Kétnyelvű általános iskola FIZIKA Tanterv 8. osztály: 70 óra 9. osztály: 64 óra ÖSSZESEN: 134 óra A programot részben az Európai Unió Európai Szociális Alapja, részben a Szlovén Oktatási és Sportminisztérium finanszírozta. A projekt a Humán Erőforrás-Fejlesztési Operatív Program a 2007–2013 időszakban című pályázat alábbi fejlesztési programjaira épül: Fejlesztési prioritás: A humán erőforrás-fejlesztés és az egész életen át tartó tanulás; Irányelv: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása. 1 Kétnyelvű általános iskola FIZIKA Tanterv A tantárgyi bizottság tagjai, a korszerűsített tanterv szerzői: dr. Ivo Verovnik, SZK Oktatási Intézete, elnök dr. Jurij Bajc, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta Branko Beznec, Osnovna šola, Gornja Radgona Samo Božič, SZK Oktatási Intézete Uroš V. Brdar, Osnovna šola Antona Ukmarja, Koper mag. Miroslav Cvahte, SZK Oktatási Intézete dr. Ivan Gerlič, Univerza v Mariboru, Fakulteta za naravoslovje in matematiko mag. Sonja Munih, SZK Oktatási Intézete A tantervet bírálták: dr. Mojca Čepič, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta Zlatka Ferlinc, Osnovna šola Bojana Ilicha, Maribor Szerkesztette: Alenka Štrukelj A szlovén szöveget lektorálta: Nataša Purkat, Lektor'ca Magyar nyelvre fordította: Rudolf Toplak A magyar szöveg szaklektora: Ladislav Solarič A magyar szöveg nyelvi lektora: Annamária Merényi Kiadta: SZK Oktatási és Sportminisztériuma és SZK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Igor Lukšič Az Intézet részéről: mag. Gregor Mohorčič 1., kiegészített online kiadás Ljubljana, 2022 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MIZS/Dokumenti/Osnovna-sola/Ucni-nacrti/obvezni/Narodno-mesano- obmocje-Prekmurja/UN_fiz_DOS_prevod.docx Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 136468227 ISBN 978-961-03-0687-0 (Zavod RS za šolstvo, PDF) A fizika általános iskolai tantárgy tantervének korszerűsítését a Fizika Tantárgyi Bizottság végezte el. A tanterv korszerűsítését a Fizika Tantárgyi Bizottság a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 1998. évi, 21. ülésén jóváhagyott tantervéből kiindulva végezte el. A korszerűsített tanterv a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 2011. január 27-én tartott, 139. ülésén került elfogadásra. 2 TARTALOM 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .......................................................................................................4 2 ÁLTALÁNOS CÉLOK .........................................................................................................................5 3 ALAPVETŐ CÉLOK ÉS TARTALMAK...................................................................................................8 4 KÖVETELMÉNYEK ......................................................................................................................... 19 5 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ .......................................................................................................... 28 5.1 A tantárgy céljainak megvalósítása ........................................................................................ 28 5.2 Differenciálás és egyénre szabott tanulás .............................................................................. 35 5.3 kapcsolatok .......................................................................................................................... 35 5.4 A tudás ellenőrzése és értékelése .......................................................................................... 35 5.5 Az információtechnológia ...................................................................................................... 36 3 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A fizika tanítása során a tanulók az általános iskolában megismerik és elsajátítják a fizikai jelenségek tanulmányozásához szükséges nyelvezetet és módszereket, ezáltal fejlődnek a természeti jelenségek megismeréséhez szükséges képességeik, továbbá megtanulják azokat az egyszerű fizikai fogalmakat, amelyeknek célja a természeti jelenségek működéséről szerzett tudás mélyítése. A tanulók meglátják a fizika tudományának sokszínűségét, amely különböző méretű jelenségeket vizsgál egészen a legkisebb részecskéktől az űrkutatásig. Megismerkednek olyan technikai alkotásokkal és technológiai folyamatokkal, amelyek a fizika ismeretei nélkül nem jöhettek volna lére. Az egyes tevékenységek és a kísérleti munka során új tapasztalatokat szereznek, és mindeközben a különféle természeti jelenségek kapcsolatáról megfelelő tudást sajátítanak el. A fizika tantárgy tanításának legfőbb célja, hogy a tanulók rendelkezzenek azokkal ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy aktívan és felelősségteljesen hozzájáruljanak a társadalom fejlődéséhez, és képesek legyenek magasabb szintű gondolatmeneteket megérteni. A tanítás további célja, hogy a tanulók megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek a körülöttük lévő jelenségek megértéséhez és értelmezéséhez. A tantárgy ösztönözi a tanulókat1 környezetük fizikai jelenségeinek felkutatására, továbbá lehetőséget ad, hogy olyan ismereteket, megértést, értékeket, attitűdöket, elkötelezettséget és készségeket szerezzenek, amelyek szükségesek a környezetvédelem fontosságának felismeréséhez, valamint a természeti környezettel való harmonikus együttéléshez és az azzal kapcsolatos tudatos, felelősségteljes magatartás kialakításához. A fizika mint alapvető természettudomány szorosan kapcsolódik más természet- és környezettudományokhoz. Az általános iskola 8. és 9. osztályai számára készült Fizika tanterv épít az alsó tagozatban megszerzett, a fizika elemeit tartalmazó természettudományos ismeretekre és tapasztalatokra. Célja a készségek fejlesztése, és mindeközben szem előtt tartja, hogy a tanulók egy része az általános iskola végén befejezi a tantárgy tanulását. 1 A jelen tantervben a tanár és tanuló kifejezés mindkét nemre vonatkozik. 4 2 ÁLTALÁNOS CÉLOK A tanulók:  felfedezik a kísérletezés fontosságát a fizikai törvényszerűségek megismerésénél és ellenőrzésénél,  megterveznek és kiviteleznek egyszerű kísérleteket, feldolgozzák az adatokat, elemzik a kísérletek eredményeit, következtetéseket vonnak le azokból,  ellenőrzik az előzetes feltételezések eredményeit,  összekapcsolják az elméleti és a kísérletből szerzett tudásukat, elemeznek, szintetikusan gondolkodnak,  bemutatják grafikonokkal a mennyiségek összefüggéseit, leolvassák a grafikonokat, és megértik a mennyiségek egymáshoz való viszonyát,  bemutatják egyenletek segítségével a mennyiségek összefüggéseit, leolvassák az egyenleteket, valamint kiszámítják az ismeretleneket az egyenletben,  felhasználják a tudásukat a mindennapi tapasztalatok és jelenségek megértéséhez, elmagyarázásához,  megismerkednek a mérőszám és az egység oszthatatlanságának szabályával, valamint azzal, hogy a fizikában a mennyiségeket egy mérőszám és a mértékegység algebrai szorzatával tüntetjük fel,  a tudás megszerzéséhez fizikával kapcsolatos szövegeket, szakirodalmat, e-anyagokat, weboldalakat és más forrásokat keresnek,  megtanulják kritikusan olvasni a napi sajtót, értelmezni tudják a különböző használati eszközökhöz készült leírásokat és reklámüzeneteket, képesek azokban meglátni a fizikai jelenségeket és képtelenségeket,  megismerik a fizika tudásának fontosságát, rájönnek, hogy ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek a technológia fejlődés és a természet megismeréséhez,  megtanulják értékelni a fizika tudományos eredményeit, felismerik azok jelentőségét a mindennapi életben, a társadalom fejlődésében, továbbá érzékelik annak fontosságát az általános műveltség tekintetében,  megismerik a fizika fejlődésének történelmi és szociális hatásait,  kifejlesztik a környezethez és természethez való tiszteletteljes viszonyukat,  tudatosítják magukban az egyén, a társadalom és a környezet elválaszthatatlanságát,  kritikusan gondolkodnak a tudományos ismeretek hasznáról, és tudatában vannak a Földön lévő élet iránti felelősségről. Noha a fizika tanításának célja az élettelen természetre vonatkozó elméleti tudás megszerzése, mégis a fejlődő világban egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tanulók képesek legyenek kezelni azokat az eszközöket és gépeket, amelyek segítségével hozzáférhetnek, kiválaszthatják, fe ldolgozhatják és felhasználhatják az információkat. A tanár arra törekszik, hogy a tanulók fejlesztése során tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési és tanítási módszereket, eszközöket. Ezért a tanár folyamatosan fejleszti szaktudását és informatikai ismereteit, így képessé válik arra, hogy különböző tevékenységeken keresztül bővítse a tanulók tudását, tájékozottságát és kombinációs készségét. A választható célok a tudás elmélyítését és bővítését szolgálják. A tanár a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően választ közülük. A köznevelés általános 5 iskolai részében a fizika alaptantárgy fontos feladata a diákok természettudományos szemléletének és technológiai ismereteinek, kompetenciájának kialakítása. A természeti folyamatok és a jelenségek fizikájának megismerése alapvető fontosságú a technikai vívmányok megismeréshez és a mindennapi jelenségek sikeres megértéséhez. A fizikaóra keretei közt a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, a kezdeményezés, a döntéshozatal és a kockázatértékelés kompetenciáját fejlesztjük. A fizika tanulása során más készségek is fejlődnek:  a matematikai kompetencia a természeti jelenségek tanulmányozása és a mindennapi jelenségek magyarázata során;  a digitális jártasság kompetenciája a modern informatikai technológiák használatával, mindenekelőtt az interaktív számítógépes animációkkal és számítógépes interfészekkel, szenzorokkal történő mérések során;  az anyanyelvi kommunikáció, elsősorban az olvasott és írott szövegek megértésével;  az idegen nyelven történő kommunikáció a szemináriumi vagy kutatási dolgozat készítésénél, a számítógépes programok, interaktív számítógépes animációk, valamint az idegen nyelvű nyomtatott vagy elektronikus források használatával;  a tanulási képességek, az önálló tanulás és aktivitás tervezésének készsége, valamint a felelősségtudat;  a szociális kompetencia, ugyanis a tanuló az iskolai kísérletek során megtanulja, hogy feladatait a maga és társai egészségének védelmében biztonságosan végezze el. 6 3 OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK A tantárgy operatív céljai magukba foglalják az egyes témák és témakörök célkitűzéseit.1 A témakörök és az azokban szereplő témák sorrendje nem kötelező. A tanár a tartalmi sorrendet az egyes osztályokban megváltoztathatja. Az operatív célok kötelező és választható célokra oszlanak fel. A kötelező operatív célok azokat az ismereteket határozzák meg, amelyet minden tanulónak az általános iskola végére, az általános műveltség megszerzéséhez el kell sajátítania. Ezeket a tudáselemeket a tanárnak kötelező megtanítania. A választható operatív célok azonban olyan további vagy mélyreható ismereteket irányoznak elő, amelyeket a tanár saját belátása szerint, a tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően tárgyal. A tantervben a kötelező operatív célokat álló, a választható operatív célokat dőlt betűvel jelöljük . Néhány kötelező operatív cél mellett a kísérletezés referenciajele (K) szerepel. Ajánlott, hogy a tanulók a tudást a leírt kísérletek végzésével sajátítsák el. Az országos tudásfelmérés csak a kötelező operatív célokat ellenőrizi. 1 BEVEZETÉS A FIZIKÁBA Témakör Operatív célok 1.1. A fizika területei A tanulók: és jelentősége  leírják az alapvető fizika jelenségeket, megtanulják a fizika használatát a mindennapi életben, a tudományban, a technológiában és az orvostudományban; 1.2. Munkamódszerek  megismerik és megtanulják használni a fizika módszereit és a a fizikában munkaformáit: megfigyelés, tervezés, mérés, kísérletezés, következtetések levonása, a mérések és kísérletek eredményeinek értelmezése,  kivitelezik a kiválasztott kísérleteket, mindeközben megismerik és használják a fizika munkamódszereit, külön hangsúllyal a megfigyelésre, a kísérletezésre, a mérésekre, valamint a mérések és kísérletek eredményeinek értelmezésére (K); 1.3. Mérés és  meghatározzák az alábbi fogalmakat: fizikai mennyiség, fizikai mértékrendszerek mértékegység és mérőeszköz,  felismerik a kiválasztott fizikai mennyiségeket,  önállóan kivitelezik a hosszúság- vagy időmérést, kiszámítják az értékek átlagát, felismerik és értelmezik a mérési hibát (K),  megfelelő mértékegységeket használnak a kiválasztott fizikai mennyiségekhez,  elsajátítják a mérőszám fogalmát, és a mérőszám segítségével megállapítják a mértékegységek váltószámait,  felismerik, ha a mért fizikai mennyiségek értékei pontatlanok,  megértik az egységes mérési rendszer jelentését és szükségességét; 1 A programot részben az Európai Unió Európai Szociális Alapja, részben a Szlovén Oktatási és Sportminisztérium finanszírozta. A projekt a Humán Erőforrás-Fejlesztési Alapvető Program a 2007–2013 időszakban című pályázat alábbi fejlesztési programjaira épül: Fejlesztési prioritás: A humán erőforrás-fejlesztés és az egész életen át tartó tanulás; Irányelv: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása. 8 1.4. Az alap és fizikai  ismerik a fényév fogalmát és mértékegységét, mennyiségek a  képesek ezeket a mértékegységeket leolvasni és átváltani, természettudomá  megkeresik a szakirodalomban az atom és más mikroszkopikus részecskék nyban méreteit,  megkeresik a szakirodalomban a világűr fogalmát. 2. A FÉNY Témakör Operatív célok 2.1. A A tanulók: fényvisszaverődés  kísérletekkel bemutatják, hogyan verődik vissza a fény a testről, és és a fénytörés elemzik a fénysugár síktükörön való visszaverődésének folyamatát (K),  elmagyarázzák a szórt (diffúz) és a tükrös fényvisszaverődést,  kísérletekkel bemutatják, hogyan törik meg a fény két optikai szempontból különbözően sűrű anyag határán, és elemzik a fénysugár haladását az egyik anyagból a másikba (K); 2.2. A lencsék  elsajátítják a gyűjtőlencse, a gyújtópont és gyújtótávolság fogalmát; tulajdonságai 2.3. A gyűjtőlencse  kísérletekkel belátják a gyűjtőlencse képalkotásának törvényeit, és elemzik képalkotása a gyűjtőlencsén áthaladó sugarak képalkotását (K); 2.4. A camera  képesek elmagyarázni a kép keletkezését a camera obscurán és a obscura és a szemben; fizikai szem modellje 2.5. A  képesek elmagyarázni néhány optikai készülék működését: vetítőgép, a nagyító, vetítőgép, fényképezőgép. nagyító és a fényképezőgép 3. A VILÁGŰR Témakör Operatív célok 3.1. A Naprendszer A tanulók:  ismerik és értik a csillag, a bolygó, a hold, az üstökös, a meteor és a galaxis stb. fogalmát,  ismerik, és képesek összehasonlítani az egyes bolygók tulajdonságait,  leírják a Nap körüli bolygók pályájának alakját; 3.2. A csillagok  képesek elmagyarázni a Föld és az egyes csillagok közti távolságok különbözőségét, tisztában vannak vele, hogy a csillagok különböző színekben és erőséggel világítanak,  megfelelő szakirodalom segítségével képesek megnevezni az alapvető csillagképeket,  felkutatják, mi a következménye a Föld tengely körüli mozgásának és a bolygónk Nap körüli keringésének,  képesek a bolygó- és csillagtérképeket használni,  megfigyelik az éjszakai égboltot, és a csillagtérkép segítségével tájékozódni tudnak az égbolton (K); 9 3.3. A világűr  ismerik a csillagászat történetének fontosabb állomásait, a legkiemelkedőbb csillagászok (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Kepler, Newton stb.) felfedezéseit,  ismerik a világűr keletkezésének és fejlődésének alapelképzeléseit. 4. AZ EGYENLETES MOZGÁS Témakör Operatív célok 4.1. A mozgás leírása A tanulók:  meghatározzák a mozgásban és a nyugalomban lévő test fogalmát, és azok különbözőségét,  leírják az egyenes vonalú és a görbe vonalú mozgást,  kísérletekkel elsajátítják, hogy a sebesség a test által megtett út és az ehhez szükséges idő hányadosa (K),  ismerik a sebesség számításának képletét,  képesek átváltani a sebesség m/s egységét km/h egységgé, és fordítva; 4.2. Az egyenes  leírják az egyenletes és a változó mozgást, vonalú  ábrázolják grafikonon a test által megtett utat és az ahhoz szükséges időt, egyenletes leolvassák arról az adatokat, elmagyarázzák és megértik, milyen mozgást mozgás ábrázol (K),  lerajzolják grafikonon a test sebességének és az eltelt időnek az összefüggését, a grafikonról leolvassák az adatokat, elmagyarázzák és megértik, milyen mozgást ábrázol (K),  alkalmazzák a megtett út kiszámításának képletét. 1 0 5. AZ ERŐ Témakör Operatív célok 5.1. Az erő leírása A tanulók:  meghatározzák a megfigyelt tárgy és a környezet fogalmát,  kísérlettel megtanulják az erőhatás fogalmát, amely a testek alak-, illetve mozgásállapot-változásában nyilvánul meg (K),  megkülönböztetik a nehézségi erőt és a tartóerőt; 5.2. Az erő mérése  felismerik, hogy a testek rugalmasak vagy képlékenyek,  elsajátítják, hogy az erő mértékegysége a newton (N), és megtanulják, hogy 1 N az az erő, amely 1 kg tömegű testnek 1 másodperc alatt 1 m/s2 nagyságú gyorsulást ad,  ismerik az adott tömegű testre gyakorolt erő fogalmának meghatározását,  képesek megállapítani, hogy a két különböző testre kifejtett ugyanakkora erő milyen hatást vált ki; 5.3. A rugós mérleg  képesek grafikonon lerajzolni és elmagyarázni a rugalmas test alakváltozását,  a grafikonról leolvassák a megfelelő adatokat,  kísérlettel megállapítják, hogy a rugó megnyúlása egyenesen arányos a rugóra ható erővel, használják a rugóállandó fogalmát az erő nagyságának meghatározásához (K),  használják az erőmérő műszert; 5.4. Az erő  bemutatják az erő adatait: az erő nagyságát, az erő állását és az erő irányát. lerajzolása  elsajátítják, hogy az erő támadáspontja lehet pontbeli, felületi vagy térbeli hatású,  ismerik a súlypont fogalmát,  képesek lerajzolni ábrán a testre ható erő támadáspontját; 5.5. A súlypont  leírják a geometriai és nem geometriai idomok súlypontjának fogalmát,  ismerik a geometriai és nem geometriai idomok súlypontjára vonatkozó folyamatokat, 5.6. Az erők  felismerik a párhuzamos hatásvonalú, egyenesen ható és az ellentétes egyensúlya irányú erőket,  megállapítják a testre ható erők egyensúlyi helyzetét, megértik, hogy a nyugalmi állapotban lévő, egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test esetében az arra ható erők egyensúlyban vannak,  képesek kiszámolni az az egyensúlyban lévő erőket; 5.7. Súrlódás és  megértik, hogy a súrlódási és közegellenállási erők gátolják a mozgást, közegellenállás  ki tudják számolni a súrlódási erőt,  ki tudják számolni a közegellenállási erőt,  kísérletekkel bemutatják a súrlódásra és közegellenállásra ható erőket (K); 5.8. A  megállapítják, hogy a testek kölcsönösen hatnak egymásra, kölcsönhatás  megállapítják, hogy a kölcsönösen ható erők megegyező nagyságúak, azonos törvénye hatásvonalúak és ellentétes irányúak, elemzik és megkülönböztetik a kölcsönhatás törvényét és az erők egyensúlyának törvényét; 11 5.9. A párhuzamos  kísérletekkel megállapítják, hogy a testre egyidejűleg ható több erő hatása erők megegyezik a vektori eredőjük hatásával (K), összetevése  szerkesztéssel és számítással meghatározzák két párhuzamosan ható, egyforma irányú erő eredő erejét,  szerkesztéssel és számítással meghatározzák két párhuzamosan ható, ellentétes irányú erő eredő erejét; 5.10. A nem  lerajzolják a nem párhuzamos erők eredő erejét, párhuzamos  megállapítják, hogy az erők nagysága és az erők között lévő szögek erők megváltoztatásának hatására az eredő erő nagysága és fekvése is összetevése megváltozik; 5.11. Az erők  képesek az erőt komponenseire bontani, és szerkesztéssel ábrázolni, felbontása  képesek elemezni a testre ható különböző irányú erők összevetőit. 6. A SŰRŰSÉG, A NYOMÁS ÉS A FELHAJTÓERŐ Témakör Operatív célok 6.1. A területmérés A tanulók:  ki tudják számítani a geometriai és nem geometriai idomok területét (K); 6.2. A nyomás a szilárd  ki tudják számítani az adott felületre merőlegesen ható nyomóerő és a anyagokban nyomott felület területének a hányadosát,  ismerik a nyomás mértékegységét; 6.3. A tömeg és a  meg tudják mérni a test tömegét (K), térfogat mérése  tudják, hogyan kell megmérni a nem geometriai idomok térfogatát,  képesek belátni, hogy a mennyiségek nem mindig adódnak össze; 6.4. A sűrűség és a  elsajátítják, hogy a sűrűség a tömeg és a térfogat hányadosa, fajsúly  elsajátítják, hogy a fajsúly az adott térfogat súlyának mértéke, a súly és a térfogat hányadosa,  használják a sűrűség és fajsúly kiszámításának képletét,  ismerik a homogén testek fogalmát,  képesek megkülönböztetni a homogén és a nem homogén testeket,  értik az átlagsűrűség fogalmát; 6.5. A nyomás a  elsajátítják, hogy a zárt térben lévő folyadékban a külső nyomás minden folyadékokban irányban ugyanakkora,  képesek kiszámítani a hidrosztatikai nyomást a test felületén és a tartály falán; 12 6.6. A  megállapítják, mitől függ a nyomás a nyugalomban lévő folyadékban, nyugalomban  használják a folyadékban lévő nyomásváltozás képletét, lévő  értik, hogy a levegő súlyából származó nyomás a légnyomás, tudják, mennyi a folyadékok normál légnyomás értéke, súlyából  ismerik a normál légnyomás mellett a folyadékok nyomásának kiszámításához származó a megfelelő képletet, nyomás  használják a nyomásmérő eszközöket; 6.7. A légköri  elsajátítják a levegő fizikai tulajdonságait és azok hatását az időjárási jelenségek és az eseményekre, időjárás  kutatják a légszennyezés forrásait és a légszennyezés csökkentésére irányuló intézkedéseket; 6.8. A felhajtóerő  kísérletezéssel bemutatják a felhajtóerő működését (K),  megállapítják, hogy a felhajtóerő a folyadékban merült testre ható erőknek az eredője,  egyszerű esetekben használják a felhajtóerő számítási képletét; 6.9. Az úszás  az anyagok sűrűségének összehasonlításával, illetve az átlagos sűrűségek kiszámolásával megállapítják, milyen körülmények között úszik, lebeg vagy merül el a test,  leírják és értik az areométer működését. 7. A VÁLTOZÓ MOZGÁS ÉS NEWTON MÁSODIK TÖRVÉNYE Témakör Operatív célok 7.1. A mozgás A tanulók: leírása és az egyenes  átismétlik az egyenletes és a változó mozgás fogalmát, vonalú egyenletes  átismétlik, hogy a sebesség a test által megtett út és az ehhez szükséges idő mozgás n hányadosa; valamint grafikonon ábrázolják az egyenes vonalú egyenletes számú ismétléssel mozgást; 7.2. Az  elemzik, hogyan változik az egyenletesen változó mozgásnál az egyenletesen idő és a sebesség (K), változó  elsajátítják a kezdeti sebesség, a végsebesség és az átlagsebesség fogalmát, mozgás  megismerik a pillanatnyi sebesség fogalmát,  elsajátítják, hogy a gyorsulás a sebességváltozás és az idő hányadosa,  elsajátítják, hogyan kell kiszámítani a gyorsulást,  használják az gyorsulás képletét; 7.3. Az egyenletesen  megállapítják, hogy a megtett út egyenlő annak a síkidomnak a területével, változó mozgást amelyet a v(t) grafikon koordinátatengelyei határolnak, végző test által  felhasználják a nyugalomban lévő testre ható egyenletesen változó megtett út mozgásnál az út kiszámításához a képletet; 7.4. A tömeg, az erő  értik, hogy a test gyorsul, ha a testre ható külső erők összege különbözik a és a gyorsulás nullától, összefüggése  kísérletekkel elsajátítják a test gyorsulása, tömege és az összes külső rá ható erők között fennálló összefüggést (K), majd ezekkel számolási feladatokat végeznek,  meghatározzák az erő mértékegységét; 13 7.5. A szabadesés  leírják a test szabadesésének fogalmát,  felkutatják a szabadesés során a test egyenletesen gyorsuló mozgását, értelmezik a jelenséget; 7.6. A tömeg és a  leírják a tömeg és a súly fogalma közti különbséget, súly  elmagyarázzák, miért lehet a testnek eltérő feltételek mellett különböző összefüggése súlya, továbbá, mitől lehet a test súlytalan,  használják a súly számításához a megfelelő képletet, és értik a nehézségi gyorsulás tényezőjét az egyenletben; 7.7. A körmozgás  elmagyarázzák a körmozgást mint görbe vonalú mozgást, és elsajátítják a körforgás fordulatszáma, a keringési idő és a keringési sebesség fogalmát. 14 8. A MUNKA ÉS AZ ENERGIA Témakör Operatív célok 8.1. Az A tanulók: energiaforrások  megállapítják, hogy a Nap a fő energiaforrás a Földön,  felsorolnak megújuló és nem megújuló energiaforrásokat,  elmagyarázzák, hogyan függ össze a felfogott napenergia az évszakokkal; 8.2. Az energia  bemutatnak energiatakarékos felhasználási módokat, előállítása és  felkutatják, hogyan hatnak a tüzelőanyagok elégetésével működő erőművek a az ezzel környezetre, és értik a környezetszennyezés fogalmát; kapcsolatos környezetvédel mi kérdések 8.3. A munka  felismerik, hogy az elvégzett munka az erőtől és a megtett úttól függ,  felhasználják a munka kiszámításának képletét, ismerik a mértékegységét,  megértik, hogy amennyiben az erő iránya merőleges, azaz nincs az erőnek az elmozdulás irányába eső összetevője, akkor ez az erő nem végez a testen munkát; 8.4. A  felismerik az erők közül azokat, amelyek a mozgó testre hatnak, mozgásiránnyal  felismerik azokat az erőket, illetve komponenseiket, amelyek munkát nem végeznek; párhuzamosan ható erő által végzett munka 8.5. A mozgási  tudják, hogy a mozgási energia kapcsolatban van a mozgással, valamint energia értik, hogy a sebesség változása függ a mozgási energiától,  tudják, hogy a mozgási energia függ a test tömegétől és sebességétől,  és használni képesek a mozgási energia kiszámításához a megfelelő képletet; 8.6. A helyzeti  felismerik, hogy a helyzeti energia változása összefügg a test helyzetének energia függőleges változásával,  használni tudják a helyzeti energia kiszámításához a megfelelő képletet; 8.7. A mozgási és  értik és használják a mozgási és helyzeti energia tételét; helyzeti energia tétele 8.8. Munkavégzés  elsajátítják, hogy az emelő, a csiga és a lejtő egyszerű gép, szerszámok  képesek érvelni amellett, hogy ezek az egyszerű gépek az elvégezendő segítségével munkát nem csökkentik, hanem csak könnyítik,  összefüggésbe tudják hozni az egyszerű gépek használatát a mozgási és helyzeti energia tételével; 8.9. A rugalmas  elsajátítják, hogy a rugalmas testekben a formájuk megváltozása miatt rugalmas energia (potenciális) energia tárolódik; 8.10. A  ismerik a teljesítmény, mint az egységnyi idő alatt végzett munka fogalmát. teljesítmény 15 9. HŐ ÉS A BELSŐ ENERGIA Témakör Operatív célok 9.1. A szilárdtestek, a A tanulók: folyadékok és a gázok  elemzik az anyagok és alkotóelemeik tulajdonságait, felépítése  megtanulják, hogy magasabb hőmérséklet hatására az anyagot alkotó elemek élénkebben mozognak,  felismerik a különböző halmazállapotú (szilárd, folyékony és gáznemű) anyagok eltérő tulajdonságait és szerkezeti eltéréseiket,  képesek bemutatni az anyagok olvadásakor, szilárdulásakor, párolgásakor és kondenzációjánál létrejövő fizikai folyamatokat; 9.2. A hőmérséklet  meghatározzák a hőmérsékletet, mint a hőmérő által mért mennyiséget,  ismerik a Celsius- és Kelvin-skálát, képesek átváltani a két mértékegységet egymásba,  használják a hőmérőt a hőmérséklet mérésére (K); 9.3. A hőtágulás  ismerik a hőmérséklet és a testek tágulásának összefüggését,  ismerik az ikerfém fogalmát és működését, értik annak használatát; 9.4. A gázok nyomása  megértik a gáznyomás jelenségét,  felismerik a gáz nyomásának, hőmérsékletének és térfogatának kölcsönhatását; 9.5. A belső energia  képesek példákkal elmagyarázni a belső energia és a hőmérséklet változásának kapcsolatát,  megértik, hogy a test belső energiája függ az anyagot alkotó részecskék energiájától; 9.6. A hő  ismerik, mi a különbség a hőmérséklet és a hő fogalma között,  kísérlettel bemutatják a hőátadás törvényeit (K),  tudják, hogy a belső energia változása függ a hőátadástól, megállapítják, hogy a munkavégzéstől belső energia szabadul fel, amely hőközléssel is jár; 9.7. A  elsajátítják a fajhő fogalmát, hőmennyiség-  használják a hőmennyiség-számítás képletét, számítás  összehasonlítják a felvett vagy leadott hőtől létrejövő belső energia változását; 9.8. A hőáramlás  használják a hőáramlás számításának képletét,  ismerik a hőáramlás fogalmát, az öltözködés és hőszigetelő anyagok jelentőségét; 9.9. Az  elmagyarázzák, hogy egy test egyfajta energiája másfajta energiává energiatörvény, az alakulhat át, energiamegmaradás  leírják megadott példa esetében az energiaátalakulás folyamatát, törvénye és az  leírják és elmagyarázzák a testrendszerek (testek) energiaátalakulását, energia álalakulása  megértik, hogy amennyiben a test nem végez munkát és/vagy nem ad le hőt, úgy nem veszít az energiájából,  elsajátítják és használják az energiamegmaradás törvényét adott példa esetén,  tudják, hogy az energia nem semmisülhet meg, valamint soha nem jöhet 16 létre újonnan; 9.10. Az energia  értik az energia átalakulásának folyamatát az emberi szervezetben. átalakulása az emberi testben 17 10. AZ ELEKTROMOS ÁRAM Témakör Operatív célok 10.1. Az elektromos A tanulók: töltés és az  megértik, hogy a testek többféle módon válhatnak elektromosan töltött elektromos erő állapotúvá,  elsajátítják, hogy az elektromos erő távolból hat, és az elektromos töltésből ered,  megtanulják, hogy kétféle elektromos töltés létezik,  tudják, hogy az elektromos állapotú testek között vonzó vagy taszító erő hat,  megismerik, hogy a testek eredendően semlegesek, de lehetnek negatív vagy pozitív töltöttségűek,  ismerik az elektroszkópot,  tudnak a villám veszélyes voltáról; 10.2. Az elektromos  ismerik az elektromos megoszlás jelenségét; megoszlás 10.3. Az elektromos  leírják az elektromos áramot, mint az elektromos töltéssel rendelkező áram részecskék (töltéshordozók) sokaságának az elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgását,  elsajátítják, hogy a fémekben az elektronok a töltéshordozók,  képesek az anyagokat elektromos vezetőkre és szigetelőkre csoportosítani,  használni tudják a töltésmegmaradás törvényét,  kísérletek során megismerik az elektromos áramkör alapelemeit, és használják az egyezményes jeleket az ábrázolására (K),  képesek elmagyarázni a rövidzárlat fogalmát és okait,  le tudják írni a biztosíték szerepét,  megmérik az elektromos áram erősségét; 10.4. Az elektromos  ismerik az elektromos áram veszélyeit , áram hatásai  felismerik az elektromos áram különböző hatásait,  elemzik az elektromos áram hatásait, és ismernek egyszerű felhasználási példákat; 10.5. Az elektromos  megállapítják, hogy az áramforrás az elektromos áramot fenntartó feszültség áramköri elem,  tudják, hogy a vezetékkel összekapcsolt áramforrás és a fogyasztó áramkört alkot, és tartós elektromos áram csak zárt áramkörben jöhet létre; önállóan képesek megmérni az elektromos feszültség nagyságát az áramforráson és a fogyasztón (K); 10.6. Az elektromos  leírják a fogyasztóknak azt a tulajdonságát, ami megszabja, mekkora lesz áram és az az átfolyó áram erőssége, azaz a fogyasztó elektromos ellenállása, elektromos  kísérlettel kimutatják és elsajátítják Ohm törvényét (K), feszültség  használják az Ohm-törvény számítási képletét, összefüggése  tudják, hogy az elektromos vezető két vagy több pontjára kapcsolt feszültség és a vezetőn áthaladó áram erőssége lineárisan összefügg; 10.7. A  felismerik a párhuzamos és a soros kapcsolást az elektromos fogyasztók áramkörben, 18 soros  megállapítják, hogy az ugyanazon áramforrásra sorosan kapcsolt kapcsolása fogyasztók csökkentik a rajtuk keresztül folyó áram erősségét,  megállapítják az eredő ellenállás nagyságát a sorosan kapcsolt fogyasztó esetében,  kísérletekkel megértik, hogy a sorosan kapcsolt fogyasztók feszültsége összeadódik, és az összeg megegyezik az áramforrás feszültségével (K); 10.8. A  kísérletekkel bemutatják, hogy a párhuzamosan kapcsolt fogyasztók fogyasztók esetén a mellékágak áramerősségének összege egyenlő a főág párhuzamos áramának erősségével (K); kapcsolása 10. 9. A huzalok  felkutatják, mitől függ a hosszú, azonos keresztmetszetű és azonos anyagú ellenállása huzalok ellenállása; 10.10. Az elektromos  képesek elmagyarázni, hogy munkavégzés során energia és hő termelődik, munka és a  megállapítják, milyen tényezőktől függ az elektromos munka, teljesítmény  használják a teljesítmény és az elektromos munka képletét,  használni tudják az energiatörvény kiterjesztett formáját, figyelembe véve az elektromos munkát,  bemutatják bizonyos áramforrások energiamérlegét. 11. A MÁGNESES ERŐ Témakör Operatív célok 11.1. A mágneses erő A tanulók:  megismerik a mágnest,  bemutatják a Földet, mint mágneses mezőt,  kísérletekkel megállapítják, hogy a mágneses erő távolra ható erő, valamint belátják, hogy a mágneses kölcsönhatás erőhatás formájában nyilvánul meg a mágnesek között (K); 11.2. Az erő az  megállapítják, hogy elektromos áram hatására a mágnesekben, a áramvezetőkön ferromágneses anyagokban és az áramvezetőkben mágneses tér jön létre; 11.3. A villanymotor  leírják a villanymotor működési elvét,  érveket hoznak a villanymotor felfedezésének fontosságáról, tudják, hogy ez a felfedezés jelentős hatással volt a technológiai fejlődésre, és ismerik annak nélkülözhetetlen voltát a modern eszközökben; 11.4. Az erőmező  képesek leírni az elektromos és mágneses mezőt; 11.5. Az  ismerik az elektromos tekercset, és belátják, hogy elektromos áram elektromágnes, az hatására a tekercsben és körülötte mágneses mező jön létre; indukció, a feszültséggenerátor, a transzformátor 19 11.6. A Föld  képesek megállapítani, hogy a mozgó töltött részecskékre hat a mágneses mágneses mezője erő,  felismerik, hogy a Föld egy mágneses mező, valamint azt, hogy a Föld mágneses mezeje védőpajzsot alkot, és óvja bolygónkat. 20 12. A FIZIKA ÉS A KÖRNYEZET Témakör Operatív célok 12.1. A fizikai  A tanár a saját maga, vagy a tanulókkal egyeztetve, eldönti, hogy bizonyos felfedezések tartalmak – a fizika története, a kortárs fizikai felfedezések vagy a mai megkönnyítik az modern eszközök (GPS, mobiltelefon, félvezetők, számítógépek), lézerek, életet folyadékkristályok, optikai szálak, atomerőművek, gyorsítók, nanotechnológia, ökológia stb. – közül melyeket dolgozza fel. Választását a tanulók érdeklődése irányítja, és ezzel gazdagítja a tanórát,  a tanulók az elsajátított ismeretek segítségével képesek lesznek a kiválasztott eszközök használti útmutatójának értelmezésre és működtetésére. 18 4. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK A követelmények, amelyeket a tudás ellenőrzésénél és értékelésénél használunk az Alapvető az Operatív célok és tartalmak című fejezetben meghatározott ismereteket foglalják magukban. A tantervben szereplő témakörök sorrendje és az egyes témák felosztása nem kötelező érvényű (az ajánlás a Módszertani útmutató című fejezetben található), éppen ezért a követelményeket a nyolcadik és a kilencedik osztály számára együttesen adjuk meg. A tanárok számára a követelményeket – a jobb átláthatóság és használhatóság érdekében – két részben írjuk elő: először azok az általános célokra és kompetenciákra alapuló követelmények szerepelnek, amelyek nem kötődnek a témakörökhöz, a folytatásban pedig a tananyagot témakörönként mutatjuk be. A mindenki számára kötelező minimális követelményeket, amelyek a pozitív osztályzat eléréséhez, és ezáltal a felsőbb osztályba történő lépéshez szükségesek, vastag betűvel emeljük ki. A tanuló: • megfigyeli a jelenségeket, és rögzíti a megfigyeléseket, • megfigyeléskor minőségi és mennyiségi adatokat gyűjt, és megfelelő módon rögzíti azokat: szövegesen ír, az adatokat táblázatba foglalja, kísérleti vázlatokat rajzol, diagramokat készít stb., • gondoskodik a munkaterület rendezettségéről, a saját és mások biztonságáról, valamint a felszerelés épségének megőrzéséről, • az utasításoknak megfelelően fizikai kísérleteket végez, és az előírtak szerint rögzíti az eseményeket és a méréseket, • kiválasztja a kísérlethez, az adatgyűjtéshez és -feldolgozáshoz a megfelelő eszközöket (beleértve az információtechnológiaikat is), és azokat helyesen használja, • megbecsüli és megméri a kiválasztott fizikai mennyiségek értékeit, azokat megfelelően rögzíti számmal és mértékegységgel, valamint nagyjából megbecsüli a mérési hibákat, • leolvassa az értéket az analóg mérőműszerekről; • meghatározza az adatok csoportosításnak a kritériumait, • kiválasztja az adatok megfelelő megjelenítési módját (táblázat, grafikon, rajz), • a táblázatokat és grafikonokat megfelelően felírja és jelöli, • egyszerű grafikonokat olvas le (pl. a mozgásnál), • leolvassa az ismeretlen értékeket a grafikonról (pl. a mozgásnál), • felhasználja matematikai alapismereteit; • a mennyiségek kölcsönös összefüggéségének kimutatására táblázatokat és grafikonokat használ, • a saját és osztálytársai megoldásait összehasonlítja, és megállapítja az eltérések és a hibák lehetséges okait, • a következtetések és magyarázatok levonásakor összekapcsolja a kísérletből származó eredményeket és elméleti ismereteit, • válaszol a vizsgálat során felmerülő kérdésekre, • bemutatja az értelmezéshez felhasznált ismereteit, valamint az egyes következtetések levonásához vezető gondolkodásmódot; • összehasonlítja az előfeltételezéseket és az elért eredményeket, megállapítja az egyezéseket és az 19 eltéréseket, • megítéli, hogy a kísérlet során megfogalmazott következtetések vagy értelmezések megfelelőek és elégségesek-e, • javaslatot tesz az alkalmazott módszerek változtatására, • bemutatja a kísérlet során vagy azután felmerülő új problémákat; • az előzetes tudása alapján hipotézist állít fel, s ezt felhasználja a kísérlet megtervezésében, • meghatározza azokat a kulcsváltozókat, amelyeket figyelembe kell vennie a kísérlet végrehajtása során, • meghatározza, hogy a kísérlet során melyik mennyiségek változtak, és melyek nem, • a kísérlet végrehajtásához írásbeli utasítást alkot; • a különböző módszereket és leírási módokat (beleértve a szimbólumokat, diagramokat, táblázatokat, vázlatokat, grafikonokat, IT-t) alkalmaz az adatok és következtetések mennyiségi és minőségi bemutatásához; • egyszerű, fizikával kapcsolatos szövegből vagy más forrásból kikeresi a kulcsinformációkat, • különféle információforrásokat választ és használ; • képes ismeretlen mennyiségeket kifejezni, egyenletekkel tud számolásokat végezni, • átvált és számításokat végez a mértékegységekkel, • megfelelő formában rögzíti az eredményeket és válaszokat. FÉNY A tanuló: • tisztában van – a fényvisszaverődés fogalmával és törvényével, – a fénytörés optikai jelenségével két eltérő közeg határán, – a gyűjtő- és szórólencsékkel, • képes megkülönböztetni egymástól a gyűjtő- és szórólencséket, • ismeri a lencse gyújtópontjának és a gyújtótávolságnak a fogalmát, • képes lerajzolni az alábbi folyamatokat: – síktükrön a beeső és visszavert sugár áramlását, – a fénysugár haladását az egyik anyagból a másikba, – a gyűjtőlencsén áthaladó fénysugarakat, valamint meg tudja határozni a lencse gyújtópontját és gyújtótávolságát, • kísérleteknél használja a síktükröt és a gyűjtőlencsét, ismeri azok gyakorlati jelentőségét, • ismeri az emberi szemben a gyűjtőlencse működését, • el tudja magyarázni a kép keletkezését a szemben, 20 • leírja a camera obscurát. VILÁGŰR A tanuló: • el tudja magyarázni a különbségeket: – a bolygó, a csillag és a Hold közt, – a galaxis és a csillagkép közt, • fel tudja sorolni a Naprendszer bolygóit, • le tudja írni a Nap körüli bolygók pályájának alakját, • képes elmagyarázni a nap- és holdfogyatkozás jelenségét, • tudja, hogy a fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége, • tudja, hogy a csillagképek helyzete a Föld tengely körüli mozgásának és a bolygónk Nap körüli keringésének következtében változik, • ismeri az égitestek megfigyelésére használatos teleszkópot, • meg tudja keresni az égbolton a Sarkcsillagot, a Nagy Göncölt, a Nagy Medve és az Orion csillagképet, • tudja, hogy a Sarkcsillag segít az éjszakai tájékozódásban, • használni tudja: – a különféle forrásokat az égitestekkel kapcsolatos információk megtalálására, – a csillagtérképet, • képes leírni a csillagászat történetében uralkodó két alapvető megközelítés (geocentrikus és heliocentrikus világkép) közti különbözőségeket. AZ ERŐ A tanulók: • kiválasztják a megfigyelt testet, és meghatározzák annak környezetét, • konkrét esetekben felismerik a testek érintkezésekor ható és a távolható erőket, • tudják, hogy az erő fizikai mennyiség, és mértékegysége a newton (N), • képesek meghatározni az erő mértékegységét, a newton nagyságát (N) 100 grammos test esetében, • megnevezik az erőhatás fogalmát, amely a testek alak- és mozgásállapotváltozásában nyilvánul meg, • felsorolnak: – néhány erőt, és felismeri hatásuk alapján azokat, – néhány az erőhatás miatt létrejövő változást, • csoportosítani tudják: – a testeket rugalmasságuk szerint, – az erőket pontbeli, felületi és térbeli megoszlásuk alapján, • képesek lerajzolni: – ábrán a testre ható erőket, – az erők támadáspontját, ami lehet pontbeli, felületi és térbeli megoszlású, – a súlypontot mint a testre ható nehézségi erő támadáspontját, 21 • meg tudják mérni az erőt erőmérővel, és le tudják jegyezni annak értékét, – tudják, hogy a rugó megnyúlása egyenesen arányos a rugóra ható erővel, – megértik, hogy a nyugalmi állapotban lévő, egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test esetében az arra ható erők egyensúlyban vannak, – tudják, mitől függ a súrlódási és a közegellenállási erő, – belátják, hogy a súrlódási és a közegellenállási erő hatással van a testek mozgásra, és felsorolnak néhány példát, • matematikai leírással képesek kifejezni az erők egyensúlyának a feltételét, • számítással és szerkesztéssel meg tudják határozni: – két párhuzamosan ható, egyforma irányú erő eredő erejét – két párhuzamos ható, ellentétes irányú erő eredő erőjét, • meg tudják határozni: – az adott tömegű test erejének nagyságát, – az adott erő ellentétes erejét. A SŰRŰSÉG, A NYOMÁS ÉS A FELHAJTÓERŐ A tanulók: • ismernek egyszerű módszereket az idomok területének és testek térfogatának meghatározására, • ki tudják számolni az alapvető geometriai idomok területét, • át tudják váltani a terület- és térfogategységeket, • meg tudják mérni: – a tömeget, – a nem geometriai idomok területét, – a nem geometriai testek térfogatát, • képesek meghatározni: – a test sűrűségét a tömeg és a térfogat hányadosaként, – a fajsúlyt a súly és a térfogat hányadosaként, – az adott felületre merőlegesen ható nyomóerő és a nyomott felület területének a hányadosát, • ismerik a pascal és a bar mértékegységeket, – tudják, mekkora a víz sűrűsége, és tisztában vannak vele, hogy a levegő sűrűsége körülbelül ezerszer kisebb, – tisztában vannak vele, hogy a nyugalomban lévő folyadékban az erő felfelé hat, – tudják, hogy a nyugalomban lévő folyadékra ható erő az egész folyadékban eloszlik, – tudják, hogy a nyomás a folyadékokban a mélységgel növekszik, és függ a folyadék sűrűségétől, a nehézségi gyorsulástól, és független az edény alakjától, – értik, hogy hogy a levegő súlyából származó nyomás a légnyomás, – tudják, mekkora a normál légnyomás értéke, • számolási feladatokban fel tudják használni: – a sűrűség és fajsúly számításának képletét, – a nyomás számításának a képletét, – a folyadékokban lévő nyomás számításának a képletét, – a folyadékokban lévő nyomás számításának a képletét, figyelembe véve a légnyomást, – a nyomás mértékegységeit: N/m2, Pa, bar és a sűrűség mértékegységeit: kg/m3, kg/dm3 és g/cm3, – a felhajtóerő számításának a képletét, • felismerik a manométert és a barométert, és tudják, mire használhatók, 22 • rendezni tudják: – sűrűségük szerint az azonos térfogatú homogén testeket, – sűrűségük szerint az azonos tömegű homogén testeket, – az anyagok sűrűségének vizsgálatával és az átlagos sűrűségek összehasonlításával meg tudják állapítani, hogy a test úszik, lebeg vagy elmerül. A VÁLTOZÓ MOZGÁS ÉS NEWTON MÁSODIK TÖRVÉNYE A tanuló: • meg tudja állapítani, hogy a megfigyelt test mozog-e, vagy nyugalomban van, • konkrét esetekben különbséget tud tenni az egyenletes és a változó mozgás között, • meg tudja határozni: – a test sebességét a megtett út és idő hányadosaként, – a gyorsulást a test sebességváltozása és az eltelt idő hányadosaként, • ki tudja számítani: – a sebességet az egyenletes mozgásnál, és ismeri a sebesség meghatározásának két összetevőjét, – a sebességet és a gyorsulást az egyenletesen változó mozgásnál, – az egyenletesen változó mozgásnál az utat, amikor a kezdősebesség nulla, • meg tudja mutatni az összefüggést a km/h és m/s között, • tudja, hogy a szabadesés a gravitáció által okozott változó mozgás, és a szabadesés gyorsulása körülbelül 10 m/s2, • az egyenletesen változó mozgásnál meg tudja különböztetni a végsebesség, a kezdeti sebesség és az átlagsebesség fogalmát, • grafikonon ábrázolni tudja, és képes elmagyarázni: – az egyenletes mozgásnál az út és az idő összefüggését, az egyenletes mozgásnála sebesség és az idő összefüggését, – a változó irányú mozgásnál a sebesség és az idő összefüggését, • lerajzolja a megfigyelt testre ható külső erőket, és meghatározza az eredőt, • tudja, hogy a test gyorsulása a test tömegétől és arra ható összes külső erő eredőjétől függ, • tudja, hogy 1 N az az erő, amely 1 kg tömegű testet 1 másodperc alatt 1 m/s2 sebességre gyorsít fel, • számolási feladatokban felhasználja Newton második törvényét, • ismeri és használja a tömeg és a súly összefüggését. 23 A MUNKA ÉS AZ ENERGIA A tanuló: – tisztában van vele, hogy különböző típusú energiaforrások léteznek, és a Föld fő energiaforrásaként a Napot nevezi meg, – tud róla, hogy léteznek megújuló energiaforrások, • felsorol különböző energiaforrásokat, és csoportosítja őket megújuló és nem megújuló forrásokra, • képes elmagyarázni az évszakok jelenségét, • képes elmagyarázni a felfogott napenergia és az évszakok összefüggését, • ismeri az erő, a munka és az út közötti kapcsolatot, és tudja: a munka egysége a joule (J), – tudja, hogy az elvégzett munka mennyisége a megtett úttól és a mozgás irányába ható erőtől függ, – tisztában van vele, hogy amennyiben az erő iránya merőleges, akkor ez az erő nem végez a testen munkát, – tudja, hogy minden mozgó test mozgási energiával rendelkezik, – tudja, hogy a mozgási energia a test tömegétől és sebességétől függ, – tudja, hogy a rugalmas testekben a formájuk megváltozása miatt rugalmas energia tárolódik, – képes felsorolni olyan jelenségeket, amelyekben a testek megváltoztatják rugalmas energiájukat, • ki tudja számítani az elmozdulással párhuzamos állandó erő munkáját, • számítási feladatokban felhasználja: – a munka számításának képletét, – az erő számításának képletét, – a munka számításának képletét, figyelembe véve a helyzeti energia változását, – a mozgási energia számításának képletét, – a joule-t (J) mint a munka és energia mértékegységét, • felismeri azokat a konkrét eseteket, amikor a test helyzeti energiája megváltozik, • tudja, hogy a testekre ható munkavégzés megnöveli vagy lecsökkenti a test energiáját, • alkalmazza a mozgási és a helyzeti energia tételét, 24  tudja, hogy a lejtő, a csiga és az emelő egyszerű szerszámok, amelyek használata az elvégezendő munkát nem csökkentik, hanem csak könnyítik, • leírja az egyszerű szerszámok segítségével végzett munka törvényszerűségeit. A HŐ ÉS A BELSŐ ENERGIA A tanuló: • ismeri a szilárdtestek, folyadékok és gázok tulajdonságait, és képes halmazállapotuk szerint besorolni az egyes anyagokat, – tudja, hogy a hőmérséklet alapvető fizikai mennyiség, – tisztában van a Celsius- és Kelvin-skála fogalmával, ismeri a Celsius és a Kelvin mértékegységeket, – tudja, hogy a hőmérséklet változása miatt az anyagok tágulnak és zsugorodnak, • képes megméri és lejegyezni a hőmérsékletet Celsius-fokban, • át tudja váltani a Celsius- és Kelvin-értékeket egymásba, • ismeri a hőmérők típusait, és el tudja magyarázni azok működését, • ismeri az ikerfém fogalmát és működését, és érti annak használatát, • képes mikroszkopikus szinten elmagyarázni a fázisváltozás során bekövetkező folyamatokat, – tudja, hogy munkavégzés során vagy hő hatására a test belső energiája megváltozik, – tisztában van vele, a hő egyfajta energia, amely a magasabb hőmérsékletű tárgytól az alacsonyabb hőmérsékletű tárgy irányába áramlik, mértékegysége a joule (J), – tudja, hogy hő hatására a test belső energiája nő, hőelvonás során pedig csökken, • példákat sorol fel a testek hőfelvételére és leadására, – tudja használni a hőmennyiség-számítás képletét a felmelegedés és lehűlés esetében, – ismeri az erő- és energiatörvényt, valamint az energiamegmaradás törvényét, • megérti, hogy az energia nem semmisülhet meg, valamint soha nem jöhet létre újonnan. AZ ELEKTROMOS ÁRAM A tanuló: • tudja, – hogy kétféle elektromos töltés létezik, – tudja, hogy az elektromos állapotú testek között vonzó vagy taszító erő hat, – tudja, hogy az elektronok az elektromos töltés hordozói a fémekben, – ismeri a rövidzárlat fogalmát, 25 • képes az anyagokat elektromos vezetőkre és szigetelőkre elkülöníteni, • felismeri az elektromos áram forrásait, és fel tudja sorolni azokat, • képes egyszerű áramkört rajzolni, és a megjelenítéskor az egyezményes jeleket használja, – tudja, hogy az elektromos áramerősség egysége az amper, és az áramerősséget ampermérővel mérjük, – tudja, hogy az elektromos feszültség egysége a volt, és a feszültséget voltmérővel mérjük, – tudja, hogy az elektromos töltést elektroszkóppal mérjük, és ismeri az eszköz működését, – tisztában van vele, hogy a sorosan kapcsolt fogyasztókon ugyanakkora erősségű áram folyik át, – tudja, hogy a sorosan kapcsolt ellenállások helyettesíthetők egyetlen ellenállással, amelynek nagysága egyenlő az ellenállások értékeinek összegével, – tudja, hogy párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében az egyes fogyasztókra azonos mértékű feszültség jut, • ismeri a biztosíték szerepét, • képes megkülönböztetni az elemek párhuzamos és soros kapcsolását az elektromos áramkörben, és ismeri azok néhány törvényszerűségét, • elő tudja állítani az áramköröket a kétfajta kapcsolás kombinációjával, ismeri működésük törvényszerűségeit, – tudja, hogy a sorosan kapcsolt fogyasztók feszültsége összeadódik, és az összeg megegyezik az áramforrás feszültségével, – tudja, hogy a párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében a mellékágak áramerősségének összege egyenlő a főág áramának erősségével, – tudja használni az ampermérőt az elektromos áramerősség mérésére, – meg tudja mérni voltmérővel az áramforrás feszültségének értékét, • össze tudja állítani az áramkör úgy, hogy az ellenállásokat sorosan kapcsolja a feszültségforrásra, • fel tud sorolni néhány fogyasztót, és hatóerejük szerint csoportosítani tudja azokat (figyelembe véve az energiatakarékosság szempontját), • érti, hogy a munkavégzéstől belső energia szabadul fel, amely hőközléssel is jár, • tudja, hogy a háztartási vezeték elektromos feszültsége 230 V, és ismeri az elektromos áram veszélyeit, • tisztában van a villámlás veszélyével, • számolási példákban felhasználja: – a kapcsolatot az elektromos áram, a feszültség és az ellenállás között, – az elektromos teljesítmény és az elektromos munka kiszámításához használatos képletet, – át tudja váltani egymásba az elektromos munka kWh egységét és a joule-egységet (J), • képes leírni a fogyasztóknak azt a tulajdonságát, ami megszabja, mekkora lesz az átfolyó áram erőssége, azaz a fogyasztó elektromos ellenállása, amelynek az egysége ohm (Ω). 26 A MÁGNESES ERŐ A tanuló: • tudja, – hogy minden mágnesnek két pólusa van, – tisztában van vele, hogy a Föld mágnes, – belátja, hogy az az elektromos vezetékekben mágneses erő működik, • egy fonalra függesztett mágnes segítségével képes megmutatni az északi és déli irányt, • iránytűvel meg tudja határozni az égtájakat, ismeri a mérést zavaró tényezőket. 27 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5.1 A tantárgy céljainak megvalósítása A fizika tanítása szakteremben és megfelelő felszerelésű szertárban történik. A fizika órán a tanár mellett egy asszisztens is közreműködik. A témakörök és az órák számának beosztása A témakörök sorrendje és a témák besorolása nem kötelező érvényű. A tanár önállóan osztja fel a tananyagot. 8. osztály (összesen 43 óra) Ajánlott óraszám 1 BEVEZETÉS A FIZIKÁBA 5 2 A FÉNY 7 3 A VILÁGŰR 4 4 AZ EGYENLETES MOZGÁS 6 5 AZ ERŐK 10 6 A SŰRŰSÉG, A NYOMÁS ÉS A FELHAJTÓERŐ 11 9. osztály (összesen 43 óra) Ajánlott óraszám 7 A VÁLTOZÓ MOZGÁS ÉS NEWTON MÁSODIK 7 TÖRVÉNYE 8 A MUNKA ÉS AZ ENERGIA 8 9 A HŐ ÉS A BELSŐ ENERGIA 9 10 AZ ELEKTROMOS ÁRAM 15 11 A MÁGNESES ERŐ 2 12 A FIZIKA ÉS A KÖRNYEZET 2 A táblázatban a témakörök ajánlott besorolása szerepel, a tanterv 8. osztályosokra vonatkozó részében a 70 tanórából 43, a 9. osztályban pedig 64-ből ugyancsak 43 tanórát rendeltünk az egyes témakörökhöz. A be nem sorolt tanórákon ismétlés, gyakorlás és ellenőrzés történik, valamint ebben az időkeretben végezhetők el a projektmunkák, a szemináriumok dolgozatok előkészítése és más tevékenységek. A megjelölt óraszám nem kötelező érvényű. A fizika tantárgynál az előzetesen tervezett tanmenethez képest a tanítás végrehajtásakor lehetnek részleges eltérések. Ennek oka lehet az interaktív oktatás, a bizonytalanul megértett témák tisztázása, a nehezebben megtanulható tartalmak kiegészítő magyarázata, valamint a tanulói aktivitást igénylő munkaformák és - módszerek: a tanulói kísérletek és terepmunka bizonytalan időkerete, továbbá az aktuális eseményeknek a tanórába történő beépítése (csillagászati vagy rendkívüli időjárási fejlemények, érdekes technológiai felfedezések, űrkutatás stb.). A tanár a tananyag megértéséhez, valamint az alapvető kognitív és tartalmi célok megvalósításához az elméleti tananyagot összehangolja a tanulók gyakorlati tevékenységeivel, a 28 kísérletekkel, a kisebb projektfeladatokkal és -munkákkal. A fizika tanításában lényeges, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt környezetük fizikai jelenségeinek megismerésében, megértésében, felkutatásában és e folyamatok értelmezésében. A fizika tanításában előtérbe kell helyezni az ok-okozati összefüggéseken alapuló gondolkodásmód kialakítását. Az általános iskolában a fizika tanításának elsődleges célja az élettelen természetre vonatkozó ismeretek rendszerezése, valamint a fizikai jelenségek megértése, és csak kisebb mértékben a számolások elsajátítása. A fizika tanításának célja az alsó tagozatban már megtanult, az élettelen természetre vonatkozó ismeretek rendszerezése, és a további tanulmányokhoz szükséges alapok kialakítása. Az iskolai munka során a tanulók megfogalmazzák a fizikai jelenségekkel kapcsolatos elképzeléseiket, kísérletek és megfigyelések segítségével ellenőrzik azokat. A kísérleti munka Néhány operatív cél mellett a kísérletezés referenciajele (K) szerepel. Ajánlott, hogy a tanulók a leírt célokban rögzített tananyagot kísérletek végzésével sajátítsák el. Az alábbi táblázatban a különböző témakörökhöz tartozó – egyénileg, párban vagy csoportosan végezhető – tanulói kísérletek szerepelnek. A tanulók az operatív célokat a tanítás során átadott ismeretekkel, tevékenységi napok keretében, illetve a tantárgyközi kapcsolatokon keresztül, egyéb természet- vagy társadalomtudományi területek bevonásával, vagy projektmunka keretei közt sajátítják el. Néhány, az alábbiakban leírt kísérletet a tanulók projektmunka keretében is elvégezhetik. A projektmunka megkezdésekor ismertetni kell a konkrét feladatot, a kísérlet célját, a feladatra szánt időkeretet és a folyamat összetettségét. A tanárnak a tanítás során alkalmazkodnia kell a tanulócsoport egyedi sajátosságaihoz, éppen ezért könnyítheti az összetettebb feladatokat úgy, hogy a tanulók könnyebben megértsék és megtanulják a tananyagot. A tanulók a projektmunka keretei közt különböző forrásokból gyűjtenek adatokat. A projektmunka során használt munkamódszerekkel más kötelező operatív célok is megvalósíthatók. Téma- A javasolt tanulói kísérletek kör 1.2 A munkamódszerek a fizikában A tanár egyszerű kísérletekkel bemutatja a fizikánál alkalmazott munkaformákat és - módszereket (pl. a fonálinga lengésideje), amelyek során a tanulók megfejtik a kísérletek eredményeinek okait, mindeközben a megfigyelésre, a kísérletezésre, a mérések értelmezésére, valamint a kísérletek eredményeire összpontosítanak. 1.3 A hosszúság és az idő mérése A tanulók különböző távolságokat és hosszokat (asztal, tanterem, ceruza stb.), illetve időtartamokat (a gyurmagolyó leesése, a fonálinga lengésideje, a levegő visszatartása a tüdőben stb.) mérnek meg. A mérések eredményeiből átlagot számítanak, a tanár utasításai szerint feljegyzik az adatokat. 2.1 A fényvisszaverődés A tanulók megtanulják a szűk fénynyalábot adó világítótest és a síktükör fényvisszaverődési 29 törvényszerűségeit. Lerajzolják a síktükröt, merőlegest szerkesztenek arra, megmutatják a beeső és visszavert sugarak helyét. A fénytörés A tanulók kutatják a szűk fénynyalábot adó világítótest fénytörési törvényszerűségeit. A fénynyalábot a vízfelszínre vagy üvegre irányítják, és lerajzolják a fény útját az optikai szempontból különbözően sűrű anyagok határán. 2.3 A gyűjtőlencse képalkotása A tanulók kísérlettel felismerik a gyűjtőlencse gyújtópontja, a kép keletkezése és tulajdonságai közötti kapcsolatot. Összeállítják a fényképezőgép modelljét. 3.2 Tájékozódás és az éjszakai égbolt megfigyelése A tanulók megfigyelik a Holdat, a bolygókat, a csillagokat, a csillagképeket és galaxisokat. A tanulás alapja a megfigyelés. A hosszabban tartó jelenségeket animációkkal, számítógépes programokkal és internetes segédanyagokkal mutatjuk be. Az éjszakai égbolt megfigyelése egy természetismereti projektnap keretében is történhet. A tanár a téma sikeres feldolgozásához segítséget kérhet külső szakemberektől, csillagászati egyesületekhez fordulhat. A tanulók egy képernyőre vetített felvételen megfigyelik a napfoltokat. 4.1 A 60 m-es vagy 100 m-es futás sebessége A tanulók lemérik az időt a 60 m-es vagy 100 m-es futásnál. A méréshez mobiltelefonjaik stopperóráját is használhatják. A távolságokból és időadatokból kiszámolják a sebességet. A téma kapcsolatot teremt a fizika és a sport tantárgyak között. 4.2 A motor meghajtású autó mozgása A tanulók megfigyelik a motor meghajtású gépjármű mozgását. A tanár a gépjármű mozgását pontírón rögzíti. A tanulók a kísérlet során nyert adatok felhasználásával hisztogramot készítenek, amelyet aztán grafikonná alakítanak át. A tanár felhívja a figyelmet arra, hogy a grafikon adatai alapján, mérés nélkül is meg lehet jósolni az autó sebességét. A kísérletet többször is elvégzik az autó különböző sebességei mellett. A grafikonok megfelelő szoftvercsomaggal felszerelt számítógépes mérőrendszerrel is megrajzolhatók, de a kísérletet ebben az esetben is el kell végezni. A tanár rámutat, hogy a megtett út egyenlő annak a síkidomnak (pl. téglalapnak) a területével, amelyet a v(t) grafikon koordinátatengelyei határolnak. 30 5.1 Az erők leírása A tanár több különböző kísérletet készít elő. A diákok ezeket egyesével elvégzik: pl. kinyújtják a gumiszalagot, fémlemezcsíkokat vagy huzalt hajlítanak, a kerék forgólapátjaira szívószállal levegőt fújnak, bemerítik a labdát a kádba, labdát ejtenek az asztalra, mágnessel távolról mozgatják az autót. A feladatlapra rávezetik, hogy az egyes testek esetében mely erők hatnak, megállapítják az erő változásának az okát, valamint megnevezik a testre ható erő támadáspontját, ami lehet pontbeli, felületi és térbeli megoszlású. 5.3 A rugó kalibrálása A tanulók rugót kalibrálnak. Rugós mérleget készítenek, és annak segítségével megállapítják, hogy a gumiszalag vagy a rugó megnyúlása egyenesen arányos a rugóra ható erővel. A tanár a kísérlet megkezdése előtt ellenőrzi és bővíti a következő fogalmak ismeretét: grafikon, koordináta-rendszer, a tengelyek neve és jelölése, az egységsor, a pontok koordinátái, az egyenes és a fordított arányosság. A téma összefüggést teremt a fizika és a matematika tantárgyak közt. 5.7 Mi befolyásolja a súrlódás és az ellenállás nagyságát? A tanulók kísérletekkel felkutatják a súrlódás és közegellenállás hatását a testek mozgására. A tanulók a kísérletet problémaalapú megközelítéssel végzik. A kísérletek a mindennapi élethelyzetek bemutatásakor a tantermen kívül is elvégezhetők. A súrlódás például szemléltethető korcsolyázás közben, esetleg egy hasáb különböző felületeken történő csúsztatásakor, illetve a légzsákkal felszerelt járművekben. A tanulók a példákon keresztül felismerik, hogy a súrlódás bizonyos élethelyzetekben hasznos, máskor pedig éppen nemkívánatos. A közegellenállást autóvezetéssel (pl. amikor a gázpedál nyomása csökken), kerékpározással (amikor abbahagyjuk a pedálok hajtását), a vitorlás vízen történő mozgatásával, a szél fújásával, az ejtőernyős ugrás és a légkörbe belépő űrhajó példájával is lehet szemléltetni. A közegellenállás és a tolófelület összefüggését különböző nagyságú, krepp papír egymásba hajtogatásával készült ejtőernyők eregetésével is bemutathatjuk. A tanulók az ejtőernyőre különböző nagyságú súlyokat raknak, így megváltoztatva az ejtőernyő tömegét. 5.9 A párhuzamos erők összeadódása A tanulók kötélhúzással, az autó tolásával, egykarú mérleg használatával, a súlyok rúgós mérlegre való felakasztásával és felfektetésével belátják, hogy a testre ható többféle erő hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával. A kísérlet elvégzésére alkalmasak a rugós mérlegek, amelyeket a tanulók összenyomással vagy széthúzással terhelhetnek. A tanár a párhuzamos erők összeadódása folyamatának ismétlésére és begyakorlására megfelelő 31 szoftverekkel felszerelt, egyszerű animációt készíthet. 6.1 A tenyér, a talp vagy a falevél területének megmérése A tanulók négyzetrácsos papír segítségével megmérik tetszőleges nem geometriai idomok területét. A hálóra rárajzolják a kontúrt, és megszámolják az egységi négyzeteket. Az egységi négyzet nagyságának csökkentésével növelhető a mérés pontossága. A legjobban a milliméteres négyzetrácsos papír használható. Ilyen módszerrel megmérhető a kör, a tenyér, a talp vagy egy falevél területe. 6.3 A nem geometriai testek térfogatának mérése merítéssel A tanár átismételteti a geometriai testek tömegének méréséről és térfogatának számításáról szóló anyagot, majd bemutatja mérőedénnyel a nem geometriai testek térfogatának mérését. Ezután a tanulók merítéssel megmérik különböző testek térfogatát. 6.8 A felhajtóerő mérése A tanár kísérlettel bemutatja, hogy a víz alatt tartott testre hat a víz ereje. A tanulók a kiszorított víz térfogatának és súlyának mérésével megállapítják, hogy a felhajtó erő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék súlyával. 7.2 A golyó mozgása a lejtőn A tanár egy egyszerű kísérletet vitelez ki a lejtőn egy kiskocsival, egy pontíróval és egy papírszalaggal. A kísérlet során a méréshez a tanulók a mobiltelefonjaik stopperóráját is használhatják. Az eszközök helyettesíthetők: kiskocsi helyett vízszintes vályúban folytatódó golyót is használhatunk. A vájat egy fém mérőszalag is lehet A gyorsulás fogalmának elsajátításához a tanulók összehasonlíthatják, hogy egy motornak és egy autónak mennyi időre van ahhoz szüksége, hogy elérje a 100 km/h sebességet. 7.4 Az erő, a tömeg és a gyorsulás összefüggései A tanulók a kísérlet során megállapítják, hogy a kiskocsi gyorsulása függ a saját tömegétől és a húzóerőtől. A mérések eredményeinek segítségével megtanulják Newton második törvényét. A tanár felhívja a tanulók figyelmet, hogy a képlet segítségével nem magát az erőt, hanem a testre vagy testrendszerekre ható külső erők eredőjét számítjuk ki. A tanulók megállapítják, hogy 1N az az erő, amely 1 kg tömegű testnek 1 másodperc alatt 1 m/ s2 nagyságú gyorsulást ad. Ezzel belátjuk Newton második törvényét. A gyorsulás mérésénél a tanulók számítógépes mérőrendszert is használhatnak. 8.8 A lejtőn vagy csigával végzett munka A tanár egyszerű gépet állít össze: emelőt, csigát és lejtőt. A tanulók megmérik az erőket és az utakat, kiszámolják az egyszerű gép által kifejtett erőt és utat. A kísérletet az eszközök nélkül is elvégzik, majd a kapott eredményeket összehasonlítják. A kísérletekkel 32 megállapítják, hogy ezek az egyszerű gépek az elvégezendő munkát nem csökkentik, hanem csak könnyítik. Mindezeket összefüggésbe tudják hozni a mozgási és helyzeti energia tételével. 9.2 A víz melegítése A tanulók a Celsius-skála leolvasásával bővítik a hőmérséklettel kapcsolatos ismereteiket. Megmérik a víz forrási és olvadási pontját. A tanár felhívja a figyelmet arra, hogy a felvett vagy leadott hő hatására változik a hőmérséklet. 10.3 Az elektromos áramkörök és az elektromos áram mérése A tanár az áramkör egyes elemeinek felrajzolásához átismételteti az áramkör összetevőit és az egyezményes jelek használatát. A tanulók áramforrást, izzót és kapcsolót tartalmazó elektromos áramkört raknak össze. Megmérik az áramerősséget. A tanár felhívja a tanulók figyelmét az az elektromos árammal történő munka esetén fennálló veszélyekre. 10.5 Az elektromos feszültség mérése A tanulók önállóan megmérik az elektromos feszültség nagyságát az elektromos áramkör bármely pontjai között. 10.6 Ohm törvénye A tanulók az elektromos áramkörhöz csatlakoztatják az ellenállást, megmérik a benne áramló elektromos áramot és a feszültséget, erről grafikont rajzolnak, és leírják Ohm törvényét. A tanár bemutathat egy olyan ohmikus ellenállás szempontjából jóval bonyolultabb izzót, amelynél a feszültség és az áram nem egyenes arányosak, de még csak nem is lineáris az összefüggésük. 10.7 A fogyasztók soros kapcsolása A tanulók a sorosan kapcsolt ellenálláson keresztül megmérik az elektromos áram és feszültség nagyságát. A tanár a kísérlet előtt felhívja a tanulók figyelmét az árammérők helyes csatlakoztatására. A tanulók a kísérlet segítségével megértik, hogy a sorosan kapcsolt fogyasztók feszültsége összeadódik, és az összeg megegyezik az áramforrás feszültségével. 10.8 A fogyasztók párhuzamos kapcsolása A tanulók a párhuzamosan kapcsolt ellenálláson keresztül megmérik az elektromos áram és feszültség nagyságát. Az így nyert adatokból kiszámolják az eredő ellenállást. A tanár a kísérlet előtt felhívja a tanulók figyelmét az árammérők helyes csatlakoztatására. 10.10 Az elektromos munka A tanár merülőforralóval felmelegíti a vizet, majd megméri az elektromos áram és feszültség nagyságát, a víz hőmérsékletét és a forráshoz szükséges időt. A tanulók a mérések eredményeit táblázatba foglalják, ezt követően grafikonon ábrázolják azokat. Kiszámolják a kísérlet során keletkező elektromos munkát és a teljesítményt. A tanár 33 felhívja a figyelmet arra, hogy a munkavégzés során energia és hő termelődik, és az elektromos vezetéken átfolyó áram a feszültségforrástól a fogyasztóig energiát szállít. A fizikai mennyiségek és mértékegységek A fizikai mennyiségeket a mérőszám és a mértékegység algebrai szorzatával írjuk le. Felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy a szám és a mértékegység egymástól elválaszthatatlan. A tanulókat rávezetjük a mértékegységek előtagjainak és a tizedes hatványoknak a helyes jelölésére. Ha a tanuló számoláskor az alapmennyiségeket csak számmal, anyagmennyiség nélkül jelöli, akkor megoldása nem tekinthető helyesnek. Hangsúlyozzuk a mértékegységek rendszerében az alapegységek, a kiegészítő egységek és a velük leírható származtatott egységek fogalmát és különbözőségeit. A definícióból származtatott fizikai mennyiségeknél a levezetés lépéseit is megmutatjuk. Amennyiben a fizikai mennyiséget nem definíció alapján vezetjük be, úgy csak megnevezzük az egységet (pl. a feszültség mértékegysége a volt). 34 5.2 Differenciálás és egyénre szabott tanulás A tananyag feldolgozása során a tervezésnél, a kivitelezésnél, az ellenőrzésnél, az értékelésnél és a differenciálásnál optimálisan alkalmazkodni kell a tanulócsoport egyedi sajátosságaihoz, az oktató- nevelő munka helyi céljaihoz és körülményeihez. Külön oda kell figyelni a speciális igényű osztályokra és tanulókra. A nevelő-oktató munka kereteit a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa által elfogadott irányelvek és utasítások szabályozzák:  Odkrivanje in delo z nadarjenimi učenci,2   Učne težave v osnovni šoli: koncept dela,3  Otroci s primanjkljaji na posameznih področjih učenja: navodila za prilagojeno izvajanje programa osnovne šole z dodatno strokovno pomočjo,4  Smernice za izobraževanje otrok tujcev v vrtcih in šolah.5 5.3 A tantárgyközi kapcsolatok A tantárgyközi kapcsolatok célja, hogy a ismeretek jobban átadásra kerüljenek, és ezáltal a tanulók jobban megértsék a tananyagot, és más területeken is jól felhasználható tudáshoz jussanak. A tanár adaptálja a vertikális (ismeretek fejlesztése és elmélyítése) és a horizontális (tantárgyközi) kapcsolatokat más tantárgyakból és tevékenységekből, együttműködik a társtudományokat oktató kollégáival, összehangolja velük a kapcsolódó tartalmakat, közösen tervezik meg a tananyagot, példákat és feladatokat készítenek, projekthetet terveznek. A tantárgyközi kapcsolatok különböző szinteken és formákban valósíthatók meg:  tartalmi szinten, azaz pl. az interdiszciplináris témák és kérdések tárgyalásában;  természettudományi folyamatok és kísérletező készség elsajátítása és alkalmazása során (pl. kísérletezés, problémák megoldása, források keresése, beszámoló vagy gondolatábra készítése, csoportmunka);  fogalmi szinten, azaz a közös fogalmak tárgyalásával az egyéb természettudományos tantárgyak, a matematika és a technikai területek esetében. A fizika órákon a tantárgy szoros tematikáján túlmutató, de ahhoz kapcsolódó tartalmak és műveltségterületek is előkerülhetnek: pl. a környezetvédelmi oktatás, az egészséges életmódra való nevelés, az állampolgári ismeretek, a könyvtárban használt digitális-információs tartalmak, a számítástechnika, a kultúrák közti kommunikáció, valamint a közlekedési ismeretek és kultúra. 5.4 A tudás ellenőrzése és értékelése A tanár a tudás felmérésekor és osztályozásakor megállapítja, hogy a tanuló milyen mélységében 2 A Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 1999. február 11-én tartott, 25. ülésén került elfogadásra. 3 A Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 2007. október 11-én tartott, 106. ülésén került elfogadásra. 4 A Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 2003. április 17-én tartott, 57. ülésén került elfogadásra. 5 A Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 2009. június 18-án tartott, 123. ülésén került elfogadásra. 35 sajátította el a tantervben szereplő ismereteket, és mennyiben teljesítette az előírt követelményeket. Az értékeléskor nem a hiányosságokat, hanem a megszerzett tudást értékeljük. Az általános iskolában az ellenőrzés és értékelés következő formái alkalmazhatók: szóbeli felelet és írásbeli felmérés, kísérleti munka, projektmunka, kiselőadások készítése, eszközök és taneszközök modellezése, valamint egyéb tevékenységek minősítése. A fizika tantárgynál az írásbeli értékelés nem kötelező, amennyiben azonban alkalmazzuk, akkor az ellenőrző dolgozatok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a pontok fele a nem számolási feladatokból legyen megszerezhető. A tanárok az osztályzatok kialakításakor az alapvető célokat és tartalmakat vegyék alapul. A tanár a tanuló osztályzatát a megfogalmazott célokat és tartalmakat figyelembe véve alakítja ki. A diákok eredményét értékelő formáknak összhangban kell lenniük a tudás ellenőrzésére és osztályozásra vonatkozó szabályzattal. 5.5 Az információtechnológia A modern oktatásban az információtechnológia használata egyre szélesebb körben elterjedt. Az információtechnológiai eszközök (pl. számítógépek, vetítő, interaktív tábla, interfészek mérőszenzorokkal) ma már nélkülözhetetlen részei az osztályteremnek. A fizikaórákon olyan interfész használható, amely az adatok rögzítéséhez és feldolgozásához, a mérések bemutatásához és a természeti jelenségek modellezéséhez szükséges mérőeszköz. Az órákat gazdagíthatja több számítógép vagy a számítógépes szaktanterem használata, a megfelelő szoftverek, különféle e-anyagok, animációk és a világháló. Mindezek megkönnyíthetik a diákok számára a tananyag megértését. A tanulók gyakorlatot szereznek az internetes adatok és információk önálló keresésében. Lényeges, hogy az iskola könyvtárában a megfelelő számítástechnikai eszközök rendelkezésre álljanak, és a diákok számára elérhetőek legyenek. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az információtechnológia használata csak kiegészítheti a tanár magyarázatát, de nem helyettesíti azt. 36