Kétnyelvű általános iskola KÖRNYEZET ISMERET Tanterv 1. osztály: 105 óra 2. osztály: 105 óra 3. osztály: 105 óra ÖSSZESEN: 315 óra Kétnyelvű általános iskola 1. osztály: 70 óra 2. osztály: 70 óra 3. osztály: 87,5 óra ÖSSZESEN: 227,5 óra Olasz tanítási nyelvű általános iskola 1. osztály: 87,5 óra 2. osztály: 70 óra 3. osztály: 87,5 óra ÖSSZESEN: 245 óra Operacijo delno financira Evropska unija iz Evropskega socialnega sklada ter Ministrstvo za šolstvo in šport. Operacija se izvaja v okviru Operativnega programa razvoja človeških virov v obdobju 2007-2013, razvojne prioritete: Razvoj človeških virov in vseživljenjsko učenje; prednostne usmeritve: Izboljšanje kakovosti in učinkovitosti sistemov izobraževanja in usposabljanja. Általános iskola KÖRNYEZETISMERET Tanterv Tantárgyi bizottság tagjai: mag. Metoda Kolar, elnök dr. Dušan Krnel, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta Alenka Velkavrh, Osnovna šola n. h. Maksa Pečarja, Črnuče A tantervet bírálták: dr. Maja Umek, Univerza v Ljubljani, Pedagoška fakulteta Mateja Petrič, Osnovna šola Vodmat dr. Rok Kostanjšek, Univerza v Ljubljani, Biotehniška fakulteta Redakciós módosítások: mag. Leonida Novak, Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete Sandra Mršnik, Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete mag. Claudio Battelli, Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete Szerkesztette: Alenka Štrukelj Lektorálta: Nataša Purkat, Lektorica Kiadták: Ministrstvo RS za izobraževanje, znanost in šport/SZK Oktatási, Tudományos és Sportminisztériuma, Zavod RS za šolstvo/SZK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Simona Kustec Az Intézet részéről: dr. Vinko Logaj Magyar nyelvre fordította: Livija Horvat A magyar szöveg szaklektora: Ildikó Kovač A magyar szöveg nyelvi lektora: dr. Anna Kolláth Ljubljana, 2020 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MIZS/Dokumenti/Osnovna-sola/Ucni- nacrti/obvezni/Narodno-mesano-obmocje-Prekmurja/UN_spo_DOS_prevod-v2.pdf ----------------------------------- Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID=37087491 ISBN 978-961-03-0508-8 (Zavod RS za šolstvo, pdf) ----------------------------------- A környezetismeret tantárgy általános iskolai tantervének korszerűsítését a fenti tantárgyi bizottág a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 1998. évi 20. ülésén jóváhagyott környezetismeret tantárgy tantervéből ki ndulva végezte el. A korszerűsített tantervet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa a 2008. évi 22. ülésén hagyta jóvá, a tanterv tartalmi és szerkesztési módosításait pedig a 2011. február 17-i 140. ülésén vette tudomásul. 2 TARTALOM 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA ..................................................................................... 4 2 ÁLTALÁNOS CÉLOK ........................................................................................................... 5 3 OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK .................................................................................. 7 3.1 Operatív célok és tartalmak az első nevelési-oktatási szakaszban ............................... 8 4 KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................................ 23 5 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ............................................................................................ 28 5.1 A tantárgy céljainak megvalósítása ............................................................................ 28 5.2 Differenciálás és egyénre szabott tanulás .................................................................. 29 5.3 Tantárgyközi kapcsolatok ........................................................................................... 30 5.4 A tudás ellenőrzése és értékelése .............................................................................. 33 3 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A környezetismeret tantárgy a gyermekek spontán világkutatásának folytatása és irányítása, valamint a természeti és társadalmi környezetben felbukkanó jelenségek és folyamatok összefonódásának és kölcsönös függőségének felfedezése. A környezetben vagy a média által szerzett közvetlen tapasztalatokon keresztül kifejlesztett előzetes tudás a tanítási tartalmakkal tovább alakul, terjed és mélyül. A környezetismeret azokat a folyamatokat, eljárásokat és tartalmakat egyesíti, amelyek által megismerjük a világot, amelyben élünk. A tantárgy egyben információforrás is, kiterjed az ismeretszerzés és az ismeretek rögzítésének módszereire, hogyan lehet a tudást gyarapítani, az ismereteket összekapcsolni és alkalmazni. Ezért a környezetismeret a kognitív fejlődés egyik alappillére az általános iskola első nevelési-oktatási szakaszában. Több tudomány elemeit egyesíti: természettudomány és technika (kémia, fizika, biológia, informatika, technika és technológiai), társadalomtudomány (történelem, földrajz, kommunikáció, szociológia, etnológia, közgazdaságtan és politológia). A környezetismeret tantárgy ösztönzi a fenntartható fejlődésre való nevelést és oktatást, mivel megfelelő módon magába foglalja az egymással összefüggő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdéseket. A tantárgy tartalma olyan alapfogalmakon alapul, amelyek lehetővé teszik a tudás fejlesztését a természettudomány és technika, és a társadalomtudományi tantárgyaknál a második nevelési-oktatási szakaszban, valamint a természettudomány, technika és társadalomtudomány tantárgyak keretében a harmadik nevelési-oktatási szakaszban. A tartalmak és tevékenységek sokfélesége, valamint a tanítási és a tanulási módszerjavaslatok lehetővé teszik a tartalmak integrált feldolgozását és kapcsolási pontokat a tantárgyakkal, mint pl. matematika, szlovén nyelv, zene, képzőművészet és sport. A környezetismeret tantárgy céljai és tartalmai a tevékenységi napokon is bővülnek és továbbfejlődnek. 4 2 ÁLTALÁNOS CÉLOK A tantárgy általános céljai a kompetenciákból erednek, azaz olyan ismeretek, készségek és attitűdök kombinációjából, amelyek megfelelnek a körülményeknek, és hozzájárulnak a tudásalapú társadalom sikeres életéhez. A tantárgy két legfontosabb általános célja a környezet megértése és a kognitív képességek fejlesztése. Ezek a környezet aktív megismerésével valósulnak meg. Szűkebb értelemben a tények megismerését, a fogalmak és kapcsolatok kialakítását jelenti, ami a tudás megszerzéséhez és a megértéshez vezet, valamint a természetes és társadalmi környezetről elsajátított ismeretek hasznosíthatóságát a környezetben. Az ismeretek tágabb területe kiterjed olyan folyamatok, készségek és eljárások fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatok gazdagodását, feldolgozását és összevonását a komplex gondolkodás fejlesztése érdekében. Ezért a környezetismeret tantárgy célja olyan oktatás szervezése (feltételek és lehetőségek megteremtése), amely lehetővé teszi a készségek (képességek, eljárások) fejlesztését: összehasonlítás, csoportosítás, elrendezés, mérés, adatok rögzítése (matematikai kompetencia a tudományban és a technológiában), előrejelzés és következtetés, kísérletezés és megfogalmazás (anyanyelvi kommunikációs készség, digitális műveltség). Egyidejűleg kialakul a tényekhez való hozzáállás, a bizonytalanság iránti tolerancia, a nyitottság az idegen elképzelések elfogadására, a természetes és társadalmi környezetben bekövetkező események iránti érzékenység. A környezet jelenségeire való érzékenység továbbfejlődik, és a megfontolt emberi magatartás fontosságának tudatosságává válik mind az egymás közötti, mind a társadalmi kapcsolatokban, a mások iránti tolerancia kialakításában és a nemek közötti egyenlőség elvének (társadalmi és ál ampolgári kompetenciák) tiszteletben tartásában. A cél a konstruktív gondolkodás alapjainak előkészítése az ál ampolgárság, az etika, a helyi és nemzetközi felelősség, a demokrácia, az igazságosság, a biztonság, az emberi jogok, a kulturális sokszínűség, a termelés és a fogyasztás példái témában. A fenntartható fejlődésre irányuló nevelés és oktatás célja tartalmazza az emberiség jelenlegi és jövőbeli környezeti és társadalmi kérdéseinek tudatosítását, és az ezzel kapcsolatos természeti környezet megőrzését és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást. A javasolt módszerekkel és munkaformákkal az első nevelési-oktatási szakasz kognitív céljain túl a tanítás szélesebb körű céljai is megvalósulnak, beleértve főképp a társadalmi (kommunikáció, a tanulók és a tanárok közötti kapcsolatok), a motivációs (kíváncsiság), a tanulási ésmunkaszokások kialakítására vonatkozó (a tanulás módja), az erkölcsi (viselkedési normák, erkölcsi el entmondások megoldása), a kreativitási, a saját kezdeményezésű (kísérletezés, anyagokkal való munka), a mozgási (kézügyességek, munkahelyi biztonság) és az érzelmi (pozitív énkép, természethez való viszonyulás) célokat. 5 Az élethosszig tartó tanulás általános céljai és kompetenciái (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia a tudományban és technológiában, digitális írástudás, a tanulás tanulása, társadalmi és polgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vál alkozói készség, kulturális tudatosság és kifejezés) összekapcsolódnak, kiegészítik és mélyítik egymást. 6 3 OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK A tanterv az operatív célokat és a tartalmakat kötelező és választható célokra és tartalmakra bontja. A kötelező célok vezetnek addig a tudásig, amelyre az általános iskola befejezésekor minden tanulónak1 szüksége van, ezért a tanár számára kötelező ezek megvalósítása. A választható célok a tudás elmélyítését és bővítését szolgálják. A tanár a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően választ közülük. A tantervben az álló betűs írással jelöltük a kötelező operatív célokat és tartalmakat, és dőlt betűs írással a választható operatív célokat és tartalmakat. A környezetismeret tantervben az operatív célok és tartalmak témakörökre vannak bontva. Az operatív célok, a tartalmak és a témakörök sorrendjének meghatározása a tanár önálló döntésére van bízva. Az első, második és harmadik osztályon belül az operatív célokat részben tájékoztató jelleggel jelöltük ki, rámutatva arra, mely célokat kellene az egyes osztályokban megvalósítani. A tanár maga dönti el, hogy a nevelési-oktatási szakasz céljait a javasoltak szerint valósítja meg, il etve a folyamatot lelassítja vagy felgyorsítja. 1 Ebben a tantervben a tanuló és a tanár kifejezés mindkét nemre vonatkozik. 7 3.1 Operatív célok és tartalmak az első nevelési-oktatási szakaszban Témakör: IDŐ A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • kutatják, meghatározzák és megmagyarázzák az idő múlásának jeleit, és az évszakok váltakozását • megkülönböztetik a saját életük múltját és jelenét, és tudatosítják, hogy a múltban az emberek • ismerik a hagyomány jelentőségét másként éltek, mint ahogy élnek ma • megismerik az emberek életének szempontjait a múltban és a jelenben (lakóhely, élelmiszer, • különböző források alapján megismerik és ruházat, munka, közlekedés) értékelik saját településüket a változások szemszögéből • leírják a jelenségek időbeli sorrendjét • megismerik a történések időbeli elrendezését, használják az események meghatározásával kapcsolatos alapvető fogalmakat, mint például előt , után, tegnap, ma, holnap, hét, a hét napjai, nap, hónap, évszakok, év • megismerik a naptárt, • a napot órákra, az órákat percekre bontják • rövid időtartamú eseményeket mérnek • leírják a különbséget a nappal és az éjszaka • összekapcsolják a Nap látszólagos mozgását és • ismerik a Hold mozgását és a holdfázisokat között a napszakokat, Tartalmak: Saját múltam Naptár Őseink hagyatéka Az emberek élete a múltban Évszakok Napszakok, órák, Az események időbeli lefolyása és Idővonal percek sorrendje A Nap útja és látszólagos mozgása Óra Hét Hold, holdfázisok Az ég és a láthatár, alapvető égtájak 8 Témakör: TÉR A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • megismerik az iskola környékét és az iskolába • megismerik a környezetben való tájékozódás • megismerik a településtípusokat vezető utakat lehetőségeit (ismert tárgyak alapján) • megismerik az életet és a munkát a • ismerik a lakhelyük vagy a környék jellemzőit parasztgazdaságban különböző évszakokban (intézmények) • megismerik a piacot és annak kínálatát • használják az iskolai környezet tájegységi • megkülönböztetik a világon és a hazánkban • bővítik ismereteiket a különböző tájegységekről sajátosságaival kapcsolatos alapfogalmakat található tájegységeket • tudják használni a különböző vázlatrajzokat és (hátul, elöl, balra, jobbra, fent, lent) • megismerkednek a földrajzi tér térképeket bemutatásának módjaival (homokozó, térkép, földgömb) • ismerik a négy fő égtájat (kelet, nyugat, észak, dél) Tartalmak: Térbeli tájékozódás Földrajzi alapfogalmak: domb (dombság), hegy Település (város, falu) Lakhely (hegység), síkság, völgy, folyó, patak, tenger, út, Hazai táj, Szlovénia, Európa, világ, óceánok, vasút, termőföld (mező, kert, rét, gyümölcsös), kontinensek erdő, sivatag stb. É gtájak Témakör: ANYAGOK A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • felismerik azokat a tulajdonságokat, amelyek • tudják, hogy az anyagok keverésével az • megismerik, mi befolyásolja az anyagok alapján megkülönböztetjük egymástól a alkotórészek tulajdonságai vagy megváltoznak, (levegő, napfény, víz) tulajdonságainak folyadékokat és a szilárd anyagokat vagy nem változását • tudják, hogy léteznek szilárd anyagok és • képesek leírni és megkülönböztetni az • ismerik, hogyan változnak az anyagok folyadékok anyagokat, és azokat tulajdonságaik szerint tulajdonságai melegítéskor • tudják, hogy a tárgyak egy vagy több anyagból osztályozni (pl. úszás, keménység) • meg tudják mérni a hőmérsékletet tevődnek össze • tudnak keverékeket készíteni és fel tudják • ismerik a levegő tulajdonságait és jelentőségét használni a keverékek szétválasztásának a légzés és az égés szempontjából folyamatait, • megkülönböztetik a víz különböző • tudják, hogy egyes jelenségek visszafordíthatók, mások viszont visszafordíthatatlanok 9 • be tudják bizonyítani, hogy bizonyos jelenségek megváltoztatják az anyag tulajdonságait • tudják, hogy vannak veszélyes tulajdonságú • megértik a veszélyes tulajdonságú anyagok anyagok (veszélyes anyagok: mérgező, • megismerik az anyagok veszélyes alapvető jelzéseinek fontosságát, gyúlékony, robbanásveszélyes, maró, tulajdonságainak alapvető jeleit környezetre veszélyes) • használják a különböző építőanyagokat (anyagokat), szerszámokat, és ismerik a megmunkálási eljárásokat, kapcsolatba tudják hozni az építőanyagok tulajdonságait a feldolgozási módszerekkel: átalakítanak, vágnak, összekapcsolnak, ragasztanak • tudják, hogyan lehet gyúrással, hengerléssel, vágással, nyírással átalakítani dolgokat • összefüggéseket keresnek az anyagok tulajdonságai és a feldolgozási módszerek között • tudják, hogy bizonyos anyagokra gyárakban és műhelyekben hasznosítható termékek előállításához van szükség használnak • tudják, hogy a termelés és a mindennapi élet olyan hul adékokat termel, amelyekkel törődnünk kell, és azt is, hogy bizonyos hulladékokat újrahasznosíthatunk • tudják követni a munkatervet és a sablont a műszaki tárgyak gyártásakor • fel tudnak készülni a munkára, és a munka befejezésekor rendet hagynak maguk után Tartalmak Tárgyakak és anyagokok Az anyagok tulajdonságai Az anyagok tulajdonságait megváltoztató A tárgyak és anyagok tulajdonságai Keverékek, a keverékek megkülönböztetése hatások Hőmérsékletmérés A veszélyes anyagok alapvető csoportjai Jelenségek (száradás, fakulás, lebomlás, oldódás, Kivitelezési terv, folyamatábra Szilárd anyagok (szemcsés anyagok és egy rozsdásodás, rothadás stb.) hatása az anyagok részből álló anyagok), folyadékok tulajdonságainak változására Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás- kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés). Az anyagok veszélyes tulajdonságainak jelzései Az anyagok (építőanyagok) alakjának változása Anyagokból készítjük a hasznos tárgyakat (repülőgép, forgó repülő (kis helikopter vagy propeller), szélkakas, kosár, papírsapka, pohár, agyagedényke stb.) Anyagok, eszközök, eljárások 10 Témakör: ERŐK ÉS MOZGÁS A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • pontosan megfigyelik, leírják és megnevezik • pontosan megfigyelik, leírják és megnevezik a • megismerik, hogy a mozgás befolyásolható saját mozgásukat, az ál atok és játékok műszaki eszközök, járművek és alkatrészek (irány, sebesség stb.) mozgását működését és mozgását • megállapítják, hogy a mozgást tolás vagy • tudják, mi okozza a mozgás változását • megfigyelik, leírják és meghatározzák a húzás okozza, és hogy a mozgás • szétszerelik és összeszerelik az egyszerű mozgás nyomainak kialakulását, és azt, hogy továbbadható technikai játékokat mi váltja ki ezt • megismerik a testek vízben, levegőben és • leírják az egyensúlyt, az egyensúly állapotát különféle szilárd felületeken történő megkülönböztetik mozgásának módját, és a nyugalmi ál apottól azt, hogy mi • befolyásolja ezt a mozgást használnak néhány mobilitási segédeszközt Tartalmak Mozgás Műszaki eszközök és járművek (olló, fogó, A mozgás iránya és sebessége (a szélturbina A mozgás változása (gyorsítás, fékezés) esernyő, kerékpár stb.) működése és mozgása forgása, a malmocska mozgása) A mozgás nyomai (állatok, járművek nyomai) Ok és okozat, hatás A mozgás továbbadása Összetett mozgás (rész és egész) Nyugalmi állapot (ül, áll, guggol stb.) Tolóerő és húzóerő, súrlódás, víz- és légel enállás Témakör: JELENSÉGEK A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • megfigyelik és rögzítik az időjárási viszonyokat • figyelemmel kísérik és leírják az időjárási • az időjárási jelenségeket összekötik az • összehasonlítják a különböző évszakok jelenségeket, és ezeket összekötik a időjárási viszonyokkal időjárási viszonyait természetben történő változásokkal • egyszerű időjárási naptárt készítenek • megfigyelik és leírják a felhők változását és • megismerik a különböző csapadékokat, és mozgását mérik a csapadékok mennyiségét (eső, hó) • tudják, hogy a szél a levegő mozgása, meghatározzák a szél sebességét és irányát 11 • megismerik a fény tulajdonságait és azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy lássuk a tárgyakat (a tárgyak fényt bocsátanak ki vagy meg vannak világítva) • megismerik a hang kialakulását és tulajdonságait • megismerik a látás és a hallás érzékszervét Tartalmak Időjárási viszonyok (napos, felhős, esős, szeles, Időjárási jelenségek (szél, felhők stb.) Időjárási jelenségek (csapadékok) stb.) Az időjárási jelenségek összefüggései (felhők - Csapadékok mérése csapadékok, bóra - hideg, köd - szélcsend stb.) Időjárási naptár Szélforgó készítése papírból Fényforrás, nap, világítótest (lámpa), a fény utazása,fényvisszaverődés, szem A hang eredete és utazása, hangerő, hangmagasság, a hang időtartama, fül Témakör: ÉLŐLÉNYEK A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • felismerik, megnevezik és összehasonlítják a különböző élőlényeket és környezeteket • tudják, hogy az élőlények élete más lényektől és az élettelen természettől függ • megkülönböztetik és leírják az élőlényeket és • megtalálják a növények és állatok közötti különbségeket és hasonlóságokat a környezetet, amelyben élnek, valamint az ismétlődő változások (éjszaka - nappal, évszakok) hatását az élőlényekre, • leírják és megkülönböztetik Szlovénia jellegzetes környezeteit, valamint az itt élő állatokat és növényeket (park, rét, erdő, gyümölcsös, mező stb.), • felismerik, mire van szükségük maguknak és más élőlényeknek az élethez 12 • tudják, hogy az ál atoknak az élethez • tudják, hogy a környezet több dolgot nyújt elsősorban vízre, élelemre és levegőre van (ételt, levegőt, vizet) az élőlényeknek, ők szükségük ezeket feldolgozzák és kibocsátják a • bebizonyítják, hogy a növényeknek az élethez környezetbe elsősorban levegőre, ásványi anyagokban • megtanulják, hogy a táplálék olyan anyagokat gazdag vízre és fényre van szükségük tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a test • tudják, hogy az ál atok növényekkel, más megfelelő mozgásához, növekedéséhez és állatokkal vagy mindkettővel táplálkoznak működéséhez, és hogy az élőlényeknek az • megértik, hogy a növényeket táplálékigény élethez térre van szükségük (szántóföldön és kertben) szándékából • megindokolják, miért van a növényeknek az termesztjük, és hogy a termesztéshez élethez nagyobb szükségük fényre és ásványi eszközökre és gépekre van szükségünk anyagokkal gazdag vízre, mint más élőlényeknek • ismerkednek önmagukkal, és megismerik, hogyan élnek, nőnek, táplálkoznak, mozognak az emberek, valamint azt is, hogyan használják érzékszerveiket • tudják, hogyan keletkezik az emberi élet, hogyan fejlődik az anyában, hogyan születik és növekszik, valamint azt is, hogyan szaporodnak más élőlények • tudják, hogy az emberek hosszabb ideig élnek, mint az állatok többsége, de minden élőlény meghal, és halála után a teste lebomlik • felfogják, hogy az emberek és az állatok születnek, nőnek, utódaik vannak, megöregszenek és meghalnak • tudják, hogy férfiként vagy nőként születünk • tudják, hogy az ál atoknak utódaik vannak, amelyek általában hím és nőstény egyedből származnak, és hogy az utódok hasonlítanak rájuk • kísérletekkel megállapítják, hogy a fiatal növények magokból, hagymákból, gumókból, dugványokból nőnek • a kertet mint élőhelyet ismerik meg 13 Tartalmak Élő és élettelen Szülők és kölykök (utódok) Élőhelyek természet Növényfejlődés Az élőlények kölcsönös függősége Környezet és Kert Életciklus (születés, növekedés, fejlődés, halál, bomlás) élőlények Az élet sokfélesége Növények és ál atok Az állatok életének feltételei (élelmiszer, víz és ásványi anyagok, levegő, tér) A növények életének feltételei (fény, víz és ásványi anyagok) Egy új lény keletkezése (szaporodás, növekedés, fejlődés) Témakör: EMBER A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • tudják, hogy az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a pihenés lehetővé teszi számukra a • megismerik a betegségek megelőzését, a növekedést és a fejlődést, és segíti megőrizni az egészségüket gyakori betegségeket, a kezelést, az el átást és a gyógyulást • tudják, hogy az egyes betegségeket nagyon kicsi lények (mikrobák) okozzák, és ezek emberekre és állatokra is egyaránt terjedhetnek • tudnak olyan betegségekről, amelyeket az emberek csak egyszer kaphatnak meg, és hogy sok betegség védőoltással megelőzhető • megállapítják, hogy bizonyos anyagok, • ismerik a változatos étrend fontosságát, és amelyek a környezetből a testbe kerülnek, fejlesztik a táplálkozással kapcsolatos károsak lehetnek társasági életet • ismerik a rendszeres testápolás fontosságát, és megértik a jólét okait a rendszeres testmozgás során • ismerik a testüket, és meg tudják nevezni a • ismerik a testüket, és meg tudják nevezni a • ismerik saját érzékszerveiket külső testrészeiket belső testrészeiket • tudják, hogyan működik az emberi test 14 Tartalmak Az egészséges életmód és a növekedés feltételei Rendszeres testmozgás Káros anyagok, amelyek veszélyeztetik az (táplálkozás, testmozgás, pihenés, higiénia) A változatos étrend fontossága egészséget; betegségek Az emberi test (külső részek) Az emberi test (csontváz, alapvető belső szervek) Védelem a betegségek el en Az emberi test (az érzékszervek, az agy, a test működése). Témakör: ÉN A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • felismerik az emberek közötti hasonlóságokat • ismerik az emberi élet időszakait • megtapasztalják és megértik a tudás és különbségeket • tudják, hogy minden évvel idősebbek és fontosságát az életminőség, a saját és a • bemutatkoznak az alapvető információkkal érettebbek társadalmi fejlődés szempontjából • tudják, ki a gyermek és ki a felnőtt • tudatosítják, hogy az iskolában tanulhatnak a legtöbbet (saját tevékenységük révén, más emberektől, könyvekből, médiából), • tudomásul veszik, hogy a megfelelő időbeosztás elengedhetetlen a sikeres tanuláshoz • tudják, hogy a szokásokat (jókat és rosszakat) is tanuljuk, és megértik azok jelentőségét és következményeit • tudnak segítséget kérni veszélyes helyzetekben • észlelik és elmondják saját szokásaik, viselkedésük és magatartásuk változását • megismerik a különböző érzelmi kifejezéseket • felismerik a veszélyes helyzeteket otthon és önmaguknál és másoknál (öröm, lelkesedés, szabadidejükben, és el tudjá kerülni őket félelem, düh, szomorúság) • megértik a szokások fontosságát, mert ezek • tudják, hogy az érzelmek befolyásolják a segítik őket a tanulásban, az viselkedést együttműködésben stb. • • megismerik a különböző érzelmek átélésének megfelelő formáit, és azokat konkrét helyzetekben alkalmazzák (szerepjáték) 15 Tartalmak Az ember – az egyén mint egyedülál ó és Az ember változik Tanulás és saját jövő megismételhetetlen lény Veszélyes társadalmi Életminőség (Saját) érzelmek helyzetek Időbeosztás (Saját) szociális készségek Szokásaim Témakör: KÖZÖSSÉGEK A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • megkülönböztetik a családi közösségek formáit, • megértik a családtagok közötti együttműködés és tisztelet fontosságát, és ismerik a családtagok és toleránsak velük szemben, közötti munkamegosztás fontosságát • használják a családtagok megnevezését (testvér, szülők, nagyszülők, gyermek, fiú, lány stb.), és megértik a köztük lévő rokoni kapcsolatokat • ismerik annak az iskolának a nevét, ahova • ismerik az iskolai tevékenységeket, és tudják, • tudják, hogy minden településen bizonyos járnak, ismerik az őket oktató tanárok és hogy az iskola rendelkezik saját újsággal, intézmények szükségesek az emberek nevelők nevét és vezetéknevét rádióval, sportcsapattal stb. életben • ismerik az iskola helyiségeit és személyzetét, • megtanulják, hogy az év egyes napjai • megneveznek néhány ünnepet, amelyet • ismerik az országukban és világszerte különösen fontosak, mert az emberek (mint Szlovéniában ünnepelünk (helyi és nemzeti), és megrendezett ünnepségek sokszínűségét egyének vagy egy adott környezet, ország megkülönböztetik őket a kulturális, vallási és (egyéni, helyi, val ási, nemzeti, nemzetközi részei) különös jelentőséget tulajdonítottak nemzeépítési hagyományokkal való ünnepek) nekik, és ezeket a napokat ennek értelmében kapcsolatuk alapján • tudják, hogy az egyes ünnepek valamely élik meg jogokért való küzdelemmel kapcsolatosak • tudják, hogy Szlovéniában élünk, és ismerik a nemzeti szimbólumokat • tudják, hogy Szlovéniában szlovének és más nemzetek tagjai élnek • tudják, hogy Szlovénia az EU tagál ama, és ismerik a szomszédos országokat • tudják, hogy Szlovénia más országokkal is együttműködik (gazdaság, kereskedelem 16 stb.) • megértik a pénz fontosságát • megértik a fogyasztás néhány csapdáját • tudják, hogy pénzt az elvégzett munkáért cserébe kapunk • megkülönböztetik a pénz alapformáit (bankjegyek, érmék) Tartalmak A családok sokfélesége, Munkamegosztás a családban Az élet és a munka családtagok megszervezése Iskola Intézmények Szlovénia Lakosság, Szlovénia polgárai Szlovénia Európában Pénz Iskolaszervezés Ünnepek otthon és világszerte (egyéni, helyi, nemzeti, vallási, nemzetközi) 17 Témakör: VISZONYOK A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • megismerik a társadalmi élet szabályainak • megállapítják, hogy a közösségben élő vagy • tudják, hogy az embereknek bizonyos fontosságát (a gyermekjátékok szabályain és dolgozó emberek bizonyos kapcsolatokban tevékenységeket el kell végezniük az az iskolai rendszabályokon keresztül a vannak egymással (szerelem, tisztelet, életben, vannak viszont tevékenységek, társadalmi élet szabályai g) gondoskodás, barátság, együttműködés stb.) amelyeket önszántukból teljesítenek, ha úgy • tudják, miért van szükségünk szabályokra • megállapítják és pozitívan élik meg, hogy a döntönek • gyermekek és a felnőttek is megállapítják, hogy minden embernek vannak nemtől függetlenül, • megkülönböztetik a szakmát és a hobbit, jogai és kötelességei, és ismertetik a jogok és szabadon választhatnak különböző játékokat és tudják, mivel foglalkoznak a szüleik, játékszereket, sportokat, szórakozásokat, kötelességek közötti különbségeket rokonaik (szomszédok vagy családi barátok) barátokat és barátnőket, hivatást vagy munkát • megmagyarázzák a kell és a szabad közötti • tudják, hogy az emberek, az országok, a • megállapítják, hogy az emberek (férfiak és nők, különbséget kontinensek egymással összefüggnek és lányok és fiúk) szabadon választhatnak • megtanulják az adott szó jelentőségét egymástól függnek különböző szerepeket az életükben • megkülönböztetik a hazugságot és az • • megértik az együttműködés jelentőségét és megállapítják, hogy különbözőek vagyunk, és igazságot megértik a másságot az emberek közötti tolerancia • szükségességét megismerik a kommunikáció fontosságát, és • tudják, hogy mindenkinek (a különbségektől • fejlesztik a kommunikációs készségüket függetlenül) nyújtani kell olyan feltételeket tudják, hogy minden ember egy bizonyos , hogy • közösségben él, és senki sem élhet egyedül tudják, hogy a saját érdekeiket és emberhez méltó életet élhessen szükségleteiket, valamint mások érdekeit és • • megértik az iskolájukhoz való tartozás tudják, hogy az emberek helyesen szükségleteit is figyelembe kell venni jelentőségét cselekszenek, ha a bajban egymásnak • segítenek (baleset, betegség, szegénység) tudják, hogy egy tagozathoz tartoznak, a • el tudják magyarázni, mi a szolidaritás tagozat pedig egy közösség • ismerik az iskola alapszabályait • megismerik és gyakorolják a megfelelő viselkedési normákat a különböző élethelyzetekben • felismerik az erőszak különböző típusait (verbális, mentális, fizikai), és tudják, hova fordulhatnak segítségért Tartalmak A társadalmi élet szabályai (az egyén kötelességei Emberek a közösségben másokkal és a tőlük Szakmák, hobbik, és jogai, megfelelő magatartás) különbözőekkel Együttműködés, segítségnyújtás, szolidaritás Az emberek közötti kommunikáció (balesetek, betegségek, szegénység) Munka és szabadidős tevékenységek Nemek közötti egyenlőség Biztonság és erőszak (verbális, mentális, fizikai) 18 Témakör: KÖZLEKEDÉS A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • megfigyelik és megismerik a közlekedési útvonalakat az iskola környékén, ismerik az iskolába vezető biztonságos utat • leírják az iskola közelében lévő gyalogosok és • ismerik az iskolába vezető út közlekedési • elmagyarázzák a kerékpárosok kerékpárosok számára fontos közlekedési tábláinak jelentését, és a gyalogosok számára fontos közlekedési táblák jelentését viselkedése szempontjából releváns táblákat táblák jelentését • ismerik a biztonságos gyalogos közlekedés • ismerik a viselkedési szabályokat a különböző • ismerik a különböző közlekedési eszközöket szabályait (csoportos, felnőttel együtt, a járdán, közlekedési eszközökön és létesítményeket, valamint azok szerepét ahol nincs járda, útátkelésnél stb.) a forgalomban (kerékpár, motorkerékpár, autó, busz, teherautó, vonat, repülőgép, hajó stb.) és a környezetben • megértik a láthatóság fontosságát a • megértik a forgalom veszélyeit • megismerik az utazások okait forgalomban, a jármű megál ásával, a sárga a különböző időjárási kendő és a fényvisszaverő viselésével körülmények között kapcsolatban • megfontolják az utastárs viselkedését • tudják, hogy a forgalom szennyezi a levegőt, különböző közlekedési eszközökön a vizet és a talajt (ha nem szükséges, kevésbé szennyező járművet választunk, • tudják, hogy az alkohol, a drogok és a gyógyszerek hatása alatt lévő egyén veszélyezteti a gyalog megyünk, kerékpárral, vonattal közlekedés minden részvevőjét utazunk) • elkészítik az iskolakörnyék modelljét, és rajta szimulálják a forgalmat és a közlekedési helyzeteket Tartalmak Viselkedési szabályok a forgalomban és a Közlekedési jelzőtáblák a közlekedési eszközökön kerékpározók számára Biztonságos iskolai út A közlekedés típusai Alapvető közlekedési táblák az iskola környékén (eszközök, szerep) A láthatóság fontossága a forgalomban Utazási okok különböző időjárási körülmények között Közlekedési eszközök A közlekedés hatása a környezetre Közlekedési model az iskola környékéről (kirakós játék) 19 Témkör: KÖRNYEZETNEVELÉS A tanulók: 1. osztály 2. osztály 3. osztály • leírják önmaguk és mások hatását a természetre • megindokolják az emberek hatását a természetre • elmagyarázzák hozzájárulásukat a természeti környezet védelmére és megőrzésére, valamint annak a környezetnek a gondozásához, amelyben élnek • tudják, hogy a környezeti változások néha előnyösek, néha károsak az ál atok vagy a növények számára, azonban az egyes fajtáknak előnyt is jelenthetnek, miközben másoknak ártanak • tudnak arról, hogy a termelés során és a mindennapi életben hul adékok keletkeznek • leírják a helyes hulladékgazdálkodást a környezet védelme és fenntartása érdekében • megismerik, milyen módon hat a fogyasztás a környezetre • ismerik a szennyezés fő okait és a víz-, a levegő- és a talajszennyezés következményeit Tartalmak Környezet, természetes és A szennyezés következményei az élőlényekre Hulladékok, hulladékkezelés épített környezet Víz, talaj, légszennyezők Környezetszennyezés Energiatakarékosság, környezetrendezés 20 ELJÁRÁSOK Az eljárások nem függetlenek, hanem értelemszerűen beépülnek az összes fent említett témakörbe. 1. osztály 2. osztály 3. osztály MEGFIGYELÉS A tanulók: • irányítottan megfigyelnek és több érzékszervet használnak az, rajzolnak vagy írnak megfigyelés után; megfigyelés közben összehasonlítanak, számolnak és mérnek a nem szabvány és szabvány egységekkel CSOPOROSÍTÁS A tanulók: • egy vagy két változó szerint csoportosítanak • egy vagy két változó szerint • közös tulajdonságok és különbségek szerint csoportosítanak, a besorolás alapján csoportosítanak (a változó egy kritériuma határozzák meg a változót szerint) RENDEZÉS A tanulók: • az adatokat egy vagy két változó szerint rendezik • az adatokat egy változó szerint rendezik HOZZÁRENDELÉS A tanulók: • 1 : 1 arányban rendelnek hozzá KÍSÉRLETEZÉS A tanulók: • kísérleteket végeznek, és megjósolják az esemény valószínűségét – a tulajdonságok operatív meghatározása, az előrejelzések ellenőrzése • egyszerű kísérletet terveznek ADATKEZELÉS A tanulók: • grafikusan ábrázolják és bemutatják a megfigyelések és kutatások észrevételeit stb. • táblázatot készítenek, és az • az adatok alapján táblázatot készítenek, a táblázat alapján vonaldiagramot (sávdiagramot, adatokat táblázatba foglalják oszlopdiagramot) készítenek • kérdéseket tesznek fel, felmérést, interjút készítenek 21 KÖVETKEZTETÉS A tanulók: • egyszerűen két változót vonnak össze (minél …, annál …), összekötik az okot a következménnyel (mert, ezért) KOMMUNIKÁCIÓ A tanulók: • fejlesztik grafikai kommunikációs készségüket (szimbólumok használata) • írásos, képi és grafikus forrásokkal dogoznak • térképet készítenek • fejlesztik a grafikus kommunikációs • megkülönböztetik a tényeket és a nézeteket készségüket (szimbólumok használata, egyszerű terméktervek, eljárási sablonok) • az IKT segítségével szisztematikusan keresik és használják a megfelelő for ásokat és irodalmat A tanulók ábrákkal mutatják be és szemléltetik a megfigyelések, kutatások stb. eredményeit. Tartalmak Megfigyelés, csoportosítás, rendszerezés, hozzárendelés, számolás, mérés, előrejelzés, összekapcsolás, következtetés, vázlatkészítés Táblázat, idővonal Adatok, tények, nézetek Könyvtári információs ismeretek Oszlopdiagram Terv, folyamatábra Térkép Vonaldiagram 22 4 KÖVETELMÉNYEK A tanterv meghatározza a követelményeket és a kövér betűs írással írt minimális követelményeket. A követelmények azt az alapvető tudást jelentik, amellyel a tanulóknak az első nevelési-oktatási szakasz végén rendelkezniük kellene. A minimális követelmények azokat az ismereteket jelölik, amelyek a felsőbb osztályba lépéshez szükségesek. IDŐ A tanuló: • tudja, hogy az ember és a társadalom az idő múlásával változik, és hogy a változásokat különböző tényezők idézik elő • méri az időt, megfelelő módon használj a naptárt (nap, hét, hónap, év) és az idővel kapcsolatos kifejezéseket (a perctől az évig) • ismeri a hagyomány fontosságát, felismeri a különböző anyagi, írott és verbális információforrásokat, amelyek segítségével új ismereteket szerez, il etve bővíti a múltról szerzett tudását • meg tudja határozni az események és jelenségek időbeli viszonyát és sorrendjét • ismer néhány tényt és adatot a helyi múlttal kapcsolatban, és ezeket időrendi sorrendbe állítja, az időbeli elrendezést idővonallal mutatja be • leírja a Nap látszólagos mozgását TÉR A tanuló: • ismeri, olvassa, vázolja és használja az egyszerű térképeket a térbeli tájékozódás fejlesztése érdekében • tájékozódik a közvetlen környezetében, az iskola környékén, a természetben • néhány mondatban bemutatja a hazai táj jellemzőit és az emberek életét ezen a tájon, valamint a környezet változásait • összeveti a hazai táj jellemzőit a kiválasztott szlovéniai tájegység vagy más földrész jellegzetességeivel • különböző tájakat mutat be • megkülönbözteti a különböző településtípusokat • ismeri a fő világtájakat ANYAGOK A tanuló: • ismeri a testek és az anyagok néhány tulajdonságát, a hasonlóságokat és különbségeket közöttük, a kiválasztott tulajdonság szerint rendszerezni tudja az anyagokatfelismeri és 23 bemutatja a testek és az anyagok tulajdonságainak változásait • ismeri az anyagok veszélyes tulajdonságainak alapvető jelzéseit • ismeri a levegő néhány tulajdonságát, és érti, hogy levegő nélkül nincs élet • kirakókból és építőanyagokból egyszerű műszaki tárgyakat tervez és épít, felkutatja őket, ismeri az építőanyagok tulajdonságait, a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat és segédeszközöket • egyszerű technikai tárgyat készít • megszervezi a munkát, gondoskodik a munkahelyéről, ismeri a biztonságos munka szabályait ERŐK ÉS MOZGÁS A tanuló: • megkülönbözteti a testek mozgását (irány, gyorsaság) és a rájuk ható erőket • tevékenységeket végez, és előrejelzi a testek mozgását a vízben, a levegőben és más felületeken • tudatosítja, hogy a mozgás befolyásolható JELENSÉGEK A tanuló: • ismeri és bemutatja az időjárási viszonyokat és jelenségeket • ismeri a fény néhány jellemzőit, és leírja, miként látjuk a tárgyakat • ismeri a látószervet • ismeri a hang néhány tulajdonságát, és egyszerű példákkal leírja annak keletkezését és terjedését • összefüggéseket talál az évszakok és az időjárási jelenségek között • ismeri a hallószervet ÉLŐLÉNYEK A tanuló: • leírja és meg tudja magyarázni, mire van az élőlényeknek szükségük a létezéshez, és melyek az alapvető életkörülményeik • tudja, hogy a növények és az állatok élőlények, valamint azt, hogy az élőlények növekednek, szaporodnak és meghalnak • felismeri a kapcsolatot az élőlények és környezeti igényeik között, bemutatja, leírja az élőlényeket és az élőhelyüket • egyszerű külső jelenségek szerint csoportosítja az élőlényeket • tudatosítja, hogy az ember a természet szerves része • megérti, hogy az élőlények táplálkozási kölcsönhatásban vannak az életközösségben 24 • ismeri a növények szaporodási módjait • bemutataja az emberek életét, növekedését, táplálkozását, mozgását és érzékszerveik használatát • tudja, hogy az élőlények az elhalálozásuk után lebomlanak • tudja, hogy az élőlények a környezteből bizonyos dolgokat fogadnak be, átdolgozzák és kibocsátják őket AZ EMBER A tanuló: • felismeri az ember főbb testrészeit • tapasztalja és leírja az érzékszervek működését • egyszerűen megmagyarázza az emberi test működését • érti az ember egészségének fontosságát és az egészségvédelem módjait ÉN A tanuló: • bemutataja saját gondolataita tudás jelentőségéről • meg tudja keresni a tudás forrásait • bemutatkozik, bemutatja hozzátartozóit és az otthonát • felismeri a veszélyes (természetes és társadalmi) helyzeteket, és tudja, hol talál segítséget, valamint mi a megfelelő viselkedés a számára veszélyes helyzetekben • megfelelően cselekszik különböző helyzetekben KÖZÖSSÉGEK A tanuló: • ismeri az iskola működését • meg tud nevezni néhány intézményt, és ismeri ezek tevékenységét • tudja, hogy az év meghatározott napjainak (ünnepek) különös jelentőségük van, és ismeri a különböző ünnepek jelentőségét • tudja, hogy Szlovéniában él, és hogy Szlovénia az EU tagállama • ismeri Szlovénia nemzeti jelképeit • tudja, hogy Szlovéniában szlovének és más nemzetek tagjai élnek • megnevezi és térképen megmutatja a Szlovéniával határos országokat • ismeri és megkülönbözteti a pénz fő egységeit és váltóegységeit • ismeri és érti a fogyasztói társadalom csapdáit • ismeri a különböző családok formáit, a rokoni kapcsolatokat a szűkebb és tágabb családban • tisztelettel bánik önmagával és másokkal 25 VISZONYOK A tanuló: • a társadalmi élet szabályai szerint cselekszik • megérti a kötelességek és jogok jelentőségét, és velük összhangban jár el • ismeri a különbséget a szükséges teljesítések és a lehetséges tevékenységek között (szakma, szabadidős tevékenység) • figyelembe veszi az emberek közötti különbségeket és a nemek közötti egyenlőséget • megnevezi a körülötte lévő emberek foglalkozását • felismeri az emberek és országok közötti együttműködés szükségességét • leírja az emberek közötti együttműködés szükségességét, és megérti, hogy az ember nem élhet egyedül • leírja a megfelelő viselkedési normákat különböző társadalmi élethelyzetekben, és ezek szerint cselekszik felismeri az erőszak különböző típusait, és tudja, hogyan és kitől kérjen segítséget, ha szüksége van rá. KÖZLEKEDÉS A tanuló: • ismeri a közlekedési eszközök szerepét • leírja az utazások okait • megérti a közlekedés környezetre gyakorolt hatását • ismeri a közlekedési biztonságot befolyásoló tényezőket, és a szabályok szerint jár el • ismeri a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályokat KÖRNYEZETNEVELÉS A tanuló: • tudja, hogy az épített környezetet fenn kell tartani, és a természetes környezetet meg kell védeni • tudja, ki gondoskodik bizonyos földterületekről, és hogyan járulhat hozzá lakókörnyezete rendezettségéhez • megfelelően tud bánni a hulladékokkal • ismer néhány saját környeztében található szennyező anyagot a vízben, a levegőben és a talajban ELJÁRÁSOK A tanuló: • javasolja, hogyan fedezzünk fel valamit, hogyan végezzünk el kísérletet, előrejelzi a kísérlet várható eredményét • megfigyeli, összehasonlítja, elrendezi, rendszerezi a testeket, az anyagokat, az élőlényeket és jelenségeket, kapcsolatokat keres köztük, és következtet 26 • összehasonlítja a fényképeket, rövid szövegeket, megkülönbözteti a tényeket és az állásfoglalásokat, különböző módon rögzíti az adatokat, táblázatokat és egyszerű grafikonokat alkalmaz, kutatási kérdéseket javasol • egyszerű kérdőívet, megfigyelőlapot készít • egyszerű segédeszközöket használ, kísérleteket végez, megfigyeli a jelenségeket, és magyarázatokat talál rájuk • bemutatja a munkáját, és beszámol róla 27 5 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5.1 A tantárgy céljainak megvalósítása A hangsúly a tanulók személyes élményein van, a tapasztalatok és ötletek figyelembevételével, amelyeket a tanulók az iskolában és az iskolán kívül fejlesztenek ki. Ötleteik és tapasztalataik kiindulópontot jelenthetnek az oktatás tervezéséhez, amely az ötleteket a tudományos koncepciók irányába fejleszti. A tanítást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók konkrét tevékenységeken keresztül és a hozzájuk közeli kontextusban fejlesszék ötleteiket, és új ismereteket fedezzenek fel. A tanár arra is ösztönözze őket, hogy tudatosítsák, miként tanultak meg valamit (a tanulás tanulása). Ezzel a tanulók kibővítik és elmélyítik a tanulási folyamattal kapcsolatos ismereteiket. Az 1. osztályban a tevékenységek irányítottak. A tanár kérdések felvetésével vezetheti az órát, viszont a tanulóknak el kell sajátítaniuk a kérdések megfogalmazását, és a feltett kérdésekre kísérletekkel, kutatással vagy az irodalomban megtalálni a választ. Azonban a tanulók aktív részvétele a kísérletek és kutatások tervezési fázisban is fokozatosan növekszik. A gyermekek életkori sajátosságaihoz kell il eszteni a tanulási formákat a csoportmunkától (irányított kísérletezés vagy kutatás) az egyéni munkáig, illetve párokban és csoportokban végzett munkákig, ahol az ismereteket kooperatív módon sajátítják el, és nem csak saját tapasztalatból tanulnak. A természettudományi tartalmak terén a hangsúly a kutatáson van. A harmadik osztály végén a tanulók már képesek önál óan egyváltozós kutatást megtervezni és elvégezni. A tevékenységet az ötlettől a konkrét eredményig és termékig egyedül oldják meg. A megoldás fényképgyűjtemény vagy a mérések elvégzése után készült hisztogram, a tevékenység során felmerült új kérdések összeál ítása, a megfigyelés alapján készült rajz és hasonlók. A tanár vegye figyelembe az egyéni különbségeket, és a tevékenységeket a tanulók képességeihez igazítsa. Bizonyos társadalmi kérdések tárgyalásakor fontos a tanár szociális érzékenysége. Ha lehetséges, a tanulók közvetlenül ismerjék meg a környezetet: az erdővel az erdőben ismerkedjenek, a posta működését a postán ismerjék meg. A tartalmak a lehető legidőszerűbbek legyenek. A tanár használja ki az aktuális eseményeket és az osztályban (is) létrejött helyzeteket, és vonja be őket a nevelési-oktatási folyamatba, ezzel megkönnyítve a tanulók számára az iskolán kívül szerzett és a tanítási folyamatból adódó tapasztalatok összekapcsolását. A tanulók a tananyagot közelebbinek érzik, ha a tanár értelemszerűen kapcsolja össze a tartalmakat, viszont tudatosítani kell a tanítás/tanulás minden egyes vezérszálát és célját, és elválasztania a kontextustól vagy az összekötő tartalomtól. 28 Összekapcsoló tartalmakként megfelelők a szélesebb, hagyományos tartalmak, például az évszakok vagy az ünnepek, ennek értelmében értelemszerűen összekapcsolhatjuk a természettudományok, a társadalomtudományok és a kognitív területek különböző céljait. Az élőlényeket ismerjék meg közvetlenül a természetben és a tenyészetekben, ahol állandó tenyésztést folytatnak, illetve ideiglenesen az osztályterembe hozva, ahonnan visszaviszik őket a természetbe. A tanulók gondoskodnak az osztályteremben lévő élőlényekről. Az állatok és növények gondozása során engedélyezzük nekik, hogy a lehető legfüggetlenebbek legyenek. Az állatok csak addig legyenek az osztályteremben, amíg a tanulók azt kívánják, és képesek gondjukat viselni, majd sértetlenül jutassák őket vissza a természetbe. A megfigyelés során arra utasítsuk őket, hogy minden érzékszervüket biztonságosan használják, és biztonságosan bánjanak az élőlényekkel. Az állatokkal történő osztálytermi munka feltétele a gyermekek és az állatok biztonsága. Az osztályterem váljon a tanulók számára érdekes helyiséggé, amely gyűjteményekkel, segédeszközökkel, kézikönyvtárral, kutatási sarkokkal és termékekkel, valamint beszámolókkal van felszerelve. 5.2 Differenciálás és egyénre szabott tanulás A környezetismeret tantárgy keretében a tanulók képességeit, készségeit figyelembe véve a tervezés, a szervezés és a kivitelezés, valamint az ellenőrzés és az értékelés terén érvényesítjük a (belső) differenciálást. Külön odafigyelünk a specifikus csoportokra és egyénekre; a nevelő-oktató munka alapját a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa által elfogadott következő konceptusok, irányelvek és utasítások jelentik: • Odkrivanje in delo z nadarjenimi učenci,2 • Učne težave v osnovni šoli: koncept dela,3 • Otroci s primanjkljaji na posameznih področjih učenja: navodila za prilagojeno izvajanje programa osnovne šole z dodatno strokovno pomočjo,4 • Smernice za izobraževanje otrok tujcev v vrtcih in šolah.5 2 Sprejeto na 25. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 11. 2. 1999. 3 Sprejeto na 106. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 11. 10. 2007. 4 Sprejeto na 57. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 17. 4. 2003. 5 Sprejete na 123. seji Strokovnega sveta RS za splošno izobraževanje 18. 6. 2009. 29 5.3 Tantárgyközi kapcsolatok A tantárgyak összekapcsolása az első nevelési-oktatási szakaszban nemcsak elvárt, hanem gyakran teljesen természetes és spontán. Az integrált tanítás lehetővé teszi a tartalmak átfogó tárgyalását, általa a tanulók hatékonyabban közelebb kerülnek a világhoz. A tudástranszfer a tanulók számára lehetővé teszi az élethosszig tartó tanulásra való jó felkészülést. A környezetismeret tantárgy biztosítja az integrációhoz szükséges tartalmi keretet, amelyhez elsősorban a szlovén nyelv és a matematika céljai és tartalmai fűződnek, valamint egyes célok és tartalmak a testnevelés, a képzőművészeti nevelés és a zenei nevelés területéről. A környezetismeret és a szlovén nyelv korrelációja elkerülhetetlen, mivel mindkét tantárgy céljai gyakran összefonódnak és kiegészülnek. A környezetismeret esetében gyakran csupán a két tantárgy céljai tudatos összevonása szükség ahhoz, hogy a tanóra hatékonyabb és érdekesebb legyen. A környezetismeretnél a tanulók megfigyelésekkel, a későbbiekben leírásokkal, tulajdonságok keresésével, megvitatásokkal és vélemények megindoklásával fejlesztik a nyelvet, az írást és az olvasást, és gazdagítják a szókincset. A tanulók számára ez az előforduló élethelyzetekben való nyelvhasználatot jelenti. Hasonlóan természetes a természettudományok és a kartográfia tartalmainak korrelációja a matematikával. Az olyan kognitív eljárások, mint az adatok rendszerezése, rendezése, egymáshoz il esztése és kezelése, mindkét tantárgy közös vonása. A környezetismeret itt is olyan tematikus keretet kínálhat, amely értelmet ad mind a természettudományok, mind a matematika tanulásának. A tantárgyközi kapcsolatok megvlósítása a tanárokra van bízva, saját belátásuk szerint élnek vele. A tantárgyköziség megtervezésének és megvalósításának kiindulópontja lehet bizonyos folyamat vagy a készségek fejlesztése, több tantárgy kutatási szemléletének fejlesztése, problémamegoldás, az IKT használata, célok és a tartalmak. A tantárgyköziségben azokat a célokat és tartalmakat kapcsoljuk össze, amelyekről tudni lehet, hogy értelemszerűek és hatékonyak. Ha a környezetismeret tartalmai tematikus keretet nyújtanak a korrelációhoz, természetesen e tantárgy céljai kerülnek előtérbe. A továbbiakban vonjuk be a többi tantárgy kapcsolódó céljait. Így a környezetismeret tanítása követni tudja a természettudományi és a társadalomtudományi szempontokat, és nem veszít minőségéből a tantárgyközi tudástranszfer kavalkádjában. 30 Táblázat: A tantárgyközi kapcsolatok példái témakörönként Témakör Tantárgyközi kapcsolat IDŐ • MAT: mérés (az idő becslése, összehasonlítása és mérése, felírás mértékegységgel és számmal (nap, hét, óra, perc)) • LVZ: ritmikai ismétlés • ŠVZ: ritmus, néptánc • GVZ: kivitelezés (népdal, tánc, hangszerek) TÉR • MAT: tájékozódás (egy tárgy helyzetének meghatározása önmagához vagy egy másik tárgyhoz viszonyítva, sík- és térbeli tájékozódás, különböző tervek olvasása) • LVZ: tervezés háromdimenziós térben – szobrászat (térbeli tájékozódás), újrahasznosítható anyagok; építészet (térérzékelés, kültéri és beltéri tájékozódás, sarkok kialakítása) • ŠVZ: a mozgás természetes formái (térbeli tájékozódás), a gimnasztika ábécéje (előre, hátra, balra, jobbra stb.) ANYAGOK • MAT: geometriai alakzatok és a geometriai eszközök használata (geometriai modellek készítése), logika és nyelv (tárgyak, idomok, testek és számok rendezése különböző szempontok szerint) • LVZ: kiegészítő eszközök megismerése, munka különböző anyagokkal és eszközökkel, a munkafelület tisztán tartása; tervezés háromdimenziós térben – építészet (különböző anyagok, matériák használata) • GVZ: alkotás (gyermekhangszerek készítése: fűzfasíp) ERŐK ÉS MOZGÁS • ŠVZ: a mozgás természetes formái (testhelyzetek és testrészek), a sebesség és a mozgékonyság jelentése, úszásábécé KÖZÖSSÉGEK • MAT: mérés (pénzegységek használata) • SLJ: a nyelvi, nemzeti és országhoz kötődő azonosságtudat formálása és fejlesztése, szóbeli kommunikáció (üdvözlet, gratuláció) • LVZ: kulturális intézmények ‒ galéria • GVZ: zenei előadás • ŠVZ: túrázás (környezetvédelem és örökségvédelem) VISZONYOK • SLJ: kommunikációs képesség, kommunikációs szándék kifejezése, leírás • ŠVZ: tolerancia, barátság, pozitív viselkedési minták KÖZLEKEDÉS • SLJ: különböző nem irodalmi szövegek olvasása és írása (hírek az aktuális eseményekről, lista) 31 KÖRNYEZETNEVEL • SLJ: különböző nem irodalmi szövegek olvasása és írása ÉS (hírek az aktuális eseményekről) • LVZ: tervezés háromdimenziós térben – szobrászat (újrahasznosított anyagok) • ŠVZ: túrázás (környezetvédelem és örökségvédelem), természetvédelmi tudatosság ELJÁRÁSOK • MAT: adatfeldolgozás (adatok ábrázolása táblázattal és rajzzal, (KÉSZSÉGEK) olyan problémák megoldása, amelyek adatgyűjtést, adatrendezést követelnek) • SLJ: beszédgyakorlat (beszámoló) • LVZ: rajzolás, vázlat A tantárgyköziség – más tantárgyakkal való integráció mellett – tartalmazza a fenntartható fejlődés témáit, illetve tartalmait és céljait is, mint például a polgári kultúra (idő, közösségek), IKT, könyvtári információs ismeretek (idő, közösségek, kapcsolatok), környezeti nevelés (tér, anyagok, élőlények, közösségek, közlekedés, környezeti nevelés), egészségnevelés (ember, én, környezeti nevelés), szakmai tanácsadás (közösségek), fogyasztói nevelés (közösségek), közlekedésoktatás (forgalom, idő) és egyéb aktuális témák (kémiai biztonság, tolerancia fejlesztése, erőszak elleni nevelés stb.). A nevelés és oktatás a fenntartható fejlődés érdekében: • magában foglalja az ember és a természet, valamint az emberek közötti kapcsolatokat; • a természeti, gazdasági, társadalmi és politikai rendszer átfogó kapcsolatának megértéséhez és a világ különböző részein élő emberek kölcsönös függőségének megértéséhez vezet; • arra törekszik, hogy aktívan és konstruktívan foglalkozzon az ember a jelen és jövő környezeti és társadalmi kérdéseivel. A tatárgyköziség keretében fejlesztjük a kulturális nevelést, amely minden tantárgy szerves részét képezi, és megalapozza az egyén kreatív megközelítését a kulturális, esztétikai, etikai kérdésekben a kulturális tudat és kifejezés gazdagítása érdekében. Hozzájárul minden egyén általános fejlődéséhez, és társalakítóként szerepel az emberi kulturális tudat és kifejezés formálásában. Az egyén számára lehetővé teszi, hogy megismerje saját nemzete kultúráját, annak megértését és a kultúrához való tartozás tudatát. Ösztönzi más kultúrák tiszteletben tartását és a kultúrák közötti párbeszédet. A tantárgyközi kapcsolatok célja a tanulás hatékonysága mellett a gazdaságosabb időgazdálkodás is. Az így nyert időt ki lehet használni a nehezebb tananyag tárgyalására vagy gyakorlására mind a környezetismeretnél, mind a szlovén nyelvnél vagy a matematikánál. A 32 sikeres tanításhoz és a tantárgyközi kapcsolatok céljainak eléréséhez javasoljuk, hogy a tanár tervszerűen közelítse meg az integrációt, és már az éves tervében tűzze ki a tantárgyak korrelációit és a közös célokat. Más tantárgyakkal való összekapcsolás kiterjedhet az általános iskolát gazdagító programokra is (iskola a természetben, szakkörök stb.). 5.4 A tudás ellenőrzése és értékelése A tudás ellenőrzése és értékelése a tantárgy célkitűzéseire összpontosítson, valamint azokra a követelményekre, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk az első nevelési-oktatási szakasz végén. A tantárgy operatív céljai fogalmakat, eljárásokat és attitűdöket tartalmaznak és mutatnak be, miközben a követelmények segítik a tanárt az értékelésben. A tudás megállapításának különböző módjait alkalmazhatjuk: a tanár figyeli, hallgatja a tanulók beszélgetését, miközben maga nem kommunikál, a tanár beszélget a tanulókkal és ugyanakkor szisztematikusan figyeli és hal gatja őket, átnézi a tanulók munkáit (írásbeli dolgozatok, portfólió, beszámolók, rajzok, plakátok, gyakorlati termékek stb.). A tanár szöveges értékelést ad, szóban fejezi ki a tanuló haladását a tantervekben meghatározott célok és követelmények szerint. Az értékelés különböző módjait alkalmazhatjuk: szóbeli feleltetés, írásbeli feladatok, műszaki, praktikus és más termékek, projektmunkák bemutatása, a tanulók előadásai és egyéb tevéknységek. A nevelési-oktatási szakasz kezdetén elsősorban a szóbeli feleltetést ellenőrizzük és értékeljük, valamint a gyakorlati, műszaki és más tevékenységeket. A készségek (észlelés, mérés, összehasonlítás, rendszerezés, következtetés) értékelésekor az ismeretek minőségét a helyesség szintje határozza meg (pl. szisztematikus, korrekt, pontos, megfelelő). Az értékelés azon meghatározásból indul ki, mit kellene a tanulóknak elsajátítaniuk, illetve mit kellene tudniuk kivitelezni, megjegyezni (ismeretek mennyisége) a tárgyalt tanegység befejezése után, és mennyire jól (a természettudományi ismeretek minősége, az eljárások, a készségek, amelyet előre megadott megfelelő megfigyelési szempontok, kritériumok határoznak meg). A tanulási szakasz befejezése után és az ellenőrzés minden formájában meg kell állapítani minden egyes tanuló megszerzett tudásának minőségét és mennyiségét. Ebből a célból olyan feladatoktat, illetve tevékenységeket kell tervezni, amelyek során a tanuló bemutatja tudását és készségeit. Annak el enére, hogy a tanulók ál ásfoglalását a fizikai és a társadalmi környezet iránt nem osztályozzuk, az átgondolt és felelősségteljes magatartás irányába haladó oktatás és fejlesztés rendkívül fontos. Folyamatosan figyeljük és nyomon követjük a tanulók előrehaladását a tagozaton belül, és minőségi visszajelzéseket adunk a tanulóknak. Az ismeretek, készségek és képességek optimális fejlesztésének támogatása érdekében a következő területek figyelemmel kísérését és 33 ellenőrzését javasoljuk: • megfigyelések: mennyire pontosan figyel, milyen ügyesen és ötletesen tud leírást készíteni; • tevékenységek: mennyire sikeres a tulajdonságok, a hasonlóságok és a különbségek rendszerezése, rendezése, mérése, keresése terén, valamint az egyszerű kísérletek és kutatások elvégzésénél, mennyire jártas az eszközök használatában, a munka megszervezésében és a csoportmunkában, mennyire sikeresen tud forrásokból adatokat gyűjteni; • javaslatok és megoldások: a javasolt megoldások mérvadósága, a megoldćsok eredetisége; • produktumok: a prodiktum mennyire felel meg a feladat céljának, milyen a kivitelezése (ide tartozik a munkalapok és egyéb írott produtumok permanens értékelése is). Fejlesztjük és figyelemmel kísérjük az attitűdök alakulását is (a természet iránti pozitív attitűd, a másságal szembeni tolerancia stb.), de a természettudományos műveltség más szegmenseivel ellentétben ezeket nem értékeljük. Fejlesztjük és figyelemmel kísérjük a kommunikációt is (hogyan szerepel a beszélgetésben és az eszmecserében, hogyan kapcsolódik be a vitákba, hogyan igazolja nézeteit, milyen figyelmesen hallgatja beszélgetőtársát). Nem értékeljük azokat a szociális készségeket sem, amelyeket a környezetismeret tantárgy tanulságai során fejlesztünk és figyelemmel kísérünk, például hal gatás, viták rendezése, kompromisszum kötése, mások figyelembevétele, kölcsönös segítségnyújtás és elfogadás. 34