Poštnina plačana v gotovini. árkisevci, 1922. november 26. Lejtnik numera 6. Szhája vszáko nedelo Naprej placsilo do nouvoga leta: imá Din. 6. zviinsztvo Din. 14. Ameriko Din. 17. serati za □ cm. '/a D. ri vecskrát popüszt. ff ORSZKA Vérsstveni, poiiticsni i kulturni tjédnik. Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sabota. Cejna edno numero: na 4 sztráni Din. 1'— na 6 sztráni Din. 150 1 Rok<- piszi sze ne vrnéjo. Szükesína sztanovány. nasoj krajini je hvála Bougi nej vdérjao íjne vihér, steromi bi na porob szpadnoli ami i szporüso bi hizse i sztancsarov lozsino od sztanovány szpravo. Prottomi doszta nasi sztancsarov v-bojni prepráv-tii, kí szo nedúzsno prekrátseni vu zsítki jű szo mogli povrzsti prebiváliscsa szvoja. dönok je szükesína pri sztanoványaj, ;ro szmo prvle nigdár nej poznali. Nej natelika vu krajini, kak na nyé roma glavnima mesztoma, je od dnéva ) dnéva vékse zmenkanye vu tom táü. 1 mi je tak dönok bójna zrok, stera je logo pobegnyeni csesztníkov, trsztcov prišla k-nam, ali pa Jugoszlávie od prvej-ga rezsima eszi prineseno ravnanye, uleg steroga je sztrahsno doszta cseszt-cov pognala k-nam, tak da bi prvle po-no vármegyővi escse vise bili. Vu tej je velika obilnoszt pri nász, limre vu drzsávni csesztníkaj, szamo je tanovány malo. Lehko povejmo, ka je eno szkoro nej nika, ali pa k-potrejb-ni primejrno cseresz malo. Pred bojnov no stiriféle drzsávne csesztníce (hivatal) li v-steri je blüzi 40—50 csesztníkov pravilo krajine potrejbna dugoványa, esz jí jeszte vise 8 fele v-steri sze vecs otin csesztníkov vrseni, k-sterim szlísijo cse prisztojne oszobe. Nej je tak csüdo to, csi szükesína jeszte vu sztanoványaj. :ém escse racsúnajmo Banke, fiskálisé i ige eszi sze vlecsécse i razmeto de, ka vsze nemre bidti eti povouli sztanovány. Sztanovány szükesína jeszte povszéd, u dobro znájo dotícsni faktorje, zná vláda, őre znati, ár z-velkov lármov prinesenim tanoványszkim zrendelüvanyem namejni é zmenkati i znícsiti. Zravnala je ka Inke i bogata velka trstva naj posztáv- 0 gori kalncsi za szvoje oszobe potrejb-sztanoványa; sztanoványszka komissia naj verosztüje, da sze tou pravicsno zmesztí. Ali z-tém sze celou malokaj do-íneszé na poménysanye té szükesíne, ár e doszta prilik pontija na nyih ogíbanye. Ka bi naj Banke i bogata trstva po-távlale gori sztanoványa, hrame zidale, pravicsno bilou. Ali pa jeli szmejo táksi jditelje, steri deci lagojo példo kázsejo, decé szvoje dobro delo csakati? Ali )i bila dúzsna vu prvoj vrszti vláda sze crbeti za szvoji csesztníkov sztanoványa ak dobro példo kázati i drűge büditi na enye hramouv, ár bi li tak zselejla szlo-^dno od prebiválcov dober réd i zdrzsánye páni zrendelüvany. Tou bi dúzsna bila igme vláda zacsnoti i csiniti náj prvle i 1 od podlocsancov csakati. Dácsa je prevelika i znouva jo namej- o podignoti. Ka tou z-kém bodo pod-rali nemremo prerazmiti? Dácse temel [pripraven bio, ali dácse gorponücanye [nej tákse. Csi bi sze ona primejrno z-lednim notrivtálanyem nücala. te nebi bili Isávni csesztníci prisziljeni v-nevolni tej-pi szebicsni sztanoványaj sze sztiszkávati ükesíno sztanoyány podígávati, Sztano- ványszka komissia bi tüdi nebi szekejrala i inantrála vszákdenésnyi krüh szvoj isz-kajoucse mirovne sztancsare. Ete prebivalec ne zselej od vláde milosztsine. hiúzni lászt-nik pa drzsánne podpore te, 'gda zahteva naj drzsáva szvojim csesztníkom gori po-sztáví i dá sztanoványa, nego zselej szvoji notri plácsani dávkov razmeto, csedno gorponücanye. Tou bi pa vsze lezsi vcsiníla, lém bole, ár csi gori drzsí i z-millionarni podpéra táksa drüstva, násztave i organe z-steri prebiválci eoipso niksega haszka nemajo, csi na vojna dugoványa uriásne preracsúne privoli i odobri, z-steri bi na té poszel tüdi povouli zíslo. Nam nej trbej nikjse précimbe, nikse ceremonie, nej bojne nego nam trbej mirovno prebiváiiscse, mir i nas zálos krűha. Lakásínség. Vidékünkön a háború nem pusztított, mely épületeket tett volna tönkre, lakásuktól fosztott volna meg tömegeket, sőt elíen-.kezőieg, lakókat pusztított el, ártatlan lelkeket vont meg az élet örömeitől, kik lakásukat hagyták itt, és mégis lakásínség van, ez az eddig soh'sem ismert kellemetlen rém. Naju annyiía a -v«íikcn- mint inkább szűkebb hazánk két kerületi székhelyén válik ez napról napra érezhetőbbé. Ennek tehát mégis csak a háború az oka, a mely sok menekültet; magán hivatalnokot, kereskedőt, állami hivatalnokot és hivatalt hozott ide, vagy pedig Jugoszláviának az előbbi rezsimtől eltérő közigazgatása, államrendszere, a mely icle kényszeritette Őket. Szóval mindenikből van sok, legtöbb az álla mi hivatalból és hivatalnokból, csak a lakásból kevés. Azt lehet mondani, épülni nem épült semmi, vagy legalább is arány--talanul kevés a mai szükséglethez a régivel szemben. Régente négy féle állami hivatalunk volt 40—50 személyzettel, ma vagy nyolc féle, 120 személyzettel s ehez a hozzátartozóik, tehát nem csoda a lakás- ínség. S ha még a bankokat is beieszámit- ' juk, meg is okoit. A lakásmizériák mindenütt megvannak s tud róluk a kormány is. Tudnia kell, mert hisz' nagy lármával és hűhóval hozott lakásrendelettel akar segíteni e bajon. Meg , parancsolják, hogy a bankok, a nagyipari vállalatok építsenek, a lakásügyi hivatal ügyeljen a lakók igazságos (?) elhelyezésére síb. így azonban segíteni a bajon nem lehet, mert mindig akadt kibúvó. Bankok, nagy vállalatok, tehetősebbek építsenek. Így kellene, ez igazságos dolog volna. De vájjon kivánhatunk-e gyerekeinktői jó erkölcsöket, ha nem járunk jó szülői példával elől? Vagy nem kellene legelőször az államnak, illetve kormánynak megtennie, hogy államhivatalai és alkalmazottai részére saját épületeivel rendelkezzék s igy mutasson jó példát, mert csak igy követelheti polgáraitól rendeletének betartását? Bizony a kormánynak kellene ezt legelőször megtennie, hogy aztán a többitől is megkövetelhesse. Az adó nagy, s most újra akarják emelni, még pedig az egyenes adót. Azt hiszem ez megokoiatian. Miért ? Az adóalap megfelelő, csak annak' felhasználása nem Ha a felhasználása megfelelő volna büony nem ""keiiene a muraszfTfnbati rés alsólendyai államhivatalnak magánlakásokat elfoglalnia s igy elősegíteni a lakásínséget, lakáshivatalai által pedig zaklatni, szomori-tani a békés, napikenyerét keservesen kereső polgárait. Ez a lakó nem kér a kormánytól könyöradományt, az a háztulajdonos pedig nem államsegélyt, a mikor az államhivatalok és alkalmazottai részére állami épületek vételét illetve építését követeli, hanem követeli befizetett adó koronáinak okos, hasznos célra való fordítását. Ugyanakkor ezt tehetné meg, a mikor nem a nép javáért fennálló külömböző egyesületek részére milliókat folyósít, a mikor hadfelszerelésre óriási költségvetést fogad el. Nekünk nem kell ceremónia, háború, hanem nyugalom és csendes otthon. TÁRCA. A boszuáliás. Muravidéki történet. Irta : Géza L. „S Miska, N. János és V. öéza polonai lakósok, muraszombati járás; a BTK 171., 174. Jjij g.) kibekezdése alapján vannak vádolva lopási bűnügyben és pedig az első, mert február 27-én gróf Szápáry tulajdonát képező bekerített fácános ban egy özet lőtt a másik kettő pedig mint segítőtársak a BTK 5., 171., 174. §§ egyben elitéltetnek a 178 § alapján 6 havi börtönre. Sem enyhitö, sem terhelő körülmény nem forog fenn." Igy hangzott el az itélet a három polonai ! vadorzó felett, akiket ép akkor kapott rajta Mácsek erdőőr, mikor az agyonlőtt őz beleit szedték ki és bejelentette a grófnak, a gróf pedig a bíróságnak. Mirre a vadorzók büntetése letelett, az ősz már beköszöntött és épp gróf Szápáiy küldözgette jobb embereinek vadászatra szóló meghívókat. Ezúttal a gróf, Mácsek erdőőrnek szigorúan meghagyta, hogy alaposán vigyázzon a fácánosra, különben a legkisebb rendetlenségért szolgálatából elbocsátja. Felesleges volt ezt Mácseknek külön hangsúlyozni, úgyis oly hűséges volt s a vadorzók réme. Most meg különösen fog vigyázni, mert a következő szombaton megházasodik és éppen ez a szolgálat fogja adni mindkettőfiiknek neki és jövendő feleségének meleg családi tűzhelyet, ezért erdemes lesz valamit elkövetni. Éppen az elrendelt vadászati napon volt a Mácsek esküvője. A lakodalmon minden vig volt. Megelégedett, vigarcu vendégek helyett foglaltak a fehérre teritett, minden istenáldásával megrakott asztalnál. Párbeszédek, ének, beszélgetés és ének közepette az idő későre kezd járni a nap már kezd eltűnni a regedei hegyek közzé a mikor megjelenésével meglepi a vendégeket a gróf, megmutatván, hogyan tiszteli ő hű szolgáit. A cigány húzta a csárdást, csárdás után s talán ők elébb elfáradnak, mint maguk a táncosok, ha a közelgő vihar meg nem ijesztené őket. A vendégek szétmentek, végül a fiatalpár egyedül maradt. Kívül, a meszteien őszi fák, üres mezők, egyedülálló rétek és fekete tetők közt sűrűn kezdett esni az eső. Mily kellemes ily időben a meleg szobácska, különösen, ha társaságodat éleídús fiatal feleség képezi. Poszvetsüvanye zvoná v-Sztrükovci. Novembra 19-toga, v-nedelo po poldnévi ob 2-goj vöri sze je zacsno znouva szprávlenoga sztrükoszkoga zvoná poszvetsüvanya ouszvetek. Tou je z-isztinom veliki i znameniti szvétek bio, nej szamo Sztrükovcsarov, nego lehko povejmo cejle krajine, ár sze je velika, nezracsúnana vno-zsina szprávila vküp escse i z-ti nájdalejsnyi vesznie tüdi. Sztrükovscsarje szo z-isztinom vöpokázali, ka szo ednoga toga nájvéksega szlovenszkoga sziná, steri sze je v-toj vészi naroudo, Küzmics Stevana vrejdni odvejtki i pokolejnya i ka nyega vrejli düh zsivé vu szrdcáj nyihovi. Vö szo poká-zali, ka szo nej szamo vu ti zemelszki prílicsni, nego vu ti nebeszki tüdi. Nebi mogli razloucsiti, sto má pri tom szprá-viscsi nájvékso vrejdnoszt? Stere oszobe bi na glávno meszto posztavili ? Tak lehko právimo, ka szo ednoga razmejnya, edne pámeti bili vszi, gda szo szi té kincs cérkevni szpraviti dovolili i tiidi edno-volno szo ga vödoprineszli i prejk dáli pozványi szvojemi. Tá edna vola i razmejnye je náj vodi i nadale pri obravnávnanyi i szprávlanyi dugovány obcsinszki. Pri ouszvetnom tekáji etoga velikoga dnéva pa dönok brezi vsžega povéksávanya, pouleg pra-vicsne szoudbe goszpod vucsiteli Bakó Károlyi ponüdímo díke vejnec, kí nejmilüvavsi trűda, je isztina vu tom táli nepriblízsano vküpglaszno dalárdo i khorusigre pokázao notri z-Iztrükovszki peszma-rov i goszlarov, steri bi escse kaksté velkomi meszti na diko i postenyé bili. Poszvetsüvanye je pouleg naszledüvajoucsega redovéka teklo: 1. „Trdi grád je nas Boug zmozsen" cérkevna peszem popejvana od vernikov, szprevájana ód píhajoucsega khorusa. 2. Siftár Károly, bodonszke gmajne i tak tüdi Sztrükovcsarov dühovnik szo drzsali poszvetsüvanya szrdcé gibajoucso nepozábleno predgo, med sterov je po dalárdi popejvana i po igre khorusi szprevájana, po Kapi Gyula píszana »Dika i hvála« lejpa cérkevna peszem. Predga je radoszti szkuzé pobüdíla vu ocsáj v dühi sze radiivajoticsi vernikov. 3. »Molitev« popejvala je jo dalárda, szpre-vájanyem igre khorusa. 4. Nagy Vince: »Zvoná Glász« deklamatio je z-lejpim govorejnyem deklamalivala Siftár Irma. 5. Na reformatie 400 lejtni szpoumenek po Kapi Gyula píszano: »Boug je nas branitel« ime-nüvano peszem je lepou vkiipglaszno popejvala dalárda. 6. Luthár Ádám püconszki dühovnik szo z-szvojim predvszejmi dobro znánim odlícsnim govorejnyem drzsali vog^szko predgo i molitev. 7. „Zdüháv" popejvala je dalárda z-szprevá-janyom igre. 8. Bakó Károly vucsitel je deklamálivao na tou priliko píszano: »Ti nas mali zvon« laszno deklamátio. 9. „Ládje robi" peszem Sztranni roug je Solo igrao v-törmi Gyergyék Stevan, szprevájao ga je píhajoucsi khor. 10. »Bojdi veren« cérkevna peszem popejvana od vernikov, szprevájana od píhajoucsega khorusa. 11. Zvon je gori potégnyeni i gori obravnani. Za tém je naszlediivao za goszté szprávleni luku-lozsni obed pri Bakó famílii, szledi pa v Siftarovoj ostarii velko razveszeljávanye do szvekloga dnéva. Z-etim je dokonesani Sztriikovszke vészi zvoná poszvetsüvanya nepozábleni ouszvetek, steri zagvüsno vu lejpom szpoumenki osztáne pri vszej vrejli sztancsaraj eti, notri do késznoga vrejmena, kí szo nyega viditi priliko meti szrecsni bili. Lejpi szlűzs. Nasi szlovenszki delavci szo dalecs poznani bili, nyihovo delo je nej szamo eti domá dobro postiivano, nego escse vu zvönejsnyoj zemli tüdi. Vogrszki, slavonszki zemelszki goszpodárje szo vszigdár bole prestímaii i prvotoszt dáli onomi palejri, steri je szlovenszke delavce posztavo na polszkoga dela, odprávlanye. 1 dnesz dén, gda szé zse ete delavec nedrzsí k-vogrszkomi országi, vogrszka vláda li za volo vérsztveni zrokov prvotoszt i lejsanye poniidí etim delavcom záto, naj volo májo na drugo leto tüdi prídti i z szvojim delom szlűzsiti vérsztveno naprejideinye. V-tekoucsem leti szo nasi prejkmőrszkí delavci blűzi 150 vagounov rázlocsne doubi szilja pripelali z-vogrszkoga v naso krajino, stero, csi preszámnamo goricskoga kraja szlab pouv, je pres-tímanya vrejden zneszek z-sterim, csi tüdi pre-vágamo letosnyi szlab pouv, steri je v-cejloj drzsávi nizse szrejdnyega pouva bio — vu etoj passivnoj krajini z-ednov szkrbjov menye tezsí naso vládo. Steri delavec rad dela, steroga cil je nej vad-lárjenye, nego z-radosztjov popádne vszáko priliko, stera nyerni delo ponuja i vö szi preberé za szébe tó naj bougso. Da v Slavonii dnesz dén za volo agrarne reforme malo prilike jeszte nadelo, ka szi dönok naj nateliko potrejbno szilje priszkrbi, pouleg prvejse návade tá ide nyé szlüzsit, gde sze nyerni natou prilika ponüja: na vogrszko. Kak vszigdár, tak tüdi letosz szo tá proszili nasi delavci poutne lisztí, ali nej szo ji doubili, ár je v-nemski ország trbelo delavce-i dokecs sze tá potrejben racstín nenapuni, inam neszmijo delavci " idti. Tak je bilou i glédajmo zdaj zse té »lejpi szlűzs« z-sterim je drzsávna delaposzre-doválnica, nevejmo-pouleg steroga zrendelüvanya nase delavce tak krmila! »Szirmaskoga csloveka sors Boug porav-náva«! právi prílicsna rejes. Mácsek szintén forróságot érzett a szive körül és megelégedetten hízelgett a felesége körül, ki lefeküdni készült, s ez alatt — szokásához hiven — egészen megfelejdkezett körüljárni a fácánost. Ahogy csukta az ablakot Mácsek, nem vette észie a falhoz huzodó három sötét alakot, kik abban a pillanatban surantak el a sötét erdőbe. Miska, János és Géza a vadorzók voltak, kik ezen a napon szabadultak ki a börtönDől, hová Mácsek jóvoltából kerültek s a hol elhatározták, a legelső adott alkalommal boszut állani rajta. Es éppen ma kínálkozik nekik a legjobb alkalom, Az erdőőr- házától Lendva vizéig szaladtak, odább a lengő büvütó'l a fenyvesik, a hol János egyet löt a levegőbe. Épen akkor feküdt be szűziesen megvetett ágyába a fiatal erdősné s fehér karjaival csalo-gatóan vonzotta magához férjét, a ki épen csizmáját húzta le. Megint lövés. Mácsek az ablakhoz ugrik, kinyitja s hallgatódzik a sötét éjszakába. Talán tévedett. Minden csendes, csak az eső zörgése halatszik a mesztelen fákra . . .Kint hűvös és nedves — amott pedig csalogatja a felesége, olyan bájos, vonzó . . . »Hisz nem volt semmi!« Tereli el figyelmét a felesége. Mácsek tovább hallgatódzik, s mert nem hallani semmit, becsukja az ablakot, ledobja magáról a ruháját a székre s ép, a hogy teljes melegséggel, szerelemmel öleli át feleségét, ismét három lövés. Mint villám ugrik ki Mácsek az ágyból, felöltözködik, felkapja puskáját s az ablakon keresztül surran a sötét erdőbe. Azt mutatja meg a vadorzóknak, amit még eddig soha. A lövés irányában halad előre. A sötétség borzasztó, eső nieg ugy esik, mintha sajtárból öntenék. Mint a büröhöz ér, — ismét egy lövés. A fenyvesből. Most már vadon halad előre, nem törődve az arcát verdeső ágakkal, sem pedig a zuhogó esővel, mely már bőrig átáztatta ruháját. Fenyvesben. . . Hallgatódzik . . . Néma csend. Tovább megy ! Egyszer csak megragadja hat erős kéz, kiszakítja kezéből a puskát, szájába kendőt tömnek s az első fenyőfához oly erősen kötik hozzá, majd elállt a vérkeringése. Ráadásul puskáját is a nyakába lógatták, evvei eltűntek a sötét éjszakába . .. nyom nélkül. Oh, mily hosszú volt ez esős éjszaka! A helyett, hogy élvezhetné a nászéjszaka gyönyöreit K az esőtől, hidegtől kell haldokolnia. Még csak moccani sem bir, de kiabálni sem. De ki is hallaná meg itt? Odahaza várja a mele^ ágy és kis párja, minden gondolata és félelme' a férjénél, hogy netalán megöljék a vadorzók épen most, mikor oly közel ért szerencséjéhez. Reggel, a nagy vadászat első hajtásánál akadtak rá a hajtók, félholtan, fenyőfához kötözve. Kiszabadították. Olyan gyenge volt, hogy nem nézve a nedves, sáros földet, leült. Beszélni nem tudott, teljesen magánkívül volt, mereven nézte a hajtókat a kik alattomosan hízelegtek körülötte. Adtak neki egy korty pálinkát is, a mely annyi erőt adott neki, hogy feltápászkodott s magához térve haza ballaghatott. A vadorzók alaposan megboszulták magukat! Drzsávni urad je posredüvao. Isztina, ka márka te escse dobro sztála; Pri tom na ve delo, foringa tá i nazáj, szilja rész, primejn dober sztrosek je bio obecsani. Jeli bár ka šze vsze tou zadoszta lejpo i vábno kázalo? Ali delavce je od oblászti zagvüsano nej bilou. Ali zd da je delavec odnutí odszkocsiti i z-napouszoi vzétimi pejnezmi mogao ti domou pridti, szan sze nanyega trbej zglédnoti i preci sze previd dá, ka szi je zaszlűzso ? Brezi povrnejnya forin je cejii szlűzs domou prineszao, z-zvlecsenim vmorjenim tejlom, od gláda prebledjenim obrázoi z-doj szcsejszanim gvantom i obüteljov szt< pred nami! Tou je on »dober szlűzs« z-sterim punim troustom odhájajoucsi, ali z-zsalosztni dokoncsétkom sztojíjo i csákajo brezi sztroska gvanta vkanyeni delavci z-szvojimi familiai grozno zimszko vrejmen. Szlobodno bi sze bilou tomi tak zgoditi, g drzsáva poszredováliva delo ? Moji goszpodje tou je nej porédi. Tü je ni drűgoga moglo k-coj prídti, ár je tou nemogouc vervati, kaj bi Jugoszlávia na sztran lücsíla d mokracsno násztavo noszécse vládanye i Prkmui bi na coloszie szramoten sztan znízsila i nyej delavce brezi vszega sociálnoga obcsütejnya tákso zsalosztno sztávo vtonila. Tü bí edi nesztrankaszka pravicsna prelszkava mogla g< sztánoti i na szveklo prineszzti toga zrok. Nescs nikoga potvárjati, ali odkudsté je tou prislo, li szo nasi delavci, dokecs sze: ie nemska quota n dopunila, inam na delo idti ino sze pogoditi ni szmeli. Tü je nikák zaszlűzso csi glih nej delav( Csi zse jesztejo monopoliomje, nebi szmeo bif delavcov monipolium, nebi sze- szmejla oszvoj delavca jedina vrejdnoszt, nyega fizícsna moucs nyegovivi dvej szkornativi prgíscsi. Drzsávna deloposzredoválnica je zagvüs lejpa násztava, ár brez plácse poszredűje t delavce, kak delo, ali pouleg toga nebi trb( zasztávlati onoga delavca vtu szvojem nakanejn steri szam obszebi nájbole zná oszouditi, st( delo de nyerni nájprípravnejse. Porácsamo záto goszp. dr. Zserjávi soci politicsnomi ministri ino ga proszimo, csi i letosz nega pomoucsi zatou i z nemskoga doni pobegnyeni delavci szo prisziilni, kak neposzkrble razeotami, brezi pejnez sze; mednami tá hran naj naprísesztno vrejmen vecs preglédnoszti zumnoga previdéjnya pokázse vu tom táli. Ti pa cslovek: »Trpi, bojüj i troustaj szi A fényes kereset. A »vend munkás« mesze vidékeken ismeri volt, annak munkáját nemcsak idehaza becsüli hanem külföldön is. A magyar, a slavoniai na birtokos mindig előnybe részesítette azt a vál kozót, a ki vend munkást hiozott gazdasági in káinak elvégzésére. Ma, a mikor ez a munkás i nem tartozik magyarország lakói közé, mégis' közgazdasági szempontból, — maga a mag kormány is kedvezményben részesiti ezt a munk hogy csak legyen kedve másik évre is eljö hasznos munkáját érvényesiiteni. Az idén is hozott a veind munkás vagy si ötven vagon különböző gabonanemüt be Pi murjéba, s ha tekintetbe vesszük a felső vi sovány földjének csekély termését, bizony so nyom a laton ez a behozatal, mert — alapul v az idei általános rosz termést — egy pasi területtel kevesebb van a kiormány gondján. Az a munkás, kinek mem henyélés a fő laikozása, kapva kap a munlkaalkalmon, s oksze kiszámítja magának a megfelelőbbet. Miután ] voniában ma, a földreform kegyelméből, k< munkásra van szükség, hogy pedig az ann szükséges gabona keresethez jusson ez a mun bizony szokásához hiven csak magyar munl pályázik. Mint mindig, az idén is oda kért levelet, de nem kapott, mert németországba k^ munkás, s míg oda nem lesz meg a létszám,! országba nem lehet menni munkára. így is le lássunk most már ezt a »fényes« kereseteit melyei az állami munkásközvetiiő hivatal nem dom milyen rendelet alapján, a munkást trakti „Szegény ember sorsi't, boldog Isten bir Állami hivatal közvetítette. A márka al jól állott; az órabér, fuvarköltség megtéri mellett (oda és vissza) gabona kereset, jó ell volt igérve, de mindez a munkás részére állam nem volt garantálva. Ma, a mikor kölcsön péi szökhetett csak meg onnan, csak reá kell ni leolvashatod arcáról is, hogy mit keresett? Fq költségeinek megtérítése nélkül hazahozta e keresményét, a lenyűgözött testét az éhezéstől megsárgult, a »jó ellátástól« beesett, a téli megélhetés gondjaitól szomorúan megráncosodoit arcát; leron-j gyolódott ruháját, cipőjét. Ez az egész, teljes, »fényes« keresete. A tegnap fényes kereset reményében elindult, élniakaró munkás, ma egy fillér pénz, ruha és kenyér nélkül néz eléje a télnek. Lehet ez egy állami intézmény által — hivatalos támogatással ? Uraim itt baj van. Itt valami más játszhatott közre, mert nem tudom elhinni, hogy Jugoszlávia demokratikus jelzőt viselő kormánya Prekmurjét gyarmatának, munkását pedig minden szociális érzék nélkül kulijának degradálja ? Itten egy erős vizsgálatnak kell jönnie, mert, hogy a mig a németországba szükségelt kvóta meg nem volt, munkásainkat nem engedték máshová munkára, bárhonnan eredt is, de én nem akarok senkit gyanúsítani — valaki keresett, ha nem is a munkás. Ha már vannak kapitalista privilégiumok, monopóliumok, de ne legyen munkás-monopolium, ne sajátítsák ki a munkás egyedüli vagyonát, a fizikai erejét, a két kérges tenyerét. Az állami munkásközvetitő hivatal nagyszerű intézmény, mert ad ingyenes közvetítést ugy p munkásnak, mint a munkaadónak, de emellett ne legyen korlátozva az a munkás, a ki saját felfogásából is tudja értékelni a neki kedvezőbb alkalmat. Ajánlom Dr Žerjav sociálpolitikai miniszter urnák s kérem, ha már most segitení nem lehet a bajon, mert mégis csak ellálatlanok Prekmurje Németorgból hazaszökött munkásai, lerongyolódva, pénz nélkül hemzsegnek közöttünk, legalább a jövőben legyen egy kis körültekintéssel. Te pedig : »Ember küzdj és bizva bizzál«. CrLÁBZI. — HÍREK. Postüvanim naprejplacsilcom, ki potom-toga scséjo na „Mőrszko Krajino" naprej pláesati, sze nyim naznánye dá, ka je od 1. decembra, do nonvoga leta szamo 4 Dináré naprejpla csnina. Miklavžev večer. Podružnica Jugoslovenske v tVi. Soboti priredi v torek dne 5. decembra t. 1. v prostorih gostilne Dobray svoj I. Miklavžev večer. Popoldne ob 6. uri bo Miklavž obdaril otroke, zvečer ob 8. uri pa obišče Miklavž z svojim spremstvom tudi odrastle, kjer so otroci izključeni. Prireditev za otroke je brez vstopnine, a k večerni prireditvi znaša vstopnina 3'— dinarje za osebo. Darila za otroke, kakor tudi za odrastle bo sprejemal istega dne od 8. ure popoldne dalje g. nadoficijal Novak v gostilni Dobray. Sodelovala bo ciganska godba Čičerin i Baranja. Po vsporedu prosta zabava, petje, itd. itd. Vabi se k obilni udeležbi 1 Odbor. Tolvajíja. Pri Kovács Stevani, máli kmet na Hodosi, szo neznáni touvaji odneszli z szpálne hizse, gde vezdaj nisese ne szpi 18. t. m. 12 vankisov, 4 blaži, 2 prtá posztelszkiva i 1 zimszki kaput, i posztelszki prt je pa najdeni na dvouri v gojdno i té je je opouto na tou. — Pri Püconsz-kom rítari, Kühár Sándori i pri brati Józsefi szo neznani touvaji odneszli 18. t. m. 9 kokousi. Pazimo na deco. Szomi Károly 12 lejt sztár kmécki szin v Radmošomi sze ,je pospilávao z szlamorejznicov; kolou je gono i právo rokou med klinge djao, stere szo nyerni dvá prszta odrezale. Pripela'i szo ga v spitao v M. Soboto. Pred krátkim szo najsli mrtvo zsenszko v lougi ki e vélke ceszté Gornye Lendave na Ogrszkom. Bila je edna szirouta z Nuskove, po iméni Benko Marija. Nej je hüdodelsztvo. Szliizsbeni dnevi od birovije sze vszáko trétjo szoboto obdrzsíjo v Qornyoj Lendavi v kresmi g. Rogán Henrika. Darovi Jugosl. Matici! Osobje kr. državne policije v M. Soboti zbirko iz meseca oktobra D. 62'25, gdč. Milka Počkaj izročila zbirko 100.— Din, ki se je nabrala na trgatvi v Mačkovcih; gdč. Lea loparnikova darovala 150.— Din, ki jih je prejela od gospe Bergerjeve kot najdnino. Plemenitim darovalcem se podružnica v M. Soboti najtopleje zahvaljuje. Konyi szo vujsli cséri Horváth Józsefa ml. z Nemcsavec 20. t. m. gda sze je pelala v marki-savszki loug po drva. Száma je bila na kouli, i gda je prišla do z zseleznicov paralelno sze vlecsé-csoj ceszti, szo sze konyi zoszagali od ropaš/a za nyouv idoucsega vláka. Konyi szo sze zbojali i vujsli, deklina je ji za drzsati nej mogla, nego je doj szpádnola z koul tak neszrecsno, ka je pod kotila prišla. Konye szo vu lougi delajoucsi Ridjé zaszta-vili i laki pelali zsnyimi neszrecsno deklino k vrácsi v M. Soboto. Grozen ženile trousz v Chilei. Z Santiagója (Chile podnezáhodna Amerika) pišejo, ka je tam grozen morja- i zemlotrousz bio, steri je vise 1000 lüdi zsitek zselo. Vecs kak 1000 lüdi je pa brez szta-noványa i krüha. V razliesni krajinaj je pa zemlotrousz tiidi vecs sztou lüdi ali bujo ali pokopao. Szamo v Velenár várasi gyeszte vecs kak 500 lüdi mrtvi. Od szpoudni krájov tiidi nevarne glászi pricsaküjejo, ali doszejmao esese za volo pretrgani obracsájni zvéz, nej mogouc^e nikaj zvediti. Nevarna je bíla tüdi povouden, poszledica toga. Qíbanye, trousz mourja je válovje v doszti mejszti na 20 metrov viszikoszti lücsilo prejk brouda i tam podrlo v blizsini sztojécse hizse i vecs sztou lűdi zaszipalo. Na doszta lüdi szo sze ni nej namerili esese. Zgoudilo sze je, ka je mourszka voda z taksov mocsjouv vdárila v vu broudi sztojécse ládja, ka je je sz-potrla i sztrtine na 2 km. dalecs lücsíla na szüho zemlou. Vláda je vláke poszlálti na pomoucs z doktormi. Škodo doszejmao na 100 millijounov zlátnine cenijo. Za I10UV8 kotrige, v-Szobotski veski Tanács meszto Anton Hupka i Anton Koder szo imeniivani Franc Fischer gradbeni inzsenér i Koszednár József. (Szi. t. 118.) Ogen. Preminoucso nedelo v Tešanovci je z neznánoga zroka volo ogen vövdaro i pogo-rejla hizsa i vérsztvene hrambami vérta Horváth Mátyása i tüdi tak Zelko Anne ze vszejmi na poudi bivšimi hízsnimi i vérsztvenimi priprávami. Kvára je vise 300,000 kron. Vlom. V tork noucs szo v Mezei Julie trgovino v Martjanci neznáni touvaji szkouz okna notri vdrli i zviin nisterni malo vrejdni sztvári szo vsze oroupali. Kvár je vise 100,000 kron. — V Martjanci szo tolvaji z nouvics probali szvoje esese nepozábleno delo, t. m. 22. ob 1i2 9 vecsér; zdaj szo pa zsé lacsni bili ino szo dobro kokose-cso zsupo zseleli, ár szo okouli Fájsz Józsefa kür-nyeka szi iszkali delo, da szo pa malo prerano zacsnoli, sze nyim je nej poszrecsilo. Revolver. Lutarschmid Mačkovszki logár je prisao k Verbán Stevani v Dolino ino je prekazsiivao pištolo, naednouk je pa pištola poucsila i Verbani szkouz rame sla. Rana je nej tak nevarna. Martelnoszti, Té dni v Becsi med operejra-nyem, szplosno poznani Dolnja Lendavszki trgovec g. Freyer Lipót. — Vlaj Mihály Černelavszki viszikostinani kmet i kresmár szo t. m. 22 vecsér ob V2IO vöri od bozsega zslaka vdárca náglo mrli. — Fürst Lajos obesnopostiivani konyszki trgovec po dugsem betegüvanyi szo t. m. 23. ob 3 vöri v zorje mrli. — Kercsmár Lajos hodoski kmet po dugom betegüvanyi szo t. m. 23. mrli. Naj boude tem vszem poesinek mirni. Z hizsnim poszvecsiivanyem pri kapesena veszelicsica je bijla 19. t. m. pri g. Vlaj Ferenc kresmári v Predanovci, gde sze je zaisztino k dnéva príl'ki priszpodobno vszáki dobro obcsűto. Jeszti, piti zavolé, dobro i fái, bandi dvej, presz-tora radoszt, poplate szi je tüdi lehko trgao sto je steo. Doszta szrecse v nouvoj zidanci! Lopások. Kovács István hodosi kisgazda szobájából, hol senki nem aludt, f. hó 18-án éjjel ismeretlen tettesek elloptak 12 vánkost, 3 párnát, 1 dunyhát 2 ágylepedőt és 1 télikabátot 15000 K-értékben- Egy lepedőt reggel az udvaron találtak meg, ami a figyelmüket felhívta. — Kühár Sándor községi bíró és öcscse József battyándi lakósoktól 18-án éjjel ismeretlen tettesek 9 drb. tyúkot loptak. A nyomozás mindkét esetre erélyesen folyik. Vigyázzunk gyerekeinkre. Szomi Károly rado-mosi kisgazda 12 éves fia játszadozott a szecskavágóval ; a kerék hajtása közben jobb kezével a kések közé nyúlt, melyek elvágták két ujját. Behozták ?» M. Sobotai kórházba. Halott asszonyt találtak a mult hetekben Felső Lendváról fel felé vezető országút melleti erdőben. A nyomozás kiderítette kilétét, egy szegény asszony Dióslakról, Benkó Mária a neve. Bűnügy nem forog fenn. Bírósági ügynapok tartatnak minden harmadik szombaton Felsőlendván, Rogán H. korcsmájában. Borzalmas földrengés Chileben. Santiagóból (Chile, Délamerika) jelentik, hogy ott borzasztó föld és tenger rengés volt, mely több mint 1000 emberi életet kivánt. Több mint ezer ember hajlék és élelem nélkül van. Külötnböző vidékeken is több száz embert megölt vagy eltemetett a rengés. Magában Velenár városban van 500 halott. Délibb vidékről is vészes híreket várnak, de még eddig a megszakadt forgalom miatt semmit sem tudnak. Veszedelmes volt az árviz is ebből kifolyólag. A megrenget tenger hulláma egyik helyen 20 méter magasságban a kikötőn át csapott a házakra oly erősen, hogy házakat döntött össze s több száz embert temetett maga alá. Sok emberre nem is akadtak még rá eddig. Volt eset, hogy a tenger vize a kikötőben lévő hajókba ugy csapott bele, hogy összetörte s a törmelékeket 2 km. távolságra dobta a szárazföldre. A kormány segély vonatokat küldött orvosokkal. A kárt eddig 100 millió aranyra becsülik. Halálozások. Freyer Lipót közismert alsó-lendvai kereskedő a napokban Bécsben operáció közben meghalt. — Vlaj Mihály kisszombati tekintélyes birtokos és vendéglős f. hó 22-én este fél 10 órakor szivszélütés következtében hirtelen meghalt. — Fürst Lajos köztiszteletben álló muraszombati lókereskedő, hosszabb betegeskedés után f. hó 23-án reggel 3 órakor meghalt. — Kercsmár Lajos hodosi tekintélyes birtokos hosszabb betegeskedése folytán f. hó 22. d. e. 10 órakor meghalt. Áldás poraikra. Azon tisztelt olvasóinkat, akik a lapra még előfizetni óhajtanak, figyelmeztetjük, hogy a lap előfizetési ára dec. 1-től újévig 4 Din. eddig megjelent számok nélkül. Kiadóhivatal. Elragadták a lovak. Ifj. Horváth József nemesdi kisgazda leánya a lovakkal fáért ment f. hó 20-án a márkusházai erdőbe s a vasúttal párhuzamosan húzódó közbeeső uton haladva, jött a d. u. vonat, melynek zakatolásától a lovak megbokrosodtak. A leánynak nem volt elég ereje megfékezni a lovakat, közben oly szerencsétlenül esett a szekérről, hogy a szekér alá került. A lovakat megállították az erdőben munkálkodók és mindjárt orvoshoz vitték a szerencsétlen leányt. Trzsne cejne. Kereskedelmi árak 1922. nov. 24. Blágo — Áru. 100 kg. Pšenica— Buza K 1600-— » » Zsito- -Rozs . . » 1400-— » » Ovesz —Zab 1100 — » s Kukorca—Tengeri » 900-— » » Proszou—Köles . D íooro-— » » Hajdij na—Hajdina » 1000-— » » Graoka—Bükköny J 1400 - » » Otroubi (psen )—Korpa (buza) » 800-— » » Szenou—Széna . • » 800-— » » Qraj— -Bab . . . » 1400'— » » Krumpise—Burgonya . . » 400-- 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag 30-— » » Detelcsno sz.—Lóhermag" » 120-— » » Bikovje ° —Bika u *> y> 20-23-— » » Teüce g —Üsző ■» 20-23-— » » Krave 0- —Tehén j? » 8-16-— » » Teoci « —Borjú 'jj » 30-32-— » » Szvinyé .g —Sertés •O » 45-50-— » » Mászt I- a—Zsir I-ő. • 130-— » » Zmoucsaj -Vaj , . » 110-— 1 Belica — 2> 3 i 5 Pejnezi — Pénz 1 Dollár. . . . -- Kj 240"— 100 Kor. Budapest = » 10'— 100 Kor. Becs . . = » —-33 Dr. JAN okrožni zdravnik sze je stalno naselil v Radencih in ordinira dnevno v hiši gosp. Jurkoviča. v SEDLACEK krajínszki zdrávnik sze je priszelao v Radájnce i ordinira vszáki dén v hizsi goszp. Jurkoviča. 23—2 $$ K.RC ŠMARJE! Sztáro, od leta 1921 belo sztolno i rizling vino, tiidi I. vrszte Lötmerszko novo vino sze dobi po nájnizsisoj cejni v vinszkoj peovnici. 24—2 Nádai József, M. Sobota. Na velko i Ma male 1 Meszou, spej, mászt i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota. Prijdte i sz-probajte, zadovolni te! Nagyban!. Kicsinyben! Hust, szalonát, zsirt és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota. Jöjjön, próbálja meg, meg lesz & eiéged"ei 4 Mlaniea sze odprl; i po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro. JOSIP BENKO. J> A vágóhíd megnyílt s napi árért veszek sertést, borjut és marhát. BENKÓ JÓZSEF. 15—5 Steinkol esaren pa ©rjavi Bükovo vogelje za kovácsé Drva vszáke vrszte Portland cement sze dobi po fái cejni pri CZIPOTH VIKTOR-i trgovina z leszom drvami in premogom v A4URSKI SOBOTI 21—3 Cstite "Mőrszko Krajino" Velika zaloga vse vrst prvovrstnih BAKRENIH KOTLOV pri podružnicah Varaždin Uska ulica 5. W WFI« Ljubljana Sv. Petra cesta 33. w WC155, Maribor Trg Svobode. delavnica za vsakovrstne bakrene, kovinaste izdelke in aparate, ter cin cinje nie vseh v to stroko spadajočih predmetov. Brzojavni naslov Kupferweiss Maribor Telf. 309 I' tekoči račun pri Slavenski banki Maribor. "Za vsa svoja izdelane predmete jamčim 10 let. Singer Singer njasírn za sívanye Amerikanszki Singer masini za sívanye sze dobijo za Prekmurje v trgovini 4 RUMEN F V MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192. (Pouleg birovije,.) Dobijo sze tiidi Singer igle, ali, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.) Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York. C^ " 4—6 Bpivee Konrád Donko pouleg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni Vöpar Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Sobati. Poprávla vöre po nia'jménsoj cejni, pa tiidi odávle batrije za lektricsne lampase. Küpüjem 26—2 divie závce, fazune, szrne in vszefellé drtigo divjácsino po nájvéksoj dnévni cejni. Turk J őzsef M. Sobota".: Podpiszani, tak vu szvojem, kak vu cejle rodbine iméni z-glo-bokov boleznosztjov naznanuFio, ka je te veren tiiváns, lüjbléni ocsa, Alulirottak ugy a magunk, mint az összes rokonság nevében is, mélységes fájdalommal, jelentjük; hogy a hű férj, :szerető apa, jó após. nagyapa, testvér és rokon VLAJ MIHÁLY ostarjás i griintni vért — vendéglős és birtokos tekoucsega mejszeca 29-toga dnéva vecsér ob pol devétoj vöri vu szvojega zsítka 61-om, blájzsenoga bistva 3l-tom leti po krát-koj mantri vu Bougi premíno. Drágoga mrtveca mrtvekouszti sze tek. mejszeca 24-toga popold. ob 2 vöri v csernelavszkoga cintora vrti pouleg evg. szvéte szliizsbe bozse na vekivecsen pocsinek denejo. Vralarits Franciska neje. Vlaj Mária leánya. Szocsics Lajos veje. Szocsics Gizella unokája. folyó hó 22-én esti fél 9 órakor, munkás életének 61, boldog házasságának 36. évében rövid szenvedés után az Urban elaludt. Drága halottunkat folyó hó 24-én délután 2 órakor a cser-nelavcii családi sírkertben az ág. hitv. evang. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezzük. Csernelavci, 1922. november hó 23-án. Vlaj Miklós özv. Sostarécz Mátyásné szül, Vlaj Anna Vlaj Iván Titán károly né szül. Vlaj Teréz testvérei.