Általános iskolai program TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Tanterv 6. osztály: 70 óra 7. osztály: 105 óra ÖSSZESEN: 175 óra A program finanszírozását részben az Európai Unió az Európai Szociális Alapból, részben a szlovén Oktatásügyi és Sportminisztérium támogatta. A program a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2007–2013 című program része; fejlesztési prioritás: A humán erőforrás-fejlesztés és az egész életen át tartó tanulás; irányelv: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának a javítása. Általános iskolai program TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Tanterv A tantárgyi bizottság tagjai, a korszerűsített tanterv szerzői: mag. Mariza Skvarč, SzK Oktatási Intézete, elnök izr. prof. dr. Saša Aleksij Glažar, Ljubljanai Egyetem, Pedagógiai Kar izr. prof. dr. Marko Marhl, Maribori Egyetem, Természettudományi és Matematika Kar, Pedagógiai Kar doc. dr. Darja Skribe Dimec, Ljubljanai Egyetem, Pedagógiai Kar Anka Zupan, SzK Oktatási Intézete mag. Miroslav Cvahte, SzK Oktatási Intézete Karmen Gričnik, Rado Robič Általános Iskola, Limbuš Danica Volčini, Rodicai Általános Iskola Goran Sabolič, Poljčanei Általános Iskola dr. Andrej Šorgo, Maribori Egyetem, Természettudományi és Matematika Kar Az Élő természet tartalmi egység szerzői a biológia tantárgy tantervének nyomon követéséért és korszerűsítéséért felelős tantárgyi bizottság tagjai: doc. dr. Barbara Vilhar, Ljubljanai Egyetem, Biotechnológiai Kar, Biológia Tanszék doc. dr. Gregor Zupančič, Ljubljanai Egyetem, Biotechnológiai Kar, Biológia Tanszék Darinka Gilčvert Berdnik, Pod goro Általános Iskola mag. Minka Vičar, SzK Oktatási Intézete A tantervet szakmailag bírálták: prof. dr. Dušan Devetak, Maribori Egyetem, Természettudományi és Matematika Kar doc. dr. Rok Kostanjšek, Ljubljanai Egyetem, Biotechnológiai Kar, Biológia Tanszék izr. prof. dr. Mojca Čepčič, Jožef Stefan Intézet és Ljubljanai Egyetem, Pedagógiai Kar mag. Barbara Šket, Log – Dragomer Általános Iskola Redakciós módosítások: Bernarda Moravec, SzK Oktatási Intézete mag. Mariza Skvarč, SzK Oktatási Intézete Szerkesztette: Alenka Štrukelj Lektorálta: Nataša Purkat, Lektor'ca Magyar nyelvre fordította: Peter Koša A magyar szöveg szaklektora: Ingrid Laszlo A magyar szöveg nyelvi lektora: dr. Gróf Annamária Kia Kiadta: Ministrstvo RS za vzgojo in izobraževanje/A Szlovén Köztársaság Nevelésügyi és Oktatási Minisztériuma, Zavod RS za šolstvo/a SzK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Darjo Felda Az Intézet részéről: dr. Vinko Logaj 1., kiegészített online kiadás Ljubljana, 2023 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MVI/Dokumenti/Osnovna-sola/Ucni- nacrti/obvezni/Narodno-mesano-obmocje-Prekmurja/naravoslovje_prevod.pdf Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 166261251 ISBN 978-961-03-0815-7 (PDF) A természettudomány általános iskolai tantárgy tantervének korszerűsítését a tantárgy tantervének nyomon követéséért és korszerűsítéséért felelős tantárgyi bizottság végezte el. A tantárgy korszerűsítést a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 1998. évi 21. ülésén jóváhagyott tantervéből kiindulva végezte el. A korszerűsített tantervet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa a 2008. évi 114. ülésén hagyta jóvá, a tanterv tartalmi és redakciós módosításait pedig a 2011. február 22-i 139. ülésén vette tudomásul. 3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA ................................................................................................................. 5 2. A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI ................................................................................................................ 6 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK ............................................................................................................ 7 3.1. Természettudományos eljárások és készségek ...................................................................................... 7 3.2. Tartalmi egységek ................................................................................................................................... 9 4. KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................................................... 22 4.1. Természettudományos eljárások és készségek .................................................................................... 22 4.2. Tartalmi egységek ................................................................................................................................. 22 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ...................................................................................................................... 30 5.1. A tantárgy céljainak a megvalósítása .................................................................................................... 30 5.2. Differenciálás és egyénre szabott tanulás ........................................................................................ 33 5.3. Tantárgyközi kapcsolatok ...................................................................................................................... 33 5.4. A tudás ellenőrzése és értékelése......................................................................................................... 36 4 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A természettudományos órákon a tanulók különböző kognitív folyamatokat alkalmaznak a természettudományos fogalmak és törvényszerűségek megismerésére és megértésére, amelyek a természetben előforduló jelenségek, az élő és az élettelen természet közötti kapcsolatok, valamint a környezetben az élő és élettelen rendszerek szerkezete, tulajdonságai és működése közötti viszonyok megértésének az alapját képezik. A természettudományos órákon a tanulók megismerkednek a természettudományok jelentőségével az emberiség fejlődésében, ennek során kapcsolatot alakítanak ki önmagukkal, a környezettel, és a természettel, és formálják nézeteiket önmagukkal, a környezettel és a természettel szemben, valamint tudatosítják a felelős magatartás jelentőségét a saját maguk és mások biztonságáról és egészségéről való gondoskodásban. A kísérleti és kutatási készségek fejlesztése és gyakorlása, valamint a kutatási módszertan megismerése révén elsajátítják a természettudományok gyakorlati ismereteit. A megszerzett ismereteket és készségeket a problémák azonosítására és megoldására alkalmazzák, így fejlesztve az összetett és kritikus gondolkodásukat, valamint az innovációkészségüket és a kreativitásukat. 2. A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI A következő természettudományos képességek fejlesztésére irányuló célok vannak előtérben:  a természettudományos alapkoncepciók ismerete és megértése, valamint azok alkalmazása a környezetben észlelhető természeti jelenségek, folyamatok megmagyarázására,  alapvető szakterminológia használata a tárgyak, jelenségek, folyamatok és törvényszerűségek leírása során,  különböző forrásokból származó adatok kinyerése, feldolgozása és értékelése:  mérlegelési képesség, mikor van szükség információra,  adatkeresési, -feldolgozási és -értékelési módok módszeres megismerése,  módszeres megfigyelés, jegyzetelés és a megfigyelések/mérések adatforrásként történő felhasználása,  információk és adatok értékelése és megértése, valamint összekapcsolása,  a szimbolikus/grafikai feljegyzések megértésének és alkalmazásának fejlesztése,  információs és kommunikációs technológia (IKT) alkalmazása az információk gyűjtésére, tárolására, keresésére és bemutatására,  kísérleti készségek és kutatási módszerek fejlesztése:  a megfelelő és biztonságos felszerelés kiválasztásának megismerése és alkalmazása, valamint a terepen és a laboratóriumban szükséges munkakészségek elsajátítása,  az anyagok biztonságos kezelésére, a biztonságos kísérletezésre, valamint a biztonsági előírások betartására irányuló képzés,  a kísérletek tényezőinek a meghatározása; különbségtétel az állandók és a változók között,  a kapott eredmények pontosságának és megbízhatóságának megítélése,  a kísérleti eredmények értelmezése, azok összekapcsolása az elméleti ismeretekkel és érvekkel alátámasztott következtetések levonása,  álláspontok és viszonyulások fejlesztése:  a természetes és az antropogén környezet értékeinek és érzékenységének a tudatosítása, pozitív és felelősségteljes viszony kialakítása a természettel szemben, valamint minden életforma tiszteletben tartása,  a természet- és a matematikai tudományoknak és technológiáknak a társadalom és környezet fejlődésére gyakorolt hatásainak a megértése,  a környezeti problémák felismerésének és megértésének a képessége, valamint aktív és felelősségteljes részvétel azok megoldásában és a fenntartható, illetve természetközeli fejlődésben,  veszélyek felismerése és megelőzése a saját és mások egészségéről való gondoskodásban. 6 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK A természettudományok 6. és 7. osztályos tantervében a célokat és a tartalmakat a következő egységekben határozták meg: 1. Anyagok, 2. Energia, 3. Élő természet, 4. Az ember környezetre gyakorolt hatása. A tanár önállóan dönthet a tartalmi egységekben tárgyalandó tartalmak és célok sorrendjéről, azonban a teljes órakeret kétharmadát az élő természetre vonatkozó célok megtárgyalására kell fordítania. Álló betűk jelölik a kötelező ismeretekre vonatkozó célokat, amelyeket minden tanulóval át kell dolgozni. Dőlt betűk jelölik a választható ismeretekre vonatkozó célokat. Ezeket a tanár a tanulók képességeit és érdeklődését, valamint a feltételeket (iskolai környezet, segédeszközök stb.) figyelembe véve saját belátása szerint tárgyalja. Külön meghatároztuk a természettudományos eljárások és készségek fejlesztésének a területén elérendő célokat, amelyeket a 6. és a 7. osztályban minden tartalmi egység keretében el kell érni. E cél elérése érdekében a természettudományok oktatása során az órák legalább 40%-ának a tanulói tevékenységeken kell alapulniuk, például kutató és kísérleti munkán az osztályteremben és terepen. 3.1. Természettudományos eljárások és készségek A természettudományok oktatása keretében a tanulók gyakorolják és megismerik a kognitív folyamatokat, készségeket és képességeket, valamint az álláspontok és az értékek kialakítását:  különböző forrásokból származó információk keresése, feldolgozása, bemutatása és értékelése (IKT használata, szakszövegekkel történő munka stb.);  anyagok, tárgyak és szervezetek szisztematikus megfigyelése, megnevezése és leírása;  anyagok, tárgyak és szervezetek összevetése, valamint az azok csoportosításához szükséges kritériumok kialakítása;  kísérletek megtervezése és kivitelezése, külön figyelmet fordítva a munkakörnyezet rendezettségére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartására;  alapvető, kísérleti adatok szerzésére szolgáló kísérleti technikák kivitelezése, és az ehhez szükséges segédeszközök (laboratóriumi üvegeszközök, mérleg, égő, mikroszkóp, nagyító stb.) 7 megfelelő használata;  szisztematikus megfigyelés, mérés, valamint a kísérleti megfigyelések és mérések szisztematikus lejegyzése;  különbségtétel a tisztességes és tisztességtelen kísérletek között, valamint az állandók és a változók meghatározása a kísérletek során;  kutatások megtervezése és kivitelezése;  kísérletekkel ellenőrizhető problémákra összpontosító kérdések feltétele;  a kísérleti eredmények előrevetítése;  hipotézisek felállítása és annak megállapítása, hogy a megfigyeléssel és kísérletekkel összegyűjtött bizonyítékok alátámasztják-e őket;  a kísérleti úton nyert adatok rendezése és feldolgozása (táblázatszerűen, grafikusan);  minták, szabályszerűségek, ok-okozati összefüggések azonosítása a kísérleti úton nyert adatokból;  következtetések levonása a kísérleti úton nyert adatok (mérés, megfigyelés) és az elméleti tudás összekapcsolásával;  a kísérleti eredmények észszerűségének értékelése, valamint a kísérlet módosítására vagy kijavítására irányuló tervek készítése;  a kísérletek vagy a kutatások lefolytatásának és eredményeinek bemutatása írott vagy szóbeli formában;  az egészségmegőrzés iránti felelősség és a veszély felismerésére, valamint a munkakörnyezetben és a természetben bekövetkező balesetek (pl. égési sérülések; rovar- és pókcsípések, kígyómarások, gomba- vagy más növényi mérgezések) során az intézkedésre irányuló képesség fejlesztése. 8 3.2. Tartalmi egységek Tartalmi egység: ANYAGOK Fejlesztési célok Fejlesztési célok a 6. osztályban a 7. osztályban Az anyagok részecskékből épülnek fel Keverékek és tiszta anyagok A tanulók: A tanulók:  határozzák meg az anyag fogalmát, és  tegyenek különbséget a tiszta anyagok és a ismerjék meg, hogy az anyagok keverékek között, részecskékből/építőelemekből épülnek  ismerjék meg, hogy a tiszta anyagok kémiai fel, elemek és vegyületek,   ismerjék meg, hogy a kémiai elemek egyfajta ismerjék meg, hogy a szervezetek is atomokból épülnek fel, a vegyületekben pedig anyagokból épülnek fel, több elem atomjai kapcsolódnak egymáshoz,  értsék meg a részecskék/építőelemek  ismerjék meg, hogy a kémiai elemeket eloszlása közötti különbségeket az egyes periódusos rendszerbe soroljuk, és halmazállapotokban, és az anyagok szimbólumok jelölik őket, szubmikroszkopikus bemutatásából  ismerjék meg a levegőt mint a gázok következtessenek a halmazállapotra. keverékét, és hasonlítsák össze a levegőben található gázok tulajdonságait. Az anyagok tulajdonságai és használata Oldatok A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg az anyagok tulajdonságait  ismerjék meg az oldatokat mint a keverékek (pl. elektromos vezetőképesség; hővezető példáit, és tegyenek különbséget az oldószer képesség; mágneses tulajdonságok; és az oldott anyag között, sűrűség; mi történik az anyagokkal,  ismerjék meg az anyagok oldódására ható amikor vízbe rakjuk őket), tényezőket,  értsék meg az anyagok tulajdonságai és  ismerjék meg az oldhatóság és az oldat használata közötti kapcsolatot, telítettségének a fogalmát,  ismerjék meg az anyagok és az  különböztessék meg a természetben üzemanyagok természetes forrásait ( víz, található víztípusokat vagy vízforrásokat levegő, fosszilis üzemanyagok, kőzetek, aszerint, hogy mi oldódik bennük (esővíz, talaj, biomassza) és ezek forrásvíz, talajvíz, tengervíz, ásványvíz), felhasználhatóságát,  értsék meg a vízkeménység fogalmát és a  ismerjék meg a fosszilis üzemanyagok vízlágyítás jelentőségét, keletkezését, a kőolaj a földgáz  értsék meg a vízkeménység és a szappanos jelentőségét, amelyek számos termék víz habzásának a kapcsolatát. (gyógyszerek, műanyagok stb.) fontos alapanyagai,  ismerjék meg a veszélyes anyagok jelölésére szolgáló szimbólumokat,  határozzák meg a veszélyes anyagok elleni védelem és ezen anyagok kezelésének a megfelelő módját, valamint ismerkedjenek meg a balesetek és 9 sérülések esetén foganatosítandó intézkedésekkel. A kőzetek és a talaj A tiszta anyagok keverékből történő szétválasztásának a módszerei A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg a kőzetek és az ásványok  ismerjék meg, hogy a tiszta anyagok és a közötti különbséget, keverékek megőrzik a tulajdonságaikat,  ismerjék meg a kőzetképző folyamatokat  értsék meg, hogy az anyagok szétválasztása a és magyarázzák meg a kőzetciklust, keverékekből a keverékeket alkotó anyagok  ismerjék meg a különböző kőzettípusokat tulajdonságainak a különbségein alapul, keletkezésük, tulajdonságaik és  ismerjék meg a keverékekből való felhasználhatóságuk alapján, anyagkinyerés egyes módszereit (pl. szűrés,  ismerjék meg a talajképződés folyamatát kristályosítás, elválasztótölcsér segítségével (fizikai, kémiai és biológiai mállás), történő elválasztás, szublimáció, lepárlás,  ismerjék meg a talajok és a talaj kromatográfia), összetevőinek a növények növekedése  határozzák meg a keverékben lévő tiszta szempontjából kulcsfontosságú anyagok tulajdonságait, és ez alapján tulajdonságait. tervezzék meg a különválasztás megfelelő eljárását,  ismerjék meg, hogyan nyerik ki a gázokat a levegőből. Az anyagok fizikai és kémiai változásai A tanulók:  tegyenek különbséget a fizikai és a kémiai változások között, és következtessenek arra, hogy az életből ismert folyamatok vagy változások közül melyek azok, amelyek megváltoztatják az anyagot,  a bináris vegyületek szintézisének egyszerű példáin ismerjék meg a kémiai reakció, a reagáló anyagok és a reakciótermék fogalmait, és szóban írják le őket,  ismerjék meg, hogy a kémiai reakciók során megváltozik az anyag és az energia,  alkalmazzanak szóbeli leírásokat az egyszerűbb kémiai reakciók körülírására,  határozzák meg az égést mint kémiai reakciót, és tegyenek különbséget a teljes és a nem teljes égés között. 10 Tartalmi egység: ENERGIA Fejlesztési célok Fejlesztési célok a 6. osztályban a 7. osztályban A Nap – az alapvető energiaforrás a Földön A fény és a színek A tanulók: A tanulók:  értsék meg, hogy a napenergia a földi élet  ismerjék meg, hogy a fényenergia az anyag fenntartásához feltétlenül szükséges felmelegedését, a halmazállapot változását alapvető energiaforrás, és az anyag változását okozhatja (pl.  ismerjék meg, hogy a biomasszában és a fotoszintézis, a régi újságpapír fosszilis üzemanyagokban napenergia van megsárgulása) és elektromos áramot felhalmazódva, amely a fotoszintézis során generálhat (pl. napelemek a az anyaghoz kötődött, zsebszámolón),  ismerjék és értsék meg, hogy a  ismerjék meg, hogy a fény közvetíti a vízerőműveket és a szélerőműveket környezet képét, és hogy a testek azért közvetetten a napenergia hajtja meg, míg a láthatóak, mert fényt adnak le vagy vernek geotermikus és az atomenergia független a vissza, napenergiától,  ismerjék meg, hogy a fényforrás minden  tegyenek különbséget a megújuló irányba adhat le fényt, és határozzák meg a energiaforrások ( pl. napenergia, fényforrás, a megvilágított test, a fénysugár szélenergia, a víz potenciális energiája, és az árnyék fogalmakat, geotermikus energia) és a nem megújuló  ismerjék meg, hogy a fehér szín a energiaforrások ( fosszilis üzemanyagok) szivárvány színeiből tevődik össze, között, amelyeket sokkal gyorsabban  használunk fel, mint ahogy azok a értsék meg, miért látjuk fehérnek, természetben létrejönnek, feketének vagy színesnek a felületeket,  ismerjék meg a megújuló energiaforrások  ismerjék meg, hogy a fény két anyag használatára irányuló törekvéseket és határán részben visszaverődik, részben lehetőségeket. pedig megtörik,  ismerjék meg, hogy az érdes fehér felületről visszaverődő fény szétszóródik, míg a sima felületről csak egy irányba verődik vissza,  kísérletek segítségével ismerjék meg, hogy a tárgy gyűjtőlencsével kapott képe csak a lencsétől egy pontosan meghatározott távolságban éles,  készítsenek egyszerű szem- és fényképezőgép-modellt, és magyarázzák meg a működésüket,  ismerjék meg a látáskárosodás veszélyét erős fényforrások és párhuzamos fénycsóvát leadó fényforrások (például lézeres kijelző) megfigyelése közben. Az elektromos energia előállítása A hang A tanulók: A tanulók: 11  ismerjék meg az elektromos energia  ismerjenek meg néhány hangleadót (pl. előállításának az alapvető elveit hangszálak, húrok, rádióhangszórók) és a (vízerőművek, hőerőművek, hangvevőt (fül), atomerőművek, szélerőművek stb.),  ismerjék meg, hogy a hang a test rezgésével  ismerjék meg az elektromos energia (kilengésével) keletkezik, amely átterjed a sokoldalú felhasználhatóságának a környező levegőre vagy más anyagra, lehetőségeit (fűtő-, hűtő-, világítóeszközök,  ismerjék meg, hogy a hang a levegőben elektromos motorok, elektromos minden irányba terjed, és a hangforrástól berendezések stb.), és következtessenek távolodva halkabban halljuk, az elektromos energiával való  ismerjék meg, hogy az emberek és az takarékoskodás jelentőségére. állatok adatcserére (kommunikációra) használjuák a hangokat,  tudatosítsák a zajszennyezés problémakörét és a tartós halláskárosodás veszélyeit,  értsék meg a környezet zajvédelmének a jelentőségét, és ismerjék meg a zajvédelem módjait (pl. hangszigetelés), valamint gondolkozzanak el azon, hogyan tudnának saját maguk hozzájárulni a közvetlen környezetük zajterhelésének a csökkentéséhez. Az áramlások és az energia A hullámok A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg és hasonlítsák össze az  ismerjék meg és hasonlítsák össze a kötél, áramlások különböző fajtáit: anyagáramlás, a hosszú rugó és a vízfelszín hullámzását, hőáramlás, elektromos áramlás,  ismerjék meg, hogy a hullámok az  értsék meg a hőáramlás jelentőségét, és akadályon visszaverődnek, kapcsolják össze azt a természetből vett  ismerjék meg, hogy a hang és a fény is példákkal, hullámok, és állapítsák meg a vízfelszín  ismerjék meg a szervezeteket a hullámzásával való hasonlóságaikat, hővesztéstől védő (hideg környezetekben)  ismerjék meg, hogy az információ hullámok vagy a gyorsabb lehűlésüket segítő által terjed, és a fényjel információjának a alkalmazkodását (meleg környezetekben), terjedése sokkal gyorsabb, mint a hangjelé,  különböztessék meg a hővezetőket és a valamint hasonlítsák össze a jelek által egy hőszigetelőket, valamint mondjanak példát másodperc alatt megtett távolságot, ezeknek a mindennapi életben történő  ismerjék meg a hullámzás elektromos alkalmazására (pl. házépítésnél). készülékek működésében betöltött használati értékét ( pl. jel a tévében, rádióban, mobiltelefonban, GPS navigációs rendszerben, optikai szálakon történő adatátvitel, lézerek, mikrohullámok). 12 Tartalmi egység: ÉLŐ TERMÉSZET Fejlesztési célok Fejlesztési célok a 6. osztályban a 7. osztályban A sejt A sejt A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg, hogy nagyító és mikroszkóp  ismerjék meg a növényi, az állati, a gomba használatával szabad szemmel láthatatlan és a baktériumsejtek közötti dolgokat is láthatunk, hasonlóságokat és különbségeket (sejtmag,  értsék meg, hogy a szervezetek sejtekből sejtfal, mitokondrium, zöld színtestek, épülnek fel, és hogy a sejteknek belső sejtmembrán), és értsék meg, hogy a sejt felépítésük van, egyes részei (sejtszervecskék) különböző  feladatokat látnak el (feladatok felosztása a ismerjék meg, hogy a sejtek nagyon kicsik, és hogy sok többsejtű szervezet (az ember sejten belül), is) sejtek sokezer milliárdjaiból épül fel,  ismerjék meg, hogy a növényi, az állati és a  gombasejtekben (a mitokondriumokban) ismerjék meg a (növényi, állati) sejt alapvető felépítését, sejtlégzés zajlik; de csak a növényi sejtben  (a színtestekben) zajlik fotoszintézis, ismerjék meg, hogy a sejtek sok különböző  anyagot tartalmaznak. ismerjék meg, hogy a sejt fenti tulajdonságai a szervezet ökoszisztémájában termelőként (növények), illetve fogyasztóként és lebontóként (állatok, gombák) betöltött szerepével áll kapcsolatban,  ismerjék meg, hogy a sejtfelépítésük különbségei alapján a szervezeteket szélesebb csoportokba soroljuk (baktériumok, gombák, növények és állatok),  ismerjék meg, hogy a vírusok nem sejtek, ezért nem soroljuk őket a szervezetek közé. A fotoszintézis és a sejtlégzés A baktériumok és a gombák felépítése és működése A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg, hogy a növényi és az állati  ismerjék meg a baktériumok fő jellemzőit sejtekben a sejtlégzés folyamata során (elterjedtség, méret, nem rendelkeznek szabadul fel az életfolyamatok sejtmaggal), lebonyolításához szükséges energia, és  ismerjék meg, hogy a baktériumok fontos tudják, hogy ennek folyamán mely anyagok feladatokat látnak el az ökoszisztémában használódnak fel és mely anyagok (termelők, fogyasztók és lebontók), és hogy keletkeznek, csak ritka baktériumfajok okoznak  értsék meg, hogy a növényi és az állati sejt megbetegedéseket vagy más módon egyes részei (sejtszervecskék) különleges ártalmasak az emberre, feladatokat látnak el ( mitokondrium –  ismerjék meg, hogy egyes baktériumoknak sejtlégzés; zöld színtestek – fotoszintézis), és gombáknak a tápanyagokból való 13  értsék meg, hogy valamennyi növényi és energiafelszabadításhoz nincs szükségük állati sejtben folyamatosan zajlik a oxigénre (pl. élesztőgombák – alkoholos sejtlégzés, míg a színtestekkel rendelkező erjedés, egyes baktériumok – tejsavas növényi sejtekben fotoszintézis is folyik, erjedés),  ismerjék meg, hogy a fotoszintézis közben a  ismerjék meg a gombák fő jellegzetességeit fényenergia a klorofill segítségével szerves és jelentőségét (egy- és többsejtű anyagokban megkötött energiává alakul át szervezetek, fogyasztók és lebontók), (cukor); a növények a szerves anyagokat  ismerjék meg az egyes növények és gombák energiaforrásként és a saját testük szimbiózisának a jelentőségét. felépítésére szolgáló nyersanyagként használják fel (pl. cellulóz, keményítő),  ismerjék meg, hogy a fotoszintézis és a sejtlégzés bonyolult folyamatok, amelyek csak élő sejtben mehetnek végbe. A növények felépítése és működése Az állatok felépítése és működése A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg, hogy a sejtek szöveteket  különböztessék meg az egysejtű és a alkotnak; a szövetek különleges feladatokat többsejtű szervezeteket, valamint ismerjék ellátó szerveket alkotnak (levél, szár és meg, hogy az egysejtűek esetében minden gyökér); a szervek pedig egy egységes életfolyamat és a szervezet működése egészként működő szervezetet alkotnak, feletti ellenőrzés is egy sejt szintjén zajlik, a  ismerjék meg a növényi szervek (levél, szár többsejtűeknél pedig sok, szövetekbe, és gyökér) alapvető felépítését, és szervekbe és szervrendszerekbe kapcsolják össze az egyes szervek szerveződött specializálódott sejt felépítését az általuk végzett feladatokkal; összehangolt működése zajlik,  értsék meg a fotoszintézis, a sejtlégzés, a  ismerjék meg, hogy az állatok fogyasztók; a környezettel való anyagcsere, az anyagok környezetükből felvett táplálékot az szállításának és a vízvesztés életfolyamataikhoz szükséges energia megakadályozásának a jelentőségét az felszabadítására és a saját testük egyes sejtek és a növény mint egész életben építőelemeinek a forrásaként használják maradása tekintetében, fel, míg a felvett anyagok egy részét  ismerjék meg, hogy a növénynek az egyes táplálószövetekben raktározhatják el, önazonos anyagai előállítására szolgáló  értsék meg, hogy az állatok fogyasztókként alapanyagokként ásványi anyagokra van szerves táplálékot vesznek fel a szüksége, amelyeket a környezetéből vesz környezetükből. Az egysejtűek közvetlenül fel, a környezetükből veszik fel a táplálékot, míg  ismerjék meg, miért rendelkeznek a a többsejtűek esetében a megemésztett növények két szállítórendszerrel; eggyel, táplálék szállítórendszeren keresztül jut el amely a vizet és az ásványi anyagokat az emésztőszervekből az egyes sejtekig, szállítja, és egy másikkal, amely a cukrot  ismerjék meg az állatok különböző típusú szállítja a fotoszintézist nem végző sejtekig, testfelépítését: az egysejtűeket (pl.  értsék meg, hogy a növény rengeteg vizet szemesostorosok, papucsállatkák stb.), a veszít a szervezetéből, mivel a széndioxid gerinctelen állatokat (pl. örvényférgek, felvételéhez ki kell nyitnia a csalánozók, csigák, kagylók, lábasfejűek, 14 gázcserenyílásokat, földigiliszta-félék, piócák, rákok,  ismerjék meg, hogy a növény a fotoszintézis százlábúak, pókszabásúak, rovarok, tengeri során előállított cukrok egy részét nem sünök vagy tengeri csillagok), a gerinces használja fel azonnal energiaszerzésre vagy állatokat (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, a növekedéséhez szükséges emlősök), anyagforrásként, hanem eltárolja azokat a  értsék meg az említett állatcsoportok táplálószövetekben, ahol tápanyagokká testfelépítése és a mozgás miatti (keményítővé, olajokká) alakítja át őket, alkalmazkodása (végtagjaik alakja,  ismerjék meg, hogy a fotoszintézist nem testformájuk) közötti összefüggést; az végző növényi sejtek színtestei nem állatok elsősorban a táplálékkeresés, a tartalmaznak klorofillt, hanem felhalmozzák kellemetlen abiotikus körülmények előli a tápanyagokat (például a burgonya eltávolodás, a ragadozóktól való menekülés esetében keményítőszemcsék formájában), és a szaporodás miatt mozognak,  ismerjék meg a tápanyagok jelentőségét a  értsék meg az említett állatcsoportok növény túlélése tekintetében, és testfelépítése és táplálkozás miatti bizonyítsák a táplálószövetek alkalmazkodása közötti összefüggést (pl. a tápanyagtartalmát. növényevők és a húsevők emésztőszervei, az emlősök fogazatának a formája, a táplálék megszűrése),  ismerjék meg, hogy az ember mindenevőként állatokkal is táplálkozik, emellett pedig az állatok részeit különböző termékekhez használja fel,  értsék meg, hogy az állatok többnyire sejtlégzéssel szabadítják fel az energiát a táplálékból, amihez a megemésztett táplálék és az oxigén minden sejthez történő eljuttatása, valamint az anyagcsere során keletkező szén-dioxid, a felesleges salakanyagok és a potenciálisan mérgező anyagok eltávolítása szükséges,  értsék meg, hogy a sejtek a salakanyagokat a környezetükbe választják ki (az egysejtűek közvetlenül a környezetükbe, a többsejtűek pedig a szállítórendszereken át a kiválasztó- , a légző- és az emésztőszerveken keresztül), valamint hasonlítsák össze a szárazföldi és a vizes környezetekben élő szervezetek kiválasztószerveit,  értsék meg, hogy az állatok esetében a gázcsere a légzőfelületeken keresztül zajlik, és ezt kapcsolják össze a különböző környezetekben élő állatok különböző légzőszervtípusainak a felépítésével és működésével (pl. kopoltyú, tüdő, trachea), 15  értsék meg, hogy a környezettel való anyagcsere az egysejtűek és a nagyon kicsi többsejtűek esetében a testfelületen keresztül zajlik, míg a nagyobb többsejtűeknél ezt a feladatot a szállítórendszerek töltik be,  ismerjék meg, hogy az állatok az egyes testrészek működésének szabályozására és összehangolására két szervrendszerrel rendelkeznek – a gyorsan működő idegrendszerrel és a lassan működő hormonrendszerrel,  ismerjék meg, hogy az állatok különböző érzékszervekkel érzékelik a környezetükben bekövetkezett változásokat, és hogy az állatok reakcióját ezekre a változásokra az idegrendszer hangolja össze,  értsék meg, hogy a váz az állatok támaszában, védelmében és a mozgásában vesz részt, és hogy az izmok összehúzódása mozgatja a váz részeit, így téve lehetővé a mozgást,  konkrét példákon ismerjék meg a fedőstruktúrákat és azok jelentőségét a szervezetek számára a különböző környezetekben (pl. külső váz, bőrképződmények). A növények szaporodása, növekedése és Az állatok szaporodása, növekedése és fejlődése egyedfejlődése A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg, hogy a növények magból  értsék meg az állatok ivaros és az ivartalan fejlődnek ki, szaporodásának az alapvető jellemzőit,  ismerjék meg, hogy a mag tartalmazza az valamint az állatok ivaros szaporodásának embriót (a csírát, fiatal növényt), és a mag az előnyeit, sok tápanyaggal rendelkezik, ugyanis a  konkrét példán ismerjék meg az egysejtűek növényben nem zajlik fotoszintézis, amíg ivartalan szaporodását, nem fejlődnek ki a zöld levelek,  a többsejtűek szélesebb csoportjain  értsék meg, hogy a növények növekedése és ismerjék meg az ivaros szaporodás példáit a fejlődése az új sejtek keletkezésével szexuális viselkedés példáival egyetemben, (sejtosztódás), azok növekedésével és  értsék meg, hogy az állatok ivaros differenciálódásával áll kapcsolatban, szaporodása során az ivarsejtek különleges  állapítsák meg a különböző magok különböző ivarszervekben képződnek, és hogy a női és körülmények közötti csíraképességét, a hímivarsejt egyesülése  ismerjék meg, hogy a növények egész (megtermékenyítés) az új egyed (embrió) 16 életükben változtatják az alakjukat (új fejlődésének a kezdete, hajtások és gyökerek növekedése),  ismerjék meg, hogy a megtermékenyített  értsék meg a szaporodás jelentőségét a tyúktojás embriót tartalmaz, fajfenntartás terén,  értsék meg, hogy az állatok növekedése és  értsék meg a növények ivaros és az ivartalan fejlődése az új sejtek keletkezésével szaporodása közötti alapvető különbségeket, (sejtosztódás), azok növekedésével és valamint értsék meg mindkét szaporodási differenciálódásával áll kapcsolatban, mód előnyeit és hátrányait,  kiválasztott példák mentén ismerjék meg az  ismerjék meg a növények ivartalan állatok egyedfejlődését (embrionális és szaporodásának példáit a természetben, és posztembrionális, közvetlen és közvetett azt, hogy az ember a növények ivartalan fejlődés) és átalakulását (teljes átalakulás, szaporodási képességét mesterséges kifejlés), szaporításra használja (pl. dugványokkal),  ismerjék meg az emberi élősködők (emberi  ismerjék meg a virág alapvető felépítését, és giliszta, tetű, kullancs, szúnyog) fejlődési kapcsolják össze azt a beporzás módjaival, körét és ezen állatok élősködőként és  ismerjék meg, hogy a termő tartalmazza a női betegséghordozóként betöltött ivarsejtet, a hímpor pedig a hímivarsejtet, jelentőségét. valamint hogy a női és a hímivarsejt egyesülése (megtermékenyítés) az új egyed (embrió) fejlődésének a kezdete,  értsék meg a beporzás és a megtermékenyítés jelentőségét,  ismerjék még, hogy a mag a növények ivaros szaporodásával keletkezik,  értsék meg a mag és a termések felépítése, valamint a terjesztés módjai és jelentősége közötti kapcsolatot,  a hímpor átvitelének és a magok terjesztésének a problémáját kapcsolják össze a növények rögzített életmódjával. A növények csoportosítása Az állatok csoportosítása A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg és alkalmazzák a növények  ismerjék meg és alkalmazzák az állatok csoportosítására szolgáló alapvető csoportosítására szolgáló alapvető kritériumokat, kritériumokat,  ismerjék meg, hogy a fajokat szélesebb  ismerjék meg a szervezetek azon közös csoportokba soroljuk be, jellemzőit, amelyek alapján egy bizonyos  határozókulcsok segítségével sorolják be a csoportba soroljuk őket, és egyszerű közeli ökoszisztéma növényeit szélesebb példákon ismerjék meg, hogy a rokon rendszertani kategóriákba, fajokat nemekbe, a rokon nemeket  családokba, a rokon családokat ismerjék meg az algák, a mohák, a harasztok osztályokba, az osztályokat pedig törzsekbe és a virágos növények (nyitva- és soroljuk, zárvatermők – egy- és kétszikűek) közötti  határozókulcsok segítségével sorolják be a 17 hasonlóságokat és különbségeket. közeli ökoszisztéma állatait szélesebb rendszertani kategóriákba. A környezet élettelen tényezői Az ökoszisztémák felépítése és működése A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg a környezet élettelen  bővítsék ismereteiket az erdő mint tényezőit: a Föld vonzását, a fényt, a ökoszisztéma felépítéséről és működéséről hőmérsékletet, a légnyomást, a szelet, a (például vegyes, lombos, tűlevelű erdők), levegő nedvességtartalmát, a csapadékot,  ismerjék meg az erdő jellegzetes állat- és az anyagsűrűséget, növényfajai alkalmazkodását a környezet  ismerjék meg, hogy a környezet élettelen élő és élettelen tényezőihez (például tényezői határozzák meg az élőlények zsákmány – ragadozó, a növények életkörülményeit, és hatással vannak azok védekezése a növényevők ellen, életmódjára (a nedves élőhelyeken például fényviszonyok szezonális változásai – tavaszi másfajta növények nőnek, mint a száraz aljnövényzet a lombos erdőben, élőhelyeken), alkalmazkodás a talajban való élethez) és az  ismerjék meg, hogyan változott a természet egyes fajok közötti viszonyokat, hosszú időszakokon keresztül az élettelen  ismerjék meg, hogy a termelők ( a növények tényezők hatására (pl. a földfelszín és a fotoszintézist végző mikroorganizmusok kialakulása), mint a táplálékhálózatok alapja) az  ismerjék meg, hogyan hatnak az élettelen ökoszisztémába napenergiaként beérkező tényezők az ember életmódjára (pl. lakhely, energiát a fotoszintézis során kémiailag élelmiszertermesztés). kötött energiává változtatják, és hogy ez az energia ezután a táplálékhálózaton A növények alkalmazkodása a környezethez keresztül (fogyasztók – más szervezetekkel A tanulók: történő táplálkozás) szervezetről  értsék meg a növények felépítésének a szervezetre terjed, sokszínűségét a növények környezethez  ismerjék meg, hogy a táplálékhálózatot való alkalmazkodása tekintetében (pl. energiapiramisként ábrázolhatjuk, és hogy száraz, mérsékelten nedves és vízi az energia egy része az energiapiramis környezetben), minden hierarchikus szintjén az élettelen  ismerjék meg az egyéves és az évelő környezetbe történő átvitellel elvész, növények közötti különbséget, valamint a  ismerjék meg, hogy az anyagok a táplálószövet és a kedvezőtlen körülmények táplálékhálózatban szervezetről (telelés, szezonális aszály) átvészelésére szervezetre, valamint a szervezetekről az kialakított szervek jelentőségét, élettelen környezetre terjednek; az anyagok  ismerjék meg a lágy és a fás szárú növények, folyamatos körforgásban vannak, a lombos és a tűlevelű fák túlélési stratégiái  ismerjék meg, hogy a szén egy része az közötti különbségeket és hasonlóságokat, organizmusok sejtlégzése során keletkező  ismerjék meg, hogyan védekeznek a szén-dioxid formájában visszatér az növények a növényevők ellen, élettelen környezetbe,  értsék meg, hogy bizonyos növények  ismerjék meg, hogy az ember által érintetlen esetében a beporzást, illetve a magok erdőben (stabil ökoszisztéma) keletkező terjesztését állatok végzik, és ismerjék az biomassza ugyanebben az erdőben bomlik állatok bevonzásának a módszereit ehhez, le, és hogy az ilyen erdő körülbelül  ismerjék meg, hogy a növényeket ugyanannyi oxigént fogyaszt el, mint 18 betegségek fenyegetik (vírusos, bakteriális amennyit megtermel. és gombabetegségek),  ismerjék meg, hogy bizonyos növények gombákkal vagy baktériumokkal élnek szimbiózisban. A növények jelentősége az ökoszisztémában Különböző ökoszisztémák felépítésének és és az ember számára működésének összehasonlítása A tanulók: A tanulók:  értsék meg, hogy a napenergia az  hasonlítsák össze egyes természetes ökoszisztémák fő energiaforrása, ökoszisztémák (például erdő, természetes  értsék meg a növények szerepét a rét, tenger, szárazföldi vizek, vizes tápanyagok és az oxigén termelőjeként; élőhelyek, barlangi ökoszisztéma) ezeket az anyagokat a Föld más szervezetei felépítését és működését, is felhasználhatják (fogyasztók),  ismerjék meg, hogy az ökoszisztémában élő  értsék meg, hogy a növény az előállított szervezetek száma az évszakokkal változik, tápanyagokat és oxigént maga is használja, és értsék meg ennek okait (például nyár és és hogy a fogyasztóknak csak az anyag azon tél összehasonlítása a mérsékelt éghajlatú része áll a rendelkezésére, amelyet a területeken), növény a saját testének a felépítésére  ismerjék meg, hogy az ökoszisztéma használ fel, növényeinek a biológiai sokfélesége a  értsék meg, hogy a lebontók a fogyasztók környezet élettelen tényezőitől, például a különleges formájaként a szerves anyagok fény mennyiségétől, a terület hőmérséklet- ásványi anyagokká történő tartományától és a talaj összetételétől is visszaváltoztatásával lehetővé teszik az függ, anyagok folyamatos körforgását a  értsék meg, hogy a növények mint termelők természetben, biológiai sokfélesége kihat az  ismerjék meg, hogy a populációt az egyes ökoszisztémában életképes szervezetek fajok adott időben és adott területen együtt biológiai sokféleségére és számára; az élő valamennyi példánya alkotja, és hogy a ökoszisztéma növényevőinek a száma populációk bizonyos szereppel közvetlen kapcsolatban áll az ehető rendelkeznek (termelők, fogyasztók, növények mennyiségével, a ragadozók lebontók), száma pedig a számukra zsákmányt képező  ismerjék meg, hogy az ökoszisztémát az szervezetek számától függ. összes együtt élő populáció és az életterükön szolgáló élettelen környezet tényezői alkotják,  tudják meghatározni az élettelen és az élő természet tényezőit, valamint ismerjék meg az élettelen és az élő természet egymástól való függését,  ismerjék meg, hogy a sejt, a szövet, a szerv és a szervezet mellett az ökoszisztéma is az élő rendszerek szerveződésének egy szintje,  az erdő példáján magyarázzák meg a 19 növények szerepét az ökoszisztémában és az egyes fajok közötti viszonyokat (szimbiózis, élősködés),  ismerjék meg a növényeknek a légkör összetételére és a Föld éghajlati viszonyaira gyakorolt hatását,  értsék meg a növények jelentőségét a talajképződésben és az erózió megelőzésében,  ismerjék meg a növények és a növényi termékek jelentőségét az emberek számára – táplálék-, nyersanyag- és technológiai energiaforrásként (üzemanyagok). Tartalmi egység: AZ EMBER KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA Fejlesztési célok Fejlesztési célok a 6. osztályban a 7. osztályban A természetes nyersanyagok és az energia Az ember megváltoztatja az ökoszisztémákat hatékony kihasználásának a jelentősége A tanulók: A tanulók:  ismerjék meg a természetes víz-,  ismerjék meg a biológiai sokféleség nyersanyag- és üzemanyagforrások jelentőségét az ökoszisztéma stabilitása szempontjából, korlátozottságának és túlhasználatának  ismerjék meg az antropogén ökoszisztémák problémakörét, valamint tudatosítsák az (pl. szántó, gyümölcsös, kaszálórétek) ezen erőforrásokkal való hatékony példáit, és tanulmányozzák a közeli gazdálkodás szükségességét, természetes és antropogén ökoszisztémák  értsék meg a hatékony energiagazdálkodás biológiai sokféleségét, jelentőségét, alapozzák meg az  a természetes és az antropogén energiafelhasználás csökkentésének ökoszisztémák működésének az összehasonlításából ismerjék meg, miért kell igényét, és állapítsák meg az az embernek folyamatosan karbantartania az energiatakarékoskodás módjait, antropogén ökoszisztémákat (pl. trágyázás,  ismerjék meg, hogy a hatékonyság és a gyomnövények és kártevők eltávolítása), természeti források kiaknázása  értsék meg, hogy a természetben nincsenek következményeinek az értékelése során a hasznos vagy káros fajok, hanem az gazdasági kritériumok mellett a környezeti antropogén ökoszisztémákban bizonyos kritériumokat is figyelembe kell vennünk fajok csak az ember szempontjából károsak (pl. mezei termények és gyümölcsfák (pl. légszennyezés, vizek hőszennyezése az kártevői, gyomnövények) vagy hasznosak atomerőművek miatt, duzzasztás (méhek, kártevők ragadozói), következményei),  ismerjék meg a mezőgazdaságban  értsék meg, hogy a természetes energia- és alkalmazott trágyázás és a növényvédőszer- egyéb erőforrások kiaknázása és használat (pl. gyomirtók, rovarirtók) hatásait feldolgozása kihat a környezetre ( pl. és következményeit a talajvízszennyezés bányák, kőfejtők), tekintetében,   ismerjék meg a fák és az erdők ismerjék meg, hogyan tudnak megfelelő eltávolításának a lehetséges magatartással saját maguk hozzájárulni a következményeit (pl. a szelektív fakitermelés 20 környezet védelméhez, tudatosítva és a tarvágás összehasonlítása), minden egyes egyén jelentős hatását a  értsék meg, hogy a biológiai sokféleséget a környezetre. teljes természet és maga a bioszféra közvetlen védelmével, a táj, különösen pedig a védett területek természetbarát használatával és fenntartható fejlesztésével őrizzük meg. Hulladékgazdálkodás Az ember szennyezi a levegőt, a vizet és a talajt A tanulók: A tanulók:  tegyenek különbséget a kommunális  ismerjék meg, hogy a természetes okok (pl. (háztartási) és az ipari hulladékok között, árvizek, vulkánok) és az ember  ismerjék meg a hulladékgazdálkodás tevékenysége miatt a vízben, a levegőben és logisztikáját a hulladék begyűjtésétől a a talajban megnövekedhet a szervezetekre feldolgozásig, és a hulladékot mint káros hatással lévő, és ezzel a természetes lehetséges másodlagos nyersanyagként és egyensúlyt megbontó anyagok üzemanyagként azonosítsák, (szennyezőanyagok) tartalma,  ismerjék meg a környezet és az egészség  ismerjék meg a (felszíni vizek, talajvíz, szempontjából káros háztartási levegő, talaj) szennyezésének a fő okait, a fő hulladékokkal történő gazdálkodás módjait szennyezőket, ezek tevékenységének a ( pl. a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék szervezetekre és a környezetre gyakorolt feldolgozásának a jelentősége). hatását, valamint a környezetszennyezés csökkentésének és megelőzésének a módjait és intézkedéseit,  ismerjék meg a különböző közlekedési és kommunikációs módok környezetre (lég-, víz- és talajszennyezés) és szervezetekre gyakorolt hatását (pl. zaj),  ismerjék meg a gázkibocsátás (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok) növekedésének és a légkör ezzel kapcsolatos túlzott felmelegedésének (nagyobb üvegházhatás) az éghajlat és a szárazföldi, valamint a vízi ökoszisztémák változásában megnyilvánuló okait. 21 4. KÖVETELMÉNYEK A követelmények a tantárgy fejlesztési célkitűzéseiből és tartalmaiból erednek, és a természettudomány területéről származó, a tanulók által a 6. és a 7. osztály végén felmutatandó tudás, készségek és kompetenciák meghatározott aspektusainak a minőségét határozzák meg. A meghatározott követelmények alapján a tanár kialakítja a tudás ellenőrzésére és értékelésére szolgáló kritériumokat. A kövérített betűkkel szedett minimális követelmények a tanulmányok sikeres folytatásának, ezáltal pedig a magasabb osztályba lépésnek a feltételei. 4.1. Természettudományos eljárások és készségek A tanuló:  tudja megfigyelni, leírni és összehasonlítani az élőlényeket, tárgyakat stb., felsorolni a hasonlóságokat és a különbségeket, valamint felismerni a mintákat vagy a törvényszerűségeket,  sorolja be saját és megadott kritériumok alapján az élőlényeket, jelenségeket, tárgyakat, adatokat stb.,  használjon határozókulcsokat az élőlények felismerésére és rendszertani besorolására,  utasítások alapján végezzen kísérleteket, ennek során gondoskodjon a saját (pl. védőeszközök használata) és mások biztonságáról,  a kísérleti munka során használja megfelelően a segédeszközöket, a felszereléseket és a technológiát (pl. nagyító, mikroszkóp, stopperóra, mérleg, égő, mérőhenger stb.),  tudjon megfigyelésével és mérések elvégzésével minőségi és mennyiségi adatokat gyűjteni, azokat megfelelően lejegyezni és megszerkeszteni (szövegben, táblázatokkal, grafikonokkal stb.),  indokolja meg a mérések vagy megfigyelések többszöri megismétlésének a jelentőségét, és magyarázza meg, miért kell az ellenőrzött kísérletnek összehasonlítható eredményeket produkálnia az ismétlés során,  magyarázza meg a két változó közötti kapcsolatot a kísérlet során (pl. mi történik az y-nal, ha növeljük/csökkentjük az x-et),  ismerje fel és magyarázza meg, mikor tisztességes egy kísérlet, és a kísérlet során határozza meg a változó paramétert, valamint a változatlan paramétereket,  használja a természettudományi tudását és felfogását a megfigyelések, mérések és következtetések megmagyarázására,  ismerje fel a problematikus kérdéseket, és javasoljon azok megoldásához, illetve megválaszolásához vezető módokat (kísérlet, kutatás kivitelezése),  jósolja meg a kísérlet vagy a kutatás eredményét (mit gondol, mi fog történni), a jóslatát indokolja meg, valamint a kísérlet vagy a kutatás kivitelezése után állapítsa meg, hogy az eredmények megegyeznek-e a következtetéseivel,  értékelje saját és mások munkáját, és határozza meg az eredmények helyességére ható okokat és korlátozásokat a munka során,  ismerje fel és elemezze az adott jelenség lehetséges magyarázatait, és az adott körülmények között lássa előre az intézkedések következményeit. 4.2. Tartalmi egységek Tartalmi egység: ANYAGOK Követelmények Követelmények a 6. osztályban a 7. osztályban A tanuló: A tanuló:  értse meg, hogy az anyagok  értse meg az anyagok tiszta anyagokra és részecskékből/építőelemekből állnak keverékekre történő felosztását tekintettel össze, arra, hogy az anyag egy- vagy többfajta  írja le a részecskék/építőelemek részecskékből/építőelemekből áll-e össze, elrendezésében tapasztalható  tudja, hogy a tiszta anyagokat kémiai különbségeket a különböző elemekre és vegyületekre osztjuk, halmazállapotokban,  ismerje fel a kémiai elemeket és a  az anyag szubmikroszkópos vegyületeket, megjelenítéséből ismerje fel az anyag  tudja, hogy az oldatok keverékek, és halmazállapotát, tegyen különbséget az oldat, az oldószer  az anyag tulajdonságainak összevetésével és az oldott anyag fogalma között, tudja kiválasztani és megindokolni, melyik  a kiválasztott (az életből ismert) oldatok anyag a legmegfelelőbb alapanyag az példáin határozza meg az oldószert és az adott termékre vagy használati célra, oldott anyagot/anyagokat,  következtessen a veszélyes anyagokat  tudja, hogy mitől függ a víz keménysége, jelölő szimbólumokkal megjelölt,  hasonlítsa össze keménységük szerint a kiválasztott termék veszélyes természetben fellelhető vizeket, tulajdonságaira, valamint javasoljon  sorolja fel a kemény víz által a megfelelő védelmi intézkedéseket ezen háztartásban okozott lehetséges anyagok használata során, kellemetlenségeket, és tudja, hogyan  ismerje fel és nevezze meg Szlovénia lehet elkerülni őket, leggyakoribb kőzeteit (mészkő, dolomit,  értse meg, hogy a tiszta anyagok márga, flis), keverékből történő elválasztására szolgáló  írja le a vulkáni, az üledékes és az átalakult eljárások a keverékben lévő egyes tiszta kőzetek keletkezését, anyagok tulajdonságainak a különbségein  magyarázza meg a talajképződést, alapulnak,  ismerje a talajoknak a növények  ismerjen az anyagok keverékből való növekedése és fejlődése szempontjából kinyerésére szolgáló bizonyos kulcsfontosságú tulajdonságait. módszereket (szűrés, kristályosítás, lepárlás, választótölcsérrel történő elválasztás, kromatográfia, szublimáció), és értse meg, hogy az anyagok melyik tulajdonságbéli különbségén alapulnak az 22 egyes szétválasztási módszerek,  tervezze meg az egyes tiszta anyagok keverékből való kinyerésének az eljárásait,  tudja megmagyarázni a fizikai és a kémiai változások, illetve folyamatok közötti különbséget,  az életből vagy a kísérleti megfigyelésből ismert változások példái (pl. háztartásban használatos anyagminták keverése) kapcsán következtessen arra, hogy fizikai változás vagy kémiai reakció ment végbe,  ismerje a kémiai reakció, a reagáló anyagok és a reakciótermékek fogalmát,  a kísérleti munka során megismert, vagy az életből ismert kémiai reakciók példáin ismerje fel és írja le az anyag- és az energiaváltozásokat. Tartalmi egység: ENERGIA Követelmények Követelmények a 6. osztályban a 7. osztályban A tanuló: A tanuló:  értse meg és magyarázza el, hogy a  ismerje és példákkal szemléltesse a napenergia miért a földi élet alapvető fényenergia anyagra gyakorolt különböző energiaforrása, hatásait,  sorolja fel a napenergia más  tudja, hogy a fehér fény a szivárvány energiaformákká történő átalakulásának színeiből tevődik össze, amely a felületről a példáit (szél, folyók energiájává, visszaverődik, vagy amelyet a felület növényekben raktározott energiává), elnyel,  különböztesse meg a megújuló és a nem  tudja, hogy a környezet képét a fény megújuló energiaforrásokat, közvetíti, és hogy szemmel azokat a  indokolja meg a megújuló testeket érzékeljük, amelyek fényt adnak energiaforrások minél nagyobb mértékű le, vagy amelyekről visszaverődik a fény, használatára irányuló törekvések  a tárgy színe alapján következtessen arra, jelentőségét, hogy a fényspektrum mely része verődik  ismerje az elektromos áram erőművekben vissza a tárgyról és mely nyelődik el, történő előállításának különböző elveit,  különböztesse meg a fény visszaverődését  sorolja fel az elektromos energia és törését, és értse meg, hogy két anyag felhasználásának különböző módjait és határán a fény részben megtörik, részben az energiatakarékosság lehetőségeit, pedig visszaverődik,  ismerje az áramlások különböző fajtáit  értse meg, hogy a hang a testek rezgésével (anyag, hő, elektromos), és soroljon fel (kilengésével) keletkezik, és a forrástól a áramlási példákat a természetből és az környező levegőben vagy más anyagban 23 életből, minden irányba terjed,  értse meg, és példákkal magyarázza meg,  ismerje a hang kommunikációban és hogy minden áramláshoz (anyag- vagy adatcserében betöltött szerepét, energiaáramlás) vezetési különbségre és  sorolja fel a zajszennyezés vezetőre van szükség, következményeit, és ismerje a zajvédelem  különböztesse meg a hővezetőket és a módjait, hőszigetelőket, és példákkal szemléltesse  értse meg, hogy minden hullámzás során a vezetők és a szigetelők alkalmazásának a információ- azaz adat- és energiaátvitel jelentőségét az életben és a zajlik, az átvitel sebessége azonban természetben. különböző,  sorolja fel a különböző hullámzások (kötélen, vízfelszínen, hosszú rugón) közötti hasonlóságokat és különbségeket,  tudja, hogy a fény és a hang hullámzások,  soroljon fel a mindennapi életből vett példákat a hullámzás felhasználására. Tartalmi egység: ÉLŐ TERMÉSZET Követelmények Követelmények a 6. osztályban a 7. osztályban A sejt A sejt A tanuló: A tanuló:  tudja, hogy a sejtek minden élőlény  értse meg, hogy a szervezeteket a sejt alapvető építő- és funkcionális elemei, felépítésében tapasztalható különbségek  értse meg, hogy a szervezet felépülhet alapján soroljuk a baktériumok, a egy sejtből is, de számos többsejtű gombák, a növények és az állatok közé, szervezet sejtek ezermilliárdjaiból épül  sorolja fel a baktérium-, a gomba-, a fel, növényi és az állati sejt felépítése közötti  tudja, hogy a sejtekben életfontosságú hasonlóságokat és különbségeket, folyamatok zajlanak,  tudja, hogy a sejtlégzés a  írja le a sejt alapvető felépítését, és sorolja mitokondriumban zajlik, míg a fel az egyes részei (sejtszervecskék) fotoszintézis a zöld színtestekben (csak a jelentőségét, növényeknél),  különböztesse meg a növényi és az állati  tudja, hogy a vírusok nem sejtek, és nem sejtet (mikroszkópos tárgylemezen vagy soroljuk őket a szervezetek közé. képen), és tudja megmagyarázni a növényi és az állati sejt felépítése közötti különbségeket. A fotoszintézis és a sejtlégzés A baktériumok és a gombák felépítése és A tanuló: működése  tudja, hogy a szervezet létéhez és A tanuló: működéséhez szükséges energia minden  tudja, hogy a baktériumok különböző 24 élő sejtben a sejtlégzésnek nevezett szerepeket töltenek be az folyamat keretében szabadul fel, ökoszisztémában,  tudja megmagyarázni fotoszintézis  értse meg, hogy csak ritka baktériumok jelentőségét a növények és az egyéb károsak az emberre (kórokozók), és élőlények számára, ismerjen néhány példát a baktériumok  értse meg, hogy a fotoszintézis csak a zöld használatára, színtestekkel rendelkező növényi  ismerje a gombák fő jellegzeteségeit, és sejtekben tud zajlani, ismerjen néhány jellegzetes gombát,  sorolja fel a fotoszintézis során valamint értse meg a gombák felhasznált és a fotoszintézis során ökoszisztémában betöltött szerepét és keletkező anyagokat. jelentőségét (fogyasztók, lebontók),  magyarázza meg a gombák és az egyes növények közötti szimbiózis jelentőségét. A növények felépítése és működése Az állatok felépítése és működése A tanuló: A tanuló:  tudja, hogy a meghatározott feladatokat  értse, hogy az állatok fogyasztóként a ellátó specializálódott sejtek szöveteket környezetükből kapják a táplálékukat, és alkotnak; a szövetek szerveket alkotnak azt (a sejtlégzés folyamata során) (levél, szár és gyökér); a szervek pedig egy energiává, a testük építőelemeivé vagy egységes egészként működő szervezetet táplálószövetekké alakítják át, alkotnak,  értse meg a sejtlégzés jelentőségét, és  értse meg, hogy minden sejt-, szövet- és sorolja fel a folyamat során felhasznált és szervtípus a meghatározott feladat keletkező anyagokat, szervezetben történő elvégzését lehetővé  értse meg, hogy az állatok az anyagok tevő felépítéssel rendelkezik, környezetből történő felvételére és  ismerje a növény szerveit (gyökér, levél, megemésztésére, a légzésre, az anyagok szár), és tudja, hogy ezek mely szállítására, a salakanyagok feladatokat látják el, kiválasztására, a mozgásra, az észlelésre,  tudja leírni a növényi szervek alapvető a szervezetük működése feletti felépítését, és összekapcsolni a növényi ellenőrzésre és a szaporodásra szervek felépítését az általuk végzett különböző struktúrákat fejlesztettek ki, feladatokkal,  az egysejtűek, a gerinctelen és a gerinces  ismerje a növények mindkét állatok kiválasztott példáin írja le és szállítórendszerének a szerepét, hasonlítsa össze az állatok fő  ismerje a gázcserenyílások jelentőségét a testszerkezeti típusainak alapvető növények számára, felépítését,  tudja megmagyarázni, mik a tápanyagok,  hasonlítsa össze az egysejtű és a és mi a jelentőségük a növények számára, többsejtű szervezetek működésében  sorolja fel a táplálószövetek példáit, tapasztalható hasonlóságokat és amelyekben a tápanyagok raktározódnak. különbségeket (anyagcsere az organizmus és a környezet között, a környezetben végbemenő változások érzékelése),  értse meg és példákkal szemléltesse, hogy az állatok esetében a mozgás, a 25 táplálkozás, a szaporodás, az észlelés és a környezetben való tájékozódás stb. különböző módjai hogyan mutatkoznak meg az állatok testfelépítésében és alkalmazkodásában,  magyarázza meg, hogy az állati sejtekben termelődő salakanyagok hogyan választódnak ki a környezetbe,  indokolja meg a nagyobb többsejtűek szállítórendszerének a jelentőségét,  tudja, hogy a légzőfelületeken keresztül gázcsere zajlik,  hasonlítsa össze különböző állatok légzőszerveinek a felépítését és működését,  ismerje az ideg- és a hormonrendszernek az egyes testrészek szabályozásában és összehangolásában betöltött jelentőségét,  ismerje az ideg- és a hormonrendszer működésében tapasztalható különbségeket,  értse meg az érzékszervek és az idegrendszer jelentőségét a környezetben bekövetkezett változások érzékelésében és az arra adott válaszreakciókban,  konkrét példákon szemléltesse az állatok érzékszerveinek fejlettsége és az állatok életmódja közötti kapcsolatokat,  sorolja fel a váz által ellátott feladatokat,  hasonlítsa össze különböző állatcsoportok vázát,  ismerje az egyes szervezetek különböző fedőstruktúráit és azok jelentőségét. A növények szaporodása, növekedése és Az állatok szaporodása, növekedése és fejlődése egyedfejlődése A tanuló: A tanuló:  írja le a mag felépítését, és magyarázza  magyarázza meg az ivaros és az ivartalan meg a magban lévő tápanyagok szaporodás közötti különbséget, és értse jelentőségét, meg az ivaros szaporodás előnyeit,  értse meg, hogy a növény a sejtek  tudja, hogy az ivarsejtek az osztódásával, növekedésével és ivarszervekben képződnek, és hogy a differenciálódásával növekszik és fejlődik, megtermékenyítés (a női és a hímivarsejt 26  indokolja meg a szaporodás jelentőségét egyesülése) az új egyed fejlődésének a a fajfenntartás szempontjából, kezdete,  különböztesse meg a növények ivaros és  értse meg, hogy az állatok növekedése és ivartalan szaporodását, valamint sorolja fejlődése a sejtek osztódásával, fel mindkét fajta szaporodás előnyeit és növekedésével és differenciálódásával áll hátrányait, kapcsolatban,  ismerje a növények ivartalan  ismerje az állatok ivartalan szaporodásának példáit, szaporodásának példáit,  ismerje fel a virág egyes részeit, és  ismerje az embrionális fejlődés, a ismerje azok jelentőségét, posztembrionális fejlődés, a teljes  értse meg a virág felépítése és a beporzás átalakulás és a kifejlés fogalmakat, módja közötti kapcsolatot,  kiválasztott állategyedek példáján  különböztesse meg a beporzást és a sorolja fel az állatok egyedfejlődésének a megtermékenyítést, hasonlóságait és különbségeit,  különböztesse meg a szélbeporzású és a  ismerje az emberi élősködőket. rovarbeporzású növényeket,  értse meg a magképződés folyamatát a beporzástól a megtermékenyítésig,  kiválasztott példákon magyarázza meg a magok és a termés külső felépítése, valamint ezek terjesztési módja közötti kapcsolatot. A növények csoportosítása Az állatok csoportosítása A tanuló: A tanuló:  értse meg a növények rendszertani  értse meg, hogy a szervezeteket a közös kategóriákba sorolásának a jelentőségét, jellemzőik alapján szélesebb csoportokba  tudja azonosítani a közeli (rendszertani kategóriákba) soroljuk, ökoszisztémában (rét, erdő)  sorolja fel az alapvető rendszertani leggyakrabban előforduló növényeket, és kategóriákat, a határozókulcsok segítségével megfelelő  tüntesse fel (konkrét példán) a szisztematikus csoportokba sorolni őket, szervezetek azon közös jellemzőit,  különböztesse meg az algákat, a amelyek alapján egy bizonyos szélesebb mohákat, a harasztokat és a magvas rendszertani kategóriába (osztály, törzs) növényeket, valamint sorolja fel a köztük soroljuk őket, lévő hasonlóságokat és különbségeket,  határozókulcsok segítségével ismerje fel  ismerje a magvas növények nyitva- és és sorolja be a közeli ökoszisztéma állatait zárvatermőkre történő felosztásának a szélesebb rendszertani kategóriákba. kritériumait, valamint a zárvatermők felosztását egyszikűekre és kétszikűekre. A növények alkalmazkodása a környezethez A tanuló: Az ökoszisztéma felépítése és működése  tudja élő és élettelen tényezőkre osztani A tanuló: 27 a környezeti tényezőket,  az erdő példáján magyarázza meg,  (kiválasztott példákkal) tudja hogyan alakul át és áramlik az energia, és megmagyarázni, hogyan határozzák meg a hogyan zajlik az anyagok körforgása a környezet élettelen tényezői a táplálékhálózatokon keresztül, szervezetek életkörülményeit,  értse és magyarázza meg, hogy a  hozzon fel példákat a növények környezet élettelen tényezői kihatnak a környezeti viszonyokhoz való növények (a termelők) biológiai alkalmazkodására, sokféleségére, ami az ökoszisztéma többi  a növény szerkezetének leírásából vonjon faja biológiai sokféleségének és le következtetéseket a környezet létszámának a feltétele, jellemzőire, amelyben a növény fejlődik,  hozzon fel példákat az erdei és fordítva, organizmusoknak alkalmazkodására a  ismerje az egyéves és az évelő növények környezet élő és élettelen tényezőihez, közötti különbségeket.  ismerje a szervezetek fajok közötti viszonyainak a példáit,  értse meg, hogy az erdő csak akkor stabil ökoszisztéma, ha nem éri emberi beavatkozás, és magyarázza meg, mi számít stabil ökoszisztémának. A növények jelentősége az ökoszisztémában Különböző ökoszisztémák felépítésének és és az ember számára működésének az összehasonlítása A tanuló: A tanuló:  tudja meghatározni, mi a populáció,  tudja összehasonlítani a kiválasztott  értse meg, hogy az ökoszisztéma a természetes ökoszisztémák környezet élettelen tényezőiből, és a kulcsfontosságú élettelen tényezőit, környezetben együtt élő összes valamint megmagyarázni, ezek hogyan populációból tevődik össze, befolyásolják az ökoszisztémákban élő  értse meg, hogy az ökoszisztémában a szervezetek számát és biológiai növények a termelők, amelyek az sokféleségét (a jellemző növények és élettelen anyagokból és a fényből állatok alkalmazkodása, az élő és az biomasszát építenek fel, élettelen természet összefüggése stb.),  különböztessék meg a termelőket, a  magyarázza meg, a változó körülmények fogyasztókat és a lebontókat, és miatt hogyan változik az ökoszisztéma magyarázzák meg a szerepüket az biológiai sokfélesége az évszakok anyagok és az energia ökoszisztémában folyamán. történő körforgásában,  ismerje az ember szerepét a táplálékhálózatokban,  tudja táplálékláncokba és -hálózatokba kapcsolni a kiválasztott ökoszisztéma növényi és állati szervezeteit,  értse és példákkal magyarázza meg az élő és az élettelen természet kölcsönös összefüggését, 28  nevezzen meg és írjon le néhány példát a fajok közötti viszonyokra,  magyarázza meg a növények jelentőségét a talajképződésben és az erózió megakadályozásában,  ismerje a növények jelentőségét és különböző hasznosítási szempontjait az emberek szempontjából. Tartalmi egység: AZ EMBER KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSA Követelmények Követelmények a 6. osztályban a 7. osztályban A tanuló: A tanuló:  példákkal magyarázza meg a természeti  különböztesse meg a természetes és az források (víz, nyersanyagok és fosszilis antropogén ökoszisztémákat, üzemanyagok) túlhasználatának,  tudja megmagyarázni az antropogén valamint a nagy mennyiségben keletkező ökoszisztéma kisebb biológiai hulladékoknak a káros hatásait és sokféleségét és kisebb következményeit, ellenállóképességét a természetes  javasoljon intézkedéseket és ökoszisztémákhoz viszonyítva, cselekvéseket a takarékos víz-, energia-  értse meg, hogy a természetben és nyersanyagforrás-használatra, nincsenek káros és hasznos élőlények, valamint a hulladékmennyiség  hozzon fel példákat a lég-, a víz- és a csökkentésére. talajszennyezéshez hozzájáruló emberi tevékenységekre,  indokolja meg, a (víz-, a lég- és a talaj-) szennyezés hogyan hat a természet biológiai sokféleségére és egyensúlyára,  javasoljon olyan intézkedéseket és cselekvéseket, amelyek hozzájárulnak az ember környezeti beavatkozásai következményeinek a csökkentéséhez. 29 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5.1. A tantárgy céljainak a megvalósítása A tudomány, a technika és az információs technológia gyors fejlődése az utóbbi évtizedekben a természettudományos tudás exponenciális felgyülemlésében, a tudás egyre gyorsabb elavulásában és az összes változás követésének a képtelenségében manifesztálódik. Ez a tudás, az oktatás és a tanulás másfajta felfogását, ennek következtében pedig a tanár és a tanuló oktatási folyamatban betöltött szerepének a megváltozását diktálja. A természettudomány tantárgy keretében a lehető legtöbb fogalom és tartalom memorizálásánál fontosabb, hogy a tanulók fejlesszék az összetett és kritikus gondolkodásukat, a kreativitásukat, megtanuljanak adatokat kezelni, megtanulják hatékonyan kifejezni és megindokolni az elképzeléseiket, megtanuljanak önállóan és magabiztosan közelíteni olyan problémákhoz, amelyekre nincsenek egyszerű és leegyszerűsített megoldások, hozzászokjanak a csapatmunkához és a másokkal való együttműködéshez. A konstruktivista tanítási móddal összhangban a tanulási folyamat során a tanulók a tudásukat nemcsak kiegészítik és továbbfejlesztik, hanem azt konceptuálisan is meg tudják változtatni, ami azt jelenti, hogy a tanulók számára lehetővé kell tenni, hogy a meglévő tévképzeteiket vagy téves elképzeléseiket elvessék, és azokat újakkal, a tudományos igazságokhoz közelebb állóakkal helyettesítsék. A tanár szerepe ebben elsősorban az, hogy olyan támogató tanulási környezetet és helyzeteket teremtsen, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy kognitív folyamatok – megfigyelés, leírás, összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás, előrevetítés, induktív és deduktív következtetés, bizonyítás, kísérletezés, problémamegoldás stb. – révén fedezzék fel, hozzák létre és alakítsák ki a felismeréseiket/ismereteiket. Az aktív tapasztalati megközelítéssel megszerzett tudás tartósabb, és hatékonyabban alkalmazható új helyzetekben (az önállóan felfedezett tudást a tanulók jobban elsajátítják). A tanulókat nem lehet megtanítani érvelni és értelmezni azzal, hogy releváns érveket és értelmezéseket adunk nekik, hanem maguknak kell megbirkózniuk az érvek és értelmezések megfogalmazásával. Ha azt akarjuk, hogy a tanulók fejlesszék a kísérletezési és kutatási készségeiket, nem elég, ha a tanárok kísérleteinek bemutatásait figyelik, hanem saját maguknak kell kísérletezniük és kutatniuk. A természettudomány oktatásának érdekesnek kell lennie a tanulók számára, és kíváncsiságra, kutatásra kell ösztönöznie őket. Az érdeklődés a tartalom minél aktuálisabbá tételével és a módszerek, valamint a munkaformák változatosságával érhető el. A természettudományos tartalmakat a tanulók 30 a közvetlen környezetükből és a mindennapi élettapasztalataikból vett valós példákon tárják fel. A tanulókat akkor lehet a legjobban motiválni a természettudományos ismeretek elsajátítására, ha a hozzájuk közel álló témákból indulunk ki, és ha arra törekszünk, hogy a tanulás releváns legyen számukra. Oktatási módszerek és formák A természettudományok oktatása a természeti jelenségek és minták felfedezésén vagy vizsgálatán alapuljon. A frontális órákat kiscsoportos, páros és önálló munkával kombináljuk. A magyarázat módszerét olyan módszerekkel és munkaformákkal kell felváltani és kiegészíteni, hogy a tanulók saját tevékenységeiken, felfedezéseiken és kutatásaikon keresztül szerezzenek ismereteket. A természettudományok tanításának elsősorban közvetlen megfigyelésen, kísérletezésen és terepmunkán kell alapulnia, amelyet az osztálytermen kívül, elsősorban az iskola környezetében végezzünk. Más munkamódszereket is be kell vonni: adatkeresés az információs technológia (IT) segítségével, szöveges munka, szerepjátékok, projektmunka, kooperatív tanulás stb. A különböző munkaformák és -módszerek kombinálásával lehetővé tesszük a tanulók számára, hogy különböző kognitív képességeket és észlelési csatornákat használjanak, különböző típusú intelligenciát és kognitív stílusokat alkalmazzanak, és különböző módon fejezzék ki magukat és bizonyítsanak. A természettudományok oktatására szánt órák legalább 40%-nak aktív módszereken kell alapulnia, külön hangsúlyt fektetve az osztályteremben és a terepen végzett kísérleti és kutatómunkára. A kísérleti munkát úgy kell megtervezni, hogy az írásos utasítások szerinti szokásos kísérletezés mellett a tanulóknak lehetővé tegyük, hogy gyakorolják a kutatási kérdések feltevését, a hipotézisek előrevetítését/felállítását, a kísérletek megtervezését (a megfelelő kísérleti eljárások és segédeszközök kiválasztását) és munkájuk megfelelő értékelését. A kísérleti munka során hangsúlyozni kell a kémiai biztonságot, és ezáltal ösztönözni kell a tanulókat a kísérletezésre és az anyagok helyes kezelésére. A természettudomány oktatása keretében, amikor a tanulók egyedül vagy csoportosan kísérleti feladatokat végeznek az osztályteremben vagy a terepen, legyen jelen egy laboráns is. Utasítások a tanulók tevékenységeinek a megtervezéséhez és kivitelezéséhez A megfontolt óratervezés és a tanulóknak megfelelő tevékenységek kiválasztása révén a tanulók egyidejűleg szereznek konceptuális ismereteket, és gyakorolják a természettudományos eljárásokat és készségeket. A megfelelő taxonómiák (Bloom-, Marzano-féle taxonómiák) segítségével a tanár olyan tevékenységeket tervezzen, hogy a tanulók mélyebben elsajátítsák az ismereteket, képesek legyenek azokat új helyzetekben alkalmazni, összekapcsolni és elemzéseket végezni, képesek legyenek érveket 31 megfogalmazni és kritikus álláspontot képviselni. A tanulók egyúttal a kutatási, együttműködési és kommunikációs készségeiket, a forrásokkal és technológiákkal való munkakészségeiket, valamint a megállapításaik és ötleteik legkülönbözőbb módon történő bemutatásához szükséges készségeiket is fejlesztik. Ezek olyan készségek, kompetenciák és álláspontok, amelyeket a tanulók csak akkor sajátítanak el, ha a tanulási folyamat keretében a különböző tartalmi területekkel való foglalkozás során szisztematikusan fejlesztik őket. Ennek keretében kulcsfontosságú, hogy minden egyes tanulói tevékenység előtt és után elegendő idő álljon rendelkezésre a tanár és a tanulók, valamint a tanulók egymás közötti megbeszéléseire. A tevékenység kivitelezése előtt a tanulóknak el kell magyarázni a célokat, ellenőrizni kell a szükséges háttérismereteket, és azt, hogy a tanulók megértették-e az utasításokat. A tevékenységet követő megbeszélésnek az eredmények elemzésére és értékelésére, a megállapításoknak a tárgyalt fogalmakkal vagy az elméleti háttérrel történő összekapcsolására, a valós életből vett példákkal vagy helyzetekkel való kapcsolat keresésére (alkalmazott tudás, az ismeretek értelmezése), a megértés megállapítására, a lehetséges tévképzetek vagy félreértések feltárására kell irányulnia. Ebből a szempontból jobb, ha kevesebb tevékenységet választunk, de minden egyes tevékenységet megfelelően kihasználunk a különböző célok elérésére. Didaktikai útmutató az egyes tartalmi egységek céljainak az eléréséhez A természettudomány tanára az egyes tartalmi egységek célkitűzéseinek a 10%-át önállóan alakíthatja ki, de nem hagyhat ki egyetlen egységet sem, és a tanulóknak átfogó áttekintést kell nyújtania a tartalmakról. Az állatok felépítése és működése, Az állatok szaporodása, növekedése és egyedfejlődése, valamint Az állatok csoportosítása című tartalmi egységeket a lehető legösszefüggőbben kell megtárgyalni. A tanulók ezen tartalmi egységek céljait egyes szélesebb csoportok képviselőinek a példáján sajátítják el:  egysejtűek (például szemesostorosok, papucsállatkák stb.),  gerinctelen állatok (például örvényférgek, csalánozók, csigák, kagylók, lábasfejűek, földigiliszta-félék, piócák, rákok, százlábúak, pókfélék, rovarok, tengeri sünök),  gerinces állatok (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Az ökoszisztémák felépítésének és működésének megtárgyalása során a tanár mutassa be egy teljes életközösség példáját, így kapcsolva össze a baktériumokra, a gombákra, a növényekre és az állatokra vonatkozó ismereteket. A tanulók különböző források felhasználásával vizsgálják meg, hogy a kiválasztott ökoszisztémákban mely élőlények alkotják a táplálékhálózatokat, grafikusan ábrázolják a fajok ökológiai szerepét és egymáshoz való viszonyát a kiválasztott ökoszisztémában (táplálékhálózat, 32 energiapiramis formájában). A természettudományok óráin a tanulókat a makroszkopikus megfigyelések szubmikroszkopikus (részecske) szinten zajló eseményekkel történő összekapcsolására és értelmezésére szoktatjuk. Az anyag részecskéinek ábrákkal, modellekkel és animációkkal való szemléltetésével elősegítjük az anyag tulajdonságai és szerkezete közötti összefüggések megértését. 5.2. Egyénre szabás és differenciálás A tantárgy keretében a tanulók képességeit, készségeit figyelembe véve a tervezés, a szervezés és kivitelezés, valamint az ellenőrzés és értékelés terén érvényesítjük a differenciálást. Külön odafigyelünk a specifikus csoportokra és egyénekre; a nevelő-oktató munka alapját a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa által elfogadott következő koncepciók, irányelvek és utasítások jelentik:  A tehetséges tanulók felfedezése és a velük való munka,1  Tanulási nehézségek az általános iskolában: munka koncepciója,2  Az egyes tanulási területeken hátrányos helyzetű gyerekek: utasítás az általános iskolai program módosított kivitelezésére további szakértői támogatással,3  Irányelvek a külföldi gyerekek oktatásához az óvodákban és iskolákban.4 5.3. Tantárgyközi kapcsolatok A természettudományos órák során a tanulók elmélyítik és továbbfejlesztik az első oktatási-nevelési időszakban a környezetismeret, valamint a 4. és az 5. osztályban a természettudomány és technika tantárgyak keretében szerzett ismereteiket. A természettudományok tantárgy tanterve az általános iskola 8. és 9. évfolyama egyes természettudományos tantárgyainak (biológia, kémia, fizika) a tanterveihez igazodik. Ezzel biztosított a természettudományos ismeretek vertikális kiterjesztése és elmélyítése. A matematikával való tantárgyközi kapcsolat minden tartalmi egységnél ajánlott, különösen az adatok 1 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 1999. február 11-i 25. ülésén. 2 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 2007. október 11-i 106. ülésén. 3 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 2003. április 17-i 57. ülésén. 4 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 2009. június 18-i 123. ülésén. 33 gyűjtése, rendszerezése és bemutatása terén. A tartalomtól függetlenül a természettudományokat oktató és a szlovéntanárok számára is ajánlott a tantárgyközi kapcsolatok kialakítása az olvasásértés és a szövegértés fejlesztése terén (nem szépirodalmi szövegekkel való munka; szóbeli és írásbeli kifejezés és prezentáció). A természettudomány órái és a természettudomány más tantárgyakkal való összekapcsolása során a tanulók fejlesztik a természettudományos gondolkodásmód és a komplex gondolkodás, a kutatási módszerek alkalmazása, a kritikai reflexió, az önálló és a csoportmunka, a kommunikáció, a modern technológiák (IT) használata, valamint a felelősség és az értékek fejlesztése szempontjából fontos készségeiket. A kutatási készségek fejlesztése során javasoljuk a természettudományokat oktató és a földrajztanárok tantárgyközi együttműködését (horizontális kapcsolat). Ők hatékonyan össze tudnak kapcsolódni és ki tudják egészíteni egymást a terepmunka megszervezésében és lebonyolításában is. A természettudományt oktató tanárok az élethosszig tartó tanulás mind a nyolc kulcskompetenciájának az általános iskolai oktatás során (az egyes osztályokban és egyes tantárgyak keretében) történő fejlesztésének közös megtervezésében működjenek közre és hangolják össze a tevékenységüket más tantárgyak tanáraival (az Európai Parlament és Tanács 2006. december 18-i ajánlása), mégpedig elsősorban az alábbi területeken:  anyanyelvi kommunikáció (fogalmak, tények, gondolatok, érzelmek és vélemények írott és szóbeli formában történő kifejezésének és megértésének a készsége; érvek szóbeli és írásos formában, meggyőző módon történő és a körülményeknek megfelelő kialakítása);  a tanulás tanulása (saját tevékenységek megtervezése, felelősségvállalás a saját tudásért, önálló tanulás, metakognitív ismeretek fejlesztése, munkaszokások fejlesztése);  szociális és állampolgári kompetenciák (konstruktív kommunikáció a csoportban való közreműködés során, felelősségteljes viszonyulás a közös feladatokhoz);  kezdeményező- és vállalkozói készség (kreativitás, kezdeményezés, tervezés, szervezés, vezetés, kockázatértékelés, döntéshozatal);  digitális műveltség;  technológiai műveltség. Az alábbi táblázatban rámutattunk az egyes tartalmi egységek más tantárgyakkal való tartalmi összekapcsolásának a néhány lehetőségére. 34 Tartalmi egység Tantárgyközi kapcsolat ANYAGOK  Képzőművészeti nevelés: a művészetben használatos anyagok ismerete (fa, kő, agyag, fémek)  Technika és technológia (6. osztály): papíranyagok – a papír nyersanyagai, összetevői és előállítása, valamint környezeti hatása (a régi papír gyűjtésének a jelentősége); a fa mint megújuló természetes építőanyag; a fa fajtái és tulajdonságai, a fa használatának az előnyei és hátrányai  Technika és technológia (7. osztály): Műanyagok a mindennapi életben – a műanyagok alapanyagai  Földrajz: a tengervíz tulajdonságai (7. osztály); az anyag melegedése és lehűlése (szárazföld/tenger összehasonlítása)  Földrajz (9. osztály): Szlovénia mai felszínének a kialakulására ható tényezők; kőzetek tulajdonságainak a megállapítása; a felszín és a kőzetösszetétel jelentősége az ember számára ENERGIA  Technika és technológia (7. osztály): az elektromos energia felhasználhatósága; vezetők és szigetelők; az elektromos energia-termelés és -felhasználás környezeti hatásai; alternatív elektromos energiaforrások; elektromos felhasználók  Földrajz (7. osztály): a kőolaj jelentősége és a kőolajellátás nehézségei; alternatív erőforrások  Képzőművészet: a fény, a fény visszaverődése, a színek keletkezése, színek és festékek  Zenei nevelés: hullámzás, hang, hangforrások, a hang gyorsasága, hangerő ÉLŐ TERMÉSZET  Technika és technológia: az erdő környezetre gyakorolt hatása; a fához fűződő viszony  Földrajz (6. és 7. osztály): a tenger (és más ökoszisztémák) növény- és állatvilága; Európa és Ázsia hőmérsékleti és növényi övezetei, valamint a növények és az állatok képviselői; a mezőgazdaság természetes feltételeinek a javítására szolgáló emberi módszerek  Földrajz (6. osztály): a Föld mozgása (nappal/éjjel, évszakok); a Föld éghajlati A környezet jellegzetességei, az éghajlati övek létrejöttének az okai; az egyes éghajlati övek hőmérsékleti és csapadékmennyiségi jellegzetességei és azok élettelen növényzetre és állatvilágra gyakorolt hatásai, az emberi élet feltételei az tényezői egyes éghajlati övekben; a Föld keletkezése és felépítése  Földrajz (7. osztály): a gleccserek felszínre gyakorolt hatása; az éghajlat és a növényzet változása a tengerszint feletti magassággal; a levegő mozgása, nedvességtartalom 35 AZ EMBER  Háztartástan (6. osztály): az ökológiailag felvilágosult fogyasztó – KÖRNYEZETRE energiatakarékosság GYAKOROLT  Technika és technológia (7. osztály): a termelés és a fogyasztás környezetre HATÁSA gyakorolt hatása, újrahasznosítás  Földrajz (7. osztály): a tengerek és a szárazföldi vizek szennyezésének okai és következményei; a gazdasági ágazatok környezetre gyakorolt hatása (a természetes egyensúly megbontása stb.)  Földrajz (8. osztály): egyetemes földrajz  Földrajz (9. osztály): a talajvizek mezőgazdasági szennyezésének a problémaköre  Állampolgári ismeretek és etika: értékek – a természetes környezet (élőlények és anyagok) tiszteletben tartása 5.4. A tudás ellenőrzése és értékelése A természettudományt oktató tanár folyamatosan ellenőrizze a tanulók fejlődését a tartalmi tudás, a természettudományos eljárások és készségek, valamint az álláspontok és viszonyulások területén, illetve a tanulóknak adjon visszajelzést a tudásukról és fejlődésükről, és buzdítsa őket további tanulásra. A tudás ellenőrzésének és értékelésének összhangban kell lennie a tudás általános iskolai értékelésére vonatkozó hatályos szabályzattal. Az értékelés előtt a tanár mutassa be a tanulóknak, hogyan fog zajlani az értékelés, és mely ismereteket értékeli. A tanulókat tájékoztassa a követelményekről, és magyarázza meg nekik az értékelés kritériumait. A természettudomány oktatása keretében különféle ismereteket és készségeket tanítunk és értékelünk:  fogalmak, definíciók és törvényszerűségek ismerete és megértése,  kísérleti és kutatási készségek és képességek birtoklása,  adatok gyűjtése, feldolgozása és értékelése. E célból az iskolaév során különböző értékelési módszereket kombinálunk:  szóbeli értékelés,  írásbeli értékelés,  a kísérleti munka és a tanuló termékeinek az értékelése (például a kísérleti munkáról szóló jelentés, a kísérleti munka, a terepmunka során bizonyított készségek és képességek stb.). 36