Lét. IV. Évf.	Márkisevei, I925. junius 7.	Bi»oj 22. Szám.
Vendar pa zdá, gda bi ze pravico meli pricsakati kakso po-mőcs za Prekmurja vugodnoszt, bi 'zalosztno bilő v tő linijo delati sparanye i mogőcse nász, kí szmo sze pomőcsi dvanájszeto vöro docsakali, od pomőcsi sztem zavrnőti, ka „sparati moremo."
Nikak pa nemremo zatajiti vendar te zádnye vöre trősta ve szeljé, gda szam minister pripoz-ná dácse pretercsenoszt, szamo edno nemremo zarazmeti, zakaj je né povedo tüdi i tő: v tro-iménoga národa vjedinyenoj demokraticsnoj drzávi vszáki podanik ednáke pravice more meti i tüdi ednúko ohdácseni
bidti. Ali mogőcse g. minister neve tő, ka pőleg tisztoga, ka sze povprécsno povszédik vecs dácse placsüje kak pa v Srbiji i v Crnoj gori, mi Prekmurci escse sztosésztdeszét procentov vecs dácse placsüjemo, kak bi rédno bilő? Tő je escse niscse né povedao g. ministri, ka bi dönok on narédo v tomtáli pravico i bi sze nad lüdsztvom szmi-lüvalo ? Csi bi sze fő zgődilo, bi z ministra gővorom prevecs za-dovolni bili, vendar pa pri nag-lásanyi sparavnoszti krivicsno obtercsiti národ brez pomemb-nésega nászhaja, nász nikaj ne-obveszeli.
Agent provokatöri.
Gro'znye Orjunásov zavolo vogrszki napiszkov. Píszma ráznim Prekmurcam.
Sío prevzeme odgovornoszí za konzekvence?
Je vsze mogőcse!?
Minister financ,
ki je prva gláva nasega financi-elnoga vértüvanya, je zádnyo récs dao vu tisztom dugoványi, stera nász nájbole te'zí, récs od nasi dávcsni te'zkőcs. Poszlao je piszmo predszedniki financsni bud'zet priprávlajőcsega odbora, ki rávno zdaj razprávla dohodke i z-dátke za leto 1925/26, i stere do nam tüdi podlaga dávcsne obremenitvi, da naj odbor dela na tom, ka sze z-dátki na kém ménso mero szprávijo, ár je dávcsna bremen preszégnoia szvojo viszikoszt, dale nemre sztiszkávati 'ze itak prevecs ob-tercseni národ, koga dohődki szo sze preci poménsali.
Previdénye pretercsenoszti toga obdácsenoga národa ie tém véksega poména, ár je prislo z-kompetentnoga meszta, od oszebe koga récs je v tomtáli odločilna. Ergo odbor previden more bidti pri poedini nametáva-nyaj i predvszem meti more sparavnoszt na vsze krajé, vu vszé dugoványaj, kí bi dávek povéksali. ! gda tó 'ze szam financsni minisler more previditi i zagotoviti, je vecs kak gvüsno ka szo dávki ze doszémao pre-szégnoü tiszto mero, stero sze imenuje poštena obremenitev, ednákomerno obdácsenye vszé
Iprebiválcov.
Né je pa zadoszta sparav-Bnnszt na vsze kraje. G. minister bi szamo tam mogao prisziliti odbor na sparavnoszt, gde sze zaprávlanye godi. Prvlé pa kak bi na sparaven proracsuna sztáv-lanye je gori pőzvao, bi sze zagotoviti moglo, gde i kak sze naj spara. Miszlimo ka bi v-prvoj vrszti sparati na dispozicijszkom fondi, pri rázni oddelkaj, komis-sijaj odboraj itd. itd. trbelo, nikak pa sze sparavnoszt tak nesz-me razmeti, ka bi z proracsuna (költségvetés) szpiosnov, toda z povprecsnov sparavnosztjov rávno tiszte náprave i dugoványa mogle trpeti, stere bi tscse i vékso podporo i oszkrbo nücale
Mi Prekmurci nemremo pra-t viti ka bi nam doszedásnya dr-'zavna financielna nesparavnoszt ina velki haszek bila. Né szmo dőbiii doszémao niká drügo, kak rávno zeleznico i mőszt prék Möre. Csi bi tő né szoldacsije strategicsna potreba bila, je gvüsno ka bi tő tüdi nebi dőbiii.
Sztári pregovor je, ka sze vrábli neiovijo z bobnyom i rávno toj tnérnoj politiki mámo prišteti, ka sze je Prek-murszki národ vtrő v té nőve íazmere, kak pa nőga v novo obiitel, brez véksi incidentov, ka je pa v drűgi krajinaj na dnévnom rédi bilő. Tő je né bíla politika szlabe röke, nego politika pat-riotne previdnoszti.
Prekmurszki párod tüdi nema rad kakse incidente, témmenye nyerni je pa zatő, kaj taksega provokérati. Vendar pa tő nemremo potrditi, ka de natelko potrplívi, ka bi sze na nyem jahali. Záto je nyega csemerov nász-haj tem energicsnési, kém bole ga zatő priprávijo. Persze ka za vsza tiszte dogodka bodejo tak tiszti odgovorni, kí szo lűdi natő delo priszílili, Vendar je pa politicsne obiászti dtfznoszt, ka vsze takse nepríjétnoszti !ze v zacsétki prehiti, ovak szmo mislénya, ka je száma obiászt tüdi na pomőcs agent provokátorom, stero je do nyé menye dosztojno.
Na riszálszke dnéve szo. . nisterni lüdjé, rávnotak szamő ogengaszilno društvo v M. Soboti piszmejjQ „povelje dobilo od mesztne .Qjjune v M. Soboti z podpiszkom nyé predszednika, tajnika i 7. potrdov komandanta batalijonszkoga okruga Orjune v M. Soboti, da vsze napiszke "v magyarszkom jeziki od-sztrániti morejo v tré dnévaj, ár »žalijo narodni čut". To je prvi javen nasztőp Orjune v Prékmurji i je né interesen-ten záto, ka szo ta píszma razposzlali zavolo napiszkov, stero koncem-konca tak nema véksega poména. nego záto, ka szo vüpali jávno nasztőpiti zdaj, po zaszédbi v sésztom leti i gda znati moremo tő, ka tő ne szhája zavolo 'zal-jénya národnoga csűta té, gda szo medtémi néedni sürili za csasza volitev v grozni vecsinaj letáke:»Választóinkhoz !< Dokecs bi na té léko pravli. ka szo bile nepotrébne za kvarjenyé národnoga csűta, tácsasz pa nemremo povedati, ka bi kvaril' národni csüt tiszti vogrszki napiszki, kí szo obdr'záni
szamo za podaríívi szpőmenek, ali pa escse bole tiszti, ki urádno zapoved dájo zarazmeti taksim lüdem, ki drü-goga jezika nerazmijo, naj sze strófa tak z-ognejo léko. To je edina isztina i tő vszáka zdrava pamet tak zarazmi.
Vendar je v té piszmeni opomí-naj escse né nevarnoszti, szamo v tel-ko, kak pride do toga edno privátno drüstvo, ka tiszto obiászt, ki je odgovorna za réd szvojega okőlisa, kaked-no za podrejeni főrum posztávi té, gda odgovárjati za eventuelne konzekvence rávno tá obiászt bőde mogla. Záto z dobrim námenom moremo pitati polUicsno obiászt ka naméni vcsiniti 'ze zdaj, dokecs je né prekeszno, da sze onemogőcsi skodlívo delo posztranszki neodgovorni »oblásztev« i tak nadalnye gro'znye na skodo mérnoga dela, resz-noga národnoga csűta i dr'zavlanszke szlobode' na temelji od kralá poszvet-sene usztáve i obsztojécsi zákonov. Tő je szamo odnász pridőcse dobrovolno opominanye, z sterim odkriti scsémo razburjenye lüdsztva 'ze zavolo té prvi piszém, ki szo prišle od mesztne Or-iune v M. Soboti, da sze onemogőcsi nadalnye delo, ki bi mogőcse vékse poszledice melo, od steroga pa národ vsze odgovornoszt odrine odszébe.
Té predrecsi szmo povedati mogli tisztim, ki na skodo národne ideje z szvojov nepotrplivosztjov néednok radi vszecséjo pred v dobrom capási időcse delo, z sterim pobüdjávati prisziljávajo v národi naszprőtne míszli. To pa témbole, ár kak dobri národnyáki bi znati mogli, ka csi doszémao né, vendar pa 'ze dnesz po zaszédbi v sésztom letí more vszáki Prekmurec telko národnoga csűta meti, da previditi more, ka veren i lojálen tisztoj dr~ 'závi more bidti v steroj zivé i v steroj szi krüh pridela. Povprécsno dnesz 'ze tő tüdi zagotovimo léko da tak more bidti, csirávno ka sze tő z recsjőv í kricsanyom po cesztáj ne-naglása. Zagotoviti pa moremo ponov-
no, ka je tő nászhaj mérne politike, stere ték pokvariti z pretiranosztjov né trbé. Zagotovimo pa brez vszáke posz-transzke miszli. ki naj poszvéti v düs» tisztim, ki szamo odzvfina noszijo ná-rodnoszti znaménye.
To'zbe okol! vogrszki napiszkov. Kofjács sloszar je nigda v Bácovi ramáj sztanfivao, gde szi je tüdi, tákrát pa escse valáni, napiszek dao naréditi. Persze ka po zaszédbi je té napiszek z-briszati mogao, toda pre-béliti. Zmész medtem, ka je vrémena 'zelezen zőb trfipati zacseo szténo toga napiszka, sze je Kofjács !ze v szvojo lásztno hi'zo preszelo. Na i zdaj ? Zdaj né hi'znoga vérta, nego szamoga Kof-jácsa prisziljáva piszmeno povelje Prekmurszke »Orjune«, prebéliti té napiszek, csirávno na szvojoj hi'zi Kofjács
ze szlovenszki napiszek má.
-* *
*
Edem brivec v M. Soboti je tüdi dőbo piszmeno povelje, da naj v brlvnici sze nahájajőese vogrszke napiszke od-sztráni, ár »žalijo národni čut«. Na povelji je büo pecsat i podpisz koma-danta »Prlečko prekmurski bataljonski okrug Or-ju-na v M. Soboti.« Szezná, szirmák brivec, ki szlovenszki nevé, sze je odtoga pecsata tak presztraso, miszlécs da ga »batalijonska« komanda na >einrükanje< pozáva, ka je vesz nőcs né mogao szpati. Szrecsa je pa tő, ka szo nyemi na drügi dén razložili pošteni znanci odkoj jeszte gues, ovak niti na drügo nőcs nebi mogao szpati . . .
*
* *
Hodoska mladina je na riszálszki pondélek predsztávo stéla meti. Naj pa nyim niscse nemre kaj bo'znoga' ocsi-tati, tő predsztávo szo v szlovenscsini i v magyarscsini naménoli obdr'zati, v zvezi szlovenszki obmejni uradnikov. Zgodilo sze je pa tak, ka zaman na vsze prosnye obcsánov i uradnikov, sze je magyarszka predsztáva né dovolila, nego szamo szlovenszka. Tő je z-pretirane nacionalne sztráni na-mesztno. ali tüdi szamo tam, gde je vecsina prebiválcov v znányi urádnoga jezika. Zdaj sze pa prito žujejo té pre-biválci i dájo pitanye na competentno obiászt: »1 ) zakaj i v kakso formo je né dáno za tő predsztávo dovol-jénye ? 2.) Pitajo: ali szo né edne dr'zá-ve deca Hodoski i Dolgavaski pörgarje ki rávno na tiszti dén szo szlobodno obdržali magyarszko > Falurossza« predsztávo ? 3.) Ali néednáko plácsajo dácso, áldüjejo péneze i csi trbé krv na domovine oltár, ali sze né ednáko man-trájo i trpijo za vszákdenésnyi krüh i pre'zivlénye, pa dönok po edno létnom trüdapunom deli niti k-edno-vörnomi veszeljé nemrejo pridti záto, ka szo vőgri i dönok lojálni?«
K tomi komentára nemarno, tő zavüpamo na competentno obiászt i jávnoszt, vendar pa pripomnimo na po-mirjénye prizadeti, kak je od zgornyi pritožb razvidno, je obiászt respekté-rala tozadevne urgence »Orjune«, ka je pa v interessi národnoga zadovolsz-tva napácsno.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i X/f 1 IT) A\7TTM7 \7 Gazdasági, politikai és kulturni tjédnik.	|y| L-f M AV I I JU IA	kulturális hetilap.
Jegyző sors.
Hiába a sors csak kikeresi magának az áldozatokat, kikkel a sok közül is mostohábban bánik el. Ilyeneknek szemelte ki a volt községi jegyzőket is, kik ma, sok évi buzgó és felelőségteljes munkájuk mellett, a falnak vannak áliitva, ott állanak fizetés és állás nélkül. S hogy az ügy sürgőssége mellett a két érdekelt állam efölött napirendre térne, ahoz egyiknek sincsen kedve. Pedig hát ez mindegyikének erkölcsi kötelessége volna.
Miután az ügy sehogy sem akar dűlőre jutni, a türelmetlen, jobban mondva a megjáró fizetés kiutalására már régen megszorult helyzetük parancsára, már számtalan kérés, könyörgés, sürgetés után a közelmúlt nápokban két ilyen jegyző, a többiek meghatalmazottjaként is, újra a bizonytalan és költséggel járó útnak kelt Beograd felé, hogy elsírhassák újra azt a régi nótát, hogy hát az ő jogos kívánságukat intézzék el immár, mert biz isten közelednek a nyomor felé.
Most azonban, nem mint eddig, nem is Prekrnurje megválasztott képviselői utján keresik a megoldást, a szükséges protekciót. Most — sajnos — Vajdasági képviselőt csiptek meg, azzal próbálkoznak, s az utat már reményteljesebben tették meg. Hogy több eredménnyel-e, az más lapra tartozik, elég szomorú azonban megállapítani azt, hogy Prekmurjei voksokkal megválasztott képviselők kikerülésével kell a protekciót keresni.
Mi azonban azon a véleményen vagyunk, hogy a vajdasági képviselő is csak annyival segítheti előbbre az ügyet, amennyivel a most folyó SHS-magyar gazdasági tárgyalások folyamán ügyük a megérlelés felé közeledik. Vagyis, mert ez az ügy a két állam közös ügye, tehát rnig
a tárgyalások eredményes befejezést nem nyernek, minden szóért, utért és költségért kár. Miután pedig már az utódállamokban élő nyugdijasok ügyére sor kerüit, reméljük, hogy a várvavárí sok-sok akta végre elintézésre kerül. Végső terminusa
elérkezett, s a pár Prekmurjei jegyző, aki az ügyben érdekelve van, most már remélheti, hogy az ügy nem fog csak ügy maradni, hanem megoldott probléma, mely után a pénz kiutalása n:5r halasztást többé nem szenvedhet. Hisszük .és reméljük.
Szírájkkal fegyegetöznek a novi-szádi kereskedők.
Noviszadról jelentik: .Szombat délben a noviszadi kereskedők és iparosok száztagú küldöttsége jelent meg a kereskedelmi és iparkamarában, ahol a küldöttséget Mirosavljevics Koszta elnök és dr. Kocics Mirkó főtitkár fogadta. A küldöttség memorandumot nyújtott át az elnöknek és fölkérte, hogy juttassa azt et a pénzügyminiszterhez.
A memorandumban a noviszadi kereskedők és iparosok arra kérik a pénzügyminisztert, hogy fügeszszék fel azoknak az adóknak behajtását, amelyek
kizárólag csak a Vajdaságot terhelik. Azonfelül azt kérik, hogy a hátralékos adók behajtásánál a pénzügyi hatóságok kíméletesebben járjanak el.
A noviszadi kereskedők és iparosok kijelentik a memorandumban, hogy ha a pénzügyminiszter kérésük teljesítése elől elzárkózik, hosszabb ideig zárva fogják tartani üzleteiket és személyzetük egy részét elbocsátják.
A kamarai elnök átvette a memorandumot és kijelentete, hogy pártolólag fogja fölterjeszteni a pénzügyminiszterhez.
A bírák harca a birói függetlenségért.
A bírák országos egyesülete Be-ográdban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a bíróságok és államügyészségek szervezetéről szóló uj törvényjavaslatokat vitatták meg.
A közgyűlést Rieztics Velja sem-mitőszéki biró, az egyesület elnöke nyitotta meg. Rámutatott a birák súlyos anyagi helyzetére és a birói független ség biztosításának szükségességére. Bejelentette, hogy a birák többsége hajlandó kollektív lemondást benyújtani, ha a törvényjavaslatok a birói' áthelyezhe-tetlenség elvét érintik Egyik felszólaló felemiitette, hogy a miniszter a lemondással fenyegetödző bíráknak ezt válaszolta :
—■ Jó, vegyék kalapjukat és menjenek haza. Majd írnokokkal végeztetjük a bíráskodást.
Ciyorgyevics Jován, a szuboticai törvényszék birája azt hangoztatta, hogy az egyesületnek tovább kell folytatnia működését és meg kell erősíteni a szervezeteit.
Több elkeseredett felszólalás ezután reakciósnak bélyegezte a birákról szóló törvényjavaslatot és csodálkoztak azon, hogy a miniszter nem inkább a i ország törvényeinek egységesítéséről készített javaslatot.
A vajdasági államügyészek nevében Nikolics Richárd no^isadi államügyész bírálta a törvényjavaslatot és követelte az államügyészek elmozditha-tatlansága elleni intézkedések törlését.
Végül « közgyűlés határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely a birák áthelyezhetetlenségének megszüntetésére vonatkozik, teljesen alkotmányellenes és tönkreteszi az igazságszolgáltatást. Követeli a határozat a birák illetményeinek rendezését. Abban az esetben, ha a kormány és a parlament nem méltányolja az egyesület álláspontját, a határozat a következményekért minden felelősséget a parlamentre és a kormányra hárít
A galagonyabokor.
Elbeszélés. — Irta : B. J. II.
A jegyző kezet csókolt a deli hölgynek és röfögés forma hangok kíséretében mondá:
—	Nagyságos asszonyom . . . . he . . . he . . . nagyon örülök a mai szent napnak.
Tüskéssy Ferkó szintén kezet csókolt:
—	Nagysád, az arkangyalát, higyje meg, hogy magam is ürvendek.
Hajki báró (igaz nevén Qávay Mici) is kezet csókoit:
—	Szép nagysád, gratulálok!
És igy sorba a többiek is. Mert a széles tornácon végig nyuió rengeteg asztalt teli ülték a vendégek.
Hanem ennél sajátságosabb társaságot elképzelni is alig lehet.
Először is asszony nincs köztük egy sem. A szépnemet egymaga képviseli a »bájdus uri dáma«, ki az
üdvözlések legkegyelmesebb elfogadása után az asztalfőn foglalt helyet. Nyögve, sziszegve ült mellé a vén ember, kit e gyarló földteke leghitelesebb okirata, az adókönyv, Dúsai Zsigmondnak nevezett, a környék pedik »a pohos« mellék néven ismert.
Különben leggazdagabb és leg-köszvényesebb embere az egész vidéknek.
Legalább három patikát lehetne venni azon a rengeteg pénzen, melyet gyógyitószerekre kiadott, hogy poda-grájától megszabadulhasson. Nem szabadult meg ; e helyett azt a meggyőződést szerezte azon a temérdek pénzen hogy az orvosi tudomány meg a szentelt viz körülbelől egy dolog.
Annál a hosszú asztalnál az egész környék elzüllött embere együtt van. Néhai földbirtokosok, kiknek ősi földiébe »uj földbirtokos« aggatja az ekét.
Ott van egy hivatalától felfüggesztett csendbiztos, ki a földi igazságszolgáltatásért, saját szavai szerint, egy ütet taplót sem adna.
Ott gubbaszkodik a jegyző, kiről már volt szerencsénk emliteni, hogy kicseppent, szinte gonosz ármánykodás miatt. Ezóta világ-gyügyölet vett erőt a lelkén.
A kántor még hivatalában uralkodik, de már három Ízben kapott az egyháztanácstól olyanforma biztatást, hogy »kiteszik« ha még egyszer . . . stb. Ez a háromszori biztatás, ha jól sejtem, egyenes összefüggésben áll a háromszori elalvással az orgona mellett, isteni tisztelet alkalmával, Az éneklő gyerekek (rúgástól tartva) nem merték felköltani; hanem leszaladtak az egyházfiért, ez pedig elég gyarló volt besúgni a papnak.
Pedig annál a hosszú asztalnál a megye szine-java ült egykor.
A »bájdus uri dáma« helyét egy jóságos, szelid képű urnő foglalta el. Az osztotta parancsait a sürgölődő^ cselédségnek, társalgott vendégeivel és simogatta a melléje húzódó nyúlánk lányka barna fürtös fejét.
Levél a szerkesztőhöz.
Tisztelt Szerkesztő Url
Legyen szives adjon helyet b. lapjában levelemnek, mert szeretnék pár megjegyzést tenni a »Novine« 22. számában »Mi i oni« cimü közleményre Irta ezt »Filos«. — Ki ez? Megmondom mindjárt. A cikk irója e név állá rejtőzött, mely egészben annyit tesz : filozofus. — Minden esetre, érdemül tudandó be neki, hogy volt benne ansyí szerénység, hogy az egészet nem irta ki, mert ezt a jelzőt ilyen munkáért felvenni igen nagy arrogancia volna. - Aki igy, ilyen stílusban és ilyen igazságérzettel ir, az lehet -— filos, vagy füles, vagy akármi, csak nem filozofus.
Hogy menny;re elfogult, az kitetszik minden gyűlöletes sorából, mely-Iyel a prekmtirjei magyar újságokat támadja, ennél fogva magától értetődik, hogy az igazságtól nagyon is távol áll.
„Filos"-ról megállapítható, hogy jól tud magyarul, tehát eddigi tudományosságát magyar jskolának köszönheti, és ha valamikor filozofus lesz, még akkor sem tagadhatja majd el soha azt, hogy a magyar iskolának köszönheti azt a fundamentumot, amelyre tudományos ismereteinek tárházat fölépítette. Miért nem mér tehát egyformán igazságos mértékkel a prekmurjei újságok részére? Persze a „Novinének" minden szabad ! — De ha valamelyik magyar újság meri szerény véleményét nyilvánítani, akkor már baj van, az »hujskál«, be kell zárni, felakasztani stb.
Igen, hogy a „Novine" papir során, mint jó keresztényujsághoz illik, sok mind in elfér. Például a magyarság rágalmazása, meg a pünkösdi stb. evaa-gelium igen szépen megférnek egy oldalon. Ez igy Ízléses, igy szép! Ez lélekemelő olvasmány! — Pedig egy kevés igazságérzettel és felebaráti szeretettel más képen is kezelhetnék a prekmurjei magyarságot. A tapasztalás azt mutatja, hogy az e féle rugdalod-zásokat, köpködéseket, mosdatlan szá-jaskodásokat azok követik el, kik a magyarságnak valamikor igen sokat mindent köszönhetlek. — Ezek mcst frontot csinálva a magyarság ellen fordultak egésze gyűlölettel, s akik nem mennek velük, azokat megtetették magyaronoknak. — Ezt ők idealizmusból teszik. — Hála Istennek, nincsenek igen sokan, de akik vannak azok igen csúnyák !
Ezek most rossz néven veszik a murszka szobotaiaktól, hogy miért merik sajnálni az eddigi oly nagylelki
A hol a világgyülölö jegyző izzadt képe mosolyog és két kézzel gyűri magában a finom marhasültet, azon a helyen gyakran ült a megye alispánja és szórta kedélyes adomáit a társaságnak, mint csiklandó fűszert az ételre.
A hol a »háromszori biztatást« nyert kántor pislog a földi gyönyörtől: ott annakelőtte a-fürgeeszü főszolgabíró szokott ülni, ki a német uralom alatt, sajátkezüleg irta le a kalendáriumot, hogy kétfejű sast ne láthasson a nyomtatott példány bélyegén.
A néhai földbirtokosok helyén nem néhai birtokosok ültek feleségükkel együtt, kiket a ház úrasszonya össze-vissza csókolt, mikor jöttek is, mikor távoztak ís.
Ezt a régi képet a Zsigmond ur keze kitépte a rámából és ezt a más képet illesztette helyére.
örömmel hallgatott magyar prédikáció elmaradását! Hiszen hacsak tizen hallgatták is azt a magyar szent beszédet, még akkor is megérte, még akkor sem esett hiába.
De mit szól Filos ahoz, hogy a prekmurjei vendnép hall ma olyan szlovén prédikációt amit százan meg százan nem értenek meg? Vagy mit szól ahhoz, hogy a szegény halódó beteg nem tudja a halálos ágyán a gyóntatöiával megértetni magát, mert az nem beszéli a prekmurjei szlovén nyelvet? — Ugy-e nagyon illenék, ha mi is igy kiabálnánk rnost, hogy in-íamno ! Ha ezt nem hiszi Filos, akkor száljon le arról a magaslatról, ahol csak a bölcsek ülnek, s jöjjön ide az úgynevezett parasztok közé, ha még esetleg nem volt köztük, akkor erről meggyőződhetik. De hailani fog még mást is, csak hallgassa meg a népet akkor, mikor őszintén, egészen elfogulatlanul saját szive szerint nyilatkozik meg.
Micsoda aggódó gonddal félti gyermekeit, s az anya nyelvét, melyet eddig sikerült megőriznie. Mutason valaki egy eleven prekmurjei embert, aki slovén anyanyelvét elfelejtette a magyar nyelv megtanulása ellenében. Talán még maga Filos sem? — Ám mi megy ma A prekmurjei sloven nyelv csak tájnyelv, mint ilyen nem kell semmi vonatkozásban, tehát törlendő ugy az iskolában, mint templomban, ahol a népművelésről van szó. — Vájjon ez jogos ? Mit mondott Jézus Krisztus j apostolainak ? Menjetek és tanitsatok meg minden nemzeteket!	S az
apostolok megfelelő nyelven szólottak a néphez. Máma mi a parancs? Az, logy ne beszél a nyelvén, mert akkor megérti. Szomorú igazság ez, — de sajnos igy van. — Ha ez nem sovinizmus, akkor semmi sem az. És ha eben nincs politika, akkor semmiben j incs. —
Tervszerűen megy itt minden a tép érdekében az ő megkérdezése nélkül. — Ismétlem, ezt azok csinálják, akiket a legsötétebb elfogultság, részen haszonkeresés, részben — mint ők maguk mondják, — bizonyos idealizmusból megszerzett szerepkör képesít arra, hogy ily irányban apostolkodja-ak. Ám vigyázanak ezek a Filos féle apostolok, hogy működésűkkel ne keserítsék el a lelkeket, mert akkor apostolkodásuk nyomán nem fog áldás akadni, hanem átok. — Szerkesztő urnák
minden tisztelettel
PREK MÓRICZ
i I á s z í —— H f r b b.
- Pádec z-bicškliiia. G. Klimek tír'závni komisár na veleimányi grofa Széchényi v G. Lendavi je 2?-ga mája tak neszrecsno szpadno z-biciklina, ka je vékse teleszne poškodbe trpo. Oko-ica G. Lendave ga szplosno zalüje, endar sze pa viipati kémpresnyemi izdrávlenyi.
Mama mo pa te sli i kama 9~ga aai-guszta t. 1. ? ? ?
— Poszlano. G. Lendava 27. mája. . Rediteli »M. Krajine«. Na vas cenjeni artikulus gledőcs da nescsemo postno zvézo z Mačkovci, Vam szledé-cse odgovárjamo : Nam je vugodnésa zvéza z Rogašovci ár má vőzno posío i je nam bliže kak Mačkovci. Ka bi delali z paketi, gda trgovec ali apote-r dobi véksi paket ? Pespostás bi ga neszti nebi mogao, püsztiti pa ga v Mačkovci gdé nebi mogli, ár poste léga, vozno pošto nam pa direkcija tedovoli ár ma'li obracsáj mámo. Nam
I
je rešitev edna. Ali dobimo do Roga-šovec auto pošto, ali vözno pošto do Mačkovec, ki bi sze za rédno pošto prerédila. — Podpisz.
^Em^ssnsíBas^massíem . jcass
GROSZ MANCI HAHN PAVEL zaročena
« Fokovci,
g Murska Sobota, máíus 30-
Nameszto driigoga posztbnoga S	naznanila.
—	G. Lendava. 24-ga mája sze je vrso 'ze devéti gyűlés kraj. solszkoga szvéta rim. kat. sőle v G. Lendavi. Na dnévnom rédi je vekoma solszki proracsun za vucsno leto 1924/25. Persze proti null dohodkom je 13.000 Din. vödávanya, tő naj bi sze pokrilo z-solárov driigovernikov. Bili szo pacs dobri politiki vküper, escse i rázni sztrank kandidáíi, ki szo sze pa vsze edno zmotili.
—	Evangeiicsanszke sinyorije rédni létni gyűlés bode t. 1. junija 29.-ga v G. Petrovci obdr'záni. Vá'zr.oszt ' toga gyülésa, gdé bődo rázne pritožbe szkoncsávane. vendar né trbé poszebi povdárjati.
—	Pojicijszka vöra. Uradni liszt z dnéva 27. maja broj 47. vszebiije odredbo policijszke vöre za célo Slovenijo, ki za Prekmurje po szledécsem valá: v D. Lendavi i v M. Soboti celo leto k res me do 23, kavarne do 24 vöre, po vesznicaj kresme od 1. aprila do 30. szeptembra do 23 vöre, v zimi od 1. okt. do 31. márca do 22 vöre szo léko odpréte. Vszáko — vrsztne to-csilnice, vinotoči, (tüdi „vinoloči pod vejo" ali „čez ulico," ali za „stoječe goste") sze morejo zapreti gda trgovine drügi vrszt. (Tője ua»l vszáki velki szvétek céli dén, na szvétke drügi dén i po nedelaj ob 12 vöri, po delavni dnévaj pa ob 7 vöri zapréte morejo bidti. Vszáki najménsi presztőpek sze strófa z do 1000 Din. pénezi ali záporom do 14 dni. (Vecskrát odvzérn obrti.)
—	Szivenszurta magát. Horváth Mihály gazda, G. Lendavai gerent, mult hó 29-én reggel 3 órakor kiment a háza mellett lévő erdőbe, hol konyhakéssel szivenszurta magát, mitől nyomban meghalt öngyilkosságának oka gyógyíthatatlan idegbaja.
—	Betörés. Vukajcs Mihályné Gor. Lendavai napszámosnő m hó 28-án kapálással volt elfoglalva a mezőn, mialatt ismeretlen tettesek bemásztak ablakon keresztül a házába, honnan az összes ágy és ruhaneműjét ellopták, szegénynek rajta lévő ruháján egyebe nem maradt. Már hat éve mindig' történnek hasonló esetek a környéken, biztos, hogy csak egy egyén praktizálja. Teltest keresik.
—	Ev. esperességi évi közgyűlés az idén Péterhegyen lesz megtartva, még pedig f. hó 29.-én Péter és Pál napján. Ezen a gyűlésen több panasz is tárgyalásra kerül minnél fogva a közgyűlés fontosságát nem kell nyomatékosabban hangsúlyozni.
—	Korcsmai záróórát egész Slovenia területére szabályozó rendelkezés jelent meg a Hivatalos lap május 27 keLt 47 számában. Prekmurjéra eszerint következő a rendelkezés: M. Sobota és D. Lendaván egész éven át a záróóra korcsmákban 23 kávéházakban 24 óra. Minden más községben korcsmák április 1-től szept. 30. 23. órában, okt. 1-től márc 31. terjedő időben pedig 22. órakor zárandók. Borkereskedők bor-
mérök (pintesek) (álló vendégekre ís) ugy kötelesek zárni mint a rendes kereskedők, vagyis hétköznap este 7 órakor, vasárnap és ünnep délben (12 ó.), nagyünnepeken pedig egész nap zárva tartandók. Minden kihágás 1000 Dinárig terjedő pénzbüntetéssel vagy egész 14 napi elzárással toroltatik.
—	F. évi junius hó 13 -14 a Sokol mulatság alkalmából Murska Sobotában a 68. számú házban a boldogult Eberl Lajos által sajátkezüleg festett és rajzolt képeiből mükiállitás rendeztetik. Lesznek abban igen szép aquarellek, olajfestmények és tökéletes kivitelű szabadkézrajzok tetemes mennyiségben láthatók. A belépti dij személyenként 5 dinár, azonban a helybeli összes tanintézeteinek tanulói tanár uraik vezetése mellett díjmentesen megtekinthetik a kiállítást. A fent nevezett boldogult-nak árvái ezennel a nagyérdemű közönségnek becses pártfogását kérik.
—	Kazán revízió. Mint ismeretes az ipartestületben szervezett géptulajdonosok kérvénnyel fordultak az iparfelü-gyelügyelőséghez, hvgy az eddig minden évben megtartani szokott kazán vizsgálat helyett a régi rendszer szerint történjék, vagyis három évenként. Most érkezett le az erre vonatkozó válasz, melyben az ipartestület értesíttetik,
hogy ezután a nyomatás belső revízióval együtt minden ötödik, a külső revízió pedig minden második évben fog megtörténni. — Még nem egészen elégségesen, de mégis némi cél eléretett, melyet még fejleszteni lehet.
Hová megyünk f. év augusztus 2-án és 9-én ? ?
— Az uj menetrend. F. hó 5-én lépett életbe, s mint más helyen az egészet közöljük, M. Sobota — Hodos között ezután is csak két vonat fog közlekedni azon különbséggel azonban, hogy az eddig d. u. 3 ó. 50 p.-kor induló vonat helyet fél kettőkor fog indulni M. Sobotából
Pénezi — Pénz.
1	Dollár . . . .
100	Kor. Budapest .
1	Schil. Becs
1	Kor. Praga . .
1	lira.....
Zürichben 100 Din
= D.	Ő8 —
= »	0.0845
= >	8-47
= »	1-782
= »	2-4105
± 8*60	sfrk
BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek! A. Király M. Sobota.
VOZNI RED
Ormož — Murska-Sobota -
Hodoš.
M 87032 II-III
5.30 5.44
M
7084 II-III
8.30 8.46 9.06 9.23 9.44 9.48
13,31 14,10
10,25 10,56 11,27 11,46 13,20 13,34
P 7012 II-III
P 7014 II-III
10.35 10.48 10.59 11.13 11.31 11.34
POSTAJE
17.42 17.55 18.06 18.20 18,38 18,41
13,31 14,10
6.00 13,50 6.22 14,12 6.34 14,24 6.43 14,33 6.56 14,46 7.0514,55
21,55 12 12
12,29 12,43
19,46 20,20
19,10 19,27 19,44 19,58
odh.
prih.
Ormož 15, 17
Pavlovci p. . . Ivanjkovci . . Žerovinci . . . Ljutomer trg . Ljutomer 17
prih. Gornja Radgona . . prih- Radgona (Radkersb
odh. ?
prih. odh.
Ljutomer 17
Veržej.....
Beltinci ....
prih.
Murska Sobota .
Pucinci p......
MoŠtjanci- Vaneča p G. Lendava-Mačkovc Stanjovci p. . . . Petrovci-Križevci p
Šalovci p.....
Hodoš ....:.
prih.
i
odh.
P 7011 II-III
odh. odh.
prih.
t
odh. prih.
A
Odh.
8.01 7.46 7 38 7.24 7.04 7.00
6.04 5.45
6.38 6.22 6.05 5.50
M
7031 II-III
8.53 8.41 8.28 8.17 7.55 7.45 7.30 7.20
P 7013 II-III
15,54 15.45 15,31 15,17 14,57 14.53
10,16 9,50
14,28 14,12 13,55 13,40
M
7033 II-III
2Ö£Ü 20,05 19,52 19,27 19,05 19,00
16.39 15,44
18,26 18,05
17.34 17,05
16.35 16,23 16,10 15,59 15,45 15,35 15,20 15,10
Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1— mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
ne vrnéjo sze
Rőkopiszi, kí sze ne szhránijo posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
ide
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. |	Postatakarék számla száma 1'2980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Mikor és hogyan kell a műtrágyát kiszórni.
A műtrágyák hatásának nagyságára lényeges befolyással van az. hogy mikor és hogyan szórják ki azokat. E trágyáknak ugyanis abból a talajrétegből kell legnagyobb mennyiségben kerülniök, a melyben legtömegesebb a növényzet gyökere, s olyan időben kell azokat kiszórni, hogy a mag csírázásnak indulásáig oldatba kerüljenek, hogy igy feloldott állapotban azonnal táplálhassák a zsenge növényt.
Miután pedig a lcgkönoyebben oldható foszforsav tartalmú trágyának a szuperfoszfátnak is kell egy-két hét hogy feloldódjon, hiba volna azt a maggal egyidejűleg elszórni, mert ez esetben a mag hamarabb kezd csírázni, mint a hogy a legtöbb esetben a szu-perfosztát feloldódott és igy nem lesz képes táplálni a fejlődésnek induló növénykét, holott éppen ilyenkor van a növényeknek legnagyobb szükségük az erőteljes táplálkozásra. A vetést megelőzőleg tehát legalább 10 — 14 nappal kell a szuperfoszfátot kiszórni.
Az a kérdés továbbá, hogy jobb-e a szuperfoszfátot már a megszántott területre kiszórni, avagy helyesebb-e a szántást megelőzőleg kiszórni és a szántással alátakarni.
A legtöbb gazda természetszerűbbnek találja a szuperfoszfátnak a már megszántott lerületre való rászórását és sehogy sem tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a kiszórt szuperfoszfátot alászántás segélyével mélyebb rétegbe hozzuk, mint a minő rétegben az elvetett mag fekszik. Pedig mégis ez az utóbbi eljárás a helyesebb, az tehát, hogy a szuperfoszfátot a vetést megelőző utolsó szántás előtt kell kiszórni, s igy tehát a nem túlságosan mely szántással alátakarni.
• A szuperfoszfát alászántásával csökkentjük az esetleg beálló szárazság káros hatását. A növényzetnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy gyökérzetét a szerint bocsátja mélyebbre vagy kevésbé mélyre amiként táplálékát is mélyebben vagy kevésbé mélyen találja meg. Ha tehát a szuperfoszfátot a vető-szántás után szórjuk rá a földekre, akkor a talaj felsőbb rétege lesz gazdag tápláló anyagokban, igy a növényzet is ezen legfelsőbb tápdus rétegből szedi tápláló anyag szükségletét, a melyet pedig kétségtelenül leghamarabb érint károsan a szárazság. Ha ellenben a szuperfoszfátot leszántjuk, a mikor is legnagyobb tömege 10—14 cm. melyre kerül a talajba, akkor ezen mélyebb talajrétegben terül el leginkább a növény gyökérzete, a mely mélyebb talajréteg nem szárad ki olyan könyen, mint a legfelsőbb, s igy a mélyebben gyökerező növények tartósabb száraz-
ság esetén sem szenvednek a szárazságtól annyit, mint a sekélyen gyö-kerezők.
Ezekből a körülményekből kifolyólag tehát határozottan azt mondhatjuk, hogy helyesen az a gazda jár el, a ki legalább 1—2 héttel a vetőszán-tás előtt szórja ki a szuperfoszfátot, azt alászántja és beboronálja.
Sok az üres vaggon. A közlekedésügyi miniszter 14.733—925. sz. leiratával értesítette a kereskedelmi- és iparkamarákat, hogy a boszniai vonalokon 1200 üres vaggon és más vonalokon is sok üres teherkocsi vesztegel, úgyhogy az eddigi vaggonhiánnyal szemben nagy felesleg van vasúti kocsikban. A minisztérium ezért felszólitja a kereskedőket, hogy ezt a körülményt felhasználva most igyekezzenek szállításaikat, elsősorban a tűzifa- és szén szállítmányokat lebonyolítani, nehogy a gabonakiviteli idény megindultával ismét kocsihiány álljon elő.
Diófa deszka
ötnegyedes, egy és fél köbméter meny-nyiségben száraz állapotban eladó
ZRINSZKINÁL Morávci.
VABILO.
MARTJANSKA MLADINA
priredi v Martjancih dne 21; junija 1925 na dvorišči gostilne gosp. Fr. B a j z e k - a predstavo z narodno igro
Bar i ca
v treh dejanjih na katero cenjeno občinstvo vljudno vabi ODBOR.
Prodam posestvo,
20 oralov z lepo hišo, vse v najboljšem redu — gozd, sadonosnik, nyive — ter nekaj inventarja blizu trga MURECK v F r a t a h, pošta Marija Snežna.
fii ariji a Jaušnik,
(S
=fl
V Medjimurju
ednoga dobroga o'bracsája ze 3ü lét obsztojécsa trgovina z mešanim blágom, z krcsmenov koncessijov i z trogovinov z jajci sze pod vugodnimi piacsilnimi pogoji ODDÁ, ali z árende dá za-volo odszeljenoszti. 'Ze-leznicska sztanica i Vecs sze zvé v opravnistvi liszta.
| Álljunk meg I • egy pillanatra •
Minden rendes gazdának tudnia kell azt, hogy időt, pénzt, munkát és munkást egyaránt csak ugy kímélhet a közelgő kaszálásban, ha beszerezi magának a valódi
„TÖRÖK" KASZAT
Éppen most érkeztek meg ! Ugyancsak megérkeztek a leg-ujabbfajta törhetetlen természetes kaszakövek Svédországból, úgyszintén „Tiroli kaszakövek" is, melyek a jó kaszához hozzá illenek. Ily jó kaszát és kaszakövet beszerezni egyedül és a legolcsóbb árban, jótállás mellett csak:
HEKLICS ISTVÁN vaskereskedőnél lehet Murska Sobota.

J
Halló
Halló
d f
w
b e n goszpé i pszpodje!!
egy jó forgalmú 30 év óta fennálló vegyeskereskedés, italméréssel és tojáskereskedéssel kedvező fizetési feltételek mellet, elköltözés miatt eladó, vagy esetleg bérbe kiadó. Vasúti állomás!
Cim a kiadóhivatalban!

HALLÓ PRIJÁTEL!
ZNÁS STO JE TOU —
IMÁJER STEVANj
v Murski Soboti
esztl ? ™
m un
C7nhnliip ®®
v Murski Soboti
na Radgonszkoj cesztí?
_ii unamii n
Tő je nasztarésa firma szabolije i trgovina z gotovimi oblekami. Csi scsés dobro obleko po fa! céni dobiti, ali dober, garanté-rani i po ceni stof i caig kupiti, te obisesi tő Prekmurja nászta-réso i nászolidnéso trgovino i — szabolijo, pa sze zagvüsas. JB
11»
Csi ká lépoga i modernoga, dobroga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A, Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco t. druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100-— dinárov napré
A. Király
trg. z krsesaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za)
Miért töri a fejét

@ znánye sivéljam!
Ki znájo šivati, vendar pa k krojenyé ne razmijo, sze vu mojoj delavnici med ednim nieszecorn navesijo léko vsze kroje (szabást) oblek in kapűtov.
ROSENBERG D'ZUND'ZI
modni salon Murska Sobota
Sladoled^
Sezona za siadoled je pričela, ter se dobi sedaj vsaki dan sveži fini sladoled v slaščičarni S1DONIJE NOVAK v M. Soboti. Kdor le enkrat ta izborni izdelek poskusi, postane naš stalen gost.

hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor minedezeket:
FLISflH PB
műszaki cikkek üzletében (Berger-féle ház) M. Sobotaban
jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, tűk és alkatrészek és varro-géptük nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók.