MÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni, politi esni i X/f 1 TTJ 7 T T\X7 AZ 1 Gazdasági, politikai és kulturni tjédnik. ]▼ | U K /VV I 1 J it, l\ kulturális hetilap. Lét. IV. Évf. Márkidé vei,1@25. szeptember 27 Broj 38. Szám. Szveflöbo, Szombaton megalakult az október I súlyos panaszokat egyelőre bizonyos frfofrk-J^m-iLíi^fle£xa|iJcéii Genfben me^tar^^l^.batirok közé szorítja és ezúttal csupán nemzetközi kisebbségi kongresszusra} ' a kisebbségek védelmének általános készitő bizottság. A kongresszus alk 'J j elveiről fog tárgyalni. Az egyes államából kiadott manifesztumot SchimaíM,. mokra vonatkozó részletes panaszokat a lett parlament német képviselő,-", ebből a tanácskozásból kizárja. A Wilfon, az olasz kamara szlovén ké>- kongresszusra, amelynek ülésezése viselője és Szülő Qéza a prágai kfy- rendkivnl érdekesnek mutatkozik, eddig viselőház magyar képviselője irták a i. a vegyes nemzetiségű államokból har- A kisebbségek kongresszusa ft utóbbi évek folyamán egész KözOp Európára vonatkozóan összegyűjti tt tó je eden prepotreben predpogoj za vszáko 'zivocso sztvár, bojdiszi tó ali cslovek, ali živina, ali pa raszth'na. Brez toga nega zivlénya. Ka pa zvün szunca, kak naturalne zatő potrébne szvetlóbe escse i drugo nápravno szvetlócso tiidi nücamo, za nócs-no potrebo, tó nam je ttidi znáno. Eden vért, hi'za etakso, drűga takso, vesznice za ceszte nikakso, várasie pa acetelin ali elektricsno razszvetlávo. Vszáki kak nyerni dohája. Persze csi zná ka nema pénez, té bódé v tmici pojo szvojo vecsérjo, csi pa má eden dinár te szi edno málo szvécso kűpi, csi pa vecs dinárov má, szi léko premisláva, ka za po-szvéta szi naj kűpi, da póleg elegancije escse i lepó vido bóde. Té razlócsek jeszte tűdi i TffetHr? vesznicov i várasom, záto nócsno szvetlóbo szi vszáki naj na szvojo 'zepko primerjáva i né na szvojega bli'znyega zep. Zgódilo sze je pa tüdi leta 1924, ka je mesztna obcsina M. Sobota elektricsno razszvetlávo štela vpelati, ki bi naj várasa vilice tak razszvétila, kak je tó za váras potribno, kak tó var-noszt zelé. Tó je namesztna i pametna ideja bila, vendar pa kak sze je zacséla, je viditi biló, ka bóde nezvršliva. Varasko predsztojnistvo je proracsun za leto 1925 tak szposztavilo, ka bi sze tá razszvetláva na skodo tühincov, krcsmárov i gősztov naj rentirala, vendar pa né na málo skodo szamoga várasa, ki bi z zavéranyom tühincov obra-csája indirektno szam trpo skodo. Naimre vpelati szo šteli dávek na tühincov prenocsiscsa v hoteli, véksi dávek na vino, pivo i 'zganico, dávek na ponocsne gószte itd. Vsze tó bi biló vzrok zató, da szi tűhinec premisláva naj, ali bi osztao szploj v M. Soboti na nócs, ali pa naj ide kama dale szpát, gde nyerni vsze té dávke „za elektricsen poszvet" né trbé placsüvati. Na i te bi váras nebi pá tam büo kak do szémao ? Szamo bi nájvecs krcsmárszki hotelirszki i kavarniški obrt mogao trpeti prT zgübi gósztov, váras pa tüdi pri tocsa-rini. proracsuni próti posztávila ino za sterog'a volo zaaj néednok nyé faktoram sze na ocsi vrže, k a oni szo krvi, da je né elek-tricsne razszvetléve. Gda sze nyim tó naocsi vr'ze, nemíszlimo ka bi szi te gg. zmiszlili na go-raj popiszano isztino, kí je né v málom interessi szamoga várasa. I glejte oresznicsenyé nasi trditev. Minisztersztvo je daló odredbo vö, pó'eg steroga sze prepovedáva vszákomi várasi na-metávati „obcsinszke dávke na prenocsiscsa tühincov v hoteli Na i szkoj bi sze rentirala elekt-ricsna razszvetljáva zdaj csi sze dnesz prepové tó, vütro pa mo- gócse on drügi obcsinszki dávek, ki je závor za tühinszki obracsáj i obrtne szlobode, ki je ze itak obdácsena kak je tó nájbole mogócse? Vrélec té mogőcs-noszti, da sze tá ideja oszrecsi léko trbé iszkati gde indri, né pa kriviti pametne predloge. Elek-tricsna razszvetláva sze omogöcsi naj kak na drűgo formo ár je prepotrébna né szamo za posz-vét v M. Soboti, nego z zdráv-sztvenoga pogleda za célo Prék-murje. Predlogi jesztejo vugodni, trbej jo z véksov energijov do zvrsávanya prineszti i naj bóde ?ze ednok — szvetlőba! Október közepén ül össze Genfben a kisebbségek nemzetközi kongresszusa. minckét kezett. kisébbségi szervezet jelent- Radics közvetít Moszkva és Beograd közt. Radics István genfi beszédei a a világsajtóban is élénk visszhangja találtak. Az olasz sajtó különösen ?V kat foglalkozik Radics szereplésével. A »Corriere della Sera« azt Írja, ho^y Radics fellépése megrendítette Nansf.u helyzetét, ak't eddig ugy. tekintettik, mint közvetítőt Oroszország és a Nőszövetség között. Radics beszédeivel előkészítette a közeledést Beográd ^Ss M Moszkva között. A »Popoló d'Italia« szerint Radics egy csapásra két legyet ütött: elnyerte a moszkvai kormány jóakaratát és igyekezett megszabadítani az SHS. királyságot attól a hatvanezer Wrangel-katonátŐÍ, akik jelenleg jugoszláv földön tartózkodnak. A »Secolo« hasonló értelemben ir és megjegyzi, hogy Radics ezutíal is jó taktikusnak bizonyult. Lemondott az albán kormány. A külügyminisztériumhoz, vaa| mint a beográdi albán követségre érkezett egybehangzó jelentések szerír.t Ahmed Zogu bég kormánya lemondat. Ahmed Zogu bég, aki a minisziifr-elnökségen kivül az albán köztársPslig elnöke is, mint államfő a hétfői nkp je vsze mogöcse! V M. Soboti goszpodszko ze??$ő tálajo ? Agrarna reforma jo tála, ponvé zavilpanyi edem geometer rk-Maribora. Tő je isztina lépő dtío, zadovoliti z zemlőv tiszte kí szo ne-zadovolni i ki szo je potrébni, mt?re folyamán megkezdte az uj kormány megalakítására vonatkozó tárgyalásokat amelyeknek során fogadta Céna bég volt belügyminisztert és Mufti bég volt pénzügyminisztert, valamint a kath. miriditák és a Toska-törzs vezetőit. sze pa tálati kak je tő predpíszano po miniszterszki narédbaj, né pa zmesnyáve delati, kak sze je tő godilo pri zádnyem tálanyi. Tő zemlé tálanye je pa pravzaprav né nővo tálanye, nego je revizijo na agr. interesente, da sze nyerni dá, ki jo je vréden i pótrében i od- vzeme od tisztoga, ki jo je né pótrében. Na ali pri toj priliki sze je toga zgoditi né moglo, ár je pri toj funkciji né bilő — predpiszom verno — tisztoga obcsinszkoga sztarésega odbornika, ki je z razmerami i z lüdsztva poznányom csíszti, nego sze je dodelüo taksi, ki komaj szamo pár lét prebiva v M. Soboti, nepozna ne lűdi i né razmer, ki mogöcse zná tő, ka csi sze vecs zemlé raztála nyega menye dojde. Kak sze pa te more zadovolnoszt csíniti. csi z tak-sim delom rávno nezadovolnoszti klice torijo ? ! Ali je tő tak povedano, da sze tak more dslati ? Miszlimo ka szo g. delegát né tak ravnali i csi szo pravicsne direktive dáli, zakaj sze je te tálanye né k tem direktivam verno godilo ? Jesztejo pa escse i drűge napáké tüdi, ki szo sze pritom merje-nyé godile i rávno ztem merjenyom v zvézi. Obprvim sze je odvzéla zemla invalidom, bojnszkim dovicam, szirőtam i szirmákom, ki znánye i mőcs rávno szamo do polodelsztva vszéga i ki ovacsi niti živeti nemre-jo. csi .cuÍl. Ob drűgim lüdje 'Szt> szi. kak vszáki pošteni vért, »pv notri vtálali zemlő, gde ka na| széjafjo, gde zakoj je zemla pripravna/£íedőcs na predpridelek. Zdaj, prisla nova; talinga zemlé, sfco tiátfsd térni nisterni i nis-ternj; íamenyeno dőbili zemlő, ka naj szejá i gdč, gda nyerni je szejátev pfed víátaiHi. Dőbo je ali nezagnoje-no, ali pa' azejanyi neprlprayno zemlő, on drügi pa rávno naszprótno, zagnojenó, vendar pa za pšenico pripravno. geto nyerni pod krumpise tfbé zemlő, tüdi bőde tő szadüo na szprötoletje. Kelko je tü obcsno vér-sztyene skode ino skode za tiszte, ki pözványe je né krühabridelanye, nego szi ga kűpiti morejo, potáksem kelko dragse morejo prídti do krüha? Nití té, ki je dőbo tő zemlő nebőde meo zadoszta krüha. né pa ka bi ga tiszti meo. ki neobdeláva zemlő i tak kü-piti more. Tő je delo té lübléne agr. reforme, ki pőleg krivicsni predpí-szov sze escse i krivicsnése zvrsáva, na skodo poedini agr. interessentov escse bole pa na dr'záve obcsno vértüvanye. * Csi mesztna obcsina M. Sobota má za stiri kancalarijszke lüdí delo, ki szo obednim dobro plácsani, ali bi te edna oszeba z ménsov plácsov nebi za ordinanca potrebna bila, konesi bi policaja pri réd delanyi i pri vági vido léko ? Takse spa-ranye je részan pravilno 1 Rávnotak kak delati kanálé tam, gde szo né tak potrébni, gde bi je pa na várasa vidnom i z-zdrávsztvene ino varsztvene sztráni potrebno i nameszt-no bilő delati, — tam sze pa rece kőplej© . . . és korbács." II1 Ezen cim alatt lapunk f. évi aug. 16-án megjelent J2. számában egy vezércikket irtunk, melyet sokan félremagyarázták, illetve egyes személyek azt nem politikai hanem személyi támadásnak vették. Pedig az egész cikk értelme világos, a cikk a politikai kétszínűséget akarja, dokumentálni, megállapítani azt, hogy' az egyes politikai agitátorok hogyan beszéltek a szélesebb-körü és szűkebb körű nyilvánosság előtt. Nem idéztünk azonban személyeket, mert senkit nem akartunk sérteni, tettük csak azért, hogy mutassuk meg azt, milyen kényes természetű a Prek-murjei nép s mily érzékenyen hat rá, ha önérzetében megsérti és gyaiáza s ha valaki nem ugy beszél előtte ahogy érez és cselekszik, hogy ezzel is figyelmeztessük arra, hogy az ily kétszi-nüség a jövő politikájára szemmellátható kihatással lesz, tehát legyenek vagy tartózkodók, vagy pedig ami a legszebb és leghasznosabb, legyenek a politikában is kétszinmentesek. Amikor azonban ezen jó-hiszemüleg megirt cikkünket közre adtuk, bizonyítékul egy közszolgálati szak sorából vettük a meg-nem nevezett személyt, akinek állítólagos, Prekmurecekre nézve megszégyenítő kijelentése elhangzott volna, a legnagyobb sajnálattal kell kijelentenünk, ahogy arról most meggyőződtünk, hogy a kijelentés nem annak a szaknak, t. i. tanszaknak személyei közül eredt, épugy nem a „Jugoszlo-venszka Maticá"-nak — melynek tisztelet és becsület — alakuló gyűlésén, hanem egy privát társaságban és egy más személytől, aki azonban — legnagyobb megelégedésünkre — már nem is tartózkodik közöttünk — Prek-murjéban. Amikor ezt megírni köteles- ségünknek tartjuk kijelenten^ hogy cikkünk, amennyiben megközelítőleg is egyes személyeket érintené, téves tudósítás ajapján íródott, s ezért sajnálatunkat fejezzük ki. Tesszük pedig ezt annál is inkább, mert megelégedésünkre szolgál az a tény, hogy az illető, aki ily meggondolatlan és megértést bomlasztó kijelentésekkel a porondra mert lépni, többé nincs közöttünk és azon idejött tisztességes és higgadt egyének közt, kiket helyes utjukról, ha idővel is, letériteni törekedne. S többé nem lehet a Prekmurjéban lakó nem Prekmurecek szégyenére és nem lehet a született Prekmurecek közvetlen megszégyenítője, az idézet és hasonló kijelentések inegkockáztatásával. Szolgáljon tehát ezen cikkünk elégtételül azoknak, kik vagy rosszhiszemüleg magyarázták félre idézett cikkünket, vagy pedig "kit alaptalan információnk alapján Íródott cikkünk tévesen kevert volna bele a dologba. Kijelentjük azonban, hogy a mi — Prekmurecek -- kívánságunk még ma is egyedül csak az, hogy a közülünk eltávozott és ily kijelentéseket alkalmazó személy nyomdokait dobják el maguktól azok, kik még itt vannak s legyenek, a megértés és szeretett kimagasló istápolói még akkor is, ha politikáról leszen szó, mert ezzel is csak arnaznak bizonyítására lehet szolgálni. Kina uj polgárháború előtt. Mandzsúria diktátora Csan-Cso-Rin tábornok és a Pekingben uralkodó Feng-Ju-Sang keresztény tábornok közötti ellenségeskedések a kinai katonai körökben ellentéteket idéztek elő. Ha kitörne a nyilt ellenségeskedés, az ismét lángra lobbantaná a polgárháborút. Feng legközelebbi terve Sanazi tartomány elfoglalása, mely őt a Pekingtől északnyugatra fekvő területtől elválasztja és amellyel megszerezné a kapcsolatot Oroszországhoz. Ebben a tervében élénken támogatják a kouming-tan-csapatok, melyeket — mint ismeretes — Oroszországból érkezett tisz- tek vezetnek. Mindkét tábornoknak külön-külön körülbelül negyedmilliónyi jó! felfegyverkezett hadserege van. Feng tábornokot titokban Japán támogatja, bár fél attól, hogy Sanszi tartomány elfoglalása az orosz befolyás növekedését vonja maga után. Mindkét tábornok igyekszik a Közép-Kinában uralkodó Wu-Pei Fu támogatását megnyerni. Wu-Pei-Fu állásfoglalása ezidö szerint még ismeretlen, de bizonyosra veszik, hogy a küszöbön álló harcokba bele fog avatkozni. _____ Kormányválság Angliában, A angol politikai körökéi élénkért foglalkoztatja az a lapjt* pangó kormányválság, amely a konzervatív pártnak a stopporti időszaki választásokon szenvedett vereségé miatt tört ki. A kormánypártnak Stopport ban történt súlyos vereséget a konzervatív párt a kormány tehetetlen és eredménytelen politikájának tudja be. Nagy fontosságot tulajdonítanak a kormány-válságyal kapcsolatban Morgan londoni utjának, akinek angliai utazása egy kétszáz millió angol font összegű építési kölcsön felvételével függ össze. A konzervatív párt elsősorban gazdasági reformokat követel a kormánytól. mert csak igy remél sikereket és az a vélemény alakult ki politikai körökben, hogy ha a kölcsön megszerzése nem siketül, a Baldwin-kormány közeli bukása elkerülhetetlen lesz. BI á s z i—H i p e h. — Veleimánye grofa Szápáry sze je zaesnolo odávati. Po odrédbi mi-nistersztva agrarne reforme i po zákoni o büd'zetszki dvanajsztiriaj sze je gr. Szapary odlőcso szvoje imánye parcelírati. Neyga vola i 'zelénye je tő, da naj tá zemla v tü bívajőesi pörgarov roké príde. Záto je tem tü-bivajőesim dána prilo'znoszt, da po postenoj céni príde do grünta i z-őmurnosztjov opomínamo vszákoga, naj tő priliko zdaj goriponüea. Niscse szi nevszedi na špekulantov nevoscs-líve recsí, kí sztrásijo lüdí i je doli guesíjo naj nekűpijo. Té lüdjé szarni scséjo küpiti: naj té szledi léko oddajo z dobrim dobícskoni. Zdálaszt-ník oddáva, po rédnoj céni. Tak ag-rárnim interessentom je v nájvéksetn interessi, da naj kűpijo tiszto zemlő, ki nyim je za obdelávanye dodeljena, ár kí ka kűpi od lasztníka té zemlé, bőde navekoma nyega lászt, tiszto zemlő vszáki tak obdeláva i gnoji léko kak sze nyerni vidi, ár zná, ka nyega lászt osztáne. Rávnotak je z-logml, sumami. Vezdaj szi vszáki po vugodnoj céni léko küpi lőg. Tő priliko naj nase okrőglíne lüdjé nezamű-díjo, ár nevémo gda bőde pá táksa prilika i mogőcsnoszt dána, po taksoj céni i pod tak vugodnimi pogojami grünt küpiti. Velkoga Sela prebiválci szo :ze küpili tak tam le'zécso agrár-no zemlő, kaktüdi vsze tamosnye lo-gé. Tam 'ze vszáki cslovek szvojo lásztno zemlő obdeláva, i je z isztin-szkim blaženim csütom ino z zahvál-nosztjov szprejéla odávce, ki szo z vugodnimi cénami szirmaski národ do zemlé pripomogli. Kak szmo zvedli, zdaj pá na Tesanovszkom ino Mlajtínszkoin le'zécsi grünt príde na réd potom pa Küpsinszki bőde oddáni. — Halálozás. Hirschl Móricné 75 éves M. Sobotai lakós pénteken reggel 7 órakor elhalt. Temetése f. hó 27-én lesz az izr. hitvallás szertartása szerint d. u. 1 órakor. Az elhaltat kiterjedt rokonság gyászolja. — Öngyilkosság. Ascher Leopold 90 éves M. Sobotai aggastyán f. hó 25-én d. u. a kútba ugrott, hol halálát lelte, j Tettének oka állítólag az, hogy a lakásból ki akarták tenni s más lakást kapni nem tudott. Sugár, j^aci ijótája Irta: P. SZ. K-(Folyt.) És mégis annak dacára, hogy Zzuisika is nein egyszer énekelte kedves csengő hangján a Laci kedves nótáit, saját szivének titkos érzelmeit; s e szerint a művészeti élvezet kölcsön-nösen átcsepegtaté a rokonszenvet: az érzelmek talán igen hosszan maradtak volna még hegedűszó és énekhang mellett, ha egy rendkívüli dolog közbe nem jő, mely a társadalmi rend akadályain egy hatalmas ugrással túltette tt két érző ézivet. Történt ugyanis, hogy egy szép májusi délulán. midőn a természet minden élő állatja és illatozó növénye belső érzelmeiről beszél: Zsuzsika megint a kerités hasadékához lépett és szép buzavirágszin szemecskéit, pirosló orcáit egésze1 a deszkához tartva, leste szomszédja játékát. Laci már többször észrevette, hogy a kedves leányka leskődik reá; de a világért sem vétette volna azt Zsuzsikával észre, hogy tudomása van lóla; mert attól félt, hogy a szemérmes leányka el talál szaladni s nem részesülhel többé abba a szerencsében, hogy kedvesével egy levegőt szívhasson. De most egyszerre valami különös delejes vonzalom ragadta meg, mellnek nem tudott ellentállani; s a mint a-szép kék égben uszó csillagot meg-pillantá : a nélkül hogy játékát megszakítaná, hirtelen ő is a kerités hasadékához guggolt alá ; ugy hogy a négy szem pillái hirtelen egymáshoz értek. S miután ismeretes dolog, hogy a villanyoság épen a tárgyak hegyes végére szokott gyűlni : a kétt battéria csakugyan elsült és e közvetlen közel-Ut által, az érzelmeknek minden rejtett bimbócskája egyszere fölpattant. — Zsuszika — kiáltott fel Laci elragadtatással — szemei elárultak** maga nem utál engem 1 Zsuzsika ugyan hirtelen és elpirulva ugrott vissza, de már késő voit) — a hallgatás íogadaLna meg rolt törve. — Miért utálnám ? — mond szemérmesen a leányka, — hiszen maga oly sok jó órát és örömet szerzett játékával nekem. — Hát csak játékommal ! — sóhajtja bánatosan Sugár Laci -- a szegény zenész személye s az az érzés, mely azokat a nótákat sugallja, nem is érdekli ? —- Dehogy nem Laci —* mond szemlesütve a leányka, hiszen magáról mindenki csak jót beszél. — S ennyi az egész? kérdi az ifjú szerelmet lehelő hangon. Hát azt nem súgták meg magának az én nótáim, hogy én a világon senkit nem szeretek, csak mágát meg a hegedűmet ? Erre mind a ketten elhallgattak Laci maga is megijedt merészségén; Zsuzsika elnémult s nem tudott semmit válaszolni, de S tgár Laci a világért le nem vette volna szemeit a nyílásról s látta, hogy Zsazsika szép szemeiben könnyek gyűlnek, arcái, a szerelem pírjában égnek — és ezek többet mondottak neki minden ékesszólásnál. Zsuzsika eközben ugy érezhette magát, mint valami ideges miniszter, kit kényes tárgyban meginterpellálnák s ki nem meri az igazat nyíltan kimondani : végre mégis csak mondani kellett valamit; azért kötényét morzsolva kezei közt, igy szólott : — Én nem vagyok rossz szivv maga iránt Laci ... De hát m mondana reá édes anyám ? Ez ellenvetés elég kemény har volt Lacinak, ki ostromlóból egyszere ostromlott lett; és utóljára is sóhajtva mondá: --• Hát bizony az erős dolog I... de hát ha maga engem igazán szeretne : mégsem lenne az olyan nagy akadály. | (folyt, köv.) • i — Az egészséges gyomor. Hoffmann Manót ki ne ismerné jó gyomráról és még másrói is,. Ez a fiatal szivü, ősszbeboruk vig özvegy Hodosra e hó 5-én tett kirándulása alkalmából, mikor is a nagy evés miatt késte le a visszainduló reggeli vonatot, mikor már négy nagy csésze fehér kávét, négy drb. kenyérrel megevett, fogadásból még megevett huszonhárom darab sok zsírban sült lágytojást, hozzá három nagy zsemlyét és rá két liter bort ivott meg. Közben nadrággombját megengedte s a mikor a sok tojást megette, ugrott egyet s a fogadókhoz fordulva kérdé: ki fizet még tizet? Mint halottuk, mikor hazajött Murszkába, avval dicsekedett, hogy most az egyszer jóljárt Hodoson, mert egy hétre is jól lakott! — Križevci. A križevcei önkéntes tűzoltó egyesület 1925. szeptember hó 6-án szinielöadással egybekötött táncmulatságon a következő felülfizetéseket köszönettel nyugtázzuk és pedig: pet-rovcei önk. tüzoltóegylet 150 din. Ho-dosi önk. tűzoltó egylet, Dr. Pivko orsz. képviselő, Gergár Lajos Križevci Krnjek és Társa 100—100 din., Vezér Káról JDomanjšovci 50 din., Banko Sándor Mačkovci 30 din., Darvas Aladár, Landi Ferenc kéményseprömes-ter Križevci, Pavlics Ferenc Sebeborci 20—20 din., Fenjves Karol Hodoš, Vörös Lajos Fokovci 15—15 din., Sanca Domanjsovci, Eöry Jenő Hodos, Csa-huk Lajos Križevci, Danes Lajos Ho- u doš,_4lbert Ivansov.ci. . Jakosa Albert Domanjšovci, Heiner Géza Hodoš, Čsa-huk János Domanjsovci, Cug Vendel Ratkovci, Nagy . Jenő Domanjsovci, Kelemen János Križevci és Nemőiéné Križevci 10—10 din., Csahuk LBjos Krjževci, Hári János Ivanovci, Domon-ci Viktor Domanjsovci, Makári Aladár Salovci, Gönc N. Loncsarovci, Borbély Peter Križevci. Küronja Ivan Križevci, Csahuk Lajos Križevci, Rüzsics Sándor Pecskovci, Vrtacsics Jan. Križevci, Pe-csek Viktor Križevci, Gergar Viktor Križe /ci Csahuk Sándor Križevci, Kü-csán Sándor Križevci, Horvát Lajos Dankovci, Vértes Ilonka Fokovci és Dr. Rituper Kustanovci 5 — 5 din. összesen 935 din. Hálás köszönettel adózik a helybeli egylet elnöksége a hodosi, petrovcei, ivanovcei, salovcei és a do-manjsevcei tüzoltóegyesületeknek, kit teljes diszben való megjelenésükkel emel ték ünnepélyünk sikerét. — A križevcei önk. tüzoltóegylet elnöksége. — Bőséges gyermekáldás. Madridi lapok irják, hogy Volla-dolidban egy hatvannyolcéves asszonynak megszületett a huszonkilencedik gyermeke. A boldog anya sokszoros nagyanya. — Akinek két nyelve van. A városi kórház sebészeti osztályának érdekes orvosi szenzációja van. Egyik külön szobában fekszik a kis három éves Ilo Bezmiljinovics, jómódú spiiti horvát kereskedő fia, ákinek két nyelve van. A ritkaságszámba menő két nyelv veleszületett fejlődési rendellenesség. A két nyelv szabadon fekszik egymás fölött, a táplálkozást megnehiziti, a beszédet érhetetlenné teszi. A kétségbeesett szülök minden áron meg akarják szabadítani egyetlenfhosszas tanácskozás után elha gyermeküket az alsó, kisebb já- j tározta, hogy. a népszövetség rulékos nyelvtől, a sebészek titkársága részére palotát építtet, i A palota nyolcmillió frankba fog i kerülni, a telek ára két milliói frank. azonban nem vállalkoznak a műtétre, mert esetleges halálos kimeneteltől tartanak. — Alkalmazottak hadmentessége. A katonai hivatalos lap legutóbbi számában felsorolja azokat az ipari vállalatokat, amelyeknek alkalmazottai békében és háborúban mentesek a katonai szolgálat alól. Ezt a mentességet élvezik: 1. minden magánhajózási és vasúti társaság igazgatósága és »személyzete. 2. Valamennyi szénbánya, petroleumtelep, vas-, réz-, ólom-, antimen- és cinkbánya, koksz- és brikett-telep alkalmazottai. 3. A fegyver és municiógyárak alkalmazottai. 4. Azoknak a malmoknak az alkalmazottai. amelyeknek őrlőképes sége a napi egy vagont meg haladja, A rendelet ezenkívül több gyárat, vegyészeti és élelmiszer-üzemet sorol fel amelynek alkalmazottai hadmentességben részesülnek. — Az amerikai iégifioíta fejlesztése. Coolidge elnök kilenctagú külön bizottságot nevez ki, amelynek az a feladata, hogy megvizsgálja, vájjon az amerikai légi haderő megfelel-e mai színvonalával a vele szemben támasz- _____ ______ ______ „_____ tott követelményeknek, egyben j zanimanjem podpre in Tam "pomaga javaslatokat terjeszt elő a fejieszJ glas o Murski Soboti ponesti i izven tésére szolgáló legjobb eszfer* • ■ — - -zökről. A külön bizottság rne beszélést terjesszen eléje. A bi zottságban Harbord tábornok, ycs^P SPORI'. NOGOMET. Pričetek jesenskih prvenstvenih nogometnih tekem. Jesensko nogometno sezono ot-vori v Murski Soboti v nedeljo, dne 27. t. m. srečanje S. K. Mura s S. K-Svobodo, Maribor. Lanskoletni uspehi našega mladega moštva, ki so za kratek obstoj našega kluba povsem zadovoljivi, prinesli tudi našemu naklonjenemu občinstvu marsikatero nedeljsko razvedrilo, zagotavljajo nas, da se v bližnji sezoni tudi pri nas dvigne razumevanje za športno življenje malo višje. Kakor pa odvisi napredek kluba od moštva samega in njegovega zanimanja za šport, tako upliva naklonjenost občinstva na igralce same in jih spodbuja do napredka in častnega zastopanja mursko-sobočkih barv. Vsled tega smo si zvest}, da nas i občinstvo, ki nam je bilo vedno naklonjeno, i v bližnji jesenski sezoni Fietcher tengernagy, továbbá polgári szakértő foglal helyet. A bizottság megalakítása előtt Davis helyettes hadügyi államtitkár és Wilbur tengerészeti államtitkár közös tevéiben azt a javaslatot terjesztették Coolidge elnök elé, hogy vizsgáitassa meg a légi haderő kifejlesztésének legjobb eszközeit, — Vaiutavédelmi szövetség alakúi az utódállamok közölt. A „Prager Presse" arról ad hirt, hogy az utódállamok és a magyar Nemzeti Bank között egy pénzügyi egyezmény fog létrejönni, A hir szerint a magyarországi pénzügyi reform megvalósulása után a magyar Nemzeti Bank érintkezésbe lép az utódállamokkai, hogy a szóbanforgó, valutabiztonsági szövetséget megvalósítsák. — Százötven uj vasúti teherkocsit kapott Jugoszlávia. A vasutigazgatóság százötven uj vasúti teherkocsit kapott a magyar jóvátételi számlára. A vasúti kocsikat a szuboticai, beográdi és a szarajevói vasutigaz~»i gatóságok között fogják szét osztani. Prekmurja, kakor je S. K. Mura i doslej k temu mnogo pripomogel. Deluje se na tem, da postane S. K. Muraponebno s svojo hazena-dru-žino močan borec za bazensko prvenstvo Slovenije; nad uspehom na podlagi sedanjih rezultatov in, ako nam ostane občinstvo i nadalje v veliki meri naklonjeno, ne dvomimo. Megkezdődnek az őszi bajnoki mérkőzések. Az öszi szezon eisö megnyitó bajnoki mérkőzését vasárnap, szept. 27-én iátsza S. K. Mura - S. K Svoboda (Maribor) ellen. S. K. Svoboda körülbelül egyenlő erös ellenfele Murának-s dacára annak, hogy a két legutolsó barátságos mérkőzésből Mura győztesen került ki, mégis igen kétséges, hogy megtudjuk e szerezni a bajnoki két pontot. Igen fontos, hogy a játékosok miután igen keveset treníroztak, minden erejükkel azon legyenek, hogy legalább a tempóba tartsanak ki, nehogy megismétlődjék a szokásos II. félidőbeli visszaesés. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy Murának főleg Svobo-dával szemben van a legtöbb esélye, hogy megnyerheti a mérkőzést. — A Hazena mérkőzéseket ilietöleg egyenlőre semmi biztosat nem közölhetünk. Tény, hogy leányaink minden vágya az, hogy a bajnoki mörközések minnél ellöbb kezdődjenek meg. Ha esetleg csak tavasszal kezdődhetnének meg a bajnokiak, ugy a vezetőseg gondoskodni fog arról, hogy addig is jó néhány barátságos mérkőzést lekössön, hogy leányaink ismét bemutathassák szép játékukat. A sportkedvelő közön- szövetség. Genfből jelenük: £ fiatal csapat szives támogatását. Palotát építtet a Nép snfbői jelentik: í népszövetség negyedik bizottsága v Murski Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO ! 1 1 V NEDELJO 27. septembra popold. ob 3., in zvečerob8uri G Drama u 6 činova po mo-tivima romana „ŽIVI ÍT5RTVAC" od grofa LAVA TOLSTOJA. U glavnim ulogama : Margit Barnag, Alfred Abel i Reinhold Schünzel. VSTOPNINA : Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 D., In II. prost 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Biágo — Ápu. NOVISXD: szept. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 'Zito—Rozs Ovesz—Zab Kukorica Prosző—Köles Hajdina Szenő—Széna Graj—Bab csres. » zmésan—vegyes bab Krumpli » Len. sz.—Lenmag » Det. íz.- Lóherm. > 275— 205— 180— 190— 280— 50-75 225-200— 55— 450— 1500 BENKO: szept. 26. 1 kg. III. II. 1. pri ma Bikov. Bika 8- 8-50 9- 10- — Telice S Üsző - 7-- 3 ' - 8-— 9- 10 — Krave "g Tehén M O 4- 6-- 8-— Teoci Borjú • Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme i — mali oglaszi 0'70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo szé posflajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M.- Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K l S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Kostni csekovni racsun broj 1*2980. :— | —s Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1'50, rendes 1*—, apróhirdetés 0'70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Tengeri után búza. Nálunk általánosan bevett s/.okás tengeri uíán búzát vetni. Ennek az eljárásnak meg vannak a maga hátrányai, de kétségen kiviil a maga eiö-nyei is. Hátránya ez eljárásnak, hogy a tengeri olyan későn keiül le a talajról, hygy nem igen marad idő azt jól megművelni. Az ilyen talaj tehát sokszor göröngyös marad, a minek az a nagy hátránya, hogy a buza könyen kifagy belőle, s e göröngyök dacára későn, legtöbbször csak október végén vethetünk. Ez eljárás emiitett hátrányát elkerülendő, lehetőleg korai kukorica fajtákat vessünk, de ha későit vetettünk volna is, inkább vessük a búzát egykét nappal későbben, de munkáljuk el a földet apróra, mert a buza termés jó sikerültének ez az első feltétele. Tehát inkább hengerezzük, boronáljuk a talajt egy-két nappal tovább, s minden esetre csak apróra elmüvelt talajba vessük a búzát. A tengeri utáni buza vetésének előnye is van. Előnye mindenek előtt hogy a buza többnyire nitrogén dus talajba kerül, mert ritka gazdaság van az országban, mely ne istálló trágyázná tengeri alá talaját, sőt a legtöbb mélyen is szánt a tengeri alá, s igy az utána következő búzának vastag termő réteg áll rendelkezésére. Miután azonban az ilyen talaj többnyire nitrogén dus, de mindig foszfor szegény, a tengeri után következő buza termését lényegesen fokozhatjuk az által, ha a talaj foszfor tartalmát is gazdagítjuk, vagyis ha vetés előtt lVa q szuperfoszfátot szórunk ki, ha ugyan ezt a tengeri alá már nem tettük meg. Előnye továbbá e vetési módnak, hogy gyommentes talajba vetjük búzánkat, feltéve hogy a kukorica helyesen, jól kapál-tatott és a kapálás által a gyom kiirtatott. Nem kell tehát visszariadnunk attól, hogy a kukorica után búzát vessünk, csupán arra kell fősúlyt vetni, hogy a talaj apróra elmüveltessék, hogy annak foszfor hiánya, kat. holdanként kiszórandó 1 r0 kg. szuperfosz-fáttal pótoltassák. A műtrágyák használatának jövedelmezősége. Egy igen érdekes közlemény jelent meg Németországban Wagner, darmstadti híres tanár tollából, a ki a németországi mütrágyázási kísérletekből megállapította, hogy 100 márka ára műtrágya a kalászosoknál kb. 250 márkát-, kapás növényeknél kb. 300 márkát- és takarmány növényeknél 500 márkát jövedelmez. Ezek szerint tehát a szuperfosz fáttal és homok talajakon a szuper foszfát és kálival való műtrágyázás legnagyobb hasznot hajt, első sorban is a lóherénél, lucernánál, bükkönynél, borsónál, babnál, szeradellánál, csillagfürtnél és réteknél. Bebizonyosodott Németországban, hogy a káliszuperfoszfát egyszeri használata által a talaj here unottsága teljesen elkerülhető, ugy nemkülönben az is hogy az istálló trágyázás, de a zöldtrágyázás is igazán nagy terméseredményeket csak az esetben adhat, ha kötött talajakon vele egyidejűleg szuperfoszfát, homok talajakon pedig ugyancsak vele egyidejűleg káliszuperfoszfát is alkalmaztatik. Hazánkban ez ideig jóformán csak a kalászosnövényeknél alkalmaztatik á szuperfoszfát a mi helyén való is, mert a kalászosok különösen sok foszforsavat vonnak el a talajtól, s igazán nagy terméseket csak az esetben adhatnak, ha a talaj foszforsav tartalmát szuperfoszfáttal is fokózzuk. Hejénvaló ez nálunk annyival is inkább, mert hazánkban a kalászosok, főleg pedig a buza és rozs játsza a legfontosabb sz<í-repett, adja gazdáinknak a legnagyobb jövedelmet. Meg kell azonban szívlelnünk a németországi tapasztalatokat is, a melynek számos hazai hisérlet is igazat ad, hogy t. i. a takarmány növények műtrágyázása is szükséges fe nagyon jövedelmező. Szükségés pídjg azért, mert ez által nagyobb takarmányterméseket érünk el, jobban táplálhatjuk állatainkat, tehát sikeresebben nagyobb mennyiségű trágyát leszünk képesek termelni, s ennek segélyével egész gazdaságunk termőképességét, jövedelmezőségét fokozzuk. iiHHIllHil Hiromant, psyhografolog, fizionomist N. J. Sadlucki predpőldnévom od9—12 szpnma: popődnévi od 2_7 vöre. , . délelőtt 9—12 óráig, togad: délután 2-7 óráig. Nebrojna zahválna píszma od klientov. Hotel DOBRAI Murska Sobota. Inge za szecsháre i repáre vszefelé, kaktüdi masin-szke popravila dela po nájfalésoj céni i nájliitreje HORVÁTH JÁNOS mehanik v M. Soboti Slovenska vilica. goszpé i goszpödjeü Csi ká lžpoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdft prišli v trgovino A. Király M. Sobota Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco 7. druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-natl krscsáki za goszpé od 100-— dinarov napré A. Király trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hrza) 1 Edna nova hi'za I I i v M. Črnci, za krčmo pripravna, v steroj je dnesz dr'závna sóla, obsztojécsa z dvé szta-nüványa hi'zici, kühnye, spájsz, feobana peovnica stala, hüta, hlevővje itd. z velkim (3/i pl.) fundusom sze taki po vugod-noj céni óddá. Vecs sze zvé pri: VOGLE RÍ v M. Črnci. Vabilo. MARTJANSKO PROST. GASILNO DRUŠTVO priredi dne 4. oktobra 1925. na dvorišču gostilne g. VEZER-a predstavo z narodno igro Barica v treh dejanjih. Po predstavi prosta zabava z plesom na katero c. občinstvo vabi ODBOR. PREDSTAVA SE VRŠI OB 5. URI POPOLDNE. VSTOPNINA: za osebo 5. Din. za družino (do 3 člane) 10 Din. Čisti dobiček je namenjen za nabavo ogenjgasilnega orodja. PRVOVRSTNA CIGANSKA GODBA Pred predstavo kon-3 cert ob 3. uri. i Vsáki práznik, nedelo, četvr tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap ugzszintén szombaton és csütőr-tökön koncert. Játszik BARANYA VELIKA iAnnlir NAGY-] KAVARNA inEullG KÁVÉHÁZ LUDTTOLL'Sii1 SCHÖNTAG ADOLFNÁL kapható M Sobota (Fliszár-féle vendéglő udvarán] Licitacija lovine občine Šalamonci bőde 4-ga oktobra ob 15 vöri v hi'zi obcs. 'zupána obdr-'zána. Pogoji tüdi tam sze lehko vpoglédnejo. Šalamonci 23-ga szept. 1925. PREDSTOJNISTVO. Smerikanci! Uradno uverenje* K. Broj 123/1 voj. poglavarji za izdavanje vojnih izprav in druge uradne listove (protokol itd.) se dobij v PREKMURSKI TISKARNI Murski Soboti. Edna v -M. Sobote tihom meszti i na 507 □ klaftrov fundusi le'zécsa zídina z pripádajőcsov hrambov sze pu vugodnoj céni i placsil-nimi pogoji taki óddá. Szta-ntivanye taki na razpolago! Vecs: v Prekmurski Banki. III Gostilniško posestvi v Ljutomeru, poleg občin ske tehtnice (vage) naproda V veliki enonadstropni hiši nahaja gostilna in stanovanje, j hiši spada 16 orali prvovrstneg posestva in se proda z gostilni! kim inventarjem in z živino, 1 je konji, krave, svinje. Ugodf plačilni pogoji. Naslov v upravi lista