MÖRSZKA KRA
Vérsztveni* politieimi i kulturni íjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Évf.
Márki&evei, lg25. november 15,
Broj 45. Szám.
Prvi rédni létni gyűlés filialke „Kmetijszke drü'zbe za Slovenijo
v mURSKI SOBOTI.
Nase mládo sztrokovno drüstvo, podrü'znica „Kmetijszke drü'zbe za Slovenijo" v Murski Soboti je t. m. 8-ga melo szvoj prvi réden létni veliki gyűlés. Gledőcs na szlabo vrémen sze je itak zadoszta taksi kmetov nábralo vküper, ki szo v célom znányi szvojega~sztánaTte'zke bi-voszti, ki szo v znányi, ka sze té te'zki sztális'zavr'zenoga kmet-skoga sztána szamo tak odpo-more, csi szmo vszi ednoga raz-ménya, csi nevtajívo i odkrito poká'zemofpred vszem szvétom, ka szi i ini zacsnemo premislá-vati i csi z ednov recsjőv, z-ed-nim djányom i nevcaganim vkü-jerd'zányom sze odprémo vszem crivicam. Vendar pa csi odkriti scsémo bidti, moremo povedati .(Idi i tő, ka je na nájvékso szra-fflőto nebriganya kmetskoga sztána, ka bi obiszk doszta—doszta véksi mogao bidti te, gda je tó za zametávani kmetski sztan neod-lásano potrébno.
Gyűlés sze je tocsno ob pő dvanájszetí zacsno v hoteli Dob-rai z pozdrávlanyom navzőcsi poszebno g. poglavára Lipovšeka od predszednika sztráni, po ste-rom szo g. predszednik, Alex. Vértes szvoje predszednísko po-rocsilo obdržali, ki tak lépivpo-gléd má na prvésega drüstva delo (ki je tüdi na té dén szkle-nola szvoj razpüszt i podárjenyé nyé premo'zénya tomi mládomi drüstvi) i sztem obednim ká'zi-pót nóvomi drüstvi i kmetam szamim, z-szebinov idealnoga de-la-programa, kí je záto nevtajivo vréden da ga v celőti dámo predjávnoszt, na példo i premis-lávanye tisztim, kí escse i dnesz nezarazmijo znamenitoszt zdrü-zenyá. Tó porocsilo sze szledé-cse glászi:
Postüvani gyűlés!
Pri priliki etoga našega mládoga drüstva prvom gyűlési szrcá poz-drávlam vküpszprávlene kotrige i gyiilés odprém.
Escse je jáko krátek nasega gin-gavoga drüstva 'litek. Pri zacsétka zacsétki szmo i da je vsiáki zacsé-tek te'zki, sze nemremo hváliti, ka bi kákse vékse delo doprineszli. Od dotésnyi őpravic bődo goszpőd táj-nik porőcsali.
Ka je osznovitnoga gyülésa vü-pazen méné posztávila na eto mesz-
to, tö tomi mam pripiszati, ka szem prvésega kmetijszkoga drüstva pod-predszednik bio i tak bi mi mogöcse bilo tam oszvojena szküsenyá tomi növomi drüstvi na haszek ob-racsati. Záto za dú!znoszt dr'zim od prvésega deloványa porőcsati, k-ste-romi^proszim Vaso potrplivoszt.
V-prvi létaj, gda je escse malo kotrig melo, je tüdí|nyega delo te'z-ko bilö, ár je né melo materiálne skéri, ali kak szo sze pomno'závale nyega kotrige i né szamo glavni odbor, nego tüdi vláda vidivsi, ka sze nase krajine kmetje zácsajo brigati za szvoje interesse i poprávlajo szvoj vérsztveni polo'záj, je li hitro prišla z-obá sztrána pomőcs i v-pri pravno sztávo je prišlo drüstva de-loványe. Tö naj opomin bode našemi mládomi društvi, ali pa bole onim kmetom, steri neprerazmijo szvoje interesse i nescsejo previditi veliko möcs zdrü'zenyá i vküpdr'zánya.
Nega vu vérsztvenom presztori niedne véke, ni edne vrszte, na stero bi preminőcse kmetijszko drüstvo szvojo szkrb né vörazprésztrlo i né gotovo bilö poleg szvoje möcsi jo osznávlati. Csi rávno je v-szvoiem krö'zi malo dohodka melo, z-sterim bi bogme nikso vékso akcijo zacs-noti né moglo, od glávnoga odbora i od vláde nyerni je vszigdár mogöcse bilö potrébno sumo zadobiti.
Razménye i znanoszt bögsega ob-delanya i poprávlanya zemlé je né szamo z tém razsürjávalo, ka je cse-resz leta vecskrát proszilo i döbilo 'od vláde v-rázlocsni hipaj sztrokov-ne vucsitele, ki s*o vu vecs mésztaj vérsztvena naprédávanya dr'zali vu vszakoj vrszti, nego tüdi z domácsi-mi k-tomi. razmécsimi mo'zmi je dalo naprédávanya dr'zati, za té sztroske je vszigdár dr'záva dála pokritje.
Da naj nasi kmetje szpoznajo i szküszijo, kak veliki haszek prineszé-|o nakeliko povišajo pöv (pridelek) umetna gnojila (műtrágyák) je vláda na brezplácsuo raztálanye poszlála 1000 kgr. supefoszfáta. V-tisztom hipi je na etöj krajini escsé celö malo kmetov poznalo umetno gnoji-tev, záto je viáde té sztopáj celö znameniti (fontos) bio. Potom sze je tá gnojitev od leta do leta vedno razsürjávala i pövi szo sze povék-sali, Da naj k-toj gojitvi kmetje leié pridejo, je drüstvo dvé szkladár-nici posztavilo, v-Murszki Szoboti i Kri'zevci.
Gájenye szadovenoga drevja 1 goric je z-tem naprépomágalo ka je z-dr'zavnov podporov dvá ce-picsnyeka (v Szeli i Krplivniki) í dvé trsznici (na Vanecsi i Murski Soboti) posztavilo. Z téva cepicsnyeka je v célom hipi vise 20 jezero cepik dobila eta krajina, z-tála po zni'zanoj céni, z-tála pa ksenki (zastonj), ár szta z-dr!závne podpore vszáko leto 2 vcsászi 4 vesznice dobile pó 200 falátov na raztálanye med kmetih
Zvüntoga je med kotrigami drüstva vszáko leto 200 falátov raztáláni po dobitki (kisorsolva). Z-véksega tomi mámo hváliti, ka eta krajina zdaj tak lépi dohodek má z-szadű.
Na gorizdelanye szadü je drüstvo szpravilo szádni mlin i preso, stero szo kmetje pöleg primérnoga máloga placsila nücali. Zvüntoga je vecskrát napöszodo vzelö od dr'záve kotle za !zganyé.
Da sze naj po filokszeri opüszt-sene gorice nazáj ponovijo z-gáje-nyem amerikanszkoga trszja, je drüstvo z-dr'závnov podporov tüdi vecs decskov dalö vönavcsiti za sztrokov-ne vancare (vinogradnike — szakértő vincellérek), kí szo du'zni biti gori-cepövajöcsim kmetom pri ceplenyé i szajauyé növi goric z-szvojimi ta-nácsmi na pomöcs bifi. Tak sze je z-ceplenim i dobroga vina rodécsim trszjom od leta do leta vecs goric szpővalo, steri najvéksi tao je vni-csila bojna nyé teske poszledice; potom sze pomnö'zalo pövanye menye dela i szkrbi potrebüvajöcse smarnice, nateliko, ka sze zdaj na našem goricskom. gde sze je pred 50 létmi hiresnye (slavno) vino pő-valo, nevolna smarnica pőva. Tő je neodlásano premeniti potrébno i pri tem sze more nase drüstvo lüdsztvi na pomőcs pascsiti.
Nájbole sze szkrbelo za to najznamenitejšo (va'znejso) vrszto vérsztva, za gájenye 'živine ('živinoreja.) Né je milüvalo ni trüda, ni sztroskov, ro'zene márhe, szviny i perotnine z obdarüvanyem (preuio-ványem), poszkrbelo sze je i& dobre plemanjáke i plemenjacse i nyé po zni'zani céni kmetom raztálalo. Ed-nők je na máli procent 60 jezero koron poszojila szpravilo kmetom, ka sso szi küpili pögse fajte krave i telice. Poszkrbelo sze i za tö, naj sze v Murski Soboti sztálno vszigdár dobi 'zivinszka szö.
Qledőcs na tö, ka sze v nasi krajini doszta szviny krmi na oddajo
—	vidimo tő veliko vövo'znyo, za za stero milijne dobi z tühinszkoga
—	sze je drüstvo za hitro rasztécse, !zmáhnoga meszá »Yorkshieri« fajte prászce pószkrbelo i med kmeti tak raztálalo, ka je vszáki na drügo leto telko mogao nazáj dati, kelko je dö-bo, i tiszti szo pá dale dáni. Tak sze je tá fajta hitro razširila. Rávno tak szo sze razširile Langshan, Ply-muth kokösi i Pekingske rece.
Ka naj lüdjé pozimi ne trosijo szvojega vrémena zaman, vszáko zi-mő je v vecs mésztaj nasztavilo 6 tjednov trpécsi tecsáj, na sterih szo sze kmétski decski vcsjli kosare pleszti (zaprvá prőszte za domácsi poszel, szledkar pa za tr'ztvo szpo-dobne, lépe kosare, vcsili szo sze tüdi vszefelé kefe vézati i vérsztvene skéri zgotávlati, Pri té prilikaj szo v-tjédni 2 — 3 krát dőbili vérsztveno naprédávanye z-steroga je vecskrát
pri dokoncsétki tüdi egzájmen bio
Da naj kmetje razmeto -vértüva-nye vidijo i példo májo, je vláda-na prosnyn drüstva v Moscsanci (na goricskom) i v Puconci (na ravensz-ko) vzorno kmetijo (minta gazdaság) posztávila. Darüvala je drüstvi 100 falátov vérsztveni knig, stere je drüstvo li hitro na 300 falátov pov-zdignolo i lüdsztvi na cstenyé püsztila. Zvön toga sze je vszáki tjeden raztálalo 50 falátov znánye razsirjáva-jőcsi zvézkov i vszáko leto vszákoj kotrigi vérsztveni kalendari. Szkrbelo sze tak drüstvo né szamo za pobog-sávanye vérsztvenoga polozsája szvo-jih kotrig, nego tüdi za povzdigáva-nye nyihove zevcsenoszti.
Toga drüstva blagoszlovno deloványa sze je li hitro szkázalo né szamo v lépőm osznávlanyi vszéh vérsztveni vrsztaj, nego tudi v pov-zdigávanyi kmetov sztrokovnoga raz-ménya i znánya. Zsalosztno, tomi blagoszlovnomi napréidényi je szve-tovna bojna 'zítek odszékala, tak, da sze zse povszédi szkazsűje né szamo stügnácija, nego tüdi nazáj-idénye. Záto je zse neodlásano po-trébna bila osznovitev etoga növoga drüstva: „Podružnice Kmetijske družbe za Slovenijo."
Prvésega drüstva delo szem záto 'zelo tak obširno naprédávati naj szlüzsi etomi nővomi na példo (vzorec) za povzdigávanye vréloszti. Vü-pamo i tröstamo sze, ka eto gingavo nővo drüstvo bode vláda escse v véksoj meri podpérala pa glávni odbor tüdi. Podružnice odbor naj od leta do leta vküpposztávi program nakanyenoga dela i proracsun bodő-csi sztroskov i naj proszi od vláde i glávnoga odbora potrébno podporo.
V-tom leti mészeca januárja szo meli vérsztveni sztrokovnyáki, v-tom dobro zevcseni i szküseni mó'tje, v Maribori tanácsivanye (posvetovanje) kak bi mogöcse bilö vértüvanya vszáko vrszte pobogsávati, naprépo-mágati. Nyihovi szprejéti predlogi sze v-nasem glszaili: „Kmetoválci" nájdejo esteti. Priporácsam, da sze naj nasega drüstva dela program na temelji té predlogov i tanácsov (nasvetov) vküp posztávi i nase delo v tom razményi tecsé. Jáko priporácsam tüdi kotrigam nasega drüstva naj i velikov pazlivosztjov cstéjo v Kmetovalci té predloge i náj sze potrüdijo po té tanácsaj pelati i povzdigávati szvoje vértüvanye.
Szamo od szébe sze razmi, ka je drüstvi li tak mogöcse oprávlati szvoje blagoszlovno pozványe, csi sze kém vecs kmetov vunyem zdrü-!zi ár sze práva isztinszka möcs vu ednorazményi i vküpdr'zányi nahája. Példo szi Iehko \zememo od fab-ricsni delavcov, szocialisztov, ki szo sze z-szvojim vküpdr'zányom na teliko okrépili, naímre vu ti nájci-
vilnejsi Záhodni drzsávaj, ka je ravnanye zse v nyihovi rokáj i né je dalecs tiszii csasz, ka céloga szvéta ravnanye v nyihove roké príde.
Csűdno je, ka polodelci nemrejo prerazmiti organizéranya, vküpdrzsá-nya velike mőcsi haszek. Lí z-toga zhája, ka csi sze rávno z nyihove szkrbnoszti i pridelkov hráni célo cslovecsánsztvo, dönok szo navékse odsztranyeni (mellőzve), v nisterni mésztaj escse i zavr'zeni ali csi bi sze tak znali organizérati, kak szo-cialiszti, veliko mőcs bi zadöbili i nyihov glász bi sze kak grmlanca dála csúti né szamo v ti máli, nego i v ti nájvisji krögaj. Kak veliko i lepo delo bi mogőcse bilö példo denemo szamo eti v našem društvi doprineszti, csi bi kmetov vecsina v-nyö sztőpila! Né szamo lezsé i falé bi narir mogőcse bilő vérsztvene po-trébscsine, skéri, masine, umetna gnojila i. t. v. szpraviti, ár bi léhko tő vsze v szvojoj vszkladárnici meli nego szvoje pridelke bi tüdi ležej i dragse odávali. Záto nezadolém zadošzta na glásati veliko znamenitoszt zdrtižitve i vküpdrfánya i proszim vsze kotrige etoga drüstva, naj vszá-ki kak nájvecs növi kotrig szprávi, ár kém vecs nasz bőde, tém vékse i hasznovitése delo lehko doprine-szémo. Tak naj böde.
Tó porocsilo sze je z velikim odobrávanyom vzeló na zná-nye. Potom sze je slo na dnév-ní réd. Predszednika dolizahval-jenyé je gyűlés né steo odobriti, nego szo ednoglászno za predszednika nazáj odébrali g. Vértesa Nameszto g. Osterera doszedás-nyega podpredszednika, ki sze preszeli na Vogrszko, je za podpredszednika g. Kühára z-Tesa-novec zébrao gyűlés. Za delegate szo odebrani: gg. J.- Samec, St. Kü-hár Mark. F. Vlaj Pred. G. Vojska okr. ekonoma. Proracsunszki predlog i program za prisesztno leto je z odobrávanyom büo naznánye vzéti i je za'zeljena bila nyega zvrsitev z pomocsjóv vlá-de. Tajniško ino blagájnisko porocsilo je odobreno. Po dnév-nom rédi je prišlo na tocsko od-likoványe dvá kmeta. Kercsmár z Kri'zavec i Kühár z-Márkisavec, ki szta dóbila od g. velikoga
'zupána „Pohvalnico" za dober nászhaj pri živinoreji (gojenyé) i stero szo nyima g. poglavár na tom gyűlési z-röcsili. Povszem tom sze je razširila sürsa debáta, od vszé dugovány kmetijsztva i koncem—konca je prišlo do re-zultáta, da vsze vérsztvéna po-mócs je csákajőcsa szamo i edino od mo^sne sztanovszke organi-
zácije (brez politicsne) v-kméts-.koj družbi, ki. kémvecs kotrig bőde mela, temvecs, doszégne léko. Szklenolo sze je tüdi, ka vugodnoszti pri umetni gnojilaj, cepikaj i tak vecs, v bodőcse szamo drüstvene kotrige dobijo. Odtoga pa vecs drügőcs. Sztem sze je gyűlés koncsao.
Katasztrofális árvíz
M. Sobotában és Prekmui-jéban
M. Sobota viz alatt. — Bútorok úsztak az egy-két méternyi magas vízben. — Embere élet és állatok estek áldozatul.- — Kilenc ház összedűlt sok pedig roskadozik. —
Mentési akció.
Az öt napos köd s több mint egy hetes országos esö már aggodalmassá fordult, mindenki csak a legrosszabbat sejtett. A sok köd hullástól átitatott talaj már nem fogadhatta magába az utánna következő, bár szitáló, de szűnni nem akaró esőt, mely az utolsó két éjszakán át csak ugy szakadt villámlástól és dör-géstő'l kisérve. S bár mindenki csak a legrosszabbra volt elkészülve, mégis arra a katasztrófára mely e hó 12-én azaz csütörtökön d. u. hirtelen következett be — senki nem számított.
Szerdán már minden kanális patakocska, s maga a Lendva vize emelkedést mutatott, de mert az esőzés után rendesen igy volt, katasztrófára gondolni senki sem mert. Csupán M. Sobota Mála Kanizsa lakói álltak őrt a Lendva pártján, hogy figyeljék az öreg Lendva mozdulatait. De itt veszélyesnek mégsem látszott semmi.
Csütörtökön virradóra azonban már Prekmurje több helyén a mezők viz alatt álltak. Skakov-ci község néhány házából már locsolták ki a vizet. Pucinci patak kilépett a medrebői, s a vasúti vonal bal oldalán elöntötte Pucinci község határának egy
csekélyebb részét, mig a Márki-savci község mezőin az ár végig sodorta a vetéseket s azok nagyrészét beiszapolta. Már-már magát a községet is veszélyeztette az ár folytonos növekedésével, mignem déli 11 órakor az apadás következett be. Ugyan-e tájt a Jugoszláv—Osztrák határt képező Kucsnica patak is kilépett medréből, az ár utat kéresve magának Krajinán át az országútig törtetett előre, hol a M. Sobota— Cankova közt működő
kocsipósta kocsisa a lóval együtt áldozata lett az árnak.
Igy ment ez a viz rém Kup-sincon, VeSéicán és Cernelavcén át, hol egyesült Lendvából kitörő víztömeggel s irányát M. Sobota felé vette. Ebben az időben Čer-nelavci nagy része, Veščica és Polana egy része is viz alatt állott
Mindez csütörtök délelőtt történt, s e közben M. Sobota egész lakossága éberen figyelte a Lendva veszélyt jelző zavaros hömpölygését s fenyető emelkedését. Katonaság és tűzoltóság is mind készemlétben állott ott a Lendva partján, miközben hozzáfogtak partjának feltöltéséhez.
Délután egy óra van. Mindenki izgatottan jár fel és alá, mert Lendva a helyett, hogy apadna, nőttön nő. Közben egy hir,
Benko gyár már víz alatt áll!
Mintha villám csapna le. egyik-másik megdermedve marad a helyén, legtöbbje azonban szalad a gyártelepre, ki segíteni, ki pedig csak kíváncsiságból, nézni hogy mentik a fulladozó sertés állományt, — s a menteni valót. Nem sokáig lehettek azonban szemtanúi a szomorú eseménynek, mert az ár folyton emelkedett, s már a gyártelep szomszédos lakói is
megkezdték a hurcolkodás!
Mindez nem tartott tíz percig, hogy a kíváncsiak serege ott hagyta a gyártelepet, már az ár utánnuk hömpölygöt, s rohamos és veszélyes növekedéssel két óra tájt
ellepte Cvetna (Bokor) utcát, vele az Alexandrova (Szapary) utcát innen merész, tőrtetéssel megtöltött minden házat és zúgott Kis Kanizsába, hol a vasúti töltésben akadályra találva — vesztegelt.
Hogy miiy veszélyben forgott ember és állat, ennek jelképezé-sére szolgáljon csak annyi, hogy a viz már
a két és háromnegyed méteres vasúti töltésen át kereset utat.
Az emberek egy darabig várni próbálkoztak, de mikor a viz folyton nőtt, egyesek padlásra menekültek, a fiatalabbak pedig a magasabb fekvés felé, ki a házból, ott hagyva minden jószágot menekülni kezdett. Négy óra tájt már
minden úszott, csak a szegény állatok voltak bizva sorsukra s a padlásra menekült öregek.
Tekintetes Konyáry István ur.
Irta: V. A.
Átkozott rossz napja volt ma Konyáry István tekintetes urnák. Már korán reggel kezdődött a boszuság. Újhelyi Laci átüzent Szeghalomról, hogy nem adhatja oda a Gyémántot, pedig megalkudtak már a mult héten ötszáz forintban, parolát is adott reá. Talán attól fél a komisz, hogy Konyáry Istvánnál oda vész a rongyos ötszáz forintja?
Na, ötszáz forintnál többet ér még a Konyáry István becsülete. S ha Újhelyi Laci csak annyit ad a barátságra, hát tartsa meg a lovát meg a barátságát is. Eb, a ki bánja ...
Csak már ne kellett volna miatta afféle díbdáb néppel pajtáskodni, mint a káptalan ispánja a seregélyes! pusztán. De hamarjába mit csinálhatott a tekintetes ur? Ha nem akarta, hogy az a Pista fiu hátas ló nélkül maradjon, hát
ki kellett biz oda menni, szorongatni az ispán ur kezét, kvaterkázni vele. egy kicsit még hízelegni is a feleségének, kinek az édes anyja szobaleány volt hajdan a Konyáryék uri házánál. Hajdan! Sok minden máskéép volt hajdan. A Konyáry név dicsősége messze ragyogott, a vármegye annálisai mind tele vannak vale; ki vicispán volt közülök, ki főszolgabiró, ki meg követ a pozsonyi diétán.
Persze, hogy most már a vicis-pánság sem ér sammit Jött-mentes ültek be a hivatalokba. Négylovas hintón jár, a kinek a nagyapja még két krajcár ára borsot meg sáfrányt árult a szatócsboltban.
—Pusztulunk, — mormogja a tekintetes ur, s mélyebbre húzza homlokán a zsiros ócska kalapot, mely mellett lekonyul a darutoll, mintha az is busulna az ősi nemzetségek pusztulásán.
Hatalmas nagy táblák mellett halad el a tekintetes ur, szélét-hoszát alig láthatni. Már kizöldült az őszi vetés, olyan mint a bársony, gyönyörű sürti
sorok. Gömbölyű hátú kövér ökrök jönnek szemközt a dűlő uton nagy terhes szekerekkel, magasan tornyosulnak egymásra rakva a búzás zsákok. Konyáry István tekintetes ur nem kérdezi, hogy kinek a szekerei, kinek az ökrei, kinek a földjei ? Az övének kellene lenni mind, ha volna még egy csepp igazság a földön.
Az ő elődei birták mindezt, a meddig, a szem csak ellát; tőlük csalták, lopták, perelték el. Bitang idegenek elharácsolták az ő ősi örökségét s abból pöffeszkednek most. De bombázhatnak akárhogy, nagyságoltathatják magukat, öltöztethetik a kisasszonyaikat salyembe, bársonyba, felépíthetik a sárga kastélyt akár olyan nagyra mint a babyloni torony: azért mégis látta Konyáry István mikor a mostani Kövi nagyságos urnák az édes apja afféle lótófutó volt a Konyári udvarban s ebéd után oda kiáltott neki Konyáry Tamás:
- Pipát,.Náci!
És Náci ugrott, megtöltötte a nagy lajtékpipát s hozta oda oda alázatosan.
t
Aztán, ha jó kedve kerekedett Tamás urnák, hát megcibálta a fülét :
—	Hej, csak nagy gazember vagy te, Náci.
Mire a Náci csak mosolygott hogy mindig tréfálni méltóztatik vele.
Hanem aztán eljött az idő, mikor vége lett a tréfának, mikor Tamás ur szörnyű haragra lobbant s azzal fenye gette Steiner Nác't, hogy kibotozza a házából.
—	Tesék, hanem előbb tessék kifizetni a tartozását — felelt az vissza szemtelenül.
Még most is ott lebeg Konyáry István ur szemei előtt ai a rút vigyorgó arc; soha sem felejti el. Pedig csak gyerek volt még akkor.
—	Tudja isten — gondolja magában most ősz fejét lógatva — ha apám kibotozta volna akkor, talán-még minden jóra fordult volna.
-á
M. Sobota polgármestere Dr. Sömen és jár. főnök Lipovšek a veszély közepette jelentést tettek a főispánná egyben kérték hidász segítséget, amit megígért.
Közelget az éjszaka. Emberek iegnagyobbrésze biztonságban, ki-ki a padláson, legtöbbje a vasúti kocsikban és a magasabb házakban. A város maga egész éjjel hadilábon, várta a végső katasztrófa bekövetkezését, mert közben majd
az egész város viz allatt állott.
Némi megnyugvást csak az adott, hogy közben, bár a nép nagy erőfeszítésére és fenyegetödzésé-re, mégis nem a vasúti főnök, hanem a közben lehívott pálya fentartási osztályfőnök engedelmével, a vasúti testei áttörték, s igy az emelkedő árnak utat engedtek.
Az igy átvirrasztott aggodalmas éjszaka után péntek reggelre M. Sobota különösen Cvetna és Mala Kanizsa utcák, szomorú képe tárult a szemlélő elé. E szomorú kép a vasúti töltés és az állomás közötti nészen volt teljes. Minden élelem, krumpli, tök, répa, szalma, f,a szóval fajsulyilag könnyebb cikk mind-mind itt akadt meg a töltésen Éhező és vizben dermedő lovak nyerítése, marhák bőgése, fulladozó sertések röfögése, tyúkok vészhangja felülmulta a szegény emberek mentési zaját s a jajkiáltó és kenyerük után siránasszonyok és gyerekek hangját. Ez tette még siralmasabbá a helyzetet, szomorúbbá a képet, s ha mindez összpontosult? ...
A mentési akció.
A nép legnagyobb várakozására éjjel 2 órakor berobogott a ptuji pionír osztály mentő vonata 8 drb dupla szállító csónakkal és megfelelő számú legénységgel egy kapitány vezetésével, mely rögtön megérkezése után munkához fogott. Civil lakosság beosztásával csak gyors egymás u?án ban hozták csónakjaikban az embereket, borjukat és sertéseket, hozzá kötve lovat és szarvasmarhát, ugy, hogy délig a sürgősebbet igy mentették, délután pedig a viz apadt annyira, hogy szekerekkel hozzá lehetett férni a házakhoz és katonaság igénybe ve-telével, a szükséges, illetve vé-szélyeztetett holmikat biztonságba helyezni.
A kár eddig még kiszámíthatatlan.
Mint az első pillanatból látható, több millió dinárra rug a kár csak magában M. Sobotában. Itt eddig
kilenc ház összeomlott, teljesen lakhatatlanná vált, több omladozik, négy tehén vagy harmincöt sertés (a korháznak magának 18 drbja) megfu-ladt, nagy értékű kereskedői áru, bor stb pusztult el,
hogy mennyi kár esett a bútoron, ruha és ágyneműn az fel becsül-hetetíen, s biztos számokban majd csak a bizottság kiszállása után b eszei h etünk. Mezzei kar is horribilis összegre rug.
Dr. Pirkmajer mari-borl főispán
pénteken d. u autóval M. Sobo-tába érkezeti, hol a helyszínén győződött tneg az esetről s a károsultak közt gyorsegélyt osztot ki. összesen 21.000 Din öss-szegben. Egyben megígérte, a kormánysegély javasolását.
Rémhírek
A lakosság izgalmát mégin-kább növelték azok a különböző jelentések, melyek a mura áradását jelezték Bruch a M.-bói, nemkülönben a dekležovjei Mura hidak veszélyeztetését, hova a pionir csapat is kivonult.
Ember élet is áldozatul esett
Mint eddig meg állapitható volt,
a postakocsis lovával együtt Ran-kovcén vizbe fult.
A vasúti- és autó forgalom megszűnt
Hodoš -- M. Sobota, M. bobo-ta-Ljutomer illetve M. Sobota D-
Lendava között Részben Maribor — Ormož között és Ljubljana felé is forgalom zavar állott be.
Vidéki árvíz jelentések
is érkeztek. Hodoson a Dolinci patak sebes árja csakhamar elöntötte az álomás táját, az állomás maga hozzá férhetetlen voit, szálloda és kovács műhely viz alatt. Kovácsot és beteg nejét csendőrség tutajjal mentette meg az életnek. G. Radgonya, Ljutomer, Dekležovje stb Muramenti községek a Mura áradásától vannak ellepve. Lakos Hotiza ott szintén
Lakatlanok ellátása a város által fellálitott konyhán és vendéglőkben történik ; élelmet vidékről is hoznak.
Véres kard, ára ötszáz dinar.
Az oszijeki törvényszéken szombaton árverezték el a rablógyilkosságok miatt kivégzett Csaruga Jován hagyatékát. Néhány értéktelen holmiból, ócska ruhadarabokból állt a haramiavezér hátramaradt vagyona, azonban ennek ellenére is óriási érdeklődés, mellett folyt le az árverés.
A viseltes ruhadarabokon kivül, amelyek alig néhány dinárért cseréltek gazdát, egy volt osztrák-magyar tiszti-
kard is dobszóra került, a kardlapon még most is meg vannak a vérnyomok.
Ez a kard volt a hagyaték legérdekesebb darabja. Az árverezők kézrőlkézre adták, a teremben hordozták a véres kardot, mint Magyarországon a tatárok betörésékor, ötszáz dinárért kelt el, dr. Buichar Albert ügyvéd, a haramiavezér egykori védője vásárolta meg emlékbe.
adóvégrehajtás ellen. Aszlovéniai gyáriparosok szövetsége a városháza nagytermében csütörtökön tartotta meg évi közgyűlését, amelyen élénk kifakadások hangzottak el az adóvégrehajtások ellen. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben a közigazgatás decentralizálását a munkások biztosításának kiépítését és a munkásvédelmi törvény megváltoztatását kövelelik.
Posta.
Ferd. Celeč M. Sobota. Drü-go Vam nemrem povedati, kak je tő v anonci szvetlo povedano; Ponüdbo poslite v dvojnoj kuverti pod omen-jenov sifrov na upravo našega liszta, sztavte pogoje, stere mi nemo znali i vsze tő mi na dosztojno meszto poslemo. — Vszem drűglm, kí sze za tő družbo interesserajo, naj szlű'zi gornyi odgovor v zadoscsenye. — Napréplacsník. Mogöcse escse i té mészec dobite drüge cseke, ali te pazite nanyega i za gvüsenyá volo taki idte ž-nyim na pošto i plácsajte zne-szek, tak szte gvüsni ka ga nezgübite. Csekí nász tüdi peneze kostajo, záto, méte malo pazke.
—	Amerikanszke dolláré szo scsu-minyali v z-píszem, ki szo je posílali rodbina szvojim bli'znyim med posto Martjanci Prosenjakovci. Zaszledű-vanye je dognalo csinitele, csirávno né v pricsaküvanoj meri. Vendar sze pa dugoványe v krátkom razcsiszti. Mladoléten piszmonosa B. z Martja-nec je ovado, da je nikelko on szam sztrgao gori i tő na nagovárjanye prvésega piszmonosa Pintaricsa. B. je !ze szpűscseni z-zápora, pri sterom szo najsli vszevküper dvanajszet dol-lárov, Pintaricsa pa escse držijo v zápori.
—	Zglászite dr'zino i delavce do 15-ga novembra t.^j. naj nede strófa. Vszáki more zglásziti piszmeno i pét dinarszkim kolekom, ali z recsjőv hlápca i deklo kelko lőna má, i tő zavolo dácse, ár vszáki teleszni delavec bőde mogao plácsati od za-szlu ka dácso, od vszáki sztő dinárov szlü'za trí dináré treszeti para. Ne-zamüdte 1
—	Kmetijszka dríi'zba je !ze razdelila nabérálne liszté za na'oéranye kotrig za društvo i tő za leto 1926. Cslanarina je dvaiszeti dinárov na leto za stero dobi tüdi vszáka kotriga mészecsno dvakrat novine „Kmetovalec." Priglásziti sze je obednim za szadovne cepike, stere pa szamo drüstvene kotrige dobijo po zni'zanoj ceni i to gda zadoszta priglásencov bode.
—	Sálovci. Önkéntes tűzoltó egyletünk f. hó 22-én Vogel Dávid vendéglőjében müsores táncmulatságot rendez, d. u. 2 órai kezdettel, melynek tiszta jövedelme a tűzoltó felszerelés
javára fordittatik.
—	Moscsanci. Az önkéntes tűzoltó egyesület f. hó 15-én rendez táncmulatságot, mely alkalommal szinread-i ják »Zsupanova Micika« vígjátékot.
—	Szerencsétlenség. C e 1 e c Ferenc góricai sertéskereskedő kocsijáról oly szerencsétlenül esett, hogy kezét törte.
—	Uj magyar valuta lett bevezetve Magyarországon, melynek alapja a pengő. Egy pengő száz garas, vagy 12 ezerötszáz papir korona. Mai értékben egy pengő tiz dinárnak felel meg. Az uj valuta 1927 jan. 1-én lép életbe, ezután a pengő számítás kö-telezőve vállik.
—	Dollár-kedvelők. Martjanci és prosenjakovci póstákra érkező amerikai levelekből tudva tünnedeztek el a bennük érkezett dollárok, de senki nem mert jelentés tenni, mignem most egy negyvenöt dollárt tartalmazó levél tulajdonosa mégis jelentést tett s a nyomozás megindult, mely némi eredménnyel végződött. A két posta között szolgálatott teljesítő B. martjanci fiatalkorú küldönc bevallotta, hogy ö bontogatta fel a leveleket s szedte ki a dollárokat, ellenben azt állítja, hógy Pintarics {volt kézbesítő biztatására csinálta s csak egyszer tiz és kétszer egy és két dollárt vett ki. Nála csupán két drb egy és egy drb tiz dollárost találtak, hogy a többiek hogyan és kiáltal tünnedeztek el, azt majd a még folyamatban levő nyomozás fogja megállapítani. A fiatal korú tettes szabadonbocsájtatott, Pintaricsot azonban iogva tartják mig az ügyre fény derül. t
—	Szlovéniában is tiltakoznak az
K"N0
v Murski Soboti.
V NEDELJO 15. novembra popoldne ob 3, zvečer ob 8 url
D vi je sirote u straš-noj buri života.
Najepohalnije djelo kinematografije u 2 dijela. Dio I. u 6 činova. U glavnim ulogama: LILIAN I DOROTHI GISH. Zwei Arme in schreckli-chen Sturme des Lebens
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., In II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
LJUBLJANA: nov. 5.
100 kg. Pšenica—Buza Din.	275 —
>	> 'Zito—Rozs »	210 — » » O vesz—Zab »	170-— » » Kukorica	130— » » Prosző—Köles »	215— » » Hajdina » *	270— » » Szenő—Széna »	50—80
>	> Qraj—Bab csres. »	300 — » > zmésan—vegyes bab	200— » » Krumpli »	80— » » Len. sz.—Lenmag »	500— » » Det. sz.—Lóherm. »	2000
BENKO: nov. 6.
1 kg.	III. II.
3 7-50 8'-
C/5
2 3-
Biköv.j Bika Telice ? Üsző Krave g Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 líra ....
Zürichben 100 Din
7-50 8--
I. prima 8-50 9-8-50 9 —
6-
Q-— 9-50 15— 16 -
28-
35 — 30-25-— 1.50
Pénz.
= D.
56-76 0.08 » 8 02 1-66 » 2-22 9.20 sfrk

Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rökopiszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési éra negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm-ként: szövegközt és nyüttér 150, rendes Y—, apróh detés 0'70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
A tormatermelés jövedelmezősége.
A kisgazda nem tud nálunk arra az álláspontra helyezkedni, hogy aprólékos munkát igénylő kerti növényekkel sokalta nagyobb hasznot érhet el, mint a közönségesen termelt gazdasági magvakkal. Nem szereti a pepé-cselö munkát, sőt a sok munkát sem szereti. Igaz ugyan, hogy aratáskor többet dolgozik mint bármely nemzet munkása, holott a bolgárok példája is bizonyítja, hogy aprólékos munkával, kerti növények termesztésével sokkal de sokkal nagyobb hasznot érne el, mint a közönséges gazdasági magvak termelésével.
Érdekes adatokat szolgáltat erre nézve a Magyar-óvári gazdasági akadémia kertészete, a melynek tormával végzett kísérleti eredményeit a következőkben ismertetjük.
Termelt öt egyenként 10 négyszögöl nagyságú táblán, táblánként 100 tö, összesen tehát 500 ddrb. 35 cm. hosszú egyenlő erősségű dugvány után tormát.
Az első számú tábla a mely nem lett trágyázva, adott 20 kg.-ot, melynek értéke 640 korona. (Békeértékben számítva 1) A második tábla termett csak istálló trágyában 28 kg.-ot, mely nek értéke kat. holdanként 1680 K. A harmadik számú táblán istálló trágya és 1.8 kg. szuperfoszfáttal termett 32 kg. torma, melynek értéke kat. holdanként 1843 korona 20 fillér, a ne gyedik szímu táblán istálló trágya, 1.8 kg. szuperfoszfát és 1 kg. kálisó után termett 37 kg. torma, melynek értéke kat. holdanként 2486 korona. Az 5. számú táblán 2 kg. szuperfoszfát, 1.25 kg. káli és 0.80 kg. chilisalétrom után termett 4-5 kg. torma, melynek értéke kat. holdanként 3600 korona.
A tormadugványok 1910. március végén lett-k elültetve és 1911. évi március hó végén lettek kiásva. A talaj 1909. évi novemberben 60 cm. mélyen lett megforgatva.
Ezen kísérlet által tehát bebizonyult, hogy a torma a istálló trágyát és mesterséges trágyát igen nagy mértékben képes kihasználni. A másik, a mi szintén igen lényeges, sőt a torma termezztésénél igen fontos, az, hogy a termés fokozásával a minőség is igen sokat nyert; mert mig a trágyázatlan 20 dekagrammos szálakból álló gyökerek kg -ért csak 20 fillér volt kapható,
addig az 50 - 60 dekagrammos gyökerek kilogrammjáért 40 - 50 fillért fizettek; ennek következtében mig a trágyázatan föld 640 kg. hozammal legfeljebb csak a rá fordított költséget térit vissza,
addig a trégyázottés mütrágyázott föld 2406 — 3600 korona közötti hozamával nagyon is szép jövedelmet biztosított.
Ezen adatokból látható tehát, hogy a torma is egyike azon konyhakerti növényeknek, a melyet ha a kisgazda termesztené, 1 — 2 hold után is olyan jövedelmet látna, a minőt egész évi aratással sem tudna megszerezni.
Ez ma is mérvadó érvelés, mert hovatovább nem lesz érdemes a fősúlyt lisztmagvakra fektetni, nagyobb jövője a kereskedelmi növényeknek Ígérkezik.
KÖZGAZDASÁG.
Rendelet a gabona szállításáról. A közlekedésügyi minisztérium az ömlesztve feladott gabonára elrendelte, hogy az csak hivatalos hidmérlegelés után vehető fel száilitásra. Ez az intézkedés rendkívül megnehezíti a gabona szállítását. Tőszdék részéről három tagu küldöttség utazott Beográdba, hogy a közlekedésügyi minisztériumban a sérelmes rendelet hatálytalanítását kérjék.
Stevan k-Stevani!
Stevan: János zíma sze pri-bli'záva, kak kaj sztojíte z oblékov ?
János: Eh Stevan ka szi escse od zíme premislávate, vem je tő escse dalecs, mámo szi csasz za obléko priszkrbeti.
Stevan: Ali nevéte Vi János, ká je zdaj tiszti cajt, gda szi vsze nakupiti moremo ka nam na zimo trbé, ár je zda falése?
János: Na, na tak je, ali gde szi pa te naj kupimo?
Stevan: Ejnye pa te escse tő tüdi pitali ? Vem pa moreta znati ka Stevan k-Stevani, nasi pa k našim morejo idti küpüvat. Jesz szam zadovolen z nasim Májerom, pa bodem zdaj pá tá ső, tő te szolidna firma pa je dönok nas cslovek.
János: Ja Stevan csi je za vász dober, te je za nász tüdi m;sz-lim, szamo kak je nyegov adress?
Stevan: Tő je szabolija i tr'zovina z gotovo obléko, sto-fami i cájgom: MÁJER STEVAN v M. Soboti Radgonszka cesi-ta. Tü dobite po fái céni dobro i trplívo blágo.
Jánós: Hvála Stevan za tanács. Zbogom!

WEGSCHAIDER FRANC
RADKERSBURG
Priporócsa szvojo nanővo szprávleno szkladiscse •: :-: :-: :-: moške- i 'zenszke :-: :-: :-: :-
konf ekei e,
kak tüdi modno- i manufakturnoga blága, cipele za 'zenszke i deco, moski krscsáki. itd. itd.
Nyilvános árverés!
Murska Sobotában KEMÉNY MARKÓNÁL, (a Knéz ház udvarán) a saját tulajdonomat képező november hó 25-én egész napon át a következő tárgyak lesznek szabad kézből elárverézve: lovak, tehenek, ló és tehén szekerek és kumetok, hámok, vetőgép egy-és kétfogatú hintók és különféle gazdasági szerszámok, úgyszintén bútordarabok. Az árverésen vett tárgyak részletfizetésre is kaphatók. A rosz időjárás mi att november 12-ére kitűzött árverés nem lett megtartva.
HIRDESSEN A
„Mőrszka Krajiná"ban
Műhely áthelyezés.
Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy szijjártó műhelyemet Martjanciról ismét M, Sobotába helyeztem át, a Mála Kaniža utca 154 számú házba. Kérem t. üzletfeleim további szives pártfogását.
Szijjártó-mester
GUMILÁR LUDOVIK
szatlerszki májszter
naznánya p. obcsinszivi, ka je szvojo szatlerszko delavnico z-Martjánec znő vics v M. Soboto preszelo, v Mala Ka-ni'za vilice 154. hi'zno numero, pri steroj priliki proszi szvoje postüvane delodajalce za nagalnye podpéranye.
Eladó birtok.
Huszonhat magyar hold kiterjedésű nagyon szép birtok melyből négy hold a ház körüli szántó, rét,'szöllö és szilvás, 12 hold a közeli szomszédos községben egy tagból álló szántó és rét, kitűnő termő, a vidék legszebb helyén, utmantén, 10 hold erdő egy tagban, szép fekvés, két oldalt úttal, 20-25 méteres épület fákkal, más vállalkozás miatt élő és holt felszereléssel, épületekkel, (ház kocsiút mentén szilárd építésű, 2 szoba konyha, előszoba, pince, kamara, istállók, pajták, faszin mind téglával fedve) és vetései együtt szabadkézből jutányos áron rögtön eladó. Bővebbet CSÁSZÁR JÓZSEF birtokosnál IVANOVCI p. Fokovci.
I VSAf 'kjflhs-'^k/^'-'kfaf
ilmerihanci pozor!
Krasno posest jo, fundus ves novo zidani z 12 plugi zemlje se zavolo preselitve po fái ceni óddá. Vse natančno se zve pri
RUDOLFU HORVATIČ
v KRIŽEVCIH^pri LJUTOMERU.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba baranya.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik baranya.
VELIKA filnnlSr NA«Y-
kavarna IkIEOIIG kávéház
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdottságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Fiiz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötőt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki-árakl s^olgálás I