Poštnina plačana v gotovini.
Márkisevci, 1922. deczember 3.
Lejtnik 1.
iiumera 7.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsiJo do nouvogfa leta : Domá /s	Din. 4,
V	zviinsztvo Din. 14.
V	Ameriko Din. 17.
Inserati za Q c v. '/„ D. Pri vecskrát popüszt.
SZKA
Vérszíveni, poiiticsni i
AJINA
kulturni íjé dni k.
Reditelsztvo t opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1'— na 6 sztráni Din. 1*50
Rokopiszi sze ne vrnéjo.
Nas vérsztveni
polozsáji i zseleznica.
Tak dúgo probanye, pogucsávanye i odládsanye, kak pri toj z-nouva delati maminyávanoj zseleznici, stera bi nas de-nésnyi teski vérsztveni polozsáj merodájna ;bila pobougsati, je nika speciálnoga. Do-tícsni faktorje szpoznajo té zseleznice, tak [vérsztveno, kak vojszkestrategicsno po-trejbcsino i dönok sze pa vlecsé, odlaša, tesko ide naprej i boug zná, jeli sze vcsá-kamo, ka de vozila aii pa nej escse edna [zseleznica z M. Sobote.
Dobro je znána nasa vérsztveno zadii-isena krajina, z ednim tüdi bozsen szol-[dacski strategicsnf presztor, ali ka bi szol-dacska, ali káksa drüga obiászt na toni bila, da sze naj kak nájprvie zvézse nasa krajina z drugirni krajinami ? Tákse oblászíi nejga. Ali miszlite ka je, moutna voda nej dobra za ogen gasziti? I csi bi nász šteli rejsiti z nase denésnye vérsztvene tezs-koucse, bi nej dobro bilou z ednov polszkov 'zseleznicov tou vcsiniti? Hja zadosztno bi bilou i nebi kostaio telko, kelko materiála ergyacsa pogyej tam, naszamoscsini vktip iszkiajeno ali na zemli tá vtégnyeno, brez hasznovite potrejbe i szlüzsa vérsztveni dobrout.
Zse tri lejta moremo trpeti té, z-ne-máratnoszti zhájajoucsi krízs; zse tri lejta i moremo vsze prefál odávati i drágo küpii-tvati, tiidi naso márho mantrati i ceszté kvariti. Kelko bi bougse sztao nej szamo kmet, • nego tüdi málé placse drzsávni csesztnik i mester, delavec, csi bi zse pred ftrejmi lejtmi vtégnoli edno vouszkopárno [zseleznico, vdiljek po glávnoj ceszti od M. Sobote do D. Lendave. Kelko szkúz, sztaranya i nevoulivanya bi sze prekrátilo sztém, je nezracsúnano. Povejmo, csi rávno boude v krátkom tá zseleznica narejena od M. Sobota—Ormož i tecsasz bi nej vrejdno bilou tou ináio napraviti? Dotecsasz escse doszta vodé sztecsé po Mőri i doszta milijon sze potrosi zobsztom, na škodo liidsztva.
Dobro bi szi bilou malo premislávati ober toga doticsni goszpoudom, ár de do tisztigamao dobro vöponücana, po tisztom pa tüdi trbej naprej pomágati liidsztvo, nájmre te szpoudnye krajine. Tüdi mo i mi zgornyi prisziljeni na D. Lendavo i preobrnyeno, hoditi i zaszilo, dokécs driige zseleznice nede, szmo rešeni od nanikoj-idejnya, po tisztom pa mámo zvézo cejle krajine specielno csi bi sla ta narédjena po ovoj glavnoj ceszti: M. Sobota — Martjanci — Dobrovnik—D. Lendava.
30—1
Z bougse hizse za
VUCS E N S KA
eden pojbár sze nájmle.
lmé sze lejko zvej v Stamparii.
A mi gazdasági
helyzetünk és a vasút.
Oly sok próbálás, tanácskozás és ha-lasztgatás, mint ennél az újonnan építendő vasútnál van, a mely hivatva volna súlyos gazdasági helyzetünkön segiteri, az valami speciálitás. Az illetékes körök nagyon is jól tudják ennek a vasútnak szükségességét ugy gazdaságilag, mint stratégiailag és mégis halasztgatják, nehezen halad előre, s Isten tudja megérjük e azt. hogy induljon még egy vonat, újonnan építendő sínpáron M. Sobotából.
Gazdaságilag elnyomott, maradi vidékünk jól ismert, de a még annyira hangoztatott rossz, stratégiai terep ép ugy nem készteti a katonai, mint nem a népjóiét és szociális, nemkülönben közgazdasági helyzettel törődni köteles hatóságot, hogy erre vonatkozó intézkedéseket tegyen. Ilyen hatóság nincs.
Ha nincs tiszta viz, zavaros is jó a tűzoltásra. Ha nincs rendes vágányu vas utunk, szüknyomtávu, tábori vasút is megfelelne, ha szivükön vise'nék Muravidék súlyos helyzetét, ha gazdasági leromlottságából, tönkremenéséíűJ ki akarnák szabadítani. Bizony megfelelne, elég volna, de nem is kerülne annyiba mint a mennyi értéket tönkre tesz rajtuk a rozsda, kitéve az idő viszontagságainak, ott heverve haszontalanul, pusztán, hasznos cél szolgálása nélkül.
Már három éve kell szenvednünk ezt a hanyagság, nemtörődömségből eredő nehéz állapotot, már három éve kell terményeinket olcsón adni, szükségleteinkel drágán venni, egyben állatainkat kínozni s amúgy is rosz utainkat rontani. Mennyivel jobb volna egy ily szükségvasut is nemcsak a kisgazdára, kisiparosra, hanem hivatalnokra, munkásra egyaránt, ha már ezelőtt három évvel ez megtörtént volna, az országúton lefektetve M. Sobotától - D Lendaváig. Mennyi fájdalmat, jajgatást és könnyet tartott volna ez vissza és hány milliót takritott Volna meg vidékünk lakóinak, — az ki számithatlan. És ha rövidesen megépülne az Ormož - M. Sobotai vonal, akkor is helyénvaló lenne ennek a megcsinálása.
Az ilietékes fórumóknak kellene egy kissé gondoikodniok efölött, mert eltekintve attól, hogy addig is alaposan ki lenne használva, azután is kell elősegíteni a népjólét gazdasági haladását, különösen a vidék alsó részében, a mely abban az esetben nem fogja élvezői a tervezett vasút előnyeit. Maga a felsővidék is azért továbbra utalva lesz némileg Lendvára és ellenkezőleg. Mégis, mig más vasutunk nincsen, evvel a kicsivel is mentve lennénk, gazdasági tönkrejutástól, azután pedig a vidék össze volna kötve, kivált, ha azon a főúton haladna, a mely M. Sobotából —Martjancon —Dobrovnikon át vezet D. Lendavára.
Dilemma.
Bojiivanye prouti drágocsi, bojüvanye za dra'gocso ; zagovárjanye consumenta, zagovárjanye producenta, tou pítanye dá v zádnyi dnévaj vládajoucsim nájvecs dela i brige. Ali da sze vszáki za szvoji dosztojr.ikov cíle bojüje v-prvoj vrszti, jo prineszé tou delo v tou najvékso dilemmo. Vszáka kotriga ti vládajoucsi tisztoj massi scsé pomocstí, po stere miloscsi i porciji je doszégno szvojega denésnyega pozványa csészt nosziti, ali tak neprílicsno, ka, csi bi escse doszta gosztejse bilou zsaklaplátno, bi sze vő pokázao v zsákli odávanoga mácska skrambeo i tak neprakticsno, kak brezvaden vracsitel, steri neiscse temel betega, nego krátkovidno vrácsi to rano, bolezen, kak poszledico betega, za steroga volo betega zvrácsili tüdi nemre. Ali ednouk sze pa tou tüdi lehko odpusztí. Glavno je li tou, naj toga temel-noga betega poszledica zavré, csi glih szamo do csasza ár mandátum na konec ide i kamcsi bár naj na naszledüvajoucsi volítvaj med maszlagü-vanyom, frázami voutom doszégnejo.
Z edne sztráni szo pa jáko prílicsna tá v z-nasi dácsekoron sztaparirani zsamatni sztolcaj szedécsa goszpoda. Dobro razmijo taktiko. Z velikov szíiov náiprvle podrázsijo tiszte dugoványa, stere szo dohodki drzsávne casse, kakti: tobák, szpice, carino, zseleznicc, dácso i t. d. i gda-tou zgotovleno májo, pridejo z velkov lármov pobijat drágocso tak, da naednouk z dvá sztráni morejo nájdti pávra i polodelca scsegét. Ali nej pá li páver plácsa gori, da vláda vsze té poszredno i neposzredno sze pávra tikajoucsa dugoványa podrázsili. Ali je nej páver áldov tüdi, gda scséte na edno példodenem sésztgyezero koron vrejdno szvinyo, stirigyezero koron vouzne vámé navrcsti i tak bi szamo on mogao gori plácsati, gda szamo dvejgyezero dobi meszto séstgyezérk ?
Te sze pa lina pávri jezdite? Jeli naj plácsa poszredno i neposzredno »neznáno« dácso vszigdár vecs i vecs, ali za szvoj pridejlek pa naj dobi po vasi dobroutaj dén od dnéva menye i menye. Ka scséte sztém doszégnoti ? Jeli szirmastvo, znícse-noszt pávra, da naj hodi v oblejki Fárao-ja od-vejtki ino sze tak loucsi odvász, kí szte pa dönok po nyega dobrouti prisli na tou meszto z steroga ga zdaj tak ravnate, da naszlejdnye szi niti opánke nede mogao kupiti.
Vsze znamejnya nam tou dájo kázati i csű-titi. Ali ka bi zsé doszejgamao tüdi tak, z od pávra notri plácsanoga pejneza eden mali mester, rokodelavecz kakso podporo doubo, kakti drzsávne mastne, po fái procenti pejneze za povzdigo nyeg-voga sztána, ali dácseprouszti benzin, tou szmo nej csiili. Tomi bi nej prouti bio máli vért, ár té napuni k-nyemi szlísi i tak csi nej, neposzredni, dö nok poszredni haszek má zs nyega. Tüdi sztána pobougsanye je nej viditi pri invalidi i máli szlüzsbe-nikaj, Kama pa te vsze tou ide?
Míszlite da páver tou nevzeme na pomet i da vam boude pri volítvaj pá na vas mlin gono vodou ? Bloudite sze v tom, tü sze vam potere nozsa spic, ár sze prebüdí z doszedásnyega szna, hrbet obrné tisztim i v szém vam, ki ga za nousz pelate gda pa ednouk do cila pridete, — ga za-vrzsete. Odvrzse vász tüdi pri dánoj priliki, ki doszta obecsávate i naszproutno csinite; zavrzse vsze one, kí od gízdoszti, zmozsnoszti, velikáske mánie ali z-szebicsni námenov vász podpérali bodo. Tak prineszé páver vász escse vékso dilemmo.
Dilemma.
Harc a drágaság ellen, harc a drágaságért ! Sikraszállás a fogyasztóért, sikraszállás a termelőért,\ez ad mostanában legtöbb dolgot a kormánynak. De mert mindenik a saját érdekeltségéért küzd, hozza ez ügy őket a legnagyobb dilemába. Mindenik azon a tömegen akar segíteni, kinek kegyelméből és adójából viseli resortja tisztségét, de oly ügyetlenül, hogv ha még sűrűbb lenne is a zsák vászna, a szeg mégis kibújna rajta, küzd oly gyakorlatlanul, mint a prakszis nélküli orvos, ki nem a betegség alapokát keresi, hanem egyszerűen annak következményét gyógyítja, természetes hogy minden hatás nélkül. Azonban most az egyszer ettől el lehet tekinteni ugy-e? A fő az, hogy valamely betegség folyományaként nyílott seb, ha rövid időre is, de behegedjen, mert a mandátuma vége- , felé jár s legalább a következendő választásokon ismét lehet maszlagolni s hasbólbeszéléssel voksot szerezni.
Egy részből azonban ügyesek az adókoronáinkból össze tapacirozott bársonyszékben ülő urak. Nagyszerűen tudnak taktikázni. Legelőször megdrágítják a doliányt, gyufát, vasutat, vámot, adót stb. szóval mindazt a mi állami jövedék s a mikor ez megvan erősítve, csak akkor jönnek nagy lármával a drágaság leküzdése elleni harcai. De itt ismét a gazda szivébe döfik a tőrt. Vagy nem ismét a gazda fizet rá, a mikor a hatezer koronát érő sertése után négyezer korona kiviteli vámot akarnak kivetni, vagyis ennyivel kevesebbet kell kapnia érte ?
Tehát csak a gazdán nyargalásznak. Ugye fizesen több adót, mint eddig, de kapjon terményeért kevesebbet, hogy ne öltözködhessék fel, hanem j különbözzék a ministertől legalább ís ruházatban, ! — elszegényedve járjon Párad ivadékának öltözékében. A jelek ezt hagyják következtetni, egyben éreztetni, de hogy már az eddig is igv befolyt összegekből egy fillérnyit is fordítottak volna a j kisgazdával szorosan összetartozó kisipar támogatására, az nem tapasztalható. Még eddig nem kapott egy kisiparos állami gépet, olcsó kamatú I kölcsönt, adómentes benzint, pedig ezt a kisgazda nem ellenezné, mert igy látná a kisipart fellendülni, a miből a kisgazdánakis ha nem közvetlen, de közvetve haszna volna.
A következő választásig nem veszi észre a paraszt az óriási adóemelést, a felemelt sertésvámba pedig beletörődik, gondolják, ugy-e? de beletörik a bicskájuk éppen itt, fel fog eszmélni a paraszt is, majd lóvá teszi azokat, kik őt orron vezették eddig. Miért nem engednek a magas ministeri fizetésből, miért másznak a szegény földművesre? S itt gondolkodóba kell, hogy ejtse a »nem törődömséggel« gondolkodó kisgazdákat. | Taszítsa el magától adott alkalommal az ily ígérgetőket, később pedig elnyomójukat, hogy még nagyobb dilemmába ejtse őket, az ilyenek felé érdekből, nagyzási mániából, beképzettségből gravitáló gazdatársaival együtt.
Ka je pa tou?
Oda je Boug csloveka sztvouro, je nej csinio rázlocska med cslovekom, ergo tüdi i mí nej- i szmeli tou csiniti. Ali od tisztoga mao sze je zse doszta preobrnolo. Tak tüdi meszto ednoga gye-zika dnesz nezracsúnano gvezikov jeszte, csi drügo niti nevzememo za temel, szamo tou i razdelitev lüdsztva na národnoszti, je zse tou zadoszta letörni, csi pred ocsmí scsémo drzsati cslovecse bodoucsnoszti prilozsnoszt, ka csloveka szamo kak szvojega blízsnyega mámo postiivati, ali nemremo dopiisztiti tou, ka bi tiszti tühínec znasi vűszt naj kiüli v-nása.
Tak je tüdi tou pri nász dneszdén, gda je doszta brez csészti szlűzsbeni lűdi i dönok szo vprejdnoszti tiszti, s eri szo nej eté drzsáve pör-garje i nej dácsoplacsníki i dönok prvotoszt dobijo pri zavüpni, pocigovorni szlűzsbaj i zametávlejo ete drzsáve lűdi i csesztnike.
Ruszi, tej od drzsáve cártani dnesz-víitro do v is k a pridejo. Nameszto tiszti csesztnikov, z ste-rimi sze zse kelko-telko zarazmiti známo, vö je posztísznejo ruszi, z sterimi mo sze z nouvics mogli vcsiti gűcsati i ki do sze v té csészti szpu-nyávanya vrejmenaj vcsíli prebrodjávati naso latinszko píszmo i píszanye. Delo de nyim pomali slo i tou more naszledüvati nücanya vecs moucsi i tüdi vecs vödaványa. Sto tou plácsa? Tiszti lehko v koga interessi i z-rendeiüvanyi sze je tou zgoudilo ? O nej! Národ, té vbougi národ plácsa.
1 na etoga lüdsztva pejnezi povejszite na nyega sinyek csemére i tezskoucse.
Vö z ruszami, vö z-vszákoga meszta, gde szamo nas cslovek má bidti! Zdaj zse na pod-govornoszti puno posto tüdi rusz pride? Ka pa escse? Lehko bi postüvali lüdsztva dobrouto, lehkouto i tüdi szvoji csesztnikov.
Tou térgyamo, ali kak náj prvle!
Hát ez micsoda ?
Mikor az Isten megteremté az embert, nem tett különbséget ember és ember között, ergo nekünk sem szabadna ezt megtenni. De azóta sok megváltozott. Így az akkori egy nyelv helyett ma megszámlálhatlan sok van s ha mást nem is veszünk alapul, csak ezt és a nemzetekre való feloszlást, már ez is elegendő ahhoz, ha a létérdeket tartjuk szemelőtt, hogy ennélfogva az embert csak mint embertársat becsüljük meg, de nem engedhetjük meg, hogy az az idegen ki vegye szánkból a falatot.
Igy van ez ma nálunk, a mikor sok a kereset, állásnélküli egyén s mégis előnyben részesülnek, a kik nem ennek az államnak adófizetői, lakói, polgárai, de adnak neki bizalmi állást felelőségtelies állást, mel'őzik pedig a sok tisztességes idevaló egyént.
Az oroszok, a dédelgetettek ma már fölénybe kerülnek. Azok a hivatalnokok helyett, kikkel ma már megtudjuk értetni magunhat, kiszorítják őket azok az oroszok, kikkel újra kell majd tanulnunk beszélni, s a kik e hivatásukban fognak majd tanulni latin betűket silabizálni s a kiknek emiatti lassú munkája dupla erőket, ennélfogva dupla kiadást von maga után. Ki fizeti ezt? Az-e, a akinek érdekében és rendeletére ez történik? Dehogy, a nép, az istenadta nép fizeti. S e nép pénzéért a népnek sózzák nyakába a mérgelődést, és nehézségeket.
El az oroszokkal, el mindenhonnan, hol a j mi polgáraink csak lehetnek. Most már a felelőséggel járó postára is orosz kerül? Hát még mit nem ? Talán tekintenék kicsit a nép javát, köny-nyebbséget, saját polgárainak, hivatalnokainak pedig jólétét.
Ezt követeljük, de mielőbb!
aiiAszi. — hírek.
Personszke glászi. Dr. Albin Qregorec je imenüvani za okrajnoga vracsitela v G. Lendavo. Meszto prejkvezeme I jánuára. — Franc Qamerc doszedásnyi spitálszki opravitel v M. Soboti je z szlűzsbeni razlogov volo premesztsen v obesino bolnico v Ljubljani. Na nyegvo meszto je imenii-vani zse ednouk tü bivši upravitel Anton Gorečan.
Vlom. Kücsán Sándor Stánjovskoga vérta, z leszá narejeno kiejt szo neznáni touvajgye ponoucsi podkopali i odneszli szo vsze vnyej bodoucse dugoványa, kakti pšenico, melo, i ponyávo, v 7000 koron vrednoszti.
Zcsemériti je stela Skerlák Terezija z Stá-njovec szvojo sznejou tak, da nyej je v mlejcsno krumpisovo zsupo csemér zmejsala. Szneja je nikaj nej szumlejla i gyejla je, ali da je pár zslíc hráne pozsrla, vcsaszi je poznala medlouvnoszt v tejli i míszlila szi na tou ka je csemér notri. Taki szo poszlali po Križevskoga vracsitela, kí je zsen-szke zsaloudec vözéprao i tak od szmrti obráno.
IVirtelnoszt. Némeíhy János, vp. vucsitela j zsena roj. Percze Matdd v Törnisci 32 lejt bívso : i postüvano vucsitelico szo 23. t, m. z velkim tálgyemányom poznaneov na vekivecsen pokoj szprevodili-. Mouzs i devetero decé jo zsaliva. — Naj nyej bode pocsínek miroven.
Nouzsic. Nej dávno z Preizoszkoga dela pri-doucsi ml. Zrinszki Franc z Gorice, je v pijanoj sztávi v niksem pejneznom dugoványi k szvojega szovrazsnika hizsi, na dom Horváth Jánosa soli i tam szi szvajo iszkao. Gda sze je té sztarec nej steo zsnyim szvajüvati, i da szi je té mladénecs dönok csémere szpuniti steo, je sztarca obíno i v-nyega nos z-eejla, obri szreá notri szmekno. Sztarca zsena i vracsitel, toga gyunáka pa temlice pazitel obravnáva.
Szekolejranye,
stera szo prvle pri : „Első Magyar", „Hazai" pri „Nemzeti" drűzstvaj zvézana je
„HERCEG—BOSNA"
jugoszlovenszko drűzstvo vzelou prejk. Za sterogí volo sze postüvane sztranke opomínajo i proszijo naj naobarvanye szvoji dosztojnoszt, obvéznict (kötvényeket) pri toga drüzstva zavüpniksztvi pr
Ascher B. i Sin-i v Murski Soboti, kak náj prvle notri pokázsejo
„Herceg-Bosrta" Orszacsko Szekolejranye
drűzstve Zagrabecske podrüzsnice ravnitelsztvo
Pá zse touvajgye. Berke Ivan, Vanečkoga ríh-tara je z velkim lajanyom pesz zbűdo, i gda je prisao vö, pesz je zse nej mogao na glász lajati, ár szo nyerni touvaji nikaj táksega dáli pogyeszti! oni szo pa na dvérni sztrzsüjt premínouli.
Személyi hirek. Dr. Gregorec Albin ki van
nevezve Felsőlendvára kororvosnak. Hivatalát jan. 1-én veszi át. — Gamerc Ferenc, az eddigi M. Sobotai hórházi gondnok szolgálati okból áthelyeztetett Ljubljanai közkórházhoz:, s helyébe Anton Gorecsan neveztetett ki véglegesen a M. Sobotai közkórház gondnoki állásra.
Esküvök. Bedics József dolnjalendavai kereskedő, november hó 27-én vezette oltárhoz Kardos Mancikát, Kardos József helybeli vaskereskedő leányát. Sok szerencsét kivárnunk. — Lipics József Szlavenszka Bank tisztviselője, helybeli aranyifjuságunk tagja és a Kemény-kávéház egyik fentartott asztalának rendles tagja, november hó 30-án esküdött örök hűséget a morávci evang. templomban Kühár Sárikának, tesanovei Kühár József földbirtokos leányának. Egyet azonban a »M. K.« olvasóiknak elmondom, hogy Lipics József kitűnő papucs-férj lesz, erről meggyőződtem. Mint megboldogult vőlegény korában történt egyik este a kávéházban ülünk fentartott asztalnál, tekintettel, hogy a cigaretta megdrágult azt mindenki tudja, Lipics egyet gondol magában és azt mondja,| tudják meg, hogy a mai naptól fogva többet nem cigarettázok, de aztán később megtudtam kerülői uton. nem azért mert a cigaretta megdrágult ha-: nem a mennyasszonya megtiltotta néki és ő mindi jó fiu szót fogadott és ebből láthatjuk, hogy Lipics lesz elsőrendű papucs-férj. No de hagyjak abba a tréfát, mert a jóból is megáirt a sok, kívánunk néki az uj élethez minden jót és sok szerencsét!
Betörés. Kücsán Sándor sízabadhegyi gazdá-j nak kamaráját ismeretlen tettesek éjszakaa idején aláásták s elloptam abból búzát, lisztet és pony-j vát 7000 korona értékben.
Megakarta mérgezni. Skerlák Teréz szabad-J hegyi lakos mennyének ételébe (tejfölös krumpli-íj levesbe) avval a szándékkal, hogy eltegye a \ábalól mérget kevert bele. A fiatal asszony minden gyanú nálkül nekifogott az evéshez, de rögtön észre vette,I hogv van valami a levesében, rmért rosszul érezte magát, egy pár kanál leves lenyelése után. Mindjárt orvosért küldtek Tótkeresztiurra, a ki gyomormosással megmentette az életnek.
Halálozás. Némethy János ny. ig. tanitó nejei szül. Percze Matild Tuniscsa község 32 éven át volt tanítónőjét f. hó 23-án helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Férje és kilenc gyerí meke siratja. — Nyugodjék békében.
Ismét a tolvajok. Berke Iván vaslaki birót a kutyája felébresztette nagy ugatással, de amire ki-j ment, kutyája már nem tudott hangossan ugatnij mert a tolvajok valamit megetettek vele, ők pedig! ajtó nyitás hallatára elillantak.
A bicska. A most nem régen németországi munkáról hazatért ifj. Zrinszki Ferenc halmosfői lakós boros állapotban valami pénzügyből kifolyó-; lag haragosának, Horváth Jánosnak lakására ment,: a kivel veszekedni kezdett. Mivel az öreg ezt nemi akarta, a fiatal hős pedig a boszuját mégis kitölteni akarta, az öreget átölelte és ölelés közben a bicskát az öreg szive fölött beléje szúrta. Az öreget felesége és orvos, a fiatal hőst pedig a börtönőr ápolja.
A biztositások,
ílemi) melyek régente az Első Magyar, a Hazai s Nemzeti Biztosító Társulatoknál köttettek, a
„Herceg-Bosna" ugoszláviai intézet tulajdonába mentek át. A ísztelt felek felkéretnek, hogy a kötvényeket saját rdekiikben a társulat M. Sobota-i főügynökségénél
Ascher B. i Sin régnél minél előbb mutassák be.
„Herceg-Bosna" Országos Biztositó Intézet 6—1	Zagreb-i fiók igazgatósága
Szrdcá zahválnoszt
laj vzemejo vszi, ki szo pri zsalosztnoj priliki lepozáblenoga mojega tüvárisa i ocso nasega nrtelnoszti v-zgübicski i boleznoszti nasoj tál-ímánye prikázali. Za stero naj po etoj pouti fzemejo naso globoko zahválnoszt.
Fürst Lajosa vdovica
i famílija.
Köszönetnyilvánítás.
Mindazoknak, kik felejthetetlen jó férjem és [apánk elhunytával, bármely uton részvétüket fejez-pék ki, ezúton mondunk hálás köszönetet.
özv. Fürst Lajosné
34-1	és családja.
Vérsztvena.
Gazdálkodás
Az alma eltartása orosz módon. Az érett egészséges almát tisztára megmossuk s ha megszáradt tiszta hordócskába rakjuk, mig egészen tele lesz, akkor leöntjiik sós vizzel, ugy, hogy az almát egésszen ellepje, ezután befenekeljük. Ha azonban még a fagyos idő nem következnék be, tegyük jégverembe, vagy más hideg helyre. A sós víz ugy készül, hogy 25 liter vizben egy közönséges ivó-pohárnyi sót oldunk fel, az egészet felforraljuk s miután lehűlt, ráöntjük az almára. Szokás a vizhez egy kiló rozs- vagy búzalisztet is adni, a mi az almának savanyu izt kölcsönöz; ha pedig az almát édesíteni akarják, mézet vagy cukrot adnak hozzá.
Földibolhák és levéltetvek ellen. A kémények és kályhacsövekből gyüjtsük össze a kormot és törjük össze jó finomra. Tavasszal aztán, mikor a földibolhák ellepik a veteményt először vizzel megöntözzük azt, utána ráhintjük a koromport, a mitől a földibolhák és levéltetvek el fognak távozni. Ugyanilyen eredményt érünk el a dohány porával, melyet rózsafák, cserépvirág tetvei ellen használunk.
Az ablak izzadása és befagyása ellen Hogy télen az ablakok kellemetlen izzadását és befagyását elkerüljük, keverjünk 26 rész gyenge spiniuszt és 1 rész glicerint s az ablaktáblákat egy puha bőrdarabka segélyével ezen folyadékkal dörzsöljük be.
Tádejvanye gyábok po ruszoszkom. Zdrave, jrejle gyáboka na csíszto zaperémo i esi szo sze oszűhsil«, szkladémo je pazlívo v csíszti lagvicsek, lo stríjoma i dolejémo je z oszolenov vodouv tak, jla voda zakrije gyáboka, po etom pa z dnom jbro zadelamo lagvícs. Csi bi escse mogoucse nrzsnyeno vrejmen bilou, tecsasz je denimo mrzlo meszto, ali v ledenico. — Tá oszolena eda je: na 25 litrov vodé edna navádna vinszka ttpica szolí, tou gorzavreti dámo i gda sze razkadi, vlejémo na gyáboka. Májo návado tüdi med Du vodou 1 kg. hrzséne ali psenícsne mele zmej-ati, stero gyábokam kiszilino dá; csi pa scsémo náj gyáboka szladkoucso dobijo, zmejsajmo vu odou cuker ali méd.
Prouti zemelszkim bujám i lísztjávíísam.
Syesztejo zgoraj imenüvane málé sztváré, stere am v ogracsekaj doszta kvára narédijo ; prouti |£m sze pa etak lehko bránimo; Szprávlajmo v-iper z rourov szahe i na drouvno z-menimo, jiotém pa na szprotoletje, gda tá sztvár oblézse aszajenyé, namali szpolejmo tou zaszajenyé i po-orimo na nyou szahe. V-krátkom té málé sztvaré breminéjo. Tüdi tou doszégnemo z tobácsnim prá-pom, steroga i tüdi pri scsípki i csrejpni korinaj jröcamo prouti tém sztvarom.
Csi okna mokra gratüjejo ali z-mrzávlejo, z-fiejsajmo v-küper 26 tálov szlabejsega spiritusza i tál glicerina i ouken glazsojno z-ribajmo notri ednim falácsicskom méhkim ledrom, v tou te-loucsíno namocsenim.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1922. nov. 30.
Blágo — Áru.
100 kg.	Pšenica—Buza ....	K	1500
» »	Zsito—Rozs.....	»	1400
» T>	Ovesz—Žab.....	»	1100
D *	Kukorca—Tengeri		1000
D D	Proszou—Köles . . . •		1000
T> »	Hajdijna—Hajdina . . .	s	1000
» »	Oraoka—Bükköny . . .	»	1400
» »	Otroubi(psen )—Korpa (buza		800
» »	Szenou—Széna . . . ,		900
> »	Graj—Bab.....	>	1400
» »	Krumpise—Burgonya . .	>	400
>	»	Detelcsno sz.—Lóhermag			»	-•
»	»	Bikovje	J —Bika	u <J	J	20-26-
	»	Telice	S —Üsző	i> ■0	»	20-26'
»		Krave	o —Tehén		»	10-16-
>		Teoci	J —Borju	3 CO		26-32-
»	»	Szvinyé	.g —Sertés	2 .(D	»	50-55-
>	»	Mászt 1-	a—Zsir I-Ő.		D	130*
»	»	Zmoucsaj--Vaj , .			»	110-
1		Belica —	Tojás . .	1	»	3 i
Pejnezi —
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
Pénz.
= Kj 260-= » 12 — = » —-39
Blizsánya szenyá. — Közeli vásárok.
Murski Soboti 6. deczembia.
Szlüzsbena naznanila.
V Pasteur-ov spitao za volo vrácsenya, na racsun Min. Národnoga zdrávja sze pelati zkre-diteranov vozsnyov, je po odrédbi Min. zaobraőája št. 3106 z dnévom 19. X. 22. szamo tak dovoljeno, csi máta tak -betezsník, kak nyega szpreva-jács od veske, ali policijszke oblászti objavo vu duplikáti z rédnim pecsatom ; poszebi pa szpreva-jács more meti notriszpíszano v objavi da szprq-vája betezsníka tá, ali pa ide po nyega. (San. Upr. 27. XI. št. 2084/pr.)
Bívse Monárchije predbojnszke obvéznice (kötvény) poszojila, stere szo lasztniki doszejga mao nej dali podpíszati i doj stemplati, tou morejo do 15. dec. 922. vcsiniti ár, sze vecs termin ne po-dűzsa i neprestima pravica do toga. Tüdi sze zastemplajo tiszte, stere szo doszejmao v kauciji, ali ovak v tüiínszkoj drzsávi bili i zdaj szo v lasztnika rókái i nej szo zastemplani, ali od drűge drzsáve zse zostemplani. — Tou sze ne tícse bojnszki obvé/.nic poszojila. — Prosnye, z za-dosztnimi stemplinmi i z prilozsennni obvíznicami vréd poszlati: K »Qeneralnoj direkciji drzsávni dolgov v Beogradu«. .. *
Hivatalos kivonatok.
A volt Monárchia háború előtti kölcsön-kötvényeit, melyeket még eddig tulajdonosaik nem bélyegeztették le, 1922. dec. 15-ig alá kell iratni és le kell bélyegeztetni. Lebélyegzés végett be kell mutatni azokat a kötvényeket is, melyek külföldön voltak letétben és onnan vissza kerültek tulajdonosaikhoz, tekintet nélkül arra, hogy a kötvényeket a külföldön már lebélyegezték-e vagy sem. A külföldről behozott és le nem bélyegzettekre is vonatkokik ez. — Hadikölcsönkötvényekre ez nem vonatkozik. Ki e határidőig nem él ezen jogával, többé nem veszik figyelembe. — A kérvényt, megfelelő bélyegekkel, a kötvényekkel együtt, az államkölcsönök vezérigazgatóságához Belgrádba küldendők. (Hív. lap 118. sz.)
Máh glászi,
Brivec
Konrád Donko pouleg Turkove ostríje v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vörar 2~7
Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tüdi odávle batríje za lektricsne lampase.
Küpüjem	26_3
divje závce, fazune,~szrne in vszefelé drügo divjácsino po nájvéksoj dnévni cejni. Türk József M. Sobota.
35_i	Vszáke
féle szladcsec sze dobi v-cukrázdi pri Nóvák Sidonii. Kakti: ledice, rázlocsna szpecsenyá (sütemény) torte, k-gosztüvanya i k-razveszeljávanya prilikam na zselejnye i zrendelüvanye; na koledne (bozsics) drejvice vszáke féle drobís, vsze v-náj prebránejsoj i fájnoj posztávi po primérnoj cejni.
^^ Q=JJtL=D ^^P
) Popolna strojna oprava za parno žago, dobiti se more takoj.
Jugoslovansko importno in eksportno podjetje inž. RUDOLF PEČLIN.
) Maribor, Tamburjeva ulica 4.	ali	Telefon: Interurbán 82. i
Podružnica MURSKA SOBOTA,
CEH & GASPAR Telefon: Interurbán 2.
zastopstvo
F
if^in)


Dr. JAN SEDLÁCEK
okrožni zdravnik sze je stalno naselil v~ Radencih in ordinira dnevno v hiši gosp. Jurkoviča.
krajínszki zdrávnik sze je priszelao v Radájnce i ordinira vszáki dén v hizsi goszp. -durkoviča.
23—3
f$


KEOSMAEJE!
Sztáro, od leta 1921 belo sztolno i rizling vino, tiidi I. vrszte Lötmerszko novo vino sze dobi po nájnizsisoj cejni v vinszkoj peovnici. 24—3
Nádai József, M. Sobota.
----
Na velko í Na málo I > *
Meszou, spej, rrrászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Pridtei sz-probajte, zadovolni te! Nagyban!	Kicsinyben!
Hust, szalonát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz elégedve !
20- 2
Klanica sze odprla
i po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro.
JOSIP BENKO.

A vágóhíd megnyílt
s napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
BENKÓ JÓZSEF.
15—6
Steinkol esaren pa erjávi
Bükovo vogelje za kovácsé Drva vszáke vrszte
Portland cement sze dobi po fái cejni pri
CZIPOTH VIKTOR-i
trgovina z leszotn drvami in premogom v MURSKI SOBOTI
21—4
Cstite "Mőrszko Krajino"
Dobro blágo!
Pál blágo! § Jó áru!
Olcsó áru!
Naznányam
postiivanomi obcsinsztvi, ka szam oudpro baoto v Püconci (gde je prvlé posta bila) i na velko prebéranye gyeszte: vszefelé moški i zsenszki stofi, vunat, cájgi, právo lenovo plátno za blazine, szrakice, parhet, drukano, belo i vszefelé drugo plátno. Dobi sze tüdi: gotovi zimszki stofani i ledrni kapúti, gyűnye, roubci, „Anker" konci i. t. d. : : : : po nájfalejsoj cejni. : : : :
Skrabán Iván,
TiszteletteT értesítem
a n. érdemű közönséget, hogy Battyán-don (a posta helyén) üzletet nyitottam s nagy választékban raktáron tartok mindenféle női és férfi szövetet, ceigot, delint, valódi lenvásznat párnáknak, ingeket, flanel, barhet és kékített vásznat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők „Anker" cérna stb. a legolcsóbb árban.
Puconci (Battyánd)
(gde je prvle posta bíla — hol a posta volt.)
Rédna dvorba
I
Pontos kiszolgálás!
I
Velika zaloga vse vrst prvovrstnih
BAKRENIH KOTLOV
pri podružnicah W WEISS,
Varaždin Uska ulica 5. Ljubljana Sv. Petra cesta 33. Maribor Trg Svobode, delavnica za vsakovrstne bakrene, kovinaste izdelke in aparate, ter cin cinje nje vseh v
to stroko spadajočih predmetov. Brzojavni naslov Kupferweiss Maribor Telf. 309 j1 tekoči račun pri Slavenski banki Maribor.
wZa vsa svoja izdelane predmete jamčim 10 let.
Singer
S iuger
nmsím za síVarjye
Amerikanszki Singer masíni za sívanye
sze dobijo za Prektnurje v trgovini
3RATA RUMEN
§fW
• MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192.1 (Pouleg birovije.)
Dobijo sze tiidi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
lil	^m
Velka zaloga pohištva!
Vsakovrstnih spalnic, jedilnic, sob za gospode, salonskih garnitur, kakor kompletnih garnitur za pisarne Vam nuidi po fal ceni Produktivna zadrugjai mizarski mojstrov Maribor z. z. z. z.
•20—4	Telefon 341.
Solidno blago !	Cene zmerne !
Na odajo je
eden 5 HP Máv lokomobil i kompletni 6 HP Marschal garnitura, v dobro m sztáni^ predbojnszka konstrukcija. — Kűpim p: eden 5—6 HP szamidoucsi lokomobil.
Poszredovnik honoriram!
Eladó
egy 5 HP Máv lokomobil és egy teljes 6 Hlj Marschal garnitura kifogástalan áilapoíbai háború előtti gyártmány. — Ugyanitt keret tetik egy 5—6 HP magánjáró megvételi
• •	r
KUHAR ISTVÁN
posta M. Sobola.	MARKIŠEV
Prekmurje
Közvetítőket díjazok!
32-
Prejkmőrszki kalendárium je
Dober Pajdás
—' - sze dobi vszepovszédi.
i 33--1