köles » - 325 Hajdina » 270—300 Szenő—Széna » —75 Graj—Bab csres. > —350 zmésan—vegyes bab —300 Krumpli » — — Len. sz.—Lenmag » — — Det. sz.—Lóherm. » -- BENKO: junius. 19. 1 kg. III «5 n. >o o — ■53 Bikőv.j Bika Telice ? Üsző Krave Š Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din II. I. prima 8-- 9-- 10— 8'- 9 - 10 -5-- 8-- — 11-- 13-— 15- 16 — , 28 — 35 — 30--. -• 25-— 0-75 Pénz = D. 56 — — » 0.08 = » 809 = » 1-70 = » 217 = 8 95 sfrk Fl^lHÁ üzemnagyobbitás végett LLldUl) egy vizierőhajtásu egy fürész lapos keretfürész. Üzemben meg-tekinhető a tulajdonosnál: OBÁL JENŐ PERTOČA (Prekmurje.) Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano l-50 Din rekláme 1'— mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo : Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina MÁRKlSEVClbr. —: Postni csekovni racsun broj 12980. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők : M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal 20. posta MURSKA SOBOTA. • 1 —: Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap F.lőfizetési ára negyedévre belföldön l"> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár , j cm.H ként: szövegközt és nyilttér I 50, rendes 1—, aprrth < ceté s 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A talaj termőképessége. Az utőbbi években olyannyira megdrágultak a viszonyok, hogy csakugyan elsőrangú fontosságú dolog a gazdára nézve, hogy talajának termőképessége mennél nagyobb legyen, mert csak abban az esetben küzdhet meg a megdrágult visszonyokkal, ha nagy termésátlagokat képes elérni. A termés nagysága nem egyedül az időjárási viszonyoktól, sőt nem is első sorban attól függ, vagy a talaj trágyázottsá-gától. Igaz ugyan, hogy nincs olyan szántható talaj a melynek több-kevesebb termőképessége nem volna; valamely silány vegetátió minden talajon van, mert a talaj tápláló ereje sohasem fogy ki teljesen, amennyiben a nap heve, a fagy meg az eső behatása alatt a talaj folytonosan elmállik és a növények táplálkozására alkalmas anyagokká változik át. Ez az elmállási folyamat azonban olyan kicsiny, hogy az igy képződő tápláló anyagok csak minden 5—6 évben adhatnak egy silány termést, de semmi esetre sem minden évben és a folytonos termelés a melyet ma talajainkon üzünk, csak ugy lehet eredményes, ha a növények által szükségelt tápláló anyagokat trágyák alakjában juttatjuk bele a talajba. Ezért kell tehát trágyáznunk a talajt, s mennél dúsabban trágyázzuk azt, mennél több tápláló anyagot juttatunk bele, annál nagyobb termésekre számithatunk. A rendelkezésünkre álló istálló trágya mennyiség azonban távolról sem elegendő arra, hogy talajainkat nagy termésekre ösztönözhessük, mert állatállományunk csak fél akkora, mint a mennyi trágyára termő talajunknak szüksége volna. Hisszen hazánk állat állománya alig szaporodott, buza termésünk ellenben emelkedett ez idő alatt. Szerencsére ma már ezen a hiányon Könnyen segíthetünk, amennyiben olcsón beszerezhető műtrágyák állanak rendelkezésünkre, a melyek segélyével az istálló trágyák könyen és olcsón pótolhatók. Ezen műtrágyák közül a szuperfoszfát az, a melynek segélyével őszi kalászosaink termés átlagait rendkívüli módon fokozhatjuk. Sok ezer kísérlet bizonyítja nagy termésfokozó hatását, de leginkább az hogy immár sok ezer vagon szuperfoszfátot használnak el a gazdák évente. A szuperfoszfát legalább is olyan sulyu terméstöbbletet eredményeznek, mint a milyen sulyu szuperfoszfát a vetés előt kiszóratott, de logtöbb esetben ennél is jóval több termést ád, 3, 4, 5 q-át kat. holdanként. Miután pedig a szuperfoszfátnak ára a helybeli vasúti állomáson vagon vételnél 85 Din. között ingadozik, a buza q-nak ára pedig 3—450 Din. tehát még akkor is legalább 300 százalésos hasszonnnl alkalmazható, ha csupán ugyan olyan sulyu terméstöbbletet ad, mint a mennyi szuperfoszfátot kiszórtunk. Alig lehet tehát jövedelmezőbb befektetést elképzetni az őssziek alá adott szuperfoszfátnál, mert azon rövid idő alatt, mig a töke a földben fekszik 300 százalékos hasznot biztosit. Miután p^dig bizonyos, hogy a legváltozatosabb termelés dacára is a legnagyobb és a legbiztosabb jövedelmet mégis csak a buza meg a rozs adja, saját jól felfogott érdekében cselekszik minden gazda, ha őszi kalászosait szuperfoszfáttal ellátott földbe veti. Elkészült az uj vámtarifa. A legutóbbi tizenketted-törvényekben a parlament — mint ismeretes — felhatalmazta a pénzügyminisztert az uj vámtarifák kidolgozására és életbeléptetésére, a várakozás ellenére azonban a vámtarifa mindeddig nem készült el és nem jelent meg. Ennek a késedelemnek az volt az oka, hogy a mezőgazdasági termékek vámtételét a pénz-ügyminister a földmivelésügyi minister-rel együttesen akarja megállapítani, aki azonban az utóbbi időben a földmives-hitelek parlamenti vitája miatt nem foglalkozhatott a vámkérdéssel. Miután ezt a törvényt a parlament már megszavazta, a két minisztériumban már serényen dolgoznak a végleges vámtarifa kidolgozásán, amely előreláthatóan néhány nap múlva elkészül és akkor a tarifát nyilvánosságra hozzák. Vsáki práznik, nedelo i soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton délutánonként kerti koncert. Játszik BARANJA. Gostilna —TUí'K vendéglős MURSKA SOBOTA ÍBilIíiHBimilHII^lf HALLÓ PRIJÁTEL! — ZNÁS STO JE TOUS I'MÁJER STEVANj — v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti ? SZ pán nmmn imii min ■ Tn lf» npQ'/tnrpcn firma C7nhnliip "Í S i tszabolijo, pa sze zagvüsas. nmmnmsmwmnmm Tő je násztarésa firma szabolije1 i trgovina z gotovimi oblekami' Csi scsés dobro obleko po fal | céni dobiti, ali dober, garante-rani i po céni stof i caig kiípiti, | te obiscsi tő Prekmurja nászta-réso i nászolidnéso trgovino i Hailo Hall© goszpé i goszpödje!! Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni víditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne datnske krscsáke, steri szo zdá prišli v trgovino A. Király M. Sobota Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinárov napré A. Király trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za) 9 Álljunk meg I • egy pillanatra • Minden rendes gazdának tudnia kell azt, hogy időt, pénzt, munkát és munkást egyaránt csak ugy kímélhet a közelgő kaszálásban, ha beszerezi magának a valódi „TÖRÖK" =n KASZÁT ^jí^- Éppen most érkeztek meg ! Ugyancsak megérkeztek a leg-ujabbfajta törhetetlen természetes kaszakövek Svédországból, úgyszintén „Tiroli kaszakövek" is, melyek a jó kaszához hozzá illenek. Ily jó kaszát és kaszakövet beszerezni egyedül és a legolcsóbb árban, jótállás mellett csak: HEKLICS ISTVÁN vaskereskedőnél lehet Murska Sobota. . JfiBOCSNíCA. Uprava veleposzesztva gr. Szapáry, v peovnici v M. Soboti má okőli sztő hl. jabocsnice z nájbőgse fajte jábok, stero vszáki dén odáva po nájvugod-nejsoj céni. Garantira da ne posztáne csarna1 Céna od 2 do 4 Din. RAVNATELSZTVO. Egy nagy hét szobás lakást keresek, konyhával együtt. Bővebbet: PREKMURSKA T1SKARNÁBAN '•* •nmbmmmm.-^m. hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor mlnedezeket : FLIS9R ?Mll műszaki cikkek üzletében (Berger-féle ház) M. Sobotaban jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, fűk és alkatrészek és varro-géptűk nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók. Exporína klavnica Denko Jo'zeía z M. Sobote v Kri'zevci (Prekmurje) pokrita z „SALONITOM." Pokrivajte Vase hi'ze z „SALONITOM" ki je nájbőgsi materiái vezdásnyega vrémena pri pokrívanyi sztrehe. Lehki, trpécsi je, obramba je najhüsim nezgodan?, ognyav?ren je, szploh nenüca nikaksega popravila, záto te nájcenése pokrivalo za sztrehe. Záto sze za té pokriv nájvéksa garancija dá. V szkladiscsi je, gde sze tüdi vsza potrebne informácije dájo: w rolh | n trgovina z mešanim blágom ^CII iái Udbpdl in sztavbenim materijalom —^^ MURSKA SOBOTA--- i MBB——■— .J