MURAVIDÉK
Poltnlna plaCana v gotovini
MO
Vérsztveni, politeismi i kulturni tjédnik.
Céna — Ara^l'25 Din
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Let. V. Évf.
^lárkisevei, I926, december 26.
Broj 52. Szám.
Bo'zícs...
Kí z veszeljom, kí z 'za-losztjov, ali vendar szmo sze vcsakali znővics bo'zícsnoga szvétka, krsztsansztva veszéli őszvetek : őszvetek rodjenyá odkü-pitela gresnoga szvetá. Obvesze-lívi őszvetek, ali né v denésnyem vrémeni.
Stiri bo'zícsni őszvetkov je prenoszilo cslovecsansztvo za vrémena szvetovnega krví prele-jávanya, stirikrát szo bili té szvét-ki — po znamenitoszti veszéli — za denésnyi národ puné fzalosz-ti, 'zúkoszti. Na konci szvetovne bojne, na zádnyi bo'zícsni vecsér szi je cslovecsansztvo racsúnalo i domislávalo, da je v znaményi: »Díka bojdi bőgi na visíni, mér na zemli i vu lüdé dopádnenyé« hényalo grozno kríprelévanye, príde részam te vekivecsen mér na zemlő. 'Zalosztno ali isztina, toga sze je pa né moglo docsakati.
'Ze te őszmi bo'zícs szvetí-mo po toj szvetovnoj bojni, ali — 'zalosztno — té tak za'zeljeni mér escse i dnesz nemremo v'zí-vati. Escse i dnesz v nikaksoj zadtislívoj nemérá atmosferi'zivé-mo, kak edna szkisnyáva sze te-'zí zanász oblacsina nemérnoszti, ki po vnőgi konferencijaj né da bi sze razvédrili, nego sze escse i bole gomolijo z szvojov ne-varnosztjov. Med térni v bojni obvladajőcsiini dr'závami, stera vecs korá'zije má do konjukture, narédi neverjétne sztopáje do drűge dr'záve, z sterim né da bi sztvárjale za'zeljeni mér, od steroga pa számé tak p'ogősztoma gucsíjo, nego szo rávno tiszti neprílik zacsétniki, ki grozijo tak imenüvani mér.
Zanász Prekmurce poszebno nevalá nemérnoszt Kíne, medsze-bojno dreganye Italije z Francozi, né popüsztlívoszt Francije Nem-csiji, tűdi ne natelko Patrionat Italije med Albanijo. Mi z-szvo-jega voszkésega sztáliscsa moremo glédati nase okőlice neméren őszvetek bo'zicsa. Csi ga vu toj voszkésoj nasoj domovini nenáj-demo, szezná, da nász vsze ovo 'ze hladnése püsztí.
Nedocsákamo sze, da bi szi eden bo'zics k nyega znamenitoszti primerno mérno mögliosz-vetiti. Nieden bo'zics szkoroda je né mino brez politicsne zmes-nyáve i burkanya méra. Neszrecs-ne politike rúd je tak vugibki, da
vszáko leto more pridti do nemérni őszvetkov bo'zicsa. Dnesz ne orszacske politike rúd dela zburkayo, ali za orszacske politike prisesztno vöidénye sze tira tá neszmeren politicsni boj oblásztni volitev, kí pa bi mogao bidti bole lokálnoga poména, kak
pa sztrankarszkoga zaletávanya, za nas haszek i mér, mér bo'zícsni, na lüdsztva zadovolsztvo. Bi 'ze ednők cajt büo, da sze národ táksega bo'zicsa vcsáka, bo'zics ki je primeren historiji i znamenitoszti.
Ponarejeni pénezi krő'zijo!
'Ze pred dobrim mészecom sze je nikákim né dober vido jezero dinárszki pénez, csi ga je nóvoga dőbo v rőke. I gledajte, meo je isztino.
Preminőcsi meszec 29-ga je z-Csakovca ső domő Vince Gábor, kí sze je vrno v krcsmo k Škafar Matiji v Odranci. Taki za nyim je priso v krcsmo tüdi niki Raušl Alojz z-Rucmanec pri Sv. Tomaži, z sterim szta sze pa tak dr'zala, tak da bi sze niti nigdár poznala nebi. Po krát-kom csaszi sze pa vendar v gucs vzemeta i szi po konjszkoj küpcsiji zacsneta pogovárjati. Gda szta 'ze preči v gucs prišla, je Raušl za obá edem po litra vina narócso. Vcsaszi potisztom pa Raušl plácsa szvoje i onoga spriccer i tüdi pő litra vina, ali z jezero dinárami. Krcsmári sze je vszevküper malo szutnlivo
vidlo, vendar pa je né vcsíno záto nikaj. Na drügi den pride nazáj Raušl, i proszi od krcsmá-ra nazáj jezerodinárszki bankovec „ár nyerni vendar nebőde trbelo drővni pénez". Vszeedno szi pa premiszli, i právi, ka vezdaj 'ze naj osztáne tak.
Po tom vnógom fretanyi z tem pénezom, szi krcsmár premiszli célo delo, i ide k 'zandá-rom v Beltince, gde célo delo naznani. Po neobtrüdjenom zasz-ledüvanyi sze nyim je poszrecsi-lo nájdti pajdáse razsüritele po itnéni: Alojzija Tomačiča z-Ra-dislavec, Žnidarič Jo'zefa z-Grab ino Vincenca Gaber i nyegovo 'zeno i mater z-Odranec (pri Csrensovci), ki je vsze zaprla 'zandermerija v Ljutomeri. Pene-ze szo falzificérali v Medzsimur-ji. Raušl-ja je doszémao né nájdti.
Za vládo je Dávidovics dőbo mandát.
Uzonovicsova pogájanya szo sze ne poszrecsila. — Za Dávidovicsa tüdi né vövidénya.
Uzonovics doszedásnyí mi-niszterszki predszednik, kí je z vládnov krizov 'ze dvakrat dőbo mandát za konstrueranye nőve vláde, kí bi dale delala, je znővics vrno mandát krőni. Koali-cijszko vládo je nikak né mogao posztaviti, kí bi za delo bila i
steroj bi sze radikálna sztranka podvrgla, toda z sterov bi szküp-no delati stéla. Sirse koalicije je tak posztaviti né mogao, ergo je dobleni mandát vrnóti mogao. Z posztavitev nőve viáde je vövi-dénye málo z Davidovicsom.
Földrengés Liszabonban.
Vasárnap délután két óra negyvenöt perckor Liszabonban erős földlökéseket éreztek. A lakosságot nagy pánik fogta el, az emberek a házakból kimenekültek az uccára és a közeli hegyekbe. Az egyik külvárosban az asszonyokat válságos őrjöngés fogta el, földre vetették magukat és hangosan imádkoztak.
A földrengés emberéletben nem okozott kárt, az épületek
nagyrésze azonban megrongálódott. A város egyik iskolája beomlott, de szerencsére a romok senkit sem temettek maguk alá.
Je vsze mogőcse ?!
'Železnica je edna moderna ná-prava. Vendar pa vszáka modernoszt hénya moderna obsztáti, csi neprevidno ravnamo 'znyőv.—
Vszáki lukszus |je drági, tő sze zná. Orient express i brzovláki szo tüdi drági, ár sze cstéjo med lukszus. Csirávno je tő napácsno mislénye, ár szo té vláki za obcsno trgovinszko dugoványe velikoga pomena. Vszeedno pa naj bőde ka szo i kakšni, vendar je zagotovleno, ka pri té vlákaj dr'záva nájvecs zgűbe má. Pri oszebni vlákaj drzáva tüdi nezaszlű'zi, zaszlü-'zi pa pri teretni vlákaj, za prevá'za-nye blága, ki obednim pokrijejo zgübo pri drügi vlákaj. Koncsno je pa vszeedno za obcsni ínteress, za blagor lüdsztva i za napredüvanye tr'ztveno-ga i vérsztvenoga dugoványa, :zelez-nice morejo bidti i kémvecs ji je, tem bőgse je za napredek dr'záve.
Nikak sze pa nemremo pomiriti zavolo toga, zakaj májo nase železnice takse nerédnoszti, kí tő moderno nápravo poni'závajo. Poszebno sze vidi tő pri nasi vicinálkaj. Príde gda scsé, ide gda scsé, szirmasko obtrüd-jeno prebiválsztvo, potniki pa nevejo káksega réda sze naj dr'zijo. Csi pre-rano pridejo, morejo hoditi szem ino tá, ár v nezakőrjenoj csakálnici nem-rejo presztáti tisztoga mraz i. Míszlimo ka sze je 'zeleznica v lüdsztva blagor narédila i né za mantránye národa ; ergo csi za pripomőcsek zgűbe pri 'zeleznici v tak velikoj meri príde v racsun národ z dácsov, bi vendar na-mesztno bilő nikelko kamenoga vo-gelja dati za grejenyé csakalnic tém-bole té, gda szo nisterni urádniki na vagőne „lífrali" tá drzávni premog. Ali sze vezdaj more znővics na národa kő'zo notri prisparati tő . . ?
Csi sto urádnik scsé posztáti pri dávcsnoj oblászti, more prakticérati v dávcsnom urádi i tüdi izpit vlo'ziti. Tő je faktum. Vezdaj szamo tő nemremo zarazmeti, v kakso formo je té mogőcse tő, ka je dönok dávcsna obiászt kakedna vísesnyi fórum d^vcsnoga uráda? Tő pa szamo Szloveniija je mogőcsna na kaj táksega, tü jesztejo takse delikateszne sztvari ka v dr'záve drügi krajinaj nepoznajo. Na ja, ovak pa bi pár lűdi menye trbelo plácsati. Szamo ka oni tő dr'závi na dácsnikov kő'zaj duplisko notri prine-széjo. Csi bi davcsne oblászti nebi bilő, bőg dragi, sto bi dőbo procente za vőzvujano nővo dacsno podlago ? . . .
* # *
Ka csi ^nebi telko liszt bilő vio'zeni za oblásztne volítvi, kelko oblásztni kotríg nüca nas okraj, jeili bi te nebi mogli telko kotrig d jbiti? Na cse je edna líszta escse vecs, té je bole gvüsno, — lddí za nősz vó-diti.
* * *
Vezdaj, gda -ze elektrika té dni zgotovlena bode v M. Szoboti, szi na köpködőtéri zgucsávlejo, ka szi lűdje, kí szi miszlijo ka do bete'zni, !ze léko nabérajo vküper péneze, i narőcsijo „Roentgen aparat" za spitao, ovak ga tak nebode nigdár.
Karácsony.
Ismét előttünk karácsony" szent ünnepe, az igért Megváltó születésének emlékünnepe. Az ég angyalai örömmel röpentették szét a világba a Megváltó megszületését, s az emberiség nagy megelégedéssel vette tudomásul. Őrültek, mint mi őrülnénk ma, ha közébünk jönne egy „megváltó" egyeniség, ki a mai kor bűzlött levegőjét megtisztítaná, ki szenvedéstől megmentenné a mai emberiséget, a ki képes volna és elég erös ahhoz, hogy a mi süppedő gazdaság-politikánk szekerét jobb útra terelhetné.
„Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberiséghez jóakarat«, — szólott az ének Krisztus születésekor. S ámbár az akkori emberiség javára minden beteljesedett, kérdeznünk kell, vajon mindez megvan-e ma. A fékeveszett emberiség mai generációja gyéren gondol dicsőítésére annak, ki a Megváltót küldé „Békesség e földön? — az nem ismert valami, egy tág fogaíom. Hol, mikor és kicsoda törekszik arra, hogy az emberiség között békességet teremtsen e földön, mikor, az dgoizmus célja éppen az, hogy a békétlenségben, a zavarosban jobban tudjon halászni. »Jóakarat az emberiséghez« ? — rég elfeledett szállóige. Ki, mikor akar lenni jóakarattal az emberiséghez, mikor mindenki jobban szereti önönmagát, mint felebarátját. És ha van jóakaratú ember egynéhány, vájjon mennyire érvényesülhet az, mikor a mindenkori pénz árán kővel dobáltatnak meg Amilyen örömjelentőségü a mai szent karácsony ünnepe, ép pen olyan szomorú kerettel van körülvéve annak képe. Hány családnak nem jut asztalára még barna betevő falatja sem, mikor a dúsgazdagok a sok váiógatni-valótól veszítik el étvágyukat ? Hány szegény gyermek nem tudja, mi az a meleg ruha, mit ilyenkor hozhat a Jézuska, mellyel emlékeztetni lehessen őket eme nap jelentőségére, mikor a nép nemjóakaróinak gyermekei va-gvontérő játékokkal szereltetnek fel annélkül, hogy eszükbe is juttatnák azt, faiért és minek jeléül kapták az ajándékot, A koldusbotra jutott hadirokkant ott ül szomorú emlékekkel hideg szobában minden télire való nélkü', mikor a békétlenséget szitok ettől meggazdagodva dőzsölnek légtisztitott kandalok mellet. S ha mindezeket összegezzük, akkor nem kaphatjuk eredményül : „Isten dicsőítés, földi békesség és jóakarat az emberiséghez" kel-lendő jelentőségét, az az emberi szivekben agyonrozsdásásodott,
követőre alig talál. Azért ilyké-pen a mai karácsony szomorú a nép ielkékben, várjuk a szebb,
örömteljesebb karácsonyi ünnepeket, mikor a hirdetett ige újból megvalósulásra talál.
Mi a gazdasági egyesület szervezete?
F. év dec 5-én fotyt ie a „Gazdasági egyesület |m. sobo-tai fiókjának" évi közgyűlésé Bár az időjárás kedvezőtlen voltával lehetne érvelni és érvel sok tagja az egyesületnek, hogy nem jött el a gyűlésre, miért a gyűlést gyéren látogatottnak kell minősíteni, de ez nem ok az érvelésre. Sajnálatosan kell tehát megállapítanunk azt, hogy akkor, amikor a gazdák érdekét senki nem hordja szivén, s a gazdák maguk sem törődnek mostoha sorsuk megjavításán, ezért csak saját magát okozhatja a mi gazdánk. Lehetne ugyan megokolni az elmaradást, s jóllehet ezt is mint okot hozza fel sok gazdatársunk, hogy a gyűlés hivntalos nyelven való lefolyása értéktelenné teszi az ügyet. Ez nem állja meg helyét. Mindenkinek, ki tagja az egyesületnek, joga van a gyűlésen anyanyelvén felszólalni, kérdést intézni, útbaigazítást adni, illetve kérni. Ezek tehát nem okok az elmaradásra, minden gazdának nem csak joga, de kötelessége az ily gyűlésen megjelenni, mely politikamentes, gazdasági érdekbői tartatik, a szorosan vett gazdatársadalom támogatására.
Sajnosari kel! megállapítanunk egy második tény téves voltát is.
Sokan vannak, kik azzal az egyszerű érveléseel akartak kiválni, mint tagok, az egyesület kebeléből, hogy az hivatalos lapiát nem tudják olvasni, illetve azt nem értik meg, már pedig husz dinárt csak azért a papírért kiadni sok. Ez tagadhatatlanul téves felfogás s csak szomorúan vali rá gazdáink tájékozatlanságára, s létérdekével való nemtörődömségére.
Azzal, hogy husz dinárt az egyesület pénztárába valaki befizetett, nem mint előfizetést adta a „Kmetovalec" cimü lapra, meiy-nek szövegét „nem érti meg." A husz dinár befizetésével csak mint
tog lépett be abba az egyesültbe, melynek egyedüli célja és hivatása lévén az, hogy segítsen azon a társadalmi osztályon, meiy az állam alapköve, de azért minden más irányú védelemtői ki van zárva Ez az osztály a kisgazda-osztály, kinek szomorú helyzete csak ugy változhatik jóra, ha jön n belátás, hogy az erös és k^mo'y tömörülésben találjuk meg azt az erőt, mely tönkremenés mai veszélyes lejtőjéből kiránt. Ez a cél s nem az újság, melyet az egyes tagok nem a husz dinár fejében, hanem mint az egyesület tagfai kapják meg.
Az az erkölcsi erő, melyet képvisel egy erős szervezet, bő vebb magyarázatra nem szorulhat akkor, ha elébünk állítjuk azt a munkások, iparosok és kereskedők, nem kü önben más szakkokba tartozó szervezeteket, melyek erös és fegyelmezett voltuknál, fogva már annyi szép eredményt mutattak fel. Ámbár számuk elenyésző kicsiny, viszonyítva állam nyolcvankét százalékát képező földmivességhez mégis amazoknak van már érdekeiket képviselő kamarájuk, csak éppen a számbelileg erösebb, anyagilag pedig rosszabb lábon álló gazda-osztálynak nincsen.
Miután mindez még nekünk nincsen meg, az egyesület cé'ja addig is olcsóbb és kipróbált mü'rágyakkal és magvakkal segíteni a tagoknak, drágább gépek kikölcsönzésre való beszerzése, gálic, marhasó, gyümölcsfa-cseme-ték stb, kedvezményes áron való szétosztása, állatd'jazásokkal stb. fokozni a gazdasági haladást. Mindezek önsegiíség jellegű feltételek ahoz, hogy az egyesület tagjai sorából egyetlen gazda ki ne vonja magát, mert ha számos taggal erösbbödünk, csak akkor élhetjük el azt, mi helyzetünket jobbra fordíthatja s szavunknak hiteit és nyomást ad ott, hol erre szükség van.
A már ;«.ogboU;g*,dett maihák (melyekeu már a megbetegedés külső jelei is mutatkoznak) számára pedig az itteni állami állatorvosaknál kaph-üó a „Disíol", mely biztosan gyógyít, ha rendesen és előirt mennyiségben használtatik. Egy ily kapsulának az ára Din 9-80, s minden 50 kg súlyra két ily kapsula szükséges.*) Természetes legjobb ha pontosan lemazsáltatik a beteg marha, s az orvosságért maga a gazda jön el, ki a kHlendő ntasitást az orvosság használatához maga kapja meg. Az orvosság reggel éhgyomora adatik be a marhának s csak olyan „Distol" kapsula, a mely nem lett megsértve. (Járási főnökség 8478/2 sz. rend.
Málymételyes szarvasmarhák.
Ujabb értesülések szerinti a szaivasrnarhák málymételyes megbetegedése mindinkább terjed, s nemcsak a Lendva folyó mentén fekvő kösségekben, hanem máshol is. A kár már eddig is felbecsülhetetlen. Okai ennek a nagy kárnak maguk a gazdák, kik nem keresnek idejekorán segítséget az illetékeseknél, az államtól erre a célra rendelt közegeknél.
Málymétely betegség nem kötelező bejelentésre, s emiatt
nem is lesz marhazárlat elrendelve. A málymétely gyógyítható. (De nem akkor, mikor már minden el van késve. Szerk.)
A gyánus állatok részére, (állatok melyek még nem mutatják a betegség külső jelét) van a gazdasági egyesület raktárosánál, Čeh és Gáspár M. Szobota, szer, az u. n. „Elzema", melynek egy kilogramja 40 dinárba kerül, s 4 5 szarvasmarha részére elegendő. Felvilágosítást ott adnak
*) 50 kiló súlyig kap 2 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 50—100 kiló súlyig kap 4 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 100—150 kiló súlyig kap 6 marhakupszulát, felosztva 4 napra. 150—200 kiló súlyig kap 8 marhakupszulát, feloszt/a 4 mpra, 203—250 kiló súlyig kap 10 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 250 -300 kiló súlyig kap 12 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 303 -350 kiló suly'g kap 14 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 350—400 kiló súlyig kap 16 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 400-450 kiló súlyig kap 18 marhakupszulát, felváltva 4 napra, 450—500 kiló súlyig kap 20 marhakupszulát, felosztva 4 napra, 500— 550 kiló súlyig kap 22 marhakupszulát felosztva 4 napra, 550 600 kiló sulyic: kap 24 marhakupszulát, felosztva 4 napra. — A (szerkesztő megjegyzése.)
Glász i—Hirek.
—	Vszem našim p. cstitelom ino napréplacsníkom veszéíe bo-'zícsne szvétke 'zelé — Reditel-sztvo i Oprávriistvo „M. Krajine."
—	Növolétna voscsila, kí v nasem
liszti name uyávajo priobcsiti proszimo da tö najkeszné do szréde, 29-gí t. m. prékdájo c právnistvi ali Prekmurski Tiskarni. Edna táksa anunca 10 Din sztáne.
—	Oszebni glász. Veterinárszki referent mariborszke oblászti g. dr. Raiar 2-Manbora sze rntidí v nasem okráji, zavolo razsürjene metelicsnoszti.
—	Elektrika v M. Sz. boti ja dograjena, 'ze szo jo 22-ga t. m. vö^raba-ti i 23-ga !ze zacsne povszédi, kama je napelana, z bloscsécsov szvetlőbov szvétiti, ua szrsmőto tisztim, ki nyé hasznovitoszt i Iescsécsoszt doligléda-jo. 23-ga vecsér je na té znameniten dén szküpna vecsérja v hoteli pri »Krónit.
Oszebni glász. Kak szmo dobro informérani príde na öszvetno otvoritev elektrike v M. Szoboto g. veiki župan mariborszke obíászti, dr. Pirk-majer, ki szi tüdi z-banketa tao vzeme.
—	Vpokojitev. Solszki upravitel g. Bajec, na osznovni dr'z s^li v M, Soboti, je vpokojeni.
—	Kokoši ze pá prevecs isesejo, ali vendar trgovci ne tak prevecs, kak tövaji. Vsze okőli sze lüdjé pritožujejo, ali na sziéd tővajov nemreio pridti.
—	Metu'javost pri govedi. Po novih iniormacij'jh razsaja metulja' ost med govedo vedn > bolj ia bolj, pa ne samo v občinah ob potoku Ledaw'e, tem-
več tudi drugje. Škoda na živini je že sedaj nepreeeiijvf. Krivi so pa po-sesiniki sr.mi, ki t. iščejo pravočasno pomoč pri me dajnih za to od države nastanjenih faktorjih. Bolezen rnetuljavost po zakonu ni obvezna prijave in radi tega ne bo zapora za promet z živino. Metuljavost je ozdravljiva. sumljivo živino, (živina, ki še ne kaže zunanjih znakov bolezni) ima v zalogi tuk. Krnet, podružnica pri tvrdki Čeh in Gašpar v Murski Soboti sredstvo »Elzema«. 1 kg. stane 40 Din. To zadostuje za 4—5 glav govedi. Navodila dajeta ta trgovca. Za že obolelo živino imata v zalogi tuk. drž. veterinarji »Distol«, ki sigurno pomaga, ako se ga pravilno in v pravih množinah vporablja. Ena kapsula stane 9 80 Din. rabi se za vsakih 50 kg. žive teže obolele govedi 2 kapsule. Ker pa se mora to sredstvo, ako hočemo imeti siguren uspeh jako previdno vporabljsti, naj pride vsak lastnik obolele živine sam po zdravilo, po možnosti naj poprej obolelo živino stehta da dobi prava navodila. Ta sredstva "»e morajo dajati živini zjutraj na prazen želodac. Distol v celih nepoškodovanih kapsulah.
Srezki poglavar št. 8478/2.
— Privatni žrebci. Na pod?tavi zakonitih predpisov o licencovanju žrebcev se razglaša, da morajo lastniki žrebcov. ki nameravajo v prihodnji plemenilni dobi spuščati svoje žrebce za plemenitev tujih kobil, prijaviti te žrebce najpozneje do 1. januarja 1927 pri onem sreskem poglavarju v čigar okolišu je žrebec postavljen. Pri zgia-sitvi črebca, ki se izvrši pismeno ali ustmeno, se mora obenem naznaniti: a) ime, priimek, bivališče in občina žrcbčevega lastnika, b) pasme in rod, starost in barvo, kakor tudi kraj, v katerem stoji žrebec. Opozarjam, da so za žrebce toplo krvnih pasem pod štirimi leti ia za tnrzlokrvne žrebce pod tremi leti splošno ne dajo dopustila za spuščanje. Svoječasno bodo razglasila drž. žrebčaraa kje in kedaj bo pregledovala komisija priglašene žrebce in dajala dopustila (licence). Pripominjam, da je razpisani rok 1. januarja 1927 skrajni rok ; na pozneje došje prijave se ne bo mogla ozirati. Veliki žnpan mariborske oblasti:
Dr. PIRKMAJER s. r.
lanyvilágítás ünnepélyesen kezdetét veszi. Vidékiek tehát mos már közelebbről és ha'hatósabban tanulmányozhatják hasznos és praktikus voltát, talán igy majd csak nekik is megjön a kedvük.
—	Mikor az államtitkár m ga is rendőr. E. hó 8-án TurniŠč0n járt Dr. Pernar belügyminisztériumi államtitkár. A délelőtt felyamán, — ünnep lévén — ellátogatott a templomba is. Innen kijövet a közeli korcsma előtt egy utcai bábjátékost talált, aki az isteni tisztelet alatt ott szórakoztatta a köréje sereglett ifjúságot. Az államtitkár megnézte a játékost, nki nem tudott maga felöl kellő igazolást nyújtani. — Ennek a következtében az államtitkár intézkedett, hogy a csendőrség a játékost azonnal vegye őrizetbe, ami meg is történt. Másnap pedig — mivel tellett a költségre, — bérkocsin vitték be a csendörök Dolnja Leodavára a peches szereocsejátékost.
—	A horvát parasztpárt helyiszerve-zete megalakult Turniščen. December, 8-án megalakult TurniSCén a horvát1 paravztpárt helyiszervczefe. Ez alkvj íomrnal Dr. Pernar belügyi áibmtitkár hosszabb beszédet mondott, melyben felhívta a figyeimet a közeledő tartó mányi választásokra. — A gyűlésen még mások is felszólaltak s a hallgatóság élénk helyesléssel kisérte a beszéd' ket. A gyűlés végeztével Dr. Per-nár és kísérete sok éljent kapott. -Tesiinócoa is megalakít itták, s benne sok erös klerikálista foglal helyet.
—	A tél Amerikában. Mint minden, ugy az időjárás is rendkívüli Amerikában. Azt írják az Amerikai hpok, hogy az „Egyesült államukban" az Atlanti óceán partvidékén már negyven év óta nem volt oiy hideg december hó első heíébcrs, mint az idén. A hőmérő néhol 26—30 Celsius fokot mutat a fagypont alatt. Eddig huszonhét megfagyott emberről tudnak. A folyók, tavak be fagytak, a hajózás rajtuk megszűnt. — Közben még n;igy hó zivatarok is vannak.
E 462/26. 3 gaVHBmi íiR^iíMill
—	Az igen tiszteit előfizetőinknek és olvasóinknak kellemes karácsouyí ünnepeket kíván a „Muravidék" - szerkesztősége és kiadója.
—	Újévi üdvözletek. Felkérjük azon t. kereskedőket és magánosokat, kik újévi üdvözleteiket az idén is lapunk által óhajtanák közöltetni, hogy asokat mielőbb, de legkésőbb kedden a nyomdában vagy kiadóhivatalunknál leadni szíveskedjenek. Egy ily közlés az idén csak tiz dinárba fog kerülni.
—	Személyi hirek. Dr. Pirkmajer maribori főispán - mint jó helyről értesülünk — e. hó 23-án résztvesz M. Szobota villanyvilágításának ünnepélyes megnyitásán s az ezt követő vacsoián. — Dr. Rajat tnaribori főispán állategésségiigyi referense járásunkban időzik, a járvánnyá fajult rnály-mételyes megbetegedés tanulmányozására s az ellene .való védekezés elősegítése végett.
—	Elektromos világítás M. Szobotá-ban tehát befejezett tény, ez beszéd tárgyát többé, mint kezdeményezés, nem fogja képezni. E hó 23-án a vil-
ražbe
oklic.
V pondeljek dne 10. janurja 1927 ob 9 uri in po potrebi naslednje dni se bode vršila v Cankovi javna drsžha v različ-nih premičnin : 4 konji več konjskih oprem, drv, različnega lesa, en tovorni autó, osebna au-tomobila. 1 kočija, več sani, 1 motorno kolo, več kletk za piščance, več zabojev za jajca, različnega sobnega in drugega pohištva, več opreme za pisarne, i p.Sdiui bilOj, 1 Šivuilli btruj, 1 žeiezna blagajna, m lične knjige, 2 lovski puški, več kadi, različni sodi, 1 klavir in druga godala, več tehtnic, in še mnogo drugih premičnin različne vrste.
Takoj z tem se bode pro-dajalo po javni dražbi v Pucin-cih večja množina surove in žgane opeke različne vrste ter več pohištva posebno pisarniške opreme.
Interesenti si iahko ogledajo rubežni zapisnik pri podpisanem sodišču y sobi št. 17 med uradnimi urarni do dneva dražbe. Predmete pa si lahko ogledajo dne dražbe in sicer eno uro pred početkom dražbe.
OKRAJNO SODIŠČE v M.
Soboti odd IV., dne 21. decembra 1926.
N o
v MURSKI SOBOTI =
■ IIMIMHII
V PONDELJEK 26 decembra
popoldne ob 3. zvečer ob 8 uri
II
Film o plemičima, koji su ~ zapravo gusari i gusarima, 9 koji su zapravo plemiči.
U glavnoj ulozi: MILTON SILLS.
DER SECTENFEL. s
ozor!!
Radi slučaja smrti se proda tik mesta Ormož zidan mlin na 4 pare kamnov, dva za izdelovanje fine moke, dva za navadno mletje. Za pogon mlina je celo leto neprenehoma dovolj močna votočna voda na razpolago,
V mlinu samem so tri sobe in ena kuhinja. Zraven spada še druga zidana hiša o' stoječa iz dveh sob, kuhinje ter podzemeljsko kletjo.
Gospodarsko poslopje obstoji iz hleva za 4 goveda, ter 7 sviniakov škfdenj.
K mlinu spada tudi 7 oralov zemlje in sicer njive, seno-koši, sadovnjak in Šume.
Posestvo kakor tudi mlin je zel^ v dobrem stanju, poslopja zidana in z opeko krita. Pogoji ugodni.
Natančneja pojasnila se pozvejo na licu mesta.
Ponudbe na upravo lista pod Br. 1001.
Več se pozve v PREKMURSKI TISKARNI v M. Soboti.
mwWiín
iCi v
izven Ormoža je na prodaj krasno posest/o v izmeri krog 7 oraiov; isto sestoji iz skoraj nove, lepe zidane hiše z strelovodom, krita z opeko, ima 4 sobe, kuhinjo jedilno shrambo, klet za zrnje in pivnico pod hišo. Zraven je gospodarsko poslopje, zidano in krito z opeko, hlev za govejo živino, 6 svinjakov, škedej, parma, drvarnica in koruznjak. Pred hišo je vrt zelenjavo, okoli hiše sadonosmk, kovačnica z vsem inventarjem in orodjem njive, travnik in gozd. Ka1 e 2 metra mimo hiše vodi elek-
. trična napeljava, ki bi se dala z majhnimi stroški vpeljati v dotično hišo, brez ko-vačnice se tudi oda. Več se pozve v PREKMURSKI
TISKARNI v Murski Soboti.
mBiniiBBin
VSTOPNINA : Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 Din., g in II. prostor 5 Dinarjev. Lastnik kina GUSTAV D I T T R I C H.
IHIIHIIBBIII
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — áfu.
LJUBLJANA dec. 23.
Pšenica-Buza Din 300—305 *Zito—Rozs » 205— Ovesz—Zab » 175 — Kukorica	» 185—
Proszö- Köles » 250— Hajdina	» 262—
S-onö -Széna » 75—95 Graj—Babcsres. »	275
zmešan—vegyes bab 100 — Krumpli	> 100—150
Len. sz. - Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm.» 2100'2500
BENKO: dec. 22.
1 kg.	III.	II. I. príma
Bikőv.) Bika |	7--	8-— 8 50 9"—
Teiice [ g Üsző [3	7 —	8 — 8 50 9 —
Krave ígTehén {5	3 —	—7-—
Teoci j Borjúi-3	950 1050
Szvinyé—Sertés	14'— 15"—
Mászt I-a— Zsirl-a. .	. 22 —28 —
Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
30-~ 25-— 1.25
Péneasi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga 1 líra . . . .
Pénz.
D.
06 — 0.0797 7-9?
1-67
2-46
Zürichben 100 Din = 9.12 sfrk
BMIIMIIWg«
VAJENCA
(inaša) z boiše hiže sprejme KOLOŠŠA JANOŠ čevljar v Murski Soboti.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini; 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. _ i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
M Á R K i S E V C 1 br. 20 —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— j
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal posta MURSKA SOBOTA.
Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik mii.c n v.vírr 'p P15fiz ai negyedévre belföldön 15 Dinar, külföld. 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár |J crri ként: szővegközt és nyilttér 150, renl 1—, aproh rdetés 0-70 Din és az illeti! Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Hogy lehet fokozni a tavaszi kalászosok termésátlagait.
A tavaszi kalászosok termésátlagai hazánkban egyáltalában nem kielégítők, úgy annyira, hogy termesztésük sok helyt ki sem fizeti magát, olyan csekély terméseket ad E gyönge .termésnek oka az, hogy hazánkban május vége felé többnyire szárazság állt be, a midőn tavaszi kalászosaink még nem fejlődtek anynyira, hogy a szárazság rájuk hatással ne volna. Továbbá, hogy a tavaszi kalászosokat, különösen pedig a zabot rendszerint olyan földbe vetik, a mely istálló trágyát régen kapott, a mely tehát tápláló anyagokban szegény. Ezeken a hibákon kell tehát javítani, hogy a tavasziaknál is nagyobb- termés átlagokat érhessünk el.
A javítás első sorban is abban áll, hogy minden tavaszi kalászos alá okvetlenül kell felszántani a talajt, mert az a taiaj a mely télen át felszántva van, sokkal több vizet fogad be mint az, a mely télen át felszántatia-nul marad. Ha pedig a talajban sok a viz, akkkor a növény a szárazságot jobban bírja el. Tavasziak alá tehát ősszel kell a talajt szántani és boronálni, hogy felülete mennél inkább elapró zódjék. Tavasszal nern szabad szántani, mert a tavaszi szántás nagyon elősegíti a talajban lévő viz elpárolgását, s igy a talaj kiszáradását. Ha van a gazdának tárcsás boronája, akkor azzal járasa meg a talajt tavasszal, s azután vessen, ha nincs tárcsás boronája, akkor használjon rugós boronát, extirpátort, vagy ezeknek hiányában hosszú fogú boronát, s járassa ezekkel keresztül-kasul talaját semhogy ekével menjen neki.
A másik oka a gyenge termésnek az, hogy a talajban a növényzet nem talál elegendő tápláló anyagot, mert az istálló trágyától nagyon távol esik az a tábla, a milybe tavaszi lett vetve, s újból megtrágyázni istálló trágyával nem lehet mert nincs, hanem igenis meg lehet trágyázni műtrágyával, szuperfoszfáttal, a mely rendszerint oly nagy terméstöbbleteket ad, hogy ára két-háromszorosan térül meg. A szuperf >szfátot is azonban ősszel, szántás előtt kell kiszórni a talajra, mert termés fokozó hatása
ebben az esetben sokkalta bizonyosabb, mintha csak tavasszal szóratnék az ki. Ha ngyanis ősszel szórjuk ki tavasziak alá a szuperfoszfátot, akkor a téli nedvesség feloldja a műtrágyát, s ha ilyen felolddptt állapotban van, akkor, a mikor a magot beléje vetjük, azonnal táplálhatja a gyökérén csirát. Ha ellenben tavaszra hagyjuk a szuperfoszfát kiszórását, esetleg szárazság áll be, a minek következtében a foszforsav nem oldódik fel akkorra, a mikorra a növényeknek éppen szükségük volna.
A jó gazdának tehát most ősszel kell a tavaszi kalászosok elvetésére is gondolni és tavasziaknak szánt talaját már most kell műtrágyákkal ellátni, azután megszántani és ismételten megboronálni.
^mm
Hamburg-Amei ikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal : Hamburgból| az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból—Kubába Hamburgból -Mexicóba Hamburgból Argentinjába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba. THlndennemü útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezérügynökség S. H. 5. részére
J. G. Draskovič, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3.,' úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, LJubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, TTletkovIč, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-ti ca. Nosi Sad, BltolJ és Dolnja Lendaván.
Óddá sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
velika fyion!jr nagy
KAVARNA IHBOIÍuKAVEHAZ
PREKMURSKA BANKA D. D.
(SZTARA GASZA) : MURSKA SOBOTA. ^^^ZH
53. ÜZLETÉV.
Befizetett alaptőke	Din
Tarlalék alapok	Din
Összbetétállomány	Din
Évi összforgalom	kb. Din
SAJÁT HÁZÁBAN.
1,250.000j— 40.000.-14,000.000.-600.000.000.—
T
UJEVTOL KEZDVE A BETETEKE
6—7—8 °|0-al
a betét összeg nagysága szerint kamatoztatjuk és fizetjük a betétei
után járó összes adókat. Prekmurje egyetlen pénzintézete, mely pénzügyminisztérium á'tal engedélyezve van idegen pénznemek (valuták) mint Do'lár, Frank., Lira, Márka, Font, Schilling és Magyarpengő vételére és eladására, melyeket jutányos napi áron veszünk és eladunk. Továbbá elfogadunk a bank szakmába vágó mindennemű pénzügyi lebonyolítást, tőzsdei megbízásokat, bel- és külföldi pénzátutalásokat pedig díjmentesen teljesitiink. Adunk előnyös feltételek és olcsó kamat mellett kölcsönöket be-keblezésre és nyilt hiteleket kezességre.

K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1PÜTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
irm'«...«.! ■■m OT ...........	„. —. !■ !■■!■ m HM i ■
KANADA -Kao I
B
i i i i
i
I
POLJSKI DELAVCI
POLJEDELSKE DRUŽINE
SLUŽKINJE!!!??? ■
Potovanje v pomladi 1927. v Kanado od konca februarja do začetka aprila po nad vse udobnih, dobrih in brzih parnikih.
v —v: ■U k	mfi	
■■(OT*-' ' "	-i r?;: •.8	HítíiJ
		8£Sé£ifMHÍ
I
S i
Dobra hrana in lepe kabine v tretjem razredu.
Zastopstvo za Slovenijo: J. O. ZIDAR Ljubliana Dunajska cesta 31. — Pojasnila tudi pri g. IVANÚ FORJAN,
trgovcu, Lipovci.	5
Studijska knjižnica
V Murski Soboti