Vérsztveni, politiessii i kuiíupsii tjédralk* Lét. IV. Évf. AVIDEK Gazdasági, politikai éa .kulturális hetilap. Márkisevei, I925. május 3. Ka je cíl? Kak nam je vszem dobro znáno, nisterne partáje vesz mőcs natö napnejo, nemilüvajőcs ni-kakse szredsztva, brez szramöte vszáki lazi, naj lüdí pridobijo za szvojo idejo, za doszégnyenoszt szvoji szebicsni cílov. Né nam trbé praviti, ka sze vmešavajo v té politike zamázanoszt né ednők tákse oszebe, ki né szamo, da sze szpozábijo szvojega pozványa, szlű'zbe neodvisznoszti. kí je vecs kak skodüvajőcse na karakter csészti, nyi oglédi tó pozványe szpunyávajőcse oszobe. Cil pa poözvéti skér, i v tom námeni delajo vnapré, dosztakrát na haszek poedini pridobleni, dönok pa na skodo oni drűgi i indirekt-no szarni szebi, vendar pa za vugodnoszt „szvéte" sztrankarije. Mí szmo v prvoj vrszti po-lodelpi. Kak nam dobro ide, tő szarni známo, odtoga nam gúcsati je nepotrébno. Vu nasem szlabom sztáni pa ka bi nam tiszti biií na pomőcs, kí nász rávno szamí nájbole.fe'zijo je rávno tak ne-mogőcs, kak pa tő, kabi tiszta szekera z-vrácsila csloveka téio stera je nanyé rano naredila. Tá szekera szí száma szebi postenesi stüo naprávi, kak szam kmet — i né te'zitelje — szam zaszébe bőgso bódőcsnoszt. Csi pa de kmet po té te'zitelov szledáj odo i je bőgao, nezpoznavsi nyí li-szícsko jálnoszt, té kmet rávno tak obhodi, kak tiszta szekera, stera száma szebi kijány dela, steri potem nyő po cseli mláti. Mi vervati szamo tisztomi moremo, ki je z célim djányom, % téiom i z dűsov prijáfei za kmétszkoga sztáua lepšo i bogso prisesztnoszt, vendár nam pa neszmé] o : bidíi zadosztne szamo inaszne; recsí za kmeta med kmeti, ár kmeta mála dácsa ;e né harmunielna z ovi velko piácso 'zelényom, stero pa kak eden tak drügi obá prevecs na szrdcí noszita. : Cíl tega maszleküvanya je pa tüdi nikaj drűeo, né szamo drzávna politika. Vszáka poiiticsna grupa je né szamo na drzávno pvnanya-mőcs 'zelna, nego nyé trbé tüdi récsi mőcs v príseszt-noj okrő'znoj szkupscsini, gde Büvoj nágib nyim za partáje prištele i za nyé haszek gori po-íücati prevecs gori le'zí. Po ok-[o'znom ravnanyi do imenüvani, Broj 17. Szám. toda odebérani csesznícke i csi med partájarni edna ali drűga ne-bode rnéla prijátelov med kotri-gámi szkupscsine, té vázsne récsi nebőde méla pri odebéranyi cse-szníkov, vncsitelov itd.,' ka pa bode zanyé partájo veliki vdárec. Tő je cíl té agitátorov, kí szvoj sztális, na skodo kmétszkoga sztána, tak scséjo v lepso prisesztnoszt szpraviti. Okro'zna obiászt, szkupscsina, (vármegyei hatóság, parlament, bizottsági tagok gyűlése) js pa za nász Prékmurce nikaj vá'znoga, záto sze zapelati nedajmo. Nigda szmo tüdi meli tő priliko z szorii-bathelyszkim okro'zjom, ali tisz-toga vrtnen a je tiszti parlament né tálísi büo, né z tisztim sürsim delokrogom kak je dáni dnésnyoj prísesztnoj tnariborszkoj, gde, csi mo sze za nameszti lüdjé'csűtili, té odeberémo ria peíáj lüdí, ki do nas sztális tak premerjávali, kak nam nase prékmurszke te'záve zelejo tő, né pa kak bi tő „fő-birőv" í nisterni drűgi 'ze v ?zepi z gotovim piszmom gnali lüdí tá za nyé partáje haszek, Té i szrézki parlament, tüdi né ménse vrédnoszti do pa obcsin-szke volítvi, bőde vékse vrédnoszti, kak pa szam orszacski parlament, ár sze nasa voszkésa, dornácsa vá'zna dela bődo tü szkoncsávala, i csi sze pri tom zapelati dámo od omenyeni par-tájszki agitátorov, kí nase delo za bőgso prisesztnoszt tak scséjo zmešati, da té v kálnoj vodé leže ríbijo léko, té szmo za éden dúgi csasz pá zgübleni, za pri-dőcse prékmurszke íe'zkőcse, sterim do sze té pá kvararadüva-jőcsi nakuszti sztnehali, sze tő'ziti nemremo nikorni, oni szo pa doszégnoli — na naso skodo — szvoje, ka nyim je büo cíl. zhafó léghajót vásárol A jugosláv hadsereg főparancsnoksága elhatározta, hogy a kormány elhatározásával már a legközelebbi időben kormányozható léghajókat rendel. A jugoszláv kormány a jóvátételi számla terhére két Zeppelin-léghajót akar rendelni a friedrichshafeni Zeppelin-gyártól. A jugoszláv külügyminisztérium állítólag már el is küldte erre vonatkozó kérelmét a szövetségközi bizottságnak. A hirt egyelőre fenntartással keli fogadni, mert illetékes helyen eddig még nem erősítették meg. in Politikai körökben már régebben beszélnek arról, hogy a külügyminiszteri tárcát ideiglenesen gróf Teleki Pál volt miniszterelnökkel fogják betölteni Ez a terv mindjobban közeledik a megvalósuláshoz, mert Walkó Lajos kereskedelmi miniszter aki jelenleg a külügyi tárca tárca ügyeit is intézi—szükségét érzi annak, hogy kizárólag a ke-reskedelíRiügyi tárca dolgaival oglalkoz-zék, annál is inkább, mert éppen most A kisanfant-konferencia végleges és megmásíthatatlan dátuma. Hivatalosan közlik, hogy most már véglegesen és megmásithalatlanul megállapították a kisantant-konferenciá-nak időpontját. Eszerint a kisantant külügyminisztereinek konferenciája május 9-én ül össze és 11-én fejeződik be. Á bukaresti külügyihivatal a konferencia programját már meg is küldötte Prágába és Belgrádba. A programon a szövetséges kormányok esetleges kívánságaihoz képest még változtatni is lehet. szter. számos nagyfontosságú kérdés vár megoldásra. Gróf Bethlen István miniszterelnök azonban csak a fővárosi választások befejezése után lesz abban a helyzetben, hogy a megüresedett külügyminiszteri állás betöltésével foglalkozzék. Vál asztása minden valószínűség szerint gróf Teleki Pálra esik, mivel azonban Teleki nem akar hosszabb ideig hivata-loskodni, megbízatása ideiglenes lesz. Je vsze mogőcse!? Tiho bodi, naj li dale krád-nejo. Ali ovacsi bi tak léko pravli, zaka bi tóvaja szramöta méla szvoje tövajszko delo nadaljavati, csi szod-níja száma nedozvoli pred javnoszt dáti nyé gnűszno delo. Tak je pred-nami gotov faktum, da sze tátov stand poveksávati pomága. Nele'zí nam tak prevecs na szrdci csi pri szodniji je prepovedano dati novice za liszt „M. Krajino,"ár na-vékse szmo vszigdár prvlé iníormé-rani od razbesni dogodkov, kak pa rávno tiszti, kém bi tő v prvoj vrszti dú'znoszt bíla. Szamo csi dönok za-volo mogőcsni netocsni podátkov szodniji vecs dela nescsemo dati, té szo nam rázna pojasznila od nyé rávnotak dobro pridőcse, kak pa szodniji né na skodo. Vendar je pa !ze sztára isztina, ka sze poedini hü-dodelci té z-ogíblejo nájbole ponoviti hüdodelsztvo, csi je zapecsati sürsa jávnoszt. Tó pa je mogőcse szamo potom stampa, novin, kí obednim szramotí csinitela, odvrné ga od po-novnoga hüdodelsztva, i tak za bodő-cse odbremení varsztvene orgáne i szodnijo od visesnyega dela. Zatő je liszt i v tom poglédi bi mogle vsze oblasztvi escse i na roko idti vuvszem táli. Kak sze pa tő zvrsáva v prakszi v nasoj Prékmurszkoj demokrátov koloniji, gdé sztrankarsztvo presze-güje vsze pravico i morálo ? Po navádi, csj rávno 'ze dugsi cajt je zazvedeti nikaj né, reditel „M. Krajine" ide v M. Sobotske szodnije kázenszki oddelek proszit novice, gdé na velko necsüdivanye (ár szmo kaj táksemi 'ze vajeni) zaprošeni g. od-pové dati novice, ár nyerni je za „M. Krajino" prepovedano novice dati. Tő je vrédi, né szmo dobili. Pitati pa moremo g. szvetnika, ki je v tom du-goványi jedino competentni, ali je tő na obcsno morálo vugofioga nászhaja ? Ali szte g. szvetnik pre-pricsani v tom ka je „Mőrszka Krajina" skodüvala pravosződbi, té gda je prineszla edno ali drugo novico, mogőcse niti ne pri szodniji dobleno, od ráznoga hüdodelsztva ? Csi je né, zakaj pa te pre-povedávate dati novice tákse, stere bi obcsni i morálni interess szlu žile ? Nescsemo trditi ka| tő nágib sztrankarszko-politicsnoga pretirávanya scsé bidti, ár koreknoszt i csészti neodvisznoszt za vecs míszlimo, szamo povedati moremo r povedati jávno tő, ka je tő potrebno' csi sze /Mőrszkoj Krajini« i lísztam szploh, dájo tákse novice, ki szo na haszek morálé, nikak bi sze pa né szmelo dovoliti tő, ka bi sze postüvanya vreden szodniszki karakter podkopávao sztem, ka bi eden szodnik agitérao od hi'ze do hi'ze, od sztranke do sztranke za po-liticsni liszt, steroga je kak szodnik sürüo, za stero pa Ví g. szvetnik nevéte tak, kákza „M. K." dáne novice. * * I csi sze kaj táksega v nasem voszkés etn krőgi léko godí, ka sze onémiti scsé stampa slobodscsina, ka nasz rávno tak prevecs necsemerí, kak bi szi sto miszlo, té sze csüdü-vati neszmémo, csi za pár tjédnov gotov bode növi »tiszkovni zákon«, kí z sztrankarszki interessov onémiti scsé vsze novine. Niti té nebőde mogőcse píszati isztine vö, — csi bi sze píszáva próti vládajócsoj partáji glá-szilá, ka pa neednők léko povéjo z ednim zatő priprávienim paragrafom, — csi bi nász dácsnike z ráznimi bremenami rávno na nikaj steli djászti. Vsze kiitika bőde tak onemogőcsena, csi sze zákonszki predlog v va;ánoszt szprávi, té pa novin drűgi, kak za vládno partájo píszane, vödávati nema razménya, ár je niscse nebőde küpo. Tő té reszan »stampa szloboda« bőde. i mi hogy a parlament összeült, üléseit meg kezdte s a képviselői napi- j dijakat folyósítják, de nem hisz-sziik el azt, hogy azoknak az érdikében tennének vakunk is a képviselők, kiknek pénzéből bő napidíjukra telük. Legalább is eddig nem tapasztaltuk ezt, vagy inkább az ellenkezőiét. Hosszú szünet után a par lanient mult hó 28-án egybe hivatott, az ülések kezdetüket vették. Érdekes azonban az a több oldali jelentés, mely a képviselőház első üléséről szól. A jelentések nem komoly munkát végző országos és népérdeket szolgáló atyáknak a cselekedeteiről beszél, hanem inkább egy irigységtől duzzadó személyi áskálódások és versengések szinterét tárja elénk, melynek kuliszái mögött főzik a a fekete levest. A jelentések az első ülésről egyhangúan az ülés csendes lefolyását állapítják meg. Csendes lefolyás! S miért ne lenne csendes ? Talán az csak nem hadszíntér, hol a mi pénzünkért verekedniük kellene. Azt hisszük az csak komoly és odaadő munkának a helyisége kellene, hogy legyen, igaz ugyan, hogy minden mást csak az utóbbit nem lehet róla elmondani Fő dolguk lévén, hogy ha egyik másik hatalmon levő párt csak legalább meghurcolni is tudja az ellenpárt képviselőjét, már is politikai kéjmámora kielégítést nyert s ha, mint az első ülés is bizonyítja, egyik másikat a bíróságnak kiszolgáltatni sikerül nekik, az már teljes elégtétel számukra, lelkük megnyugszik, mint aki kötelességének teljesen eleget tett, mintha ők nem más megbízatással küldettek volna oda. Ez a parlament igy nem a munka hajléka. Egyik a másika elleni áskálodással. folytonos egymásközti veszekedéssel pártosko- a« ©« oromé4' Mit csinált Darkó Dénes? Elbeszélés. Irta : 0. dással sehogysem lehet azt a keltendő célt szolgálni, amellyel őket a nép oda delegálta, amiért a nép bizalmát élvezik s adópénzé-bő! fizetésűi ét húzzák. Vájjon a háromszáztizenőt képviselő között miért nincsen legalább egy olyan kinek hatalma kiterjedhetne-odaig, hogy a többit a békés munkára térítene. Vájjon a huszonhat slo-vén képviselő közt miért nem akad egy is, ki megmondaná ott Beográdban, hogy slvvéniában az alkoholéivezet terjesztésével akarják tompítani az emberiség gondolkodóképességét, hogy slovénia közigazgatása ma is még a hadiállapot keretein belül működik, hogy nincs végrehajtva autonom jogainak törvénye, hogy nincsen választott testület ki megyei ügyeket józan belátása szerint intézné, hogy Prekmurje nem valaszthat bírákat és képviselőtestületi tagokat, hogy Prekmurjén a Beográdban kivetett adón kivül is még majd kétszer annyit beszednek, hogy Prekmurje népe a nagy mec-terhelések miatt közeledik a o vándorbothoz, hogy Prekmurje még ma is, a megszállás hatodik évében, a megszállott terület képét mutatja stb. stb. Ezt és ehez hasonlókat kellene cselekedni azoknak az uraknak, kiket a népbizalom is csak azért helyezett oda, hol ma tétlenség miatt az állandó veszekedést tartják napirenden, minden hasznosabb eredmény felmutatása nélkül. Passiozni, kéjelegni a mi pénzünkért és rovásunkra, az nem népbizalom meghálálása. Ez csak bizonyítéka a tehetetlenségnek, visszaélés a nép bizalmával. Jugoszlávia védekezik a kommunista agitació ellen. A kormányhoz a legutóbbi időben újból olyan jelentések érkeznek, amelyek a kommunista szervezkedés megélénküléséről számolnak. Bár a kormánynak az a véleménye, hogy közvetlen veszély nincs, mert az országban csak kevés kommunista van, a külföldön tapasztalható agitációra való tekintettel mégis szükségnek tartják az elővigyázatosságot. Megállapították, hogy a kommunista agitáció központja Bécsben van, ahonnan, hir szerint, most különösen a balkáni államokra akarják koncentrálni a kommunista propagandát. Ez a te- vékenység Jugoszláviát is érinti s ezért a kormány ellenintézkedésekre készül. A „Pravda" ezzel kapcsolatban arról értesül, hogy a kormány elégedetlen az osztrák kormánynak a kommunista propagandaközponttal szemben tanúsított passiv magatartásával. A kormány ezért a legközelebbi időben lépéseket fog tenni a bécsi kormánynál és követelni fogja, hogy az osztrák kormány akadályozza meg a szomszéd államokat veszélyeztető kommunista akciókat és kommunista propagandát.. POLITIKA. Parlament üléseit m. hó 28.-án kevés éndeklödés mellett megkezdte. A politikusok iukább a Né-metország-i elnökválasztással voltak elfoglalva, nemkülönben a bolgár eseményekkel és Radií-radikális tárgyalásokkal. Felolvastattak a parlament szünete alatt beérkezett kérvények, melyek közt sok klerikális képviselőnek a kiadását is kérik a kü- lönböző biróságok. — Radič—radikális tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak s a megegyezéstől nem messze állanak. Demokratáknak ez az ügy mindinkább lelohasztja az annyira bökésre állo szarvukat, mert biz a kormány nélkülök fog megalakulni, ha megegyezés létre jön. — Pribičevič közoktatásügyi miniszter nj iskolatörvény javaslatot nyújtott be, melynek egyik sérelmes kitétele megtiltja, hogy lelkész hittant taníthasson, azt csak hitoktató vagy tanitó teheti kit az állam nevez ki és őriz ellen, előirt tananyaggal. — Lakástörvényt és uj sajtótörvényt legközelebb a törvényelőkészítő bizottság már a parlament elé terjeszti, amelyek egyike sem fogja kielegiteni az igényeket. Különösen a sajtó törvény nem, mely majdhogy nem korlátozza a sajtószabadságot. Ellene országszerte általános a tiltakozás. — Bolgár események az egész világot foglalkoztatják. A nagyhatalmak ellene vannak Cankov kormány hazugságainak, miért is Cankov kormánya eugedékenyebb kezd lenni. — Németországi elnökválasztást, mely Hindenburg több mint egymilliós szavazattöbbségü győzelmével végződött, az antánt hatalmak, de különösen franciaország nem a legjobb szemmel nézik. Mindenki Hindenburg monarhista és militarista aspirációitól fél. Amerikai kölcsön folyósítása is halasztást szenved. — Franciaország marokkói felkelői ellen, kiknek Abdul El Krim a vezére, katonai operációt szándékozik kezdeményezni. Az operaciókat francia idegen légióval viszik keresztül. Glászi—Hireh. — Dekorácia. Za pripoznanye pas-cslivoga dela v nyega szlíjzbi, je dőbo od krala zláto medalio g. Jakob ČuS nadpostár v M. Soboti. Tő lépő pripoznanye je otemeljeno „za marljivo delo" recsmf i kak je povédaao, tak je tüdi isztina. Pripoznanye dela, toda dekorácija je dána részan tisztomi, ki szi jo zaszluzo. Gratuléramol — Himen. 25. aprila sze je porocso pes. major g. Živan Lj. Obradovič z goszpodicsinov Margita Dittrich z hcserjőv, g. Dittricha v M. Soboti. Gratulíramo 1 — Autobus M. Sobota—Dobrovnik— D. Lendava je z 1. májom zaesno vo'znyo. Z M. Sobote ide ob 7 vöri v gojdno i prdie nazáj popődnévi ob V24 vöraj. — Zahvála. Ogengaszilnim drüstvam z-Brezovec, Polane, Lemerje i Gorice, ki szo nam pri priliki ognya pri Podle' szek Franci v Predanovci z tak hitrim 1 neobtrűdnim delom pri lokalizéranyi i onemogoesitvi sürjenyá ognya na pomöcs bili, témpőtom ercsémo náj-topléso zahválnoszt. Poszebna zahvála pa Brezovszkim ogengaszilcom za tő, ka szo szi z-pokopaliscsa, té pri ognyi poneszrecsene Podleszek Mikor a nagy-utból Geges felé kitértek a h.-gyre, oly sürü havazás lepte in g a m vő., r.i ni mikor a gonosztevők közötti Mei.V hát bizony csak én dobtam a hóbi r< Hiába tagadnám. j E Visszatámolygott néhány lépésnyi S; re de megállott újra: — Miért mennék már? Megfi sl gyott az addig. Végem van I Gyilko i g lettem! Jaj! ■n (Folyt, köv.) W Franca zené, drüstveno tál vzéli. Ogengaszilno drüstvo v Predunovci. — Ogen. V nocsi na • 24-ga aprila ob pol eduoj vöri, sze je od escse neznánoga csinitela vu'zgála vérsztvena hramba, lászt Podleszek Franca v Pre-danovci, od steroga sze je razsfiro ogen na oszlico i na sztreho sztanii-vanya hi'zo. Szlama, stala, hűta, párma 1 hize sztreha je vsze zgorelo, skode je okőli 60.000 Din. Cslovecsa neszrecsa sze je tüdi zgodila. Podleszka zena je sla v stalo, ka vöpüszti bíká i máro z-stale, ki je goréla. Kak ona biká vö'zené, pred dverami jo je bík tá szűnő i pred dverami z gorécse hi'ze 'zerjáva sztreha zze nanyő szípala, od-stere je preci velke po'zgáne rane dobila. Potom je escse ednők gori vsztá-nola i sla z-nővo narejenoga gorécsega bléva praszé vöpüscsat. po sterom je v nezavészt szpádnola. Z-velkimi bole-csinami szo jo pripelali v spitao v M. Soboto, gde je 28.-ga aprila po teski bolecsinaj mrla. — Pritom ognyi pa edno pripombo mámo. Nigda szvéta je né v vszákoj strtoj vesznlci zandárov bilő, kak dnesz, pa dönok je pár zandárov po zacsétki ognya taki tam na lici meszta pősztalo, ki szo taki szpu-nili pr«iszkáve prve sztopáje, poglédali nevarni lüdi obráz. kak sze nyim dr'zi, pazili na red i ka je návecs, szilili lűdi k deli, k nosenyé vodé, k drzányi sprickance drági cévi, k pomócsi itd. Szrecsa ka je véksa nevarnoszt okoliš, zavolo tihoga vrémena né grozila, ali dönok je né porédi, ka niednoga zan-dára je viditi né bilő té, gda szo lüdjé vsze okőli szamo glédali ognya Jepő-to," i tő té, gda je szirmáki vesz 'zi-vis, vérsztvena skér, kőla plfigi itd. zgorelo, szőszidje pa v nevarnoszti bili. Tő 'zandárszko aszistenco bi dobro bilő tüdi i zdá vpelati. — Sprejem slepih otrok v „Dom slepih I v Zemunu'. Uprava „Dom slepih« v Zemunu sprejme takoj 30 slepih dečkov v staroszti od 12 do 16 let, 10 slepih dečkov in deklic v starosti od 4 do 7 leta. Prošnye je vložiti pri ministrstvu ta socijalno politiko, odsek za zaščico deco in mladeži v Beogradu. Prošnyi je priložiti rojstni liszt, zdravniško spričevalo, da je otrok sicer zdrav in sposoben za poduk v obrti, potrdilo občine o premoženjskih razmerah starišev ali sorodnikov in potrdilo o plačenem davku. Rádió balsamlka 1 odrédbe angleške oblászti za tő vrásztvo prőti reumatizmi. — Kak szi pre-mislávajo merodájne oblászti odtoga vrásztva, je szvedősztvo, ka je dáni v iméni krála Jurija V. od engleske oblászti patent z pozdrávom g. dr. Rahlejevi. V tom patenti je tő vrásztvo pohváljeno kak zvünrédno dobro i hasznovito zdravilo prőti vszé vrszt reumatizma i kak tákso je dovoljeno oddávati po céloj Angliji. Rávno záto szo dána vsza zákonszke vugodnoszti znajditeli toga vrásztva g. dr. Rahle-ievi i je tocsno povédano, ka vszáka falzifikácija ali podrá zenje toga vrásztva sze osztro strófa. Náva'znése je pa tó, ka tó vrásztvo szam znajditel dela v szvojem laboratoriji, ki sze nahája v Beogradi v Kosovskoj vilici br. 43. Rávnotak sze v laboratoriji szpriráajo vsze narócsbe i posílajo hitro i tocsno, kí sze tícsejo toga zdravila i tüdi számi odposilajo na adress narocsníko. Zdravilna mőcs toga vrásztva je doszémao prevecs velika, ár szo sze vnőgi bete'zniki reume v nasoj zémli z-vrácsili z-tem vrásztvom, z-ponücanyom 'ze od dve do tri glá'zkov. Tő vrásztvo je pa né szamo v nasoj, nego zvün té escse i v dvadvajszeti dr'závaj patentirano, v steri sze rávnotak odáva. BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek! A. Király M. Sobota. — Kitüntetés. Čuš Jakob M. Sobotai postamestert a király buzgő szolgálataiért arany érbemjellel tüntette ki. Aki Čuš urat ismeri, bizton megelégedéssel vesszi tudomásul az öt ért királyi elismerést. Kitüntetése alkalmából üdvözöljük őt. — Himen. Dittrich Margitka kisasz-szony M. Sobota és Živko Obradovič gyalogsági őrnagy ápril 25. én házasságra léptek. Sok szerencsét! — Balesetek. Magdics D. Bistricai gazda tehenesét Legényt a ló megrúgta s eltörte jobb kezét. — Breszkocs Miklós Bác szálloda éthordója a lépcsőn megcsúszva legurult, melynél érzékenyen megsérült. Mindkettő a M. Sobotai hórház ápoltja. — Halálozás. Április hó 30-án a Varaždini fürdőben szívszélhűdés következtében megalt Debelák Mátyás M. Sobotai kereskedő. A megboldogult évek hosszú során át volt üzletvezetője AscherJB. és fia cégnek. Njugodjék békében 1 — M. Sobota—Ormoži vasútvonal teljes kiépítésére az 1925—26. évi tizenkettedekről szóló törvényintézkedése szerint megfelelő öszeg irányoztatott elő. — Mintavásár Ljubljanában. Az idei Ljubljanai mintavásár augusztus 29-től szeptember 8-ig tartják meg. Jegyek beszerzésével a látogatók utazási kedvezményben részesülnek. — Tüz. Április hó 24-ére virradó éjjel fél 1 órakor gyujtogatásfcól kigyuladt Podleszek Ferenc predanóci gazda szalmája, amely csakhamar átragadt a ssomszédos épületekre is úgy, hogy leéget neki a pajtája, istállója, disznóóla, lakóháza teteje és minden élelmiszer készlete, nemkülönben gazdasági szerszáma (eke, borona, szekér, kocsi stb.) A kár meghaladja a 60.000 Din. Állatjai kiengedése közben a rea hulló égö tettőtől felesége erős égési sebeket szenvedett úgyannyira, hogy másnap bevtték a korházba, ahol április hó 28 án sérüléseibe belehalt. — Felemelt adók. Az idei költségvetés tárgyalásából, illetve a nem tárgyalás mellett is megszavazott törvényből tudjuk meg, hogy az adónk a mult évi adóhoz mérten papírpénzben 20% al aranyértékben pedig 60%-al emeltetett. Ha pénzügyi hatóságaink nem veszik tekintetbe a mult évben Sloveniában, és igy nálunk Prekmurjéban is, beszedet 160o/o-os adó töbletet mint túlfizetést, akkor nemcsak egy év múlva, de már most be kell adni agyongyötört gazdának a krédót. Reméljük, hogy sloven hatóságaiaak belátással lesznek ott, hol a szerbeket szeretik okolni. . . — Parcellázzák a Szapáry birtokot. Mint jó helyről értesülünk, a minisztérium engedélyt adott a Szapáry birtok egyrészének felparcellázására. Elterjed hírekkel szemben azonban meg kell állapitanunk, hogy, legalább is egyelőre csak a kisebb kfilbirtokok kerülnek parcellázásra, M. Sobotai birtokkal szoros kapcsolatban levő területről eddig nincsen sző. — Kamatláb leszállítását az osztrák nemzeti bank is keresztül vitte, vagyis három százalékot engedett a kamatlábból. Vájjon a mi győzző államunk mennyire és mikor fogja utánozni a vesztes ausztriát? — Sertésorbánc ellen bármikor, egész éven át lehet oltani, mégis a mostani idő a legalkalmasabb, Aki sertését velem oltatni kívánja, szóljon vagy írjon egy levelező lapot. De mert néhány sertés miatt nem érdemes kiszállni írjanak össze néhányat a szomszédságból is ugy hogy közelebbi községekben legalább 25—30, a távolabbi községekben 40—50 darab legyen. Az oltóanyag ara körülbelül még .egyszer akkorára emelkedett ennek ellenére én mind évi árakért oltok. NEMES MIKLAUŽ. ^Sport. S. K. ČAKOVEC komb. - S. K. MURA 8:0 (pravilno S. K. Čakovec — S. K. Mura 1:0, S. K. Mura — S. K. Žoldoš sodnik 0:7) Prijatelska tekma, ki jo je igral v nedeljo 26. 4. S. K. Mura z S K. Čakovec je popolnoma nezasluženo končala s težkim porazom domačega moštva. Krivda na tem porazu zadene „izprašanega" sodnika g. Žoldoš. Toda o tem pozneje. Potek igre je bil sledeči: Takoj v začetku prevzame S. K. Čakovec inciativno in nekaj časa stalno ogroža vrata domačinov, — med katero se je zlasti odlikoval branilec Čiček, — se posreči vse napore nasprotnika uničiti, tako da so vsi napadi S. K. Cakovca končali ob obrambi domačinov. Po preteku kratkega časa pa se je znašlo tudi domače moštvo in večkrat resno ogrožalo vrata S. K. Čakovec. Mnogo ugodnih pozicij je vsled neodločnosti pred vrati ostalo neizrabljenih. Malo pred koncem prve polovice igre posreči se gostom doseči prvi gol iz cornera. Pri tem rezultata ostane do odmora. Takoj v začetku drugega polčasa pa se je opazilo, da je postal sodnik skrajno „nepristranski". Vsak dober in navaren napad domačinov I je s žvižgom ustavil sredi pota, pa najsi je bila žvižgati napaka, ali pa ne. Nasprotno pa je gostom spre-glegal vsakojake napake. Tako jim je prisodil vež golov streljanih iz off side pozicije. Ko je domače moštvo opazilo, da sodnik celo s klici vzpod buja goste k ostreši igri, je v svesti, da so pri objektivnosti sodnika g. Zoldoš vsi napori zaman, popustilo in na rovaš temu je tudi pripisati rezultat 0:7 v drugem polčasu. V osvetljenje objektivnosti sodnika navedeno samo dva slučaja. V prvem poločasu proti domačinom prisojeno enajstmetrovko gostje niso hoteli streljati, ker so sami uvideli, da je nepravilno diktirana. V drugem polčaso je branilec S. K. Cakovca sprečaval našega igralca v kazenskem prostoru z roko in ga z roko tudi odrinil od žoge. Toda sodnik to mirno dopusti, dasi-ravno bi moral po pravilih diktirati enajstmetrovko. Govoriti o rezultatu in o moči obeh moštev je vsled navedenega popolnoma brezpredmetno. Predpri-čani smo, da bi bil rezultat ob objektivnosti sodnika popolnoma drugačen, kar so tudi gostje sami priznali. Pripomnimo samo še to, da odpuščamo g. Žoldošu, ki je po lastni izjavi izprašan savezni sodnik, dasi-ravno mi o tem zelo dvomimo, — nyegove napak«, ker je popolnoma razumljivo, da član kluba želi le svojemu klubu zmaga in g. Žoldoš je član S. K. Čakovec I * * * A mult vasárnapi „Čakovec"-i mérkőzésnek egy jó eredménye talán mégis lesz, végül ugyanis ráeszmél „Mura" — arra, hogy mit jelen az ha egy klubnak saját birája van ... . persze vizsgázott birája. Nem elég az, hogy szegény „MURA" a kezdő egylet szekásos, szinte elmaradhatatlan vereségeit úgyis végig csinálja, hanem hozzá még ily peches „pályatévesztett" birák vezetésével akik a gólarányt csuppa HAZA-szeretetből (hogy „haza" játszott, az kétségtelen) megduplázzák. Hogy „MURA"-nak tehát minél előbb legyen egy birája — az már igazán csak a csekély financiális álldozaton mullik. — Erre vonatkozólag máris volna egy indítványunk: Adjuk el a már raktáron levő „dugó" készletünket egy borkereskedőnek, — a befolyt összegből pedig fényesen fedezhetjük ez ujjabb kiadásukat. Ami pedig az uj saját biránkat illeti, ugy reméljük, hogy ha 6 is „Zsoldos-féle szabadalmazott biráskodást" gyakorolja ugy akár uruguayt is bátran kihívhatjuk. Murski ® Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO 111 V NEDELJO 3. maja popold. ob 3., In zvečer ob8url SLOMLJENI CVIJETAK Pripovijest o životu jednoga žu-tog muškarca i bijele djevojke, u 6 činova. Die genickte Knospe U glavnoj ulozi: LILIAN GISH I RICHÁRD BARTHELMESS VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: april. 30. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—465 » » 'Zito—Rozs » —390 » » Ovesz—Zab » —375 » » Kukorica 190—275 » » Proszó—Köles » - 300 » » Hajdina » 270-300 > » Szenő—Széna » —80 » » Qraj—Bab csres. » —350" » » zmésan—vegyes bab —300 » » Krumpli , —150 » » Len. sz.—Lenmag » — — » » Det. sz.—Lóherm. » -- BENKO: april. 30. 1 kg. III. tö-£ 3- Bikőv.j Bika Telice ? Üsző Krave ŠTehén Teoci Borjú . Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. H. I. prima 7-- 8-- 9-— 7-- 8 - 9 — 5-- 6-- — 10-5 11-5 15- 16-, 30 — 38 — 80-. 30 — 0-75 Pénezi — Pénz. 1 Dollár . . . . = D. 61 — 100 Kor. Budapest . = > 0'0862 100 Kor. Becs . . . = » 0.0876 1 Kor. Praga . . = » 1-8455 1 Hra.....= , 252 Zürichben 100 Din = 8 32 sfrk Vérszívó sztojécse z-edne na eden stok hifze z devetimi hi žicami z vecs-létnov krcsmóv i z velkov vérszt-venov hrambov iz 11 plügov rodovitne zemlé na ISpoj legi sze zavolo sztaroszti óddá. Vecs sze zve pri ANA REPENŠEK Sv. Jurij ob Ščavnici, okraj Ljutomer. Z-hája vszáko redelo. Napréplacsilo za írta o leta v domovini : 15 Din. zvütí SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1— mali ogaszi 0-70 Din i dáyek. Pri vecskrát popüszt. Rókopiszi, kí sze r.e szhránijo posílajo: Reditelsztvo i oj/ávnistvo Mörszka i ne vrnéjo sze Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal MÁRKISEVC1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön lő Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt' és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Néhány tudnivaló a tör-í- vényszéki állatorvosi vizsgálatról. Irta : Nemes Miklauž ny. áll. állatorvos M. S. Elég gyakran előfordul, hogy az állatokkal való kereskedés, adás-vétel alkalmával a vevő a megvásárolt állatban utólag veszi észre, hogy a vett állat nem olyan mint a másik; többet légzik, nem lát, időszakonként sántit, köhög, stb. tehát bizonyos hibát fedez fel. Mivel az ilyen állatot nem veszik szívesen és mivel nem olyan amilyent a vevő előzőleg feltételezett, az állat értéke kisebb; és ezáltal a vevő meg-kárositottnak érzi magát. Ezt a sérelmét (a finom ember békésen) orvosolni kívánja. Legtöbbször vitás jogi kérdés lesz belőle, mert az eladó, ha nem igazságszeretö, egyáltalán nem, de egyébként is a legritkább esetben ismeri el, hogy a hiba a baj a vétel alkalmával már jelen volt az állaton. A vevő, ha nem igazságszerető egyáltalán nem, de egyébként is ritkán ismeri el, hogy a hiba, a baj, a vétel után, nála keletkezett, különösen akkor, ha az állat kün sem volt az istállóból. Min denki irtózik a kártól. Az itteni közönségesebb emberek azt' hiszik, hogy ilyenkor a vevőnek az eladóra, az eladónak a vevőre haragudni kell. Miért haragusznak egymásra? Mert a vevő azt hjszi, az eladó szándékosan károsította őt, becsapta öt. Az eladó persze ezért a gyanúsításért haragszik, söt ki meri mondani, hogy a ve/ő szándékosan betegitette meg az állatot, hogy ő neki kárt okozzon, hogy becsapja őtet. Érthető, hogy a közönségesebb ember mindazokra haragszik, akik azt merészelik mondani, hogy a másiknak van igaza van aki magába- fojtja, de J azt tartja: nincsen igazság, ez az ember a másiknak jó barátja, n-ekem ellenségem, ez az ember meg van fizetve, mert az lehetetlenség,'hogy ne nekem legyen igazam : ez az okosáb-! bik. De van aki mindezt kimondj^, lármát csap, k'iaB'ál, azt Tiíszi igy nem merik majd azt mondani, hogy néki! nincsen igaza: e-z a — kevésbe, okos.1 Nem egyszer hallottam, e .véle-! ményt hogy Y ügyvéd a legjobb ügyvéd, mert ugy kiabált a bíróságnál;: mint egy örült íf Azt megállapitőm, hogy kje a hibás állat, az eladéá-e avagy a váwtfé, tehát a jog megállapítása, a bíró föladata, nem az állatorvossá. A bíró a tényállás helyes felderítésével felelhet csak meg hivatásának és feladatának. Ámde állatbetegségről, állaitulajdonság-ról, állatelhullásról lévén szó, a tényállást nem derítheti fel a bíró, mert ahhoz állatorvosi tudomány kell. A birónak olyan rendszerint nincsen. Nem is kívánhatja senki, hogy! a biró mindenhez értsen. Van ugyan bíró, aki gyakorlatilag is akar cgyet-mást megtanulni, hogy annál igazságosabban tudhassa elbírálni adandó alkalommal az, egyes, ügyeket. Pld. a csábítást, az állatkereskedést közvetítőkkel és közvetítő nélkül stb, mégis legtöbbször, hogy ne bíráljon helytelenül, az állatorvost, mint szakértőt, eskü alatt kihallgatja. (Folyt, köv.) Termeszünk több konyhakerti veteményt. Neves tudós Bókay Árpád dr. a célszerű és olcsó élelmezésről nem- régiben megirt munkájában kimutatja, hogy a konyhakerti vetemények sorából legföként a pillangós virágú hüvelyesek, nevezetesen a babfélék, a cukorborsó és a lencse, a termékeikben rejlő tápanyagmenyiség és táperő százalék folytán bízvást kiállják a versenyt a husnemüek, a tojás ,és a fej-t termékek tápszolgáltatásávfll is. A tudós professor megállapításaihoz hozzátehetjük azt, hogy áz. elősorolt hüvelyes termékek, a gyökérzettükkel kapcsolatos hasznos bakteriális tevékenység segítségével képesek egyik legjelentősebb tápszerük anyagát a nitrogént megszerezni abból a készletből, a mely a talajba hatoló levegő utján, a hüvelyes "növények gyökereihez és ott nitrogén tápkészletkent felhalmozódik. Ám ennek kiegészítéseként ugy a zöldbabra, mint a maghüvelyre termesztett babra, borsóra, lericsere, egyaránt bőséges mennyiségű foszfor- savtartalmu műtrágyát kell alkalmaznunk szuperfoszfáí alakjában, azonkívül homokos talajon némi kálisóról is. A szuperfoszfát termésfokozó hatását egyetlen példa is igazolhatja. Egy "trágyázatlan marad babkultura hozadéka 100 m2 területen 21 kg. mennyiségű zöldbabot adott. A 4 kg. 40u/o-os kálisóval táplált területen már 54 kg., további 5 kg. szuperfoszfáttal is javított területen pedig 109 kg. voit a babtermés. Ugy a zöldbab, mint a zöldborsó, a mely hüvelyesekből kedvező időjárás esetén őszig folyton ujabb kulturát létesíthetünk, szuperfoszfáttal trágyázott talajba vetendő, vagy ugy, hogy a szuperfoszfátot a vetés előtt szórjuk rá a talajra igen vékony rétegben, körülbelül 200 kg.-ot kat. holdanként, s le. gereblyézzük, vagy ugy, hogy a maggal együtt szórjuk azt sorba. I^BMBIiBlBB^BMieg i V MARIBO^I je za céio Prékiriurje v M. Soboti pri: Fii ©záp Jó'zsef kresmári. Gg. krcsmárje sze obvesztsávajo, ka szé prve vrszte pí\ o, v gla'záj po pok litri v lagvicska pa po od 12.5 Lit. do 100 Lit. sztálnó dobi i tö : 'zúto „fíarcsnG" i csarno speciálno „Bok pivo". V szkladiscsi vszigdár prek 100 hl. friske pive, ki sze po fezolidni céna vszáki dén odáva. Tüdi: sze dobi tü „Radeinszka" j szlafiná i tö „Zdrayiini vrelec", '„Kraljev vrelec" i „Gizella vrelec" po náni'zsoj céiii. G?.rotirana' friska piva 1 Zdrava i 'zéffia 1 mKÜ z Sv. K RIŽA sze po travno táksoj cerji dobi, kak, tü. v's,terisxécs tíiglénioá, pri ■ - BRATA BRUMEN ' trgovini v Mtifški Soboti, ki ;náta szMadiscse krsževskl ciglénec. — Tüdi-sze dobijo tü Slnger masi«? :za vszfefelé st- • vanye, ki sze 'ze kale nindii pri dtügi, na dvélétno ráto dobijo, p .Nadaíe-' valka 'zbéra ' v vszefelé obiiteli (punesule) za goszpé, goszpöde i deco; sandali, ga-niasli, golpsr.i itd. — Veliko szkladiscse manufaktUre (platno, druk, oxfordi zefír, vunat stof, cájg, posztelina, szploh vsze ka je za oblécs.) Céne ce!d zni'sana, obszíü'zba ná bőgsa! HALLO PRIJATELJ JL ZNÁS STO JE TOU MÁJER STEVAN v Murski Soboti na Radgonszkoj cesztí ? iiiiüiiiiKmní Tö je násztarésa firma szabolije i trgovina z gotovimi obiékami. Csi scsés dobro obleko po fal cšhi dobiti, ali dober, garantirani i po céni stof i caig kilpiti, te obíscsi tő Prekmurja nászta-réso i nászolidnéso trgovino i szabolijo, pa sze zagvüsas Hallo Hallo oszpe 11 • • MURSKI SOBOTI. (Pöleg kath. cérkvi.) pujiüíócsa vszcm interesentom szvoje bogato skladiscsčr nagrobni gZflflffl81lílf0g od Ő00.— Dinarov napré. Prevzeme vsze v to sztroko :—: szpádajőesa dela. :—: Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te pogledníte te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i letne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v trgovino . A. Király M. Sobota Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i daco, perilo za goszjjé i goszpöde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki tá goszpé od 100'— dinarov napré A. Király trg. z krsesaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (BsrgerOva hi!za) Miért töri a í fejét hogy hol vásároljon kerékpárjáhoi szükséges alkatrészeket, külső vagj belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor minedeKeket: FLiSAR PfiíEL műszaki cikkek üzletében (Bérger-féle ház) M. Sobotabáí jutányos áron megkaphatja.— Ugyanitt nagy falctár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, tiík és alkatrészek és varró-géptűk nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók. Fizess eiö a MÖRSZKA KRAJINÁ-ra