• / Poltnfna plačana / ^jtj/iil.	cgna - Ara ! Din
MÖRSZKA KRAJINA
- v	^
Vérsztveni, politiconi i T^ri T TJ AXTTT^UIZ €J»a«dasàgi, politlkal és kulturni tjédnik.	I^I LI J\ /\V I I Jffi EL . kulturàlis hetilap.
Lèt. Ili. Évf.	Màrkisevei, I924. junius 22.	Broj 25. Szém«
glija je ravno täksa demokratics-na dr'zäva kak francuska republika, i ovo, dnesz v Angliji delav-szka vlada prišla k mòcsi, nàrod-na vola je vrgla francuszkoga rep. predszednika, goszpodüje närodna vläda.
Tó je näjem za zäjem, stero z-osztäti nè moglo i nemre tiidi v bodòcse. Naroda pravica bo obvlàdala, àr de sze valila szkóz
in szkóz szvetà. Mócs, k( bi tö sztavi ti mogia je nepoznàna. Ravno tak né kak vö z szvojega presztora sztopivso vdérjajócso povoden rè. Nàrod mà pravico 'živeti, lo prebràniti nemre. TÒ sze pa doszégne szamo tak léko, csi je 'ze v 'zitki — ki sze ze siiripopolno i punomócsno narodno vlädanye, prvTé pa zato potréba razum.
Dourmergue novi francuszki president.
Narodno vlädanye
po bojni sze ravno tak siiri po cèlom szvèti, kak je tnocsno sztaió predbojnov vlädanye li zmo'zni, tè plemeniti. Kak je vuzgao kapitalizem té grozne szvetovne bojne platnen, ravno täksa je miszeo i isztina pobojn-szkoga naroda, ki ina pravico živeti kak vszäki drügi, är je tüdi i on sztvorjeni na bo'zi kèp.
Närodnoga goszpodiivanya, loga isztinszkoga demokratizma (nè kak je prinasz poznani) ideja ide, naprediije, vdérja szkóz vszè" vràt, vszè szten cèloga szvetä. Toga 'živeti i to k csloveki pri-szpodobno 'živeti hotécsega cslo-veka, naroda mócs, ki sze 'ze v vecsìni csüti, sze vecs ne da voditi na szièpo formo, nego v znänyi mócsi i idócse nyemi pravice, tniszli zavzéti v dr'zävnom ravnanyi tiszto meszto, stero ga dosztàja.
Csi poglédnemo v tom zmi-szli histórijo predbojnszke zedne i pobojnszke europe po drügom szträni, je razlika velka. Dokecs je predbojnszki narod v mèri tä-zivócs sze trò szamo za szvoj vszagdenésnyi kruh, je pri le'zè sein 'zitki pozäbo na vsze prilike ki szo sze delale i namenjene bile na podkäpanye toga mérno ga tazi'viènya, je: bòga molo, kralä postiivao i téin visesnyim podlo'zen biio. Niti nyemi na pamet nè prislo sze na té razszr-diti. I dnesz? Dnesz 'ze, po toj krvi pune bojne je znàno narodi, ka je bojna szamo pròti nàrodi bila i bo vszigdär namenjena i parno za kapitaliszticsne interesse z pomocsjòv plemenitàsov.
Tò je odprlo ocsi Ruszkomi nàrodi i zató sze steo resiti ca-rizma, korupcije, goszpocsine i kancsuke. Zäto je vrglo telko, predbojnov escse prepostiivani, kralóv i szi želelo närodno rav nanye, ravnitelsztvo, vlädanye z nàrodne vóle. Vszäke dr'zäve nàrod szi mérno 'zivlènye v republiki iszkao zagviisati, zàto je pa vszäka dr'zäva ki szi je z-bojne [tao vzéia, navékse ze dnesz re-i publika, brez kralä zäto, är szo [szi predsztavili tüdi i kralé nè v mäloj meri za krivce bojne. Té bics je né szamo v rusziji do-szégnó te'vladajòcse, nego tiidi v netnskom, ausztria-magyarszko, grcsiji, turcsiji itd., k steromi je szlèdilo tüdi v 'ze republikaiiszki dr'zävaj iszta nezadovotnoszt. An-
PARIZ. Po levicsärov zmägi je na tè zahtevo tüdi odszlópiti tnogo doszedäsnyi president fran-cuske republike Millerand. Ode-bératiye nóvoga presidenti sze je 13. junija godilo i je levicsärov (balpärt) kandidät radikälec Gnston Doumergue fiskälis od 853 gläszov dóbo 515 ki je tak
BEOGRAD. V ministersztvi, naj delo le'zè i hitrè ide, szo sze konstrueali ràzni komiteji (tanäcsi) z vszè ministrov za odprävlanye räznoga szilnèsega dela. Pašič min. predszednik je odo k kralé v Bled refererat v politicsni situaciji. Trdi sze da je ponovno
z absolutnov vecsinov za presidente odebräni
Nòvi president republike Doumergue je taki szprijao minist. predszednika Marshal-a ki nvemi pòdao demisijo, stero je president szprijao. Za nàsztavo nòve vläde je mandat levicsàr Herriot dóbo.
povdärjao potrèbo volitev ki sze naj vršijo 20. oktobra. Naj odiò csi nàrod i tò de z id z politics-ne krize. Szkoro sze 'ze zago-tävla, ka sze bóde vläda rekon-struérala i z tov szprembov osz-täne tüdi kak volilna vläda.
■
Je vsze tnogocse!?
x V näjbögsem znänyi i miszli toga sze tikajòcsega zakona i narédbe, dönok pa po mötoma, je v ednoj obcsini z bóbnyano bilö da 15. junija je na pòli prepovedano delaU är je tö »dr'zävni präznik.« Kak szmo !ze omenili, je z-bobnyano napäcsno bilo, är je dr'zävni szvétek „Vidovdan-szke usztäve" (alkotmäny) ne na dén Vide po Gergel yszkoga kalandarija, nego po prävoszlävnom kalandariji, tò pa bòde 28. junija.
Nescsemo pa sztem polenizèrati, nego od kratsenyä, prepovedi pol-szkoga dela.
Dr'zäva predvszem l Zäto, nyé zäkone i pozakonite znamenitoszti ószvetke postüvati moremo. AH gda pa je dr'zäva szamo te mocsna csi je vu nyé zadovolnoszt, sze nam tó szamo z obcsnim dobrim delom poszrecsi. Kmétsko delo je pa obfs-no, är vszäki kmet je na tom naj dr'zäve obcsno vérsztveni sztälis napré pomore tak, ka ne dela szamo télko kelko bi za nyega pre'zivlénye potre-büvao, nego pridela szilje, podkrmi bikä da ga za obcsni obszton oddä. Zäto je nè namesztno prepovedàvati polszko delo té, gda je na pòli szilno delo, koszltev ali !zétva, gda kmet näjbole znä ali je prisziijen delati na pòli ali né, ali sze nyemi zamiije-nosztjov 2—3 vor szkvari ali né sze-no ali po'zeto szilje. Pri täksem deli néga nedele, ne szvétka, nego jeszte dü'znoszt za obsztoj i za obcsni in-teress. Szvétki sze léko delajo v va-rasäj, nè pa v kmétski vesznicaj. Kmet itäk more szvetiti zadoszta po zimi i gda de'zd'zi. Zäto naj sze v täksem cäjti §§ ne jemléjo po céloj szigurnoszti.
*
* *
„Prekmursko pismo" z Bogojine dne 10. junija priobeseno. v „Narod-nom Dnevniki" broj 139. bàrpovprék je za competentne idealne vszebine za prakszo, gda pise : „ ... da si osvoji te Slovence. Pa ne po Musso-linijevem (fasiszt, orjun) sistemu „sila" (eröszak), ker kjer je sila (erö-szak), je tudi odpor (ellenälläs>," dönok moremo zagotoviti ka je pi-szec (poročev.) enosztranszko poroesi-lo dao té, gda pise med drfigirn : „Ni dovolj, daje tu mnogo Slovencev— luteranov, ki itak cepijo narodno ednoto, mnogo Židov, Madžarov in Madžaronov itd.« Mi pa prävimo nató : Ne gledòcs nato, da je piszäcs toga piszma z centruma katholizma po zmaji šovinizma stilizérano steo slo-venszko mirnèso jävnoszt napäcsno informèrati od »drzävo razdérajócsi» luteränov i 'zidov, povemo odkrito, da szo rävno té lt^eräoi lojälni, né pa vu veri zaszlepnyeni, nego presz-vetseni, v znänyi cslovecsi pravic 'zelejo i zahtevajo pravice, csi 'ze velke dü'znoszti nosziti morejo. Piszec pa szvoj artikulus naj precsté i de vido, ka je z ednov polovicov zbri-szao, ka je v ovoj polovici napiszao. »Mussulinijova sila« je tiidi na poro-csevälca N. D. povédana, ki sze zdaj ze na luteränaj i 'zidaj jezdi.
Grozni vihéri okoli Budapesta.
BUDAPEST. Vrèmenszka neszrecsa je po cèlom orszägi szläszti pa na pòli velko škodo naprävila. V Budaörsi je toesa okóli sétjezero plögov szilja vni-csila. Z v Biatorbägy pridócsega vläka ca 200 ludi je k posztàji bluzi bodócsi magazin bezalo
pred vihérom. Posztäje sztreho je vihér prèk na té magazin vrgo ki sze na 10 pódro i okoli 30 oszob ranjeni. V okolici Bpesta je navola nàjvéksa bila. Z okoli 40 his je odneszao vihér sztrehe, pódro tórme itd.
Po revoluciji v Albàniji.
TIRANA. V Albaniji je re volucija zmagala. Komaj potom dogódki szo pa dnévi 'ze pä ne-mérni, àr sze prvèsi vlàdajócsi na reakcijo pripràvlajo. Denésnye
nac. vläde predszednik je Fran Nolli pravoszlävni püspek. Med szamimi rev. je tüdi szvàja i te drüge gruppe voditel je Hasan bég i Bajtam Cur.
Radič pride nazàj v Bécs.
BEOGRAD. Po porocsiiaj z Moszkve sze Radič té dni vrné nazàj v Becs. Nyegovo potüva-nye je nè melo zadoszta, tó je pricsaküvanoga näszhaja. Kak je csüti je vsztóp radicsevcov v III.
interiationälo vecs kak gotov. Té dogódek, pri namenyàvanom razpiiszlitvi HRSS od szträni vläde, na zahtevo Pribičeviča, de eden nòvi obte'zilni podàtek.
Volit vi na vidèki.
• ■ -

A bistricai csetidorgyil-kossàg a torvény elott.
Elhalasztottàk a térgyalést a jövö ciklusra.
v.r.-
: :i
A mult év nyaràn Gornja Bist-1 ricàn egy vérszomjas tömeg megtäma-dott härom kotelességét teljesitö, de civil Tuhàba öltözött csendört. Egyet agyonvertek, kettöt sulyosan rnegse-besitettek. A vérlàzitó eset nagy iz-galràat keltett egész Prekmurjéban s minden tisztességesen gondolkodó ember sulyosan elitélte a még mindig hàborus mentalitàsban éló bistricai legények bestialis cselekedetét Mint fàjdalmàs emléket jegyezzük fel, hogy akadtak elvakult emberek kik a magyarok izgatàsànak tulajdonitottàk a véres tragédiàt. Szinte kacagni vaiò volt ez a vàd ! Bistricàn, a črenšovcii fära teriiletén magyar izgatàs ! ? So-kàig volt kénytelen a helybeli magyarsäg ennek az ostoba feltevésnek hatäsät érezni. A nyomozàs, a vizsgà-lat, mely majd egy évig tartotl semmi nemzetisé^i hätteret nem tudott felfe-dezni, de magàra a véres cselekedetre sem hozoft teljes vilàgossàgot mert a vädlotiak tagadnak.
Junius 13-àn kezdte a maribori eskiidtszék ezt a monstre bünpört tärgyalni. 32 vädlott van. Az iigyész inditvänyära a birósàg zärt tärgyaläst rendei. A vàdirat szerint a bistricai csendòrség egy Balazsics Jänos nevii szökött rabot keresett. 1923. aug. 27-én Antolin Anna Črenšovcen a Bauer féle vendéglòben elmesélte Postružnik József csendörörmesternek, hogy a szòkevény Balazsics Gornji Bistricära egy Kuzma nevii gazda szénapadlà-sàra jär aludni. Postružnik két tàrsà-val Szever Alajos és Krump Antal csendörrel még aznap éjjel polgäri ruhäba öltözött és ismétlò pisztolyok-kal felszerelve elindultak a szokevény kéirekeritésére. Éjfél täjban értek a helyszinére tévedésbòl azonban nem Kuzmänak hanem Kreslin Jänosnak häzät szällottäk meg. Szever és Krump csendörök az udvaron maradtak és ölt àllottak mig Postružnik létràn
••• ■	c- ■■
Pravo

SCHICHTOflö-miio z znamho JELEN"
je priljubljena pri vseh varčnih gospodinjah. Pravo samo z imenom
„Schicht" in znamko „Jelen"!
felmàszott a szénapadlàsra. A padläs ajtajänäl villanyos zseblämpäjäval bevilägitott, majd halk „pszt megvan" szavakkal figyelmeztette az udvarban allò tärsait. Ebben a pillanatban mozgäst vett észre, mig a két lent allò csendör a szénapadlàs mäsik végéròl ugrässzerii robajt s tova futó lépések zajät hallotta. A nyomozàs megàllapitotta, hogy a szénapadlàsról két egyén ugrott le, Horvàth Zsiga és Kreslin Rezsö f. bistricai lakósok.
Röviddel azutän mozogni kezdett a falu. Minden oldalról tódultak a fütykösökkel felszerelt emberek s üt-legeini kezdték a polgäri ruhàs csend-öröket. A feldühödött tömeg tolvajt, rablót kiältozott s a härom szeren-csétlen csendört rövidesen harckép-telenné tette. Azutän megkotozték és a biróhoz cipelték öket. Postružnik! eközben eszméletét vesztette s nem is tért többet magäjjoz. A biro Kocsit hozatott, arra feltették az eszméletlen Postružnikot s beszällitottek Dolnja Lendavàra. A mäsik két csendört a szekérhez kötve gyalogolni kénysze-ritették. Postružnik netnsokära belehalt sériiléseibe, a màsik két csendör hó-napokig nyomta az àgyat.
Màsnapszéleskorùmegkezdodottnyo-mozäs amelyet Sagadin csendörörnagy maga vezetett. Lefogtàk az egész falut. Napokon keresztül tartott a vallatàs de positiv eredmény nélkùl. Sem az eset értelmi szerzöit sem azokat akik a csendöröket iitotték-verték nem sikeriilt kinyomozni. Mégis a nyomozàs ; sorän többen beismerö nyilatkozatot tetìek de a tärgyaläson vallomäsaikat nagy részben visszavontäk azt advàn elò, hogy csak a csendörök bàntal-
mazäsänak hatàsa alatt tettek beismerö vallomàsokat, hogy a toväbbi val-latàsj elkeriiljék. Vàdlottaknak ez az àltalànos védekezése tette indokolttà a zàrt tàrgyalàs elrendelését.
Az e?kiidtbirósàgelott egyenkint kihallgatott vàdlottak valamennyien azzai védekeznv'k, hogy eszük àgàban sem volt a csendöröket iitni, ök tolvajokat és betöröket kerestek Kreslin hàzàban s nem gondolhattak màst, mint hogy az éjnek idején ott talàlt egyének a tolvajok. Ezért vitték is öket a biróhoz. E védekezésiiket va-lósziniisitendó, Kreslin némely ìgósà-gàt, ruhàit, cipóit, kalapjàt, a „tettenért tolvaioknäl" talältäk meg. Hogy ezek a dolgok hogyan keriiltek a sieren-csétlen kelepcébe került civilruhàs csendörök zsebéibe, azt csak a bistricai érdekeltek fudnàk hitelesen meg-mondani.
E védekezéssel szemben az ùgyészség tudni véli, hogy a vàdlottak miközben a csendöröket ütlegel-ték ilyen formàn kiabältak : „Ahä, most megvagytok csendörök, ezelött ti hajtottatok minket, most meg mi fogunk titeket kisérni." A vàdlottak persze ezt tagadjàk. Vuk József mind-össze anyit ismer be, hogy kétszer ütött Szever cs:ndörre mikor a biró nàl felismerte, de ezt azért tette mert Szever egy izben buzät vett el töle.
A tàrgyalàs màsodik napjàn tanukat hallgattak ki. Elsóknek a két sértett csendört Szevert és Knunpot hallgatta ki a birósàg. Szever elmondja hogy a tàmadàs elöre megbeszélt dolog volt, mert véletler.Ul ilyen szer-vezetten nem torténhetett volna az meg. Az elnok felhiväsära nem tudja
felismerni bàntalmazójàt a vàdlottak között, mert mär az elsö iités utàn eszméletét vesztette. Elnöki felhivàsra Vucskó Kàlmàn jelentkezett azzai, hogy ö kötözte meg Szevert. Erre Szever felismeri Vucskóban bäntal-tnazójàt. Vucskó azonban tagad.
Több jelentéktelen tanu vallo-màsa utàn a vàd képvisel0je a bizo-nyitàs kiegészitését kérte s ujabb ta-nuk kihallgatäsät inditvànyozta. A biros ig ezt elrendelte s a tärgyaläst a jövö esküdtszeki ciklusra halasztotta.
Narodna hvalèka.
Poszlovencseno po F. I.
Povrno szem sze vu künyo, Da bi szi nà'zgao na pipo, Tó je tò nà'zgo bi szi jo, Csi bi v nyè !ze nej gorelo.
V-pipi je 'ze tak gorelo, Nej szem sò za toga volo: Zàto szem só, àr szem vido, Tam notri lèpo deklino.
Kürila je srdce moje, Drva szo z-plamnom gorele, Kapa escse nyénivi okéj, Kak szta sze 'zarile obè !
Glédam jo i ona mené, Malo fali käme zvercsé ; V-pipi mi je ogen vgäszo, Szrce, nyé pogléd o'zäru l


GLÄSZ1 — HIREK
— Aldiivanya nàgib Eden szo-botski dobroga nägiba mlädi goszpód, ki szi je z na naszleduvajócsega : Srečke državne Luttrije (osztäly sorsjdték) v-sztäroj gaszi vecs srečk (oszl. sors-jegy) küpo, stere zagvüsno gvinajo, je ocsiveszno obecsao, ka csi z-véksi do-
Amerikai é I et Berlinben.
s Az amerikai tempo szép lassan birtokäba veszi Németorszfigot is. Egy amerikai petröleumkiräly, kijelentette, hogy az amerikai tempót nemsokära nem Newyorkban, hanem Berlinben kell tanulmänyozni. Ez kissé merész, kissé ainerikaias ällitäs. De hät majdnem igy van,
Berlinben mindenekelött nincs „amerikäzds". Az az öt munkäs, aki az ablakom elött veri a vaséket a . vil-lamossin mellé, pihenés nétkiil dlogozik. Ha lenézek az emeletröl, l'vben meghaj-ló testeket lätok. Egy, kettö, härom, négy, öt, egymäsutän, ritrrtusos mozdulatok-kal emelgetik a kalapäcsot. Reggel hat-tól este hatig. Tülöräznak, devidämak és nevethek.
Ez igy van mindenUtt. A Stadtbahn, ez a hallatlanul népszeru közle-kedöeszköz reggel hattól kilencig szäz ezreket visz az irodäkba, mühelyekbe. Dléntdn ötkor hosszü, kigyózó tömeg-ben sietnek a szäzezrek ismét a Stadt-bahn-ällomäsok felé. A Friedrichstadt,
a City, ezekben az öräkban meleg, élénk, —- igen ainerikaias—■ szinfoltok-kal van tarkitva. Ha reptìlogép.òl le-hetne egyszer filmre rogziteni ezeket az dräkat, csupa vonalgó, ideges, szét-futó, apró fekete pont kerülne a väszon-ra. Hallatlan sok élet. Berlin ma csak-nem ott tart, a'nol ezerkilecszäztizen-négyben volt. A széfdUletes fejlodés ro-hanäsäban. A friedrichstrassei pälyud-var mögöt szomoru, färadt föiddarab nyulik el. Egy grund. Kétéves berlini lartozkodäsom alatt minden nap meg-nézem a täblät, amely a grund eloti ägaskodott hencegön : „A Felhölharco-lóépito Rt. épitkezés". Nevettem ezen a nagyzätfi mäniä'n. A „grund"— mint hallotlam — inär vagy tiz ève érintet-len és elhagyott. Most két héte, irjäk a lapok, hogy a Felhokarcolóépito Rt. megkezdi a munkät. És a grund, ez a kicsit romatikus sziget a City liikte-tésben, egy ameiikai betondriäst fog a szivén hordani.
És ugyanakkor „Heilsarmee,, az Üdv Hadserege kibontotta zäszlajät a magas vasüt oszlopai mentén, szembe
két mozival, egy käv0häzzal, egy operett s/.inkäzzal és — a legforgalmasabb idö-b n és helyen. Hallom inessziröl, hogy cérnahangon énekelnek valahol. Oda-megyek, hät lätom, hogy nagy tömeg gyült össze és a tömeg kozepén fiatai länyok egyhäzi dalokat énekelnek, egy 'dösebb, tiszteletremélió hölgy inti a taktust és egy férfi levett kalappal, tötovän kiväncsian nézelodik. Ez a Heilsarmee, az Üdv hadserege. Minyäjan uniformisban vannak, Csinosak, elegän-sak, tisztäk. Egyszerre felbehagyjäk az énekelést és az egyenruhäs férfi leve-szi sapkäjät és beszélni kezd Naivan, idegen szavakat hasznäl és mond. Hogy internacionälis ivó volt, könyelmü fräter, i csirkefogó és az Üdv hadserege mentet-1 te meg. Kicsit mosolyog, ahogy elmondja ezt a önvallomäst. Arca borszinii-barna.
Most az idösebb, liszteletreméltó j hölgy beszél. Arca kipirul, ugy beszél teljesen, mint egy sociälista szónok. Hallatlan bévve!, meggyozodéssel, sok, forradalmas szóval. A gesztusai szaba-dok. Meg vagyok gyözödve, hogy az-
elött a pirttitkasägnäl vo!tt vidéki agi-täciokra kikiildve. Ma az Üdv hadsere-gének hölgye, sieretetröl, Krisztusról, josägrol, felebarätokrol és testvérekrol beszél.
A poénje az egész. dolognak, hogy senki sem csodälkozik, a rendör, aki öt lépésnyire äll, meg sem fordul és ez a halk, valläsos- templomos, or-gonäszsolzsmäs szellem pär percig tény-leg fogva tart negyven-ötven embert. Az idegesek. a sietök ugyan pokolba kivän-jäk az Üdv hadseregét, de ez hozzätar-tozik az egész beällitäshoz, az egész tipikusan amerikai jelenethez. Ahol az utccasarkon megjelenik egy metodista szónok, vagy egy megtisztult filozofus vagy egy uj fanatikus és beszélni kezd, tanitvänyokat szerez, agitäl, lärmäzik, szerepet jätszik, erkölcsöt javit, embe-reket nevel és végén gyüjt a metodista legényegylet szämära.
Mert itt is ez tortént. A sildes sapka kézrol-kézre vändorolt és min-denki beletette a maga rentenpfennigjét. Eztìttal a gyerekétkeztetések javära.

kov (nyeremény) sterogakoli dobiti ■ecsen bode, 10% perccntov na ang. Diacski dom aldtije Toga gosz-da imé li !e prineszémo na ocsi- i sznoszt, csi ga goszpodina Fortuna ripoiscse (to de pa tómbole vredno, az cdl'S mamäja utän vàgyakozva je escse ledicsen.) Tecsasz nyemi elkivr.nkozoit innen CS:ik épen z-punim szrdcoin zelèmo szrecso. Ugy tudolt zoilgoräzni, mint a - Sprejemni izpiti za I. razi ed többi kisvärosi urikisasszony. Ki-Éavne realne gimnazije v Murski iboti se bodo pričeli v poletnem ku v ponedeljek, dne 30. junija L, ob 9 uri predpoldne. Zahteva iz krščanskega nauka toliko anja, kolikor se ga mora prido-ti v prvih štirih letih ljudske šole; slovenščine spretnost v čitanju pisanju, početui nauki iz obliko-)vja, poznavanje pravo- pisnih pra-razčlenitev prosto razširjenega ivka; iz računstva izvežba«; szt v rih osnovnih računskih vrstah s imi števili. Izpita iz krščanskoga nika se oprosti, kdor ima v izpri-valu „dobro" ali „prav dobro." Senci, ki naj pridejo v spremstvu ojih staršev ali nyih zakonitih imestnikov, morajo predložiti rojstni in predpisano »obiskovalno iz-[ičevalo za sprejem v srednjo šolo.« larost 10 let najmanj, dovršenih vsaj konca leta 1924. Ponavljanje j irejemnega izpita v istem letu j ali drugi srednji šoli ni dovoljeno.
RAVNATELJSTVO.
- Stelinga letnikov 1904. K varaž-inszkomi voj. okrugi prisztojni mla-inci lojeni leta 1904, do v M. Soboti stelingi 11. 12. i 13. auguszta t. 1. sžd':.i 1904. leta rojeni mladénec i izi drügi do toga leta rojeni, ki szo
— Csiszàr Böz-ii ez a bron z
haju, fchérvaliu szép leäny, a Robitsné Csiszàr Margit ikenest-vére és a derék Csiszàr Jani ieänya, amikor egy évvel eze'ölt
vàlóan jeìes muzsikus apànak gyermeke iévén azonban az àtia-gosnäl jóv I több zenei intelligen tiàvai jàtszott És ma egy évi szorgaìmas tanulàs uiän ha zon-goràzni halijuk meglepetve cons-tatäljuk, hogy Csiszär Bözsi egy merészroptii miivészpalyànak nem is a kezdetén van màr. A meg-lepetés csak a rövid idönek szól, mert azok akik ismerték tudtàk, hogy sokra fogja vinni A szom bathelyi zenekonservatórium jeìes igazgatójanak Csikor Eiemértiek ritka szorgalmu tanitvänya s Kö-szegröi jàr be Szombathelyre ta-nulni. Szivtinkböl örvendtink, hogy Csiszàr Bözsiben, kis vàroskànk szii ho
kilóméteres sebességet, ami azt jelenti, hogy 12 percig kell egy kilómétert megtennie. Ez a jó katonalépés mér-téke. Ha ilyen tisztességes tempót fog betartani, akkor nem teszünk ellene kifogäst. De inìhelyst gyorsabban megy s veszélyezteti a häzak biztonsägät fcljelentjiik öt s kipröbäijuk rajta az uj rendeletet.
—	Jugosziävia gabon Jermése kltiinö. Siojadinovits pénziigyniiuisttr a legutóbb odanvilaikozott, hogy a terméskilcil.isok az egész orszägban a lehetö legjobbak s az a kär ami az ärviz kovelkeztében a mezögazdasägot érte megtériil az ältal, hogy az idén jpval több a meg-munkält és bevetett terület mint a inult évben.
—	Tüzoltö mulatsäg. A leridvane-ir.esdi tüzoltöegylet junius ho 29-én a hidvégi ßenko féle vendégloben välto-zatos programmai mulatsägot rendez. A tiszta jövedelem az egylet anyagi sziik-ségleteire lesz forditva.
- Kert a Dobrai elött Rég néikiìlo-
zött sziikségel poto!
MALI OGLASZL
MOTORETT, mocsno montèrani, z
! 1/a HP, /. növim cilindrom, v näibög-?em sziäni sze po fäi ceni oddä. Pozvè sze v Prekmurski Tiskarni.
Naznànyam
postüvanomi obcsinsztvi, ka po szmrti mojega mo'zä mo fijakersztvo, kakti foringästvo dale pelala. Postiivanoga obcsinsztva podpéranye tüdi i v pri-
sesztnom proszi: vdovica Kàmàn Vincije v M. Soboti
t*?
!»'■• 4
Haiió prijätel ! csi sZe u
vöra pokvari, neszi jo k vörari ; csi pa ti krscsäk trbè, küpi ga pri klobicsäri pri SZUKiCS JURI v MUR. SOBOTI
(prèk od 'zidovszke cerkvi),
dobi

gdé bodes rédno obszlü'zeni . ____
dobro blägo po fäl ceni. V szkladiscs krscsäk i (klobuki) näjnovese BECS-ke^ az a kert amiti i QRAZ-ke mode. Popravi/a krscsäkov Dobray Jänos polgärtärsunk szällodäja j dobro i fäl. Probajte, sze zagviisate I elött esinält. A värosi hatösäg ältal rendelkezésére bocsätolt teriiletet nagy i koltséggel bekerittette befäsitotta és részben parkirozla Ezzel nemesak kel-lemes üdiilöhelyet .biztositott vendégei-
Jiottében, ebben a mi fajlànk- *ek- ]ia"em jelentékeny _ mértékben , , > . .• , „	' hozzäidrult a väros szepitesehez is,
z tartozó szep leanyban az; ■ , » CSflk köszönet £ elismerés
käksesra stécs vzroka volo na
o
ste-
igi escse i né bili ali szo zacsaszno neszposzobne bili näjdeni pri regru-Iciji morejo na stelingo pridti v opi-iani dnévaj témbole är varaždinsski ijni okrug vecs * nebòde obdr'zävao iknadno rekrutäcijo (pótsorozat). As-intäcija de v M. Sobotskoj varas-oj hi'zi ob Va 8 predpoldne po 11 e d é c s e m rèdi obdr'zäna: I. avgusta za občine: Murska Sobota, ačkovci, Kostanovci, Košarovci, Peč-ovci, Čopinci, Budinci, Hodoš, Matja-svci, Lončarovci, Panovci, Središče, scova, Berkovci, Krplinik, Stanjovci, rdkova. 12. avgusta za.obcsine: Ša-ifci, Moranovci (Neradnovci), Ženavlja, eliki Dolenci, Oornji Petrovci, Adri-iocì, Ratkovci, Križevci. Kančovci, tanjšovci, Mali Dolenci, Markovci, loreča, Dankovci, Kiikeč, Šulinci, [akičan, Markišavci, Vojčjagomila, 'rosenjakovci, Pordašinci, Cikečkavas, .ukačovci, Nemčavci. 13. avgusta za ibcsine ; Bakovci, Mlajtinci, Fokovci, ielo, Ivanovci, Krnci, Dolina, Moščanci,
eröteljesen kibontakozó mtivész-tehetségei köszönthetjük.
— Magyar mükincsek Amerikàban. A
na I san-franciskói Panama Pacific kiällitäsra kiildött s magclntulajdont képezo magyar mükincseket az amerikai kormäny lefoglalta. A zär alä vett idegen javak kezelésével inegbizott kormänybiztos : Miller J, most elrendelte ezen mükincsek vissz.aadäsät. A kiälütäson 630 drb. negyedmillió dollärra becsült mü-tärgy volt. Képek, szobrok, himzések és egyéb mütärgyak, amelyeket most Budapestre küldenek szétosztds vègeti.
—	A Jadranska Banka uj erdekkozossége. A Dunamel-léki kereskedeimi tàrsasàggai fu-zionàlt Jadranska-Banka, amely érdekkozosségben van a Szerbiai Bank R. Tàrsasàggal is, a napok-ban a boszniai piac egyik legte-kintélyesebb kozgazdasàgi intéz-ményével a Szarajevóban székelo Szerbiai Központi Kozgazdasàgi Bankkal is érdekkozosséget létesitett.
—	A strukovei iparosok f. hó 29 én Strukovcin a Sittdr-féle vendéglo kert-helyiségében hangversennyel egybekö-tött tänemulatsägot rendeznek, melyre ezuton hivjäk meg a nagyerdeinü kö-zonséget. Kezdete d. u 3 órakor. Be-lépodij személyjegy 5 din, csalädjegy 10 din. Tiszta jövedelem az ujonnan szervezendö tüzoltö egyesület felszere-
amelyért csak köszönet és elismerés jär ugy a kozség mint a kozonség részérol Dobrainak. ----
—	Az uj osztràk aprópénz hétfon került forgalomba. A pénziigyi kormäny 100, 200, 1000 és Ò000 koronäs dara-bokat veretett. Ez utóbbiak ezüstbö! vannak s feliräsuk 1 Schilling, s märis agiojuk van a forgalomban. PénzUgyi körökben egyébként attól tartanak, hogy ezt az eziist pénzt a kozonség gyüjteni fogja s igy az mihamaräbb eltiinik a forgalomból.
—	Nemesak az öreg Pasics hanem a jóval fiatalabb murska-sobotai diäk mamäk is Bledbe mennek elkisérvén reményteljes csemetéik' t arra a kirän-duläsra, amelyet a gymnasium tanäri kara rendez a didkok részére. Erlesü-lésunk szerint mindazok a mamäk akik szakäcsmiiveszetük remekeivel e kirän-atiläs pénziigyi alapjait me vetették, a tanär urak hivó szavät éppen nem vetették meg s valainennvien nagyban késztìlnek az utra s igy a bledi kirän-duläs igen mulatsägos tärsas utazäsnak igérkezik.
Vendéglo bérbeadàs.|
A gornji-petrovci-i (Péterhegy) äg. h. ev. gyülekezet kozhirré teszi, hogy gyülekezeti vendég-lójét G. Petrovcén, a hozzatartozó gazdasàgi épiilettel, vàgóhiddal, kerttel, szàntófolddel és réttel együtt 1924. junius hó 29 én d. u 2 órakor a vendéglo helyiségé-ben, 1925. januar hó l-tò'l szà-mitva 3 évre nyilvànos àrverésen bérbe adja.
Jàf i-i
«ti
■v«
«J

Trztvo. Kereskedelem.
Blägo — Äru.
Soršinci, Morave', Tešanovci, Mart-	, D .
nei, Puconci, Bokrači, Andrejci, Va-j !esere f°rd.ttat.k. " Rendezoség.
eča, Sebeborci, Domanjšovci. Mladé- ; A megrendszabäiyozott automobil iec ki szkrajsano sziu zbeno vremen | forgalom. Igen helyes és igen diesé-icsé prosziti naj szebov prineszé dii- ! rendo rendeletet adott ki a väros. A
Csesko pivo | dobro pivo I «
Naznànyam
postüvanim kresmärom, ka sztälno dr'zim v pzkiadiscsi prvovrsztno csesko pivo v lagväj
i gla'zäj, csarno i 'zuto. Vszigdàr frisko i po fàl cèni sze dobro oöszlii'zeno dobi pri KEMÉNY MARKO kresniäri v M. SOBOTI, hotel Benko.
100 kg. Pšenica—Buza Din. —300 'Zito—Rozs » —225 Ovesz—Zab * —250 ' • Kukorica	—250
Proszó—Köles > Hajdina	»
Szenó—Széna » Oraj—Bab csres. » zmèsan—vegyes bab Krumpli	>
Len. sz.—Lenmag » Det. sz.—Lóherm. » 1 kg. III. II.
»
T> »
»
» > » » > » »
» » » »
>
I »
> >
i
— 300 —255 . 50-75 -550'" -400 75-100
i
Bikov. Telice Krave Teoci
13
f 11 A
•O O--
Bika ? Üszö STehén Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmòcsaj—Vaj , . Spè—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb.
prima , 14-- 15-16-—r 12- 13-14 — 8-- U-- 12-5 t3u_- 16--22-- 22 50 , » 42-50 , > 40--. » 32-50 . » 1-25

hovnisko poroesilo (csalädi értesito), potrdilo dävesnoga urada kelko por-> placsüje i naj pridejo 'z nyim vsze nilije delanezmo!zne kotrige od 15 lo 60 tet sztari.
—	Nòvi gerent. Nameszto V1 a j Josefa je v Vadarci imenüvani za ge-renta P o t o c s n i k Ivan.
—	Narodna szkupscsina (parlament), kak sze gucsf v vlädni krògaj, bóde razpüscsena, i do volitvi okoli oktobra obdr'zäne.
—	Radics je z dvema poszlancoma
Moszkvo odisao, gde je z kmétskov
internacionälov v sztike sztSpo.
személy autóknak és motorker0kpärok-nak a väros teruletén csak 15 km.-mé-teres, a teh er autóknak pedig csak 5 kilóméteres órànkènti s tbessòggel szabad közlekedniök. Ez az utóbbi rendelkezés nagyon fontos. A teher autók gyors hajtäsa nemesak a järö-kelök testi épségét de a häzakat is nagyban veszélyezteti. A Murska Sobo-täban forgalomban levo teherautók között van egy monstruozus szörnye-teg, egy gummitalpak nélkiili kerekeken gördülö öriäs, amelynek nyomäban ugyancsak remegnek a falak ! Különösen ez a szörnyeteg tartsa be az 5
l v

pazite, da dobite vedno davno preizkušeni »Pravi ; I EANCKOV : kavni pridatek« v zaboj-čkih in ne kako ponaredbo. —
Na novi, rjavo-n odro-beli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«, —
»Pravi :FRANCK: z mlinčkom« zboljšuje in pocenjuje vsako kavo!

t\ < /
-.
Z-hdja v«zäko nedelo. — Napréplacsilo za : I leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din létno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekläme I — mali ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskràt popüszt.
Ròkoplszi, kl sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posflajo :	i	küldendök :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina | M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
M Ä R K I S F. V C I br. 20. posta MIJRSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun broj I2980. :— | —: Postatakarék szämla szäma 12980. :—
Megjelenik minden vasàrnap. Elófizetési àra : 1 évrc 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 8o'Din évente. Hirde-tési àr j_J cm.-ként : szövegközt és nyilttér ) '50, rendes 1—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték, Tobbszórinél engedmény.
Qazdàlkodàs
A köles.
A nàlunk leginkàbb termesztett k0zònséges vagy bugäs köles meleg, szàraz éghajlatot kivàn s ott mindenütt megterem, hol a szölö és tengeri disz-lik. Talaja legyen gazdag eröben lévo kOzép kótóttségtì, vagy jó homok és agyagos homok, kiilönösen pedig jól megterem a friss tflrésekben. Friss tràgyàzàst a köles nem jól értékesiti. Velése, miutàn fagyok irrfnt érzékeny lévén, s tekintettel rövid fejlodési ide-jére (14—18 hét), màjus—junius hó-napokban tttrténik. Kat. holdanként a magsztìkséglet sorba 20—30 liter szórvavetésnél 25—35 liter sziìkséges. Tulsiirii vetéstól tartózkodjunk, mert ez a terméshozam rovàsàra megy. A mag vetése kötöttebb talajban 1 Va cm., laza és homoktalajon	cm., mélységre
tdrténik. Vetömagul csak jól kirostàlt java mag hasznàlandó. Vetésre szànt magot célszerii csäväzni, még pedig a köv. bevàlt mód szerint, nem pedig pOrkfiléssel. Üszög eilen vesziink a patikàban 18 deka angol kénsavat, ezt 18 liter vizbe tesszUk és ebbeo az oldatban a kölest (50 liter magnak elég) äzni hagyjuk 12 óra hosszat (pàrszor felkeverve). Megszäritäs utàn vethetö. Köles lassati fejlödik, miért is a gyomnOvények könnyen elnyomhat-jàk, azért célszerii a vetést, miutàn az mär eléggé megerösödött, megfogasolni. Kiilönösen sziìkséges ez akkor, ha a talaj megkérgesedett. Boronàlàs nem àrt a kölesnek, mert mélyrejàró gyö-kerei vannak. A köles terméshozama kat. holdankint 6—18 hektoliter, szalma termése 5—15 q. A mag hektoliter sulya 6G—74 kg. s 100 kg. mag 60 kg. käsät ad.
Zimszko zelje.
Zimszkoga zelja kapüszto je näj-bógse szaditi, gda je 15—20 cm. veli-koszti doszégnola Är je pa vremen szajenyä !ze tü, szädimo csi je mogòcse po dezd'zevnom v oblàcsnom vrémeni. Csi je dézd'za nè bilò, té meszto, gdé de kapiiszle betvo szajenu, polèmo. Tak pa szàdmo v hladnom vecséri, i tò betvo od betva na 50—70 ein., csi bògsa je zemla, bole na ràzno. Szadi sze v z boticsom narejeno lüknyo, deszta bógse pa csi sze v z lopatov vözdignyene zemlé gràbcsico poszadi, vu stero] sze korenyé lepò razpresztré, vr'ze nunyò ràja zemla, tó sze pa z vodòv polijé, kakedno zapali. Zàdnya forma szajenyä je szploj dobra csi sze kapuszta ne szadi v dezd'zevnom vrémeni. Csi sze szadi po boticsa liiknyi, pazimo natò naj sze nam koren nazàj gori neobrné, zäto je bógse csi te dügi koren, tò je toga ténsi konec, ki sze
nalèci nazàj vugne, z najétom vkraj vcseknemo. Od szajenyä z boticsom, je bógse szajenyé z prsztom, ki je nàimre lèko v ràjoj zernlè, csi 'ze v z lopatov narejene gräbcsice szaditi nescsetno, ka je pa nàbógse. Csi v z prsztom ali z boticsom narejeno lüknyo szadimo, te okóli kupüsztnoga betva zemló i rokóv k betvi poklacsmo, Za pär dni po szajenyé poglednimo kapüszto, i csi bi sze stera nè poprijéla jo taki na-domesztimo z drügov, da naj na gli raszté z ovimi.
MALI OGLÄSZI.
TANULÓ FIU
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és mészà-rosnak azonnal felvétetik C i g ii t h vendégló Beltinci
BENZIN LOKOMOBIL
12 HP. huzatos, jó ällapotban jutà-nyos àrban eladó. Bóvebbet Skrilec lakatosnàl Puconci.
■■»■■iiHiimn
Iprodams
| radi boleznosti prostovoljno: |
Van-e jelentosége az ugarnak homokon ?
Némely vidéken inég ma is ugarnak tartjàk a hoinoki szäntoföldek felét, a màsik felét pedig rozzsal vetik be. De dacàra ezen a talajt kimélo eljàràs-nak. a rozs termése olyan csekély, hogy a 4—5 màzsàt ritkàn haladja meg, a mely pedig az arato, cséplo rész és a vetömag levonàsa utàn annyi bevételt sem .ad, a tnennyi a kiadàsok fedezésé-re elégendo. Ez a vetési rendszer nagyon helytelen annyival is inkàbb, mert az ilyen homok talaj takarmànyt sem te-rem, àllatot sem lehet ennek követke-zetében tarlani, elegendö istälöträgya sem àll rendelkezésre a talaj tnegja-vitàsa céljàból.
i
Sokkalta helyesebben jàr el a ho-moki gazda, ha az ilyen nagymérvu i ugartartàs helyett 3 részre osztvàn szàntófàldjét, kétszer egymàs utàn ro- j zsot termeszt, a màsodik rozs utàn még aug.—szept. hó folyamàn bibor herét vet; ezt a bibor herét harmadik év ta-vaszàn részben lekaszàlja részben alä-szäntja, s ennek kovetkeztében vagy egy rövid tenyészidovel biró takarmàny nOvényt vet utäoa, amino acsalamàdé köles vagy muhar, vagy pedig ennek elhagyäsäval összel ismét rozsot vet és igy härom fordäban kezeli gazdasà-gàt. A tràgyàzott talaj a rozsot egymrfs utàn vetve is hosszu idön keresztiil megbirja, a bibor here pegig légenyt gyüjtö novény lévén, nitrogén dusabbä teszi a talajt, de folytonos termelés közben képzodo sok gyokér kotottebbé teszi a homokot évrol-évre ja vitja a talajt és fokozza a terméseket. Hogy ez lehetséges legyen, az elsö évi rozs alà 2 màzsa kàliszuperfoszfdtot, a màsodik évi rozs alà 150 kg. kàliszuper foszfdtot kell adni kat. holdanként, s az évrol-évre fokozódó nagyobb meny-nyiségben termelt istàló trägyät is egyik vagy mä«ik rozs alà kell kihordani, miàltal a talaj termoképssége folytono-san fokozódik, a gazda jövedelme foly-tonosan emelkedik. E rendszer segélyé-vel mär az elsö évben is megkétszere-zi jOvedelmét, s néhàny év leforgdsa alatt kotottebbé, jobbà, értékesebbé teszi birtokät.
K ODAJI JE : dvä piszdrniskiva sztola v dobrom sztàni. Poglédne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
KMETOVJE szo sze pobojnszkom j vrémeni doszta csemerili ka nyim koszé nevrè'zejo tak kak po briisenyè z prävim „Tirolszkim" kamnom, ki je \ nigdi nè büo zadobiti. Té navóle je pa letosz kmet tüdi reseni, är csi sze escse ^popascsi, pri G o 1 ó b i v Mo- , ràvci dobi prävi „Tirolszki" kamen | na prebéranye i z garancijov po fai cèni. —
radi boleznosti prostovoljno:
™ 2 fini težki kobili ednake barve ■ (Juksi«)
I 2 telici za klanye ali za pleme in I 3 breje svinje, tričetrt leta stare.
Cena po dogovoru. Nasolov pove PREKM. TISKARNA v Murski Soboti.
i
L,
i
J
Elòfizetések és hirdetések „Mörszka Krajinóra" felvétetnek Erdössy Barnabàs papir és jàtékàru ùzletében M. Sobotàban a róm. katholìkus templom meliett.
Pènezi -
I	Dollàr . . . 100 Kor. Budapest
100	Kor. Becs . . 100 Kor. Praga .
1	lira . . . .
Zürichben 100 Din = 7.— sfrk.
6ÓZC5ÉPLÙ6ÉPEK
Mezögazdasägi - gépek, Kerékparok, Varrógépek,
Gummik, Täblaüveg, legjobb kaszäk, tiroli kaszakövek legolcsóbban csakis
Nemecz Janas
vaskereskedonél M. Sobota ! ! kaphatók ! !
Ne čakaj spomladi !
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
„vrt"
DŽAMONJA in DRUGOVl Maribor. Zahtevaj cenike !
Pénz
= D. 79 - i = » 010 = » 01147
= » 2-395 = » 3-54
m
Legujabb Pàrisi ésBécsi kalap modelok, k^lap ujdonsógok nagy vólasztékban ruktàron.
Mindennemü kalapalakitäsok elvà-laltatnak. Gyäszkalapok 24 óràn beliil rendelésre elkésztìlnek. Harisnyàk, bluzok, Noi és gyermek kótények, nói fehérnemtì, függönyök, fàtyolok, piperecikkek legolcsóbb beszerzési forräsa. Nöikalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. KIRALY trgovina M SOBOTA Fó-tér Berger féle häz.
ril II II II II II II II II IIB&I
JegygyilPÜk
■ és bérmàlósi ajàndékok ■■
35 legjutänyosabb àrban kaphatók -	FLISZAR PÄL	5
S óràs és aranyinUvesnél S
2 Pati Ing-a és ébresztò óràk raktàron JJJ
5 Javitàsok	Veszek jjg
<** elfogädtatnak. aranyat, ezüstöt 7
L" Ug;yanott egy jobbhézbót vaiò flu & tanutónak felvétetik.
■Il II II II II II II II II IIKsS
ELADO BIRTOK
hàz, gazdasàgi felszerelés
és szoba be rendezések.
BÀCZ JÀNOS tulajdonàt képezó Lendva utca 19. hsz., ugyancsak Bàcz Jànos tulajdonàt képezó muzgai fóldek és létek, és a Fuisz-féle fóldek. Bóvebb felvilägositäsokkal szolgàlnak KARDOS JÓZSEF
vaskereskedó és SZUK1TS ISTVÀN szabó, M. Sobota
VSZEFELÉ CIGEO
tòje zarezani (falò) i navàdnì pokrivótji, kusz i za zidanye i 'zlebàti cigeo odàva nàjbògse vrszte i nàjfalése :
KRIŽEVSKA INDUSTRISKA D D. (Križevci pri Ljutomer!)
(prvle Slovenska opekarna) poleg 'zelezniske p szt.ije v Križevci Àr szmo ciglence moderno predelali, nam je dàna mogòcsnoszt pontiditi vszigdàr nàjbògse i ndjfalèse blàgo, — Tödi zgotàvlam mlènye nàjvugodnése v našem modemom mlini, rävnofak vsze vrszte 'zaganye dèszk i lät dobro i po fäl cèni. — Zasztòpszlvo : Brata Bimmen trgovina z ràzlicsnim blàgom v Murski Soboti gde sze vsze potrebno pozvé.