Poštnina plačana v gotovini	Cénaj— Ára 1.25 Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politeisni i wi jp A\7TF\C \7 ' Gazdasági, politikai és kulturni íjédnik.	rl U t\ /VV I I Jf, i\	tkulturális hetilap.
Lét. V. Évf.	Márkisevei, I926. julius 25.	Broj 30. Szám.
„Nezadovolna
Slovenija."
Pod lém iménom je eden ljubljanski dnevnik prineszao edem artikulus, steri je pun sztaranya, to'zbe i vcaganya, glász nezado-volsztva — Szlovenije. Nezado-volni je bilő doszta prinasz pred bojnov, pise liszt, pa vendar né teliko, keliko ji je dneszdén Ino tö nezadovolsztvo trdi liszt, da z-hája z-centrálne uprave, kí je jáko-jáko szlaba i escse dugó szla-ba osztála böde.
Nezadovolna Szlovenija! Tak právijo v Ljubljani, namenyeno Beogradi. Mi szmo pa edem tao szlovenije, ka pa te naj mí Prek-nurci právimo Ljubljani ? Mi ne-szmémo praviti nikfj. Csi sze posztaramo, csibi vüpali vönapi szati ártikulus z iménom : »Ne-zadovolni Prekmurci" i bi vüpali povedati vunyem vsze krivice ka je vzrok nezadovolsztvi Prekmur-cov, bi nász zapecsatili : z huj-szkácsi, z magyaronami itd., i bi erkli tak trbé toj „Prékmurszkoj barábi". Mí pa trpimo, kak po-trplíve ovce, bár z te'zkim csüté ny^m, z 'zalosztnim szrcom i z tú'znim sorsom.
Ka pa mí n;ij právimo? Kak bi mí léko kricsali od nezadovol-noga Prékmurja, kí predszebov dvé grájki motno, edno Ljubljana i edem Beograd, té, gda céla Szlovenija szamo Beograd má predszebov.
Znáno je, ka csi sze dvá tálata na falácsicsek krühi, ki tála szebi vszáki veksi falácsicsek nihá, kak drűgomi dá. Tak je z nasov Ljtibljanszkov szredínov, kí sze tö'zi na Beograd i tála nam Prék-murcom. Gde dati trbé, nam z maloga escse menye lehko dá, gde odnász vzéti trbé, tam pa odnász doszta vzeme. Ka pa te naj právimo, naj právimo ka je zadovolno Prekmurje ?
Na centrálno upravo sze lö'zijo Ljubljancsari? Ali je részam tiszto krivő vszemi. Né. Mí v Ljubljani mámo na pr. delegácijo minisztersztva financ, ki je vecs dávkov predpíszalo za Szlovenijo i Prekmurje, kak szo tő 'želeli v Beogradi. Ali je tomi tüdi cntral-na uprava kriva, ka je Prekmurje na podlagi „spicli szisztéma" escse bole obdácseno kak Szlovenija ali Jugoszlávije drüga pokrajina ? Né. Tomi je vzrok né
centrálna uprava, nego té uprave oszobje, kí vecsína, postenyé tém poštenim, je na szvojem meszti — z dűhom ausztrijszkoga bürok-ratizma. Krivi szo pa v prvoj vrszti toj upravi tiszti vodécsi faktorje, kí pri pomanklívoszti düsevnoga i cslovecsanszkoga csűta lüdem né pomágati i vu vérsztveno napréidénye szpraviti scséjo, nego prepüsztíjo národ na szlobodno volő podrejeni organov, ali ka vecs szamí csiníjo tő. Pri vszé té pa odkrito moremo
Je vsze mogoese?!
Vö je dána -édna miniszterszka odrédba pöleg stere je vszem tisztim, kí v toplice vu sterestécs sze po !ze-leznici vozijo, dobijo 50°/o-ov popüszta po vszé dr'závni zeleznicaj csi potrdi opravnistvo toplic, ka szo vecs kak 15 dni v toplicaj reszam prebivali, i csi placsüjejo vecs kak 30 Din. dr'závna direktnoga dávka.
Tü moremo oméniti nisterne velike napáké, kí szo szledécse :
1) Odrédba je v celőti, !ze v imé-ni szamem, napácsna, ár bi sze mogla glásziti : „Popüszt pri dácsi onim, kí
povedati, ka szo nájvecs kríví tiszti kí sze od „nezadovolsztva Szlovenije" to'zijo, i politiki, ár oni namesztsávajo lüdi po poli-ticsnoj pripádnoszti, oni vszilijo uradnike poliíizérati i oni szo tiszti, kí nedovolijo uradnistvo definitivno namesztiti, naj je le'zé lűcsajo szem i tá, kí pa tak volő delati isztinszko i za blagor národa nemajo vőle. Dokecs de tak tecsasz bőde nezadovolsztvo Szlovenije, escse vékse pa Prékmurja.
szo od tocsé ali povodni prizadeti." Vszebina odrédbe bi pa mogla vzdr'zá-vati : „Vszem onim polodelcom, ne-gledőcs na dácsno viszikoszt, ki szo od tocsé ali popláve te!zko prizadeti na pőli ali pri dőmi, sze nyim primerno skodi, od 50°/o-ov napré dácsa popüszti."
2) Negledöcs natö, ka v toplice idti kmet szamo té ide, gda je részam beté'zen, bi sze odrédba glásziti tak mogla : „Vszi kí szo betezni, i ménsi kak 30 Din direktnoga dávka placsüjejo, sze nyim vo'znya na 'zeleznici do
50%-ov popüsztí, csi tö prebivanye v v toplicaj toplic opravnistvo potrdi.«
Kak je tö mogöcse, ka szmo v kmétskoj dr'závi, pa niédna odrédba nepríde vö, kí bi sze v kmétskom inte-ressi glászila ? Ali részam za nase dávke vszi i vsze, drűgo more !ziveti, escse i ki po lukszuszni potáj hodijo, szamo rávno kmet né kí vsze tö trpeti more ?•!
*
* *
Protekcija, provizija, subvencija niti v nasoj demokratiesnoj drzávi nem-rejo preiti v pozáblenoszt. Dokecs szo pa bilé i szo té tri navékse pri poedi-ni vládejo praktizérane, té sze nam csüdno vidi, ka je prinasz 'ze tá na-váda do Prékmurja prišla. Csi szi kri-csécsi vogrin büo nigda, i dnesz más protekcijo szi dober szlovén i te neza-pecsátijo z magyaronsztva csarnim pe-csatom. Csi dás provizijo, szi pošteni cslovek i reden, delavni. Csi pa tó oboje más, dobís szubvencijo tüdi ..., glávno je, da sze znás v prszi mocsno mlátiti, tak ka te vidijo i csüjejo tiszti, odkéc vsze tö csákas, szamo pred do-
macsíni ti né trbé tö delati.
* *
*
Qda je od protekcije gues, té nam na pamet pride, ka kak je tő, ka na ed-noj posti do né tocsno oszvedocsene krivice pride, sze voditel z-szlu zbe od-püsztí, csirávpo ka piszmonosa zakrivi, pri drűgom vodji poste pa pride do dokázane poneverbe (sikkasztás), töda po odnyí zavüpani píszmonosaj, ki postara plácso szlü'ziti brez vises-nye oblászti dovolenya szkoro vszig-dár morejo, tisztim sze pa nikaj nezgodi. Pitati moremo, pod koga pro-tektorátom sze more tő dogájati, csi tő dobro zná, ár more znati postna višja adminisztrácija, ka nisterni vodji poste szamo plácso pridejo na pošto gori jetnát, ovo vrémen szo pa zaposz-leni z drugimi raznimi dugányami i delom. Ode je protekcija tam né vodja poste nego piszmonosa, gde pa nega protekcije, tam pa né piszmonosa nego vodja poste more pridti od szlű'zbe, csirávno je pri obeme prilikoma piszmonosa csinüo krivico.
* *
*
Oda je konec büo solszkomi leti v osznovni šolaj, je eden »nevdüseni« demokrát, vucsitel-domacsin sztém püsz-to deco na pocsitnice : „Zdaj soli konec, vecs nete v sólo hodili, domá tüdi pridno estite »Jutro« pa „Domovino" ali ne tákse tiszte kak szo „Mőrszka Krajina" i »Novine« kí tüdi okoli nász blö-dijo. Je tá instrukcija mogőcsa od sol-szke uprave dána ? . . Ali sze pa szamo tak !ze osznovni soláj tira politika.
Összeütközés Bécsben rendőrség
Szerda délelőtt óriási tüntetés volt a városháza népcsarnokában és a városháza előtti nagy téren. A frontharcosok köztársasági egyesülete és a hadirokkantak tartottak ülést a városháza népcsarnokában, ahol éles kifakadások hangzottak el a kormány mostoha bánásmódja miatt.
A 'gyűlés után a tüntetők a parlament elé akartak vonulni, azonban utjukat rendőrkordon zárta el, amelyet át akartak törni. Ebből összeütközés támadt és
a hadirokkantak és a között.
a rendőrség végül is szétzavarta a tömeget. A tüntetők ekkor kisebb csoportokban igyekeztek a a belváros felé, de a rendőrség elállta a mellékuccák bejáratait is és szétzavarta ezeket a szállingózó kisebb csoportakat is.
A tüntetők igy nem jutottak a parlament elé, amelynek környéke egyébként egész délelőtt fegyveres táborhoz hasonlított, mert a rendőrség a parlamenthez vezető uccák torkolatát kordonnal zárta el.
Szociálista nem vállalhat megbízást a Népszövetség intézményében.
A szociáldemokratapárt vég-rehajtóbizotísága vasárnapi ülésének határozta szerint az inter-
nacionálé végrehajtó bizottságában indítványozni fogja, tiltsák meg minden szocialistának, hogy polgári kormánytól bárki hivatalt vagy megbízást vállalhasson a Népszövetség intézményében.
Erre az elhatározásra az bírta rá a francia szocialistákat, hogy Paol Boncourt, aki a Népszövetség lefegyverzési bizottsá-
gában a francia kormányt képviseli, a tárgyalások során nem egyszer olyan álláspontot foglalt el, a mely ellenkezik a szocialista felfogással.
A végrehajtobizottság határozata után Renaudel kijelentette, hogy szolidáris Paul Boncourttal és lemondott a szocialistapárt és az internacionálé végrehajtóbizottságában elfoglalt tisztségeiről is ezek után.
í) ZO-ih szakasz.
Nincsen újság, nincsen politikus, egyszóval nincsen senki, ki a szorosan vett parasztság érdekét bármiféle módon képviselné Magába hagyatva tengeti életét. Mig mások üdülni nyaralni, pas-siózni mennek az 3 pénzén, verejtékes munkájának árán, addig neki kenyérről kell gondoskodnia az ő számukra. Mig amazok az özöndus üdülők árnyékában keresik az élet örömeit, tengeri fürdők habjaiban fürösztik önőnma-gukkal való megelégedettségük boldog létük, addig a kapitalizmus és bürokratizmus fejős tehene, a szegény földmunkás a munka verejtékében fürdik s kényszer napfürdőt vesz, ott, hol kaszája alatt dől a buza, kiút a mezőn, az örök rabság üdülőjén. S mikor este a munka fáradalmától nyugvóra tér, akkor jön eszébe az a sok igazságtalanság, mely őt közvetve s közvetlenül éri azoktól, kiknek ő fenntartója és eltartója.
Minden lap, kevés kivétellel, a kapitalizmus s a politika kezében van. Mindig ugy irnak bele, ahogyan javukat szolgálni lehet. Ha mégis néha-néha napján látszólag megvédi a földmivességet, ennek is megvan a maga magyarázata. Csak nézzük végig a lapokat, ha nem mindenik a buza árának esését magyarázza. Nézzük csak, ha nem éppen azok az egyének magyarázgatni sietnek a buza ár esését, kik a földmives-ség védangyalának címeztetik magukat, s kiknek tehetősége és kötelessége volna ezt megakadályozni annak a földmivességnek az érdekében, melynek kegyelméből jutott abba a pozícióba, a hol ma van.
Esik a buza ár, ezt hangoztatják általában, de ezt mindazok,
kiknek az esést előidézni hasznukra vállik. S vájjon miért esne ? Talán ezért, mert annyi ezer hold víz alatt van, talán mert a vihar, a jég, a nedvesség s legutóbb a hőhullám annyi huzát tönkre vagy sítanyá tett ? S ha a buza ára esik, vájjon miért nem esik az adóalap, hanem ugy a régi alapon, mint a most tárgyalás alatt levő törvény javaslati 20 ik szakasza szerint is a föld kataszteri tisztajövedelmét felsrófolni, nem leszállítani akarják, de még biztos bázisra sem szándékozzák hozni, vagyis aranyértékre, mely a valuta ingadozásával s az árak eséséhez mérten nem sújtaná annyira az adózót.
S amikor ily fontos dologról van szó, mint az uj adótörvény,
meg sem kérdezik az érdekelt körök szakvéleményét, hanem minden szakértelem nélkül tákolják majd össze, melyhez majdan, mint az illetéktörvénynél, számtalan pótrendelet és rendelet fog kelleni, melyek egyike a másikkal jönn ellenkezésbe s csak arra lesz jó, hogy az adóügyi közegeknek a szegény adózó ki legyen szolgáltatva, mint eddig. Hol vannak hát azokat a sokat igérö jóakaratú férfiak, kik a földmivesség jóltevőinek nevezték magukat ? Hiányzik a szakértelem vagy a jóakarat, hogy nincs szavuk ? A búzaár esését tudják elfogultan magyarázni, de kataszteri tisztajövedelem fellehet srófolva az ezen törvény 20 ik szakaszában itt nem magyarázunk.
Élelmezési válság fenyegeti Ausztriát.
Az országos esőzések és nagy zivatarok élelmezési válságot idéznek elő Ausztriában. Az ország minden termővidékéről még most is esőzéseket jelentenek, az aratás csaknem egész Ausztriában megkésett és kérdés, hogy p gabona egyáltalán megérik-e kasza alá. Amit a termésből szerencsésebb vidékeken néhol betaka-
rítottak, az is a nedvességtől rothadni kezd
Az idei terméseredményekről szóló hivatalos jelentés annyira vigasztalan, hogy számítani kell arra, hogy már februártól kezdve gabonabehozatalra fog szorulni Ausztria. A takarmánytermés is rossz és gyümölcs is régen volt olyan kevés Ausztriában, miat az idén.
Az európai kisebségek kongresszusa Teplitz-Schönauban.
Az európai nemzeti kisebbségek kongresszusát előkészitő-bizottság pénteken kezdte meg tanácskozásait Teplitz Schönauban. Ez lesz az elsü ilyen irányú konferencia. A napirenden különböző határozati javaslatok és a kisebbségi kérdésről szóló jelentések szerepelnek. A teljes ülést valószínűleg Genfben augusztus végén fogják megtartani.
A teplitz-schönaui előkészítő-bizottsági ülés külömböző nehéz kérdé-
sekkel fog foglalkozni. Az üsszehivás óta ugyanis különböző kompl'kácíók keletkeztek. Főként az a kérdés fog hosszas vitára alkalmat adni, hogy ki jogosult a kongresszuson való részvételre. A legkisebb nemzetek ugyanis olyan sok képviselőt jelentettek be, hogy lehetetlen ennyi résztvevővel komolyan tárgyalni. Így például nem világos, hogy a friezek milyen jogon követelnek képviseletet a kongresszuson. Az ilyen pár ezer főnyi kisebbsé-
gek száma igen nagy. A katalóniai nemzeti kisebbség Spanyolországban is delegátusokat akar küldeni. Ezek a kérdések igen kényesek és nagy megfontolást igényelnek, mivel például a katalóniai kisebbség részvétele a kongresszuson kiváltaná a spanyol kormány ellenszenvét, aminek következtében Spanyolország a Népszövetségben a jövőaen kisebbség-ellenes magatartást tanúsítana. Ugyanez áll más kormányokra is.
Az augusztusi svájci nemzeti kisebbségi kongresszus előtt a zsidó kisebbségek, amelyek szintén résztvesznek. Lnndonban külön előkészítő konferenciára fognak összejönni.
íilászi—Hirek.
—	Krojaški In čevljarski tečaj.
Skupna obrtna zadruga v M. Soboti naznanja krojaškim in čevljarskim mojstrom, da se začne krojaški tečaj dne 17. augusta t. 1. čevljarski pa nekaj časa poznej, opomina zadruga vse prizadete mojstre, da se kak naj prle vpisati dajo pri irnenüvanoj zadrugi.
Načelstvo.
—	Kolko pokadijo Prekmurci v enem letu tobaka oz. cigar in cigaret ? V letu 1925 se je pokadilo v Prekmurju t. j. v Mursisfosobočkom in Dolnjelen-davskem srezu za Din. 8,741. 410.— kakor sledi : 46.222 kg. tobaka; 676.840 kom. cigar; 19,427.800 kom. cigaret. Ker Prekmurje šteje 91.497 prebivalcev, pride na eno oseSo pot* prečno, (tu so vštete vse ženske in otroci) 505 gramov tobaka ; 7.4 kom. cigar; 213 kom. cigaret ali pa vsaka oseba za Din. 95 52. Ker je v letu 1924 porabilo Prekmurje tobaka za Din. 11,000.000. je padol kouzum v tem za za Din. 2,500.000. — se toraj vidi za koliko je nazadoval promet tukaj, ter se je z tem lahko primerjajo številke za koliko je tudi manje denarl ja med ljudstvvm iz leta 1924 na leto 1925.
Kecskeni éthy Győző naplója*
Salamoni ítéletem általános tetszéssel találkozott. A rendőr szalutált, s az ácsorgó portugálok megéljeneztek.
Jan. 3. Tegnap kelemetlen kalandom volt. Újév napjára valami különösen elmés módon óhajtottam meglepetést szerezni szivem bálványának, Doloresnek. E czélból egy skatulya csokoládi cukorkát készítettem, de oly képpen, hogy minden darab czukorban valami drágakő vagy ékszer volt elrejtve. Újév napján a többi, másoknak szánt ajándékokkal együtt a csokoládés skatulyát is levitettem kocsimba, aztán elhajtattam ismerőseimnek gratulálni. Először persze Dolereshez menten, átnyújtottam neki a skatulyát, s aztán siettem tovább, hogy Doleres egyedül és zavartalanul élvezhesse a meglepetés gyönyörét. Másnap első utam ismét Dolereshez vezetet ; szi-vam bálványa, nagy meglepetésemre, kissé hűvösen fogadott. Álmélkodtam, végre czélozgatni kezdtem a czukor-kákra. „Miféle czukorkák ? — kérdez-
te ő. — Én egy skatulya déli gyümölcsöt kaptam, ami igen jó vólt" — folytatta, nem minden maliczia nélkül. Kiderült, hogy Doleres csakugyan déligyümölcsöt kapott, a drágán töltött csokoládé pedig tévedésbőt valaki másnak jutott. De kinek ? Újév nap-napján vagy harmincz jó ismerőst ajándékoztam meg 1 . . . Valamelyik barátom (ugy emlékszem : Misterioso báró, a rendőrfőnök) azt ajánlotta, hogy járjam sorra a megajándékozott ismerősöket, valahol taláo csak nyomára akadok a csokoládés skatulyának : »Bah 1 — feleltem — csak nern leszek olyan smuczián, hogy visszakérjem az ajándékot ? 1 Valkit fölse-géltem, de ám birja békével 1« A história kellemetlen, de megvan az az elégtételem, hogy egész Buenosz-Airesz magasztalja gavallérságomat. Az ein ber nem néz oda egy pár garasnak, hanem ugy viselkedik, hogy mindenki megforduljon utána és igy suttogjon mögötte : »Ez aztáo ur, a kutyafá-lyát I . . . Kicsi koromtól fogva az Esterházyak voltak az ideáljaim . . . S az Esterházyaknak könnyebb volt, mert nem kezdték alulról, mint én ... De hallgas, parvenü-gőg 1 . . .
Vízkereszt. Addig, míg jól nem tanulók meg angolul vagy portugálul, szorgalmasan olvasgatom a hazai lapokat, noha már unom, hogy annyit foglalkoznak velem (nem szeretem tudniillik a sok tümjenezést) Ez a szenvedélyem ma egy kis meglepetésben részesitettt
Valami élelmes ficzkó felültette
az egyik pesti hirlapot. Az irta neki az én nevemben (az Írásomat utánozva és az aláírásomat hamisitva), hogy én, már t. i. én, egri Kecskeméthy Győző, szánom-bánom a bűnömet, s vissza akarom adni a pénzt, azzal a föltétellel, hogy nem lesz bántodásom. Az utánzat ügyes, a leveiet New-Yorkból küldötték el, s a hírlap felült.
Érdekes, mit ki nem talál az emberi elme azért a nyomorult száraz kenyérért ! Felkunkorodik egy sikkasztó szekerének a saroglyájára, csakhogy neki is jusson valami ez esetből! Pironkodva gondolok rá, hogy volt idő, mikor nekeni is efféle kicsinyes expediensekhez kellett folyamodnom az existencsiámért. Ó, mennyire sajnálom ezt a névtelen levélírót, aki
in hoc signo, az én nevemben reménykedve áhitozza az irói honorárii rumot 1
És micsoda özönvizelötti godol kozás 1 Szánom-báno, szentimentális görcsök ; a bűnös magába száll, nztá egyet goneol s hiánytalanul visszatéj riti az ezreseket 1 A „Lidércz naptárban« lehetett efféléket olvadni.
Szerencsére a pestieknek töb eszük volt, mint a levelet hamistió név telennek. A pastiek igy okoskodtak.:
— Az ember bűnbánatot érez illő is, hogy az ember szánja-bánja bűnt. Az ember szerelné nem törtentt tenni, ami megtörtént ; egy milliót ad na érte, ha vissza csinálhatná az egí szet. De mivel ez úgyis lehetetlen i ember megelégszik a szánom-bánon mai, s a Pénzt, azt nem adja vissza Kecskeméthy nagy ember, szép embei jó ember ; érzékeny szivü is a neme| érzések nem haltak ki a szivéből. { visszadni a Pénzt 1 Nem, ezt a level nem írhatta Kecskeméthy Győző, Pénzzel a zsebében !
(Folytatás köv.).
Konyszko premoványe na mrzlokrvne konye sze bőde obdr'zalo dnéva 6. auguszta ob pő 10 vöri v Beltinci za célo Prekmurje.- Pri toj priliki morejo vszi dr'závni 'zrebci na pregléd bidti pregnáni.
—	Za zídanye poste v M. Szoboti je vláda odobrila 800 jezero dinárov kredita. Vendar ednok dönok dobi Prékmurje edno dr'závno vrédnoszt. Csi bi sze kaj vecs narédilo k tomi ednákoga z-tiszti dr'závni pénez stere mi z terzkim írüdom kak dácso moremo placsüvati v dr'závno gaszo, bi liidem z miszli odisla, „ka tá krajina sze nazáj k vogrszkoj prikapcsi".
—	Za kmetsko sölo, v Raki-csani, ki bőde z 500 plűgov zemlé obsztájala, i vu steroj vcsenyé edno leto bőde trbelo, je imenfivani za ravnitela I. Šeg-a.
—	Razglas. Borza dela v Mariboru razglaša sledeče : Brezposelni delavci iz Prekmurje, ki iščejo delo potom podpisane borze dela naj v prijavi navedejo osebne podatke (poklic, rojstno leto, stan i natančen naslov.) Profesi-jonisti in nameščenci naj poleg teh podatkov navedejo tudi koliko časa so brez posla in kje so bili zadnjič za-posljeni. Poljedelski delavci naj nave; dejo, ali so pripravljeni vstopiti v de-Ij v drugem kraju ko hlapci, konjarji, volarji i. t. d. Slednjim se naznanja, da sezonskoga dela, pri katerem se navadno zaposluje večje število delavcev skupaj, pri borzi dela sedaj ni na razpolago. Ako bo pozneje delo za večje partije na razpolago, se bo prizadete delavce pravočasno obvestilo potom županstev in časopisov. Sedaj dobijo pri tej borzi dela posel oni poljede|ski delavci, ki želijo iti v Francijo, kamor se delavce pošilja na način, kakor se je to vršilo pri bi>ši borzi dela v M. Soboti, to je potem, ko so si preskrbili potni list. Nadalje dobijo do preklica deto na Francoskom kvalificirani in nekvalificirani rudarji ter nekaj kamnosekov. Za gospodinjsko osobje (kuharice, sobarice, služkinje i. t. d. ). so prosta mesta po večini vedno na razpolago. Maribor, 20. julija 1926. Borza dela.
-- 'Zétva zvün ovsza je do-koncsana. Probe mlatidev je do-kázala, ka szmo pri pridelki 40-60 n/°-ov nazáj od lajnszkoge. Zakaj je pa dácsa i indusztriál-noga blága céna véksa ? Szmo reszam v kmétskoj i demokratics-noj dr'závi ? . .
—	Ivanovo szenye v M Szoboti, ki je 24 julija obdr'zá-na, zavolo sarlacha nadomesztna je brez véksega interesseranya pretekla.
—	Za elektricsni vőd, pot-rébni stangami je céla M Szo bota obklajena. Te pa vszeedno bőde elektrika v M. Szoboti. Vesznicsarje vezdaj verjete i sze zdramite ? !
—	Novoga szilja cene preči gori idejo. Pšenico na borzi, nővo 'ze po 275. Din. küpüjejo.
—	Pénzlopás. Turniščen valami ügyes kezű tolvaj garázdálkodik egy idő óta elég szép eredménnyel. Nemrég tünt el egy háznál pár száz dinár, most ujabban pedig Korén Antal lakásából vitt el valaki egy feltört kofferból vagy 130 dinárt Ezt az .ügyes tolvajt csak nem sikerül elcsípni.
—	Kaszával támadt a szomszédjára. Rajtár János és Dogár Iván gomilicai lakosok valami pörösködés miatt már régebben haragba voltak egymással. A napokban egy reggel összetalálkoztak a mezőn, ahol Dogár a földjéről vizet eresztett le, mig Rajtár búzát kaszálni szándékozott. Itt a két haragos ismét összeszólalkozott, miközben Sajtár nagy haragiában Dogárnak a nyakához vágott a kaszájával és oly súlyos sebet ejtettt rajta, hogy Dogár majd elvérzett. Szerencse, hogy Dr. Kolárs beltincei körorvos még idejében tudott segélyt nyújtani, s igy a nagyobb bajnak elejét vette. Az ügy most a büntető bíróságnál varr
—	Leány hullát ásott ki a nagy viz Domajnšovcei erdejében, melynek testrészeit a kutyák marcangolták. Ebben az ügyben széleskörű nyomozás van folyamatban, s egy gyanúsítottat a csendőrség, egy ottani legény személyében le is tartoztatott, ki egy ottani eltűnt lánynak a kedvese volt.
—	A kettősbirtokosoknak jelentős kedvezményt nyújt a jugoszláv-magyar kereskedelmi szerződes. A magyar delegáció vezetője, dr. Nickl Alfréd a budapesti lapok számára a következőképpen nyilatkozott: A szerződés szövegezésével is már teljesen elkészültünk. Azt hiszem, egy-két héten belül aláírásra kerül a sor. A szerződés alairása Beográdban fog megtörténi. A kereskedelmi egyezmény három évre szól és ezzel meg-szüink a jelenlegi ideiglenes állapot. Jugoszláviához való kereskedelmi viszonyunk stabilizálódik. A határforgalmi egyezmány jelentősége abban áll, hogy a határ mindkét oldalán 15 kilométer körzetben lényeges könnyítéseket nyuit a lakosságnak, a melyek közt a legfontosabb, hogy sikerült a kettősbirtokosok számára biztosítani azt, hogy terményeiket vámmentesen vihetik ki és hozhatják be. Igen nagy jelentősége van az állategészségügyi egyezménynek is amelynek tárgyalása a leghosszabb ideig tartott, de végül a nehézséget itt is sikerül áthidalni. — Ez az egyezmény szintén három évre s?ól és jelentősége főleg a trfcnz'tó forgalom szabályozásában áll, mely lehetővé teszi Jugoszláviának, hogy állatait Magyarországon át juttassa az északi és nyugati államokba, másfelől Magyarországnak ugyan ez feltélelek mellett lehetővé te-
szi az Adria és a Balkán felé az állat forgalmát. Az érdekeltek megnyugtatására szolgál, hogy az egyezmény az állati betegségek behurcolásának meggátlására szolgáló minden kantáiéval készült. — Végül kijelentette Nickl, hogy a tarifális egyezmény megkötésére későbbi időpontban kerül a sor.
— Hétezeresztendős csontvázat találtak Alsóausztriában. A kremsi vasútvonal építkezése alkalmával a munkások emberi csontokra akadtak, másfélméternyire az újonnan ki épített vasúti töltés alatt. Bauer dr. egyetemi tanár, a neves archoló-gus véleménye szerint az ásatá sok alkalmával napvilágra került csontváz legalább hétezer esztendős.
HAZENA.
Mura : Rapid 7:6 (4:2).
V nedeljo je gostovala družina S. K. Mure v Mariboru in je igrala s simpatično družino S. D. Rapida. Mura je bila od strani Rapida zelo prisrčno sprejeta. Tekma je nudila dovolj užitka. Igrana je bila v dovolj bistrem tempu. Mura je v prvi polovici I. polčasa vodila s 3:0, nakar je popustila. Ako bi napad Mure ne imel očitne smole v streljanju na go-oJ, bi dosegel daleko boljše razmere. Dobro je igrala obramba Rapida posebno vratarica gdč. Cutič-eva, tudi vstale igralke so bile zelo požrtvovalne. Tekma je dosta trpela vsled slabega sodnika gospoda Cizelja iz Maribora. Ni priznal 2 regularna go-ola Mure, ter je prezrl razne tehnične pogreške in foiile.
NOGOMET.
Gostovanje Rapida v Murski Soboti.
Po dolgi pauzi zopet nastopi našo nogometno moštvo na zelenem polju. V nedeljo dne 25 t. m. bo gostoval pri nas komb. moštvo mariborskega Rapida, ki je enih od najboljših moštev v Sloveniji. Rapid razpolaga z dobrim materijalom, ki je že neštetokrat častno zastopal klu-bove barve. Nedavno porazilo to moštvo kompletno I. moštvo mariborskega T. S. K. Merkurja z rezultatom 8:1. Za tekmo vlada pri nas velko zanimanje, in pričakujemo z napetostjo. Pričakovati je vsekakor, da bo to gotovo najzanimiveje gostovanje v letošnji sezoni. Z ozirom na to, opozarjamo vse športu naklonjeno občinstvo, da se t; tekme udeleži v čim večjem številu. Tekma se odigra na igrišču S. K. Mure fe pričet-kom ob 15. uri.
S. K Mura : S. D. Rapid 7:6 (4:2)
Vasárnap e hó 18.-án vendégszerepelt hazenánk Mariborban, ahol az ottani S. D. Rapid szimpatikus
csapata látta vendégül. Csapatunkat rendkívül szívélyesen fogadták.
A pályára felvonuló csapatunkat a közönség lelkes tapssal üdvözölte, ellenben szokatlan sportszerűtlenséggel viselkedett az S. K. Maribor tribünjére felkapaszkodott közönsig, ki megtakarítván a belépődijat saját pályájáról nézte a mérkőzést. Ez a társaság, akik között helyett foglalt több az S. K. Maribur hazenacsapa-tában szereplő hölgy is, a másik pályán felvonuló csapatunkat „Pfuj Mura" „Pfuj Mura" kiáltásokkal illette. Ugyanígy amikor a csapatunk a mérkőzés után bevonult a pályáról. E sportszerűtlen viselkedéshez külömben nem is füzünk megjegyzéseket, minden józan gondolkodású ember véleményt tud róla alkotni. A játék szépen folyna le, ha birói tisztet nem egy olyan ember töltené be, aki erre jelenleg még nem alkalmas. Az első tiz percben Mura gyönyörű játékával már 3:0-al vezett. Ezután birói tévedésekkel jut szóhoz Rapid. Egy teljesen szabályos goolt, ami a Rapid kapusának lábai között pattant gool-ba, nem adott meg, hanem kapudobást itélt, holott a kapus saját maga, valamint a közönség is kiabálta hogy gool. Nagyon érdekes, hogy a csapattal leránduló helybeli szövetségi biró többünk jelenlétében megkérdezte a játék végén a mérkőzést vezető Cizelj maribori birót, aki különben az S. K. Maribor tagja, hogy miért nem bünteti a Rapid játékosainál a tehnikai hibákat pl. ha a megengedett időnél tovább tartja a játékos a kezében a labdát stb. erre azt feleli : »Akkor sokat, illetőleg mindig sipolnotn 'kellene*.
Ehhez sem füzünk bővebb ko-mentárokat, hiszen mindezekért kárpótolva lett a csapatunk, az igazán zép, vendégszerető és szivélyes fogadtatással.
Mura dacára annak, hogy a rossz időjárás valamint a sarlach-járvány miatt teljesen tréning nélkül állott ki, nagyon szép játékot prodn-kált. Csatártriónknak ellenben nagy balszerencséjük volt a kapulövésekben, Voltak időközök, amikor teljesen kapujukhoz szögezték az ellenfelet és ilyenkor a bombaszerü lövések vagy a kapufának pattantak, vagy közvetlenül mellettük süvítettek — autba. Kitűnően védett Cutič, Rapid kapusa.
A maribori Rapid komb. csapatának első vendégszereplése M.
Sobotában.
Hosszú szünet után ismét egy szép sporeseményben lesz része a helybeli sportkedvelő közönségnek. Rapid elegáns, szép footballt játszik és egyike a legjobb szlovén csapatoknak. Nemrégen verte el ugyanez a komb. csapat S. K. Merkur komplett első csapatát 8:l-re. Mivel ismét lábra akarjuk állítani helyben a footballt is, kérjük a sportbarátokat, hogy vasárnap d. u. 3-kor minél nagyobb számban jelenjenek meg a sportpályán Mura a lehető legerősebb felállításában vesz részt a küzdelemben, azért a mérkőzés nagyon érdekesnek Ígérkezik.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvfin SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1'50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0'70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökoplszi, kfsze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posllajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasámrp Előfizetési ára negyedévre belföldön lr> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Több búzát kell termeszteni.
Aligha van ma nagyobb óhaja a gazdának mint az, hogy buza termését fokozza, mert a mai nehéz viszonyok rendkívül megkövetelik a buza termesztését. Nagyobb területek bevetésével azonban aligha fokozhatja a gazda búzatermését, mert üres területek nincsenek, tehát nagyobb termésátlagot kell elérnie. Ezen nagyobb termésátlagot pedig első sorban is a talaj jobb megművelése által lehet elérni, s itt igazán szegre kell akasztani azt a régi elméletet, hogy a szántásnak göröngyösnek kelt- lennie, mert a göröngy megvédi a vetést a szél és hideg ellen. Minnél göröngyösebb a talaj, annnál rosszabbul táplálkozik benne a növényzet, mert gyökere annál kevesebb talajt, a annál több hézagot érint, tehát annál könyebben kifagy, mert az üregekben levő zárt levegő könyen átveszi a külső fagyasztó hideget és igy kárára van a növényzetnek. Szántani, boronálni addig kell buza alá a talajt, míg az teljesen elaprózódik, mig tehát belső szerkezete hézagmentes lesz.
A másik kelléke búzatermésünk fokozásának a helyes és okszerű trágyázás ; e tekintetben is nagyon sok hibát követnek el a gazdák, Bő termést csak akkor várhatunk, ha elegendő kész tápláló anyag áll a növényzet rendelkezésére ; ha a talaj nem szenved hiányt könyen oldódó tápláló anyagokban. Ezt pedig a búzánál annyival is nehezebben lehet elérni, mert buza alá istálló trágyát tudvalevőleg nem szabad alkalmazni, mert a frissen trágyázott földben a buza könyen megdől, de meg könyen meg is gyomosodik.
A búzára rendszerint legjobb, ha az előveteménye alá adjuk az istálló trágyát. Közvetlenül a buza elvetése előtt foszfor trágyát-, könyen oldható szuperfoszfátot adjunk: mert ez tartalmazza azon tápláló anyagot a foszfort, a melyre a búzának legnagyobb szüksége van. Ezer és ezer tapasztalat bizonyítja, hogy egy mázsa szuperfoszfát a melynek ára 90 Din., átlagosan ugyancsak egy mázsa terméstöbbletet eredményez, melynek mai ára 350 Din. körül ingadozik, vagyis alkalmazása háromszoros ha-szonal jár, de nem ritka az az eset sem, hogy 4—5 mázsa többletetet eredményez, s igy szoksoros hasznot ad. Hoszadalmas volna elsorolni azon kísérleteket célból végeztek, s melyekből azon szabályt vontak le, hogy minden mázsa szuperfoszfát legalább ugyan annyi terméstöbbletet eredményez már az első évben, második évi utóhatása pedig ezen többletet még jelentékenyen fokozza.
Egyrészt az állandósult magas buza árak, másrészt az a körülmény, hogy az ország állatállománya alig fél annyi trágyát termel mint a menynyire nagy elérése céljából szükségünk volna, nagyon is indokoltá-, s nagyon is élodázhatattlaná teszik a szuperfoszfát kiterjedt használatát, a melyből buza és rozs alák 200 kg-ot kell kiszórni kat. holdanként a vetőszántás előtt.
Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru.
LJUBLJANA: julius 24.
100 kg.	Pšenica—Buza Din. 310-350
»	'Zito—Rozs » 200-
»	Ovesz—Zab » 170—
»	Kukorica	175—
»	Proszö—Köles > 200—
»	Hajdina	» 255 —
»	Szenő—Széna » 50—80
»	Graj—Bab csres. > 370 —
»	zmésan—vegyes bab 150—
»	Krumpli	» 60—
»	Len. sz.—Lenmag » —*—
»	Det.sz.—Lóherm. » 2100-2500
BENKO: julius 24.

Vinszki lagvi
od 300 do 500 litrov malo nü-cani sze po ceni oddajo pri : SIFTÁR LAJOSI v Polani pošta Puconci.
HmEiraiiraiM
Bikóv. Telice Krave Teoci
1 kg.
t 5-
III. H. I. prima 6-_. 7-— 8-— 8'25 6'— 7 — 8-— f.o 1-50 3 — 5-- 6 — 8-25 9-50 Szvinyé—Sertés	12— 1350
Mászt i-a— Zsirl-a. . . 22-—30--Zmócsaj—Vaj , . . .	30--
Spé—Szalona .... —' 25'— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Bika §Üsző STehén Borjú
Pénezi -1-
1 Dollár .... 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira ....
Zürichben 100 Din = 9 14 sfrk.
Naznanilo.
Naznanjam sp. občinstvi da s 1. avgustom odprem trgovino z usnjem (ledrom) na Len-davskoj ulici (poleg izraelitske sinagoge) v M. Soboti.
Prosim spoštovano občinstvo za obilen obisk.
ŠTEFAN HOLCMAN.
Mlinske knjige
A Trgovske knjige A Pergament papir
Creppapir
Pisemski in kanceiarski papir se dobi na veliko in na malo
I. HAH N
Murska Sobota.
Jó karban levő
ZONGORA
és ebédlő bútor eladó. Érdeklődni lehet : S1NKOVICH urlányoknál Bakovcin.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA gUUnlir NAGY-KAVARNA IlltjUllL KÁVÉHÁZ
Ne sajnálja az időt
se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskeésébe kaphatók. Szalma kalapok backfischok résére 50 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Dín.-ig. Szalmakalapok gyermekek részére 40— 65 Din.-ig. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindenemii ka'ap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabbnn és a legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy vá-feszték női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek min-denemü kötött áruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélkül. Szolid árak!	Pontos kiszolgálás !
A. KIRÁLY
trgovina s klobuki, perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA (főr tér Berger-féle ház.)
SUPERFOSFÜT
THONiaSSUI
Megérkeztek
a legújabb őszi és téli
diyatlapok!
kaphatók
I. HAHN
papirkereskedésében M. Sobota.
sztálno v szkladiscsi pri
E. & A. Heimer
trgovca z sztavbenim in kurilnim materij al o m kaktüdi z mešanim blagom
Lendavska cesta v MURSKI SOBOTI.

K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota. ___
.....i	i i ' '»A*-	" " 111