PoStnina plačana v gotovini.
MÖRSZK
Céna — Ara 125 Din.
KRAJINA
Vérsztveni, polítiesm i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevci, lg26. január 3.
Broj 1. Szám.
Blá'zeno novo leto,
té glász sze szlisi z-vüszt jezero-jezér lűdi pri presztőpki praga, kí sztojí med nővim i sztárim letom. Tíidí i dnesz csiijemo praviti i tő tem glasznése, kelko je vecs trösta v lüdé k nővomi leti i kelko|te'zkése je bilö prinásanye preminőcsega leta bremeni. Kelko isztine nájdemo v té recsáj 7.a prisesztnoszt, je szkrivna vga-nitev, vendar pa'tröst 'zivé cslo-veka i vsze lüdi, národ, kí je na vekivecsno robsztvo obszojeni.
Blá'zeno növő leto! Ali bődé részan tak blá'zeno, kak szi tő zemelszki vandrar edem drű-gomi fzelé ? Docsákamo sze részan tisztoga blá'zensztva, stero-ga szmo kak do 'zivlénya jus szi pripistivajőcsi lüdjé potrebni i vrédni? Tő osztáne escse i dnesz odpréto pítanye i esi bőde našega vládanya prísesztna vérsztve-na politika tüdi taklmále szkrbí za szvoje prebiválsztvo, te tő 'ze prevecs za'zeljeno i potrebno blá'zensztvo nepride, kak szmo je i v preminőcsem leti né zado-bili. Vőscsenyé toga za'zeljenoga bla'zensztva, tőda nyega nászhaj sze tüdi 4 v prísesztnorn leti ne-docsákattlo.
VosCsenyé bla'zenoga nővo-ga leta Idnoga tomi drűgomi je dnesz i 'Že dúga léta né tiszte míszli, kák je bilö nigda. Dnesz národ nészamo z-návade pové vö té récsí, kak je pa tő részan sablonszko povedao vö pred nis-ternimi Íétrní, pred létmi, gda je escse ined národom zadovolnoszt i isztinszko blá'zensztvo kralüva-lo. Öh lié! Tá denésnya 'zelja je isztinszka, őmorna i od szrdcá pridőcsa. Vszáki cslovek szi po szvoji te'závaj, po vcsenyé té pretecseni pobojnszki lét, za dú'znoszt csűti vőscsiti drügomi brati po Bőgi záto, naj to prí-sesztno nőv>o leto bőde i zanye-ga i za onoga blá'zeno i vu méri zadovolno.
Ali szi inoremo miszliti ka drűgOga pri premislávanyi té isz tine, kak pa rávno i szamo na-tő? Ne. Tá míszel je naturna, i sze vu nyé oszvedocsimo esi szi zmíszlimo na nase preminőcsega leta te'zkőcse i bremena, stere szrno po krívom i po nebriga-noszti naši politikov nosziti mogli. Né szamo ka je 'ze szedem lét tnínolo od vrémena szvetovne krví prelejávanya, pa escse i
dnesz szmo né zadőbili za'zeljenoga mirá, tecsé krv escse i dnesz med nisterni neduzni ná-rodaj, gda pa z szmehom dönok konferirajo od méra, csirávno med trészkanyom te'zki kanőnov, ali tüdi i záto, ár je obremenitev nekrivoga národa temvéksa i na-rásztsajőesa. Kelko szo nain na raszli dr'závni sztroski na bremen nase dácse preminőcsega leta, tő szi moremo priglihati pé neznomi pomenkávanyi, tüdi i na rovás preminőcsega leta, té bo-demo vidli, ka nédemo nikaj na-pré, nego sze v nasem vértüva-nyi preci nazadüvanya ká'ze. Pa je 'zelénye edno i tiszto bilö, lajnszko leto rávnotak kak vezdaj, 'zelo szi je národ inedszebojno: blá'zeno nővo leto. Gde pa je tő blá'zensztvo osztalo, je viditi z dela nasi voditelov ki je uikakso formo ne prišlo v národa haszek,
nameszto blazensztva je sztőpilo nezadovolsztvo, sztaranye pred sztráhom nanikojidénya.
Povszemszega pozábiti, z-szrdcá našega z bríszati prete-csenoga leta nevőle, te'záve je vendar nemogőcse, ali esi nikelko ji násztran püsztíino, v pozáble-noszti tmicsno kámro szhránimo v trősti prisesztnoga mládoga leta lepsoj míszli, te le'zé preno-sziino bremena, kí sze bődo nani na rame nase i tő leto nakládale.
Gda pa v trősti lepse prí-sesztnoszti presztőpimo toga nó-voga leta prag, 'želimo tüdi za nase voditele szvetlo i zdravo pamet za ravnanye nase bodőcs-noszti, da naj od vísesnye Mőcsi zadobijo isztinszko volő do dela za nas obsztoj, da tő nase vőscsenyé bőde isztina i bode tő nővo leto za vesz národ Prek-murszki: bl&'zeno növő leto.
Nas krá* Aleksander I.—kral Vogrszki?
Najprvlé szo prineszle vo-grszkoga jezika suboticske novine »Bácsmegyei Napló« tő csüdo-vitno i szenzacionelno novoszt, ka je na vogrszkom preci velko gíbanye med prőti-Habsburg-sesami, da naj na vogrszki pre-sztol (tron) Karagyorgyevicsov dinasztijo poszadijo, ki kak szrbi-anec najbli'ze sztoji düsevnoj ednákoszti z vőgrami. Katolicsan-szki püspeki i popi szo ednáko navdüseni za tő dinasztijo, ár — praj — vszigdár rájsi vidijo na vogrszkom trőni kralá pravoszlav-szkoga vadlüványa, kak pa gőver-nörja evangelicsanszke vere. (Tá verszka norija vmárja rávnocs vogrszki ország. Red.) Diplomáti v Budapesti szo tő gíbanye kak edno tüdi opazili, píse med drü-gim omenjeni liszt, ali nedela sze
niká za tő gíbanye i né prótí nyerni, tecsé vsze na tihoma.
Vendar je tá novoszt malo vervajőesa, ali esi bi lő dönok sze zgődilo, kak v formi perso-nal unije, je nikaj né zametáva-nya vrédna ideja. Kém véksi tao zemlé je pod edniin ravnitelszt-vom, témbőgse je za vu nyem prebivajőasi národ. Szlobodnése gíbanye, medszebojna kilpcsija, odpádanye pőtni lísztov, szo vsze národna potréba, ki szamo zadovolsesino goji i né vecsne nezadovolscsine bolezni. Za vo-grszke mensime je pa naravnószt oszlobodjénye tá ideja i je vees kak verjétno, ka je tá míszeo z sztráni nasi vogrszki mensin prinesene na szvetlo, ka je pa vei-ka fantazija. _
Je vsze mogőcse?!
M. Szobotskomi nővomi gerent-sztvi i gerentszkomi predsztojnistvi sze nikáki z kváraradüvanyom pó-szmehávajo, ka je pa nika drűgoga né, kak žalosti szkúz zakrívanye. Né sze trbé poszmehávati, ár esi nameszto lüdi z komene döbe (vsze postenyé tem preszvetsenim) pridejo agilni i delavni, je tó né v haszek té poedini szlü'zbenikov, nego v napre-düvanye szame obcsine, ki isztinszko delavne lüdi !ze dávno-dávno potre-büje. Szamo naj sze ne prezavüpajo, moremo povdárjati escse ednók, ka sze niicajo delavne mocsí, napre je hváliti nescsemo, né ka bi bili med-nyimi mogőcse táksi, ki bi rűsili tiszto ka nisterni zidati scséjo.
Kotrige za Kniétsko drűstvo tesko idejo vküper, tőda nisterne obcsine szo sze isztina pošteno vöpo-kázale i zavzéle za szvoj sztan, sz3-mr» vprsina eersp i nri Hí»n<isnyi t«R-ki cajtaj nescsejo zarazmeti, ka gde szi naj vrásztvo iscsejo za szvoje pecslíve rane. Ali sze escse i drteáz ne zdrami z-szna trpécsi národ? Ali nevé ka nyerni je za csinití ? Mogőcse sze léko trőstamo ka b'ő'ie mane bodo z-nicsesza kapale na nász ? Li sze trbé trőstati, mogőcse bőde 'zétva brez szejanya '. . .
Ludje varujte sze pametne in resznicsne kritike, ár esi povédano isztino rávnocs dokázati znáte, bőde-te strofani. Tak predpistij^ növi zá-kon za stamp: „Pové isztino, gláva sze ti sztere*
*
Mosszu! miatt nem lesz
háború.
A kormány és a vezérkar tagjai együtes értekezleteket tartottak, amelyben a moss7uli-kérdéssel Ifcfoglalkoztak. Az ülésen a minisztertanács iagjai le-savazták a ve/érkart, amiből arra következtetnek, hogy Törökország nem gondol fegyveres ellenállásra, hanem
a békés elintézésre tesz ujabb kísérleteket.
Kemal pasa kijelentette, hogy a mosszuli kérdés j még nemzetközi üggyé fog kifejlődni és ekkor kide riil, hogy Törökország oldalán van az igazság.
Agrárni interessenti szo prvi pri küpcsiji tiszte grofovszke zemlé, stero zdaj v zacsasznoj árendi májo. Persze ka senkávana zemla nebőde, trbelo jo bőde plácsati po rédríoj céni. Kak szmo pa zdaj zvedli, szo nisterne te interessente klerikálszki agenti gori zmésali i té ^zemle 'zelne szirmáke napelali, naj 'ze küplejio zemlő zvr'zejo. Tak szo rsze i tüdi dáli zapelati. Ka pa szi miszlijo té lüdje natő, ka mogőcse oni záto gu-csijo kaj táksega, ár bi oni számi radi do té zemlé prišli, ali pa záto naj sze patronát za cérkev duže za-gvüsa z obsztojom céle grofovszke zemlé? Pazite i :dáno priliko nezá-müdte, ár esi sze bodete od küpü-vala násztran dr'zali, do pravli ka néga küpoválcov i osztáne zemla, kak je bila, v szküpini ednoga csloveka.
Újévi beköszöntő.
.Irta: PREK MÓRIC.
„Békeség legyen e háznak"! Az Ur Jézus azt rendelé tanítványainak:, hogy ha be mennek valakinek a hajlékába, az abban lakozókat ezen szavakkal üdvözöljék. Az emberiség nrost egy uj esztendőnek a küszöbén lép át, illik tehát, hogy ez-en alkalommal ajkáról szives üdvözlet hangozzék el. Igaz ugyan, hogy nem- tud-juk mit hoz a jövendő; de mégis üdvözöljük az ismeretlent mondván: „Béke legyen az uj esztendőben!" "
Á. nagy. sokáig tartott világégés utáji vajon mi lehet az emberiség forróbb kívánsága, mint az'/ hogy egyszer végre valóban béke legyen ?
. A világ folyásának természetes rendje szerint ugy szokott lenni. hogy a borzalmak után a megkönnyebbülés, a szomorúság után öröm, a boru után derű szökött következni.
Miért nincs ez most is ugy? Azért, mert az emberek között nincs meg a kölcsönös szeretet, az egymás megbecsülése; de főleg, nincs meg az igazságosság.
És amint igy van ez az egyes emberek között, ugyanaz a helyzet a nemzetek között iš.
Ámde az ilyen rend nem lehet örök életű. Az erösebb ugyan ideig óráig elnyomhatja a gyengébbet, de örökre meg nem semmisítheti, mert erről rendelkezik a Gondviselés.
Nem szabad tehát a nagy nak, a hatalmasnak elbizakodnia; de viszont a gyenge se csüggedjen el. A haladás útját sem gazdasági, sem kulturális téren senki el nem zárhatja. Le kell hu laniok azon sorompóknak, melyek a né-
„V/*; • v
Irta : V. A.
(Folytatás.)
y„ Az öreg a haragtól és. szégyentől nem birt szóhoz jutni, csak fuWok-lott. Elvörösödött arca, a dulakodás közbea rendetlenségbe jött ruhája, letépett nyakkendője, mind azt láttszot mutatni, hogy egy részeg emberrel van dolguk.	'
— Mivel szolgálhatok? — ismétlő kérdését még fagyosabban, még kevélyebben Kövi Vilmős ur, a tántorgó öregen végig nézve. ;V Az jól érti e pillantást s a fájda-. lom és a düh ujult erővel rohanják . meg szivét. Mindaz, a mit ez émbe-' rektöl szenvedett, fölelevenül emléke-zetében. Eszébe jut az a nap, mikor , atyja sirva jött ki a házból, melyet'el-íicitáltak tőle. A folyosón még ott áll az ódon lábas óra, nagy cifra rezes mutató lapjával s csodálatos tölgyfa-faragásaival.
Az is lopott jószág. Minden lopott, még a név is, melyet az emberek viselnek.
Kik, mik voltak ez emberek, mielőtt ide kerültk ? Mielőtt a Konyáry-ék kegyélemkenyérén meghíztak ? v , És most őt merik megsérteni, öt, e kastély törvényes urát! Megsérteii akkor, mikor épen el akar felejteni minden régi bántalmat es békejobbot kínál 1
- Ha megfojtanám, ha agyonütném, ha leszámolnék végre e vipera-fajzattal ? — villan át o Konyáry István lázas agyán.
Érzi, hogy valami rettenetes végzet hajtja őt az örvény felé. Szeinei szikráznak, idegei meg-megrándulnak. Egész testében, körme hegyéig érzi azt a rángatózást. A düh fölkavarja agyát s elhomályosul előtte az egész világ.
De még ludja, hagy hol van, .mit csinál? Meglehet, a jövő percben már nem fogja tudni- El! el innen hamar 1 Eldobja kezéből a botot s megfordul, hogy távozzék.
— Ne adja isten, hogy még egyszer találkozzunk 1 — hörgi a mint kimegy, s többet nem szól a bámuló házi úrhoz.
Már lement a terasz lépcsőin, mikor gúnyos revetést hall háttá mögött. Fölemelt ököllel visszafordul s vérben uszó szemei a gunyolóddt keresik.
Fentről látják, a mint tántorgó lábakkal rálép a lépcsőre, aztán leroskad, fejét az élesen kiálló márványba vágja s a vér végig patakzik a lépcsőkön.
Mozdulatlan teste emeltek föl. Nem tudják, hogy él-e vagy meghalt?
Sajó Bandi meg a többi cimbora viszszamehetett az agaraival. A mulatságból semmi sem lesz. Konyáry István már csak haldokló beteg, a kinek fél lába a koporsóban van. Az önkénytelen érvágás megmentette ugyan a gutaütéstől, de a seb fején nagyon veszedelmes; kevés reménye van az orvosnak, hogy kilábaljon. Öreg embernél bajos állapot az. Az orvos nem akarja ámitani Konyáry Pistát. Ha volna még valami elintézni való, jó lesz sietni vele.
Az öreg maga is sejti, hogy jó lesz sietni. Nagyon komoly dolgokat forgathat fejében, mert nem szól egy szót sem, csak elmélyedve, töprengve ül rfrák hosszáig ágyában. Az erek vastagon kidüllednek homlokán s néha veritékcseppek gyöngyöznek alá beesett arcán.
Sokáig küzködhetik valami kinos gondolattal. Tintát, papirost kér, irni akar. Talán a végrendeletét.
—	Oh édes apám, ne tegye azt! — eseng a fiu.
Az öreg szem i ijedtén merednek reá:
—	Mit tudod te, hogy mit akarok én tenni?
S mélyen elpirult arcát a fal felé fordítja,
Aztán három napig nem szól többé tintáról, papirosról. Hanem az a gondolat, melylyel küzködőtt, nem hagyja el, az folyvást íejiben kisiért s egyre sugdossa: »Meghalsz. Mi hasznod a büszkeségből ? Por lesz belőled férgek eledele, igy is, ugy is egyformán. «
peket megokolatlanul etválasztják egymástól.
Avagy helyes az, hogy az ekénkvasát nem ott vehetjük ahol jobbat kapunk ; — hogy testi ruházatunkat nem onnét szerezhetjük meg ahol olcsóbb, — hogy a mindennapi kenyerünket nem onna:; vehetjük ahol jobb, hogy az egybe tartozó családok lagjai ugy elvannak választva egymástól, mintha nem is a szeretet kapcsolná össze őket, hanem egymásnak legnagyobb ellenségei lennének. A nemzetek pedig egyik kézben gyilokkal, a másikban töltött fegyverrel állanak egymással szemben, a háborúk vigan folynak s uj háborúk készülnek.
A helyzet tehát nagyon is zűrzavaros.. El kell következnie egy uj megértésnek, egy uj szeretetnek kell át fognia a népeket hogy az uj alakulásban igazán
helyet kapjon a r,zent béke.
Nincs talán a világon ember kinek ne volna az a kívánsága, hogy békében élhessen. Hiszen egyik ember a másikra van utalva minden tekintetben, szükség van egymás támogatására, de ha béke nincs, akkor persze mindez elérhetetlen óhaj, hiu ábránd.
Ha mindenki a maga hasznát nézi, a saját érdekeit védi mással pedig nem törődik, másokkal szemben semmi köteleséget nem ismer, akkor ott az igazságosság megszűnt, ahol pedig igazságosság nincsen, ott nincsen béke.
Ezért óhajttuk tehát a népek, a nemzetek egyertértését és ezért üdvözöljük az uj évet, vagy talán az uj korszakot igy:
„Békeség legyen az uj esztendőben !"
70 éves az Ascher B. és fia cég.
A ránk köszöntött uj esztendő ritka szép iubilálási évet jelent a vidékünkön s az országban szerte jó! ismert és becsült Ascher B és fia cégnek. A cégét 1855 évben alapította Ascher Bernát. Évtizedes hosszú és küzdelmes munkával vetette meg a cég alapját, mely munkáját kereskedelmi ismeretéről és nemes lelkéről messze földön hires fia Árvái Henrik tetőzött be, ki az üzletet nagy tudással és szorgalommal fejlesztette s mai nívójára emelte. A régi békeévek szolid kereskedőinek mintaképe volt a cég ki váló tulajdonosa. A cég b csületes szolid munkájával nemcsak az üzleti világban, hatóságok előtt s/órzett magának becsületes nevet, de a cég kezét ott láttuk e vidék minden jótékony és közhasznú iutézményének létesítésében és támogatásában. A konjunkturális idők, mikor a kapzsi emberek nagy ré^ze a háború előnyeit is saját zsebére használta ki, a céget nem zavar-
ták becsületes munkájában, a könnyű kereseti lehetőségek nem szédítették meg a céget, mely akkor is, a maga becsületes utján haladt tovább, s nem vezette más cél, minthogy becsületes megbízható kereskedője maradjon a vidéknek. Ez a kereskedői tisztesség, s az üzleti életben szükséges becsületes szellem vezeti ma is a cég tulajdonosát, s munkatársait, s ennek a becsületes szellemnek és tiszteséges munkának eredménye, hogy a cég 70 év óia bec-úiletben fennálló 70 év nagy idő egy kereskndelmi üzlet életében s különösen tiszteletet és becsülést érdemel ez a cég, mely becsületes konzervativizmusával a mai és elmúlt nehéz időkben ugyanazon szolid üzleti elvektől vezetve vezeti a vidék legnagyobb üzletét s minden törekvése ~>da-irányul, hogy kiterjedt nagy számú vevői megelégedését kiérdemelje s azt a hoszu évtizedes bizalmat továbbra is biztosítsa magának, melyet munká-
jával hosszú évtizedek óta megszereznie sikerütt. Örömmel üdvözöljük vidékünk ezen szerte ismert és becsült cégét a szép jubileum alkalmából.
Glászi—HireK.
—	Zemlotrősz. Na dén növoga leta januára 1-ga vecsér ob 19 \öri i 6 minutaj sze je zemla pét szekurd trpé-cse trőszila. Cs'oveki v szredini ?íme neverjétno dugoványe je potrdilo gi banye lampasa.
-	Z Püconszke gmáne. Létna sta tisztika rodjenyá i mrtelnoszti v Pü-conszkoj fari ká'ze, ka sze je lűdi vecs narödilo v preminöcsem leti kak pa vmrlö. Narödilo sze ji je 87, vmrló pa 79 lűdi, tak je rodjenyá 8 vecs bilő.
-	Növi okro'zni vracsitel Dr. Ko-motar Ciril, bivsi assistent ljubljansz-koga dr'závnoga spitála íno keszné medecinszke fakultete kr. univerze v Zagrebi sze je naszelo, kak okro>'zni vracsitel, v Krfzavce (v Prekmurji) Betez'nike szprejíma vszáki dén rédno i v vszákom csaszi, zvün med 12 i 16 vöre sze vecskrát na tjeden v Q. Pet-rövci, v Sálovci ali v Föko\ci müdi, gde trahomo vrácsi.
—	Predanovci. Vsem udeležencem predstave dne 26. decembra 1925>. v Predanovcih se izreke tém potom hvala. Qlede druge igre, katera bi se morala vrŽiti ob 7 uri zvečer v gostilni gosp. Vlaj a, — a je izostala — naj slavno občinstvo, oziroma vsi tisti, ki so radi igre prišli v Predanovce, igralcem oprostijo ker ni po njih krivdi, ampak po krivdi druge osebe izostala. Odbor.
T. előfizetőinkhez!
Lapunk a mai számmal az ötödik évfolyámbx lép, Előfizetőink közt ki ne tapasztalhatná azt, hogy lapunk tisztán Prekmurjei céh szolgál s hogy egyedüli hal-idó és független Prekrmur-jei lap, mely minden irányból jövő igazságtalansággal szembe mer szállani és tőle telhetőleg mondja meg az igazságot ott hol kell és annak kinek kell, Hogy lapunk más, párttól támogatott lapnál jóval drágább, az nem a mi hibánk. Kevés példány drágítja a lapot, semmi párttól pedig támogatást nem vár. Egyedüli lehetőség csak az, ha minden előfizető oda hat, hogy
Tekintetes Konyáry
ur.
még egy vagy két uj előfizetőt szerezzen az újévre. Ha ezt mindén előfizetőnk kötelességévé teszi, mert hisz alkalom elég nyillik, akkor nemcsak, hogy több pé'.d.íny megjelentésével a lapot olcsóbban tudjuk adni, hanem munkatársakat és tudósítókat is tudunk •némileg honorálni, ami majdan a lap irodalmi részére is kihatással lesz. Erre kérjük hát t. előfizetőinket és lapunk barátjait, kik lapunk irányát megértik és anyanyelvünk szentséget sérthetet lennek gondolják. A szent cél érdekében ne csak egytől várjunk anyagi áldozatot, mert többen kevés áldozattal ezt a szolgálatot előbbre segíthetik.
„Muravidék" kiadója.
Lapunk t. olvasóinak, előfizetőinek és barátainak boldog újévet kiván — A szerkesztőség és Kiadóhivatal.
1 — Árvízkárosultak segélyként egész Maribor kerületére 700 ezer dinárt kaptak. Mily kicsi ez az összeg s mily nagy a kár!
—	Amnesztiát kapnak az elitélt újságírók. A jugoszláv ujságiró egyesület elnöksége nevében Kovacsics Krecsi-mir elnök és Vilovics Qyuró főtitkár szombaton fölkeresték Gyurics Markó igazságügyminisztert és kérték tőle, hogy részesítsék amnesztiában azokat az újságírókat, a kiket politikai, vagy sajtóügyekben Ítélték el. Az igazságügyminiszter szívélyesen fogadta az újságírók küldöttségét és hosszú ideig beszélgetett velük. A miniszter megígérte, hogy az amnesztiában részesülök kategóriába lehetőség szerint besorozza az elitélt újságírókat is.
—	Tüz. Dec. 21-én este 7 óra tájban gyújtogatás által leéget Mlajtincén Temlin Ivan és István szalmakazčilja. A kár egyenként 1500 Din. Dicséretet érdemel a lukacsevcei tűzoltóság, mely öt perc alatt termett a tüz színhelyén, maga hordta a vizet is s így neki köszönhető, hogy a tüz a tovább terjedését megakadályozta.
—	Gimnázium M. Sobotában egy miniszteri rendelettel alsóbb osztályúvá volt degredálva. Mosi a közoktatási minister értesítette a gimnázium vezetőségét, hogy a gimnázium 6. osztálya újból megnyílt s a szükséges tanerőről gondoskodva lett.
—	Hímen Skalics Dezső morávci ev. kántortanító dec. 17.-én eljegyezte Mőrec István tesanovci jómódú gazda Sári leányát Sok szerencsét !
—	Munkások gabonája, mely a? árvizek miatt vesztegelt, fekbér alá vétetett. Munkavezetők Radics képviselőkhöz fordultak segítségért a fekbér elengedése végett, kiknek közbenjárására ez a fekbér el is engedtetett.
—	Gazdasági egyesület M. Szobotai fókjának választmányi gyűlése 3 án d. e. 11 órakor tartattik meg a Benkó-fele vendéglőben. — E helyen is felkéretnek gazdáink, hogy az egyesület tagjai sorába minnél számosabban jelentkezzenek, mert a kilátásban lévő önálló gazdasági egyesületet csak ugy tudjuk majd nyélbe ütni, ha sok ksz a tagja.
ODDA SZE KRCSMA
za drüge zaposzlenoszti volo z krcsmenim inventálom, i z dvajszeti plűgov zem é (2 logá, 4 trávníkov, 13 orátje i fundus) poszebi ali navküper. Tüdi sze óddá edem mlaiilni masin MÁV. 5 HP na krugle v MARKIŠAVCI pri:
KÜHÁB STEVANI
tulajdonát képező jó forgalmú vendéglő és husz hold bÍPtok szabadkézből külön vagy együttesen rögtön eladó. Ugyanitt egy fiatal MÁV 5 HP. golyóscsapágyas cséplőkészlet.
Veselja vse kipé, bolezni pa bežč Ker stopil je na plan Zdravilni
Edina prava izdelovalnica: Rastlinska destilacija
E. JERAS in drug
Ljubljana-Moste.
Két helyiség
kiadó, megfel cipész és szabó műhelynek, esetleg más műhelynek is. Megtudható SAMU HAHN kereskedésében Moščanci.
Egy jobb házból való
LEÁNY
felvétetik PREKMURSKA TIS-KARNÁBAN.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mnnlif NA Y KAVARNA IllUllllL KÁVÉHÁZ
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . .
Pénz
= D.
66-0.078 800 1-66 2 26
Zürichben 100 Din = 9.17 sfrk
Naznanilo.
Z-postüvanyom naznányam, p. obcsinsztvi, ka szem vörarszko delavnico z 1. decembrom 1925 — v dvoriscsi g. Cipot trgovca z plátnom — znovics zacsno. Sztenszke, 'zépne, kak tüdi büdilne vöre sztálno v szkla-discsi. Cíl mi je, da z fái cénami i z vugodnim obszlü'závanyom p. ob- ; csinsztva podpéranye pridobim. Rázne popravila pievzemem.
P. obcsin'sztva podpéranye pro-szim z postüvanyom:
vörar
Pável Fiiszar
órás
/V\. SOBOTA Aleksandrova v.
értesiti a n. é. közönséget, hogy órásmühelyét dec. 1.-vel, a Cipot rőfösáru kereskedés udvarában újból megnyitotta. Órák javítását vállalja; fali-, zseb- és ébresztő órák állandóan raktáron. A cél az, hogy szolid árakkal és pontos kiszolgá!áss?l a n. é. közönség szives pártfogását kiérdemelje,
Stevan k-Stevani!
Stevan: János zíma sze pri-bli'záva, kak kaj sztojíte i oblékov?
János: Eh Stevan ka szí e>cse od zíme premislávate, vem je tó esce dalecs, mámo szi csasz za obléko priszkrbeti.
Stevan: Ali nevéte Vi János, ka je zdaj tiszti cajt, gda szi vsze nakupiti moremo ka nam na zimo trbé, ár je zda falése?
János: Na, na tak je, ali gde szi pa te naj kűpimo?
Stevan: Ejnye pa te escse tó tüdi pitali ? Vem pa moreta znati ka Stevan k-Stevani, nasi pa k nasím morejo idti küpövat. Jesz szam zadovolen z nasim Májerom, pa bodem zdaj pá tá só, tó te szolidna firma pa je dönok nas cslovek.
János: Ja Stevan esi je za vász dober, te je za nász tüdi m'sz Hm, szamo kak je nyegov adress?
Stevan : Tó je szabolija i tr'zovina z gotovo obléko, sto-fami i cájgom: MÁJER STEVAN v M. Soboti Radgonszka cesHa. Tü dobite po fái céní dobro i trplívo blágo.
János: Hvála Stevan za tanács. Zbógom!
k'No
v Murski Soboti.
V NEDELJO 3. Januára popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Umipuci narodi
Monumentálna drama u 2 djela. Dio I.: Domovina u pogibelji.
Drama u 7 činova.
U glavni ulozi: \
Helena Makovska, Aud Egede Nissen, Fritz Kortner, Paul Wegener, Luigi Serventi i Paul Richter.
VSTOPNINA: Gornje lože V. Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
III

LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ota alatt elkészülnek Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din -tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, míndenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki' árak I szolgólásl
Srečno novo leto
želimo vsem svojim prijateljem in znancem
I EU6EN in ARNOLD HEITT7ER
trgovca stavbenim in kurilnim matrialom.
■ ■
Uzlpti értesítés.
Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy hosszabb idejű Grác-ban szerzett tanulmányaim után TE-SANOVCÉN telepedtem le s nyitottam
CIPÉSZ MŰHELYT
hol is a legkényesebb igényeknek megfelelően olcsón vállalok ugy női mint férfi cipők készítését, különböző orthopediai (fájós és deformált lábakra) lábbeliket, legpontosabb mérték után ugy műhelyemben, mint kívánságra a rendelő otthonán. Javításokat olcsón vállalok. Miután a n. e. közönség szives pártfogását kérem, pontos és szolid kiszolgálásról előre is biztositom, s kiván-nok boldog újévet.
Tesanovci, 1925. december 29 Teljes tisztelettel:
Bohár József
cipész mester.
Szrecsno i blá'zeno nővo leto 'zeléjo:
Boldog újévet kívánnak vevőiknek, barátaiknak és ismerőseiknek:
Kühár István krcsmar — vendéglős Markišavci.	A. Hirschl trg. gotove obleke — készruha kereskedés M. Sobota	Heklits István trg. z 'zelezom — vaskereskedő M. Sobota	Nemec János trg. z 'zelezom — vaskereskedő M. Sobota
Kühár János krcsmár — vendéglős Püconci.	Stern Arnold trg. z mešanim blagom — vegyeskereskedő Puconci	Kukel Károly krojacs — szabó M. Sobota	Čeh in Gáspár trg. mesanoga blaga, skladiscse „Salonita", cement, vapno, deszk i velika trafika M. Sobota
Vezér József krcsmár — vendéglős Martjanci.	Rituper Alajos sloszat — lakatos M. Sobota	Ursulesku Peter brivec — borbély M. Sobota	Export 'živine i mesza na debelo Benko József marhaszállitó és husnagyipari cég Murska Sobota Ligeti Antal vörar — órás M. Sobota Kavarna pri „Kroni" Korona kávéház
Zelko József natakar — főpincér Benkonál Murska Sobota	Prekmurska tiskarna	Velika Kavarna Nagy Kávéház	
. J«n.. '.....í ' Fii szár József isztotar -- asztalos Murska Sobota.	Brata Šiftar & Hahn trg. m nufakture na debelo M Sobota	Kavarna „Royal" Čakovec	
Nád a i József veletrg. z vinom = bornagykereskedő Murska Sobota.	Tur k József krcsmar — vendeglős M. Sobota	Ascher B. in Sin veletrgovina M. Sobota	Horváth TTÍátyás krcsmár — vendéglős Dolnja Lendava v
Skraban János trg z mešanim blagom Puconci	lieimer Samuel trg. mesanoua blaga vegyesk, M. Sobota Jónás János trg. manufakt — divatárukeresk. M Sobota _k—----- Erdősy Barnabaš trgovina z papirjem in igračami v Murski Soboli št. 180 prej vodja tiskarne BALKÁNYI ja poleg poste in rim. cerkvi	Bác Ludvik hotelir — szállodás M. Sobota	Kino Dittrich
Szocsics Ludvik krcsmar — vendéglős Černelavci		Cipott József trg. manufakture — divatkeresk. M. Sobota	Kohn Samu trg. cementa, vapna in deszk szkladiscse „Eternita" M. Sobota
Šiftar Lajos mlinar — molnár M. Sobota		Cvetics János trg. manufakture — divatáruker. M. Sobota	Benkics János krcsmár — vendéglős M. Sobota
GAZDÁLKODÁS ' v A tömörítő gép alkalmazása homok talajokon. "^V - (Levél egy gazdától.) T-v- Egy 200 holdas birtokom van, a mely jóformán teljesen futóhomok, s csak a muJt évben kezdtem meg az ujabb mezőgazdasági elvek szerint megjavítani. Mindenféle zöldtrágyákat használok ott, a melyek eredményéről lesz alkalmam majd más alkalommal beszámolni, most csupán a tömörítő gép hatására akarom ráterelni gazdatársaim figyelmét.	A mint közismert dolog, a tömörítő 10-17 egymás mellé sorakozott, s egy közös tengelyre szerelt élben végződő kerekekből áll, a mely kerekek egymástól 4 ujjnyira vannak. E géppel ha végig megyünk a felszántott homokon, annak felületét bár lazán hagyva de 3-4 ujnyira a föld felszíne alatt annyira megtőmöriti, hogy a homokba többé be nem süppedünkv A tömörítő gép munkája feltűnő ; csak fél akkora termés ígérkezik azon területen a mely tömörítve nem lett, szemben azzal a mely tömörítve lett. Különösen feltűnő hatása van a rozsnál, mely tudvalevőleg ülepedett talajt kiván, nem kell tehát a talaj ülepedésére hetekig várakozni, hanem ha a szántás után tömörítő gép	jár, azután pedig borona azonnal be is vethetjük E tömörítő azonban ugy látszik nemcsak azért kedvező hatású, mert utána a rozs .vagy más mag ülepedett talajba kerül, hanem kedvező hatása van a homok talajakon különösen azért, mert a talaj víztartó képességét rendkívül fokozza ; a homok nem szárad ugy ki mintha tömörítő és boronával nem járattuk volna meg, s így az ilyen talaj a növény bővebben látja el még szárazság idejében is vízzel. A talaj nagyobb víztartalmának ismét az az előnye, hogy az alkalmazott műtrágyákat sokkal jobban oldja fel mint a száraz talaj, a növények tehát kizárólagos műtrágyázás esetén is bővebben táplálkozhatnak, gyorsabban fejlődnek, s nagyobb szemter-	mést hoznak. — Én a mult évben mindenütt káliszuperfoszfátozot és tömöritett talajba vetettem rozsot, csu pán egy holdnyi területet hagytam műtrágya nélkül és tömörítő nélkül, s a külömbség a tömörítés és káliszuperfoszfát javára olyan nagy, hogy a közelgő vetési idényre minden gazdatársamnak a legmelegebben ajánlhatom, hogy szerezzen be tömörítő gépet, alkalmazza azt mindenüti, azora talajait pedig a melyek istálló trágyával régebben lettek ellátva, lássa el ká]i-szuperfoszfáttal is, 2 q át alkalmazva kat. holdanként. ( í FIZESSEN ELŐ „Mőrszka Krajiná"-ra!