PoStnlna plačana v gotovini.
r r
Cena — Ara 126 D!«
KA KRA
Vérsztveni* politieani i kulturni tjédnik.
AVIDEK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Évf.
Márkisevci, lg25. január 28.
Broj 4. Szám.
ffeliki 'zupdn
mariborszke oblászti g. Pirkmajer je tek. rnészec 22-toga v Mursko Soboto dao pozvati Prekmurske evangelicsanszke cérkvi voditele, szebé informérat od nyihovi "zelény, to'zb i od toga, kak bi sze melo fő z-vküprazumnim (?) delom na zadovolnoszt vréd vzéti. Csi bi tő sztanovito (őszinte) na-kanénye bilo, teda bi evangeli-csanci z ednim sztopájom bli'ze prisii k szvoji pravicsni ciiov do-szégnenyé. Szamo ka je né po-vszemvszega tak.
Sészto leto goszpodüje tü sz'ovenszka obiászt i szamo zdá szo obcsűtili té oblászti obprvim ka je neodlásano potrébno poznati onoga národa, obri síeroga z-Bo'ze milosztse goszpodüjejo, nyegove jezerolélne násztave. ná-vade i teritorioricsno neodrinyene položaje. (— „Zaman prisziljá-vam íühí nárasz szaditi v zemló, kaksté ga za hasznovitoga poznam, csi je zracsina, klima né k nyerni valón. Zaman odszlobodim od járma koga, csi je nyerni brezi járma te'zké, kak z jármom.") Csi bi tő kompetentni faktorje v pr-vom vrémeni csinili, né ka szq nász v Beográdi náprvlé na csar-no namáiali dol, bi zagvüsno sze doszta neopacsnoszti mentüvaii. vékso zadovolnoszt doszégnoli nőve domovine szvoje.
Bőgse je pa keszno kak nigdár né. Szamo ka szo szi té previden goszpőd, rávno vu vré meni volitev, malo hűdi csasz odebraii. Hüdoga námena lüdjé vö z vrecsa sztojécse macsecse skrampSe vidijo i trdijo, ka evan-ge'icsance na gyelino csákajo i po vo íívaj, tak kak do tégamao, osztáne v~zč kak je bilo, csi ne-de bo'zné. Tak próvijo, ka je tő vsze farbarija, ár dájo szamo viádajőcsi szrbi !éko ki szo nam doszérnao niti vzéli niká né, szamo csi pőíom Ljubljane, ali na zelénye té, demokráti pa, koma tüdi g. veliki 'zupán szlihsi, szamo obecsávati májo zmo'znoszt. Pa csi bi escse zaisztino — szi gucsijo lüdjé — demokráti bili i né, kak szo sze doszamao szpoz-nati dáli, — soviniszti.
Ka szo szi ev. voditelje z g. velkim županom eto pót do-gucsali, opišemo drűgo pot, tak známo napré, ka kak do íémao, tak poetomtoga tüdi neszpunijo niednoga zelenya, ár szo evan-
gelicsáni od Slovenije na szmrt obszojeni, jedíno vüpanye je escse szamo od szrbov. Tő pa záto, ár, dokecs néga nővoga solszko-ga zákona, szrbi vpostüjejo sztáré zákone, ergo v tom poglédi za íárne ev. sőíe prvési vogrszki, na temelji nyim pripoznár.e autono-mije i né, kak je tó v Lfubijani odrajeno, austriszki zákon. Zatő bi mogli mi v szrbszki radikáiaj
vékso zavűpanye meti, i pótom ednoga poszrednika nyim tő razlo'ziti.
Dr'zati sze isztinszko póti, ravnati z lüdmí k csloveki prisz-podobno i né prídti szamo v volilni vrémenaj pitat falinge, nego i vmész, pa z vrástzvom, bódé vsze vrédi. Z obecsávany nemo sziti.
Ostromállapot Fiúméban.
Munkászavargások a dohánygyári sztrájk miatt.
Fiume uccáinak képe néhány napja élénken emlékeztet a D'Annuzió-féle napokra, Az uccákon fegyveres fasiszta-járőrök cirkálnak és a városban kihirdették az ostromállapotot. Az egyetlen fiumei lap — fasiszta sajtóorgánum — egy szóval sem emlékezik meg az eseményekről és ez még fokozza a város lakosságának izgalmát.
Az ostromállapot kihirdetésének oka, hogy a fiumei dohánygyár munkásai sztrájkba léptek és ez a 9ztrájk zavargásokra vezetett. Egy uj olasz tör ény értelmében ugyanis január 1-től kezdve a munkások keresetét 17—20 százalékkal megadóztatják. Ezeknek az adó fejében járó összegeknek a munkabérekből való levonása robbantotta ki a dohánygyári munkások sztrájkját.
A dohánygyár strájkoló munkásai tüntető felvonulást rendeztek a városban. A menet szembetalálkozott a kocsiján ép arra haladó fiumei kerületi kormányzóval, akit leszedtek a kocsiról és súlyosan inzultáltak. A munkásság ellen azonnal kivonultatták a fasiszta miliciát és a katonaságot és azóta napirenden vannak a k.sebb-nagyobb összeütközések, amelyeknek máj számos sebesültje van. A strájkoló munkások között elkeseredett a hangulat, különösen azóta, sogy csütörtök etse a pénzügyminiszter rendeletére beszüntették a dohánygyár üzemét és kizárták a munkásokat. A sztrájkolók nyiltan éltetik Jugoszláviát és Zanellát.
Fiume lakósságának izgalmát növeli, hogy a munkás-komité röp-eédulákon bejelentette, hogy fel fogja gyújtani a dohánygyárat
csehek és szlovákok harca
Hiinka András nyilt levele.
Hlinka András nyilt levelet intéz a tót néppárt klubja nevében a kormányhoz, melyben azt irja. hogy a csehszlovák köztársaság nevének egy szóban Tsche-choslovaki-nek irása nyilt megszegése a st,-germaini békeszerződésnek. Hosszabb fejtegetés után hivatkozik a 1918 október 30-iki íurócszentmártoni határozatra és egyenesen senzációssá válik nyilt levele azzal, hogy ennek a íurócszentmártoni határozatnak egy eddig még ismeretlen passzusát tárja fel.
Azt mondja ugyanis, hogy a íurócszentmártoni határozati értelmében a tótok a csehekkel pontosan körülhatárolt időtartamra, csak tiz évre kötötíek szövetséget és föntartották maguknak azt a jogot, hogy tiz év letelte után élni fognak önrendelkezési jogukkal és maguk döntik el akkor
azt, hogy tovább együtt akarnak-e maradni csehekkel, vagy pedig önálló államot akarnak-e alkotni.
A pozsonyi Tagesbote es Hiradó cimü lapokat a nyilt levél közlése miatt elkobozták.
Száznyolcvan három millió az oiasz költségvetés hiánya.
Hivatalos kimutatás szerint 1924. második felében a tényleges állami bevételek 9.79 millióval, a kiadások pedik 39 millióval haladták meg az előirányzaton. 1743 millió kiadást még nem számoltak fel. A költségvetési hiány erre az időre 183 millió. A behozatal az év első hónapjában az előző év megfelelő időszakával ösz-szehasonlitva, 1510 millióval, a kivitel pedig 3079 milllióval emelkedett, ugy hogy egészben véve a kereskedelmi mérleg passzívuma 1568 millióval csökkent.
Je vsze mogőcse!?
Tüdi pri g. Királyi kandidáti de-mokrátszke liste z D. Lakoša je mogőcse. ka követ scsé bidti pa níti tő nevé, ka kandidatna lista 25 dni pred volitvami vlo'zena more bidti, ergo sze Kühár ne tere i tüdi sze 'ze nemre tréti za kandidaturo na radikálnoj listi, kak tó g. Király v „Murski No-vinaj" tak naszláno píse. Zagotoviti pa escse i ednők moremo, ka je g. Király né kandidát radikálov, nego je isztina tő, ka je g. Király z radikálne stranke vözapréti zavolo nyega djá-nya i da je D. Lendavszke radikálne organizácije né on, nego g. dr. Strasser predszednik, kak tüdi vládne radikálne partáje kandidát. 'Zmetno nam je,
ali za tö nemremo csi je isztina tó.
* *
*
Evangelicsanszki voditelje szo 22-ga té mészec vsze obecsano dőbili, ka sze tiese faling pri ev. fárni šolaj. Interessantno je pa tő, ka sze godi tő tik pred volitvami, gda bi ev. vőtume trbelo i gda tém podrejene oblászti vörno vpokojávlajo escse delazmo'zne ev. vucsitele, csirávno dobro znájo, ka ji malo jeszte, i komaj csákajo da sto priglászi edno málo falingo na ev. vucsitela, ki je né nyí polit, vere, da ga brezi preiszkáve suspendirajo léko, i da suspendiranoga pre-iszkávo bi dokonesati šteli. Po volit-vaj pa niti v gucs nedo šteli sztőpiti
znyimi za volo faling.
*
* *
Pri volítvaj jé vsze za Prékmur-ce. Tő je szrecsa. Tője da mi Prék-murci koncsibár pri volítvaj mámo postenyé i csi volitvi rávnocs tüdi i naso porcijo te'zijo, vendar dönok léko dosztakrát 'zelémo volitvi, naj sze konesi tak csűtimo i te za neod-vr'zene, mogőcse sze tak na ráte vkü-per navádimo i eden drügoga szpoz-namo.
*
* *
1.)	Csi nebőde zadoszta ev. vucsitelov, té dobijo nisterni kath. vucsitelje disciplinárno povelje da zacsaszno presztopijo v ev. vero i do sli v ev. sőlo vesit . . .
2.)	Csi vszi evangelicsáni za edno partájo obeesajo votume, té do 8. februára escse i Dijacski dom dobi podporo. (Glé Düsevni liszt od jan. 20.)
3.)	Steri potok ali graba mőszt scsé meti, naj dá szvoje vőtume vkü-per szpiszati.
4.)	Štirje poglavárje obesine naj ido z votumi i nahrbtniki (hátizsák) v deputácijo po péneze za mőszt ali pa za küpleno obcsinszko hi'zo.
Tő pa szamo do volitev té pa kuszto figo. Niká né obecsávati nego csi niti, csini i dá pa szamo tiszti léko, sto mdes má v rokaj, tiszti de pa csinüo i né obecsávao.
És még egy.
Mai számunk vend cikkében már egyes részleteket megirtunk a főispán M. Sobotai látogatásáról, illetve az ev. vezetőséggel tartott értekezlet egyes kitételeit hoztuk. E cikkünkben csak az értekezlet fő bökkenőjével akarunk foglalkozni röviden, s ez a főispánnak a jelenlévőkhöz intézett kérdése, t. i. a Prekmurecek-nek Medjimurjéhez való kívánkozása.
A főispán ur mellesleg kérdezte a jelenlevőktől van-e tudomásuk egy a Prekmurjének Medjimurjéhez való csatolása érdekében megindult mozgalomról. Erről a jelenlevők nem tudtak kielégítő választ adni, azaz hogy ugy nyilatkoztak, hogy erről nincs tudomásuk.
Furcsa, amiről az ev. vezetői nem tudnak, arról a főispán urnák jó információja van, ellenben a miről az ev. vezetőség összességének tudomása van, (egyh. és iskolai sérelmek), arról az egy főispáni személyben összpontosult közigazgatásnak nincs tudomása, vagy legfeljebb az értekezleten értesült róluk.
De ha nem tudták ők, az ev. vezetőség, megmondani, egy csepet sem resteljük megmondani mi, hogy igenis ez a hajlam prek-murje népében meg van, sőt kívánják is ha Prekmurjét Medjimurjéhez csatolnák, jóllehet, a közigazgatási kerületi beosztásáról szóló törvény alapján, ez már tul van a veszélyen. Mégis a kívánság a nép között megvolt s meg van ma is, még pedig a következő néphangulati okoknál fogva:
1)	mint ahogy Prekmurjére is még érvényeseknek kellene lenni mindazon magyar törvényeknek, melyek még nincsenek egységes uj törvények által helyettesítve, azok még ma is érvényesek Medjimurjében;
2)	pl. Medjimurjéban még ma is bélyegmentesen meg lehet fellebezni az igazságtalanul kivetett adót s mig nincs a fellebezés elintézve, az adót nem kell be fizetni. Nálunk pedig bélyeges fellebezés sem ok az adó meg nem fizetésére;
3)	Prekmurjéban a 150 éves osztr. törvény alapján sem nem lehet polgári házasságot kötni (vegyes házasságot), sem pedig
elvált egyén nem léphet újból házasságra, bezzeg lehet ezt Medjimurjéban;
4) Medjimurjéban még ma is a régi hivatalnokok működnek, kik odavalók és értik a magyar törvények szerinti munkát, nálunk sehol, vagy csak a — háttérben Mindez természetes ok a Prekmurec gondolkodásában, s a sok baklövés ami eddig történt, talán csak a fenti tulzottságnak köszönhető. Mindenesetre azonban prekmurecek érdekében nagyon fontos, hogy e kérdést a főispán ur vetette fel, mert ha ezt egy prekmurec tenné, azt rögvest magyaronnak bélyegeznék.
Titokzatos francia-lengyel szerződés.
A kamara ülésén folytatták a külügyi vitát. A kommunista Cachin a genfi jegyzőkönyvről beszélt és hangsúlyozta, hogy Franciaország az egyetlen állam, amely ezt a jegyzökönyvet aláirta. Az Egyesült Államok nem Írják alá, Anglia szintén a dominiumokra való hivatkozással vonakndik aláírni. Hasonlóképen visszautasította Olaszország ís az aláírásnak még csak a gondolatát is. A genfi jegyzőkönyvnek semmiféle gyakorlati eredménye nem volt.
Cachin ezután éles kritika tárgyává tette a megelőző kormánynak a
szovjet irányában folytatott politikáját. A szovjet — mondja Cachin különben még nincs tul minden veszélyen, hiszen Franciaország szövetkezett Lengyelországgal Oroszország bekerítése céljából.
Herriot válaszában kijelentette, nem engedheti meg, hogy a kamarában ilyen álitás elhangozzék. Igaz, hogy Franciaország baráti viszonyt tart fenn Lengyelországgal, de semminemű bekerítő szándéka Oroszországgal szemben nincs. Franciaország támogatója a kisállamoknak, hiszen ezeknek is joguk van a napfényhez.
POLITIKA.
.4 prekmurjei jeiöltek száma eggyel ismét emelkedett. Ez a Davi-dovič listán, mely a 14. ládika lesz, fog szerepelni mint a nemzeti szocialisták helyettes jelölte, s megtudtuk a »Nova Pravda« cimü lapból mely szórói-szóra igy hangzik : A mi prekmurjei jelöltünk Talányi Ferenc, korcsmáros Biserjaniban (Sv. Jurij ob
Ščav.) prekmurjei születésü, othona Brezovci M Sobotai járás. Mint a .Dober Pajdás" cimü naptár kiadója, mely több ezer példányban van Prekmurjéban elterjedve, egész Prekmurjéban ismert személy. Mint jó szónak is ismeretes és már a magyar éra alatt is részt vett politikai munkában. Annakidején rendezett gyűléseken az
1918. és 1919. években mint magyar menekült szónokolt a Gornja Radgo-na-i és Radgonai népgyűléseken, hol a prekmurjei szlovének nevében beszélt, Prekmurje Jugoszláváihoz való csatolásáért. Talányi ur nevére büszkék lehetünk s a mi listánknak csak becsületére vállik," Eddig a hir s ebből tudtuk meg, hogy még egy Prekmurec lett jelölve. — Hány Prekmurec van jelölve? Itt aszerint írjuk sorrendben az egyes listákat ahogy ládikájuk fel leszen állítva.
I.)	Klerikális listán Klekl József je-ölt Siftár Géza helyettes. 2.) i Radič lista, prekmurec nincs jelölve. 3.) Hartner Géza lista, Hartner Nándor, Kumin János Csernelavci, Rengjeo Iván M. Sobota, Siftár János Brezovci, Fiiszár István Vescsica, Zsibrik István Predanovci. mint helyettes jelöltek: Kühár József Tesanovci, Ciz József Norsinci, Péntek Károly Polana, Cif-fer János Kükecsi, Siftar István Gorica, Mikola János Brezovci. 4.) Demokrata listán Király József és Titán Iván mint helyettes jelöltek szerepelnek csak. 5.) Zagorski listán nincs prekmurec. 6.) Pucelj gazdapárt nincs Prekmurec. 7 ) Sloven köztársasági, nincs prekmurec. 8.) Német párt jelölt Schreiner András Krámarovci, helyettes Kampl György Fukšlinci. 9.) Kormány párti radikális lista jelölt: Dr. Strasser Ármin D. Lendava és Alszeghy József D. Lendava (Prekmurje részére) 10.) Szocialista lista jelölt Gumilár János Gornja Lendava.
II.)	Alfonz Hribár listán jelöltek: Spiclin Ivan Sr. Bistrica, Franko Géza Gor. Bistrica, Trátnyek István G. Bistrica, Lebar József G. Bistrica, Rengeo István Lipovci, Zsálig Marko Gančani, Zver |ózsef Dokležovje, Mlinaries Mátyás Lipovci, Kelenc József G. Bistrica, Versa Martin Ižakovci, Horváth Iván Sr. Bistrica, Szobocsán Mátyás Sr. Bistrica, Horváth István Gančani, Kavaš Juro Odranci, helyettes jelöltek: Vučko Martin Sr. Bistrica, Graj András G. Bistrica, Krampács István G. Bistrica, Balazsics Martin G. Bistrica, Antolin Miklós Odranci, Sabotin Mátyás Gancsani, Horváth Franc Doklezsovje, Horváth Ignác Lipovci, Üllen Mátyás Bratonci, Kresz-lin József Izsakovci, Szobocsán Márton Sr. Bistrica, Maucsec Iván Sr.
Kitépet lapok egy naplóból.
Irta: N. B.
19 . . . május 10.
Milyen jó ez a mindenre ráboruló nagy-nagy csend . . . Milyen szépek ezek a hulldsvirágu, ünnepi diszbe öltözött barackfák, itt a kerti ut két szélén ... s micsoda királyi szőnyeg ezekből az illatos szirmokból itt a földön végig 1
—	És folyton hullnak, libegnek az ágakról, — szünet nélkül, csendesen mint a hó . . .
—	Hó . . . Istenem 1 de akkor hideg volt, korán gyúltak a lámpák, — a kályhában duruzsolt a tüz . . . Künt elhagyott és puszta volt a kert, csak a fák csupasz ágain ült a kányák fekete serege . . ; S messziről hangzott ide egy-egy elkésett szán félénk kis csengőinek harangozása . . .
—	Egyébként akkor is csend volt . . . drága, bársonyos, mindent elsimogató, megbékélt nagy csend . . . S olyan jő volt egyedül lenni, ugy mint most . . . mint most . . .
—	De mintha olykor valaki zokogna a csendben — én magam . . . Már nem is tudom mikor sirok, mikor nem . . . csak azt veszem észre, hogy forrón, gyorsan szaladnak le a köny-
ayek az arcomon, gyorsan egymásután . . . hogy lehet egy embernek ennyi ezer könnye? . . . Hogy lehet? . . . Szinte szégyenlem magamat, hogy ennyire nem tudok parancsolni az érzéseimnek . . . szégyenlek a tükörbe nézni: hogy tud ilyen fekete karikás leni a szemem ? miért vagyok ilyen halotthalavány ? . . .
19 . . . május 22.
Ma az erdőt jártam . . . Nagy, homályos, hűvös mélysége, susogó fái eltakarták előlem a világot, hol emberek élnek, laknak ... s ahol rontják, üldözik, csalják egymást . . .
— Itt minden igaz . . . minden őszinte . . . minden jó . . . Itt nincs semmi, ami ujabb sebet tépne az ember lelkén . . . ami ujabb csalódást okozna ... Ez a hatalmas valóság ; a természet ... az ősi, régi, öröktől fogva igaz . . . szeretek itt lenni . . . szeretek e fák alján leheverni, a kakuk-füvek közé befúrni fejemet . . . így is lehet hangtalanul némán sirni . . . Lehet ... De feledni ? . . . de feledni ? . . . Miért jönnek az emlékek mindenüvé velünk?
S miért hoztak el ide ís a hangját a füleimben ? . . . s az arcát a szememben? ... s miért érzem itt is f'atal, dacos szájának legutolsó csókját? . . .
—	Óh itt jó lenni . . . n,ennyi szín . . . mennyi illat . . . milyen csudás bizarr elrendezése a fáknak, bokroknak . . . mintha csak diszletezés lenne egy nagyszerű színjátékhoz . . .
—	De haza menni? ... ez nehéz, nagyon rossz . . . Belépni a szobába, hol minden kicsi talpalattnyi hely reá emlékeztet . . . kol minden darab bútor az ő nevét kiáltja felém . , . Itt is ült csendesen cigarettázva ... itt ezt a könyvit hányszor felvette az asztalról . . . i;t az ablaknál, mindig meg szokott állni s messzi re vágyó tekintete, az a megejtő szomorú ; elborongott a várrom omladozó falain, — mely ide látszik hozzánk ... és itt a diványsarokban szokott meghúzódni, fejét a támlának hajtva ... itt szállt a hangja, ebben a levegőben és itt hallgatott a némasága, mikor szótlanul nézett rám ; nézett rám ... S menynyire éreztük ilyenkor, hogy mi halálos biztonsággal kapcsolódtunk egymás sorsába . . . hogy összetartozunk . . . hogy nem lehet külön uton mennünk többé . . , — és mégis elsodródtunk egymástól az áradatban ... két kicsi gyenge falevél, melyek talán többé soha nem találják meg egymást . . .
19 . . . május 25.
—	Tegnap újból elibém akadt valaki, akit végtelenül sajnálok — de nem birok egyebet is érezni iránta.
Künn jártam a hegyek alján, drága zöldelő mezők nagy nyugalmas siksága vett körül s fent az erdőben mint egy eldugott schwarzwaldi óra: folyton szólt a kakuk ... S ott messze a pirosra festett kőkereszt alatt jött elém az az ember, aki szintén sápadt mint én, boldogtalan és egyedülvaló ugy mint magam . . . Nem kerülhettük ki a találkozást . : . Szép halk hangon beszéltünk egymással, csak egy szendergő beteg ágyánál állottunk volna... Végtelen sajnálattal nézett rám és oly gyengéd volt, mint ahogy a beteg gyermekkel bánnik az ember . , . Nem hozta elő egy szóval sem, hogy ismeri a bánatom okát . . . nem kérdezett, nem kíváncsiskodott — láttam rajta, hogy mindent tud ... s mégsem mutatkozott kárörvendőnek, pedig — ugy mondják — ö meg miatam ilyen boldogtalan ... De ha nem birom másként tekinteni mint jóbarátnak; őszinte szivemből sajnálom is ezt . . .
Mikor elbucsuztunk, ugy váltunk el, mintha messzi útra menne egyikünk s kitudja ? lesz-e viszontlátás ? Pedig hiszen egy városban lakunk, egy kis apró városkában — s mi mégsem látjuk egymást soha, ha csak nem igy véletlenül. Mégis azt mondta az elválásnál : Márta, ha szüksége lesz reám, irjon, vagy üzenjen s ott leszek magánál ., . Tudja, hogy teljesen egyedül soha sincs, mert én gondolatban egyre
Bistrica, Jerics Mihály Gančani, Szla-vics János Beltinci. 12.) Möderndorfer Vinko listán nincs Prekmurec. 13.) Külön köztársasági horvát listán nincs prekmurec. 14.) Nemzeti socialista helyettes jelölt Talányi Franc Brezovci születésü Sv. Juriji korcsmáros. Tehát összesen a 14 listán 51 Prekmurec van jelölve, mint jelölt, vagy helyettes. — Dr. Pivko Ljudevit maribori tanár azért lett jelölve a demokrata listán, hol Koder közjegyző, Titán tüzóltófelügyelö és tanitó és Lakosi Király kereskedő szerepelnek mint járási jelöltek, mert Pivko a nacionalisták előtt nagy tiszteletben részesül azért mert ő mint az osztrákmagyar hadsereg tart. tisztje a háború alatt az olaszok javára kémkedett s elárulta az ost.-magy. hadsereg haditerveit, például a nagy piavei áttörést is, hoí annyi rengeteg ember élet esett áldozatul, s evvel elősegítette Jugoszlávia megvalósulását. Tehát Pivko személyét használják fel az agitációra, hogy célt érjenek, amire azonban nincs kilátás. — A radikális kormányzó párt többsége a demokrata ministerek ellen fordult, még pedig a horvátországi erőszakoskodásaik miatt. Már —már ugy állt a dolog, hogy a demokrata ministereket kicserélik radikálisokkal, de a választások küszöbön állta miatt ezt nem tehették, esupán Wilder demokrata belügyi államtitkárt tették ki kit a legtöbb baj okozásával vádolják. Különben pedig ennek a választásnak nem tulajdonítanak, oly nagy súlyt, mert rövidesen ui választások várhatók, melyeket a radikálisok Pri-biCevicék (demokraták) ellen fordulva fogják megvívni. — A főispán ittlétekor az ev. vezetőséggel tartott értekezletével nem volt megelégedve egészen Egyik akaratlanul jött szavában azt is megmondotta, hogy nincs esél-jük egy mandátumra sem Szlovéniában. — Radič ellen hazaárulási vádat .og emelni az államügyész. — Macsek és-társait a báni tábla is szalablábra helyezte, de ahogy a törvényszékből kijöttek, a kapuban a rendőrség újra letartóztatta őket, s a rendőrségen internálta. Az udvaron mozoghatnak, fogadhatnak látogatokat stb. stb. de az ügy teljes befejezéséig nem engedik őket szabadon.
Glászi —Hirek.
Csi jeszte voiilni vicc, té szo szledécsi részan vicei:
— Edna, sze za vládno razglá-sena, partája je obecsala ednoj vesz-nici, ka dá na mószt podporo. Ge-rent, kak tiszte partáje vdáni pred-szednik szpíse vküper vőtume, dá nisterne podpiszati i z stirami pogla-vári, kak deputácija, ide pred g. „kö-veta"- Pa szo részan dobili, nika, obecsano, traverze szo pa taki neszli domő v nahrbtniki (hátizsáki). Falinga je szarno tő, ka rávno v tisztom po-tőki, gdé bi mőszt delani mogao bidti, tam szo traverze zgübili i je traverze voda odneszla . . .
— Evang. diacski dom je rávno odté partáje dóbo obecsano podporo, kak je szvojecsaszno od Korošeca vláde kath. „Martiniscse" dobilo. Za-pelan.i reditelje „Düsevnoga líszta" szo tő tüdi z veszeljom razglászili v líszti. Zdaj pa naednők pride glász, ka „zatő néga kreditaTé szo !ze tüdi zgübili -- obecsanye.
— Edna vész je nikso hi'zo i vérsztvo kűpila. Rávno tá partája je nyjm obecsala 25.000 Din. dr'závne podpore — taki. Zdá pa ze récs nazá vlecsé, i právi da márca meszeca dobijo. Ehehehe I . . . Ahahaha/ . . . Kakse kefe polágajo lüdem i tő — precski.
—	Dvolasztniki na meji proti Vo-grszkoj i N. Austriji sze ponovno opo-mínajo, naj do 5 februára prosnye za prelaznice zagvüsno pri prisztojnoj carinarnici notri dájo.
—	Vkrádjeni bicikli. Horváth Károly z Máli Dolenec je szvoj bicikli, za zíme vrémena, v kléti meo szhránye-noga. Okőli 15—19 januára pa je niksi neznáni csinitel kléti okno vö-sztrő, i dol vzeo i je z biciklinom dale odisao. 'Zandárje ga zaszledüje-jo. Biciklin je noszo imé „Alfa".
—	Zima tővaje rodi. 19. januára szo tovaji preci obiszkali nisterne hi'ze v Sebeborci, gdé nyitn je pri vnőgom szluzila szrecsa, pri nisterni pa né.
csak magával vagyok, ugy mint kezdettől fogva.
Nem tudtam szólni, csak erősen megszorítottam a kezét, a becsületes, dolgos, komoly férfikezet, mely minden bajt el tudna hárítani eyy gyenge nő feje felöl . . . Miért nem ilyen minden férfi? Miért hogy olyik gyenge, bizonytalan, határozatlan? Miért, óh miért kell éppen ezeket megszeretnünk ? És hogy nem tudjuk felejteni gyorsan, mint egy rossz álmot, az ilyen szerelmet . . Szegény, gyenge női lélek, de nagyon erősnek kellene lenned ilyen megpróbáltatásokon . . . Azt mondják: büszkén kell viselni a kinlódasokat. Oh milyen nevetséges pózoiás ez ha van is a fájdalomban büszkeség I Egyszer talán majd mégis csak írok Sándornak, hogy jöjjön, hisz azt mondotta, gondolatban mindig velem van . Egyszer talán . .
19 . . . jun. 12.
— Sok-sok nap elszaladt, mire újra leülök irni, sok rossz „nem-szeretem" nap . . . Elmentek egymásután a nagy semmiségbe s mindegyik elvitt magával valamit: a fájdalombó', a keserűségből . . . Ma már megnyu-• godva tudok szétnézni a múltba: ma már szelíd, elnéző és megbocsájtó lett az én izgága, szenvedélyes lelkem .. . ma már tán minden ugy van jól, a hogy van . . . Már elmarndtak a kinos,
átvirasztott éjjek . . . már nincsenek könnyeim . . . lassan, lassan elfakultak az emlékek is, mint a régi selymek vagy mint annak a rózsának szine, a melyet utoljára kaptam tőle ... Ma reggel hogy szétráztam a hajamat a tükör előtt, bent a haj bensejében, mint egy finom kis ezüstfolyó, ugy kígyózott végig a legelső ősz szál . . .
Jó lesz megöregedni ... jó lesz csendes, titokzatos mosollyal visszagondolni rég elcsitult nagy viharokra . . . Sokszor szinte örömet okoz a gondolat hogy: öreg leszek . . . messze van az tőlem minden, am;t nehéz volt elviselni ... ha kínzott, égetett, fájt . . . ezt az első ősz hajszálat „szerencsehajszálnak" hivják ... De elmúlik néhány év — s itt lesz a többi . . . sok . . . mind ... itt lesz a tél . . . szép fehér s hideg I Ha, mindennek vége szakad egyszer ... a bánatnak is ... az én bánatomnak is . .'. Szegény Sándori Vajon ő is érzi-e ezt? Remél-e még mindig ? Vajon hogy képzeli ő az öregséget? Gondolja-e hogy igy szépen, nyugodtan itten tán el is tudnánk beszélgetni mindarról, ami — volt ... — Szegény Sándor ... jó, becsütetes, igaz . . . derék, komoly ember . . . talpán férfi . . . Holnap talán mégis irok néki . . .
Probali szo náprvlé pri 'Zilavec Mátyási, gdé szo tővaji v kiét vdrli, odkec szo, vecs kak gvüsno kokősi steli odneszti. 'Zilavec je ro-pász zacsüo i pőzvao árendása Lu-tersmidta. kí szta tővaje razgnala. Sli szo dale probat szrecso. Pri Knar Károlyi szo z-kléti odneszli okőli 80 kg. proszá, stero szo pa v szili med potjőv raztrgati i okőli 20 kg. razszi-pali. Tüdi te szo odneszli od Knar Gézo dvé puri i stiri kokősi, od Seb-janics Petra kokősi, pri Siftár Franci nyim pi szrecsa !ze pá né szlü'zila. Zaszledüvanye je v téki.
—	Vabilo. Mursko Sobotški obrtniki priredijo dne 14. tebruarja 1925. v vseh prostorih hotela Dobray, dobrodelno plesno veselico združeno z šaljivo pošto, na katero Vas vljudno vabi ODBOR.
—	Ogen, 20. januára v noesi ob 3. vörí je neznani csinitel vú'zgao oszlico szlamé lászt Barbarics Stevana z-Se-beborec. Kvára je okőli 2000 Diná-rov, szakolérano je né bilő. Csinitel sze isese.
—	Himen. Kercsmár Marisko z-Se-beborec, uglédne Kercsmár Julia kmetice hcsérko szi je zarőcso g. Siftár Imre, brat g. poszlanca Siftár Gézo. Gratuliramo 1
—	Velika občina Murska Sobota.
Štev. 158/1925. RAZGLAS. Murska Sobota, dne 15.-ga januarja 1925. Velika občina Murska Sobota naznanja, da se vršijo na podlagi starega prava in stárega dovoljenja veliki občini M. Soboti v tekočem letu torej v 1. 1925 veliki letni kramarski živinski in ob enem konjski sejmi sledeče dneve: 1.) 16.-ga februarja 1925. (ponedeljek pred pustno nedeljo.) 2.) 30-ga marca (ponedeljek pred cvetno nedeljo.) 3.) U-ga maja (četrti ponedeljek po Veliki noči). 4.) 24-ga junija (sredo na Ivanovo). 5.) 24-ga augusta (ponedeljek, na Bertalauovo). 6.) 15-ga oktobra (četrtek, na Trezi-no). 7). 7-ga decembra (ker spadne Miklošov den 6-ga na nedeljo). Ti veliki letni sejmi so dovoljeni ne samo za kramarijo, ampak tudi za vsakovrstno živino, toraj za govejo in konje ter tudi za drobnico. Konjski sejmi so med vojno in po vojni malo zaostali, zatorej jih velika občina sedaj zopet hoče pozdignoti. Pridejo na podajo konji vseh plemen, kojih je dovolj na razpolago. Vsled česar se vabijo trgovci in kmetje na obisk teh sejmov. Za konje je na razpolago povekšan sejmski prostor. Konji so sejemske stojnine prosti, ne plačajo nič.
Občinski odbor.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
NOVISAD: jan. 21
100 kg. Pšenica—Buza Din.	425—450
» » 'Zito—Rozs »	—400
» » Ovesz—Zab »	—360
» » Kukorica	190—265
» » Prosző—Köle» »	- 330
» » Hajdina »	250—275
» » Szenő—Széna »	—75
» » Graj—Bab csres.»	—400 » > zmésan—vegyes bab —330
» » Krumpli »	—135
» » Len. sz.—Lenmag »	—700
» > Det. sz.—Lóherm. »	1700
BENKO: jan. 21. 1 kg.
III. 8-
t	8-
'">	j.
2	4 ■
3
BikŐv/< Bika Telice S Üsző Krave "g Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . . 1 lira.....
Zürichben 100 Din
II. I. prima 9-. 10-11-— 9-_ 10-11-7- 9-- — 11-- 13-50
15 _ i6-_
, 30 — 38 — 30--
. . -• 30-— 1-—
Pénz.
= D. 61 — = » 0-085 = » 0.0875 — » 1-8765 = » 2-5770
= 8-40 slrk
és pihe, savanyúvíz olcsó árban állandóan kapható SCHÖNTAG ADOLFNÁL Murska Sobota (Fliszár-féle vendéglő).
Lúdtoll
Egy jobb házból való
fiu és leány
azonnal felvétettik
Prekmurska Tiskarnában. (s zl o v é n nyelv megkivántattik.)
Üzleti értesítés.
A n. é közönség és vendéglősök szíves tudomására adom, hogy Heu-berger-féle házat a mészárszékkel megvettem, hol is február 3-1 kezdettel a mészárszéket saját vezetésem alatt megnyitom, miután erről a t vendéglősöket s a n. é. közönséget értesítem, szíves pártfogását kérve, a szolid és pontos kiszolgálásról már előre biztosítom.
M. Sobota, 1925. jan. 28.
Teljes tisztelettel: _KEMÉNY MÓR.
Sztára hramba
escse gorsztojécsa, dobra za kumesz cimper ali za cigeo 'zgati, sze po fái ceni óddá pri: FRANKO IVANI (kollár) v Puconci.
Óddá sze nyiva
v Čemelavci, bluzi dvá máliva plüga (Kreftova) po fái céni. Zavüpnik je Kiihár János kresmár v Puconci.
CASINO ČAKOVEC
otvoreno dnevno 21. uri
1 PISTOLET (ROULETTE). 1
I= TABARIN
u Grand Hótel Zrinjski.	Brzo solidna postrežba. I
...	' Cijena solidna.
RAVNATELJSTVO.
Z-hája t«*o »zrWo. Napréplacirlo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., IS Din y Amtriko 20 Din. Céna anonc za □ un: med textom i izjave i poszlano 1-SO Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dárek. Pri recskrát popöszt.
R6kopí»zi, ki sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka' Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár G cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0'70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés.
I. Az egérjárá«.
Mondjuk, hogy az első (a) pár, mely megelőző évről való, tehát már áttelelt, április 15-én első ivadékot (b-t) 7 darabot és öt héttel későbben május 22-én második ivadékot (c-t) és pedig szintén csak 7 darabot ad s azután mag* elpusztul. Az ilyen áttelelt egér, kivált ha megelőző évi julius-augusztus haváról való és jól kifejlődött és nem őszi gyönge példány, vethet rendszerint harmadszor is, de ezen áttekintésnél ezt az ivadékot ne vegyük figyelembe.
Lássuk most a b és c-vel jelölt nemzedék további fejlődését. Az előbb emiitett számbeli ivar-különbségnél fogva mondjuk, hogy mindkét esetben az egérfiak közül 5 nőstény 2 him volt. A b ivadék, mint mondtuk két hónap múlva (tehát junius 15-én) teljesen érett a további szaporodáshoz, párzik é» négy hét múlva (julius lő-én) ellik és minthogy az első ellésnél a fiak száma rendesen csekély, azért mondjuk, hogy ez a (d) nemzedék csak 4 darabból áll; öt hét múlva (augusztus 22-én) ismét ellik (e ivadék), akkor már többet, vegyük fel, hogy 5-öt; további öt hét múlva szeptember 29-éa mondjuk, hogy 6-ot hoz (fívadék). Mint elébb emiitettük, ha az ősz hosszú, akkor várható még egy ellés, de ez ritkán marad életben, mert a tél az ilyen gyönge egereket rendesen tönkre teszi.
E szerint tehát az április 15-iki ivadék minden egyes nősténye a folyó évben 15 fiat hoz; ámde az akkori ellésnél 5 nőstényt vettünk fel, a mi annyit jelent, hogy ez a nemzedék egy ■ évben összesen 5 ször 15-re azaz 75-re szaporodott.
Lássuk a c ivadékot, amely má-jás 22-éről származik. Ez az előbbihez hasonló időközben julius 22-én párzik és augusztus 22-én hozza a maga első nemzedékét (g-t), mely szintén csak 4 darabból ál!; öt hét múlva (szeptember 29-én) ellik újból s a fiak száma (h ivadék) 5 drb. Ezen nemzedéknél egy—egy nőstényre tehát ebben az évben csak 9 egérfi jut és ezt is 5-ször véve, a c nemzedék utódainak száma 45 lesz.
A julius 15-iki nemzedék (d), (tehát az áttelelt egerek unokái) szintén szaporodik (szeptember 15-én párzik és négy hét múlva október 15-én ellik) és pedig ha felvesszük, hogy a 4 egér közül három nőstény volt, akkor utódainak a száma (jelöljük valamennyit együttesen i-vel: 3 szor 4 az) 12 lesz.
E számítás szerint tehát egy pár után mennyi egér él ? Az első pár (a)
— mint mondtuk — elpusztult; életben van tehát őszig:
1.	b) ivadék.....7 drb.
2.	c)	„ .....7 „
3.	b) tódai d)e)f) „ összesen 75 „
4.c)	„ g)h) „ ----45 „
5.d)	„ i) „ . ... 12 „
vagyis összesen 146 egér
Ez a számítás pedig nem túlzott, mert a gyakori valóságnak megfelelve felvehettük volna, hogy a szaporodás már április elején knzdődik s az egyes elléseknél, kivált a nyáriaknál az ivadék számát 13—16 darabbal számíthattuk volna, és akkor a kimutatott szám bízvást megkétszereződik. (Egyes szakértők aL egerek igy szaporodó számát évente 400-ra sőt 500-ra vesszi.
Ez volna az egy év fejlődése. Tudjuk azonban, hogy e számból valóságban nem marad meg mind életben : hiszen az egér ellenségei és a teli időjárás számukat jelentékenyen apasztják. Hozzájárul a tavasz sokszor zimankós időjárása, valamint annak fagyai is. Az első két nemzedék (május elejéig), mely alapja a további fejlődésnek, akkor tájban igen fejletlen, (legtöbbje alig bir a maga erejéből megélni, meztelen), azt a fagy és hideg hamar megöli ; velők együtt, természetes oknál fogva elhullik az anyjok s a további szaporodáshoz, csak néhány állat marad. így tehát öt- hat éven át a szám ingadozik és pedig annyival inkább, minél több az ellenség és minél kedvezőtlenebb a tél. Kedvező tél után azonban, ha felvesszük, hogy holdanként a 146 egérből csak körülbelül egy harmada 'marad meg életben azaz csak 50 nőstény s ha felvesszük továbbá, hogy ezek egyenkint az évfolyamán csak 100—100-ra szaporodnak, akkor nincs benne semmi csoda-szerű, ha ősszel az egy hold földön 5000-nél is több egér lesz. Tavassal alig látunk egeret, aratáskor már több van, ellenben ősszel már szinte mozog minden rög, annyi az egér. Volt eset, hogy augusztus hó végéig 32 kat. hol-dou kétszeri szántás alkalmával 44,000 pockot vertek agysn ! Mennyi lett volna abból tél kezdetéig ?)
íme ! Ebben rejlik az egér csodálatosnak látszó szaporodása, a mely azonban — mint láttuk — alapjában véve igen természetes.
(Folyt, köv.)
Občni zbor S. K. A1URA. Na podlagi sklepa odbora z dne 20 t. m. vrši rednj občni zbor S. K. Mura dne 12. februarja t. 1. v gornji dvorani hoteta Dobray o polu osmi uri zvečer, na katerega se vabijo vsi člani s sledečim dnevnim redom: 1.) Čitanje zapisnika I. občnega zbora; 2.) Poročilo odbora; 3.) Poročilo pregledovalcev računov; 4.) Samostojni predlogi odbora; 5.) Volitve;
6.) Ostali samostojni predlogi; 7.) Slučajnosti. § 14. ki. pr. Samostojni predlogi članov se morajo predložiti odboru s podpisi najmanj 10 do glasovanja upravičenih članov vsaj 8 dni pred občnim zborom. ODBOR.
KÖZGAZDASÁG.
—	Egy angol bankcég háromszáz ezer font sterling köicsönt adott a magyar malomérdekeltsegnek. A Fi-nanciat Times szerint a Guiness Mahon és Társa angol bankcég 300.000 font sterling kölcsönt adott a magyar malomérdekeltségnek.
—	Jugoszláv termények a lyoni miníavásárról. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett a bánáti kereskedelmi és iparkamarahoz, amelyben felhívja a közgazdasági körök, főleg a mezőgazdák figyelmét a Lyonba márciusban tartandó nemzetközi mintavásárra. A minis ter felhívja a termelőket, hogy a mintavásáron minél számosabban vegyenek részt terményeikkel, mert a francia sajtó állandóan a legkedvezőbb hangon ir a jugoszláv mezőgazdaságról és igy a jugoszláviai termelők Franciaországban jó piacot találhatnak. Azoknak, akik a kiállításon részt akarnak venni, a kereskedelmi minisztérium hitelt is folyósít.
K oddaji
je: eden. v dobrom sztáni bodőcsi 6 HP MÁV lokomobil ; edna completna gáterzaga na edno zago; edno, za pogon mlina, vodno kolő z 'zelezno-zobcatnov predsztávov eden 5 m dúgi 6 cm kuszti transmission z lé'zicsami (csapágy) i trijé konis zobcatne kolé pri MIKOLA LAJOS mlinarí v Bodonci. Vecs sze léko zvé pri: KOŽIC IVAN masinsloszari v M. SOBOTI, Lendav-szka ceszta.
K~Ö D D ÁTf
man eden LANCZ Henger 11 ta numera csiszta vdobrom sztáni z-fabrike vödáno 1910 1. céna 17.500 Din. Lasztnik: STEFAN FARSANG mlitiar Csrensovcl.
«—BW ——
Figyelem!
Tekintettel az előrehaladt idényre, női kalapok mélyen leszállított áron árusittatnak ki. Női velour kalapok 100 Dinártól felfelé 200 Din.-ig.
Pazite!
Gledöcs na naprépridőcsega dö-> ba sze 'zenszki krscsáki (klobüki) po preci zni'zanoj céni razodájo. 'Zenszki filzkrscsáki sze !ze od 100 do 200 Dinárov dobijo pri
A. KIRÁLY
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom v
Murski Soboti (Bergerovoj hizi.)
és a legjobb árt!; kapja azon
vajért, amelyet
által nyerünk.
Libella van hivatva arra, hogy nagy teljesítő képességénél, ideális konstrukciójánál, egyszerű (kezelésénél és tartóságánál fogva megoldja a saját tejgazdaság kérdését
Többször szabadalmazva 5 évi
3 «5.
Legkedvezőbb fizetési
feltételek. Libella elárusítóhelye: Volt SKODA-mií-vek r.-t. PILZEN
Zágrábi képviselet: tDartičeva-u. 15.
TEVÉKENY KÉPVISELŐK KERESTETNEK.
liMlEM