PoStnina plačana vgotovinì r / Cena — Ära 1 Din. Vérsztveni, poHticsni i kulturni tjédnik. MURAVIDEK 6azdas#gi, poli tikai kuUuràlis heiilap. Le j t. III Évf. Markise voi, I924. januär 6 Broj i. Sz4m Mariborszka oblaszt. V zädnyem csaszi sze naednouk doszta zacsne gücsati i piszati od tnariborszke oblàszti, v stero tüdi i mi szpàdnemo. Ka more biti tou i zakaj sze gucsi telko odnyé? Znàno nam je, ka je cejla drzsäva j S. H. S. goriraztàlana (z 'zatou prinesenim zakonom) na okrozsja, oblaszt (kerület, me-gye) i potom 11 pr. Szlovenija, ki je do-szehmao — pod ravnanyom pokrajinszke uprave v Ljubljani — ednotna bila, sze raztäla na dvej oblàszti i tou ria Ljubljan-szko i Mariborszko oblaszt. Na nacseli tej oblàszti boudejo velikiispàni fföispan, veliki zsupan), ki do zvrsävali zakone izasz-toupali vlädo. Ar je pokrajinszka uprava zse v likvidaciji, je za nadispàna v Mari-bori imenüvani Dr r Ploj zsé prevzeo poszie. Té i od naroda odebràni obi. posz-lanci (bizottsägi tag) do ravnali potointoga mariborszko oblaszt, za stero do volitve v kràtkom (mogoucse zsé t. I. v prvom frtdli) razpiszane. . Ka poméni nam prekmurcom tä Mariborszka oblàszt, znä vszäki prekmurec, ki sze »zaino malo briga za naso malo domovino. Na višek toga pomejna pa szamo té pridemo, csi mo sze zaisztino brigali zanyou doprineszti i delati vsza tiszle po-trejbscsine, ki nam pritoin našega obsztäna düzsnoszti zapovedävajo Nebriganye, malo-vernoszt ali zapelivo delo je podkäpanye nasi bodoucsi obcsni interesov, je teko, kak szam podszebov vehko szekati. Zato delajmo szatni po szvojoj näjbougsoj pameti, zapelivim recsom na szedino gori. Ka pa té moremo znati i kak szi té naj znamo ravnati? Volitve za tou oblaszt sze bllzsajo. Zakaj sze ide i zakaj de nam tou dobro, tou moremo znati i tak szi preracsünajmo, ka nam je zacsiniti. I gda ino tak haszno-vitoszt té prilike rédno vöponiicali znali, mo vidli, ka szäd našega dela z-osztäti ne m re. Okrozsna oblaszt de szamoupravna, autonomna oblaszt, vu steroj sze nikelko rešimo od bürokratizma, korupcije i od za-metavaiiya, protektoràtne csészti. Nikaj tak-sega, kak je tou bilou za vogrszkoga re-zsima „megye bizottsàgi tag," szamo ka z siirsim delokrogom i z véksov oblàsztjov, gdč i gda närod poszrejdno pride do rej-csi tam, odkec szo ga doszehmao po szvojoj vouli ravnali i z niksov visesnyöv mocs jouv zapovedävali. Potomtoga mo szi skolnike po szvojoj vouli premesztsavaii, nisise csesztnike za obcsnoravnanye szami odebérali, za oblàsz tne ceszté i inoszté popràvlanye szami porcijo nametävali (pomogoucsnoszti brez „kuluka") i vsze mènsa dela stera nàsz voszkejse ticsejo ravnali, zagovarjali. Ka je vsze tou dobro za näsz, je v toj obliki dobro, ali zaisztino de dobro szamo té, esi de narod prerazmiti steo toga dela dobrouto, ki je v prvoj vrszti za i nàsz Prej k m 11 ree rešitev z kolonialne j mrezse, ali szamo té, csi i vtom mo delali tak, kak tou nase razmere zselejo. Zato vszi na delo za naso bodoucsnoszt! Je vsze mogoucse!? D. Lendava. Nas'gerent g. Franjo K a c je j odsztoupo. Kac,*kl sze je tou csészt prevzéli nej tak prevecs bräno (szvojocsaszno), jo pri szvoji poszli nej trpo škodo gda je gerensztvo rédno tä szpelàvaó. Tembole sze nam pa estidno vidi té nägeo preobrnétek, ki sze je zgoudo v gerensztvi. Neverjemo, ali z-enkräj bi szkoro isztino mogli dati tisztim gucsam, ki sze estijejo sérom po Lendavi, ka je prej g. Kac na visesnyo na^ovär-janye odsztoupo, (zatou je tiidi tak hitro slo) i Hribar zacsaszno szamo zäto imenüvani, dokecs sze g. Sever ne okrejpi, i tak za sztälno^a de on imenüvani, ki sze je znouva v D. Lendavi naszelo. Nemremo vervati, ali je vsze mogoucse. (?) Tej trijé pozitivumi esese te moudre pnszilijo do velkoga mislejnya. Kra'tki cajt gerent i doj zahväli; zacsaszen gerent ; Sever doma' i konferira. Tou je matrijäl za primis Uh an y e, .Mogoucse s* o go vorice temeljitne. Lisztje sze ne gible, csi vöter ne piše ! Ali je vsze mogoucse? Mogoucse je vsze! Tou pa ednouk od obläszti more nemogoucsnoszt bidti, är nam csloveka z räartov „polgärmester-szkov" i »Impexovov" preminoucsnosztjov, csi szamo malo respektera na szvoj uradni renumé i moucs, nam ga za gerenta imeniivati dopiszt ti neszmi, csirävno z muesnimi gucsi szi vindikera tou pravico. Prvi je pa naroda dobrobit i respekt pred obläszt-mi, ki sze pa tak nigdär neobtrdi. 0. Sever je mogoucsen szamo v driigom kraji nigdär pa nej v Prejkmurji. (Mogoucse je vsze, ali tou je pa vendar neverjétno. Na kelko mi poznamo g glavara, je tudi on drügoga mislejnya i tou ne vesini. Cstidno je pa tou delo, na prvi hip i cslovek bi sze csiidüvao csi bi sze rejszan tak zgoudilo. Op. red.) Mi szmo miszlili ka je „Nas Dom" rejszan nas dom, i Dr. Vesnik najszkräjni szocialiszt cslo-vecsanszke dobroute, ali vkanili szmo sze. On je tiidi med dosztimi, ki po szvojoj prakszi znäjo näj-bole kak tézsijo nyagve vrszte kapitaliszti szir-ma-tät meg-szüntessük. Radikälis parti szervezkedés. Az orszägos nemzeti radikälis pàrt köz-ponti intézò bizottsàga arra az elhatàrozàsra jutott hogy Prekmurje egész teriiletét függet-leniti a szlovéniai pärtszervezettöl s a két itteni vàlasztókeriiletet, a dolnjalendavait és a m.urska-sobotait egy onàlló jàràsi pàrtszervezetté ala-kitja, amely megalakulàsa utàn nem Mariboron és Ljubljanàn keresztiil, hanem közvetlenül érint-kezik a Beogràdban székelò pàrtvezetoséggel. Ezen, Prekmurjéra mindenképpen elönyös önällö és fiiggetlen szervezkedés elsö megnyil-vànulàsa a mult vasàrnap, december 30-àn dél-utàn tortént meg|egy értekezlet keretéb'en, ame-Iven a Murska Sobotàhoz legközelebb fekvö kozségekben megkezdendö szervezkedés mun-kàjàt beszélték meg a jelenvoltak s egyben megalakitottàk a murskasobotai kozségi pàrt vàlasztmànyàt. Mintegy 100 vàlasztópolgàr jelent meg az Elefant szàlló 4. szàmu szobàjàban, kiket a központi végrehajtó bizottsàg tregbizàsàból és nevében Benkó József gyàros és a prekmnrjei àg. ev. esperesség vilàgi feliigyelöje üdvözölt. Hosszabb megnyitó beszédében vàzolta vidé-künk helyzetét, minden segitség nélkiil vaiò szomoru àllapotunkat, amely parancsoló sziikséggé teszi reànl- nézve a kojmanyzó többscgi pàrt tärnogatäsät. Benkó József beszédjét sokszor szakitotta félbe a zug j helyeslés, amely utàn dr. Cerne Ferdinand iigyvéd emelkedett szólàsra -s megmagyaràzta a szervezkedés céljàt s annak mikénti keresztiilvitelét. A pàrt alapszabàlyai szerint minden kozség, amelyben a pài t prog-rammjànak és eszméinek hivei vannak, kozségi vàlasztmànyt alakit. Ezen bizottsàgok elnök • és alelnökei képezik a vàlasztókeriileti vàlasztmà-nyokat, mig a két vàlasztó kerület vezetóségé-böl*alaku meg a jàràsi pàrtvàlasztmàny, mely nek székhelye Murska Sobota. A pàrttagok belépési nyilatkozatot irnak ala é; szabàlyszerii tagsàgi igazolvànyt kapnak. Dr. Cerne Ferdinand mindvégig érdekkel és helyesléssel hallgatott fejtegetései utàn az értekezlet Martyanci, Moravci, Tesanovci, Mlaj-tinci, Norsinci, Nemsovci, Markisevci, Puconci, Poiana, Crnelovci, Prdanovci, Brezovci, Kupsinci i és Rénkovci kozségekben megejtendö szervezésre kiküldötte a megbizottakat. À jàràs többi köz-ségeinek megszerveaése rövidesen meg fog tòiténni. Ezutàn dr. Czifràk Jànos -rondott néhàny buzditó szót ? jelenvoltakhoz, majd Benkó József ismételt felszólalàsa utàn megalakult a muiskn-sobotai kozségi pàrtvàlasztmàny. Elnokké kör-| felkiältässal Benkó Józsefet, alelnokké Lainscsek Ferenczet, titkàrrà Cvetkó Laiost, pénztàrossà i pedig Hirschl Ferencet vàlasztottàk meg. A 1? | tagu vàlasztmàny tagjai lettek: dr. Černe Fer-dinànd, dr. Czifràk Jànos, Fliszàr Józsei asztalos, Heklics Istvàn, Kohn Samu, Meolic József, I N^mes Miklós, Nemecz Jsnos, Rituper Alajos, Rhen Jànos, Ruzsits Jànos, Wolfarth Lajos. z Benkó József zàrszava utàn a népes értekezlet lelkes hangulatban véget ért. Különösen kiemelendönek tartjuk, hogy az elsö szervezke-désre felszólitott kozségek legtekintélyesebb gaz-dài vettek részt az értekezleten, amely koriilmény arra az indokolt reményre jogosit fel. hogy a j szervezkedésnek vàrakozàson feliili eredménye lesz. Itt is a legföbb ideje, hogy Prekmurje népe sorsànak intézését kezébe vegye. PODLISZTEK. Szlovenszke prigode. Szpfszano po : goszpà Kolozsvàry. Szlovenszka pripovejszt od popovs/.ke n lozsenyenoszti. Vu indasnyi lejpi cäjti, gda je escse na vin-szkom trszti obilen bio Boga blagoszlov, je most pelao domou pop, moški i zsenszka. Dezsdzsevna jeszén je bila, ta dobra szlo-venszka ilojca je tak kelécsa bila, kak szmola. Naprej je pop ; nyegvi debeli konyi szo nalehci pelali z-velkimi lagvami obklajene koula. gor v-brejg i doj v dol. Zanyimi szo moskoga mocsni jiinci pomali, ali tem gviisnej vlekli nyitn naklajeni teher v-breg i v-dol, poblati prejk. Nàjnaszlejdnye pa zsenszka z szvojimi hit-vànimi — sz'ihimi kràvcsicami, szkàpajoucsimi razvozsenimi leszenenäradi koulami. V dol je escse nikak slo, ali v brejg je nikak nej stelo idti, zoubsztom je podprla zsenszka szvoje szlabe ramice v-koul lebernfcske. Trgala sze je i mantràla eden cajt; gda je vf-dla, ka szi nikak nemre pomocsti, je koula v blati piisžtila i bejzsala za p.opom, z velkov mol-bouv ga proszila, naj. "nyej pomore z-konyi koula zblata potégnoti. Ali pop nyej je odürno odgouvoro : „Moji konyi szo nej zatou, ka bi kaksestécs zsénszke koula vozile." Ov moški pa vidivsi zsenszke navolo, brez rejcsi i ka bi ga sto proszo, odprezsé szvoje junce, i pred, od mraza trpetajoucse i z'manträne kràvcsice notri vprezsé, je vopotégno v brejg zsénszkine koula Na brejgi je sztàla, cérkev, prinyej pa farov. Gda zsenszka sz-kóuli na brejg prisla, po-povszki most je zsé v peovnici bio, pred z ov-szom punimi jaszlami szo konyi zsé pocsivali v stali, pop je pa z kväraradüvajoucsim obràzom glédao szkouz okna, kak sze manträta oviva dvä gor v brejg. Kak szta gor prisla, prävi zsenszka mosko-mi ; Za tvojo dobrouto mo ti po etomtoga zsitka par; tvoj dom de i moj dom. Vu mladoszti ob-veszelitica^ vu sztaroszti mo ti pa troust i varo-vitelca. Z radiivajoucsim veszélim szrdconi nyej odgovori moški : Raztälam szi mojo hizso i kriih z-tebom, trnave poti ti naj nigdar ne ranijo tvoji noug ; vu tvojem zsitki ino ti branite! jasz. - Z norcsàranya obràzom je glédao vsze tou pop, ka szi moreta eden-drügomi tak lejpoga pripovedàvati tam odzvüna v blati teva szirmàka. Zdaj je zsenszke pogléd na okno szpadno i n.. za nyouv sz<- norcsevànoga popa. Hüdi pop ercsé zsenszka — ti, ki szi mojo navolo szkouz okna glédao, potomtoga tii-di i drügoga liibézen szamo szkouz okna glédaj Ti daj vküper moskoga zs-nyega zsenszkov, ti poszliisai zsénszke lübeznivi grehov vadlüvanye, ti krszti nyé deco, ti jo pokopaj ; ali za szvojo jo ni pred Bougom niti pred cslovekom nigdàr ne vadliij. Kak sze je zgoudilo, kak nej, ali nakrätci potom je prisao od pàpe decret, ki je prepove-dao popév zsenitev. OLA S Z I. — Alois Jirasek Filozofska historija. • Pieveo Jindra Prohazka. Zagreb, !921. Središniica Češko-jugoslavenske naklade J. Herejk. Plodoviti češki pisatelj Jiräsek je nan tudi v naših krogih malo znana pa je živahna, navdušena in ljubka nyego-va povest »Filozofska historija,« ki jo je nain predložila v hrvatskem prevodu Jindra Prohazka. Ne sme se namreč misliti pri tem naslovu na kako modroslovno razpravlanje ali na kak modroslovni sestav, ampak „filozofi", ki v povesti rastopajo, so dijaki takozvane „filozofije," to je tistih dveh (ali treh) razredov, s katerimi se je pred srednješolsko reformo leta 1849. nadaljevala tedaj šest-razredna gimnazija ; bili so torej napol gimnazijci, napol visokošolci. Pisatelj nas popelje v gimnazijo v Litomyšlu in v narodnosti pokret, ki se je vršil med »filozofi« te gimnazije v burnih letih 1847 do 1849. S prijetnim zanosom čitamo o krepko se probujajoči narodni zavesti, in se nasmihamo okornemu pedantizmu in birokratstvu starejše generacije, ki pa je kaj hitro omladevala ali pa izginila s pozorišča. Do tragičnih zapletljajev nas sicer Jirasek ne dovaja, borbe pa je v povesti dovolj, še več neprisiljenega humorja, ovitega po večini v nežnost, tako da polagoma knjigo z mirnim zadovoljstvom iz rok. — Knjigo priporočamo. Pošteni touvaj. Od Kerécz kovacsa v Krajni je pred trejmi lejti neznävi csinitei vkradno v ko-vacsnici bivši vrtalni masin (furógép), i zdaj po trej lejti ga je 22.-ga t. m. tam, gdé ga vkradno, nazaj nalékao. Zahvälnoszti pa vszeedno nega, a'r je masin zerjävo. -- Oszebni glàszi. Q. Irgolič bivši predszednik kr, szodniie v \\. Szoboti je v B^ogrädi tezsko betezsen, Zselejmo kemprejsnyo ozdravftev. — Poszvetsüvanye zvonouv M. Szoboii ev. cerkvi de po definitivnom szklepi ev, zsenszkoga drüstva, januära 13.-ga sze z velkov parädijov godilo. — Uradni dnevi v letu 1924. Gornja Lendava: jan. 19, febr. 16, mare 15, apr. 19, maj 17, juni 21, juli 19, avg. 16, sept. 20, okt. 18, nov. 15, dee 20. Križevci: jan. 5, febr. 9, mare 1, apr. 5, maj 3, juni 7. juli 5. avg. 2, sept. 6, okt. 4, nov. 8, dee. ti. Turnišče : jan, 16, febr. 14, mare 13, apr. 10, maj 8, juni 12, juli 10, avg. 14, sept. 11, okt. 9, nov. 13, dee. M. Okrajno glavarstvo v M. Soboti, dne 22. decembra 1923. 1077/pr. -- Uradni dnevi se vršijo v letu 1624. po gornjem izkazu in sicer: v Križevcih in Gornji Lendavi na orož-niški postaji, v Turnišču v občinski hiši, povsod s pričetkom ob 10. uri dopoldan. — Okr. glavar: Lipovšek s. r. Egy uj cégtabia A mult hét valamelyik délelottjén az Alexan-drova cesta egyik legnagyobb häzära, a règi ! takarékpénztar épiiletének homlokzata'ra uj cég- I täbla keriilt. Aränylag kiesinv, egyszerj, minden disz nélkiil vaio, deszkäkbol összerölt helyben ké- ! szült cégér ezzel a felirässal : Hranilnica v Murski-Soboti D. D. Ez a sziirke igénytelen cégtdbla, amilyen szürke és amilyen kevésbbé hivalkodó ugyanolyan sokat jelent Prekmurje közgazdasägi életében. Jelenti pedig azt, hogy a järäs legrégibb és legszolidabb pénzintézetének sanarsi miivelete jórészt tetö ala keriilt s ismét règi erejében ali a hatalmas var, tnely sikeresen dacolt nem Jcozonséges viharokkal. Az uj és egészen egyszerii cégtdbla pedig simboluma, annak a puritän jözansägnak, amely a kis falusi takarék-pénz ärböl hatalmas intézetet létesitett, jelképe az ötven esztendös szerény de annäl eredtnényesebb munkänak. A nagy nehézségek dran talpra ällitott Muraszombati TakarékpénztfJr az 1923- év végével fejezte be 50-ik életévét. 1873. nov. l-én volt az alakuld kozgyiilés Érdekes véletlen, hogy a häboru utäni csemények kovetkeztében önhibäjän ki vii 1 välsägba jutott intézet talpraällitäsa és uj eröre ébredése épen a jubiläris 50-ik esztendöben tortént. Nem sokära mddunkban lesz részletesen beszä-molni ennek a jubiläris esztendönek eredményérol, amely sok vonatkozäsban kellemes meglepetést fog hozni nemesak a regi takarék nagyszämu és még mindig szaporodd részvényeseinek, hanem "'dékiink közgazdasägi élete iränt érdeklo ö kö-'^iinknek is. Aki a halàlos itéletet.maga hajtotta végre a feleségén. A Belgiumbeli Möns väros hadbirdsa'ga ! nem régen vonta felélosségre Spourmont örnagyot | aki a feleségét halälra itélte s ezt a szörnyii ité-letet maga végre is hajtotta. Az örnagy amikor a j häboruböl visszatért meghallotta, hogy felesége i hiitlen lett hozzä. Az asszony — kinek két serdiiiö fia van — vältig tagadta a hiitlenség vadjät, de ! az örnagy szivós kitartässal kereste és kutatta a bizonyitékokat. Mikor mär elég terhelö adat birto-käban volt csalädi tòrvénykezést tartott s a birosäg tagjaiként két fiät — akik közül a idösebbik nincs 15 éves — szerepeltette. Pormalis tärgyaläst tartott a becsiiletében megsértett férj. Az asszony a bizo-nyitékok sulya alatt megtört s bevallotta hütlen-ségét. A fiuk bünösnek nyilvänitoüäk édesanyjukat ; mire az apa halälra itélte az asszonyt. Amint a szörnyii szdt kimondotta egyben közölte is az asszonnyal, hogy késziiljon a halälra. Mindössze egy rövid buesu imät engedélyezett neki s azzai elovéve zsebjébol a revolveri a gyermekek szeme-lättära agyonlötte a szerencsétlen asszonyt. A katonai birösäg az örnagyot felmentetle. - 192 oldalas ujsag. Természetesen Amerikäban tortént. A Nowyork Times karacsonyi szàina 192 oldal volt. Inkäbb egy óriasi könyvnek mint ujsäg-nak lehetett tartani ezt a papirtöineget. Az 570000 peldäov 880 tonnät nyomott. Ha jól és olesón akar venni, Akkor az A. Kiràly céghez be kell menni, Mert e cégnek nincsen pàrja, Òlyan olesó minden nàia. A. Kiraly, trgovina S klobuki, perilom in kratkim blagom M. Sobota, fó-tér, Berger-féle häz. — Egy modern àrtatlansàgi öv. Valainikor a kozépkorban szakäsos ve!: hogy féUékeny férjek amikor hazulról eltävoztak egy ravaszul megszer-kesztett övet csatoltak otthonhagyott feleségeik — derekara olyképen, hogy az öv bebiztositotta homlokaikat a felszarvazčis veszedelme eilen Ma mär csak rnuzeoniokban lätni ilyen öveket ame-lyeknek filigrän acélkulcsdt jól esö nyugalommal tapogatta a férj a kisebbik dolmänya belsö zsebé-ben. Nem hiäba, hogy azdta nagyot haladt a viläg mert amig azokban a règi idökben csak a hiitlenség gyakorlati és valösäggä vält ténye eilen védekeztek, addig manapsäg még ezeket a ténveket eloidézo gerjeGelmek rellängoläsät is megakarjäk akadälyozni. Tudvalevö dolog, hogy a sok uj angol francia és amerikai tane nagymértékben undecens és ällandöan olyan szoros simuläsra készteti a täncolo pärokat, hogy azok nem a dailamos zenében és ritmikus mozgäsban hanem vaiami egészen mäsban taläljäk az elvezetüket. Nem hinné az ember ha nemolvasnäaz ujsägban, hogy ennek az »élvezelnek« az ellenszerét egy francia tänemester talälta ki. A roueni ifjusäg folottébb erkölesös lelkü täneoktatoja egy elmés övet szerkesztett melyet a täncosnö a derekära köt. Az övböl härom hosszu és vastag gomb nyulik ki. Hatäsuk ugyanaz mint a vasuti koesik dufferjeié, megakadälyozzäk a két test összeütkö-zését, egymäshoz simuläsät. A bizonyära mär nem egészen fiatai tänemester „Lili hercegnö"-nek ne-vezte el jeles talälmänyät amely valdszinüleg älta-länos örömet keltett a täncold fia;alsäg korében. — Szent Istvàn napi szurkàlàs. Mint mäs helye-ke n a^husvéti locsoläs, oly diva.tos nälunk az ünnepi szurkäläs. Mult hö 25.-én is Gradiscsan Horvath Käroly korcsmäjäban Pecsics Jozsef ifju Satahovci-i molnär fia, Fogler Jdzsef Črnci-i koresmäros fiät, kivel ällanddan hadiläbon volt, mikor ez kiment, az ajtoban ugy szurt a bal väl-läba, hogy bckellett szällitani a kdrhäzba. Pecsicset letartöztattäk. v Murski - Soboti Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno I Samo v nedeljo 6. jan. večer ob 8 uri: Mrtvačevo oko kriminalna drama u 6 činova U glavnoj ulozi: GRETE HOLLMANN. Das Auge des Toten Vstopnina: Gornje lože 10— Dlnór, spodnje lože 8-— Din, in 11. prostor 3 — D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH san: Tisztelettel črtesitem a n. é. kdzSnséget, hog-y mechanik ai iizletemet a Pàlfi-féle koväcsmühelybe heiveztem ét, hol azt mindennemii gòzgép-, cséplo-, motor-, kerékpàr- és gazdasógl gépek javitàsàra rendeztem be. Mindennemü gép- és kerékpàr alkatrészek àrusitàsa az eddigi üzlet-helyiség-emben tovébbra is érusHva lesznek, ho! rendelések is felvétetnek. A n. é kozonségf szives tovébbi pàrtfogàsét kérve maradtam teljes tisztelettel Men ci gap Istvàn mehaniku«. Prodam takoj v Murski Soboti 10 or. zemljišča! Dr. SÖMEN. Trz,sne cejne. Kereskedelmi ärak. i Aru. Blägo 100 kg. Pšenica—Buza > » Zsito—Rozs ... » » Ovesz—Zab..... » » Kukorca—Tengeri . . . » » Proszou—Köles . . .. • » » Hajdijna—Hajdina , . . » » Graoka—Bükköny . . . » » Otroubi (psen ) —Korpa (buza) » » Szenou—Széna . . . , » » Graj—Bab..... » » Krumpise—Burgonya . . ! kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . » » Detelcsno sz,—Ldhermag III. S —Bika S —Üszö o —Tehén « — Borju « —Sertès Mäszt I-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj--Vaj ,....» Spej—Szalona.....» Belice —Tojäs.....» Bikovje Tel ice Krave Teoci Szvinvé £55'-S 55->; 30-—38 3 rn ■o K 1200 — 1000 — 900 — 900-— 1000 — 900 — 700-— 400-— 2200 — 300-20 — U. I. 60-— 62 — S7. 60 - 62--48-66-70--85—90 — . 170 — 160 — 160 — 8 — ; o 14. n HALLO ! HALLO ! 1 Eredeti Pärisi és Bécsi Télikalap Modelok, valamint kötött trikd äru az elöre haladt idény miatt mélyen leszällitott äron kaphatòk. Ugvanott nagy välaszt0k nói fehérnemii, , 1 kotények, bluzok, harisnyäk, függönyök, , pipere-cikkek, stb. Mindennemii kalapalakitä-sok elvällaltatnak. Gyäsz kalapok rendelésre 24 óra alatt elkésziilnek. A KIRÀLY trgovina s klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA, Fo tér Berger-féle häz. Szhója vszàko nedelo. Naprej placsilo : Va leta 24., 7* 12., meszecsno 4.. V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik mindert vasàr- nap. Elöf izetési ära : V2 8vre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikäba 80 Dinar évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztò'ség és Kiadóhivatal MÀRKISEVCI p. M SOBOTA Rok> pfszi sze eszi posflajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendök s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm : Izjave, poszlano, odprta pisz-ma l'50., réden veliki 1-.. mali oglasz 0 70 Din. i davek. P: i vecskrat popiiszt Hirdetési ara k négyzett cm.-ként: fs'yiittér és hasonlók ! 50. renrJes hirdetés I —, Apro-hirdetés 0 70 Din. és az iiietek. Tobbszorinél engedm A versaillesi béke reviziója. Az uj angol kormàny programja. Londoni jelentések szerint bizonyosra vehetö, hogy a munkäspärt ätveszi a kormänyzäst. A kormàny étvétele formailag oly módon fog megtör-ténni, hogy Asquithel tortént elözetes megällapo-däsa alapjän Ramsav Macdonald pdtinditvänyt ad be a trónbeszédre adandó felirathoz. A potindit-vänyt a parlament a Labour Party és a liberälis pärt szavazataival elfogadja. Macdooald programjänak legfontosabb pontja egy uj vilägkonferencia egybehiväsa, amely meg-vizsgälja az európai helyzetet és esetleg a versaillesi békeszerzodés reviziojät keresztiil viszi. A vilägkonferenciära meghivjäk a legyözött orszä-gokat is, akikkel karöltve, az altalänos leszerelés kérdésében, valamint az ujjdépités iigyében olyan megoldäst igyekszik m^jd az uj angol kormäny elfogadtatni, amely lehetové teszi a gazdasägi ujjdépités megkezdését. Valósziniinek tartjäk, hogy Szovjetorosz-orszäg is részt vesz a konferenciän, amellyel szemben a munkäspärt konziliäns, békés politikät akar folytatni. Gazdälkodäs az uj illeték torvény. (Folytatäs). Dijjegyzék 42. Hivatalos iratok és okmänyok lemäsoläsa, hitelesités nélkiil, ha ezt a mäseläst magdnszemélyek eszközlik, félivenként 2 dinär fi-zetendö taksa fejében, ha pedig a mäsoläst a ha-t<5säg végzi, akkor 10 dinär. Ha az irat vagy okmäny idejen nyelven van irva, akkor a fennti taksa kétszerese fizetendö. A kataszteri munkälatok mäsoläsänak dijät a pénziigyminiszter kiilön rendelettel fogja szabälyozni. A mäsolatok kiällitäsäört kérvényt kell be-uyujtani, melyek taksäja az 1. dijjegyzék tétel szerint fizetendö. Dijjegyzék 43. A kiadmänyok hilelesitéséérts fizetendö, ha az irat nem nagyobb egy ivnél 10 dinär, minden toväbbi iv utän 5 dinär. Ezen hite-lesitett kiadmänyok kiällitäsäört a dijjegyzék 1. tét. a. bélyeggel ellätott kérvény nyujtandó be : Ha a mäsolat akär magànszemély, akär a hatösäg ältal van kiällitva és a hatosäg csak a pecsétet és az aläiräst adja a mäsolatra, mégis fizetendö. Dijjegyzék 44. Iratok és kiadmänyok for-ditdsdért. a) európai nyelvekröl a mi hivatalos nyel-viinkre az eredeti 100 szaväig 20 din., ezen feliìl minden toväbbi szóért 20 para ; b) a többi idegen nyelvekröl 100 szóig 40 dinär, azonfelül minden szó utän 40 para. VI. Dijjegyzék 45. Az idegen nyeivi forditäsok hitelesitésére a külügyminisztöriumnäl és ami kö-vetségeinknél a dijjegyzék 44. t,ét. a taksa feie fizetendö. Dijjegyzék 48 A fegyelmi birösägok itéleteire 50 dinär. Dijjegyzék 49. Az adininisztrativ és egyéb tisztviselöknek, a birtokon kivül vaio kizäräsa iränti kérvényekre 50 dinär. Dijjegyzék 50. 49. t. a. jelzett végzetek elleni panaszokra a dijjegyzék 6 t. a. illeték jär. Dijjegyzék 51. Allampolgärsäg elnyerése iränti kérvényre 100 dinär. Ha folyamodò fel lesz vévc az ällampolgä-rok soräban, ezen kivül még a dijjegyzék 58 t. a. taksa is fizetendö. Azok a személyek, akik a békeszerzodések alapjän az opció jogänäl fogva lesznek ällampol-jrärokkä, ezt a taksät nem fizetik. Dijjegyzék 52. Az ällamtanäcshoz benyujtott minden a közigazgatäsi hatosägok eljäräsa vagy végzése elleni panaszra vagy feljelentésre 100 din , ällami tisztviselök aitai benyujtott azon panaszokra, amelyek olyan adminisztrativ intézkedésekre vonat-koznak, amelyekkel a tisztviselök valamely joga sértodik meg, ez a taksa nem lesz elöre fizetve, hanem azon esetben, ha az ällamtanäcs az adminisztrativ hatösäg végzését helybenhagyja — utó-lag behajtva. A közigazgatäsi birösägokhoz vagy az add-felebbezési birösägokhoz benyujtott panaszokra és felebezésekre « fenti laksänak csak a feie fizetendö. Dijjegyzék 53. Ai ällamtanäcshoz intézett panaszokra a 1. kinevezési ukaz eilen 50 dinär, 2. välasztäs eilen 100 dinär. A kozségi, tartomänyi és järäsi välasztäsok elleni panaszoknäl csak egyszer fizetendö fenti taksza, tekintett nélkiill arra, hogy häny személy irta alä a panaszt. A7 orszdggyiilési képviselo väl.asztäsa elleni panaszra semmiféle taksa sem fizetendö. Dijjegyzék 54. Azon hatärozatokra, ame'lyel kozség mezövärossä vagy värossä vältoztatik ät 10000 dinär Dijjegyzék 55. Külföldi utlevelekre jär : a) ha azok G hónapra szólnak 10 din. i b) 6 — 12 hónapra 20 din. ; c) minden toväbbi évre 20 din. : d) Amerikäba és tengerentuli orszägokba 250 dinär. Ha az utlevél belföldi hatösäg ältal lättamozando, minden lättamozäsra jär 3 dinär. A passzus härom évnél hosszabb idöre ki nem adhatd. Dijjegyzék 56. Kis utlevélért vagy igazolvä-nyért 5 dinär. Dijjegyzék 57. Szolgälati bizonyitvänyokra aläirässal 10 dinär, minden toväbbi aläiräs a hat0sägnäl 5 dinär. Dijjegyzék 58. Ällampolgäri dekrétumért 400 dinär. Dijjegyzék 58. Az ällanipolgärsägböl vaiò elbocsätäs utän 600 dinär. Dijjegyzék 60. Vendégloi és kdvémérési helvekért: ä) värosokban és mezövärosokban 1. osztäly 800 din., II. osztä'y 700 dinär, III. osztäly 600 dinär. b) kozségekben : 1. osztäly 600 dinär, II osztäly 500 dinär, III. osztäly 400 dinär. Az eddigi dij 61. és 62. tételei egyesittetnek és az uj dijjegyzék 60. tét. igy hangzik: A vendégloi vagy kàvémérési helyi jogért fizetendö: 1. Beograd, Zagreb, Ljubljana, Maribor, Novisad, Osijek, Sarajevo, Split és Suboiicän 300 dinär. 2. 2000 lakósu falusi helyeken 2500 dinär. 3. 2000 lakón aluli helyeken 2000 dinär. Ha egy olyan häzban, amelynek helyi joga nincs, italmérés vagy kä\^md^s megkezdi a munkäjät, a häztulajdonos az elöirt taksän kivül még 1000 -3000 dinärig terjedö pénzbUntetéssel sujtatik. (Folyt: köv.) Vérsztvena. Rojar v Januari. Csirävno szo vcselé toga hipa na rob^ztvo obszojene, nyf osznävlanye sze zsé na konci toga meszeca. dönok zacsne. Te mocsneNe familie zsé zacsnejo mladice delali. Pazili moremo, na; sze vöhoud ne zasopa, är je friski zrak za vcselé prvi. Naimrecs v tiszti kaptäraj sze tou näjgda zgodi, steri vöhoud je na kaplära szpoudnyem tä+i narejeni, är sze tü mrtve vcselé naberéjo vküper. Csi tou napamet vzememo, nahitroma je odsztränimo odtisztec, är sze zgodi, ka sze roj zadüsi, — szamo brez rogätanya, ne mejsajmo ji v nyi zimszkom pocsinki. Pazimo pa, da tüdi i rojä neprijätelje naj nccsinijo tou. Misi, szinice, zsune i vuge delajo v tom vrejmeni naivecs kväi a. Pomogoucsnoszti roje häbajmcj od tej sztväri. Naimre v eti mrzli cäjti pazimo csi bi nej dobro odenjeni bili roji. — K szprotolejtjasnyemi deli sze zse zdaj priprävlajmo. Rème i kaptäre delati je zdaj naipripravnejse vrejmen. Neszpo-zäbno sze pa v tej drigi vecseräj od rojarsztva teorije, estimo doszta. Zühväla. Vszem, ki szo pri priliki szmrti moje preliiblene tiivärisice mi bolecsine z tälje-mänyom aH v drugoj formi vtisati sze trü-dili, nyim tempoutom povem najlepšo zahvälnoszt. Zsalüvajoucsi mouzs : VACLAV PLAČEK vörar. M. Sobota, 3. jan. 1924. FLISZAR PAVEL vörar v M. SOBOTI (Pri Türk kresmi) Dobijo sze vszäkevrszte vöre po niszikoj cejni i vöre sze poprävlajo sz ednoletnov garancijov.Dobijo sze ,,Batrije"i„Kaménye!" Kiipi zlAt i szrebro! Hirdessen a Mörszka Krajinä-ban mert hirdetései eredménnyel järnak HRANILNICA v MURSKI SOBOTI Prej — Ezelött M U RASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÀR _(SZTÀRAGASZA) ___ Z VRSÀVA V S Z E BANCSNA DUGOVÀNYA MINDEN BANKSZAKV\hBA VÀGÓ ÜGYET LEBONYOLIT. V ZVÉZI ÉRDEKK0Z0SSÉGBEN Z-JADRANSKA BANKA BEOGRAD"