An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. AUGUSZTUS 26, 1927.
No. 34.
VSZÁKI PÖRGAR NAJ REGISZTREJRA
Priblizsávajo sze jeszénszka odebéranya, pri steroj príliki sze znouva odeberéjo rázlocsni csesztnícke na rázlocsne znamenite szlüzsbe. Nisterni szo nazáj odebráni, nisterni pa na nouvi prídejo notri. Voutajoucsi pörgarov gordánye je, naj dobro prevágajo prvle, kak doli dájo szvoj voutom.
Registrácije dnévi szo: Szeptember 1, 6, 17. Kandidátov odebéranye szeptembra 20-ga, v-tork bode.
Vszáki pörgar naj za duzsnoszt drzsí zsiveti z-szvojim pörgarszkim jusom. Vszáki naj vouta! Vouta pa szamo tiszti lehko, steri regisztrejra, záto naj niscse nezamüdí regisztrejrati i county tax plácsati pred regisztrácijov, pri steroj príliki more pokázati reszit, ka je plácsao county tax.
Vszáki naj na tisztoga párta baloti regisztrejra, na steroga párta kandidáta zselej voutati. Na priliko, csi na demokrátske kandidáte (za councilmana, aldermana, constablera itd.) scsémo voutati pri prvom odebéranyi, te neszmimo na drüjgoga párta balloti regisztrejrati, ár csi na republikánskoga regisztrejrali i na demokrátskoga kandidáta voutali, tak tiszti voutomje nevalájo.
Tou sztarejsi pörgarje zse znájö, ali tak míszlimo, ka nede skoudilo, csi zavolo nouvi porgarov, steri szo escse nej voutali, tou razlozsimo. Escse ednouk szpomínamo vszákoga pörgara na regisztrácije dnéve: Szept. 1, 6 i 17.
Szmrtna neszrecsa vu zseleznoj fabriki
Kovács Imre 37 lejt sztar vogrin, 814 E. 5th St., kí je pod tém adreszom grocery baoto meo, ali zvön toga je vu Bethlehem Steel Co. zseleznoj fabriki tüdi delao kak chipper, je preminoucsi pétek predpoudnévom med delom po groznoj szmrti vöpremíno. Eden stiri tonnov zsmeten zselezen platlin je nanyega szpadno, steri ga je popolnoma razmouzsgyo. Kovács Imre je poprejkno poznáni i prijaznívi cslovek bio med vougrami i szlovencami, záto vszáki globoko zsalüje nyegovo tragédicsno mrtelnoszt. Pokojni je za szebom povrgo zseno i csvetéro neodrascsene decé. Pokápanye je augusztusa 22-ga bilou z-vogrszke katholicsanszke cérkvi z-velkim táljemányom.
Cleveland váras zse vise edno millio prebiválcov má
Zvönejsnye várase notri zracsunavsi 1,240,457 prebiválcov má po solszkom lüdsztva cstetji
Po zadoszta zavüpnom solszkom lüdsztva cstetji je Cleveland várasa prebiválcov racsun zse preszégno eden million. Korrektni racsun, na kelko sacajo Clevelanda sztancsare, je 1,010,087. Lajnszko leto vu tom vrejmeri je váras escse szamo 990,957 prebiválcov meo.
Zvönejsnyi várasov sztancsare, cejloga Cuyahoga countya prebiválce notri zracsunav si! je lüdsztva vküpni racsun 1,240,457.
CSI PRÁVDE NEBI BILOU, DOBRO BI BILOU TRIKRÁT OZSENYENOMI MOZSÉVI
Samuel Bartlett tríkrátni mouzs i tríkrátni ocsa bi jáko blájzseno zsívo z-szvojimi troujimi zsenámi i z-petérov decouv — csi pravda nebi neprijétnoszti zroküvala.
Vu Allentowni sze je zgondilo szledécse pripetjé: — W. F. Bower szodník bi preminoucsi eden dén vu ednom szmecsenom dugoványi mogao szoud povedati. Ali nej ga je povedao vö. Prejk je püszto tou díko i z-tém hodécse delo ednomi county birouvi.
Vu dogotka centrumi Samuel Bartlett sztojí, steri trí zsene má, edno vu Northamptoni, drüjgo vu Allentowni, tretjo vu Pottsvillei. Zdaj de birouv mogao prevrzsti, ka od trej zsenszek stera má pravico k-Bartletta lübézni i persze k-imányi.
Bartlett je vu zádnyi pár lejtaj vzéo za zsene trí zsenszke. Obprvim sze je z-pottsvillszkov zsenszkov ozseno, stera ga je z-dvoujim detetom obdarüvala, potom je naszledüvala allentownszka, stera je tüdi dvej deteti porodila i naszlejdnye northamptonszka, stera ga je z-ednim detetom obdarüvala.
Vu tom deli je tou nájbole csüdno, ka szo vsze trí zsenszke gotove odpüsztiti Bartletti. Nagibne szo notri privoliti v-tou, ka naj szi Bartlett odeberé vö odnyí ono zsenszko, stero scsé lübiti, ovivi dvej szta pa nagibne za szvojo deco delati i je gori zhrániti.
Tou bi persze trno ideálisko razlozsenye bilou, ali da pa skoda, právi Bartlett, právda nedá k-coj szvojega notri privoljenya. I zdaj do szouda vu temlici szedí, ka naj pocsáka, ka povej k-toj csüdnoj zsenítvenoj szmecsenoszti neszmilena právda.
Automobilszki neszrecs sztrahsno povéksávanye
Po nájzádnyem vöpokázanyi poprejkne zagvüsanoszti kancelaje, sze je automobilszke neszrecse racsun prejk mére pozdigno vu Ameriki, vu tekáji juniusa mejszeca. Po officiálnom glásenyi vszevküper szo 2080 lüjdi bujli automobilje vu tom jedínom mejszeci, dokecs je lajnszko leto rávno vu tom mejszeci “szamo 1710” áldovov bilou.
Od tej neszrecs vu 1500 pripetjej je peski hodécse doszégnola neszrecsa i od tej je vecs kak 600 decé bilou: Po vöpokázanyi szo vu juniusi poprejkno 60 lüjdi bujli vszáki dén automobilje vu Zdrüzseni Drzsélaj, stero je bognie trno zsalosztno delo.
Ali nájcsüdnejse je vu tom officiálnom vöpokázanyi tou, ka za té vnouge neszrecse szo nej jedíno, tém vise vu nájvecs pripetjej nej szamo drájverje krivi, nego “zaszpáni” pesácke, steri szo trno dosztakrát odgovorni za neszrecse. Jáko velko szkrb obrné szpomínana kancelaja na tou, ka naj bi szta risani véksa duzsnoszt bíla paziti na szvojo deco, ár nájvecskrát na vilici spilajoucse i nepazlíve decé razbijásztvo zroküje podvozsenye.
STO BODE 5-GA WARDA ALDERMAN ?
Tou je ednoznamenito pítanye med 5-ga warda prebiválcami, ka sto bode odebráni za aldermana vu tom wardi, gde nájvecs privandrajoucsega lüdsztva zsivé, szlovencov vougrov vu velkom racsuni. Ouzda lecs sztojí od nász, ka bi mi z-simi novinami voutajoucse nadigáyali, ka naj szamo na tisztoga kandidáta voutajo, steri nam nájbole imponejra. Na persounszko sztran szo nam — negucsímo od drüjgoga, szamo od szamí szébe — vszi dobri lüdjé, steri sze bojüjejo za kandidácije gvinanye za aldermanszko csészt vu 5-om wardi, ali mí tak míszlimo, ka nam je duzsnoszt podpérati tisztoga kandidáta, steri nájblizse sztojí k-nam na národnoszt gledoucs, ali da pa táksi kandidátov zdaj vecs jeszte v-tom ednom wardi, záto pa te moremo tou poglednoti, ka steri je nájbole vrejden na nase podpéranye.
Míszlimo, ka nasi szlovenszki citizejrani pörgarje znájo prevágati, ka steri cslovek je nájbole prípraven na tou csészt, ár moremo szi racsunati na tou, ka nouvi alderman naj nede grbionszki z-lüdsztvom, naj ne gyüli lüdsztva, ka bi za kaksekoli málicsko delo doszta racsunao, naj nede gizdávi, ka je on etaksi pa táksi goszpoud vu toj csészti i naj prijaznívi bode z-lüdsztvom. I vsze tou zlehka vönájdemo, csi sze malo globse zglédnemo vu tej kandidatov preminoucse znásanye, i návade. Ár kí je pred ednim, ali pred trejmi, ali pred vecsimi lejtami nazáj nej priszlüzso na tou, ka bi ga vrejdno bilou zdaj z-voutanyom podpérati, tiszti sze zaman mujszka zdaj, pred odebéranyom, okouli nász, ár tiszti nede bougsi prijátel nam vu prísesztnom vrejmeni tüdi nej i vszebole nej, naj vu aldermanszki sztolec széde.
Steri sze menye nadüva, menye gucsí, tiszti vszigdár vecs dobroga vcsiní. Steri sze pa doszta mujszka okouli lüdsztva rávno szamo te, gda je na tou prisziljeni, od tisztoga kaj dobroga, hasznovitoga nigdár ne csákajmo! Tou naj opázi vszáki voutajoucsi pörgar i naj nedá szvojega voutoma na lasztivno skodo nevrejdnomi csloveki.
NOUVI VOGRSZKI DRY CLEANER
Preminoucsi keden sze je oudpro vu Bethlehemi eden nouvi vogrszki szühoga csisztsenya biznisz, pod iménom “Sunshine Cleaners”, 419 E. 4th street, pouleg Preletz Hotela, steroga lásztnik je M. Auslander. Prinyem pouleg nisziki cejn dobro i hitro vöobszlüzsávanye dobíjo szlovenci. Z-garantejranyom oprávla szüho csísztsenye po kémicsnoj pouti z-nájbole modernimi masínaim, poprávla i pejgla zsenszke i moske gvante vszákomi na zadovolnoszt. Ono prijétnoszt tüdi dá szvojim kosztimerom, ka sze po gvant domou pripela z-autojom i nazáj domou ga tüdi odpela. Za gvantov fárbanya korrektno delo garantéra.
Dvakrat tak dugo de vász drzsao gvant, csi ga tam dáte pejglati, csisztiti, poprávlati i fárbati. Probajte ednouk. Telephone 2279-R-l.
VOGRSZKE ZÁSZTAVE POSZVECSÜVANYE
Na velki sze priprávla Allentownszkoga Vogrszkoga Douma Drüstva zsenszki razréd na poszvecsüvanye vogrszke zásztave, stero szeptembra 5-ga, na Labor Day bode obdrzsávano z-velkov parádijov. Predpoudnévom ob ½10 vöri de velko gorimasejranye z-bandov vu vogrszko r. kath. cérkev, gde Rev. Nagy László plevános ouszvetno zsegnyajo nouvo vogrszko zásztavo. Po cérkvenoj ceremoniji sze sereg nazáj povrné vu Vogrszki Doum, gde velki banket bode drzsáni. Potom naszledüje zásztave cvekov notrikucsenye i gda sze tou szkoncsa, sze zacsne VELKI BÁL, steri de do drüjgoga dnéva gojdne trpo.
Vu Allentowni sze tak med vougrami, kak med szlovenami mocsno priprávlajo na té lejpi szvétek i vszáko znamejnye na tou kázse, ka sze toga poszvecsüvanya szvétek vu vszákom táli lepou poszrecsi, ár szo Drüstva verni, trüda nepoznav si csesztnícke — med sterimi navdüseni szlovenci tüdi jesztejo vsze doprineszli, naj eden brez páa lejpi i nepozáben dén szprávijo za allentownszke i okroglinszke vougre i szlovene. Zse dobro naprej szo vözdelali réden program i vu právom vrejmeni szo k-coj prijali k-agitáciji, ka naj vszáki má povouli vrejmena na priprávla nye na tou szvetüvanye, ka csi bi pri nikáki kaj vmejsz prislo, naj ji neszégne nevcsákano té glász, ka za pár dní táksi velki dén bode drzsáni, ali da szo pa nej znali prvle od toga i zse szo sze inam obecsali, ali szo sze nakanili odpotüvati kama, ár táksega hípa, gda dvá szvétka vküper szpádneta, delavszko lüdsztvo nájbole má príliko i volou potüvati vu drüjge várase na glédanye szvoje rodbine ali poznáncov. Allentowncsarje z-gotovov priprávlenosztjov csákajo na szeptember 5-ti dén i gvüsni szmo, ka z-drüjgi várasov tüdi doszta gousztov príde na poszvecsüvanye vogrszke zásztave.
K-pleszi de Varga i Várady Gyula primásov povidna velka banda obszlüzsávala igrouto. Notrisztoplejnya tiket na bál 50 centov. Banketa tiket 80 cen tov.
Vszáki de sze veszélo csüto, kí tao vzeme na poszvecsüvanya szvetüvanyi, tak vu parádiji, kak na banketi i na báli.
Szenzácionszki vogrszki film vu Strand Teáteri
“Te zapüscseni” Biró Lajos-a héresna dráma bode notri pokázana vu Strand teáteri zdaj vpétek aug. 26-ga Doszta vrejdno i prelejpa spila i ka je nájvecs, dvá nájprednyejsiva vogrszkiva künstlara spilata vu glávni tálaj poiméni Schildkraut József i Lina De Putti.
Ne zamüdite poglédnoti ete prelejpi kejp, ár je vszáki tao toga kejpa vu sztáromkráji bio dolivzéti i pripoveszt je pa od edne lübézne dráma.
Vogrszke krajíne, Duna, Tisza i Vág tekoucse vödé, nadale Dráva Száva i drüjge znamenite mejszta do sze dále videti na tom kejpi.
Ne míszlimo, ka bi bio táksi z-vogrszkoga országa eszi prisévsi cslovek, kí bi ete lejpi kejp nej pogledno zdaj v-pétek aug. 26-ga vecsér.
NOTRI JE VADLÜVALA VMORSZTVO I DONOK SZO JO NA SZLOBOSCSINO PÜSZTILI
Za edno vmorsztvo, stero je pred petimi lejtami, po lasztivnom notri vadlüvanyi edna zsenszka vcsiníla, szo ednoga négera vmourili.
Norton, Va., aug. 24. — Vu Knoxville, Tenn. sze je edno grozno vmorsztvo zgoudilo. Bertie Lindsey-a, edno mládo i lejpo zsenszko je neszmileno vmouro eden nepoznáni hüdobnyák.
Szlejdjenye szo persze vcsaszi zacsnoli ino szo konstatejrali, ka je vmoursztvo eden mládi néger vcsíno. Néger sze je zse pri dojprijanyi mocsno bráno prouti toj krivici. Ali tou je nej pomágalo nika. Pred jury szo ga posztavili, steri ga je za krívca najso vu first degree-a vmoursztvi, na stero ga je birouv na szmrt obszoudo.
Négera szo za krátek csasz vu lekteriskom sztouci vmourili.
Vu tom dávno pozáblenom szenzácionszkom vmourszkom deli sze je vcseraj intereszántni dogotek zgoudo, gda je pred Warren, nortonszkoga policájszkoga zapovedníka prisla edna Sadie Mendill iména zsenszka ino je ovádila, ka pred petimi lejtami vcsinyeno vmoursztvo je vu isztini nej néger, Maurice Mays, nego ona vcsiníla. Právla je edno pout, ka szkousz pét lejt jo je düsnavejszt nej nihála na pokoji, záto je zglászila gori naszlejdnye száma szebé.
Po vadlüvanyi je z-lübézni bojaznoszti vmoríla ono zsenszko, stera je po nyénom stímanyi szpoulno dotíkanye mej la z-zsnyénim prvim mozsom. Zasütala je nyidva na vilici i gda szi je zse temelna szvedousztva szprávila, ednouk sze je vu moski gvant oblejkla i obráz szi je notri pofárbala, ka naj za négerszkoga pojba vövídi, sla je na zsenszke prebiváliscse i tam jo je z-ednim velkim nozsom zarejzala.
Policájszki zapovedník je vcsaszi telefonejrao vu Knoxville, odkec je té glász doubo, ka je prouti Mrs. Mendilli nigdár nikseféle tozsbe nej bilou ino ár szo szpomínane tozsbe “krivca” zse obszoudili na szmrt i vmourili, vu tom dugoványi je nej nagiben vecs nika drüjgo csiniti.
Mrs. Mendilla szo potom na szloboscsino püsztili. Csi nyej dobro szpádne, lehko dale zarezáva lüdsztvo... Pravica je vö bíla zadovoljena !
Automobil je vu kravo vdaro
Norristown, Pa. — Sészt lüjdi sze je oranilo gda je automobil, steroga je John Ryan pelao, notri vu edno na pouti bodoucso kravo vdaro na Ridge pouti Trooper-a. Vszej sészt szo vu Montgomery spitále odpelani, gde szo nyim rane notri zavézali i domou odposzlali. Albert McCombs, je nájprvi bio kí sze je k-szpotrejtomi masíni k-coj pripelao z-szvojim masínom i ár je kmica bíla, je notri vu szpotrejti masin zavozo od steroga sze je nyegov masín gori obrno i on sze je tüdi malo orano.
KELKO TÜHINCOV JE PRISLO VU AMERIKO
Vu juliusi, nouvoga kvotnoga leta prvom mejszeci je z-Nemskoga országa prislo nájvecs lüjdi vu Zdrüzsene Drzséle
Z-Washingtona glászijo: — Vu juliusi, nouvoga financsnoga leta prvom mejszeci szo szledécsi trijé országje: Nemski ország, Velka Britania i Ájriska Szlobodna Drzséla, poszlali nájvecs privandrarov vu Zdrüzsene Drzséle.
Zvönejsnyega minisztersztva notrivandranya department je zdaj dao vö na tou gledoucs officiálno vöpokázanye. Vu naszledüvajoucsem dámo nisteri országov kvoto i prisévsi privandrarov racsun:
Ország:	Kvota:	Privanrarje:
Ausztria Csehoszlovákia Nemski ország V. Britannia Vogrszki ország Ireland Italia Románia Jugoslavia	785 3,073 51,227 34,007 473 28,567 3,846 603 671	709 2,783 26,426 31,021 426 26,642 3,500 587 653
MOCSNO SZE POVNOZSÁVA SZVEJTA LÜDSZTVO
Po vözracsunanyi ednoga prestímanoga znánca letosz 20 millio lüjdi vecs zsivé na zémli, kak lajnszko leto.
Dr. Edward Alsworth Ross, prestímanec znánec je vu Century iména mejszecsni liszt eden intereszántni ártikulus píszao, vu sterom je vöpokázao, ka sze je szvejta lüdsztvo od preminoucsega leta mao z-ednim millionom povnouzsalo.
Dr. Ross právi, ka je tou tákse neszmerno povnozsávanye, na stero je do eti mao nej bilou példe vu szvejta historiji.
Po vöpokázanyi Dr. Rossa na vszáko dvouje szmrtno pripetjé trouje rojsztvo szpádne. Cslovecsansztva vküpni racsun je dnesz 1,850,000,000. Csi de sze povnozsávanye tak nadaljávalo, te za 60 lejt nász dvakrat telko bode — i te: kak mo zsiveli ?
KRAO I SZÜHI AGENT
Szühi detektiv má szloboscsino notri sztoupiti tá, kama krao neszmi sztoupiti.
Z-Chicage glászijo: — J. J. McCarthy je preminoucsi eden dén pred birouvom protestejranye zglászo notri prouti tomi, ka szo szühi detektivje brezi warranta vdrli notri vu nyegov dom.
McCarthy, kí lekar skótszko pravico szploj dobro pozna, ár sze je z-Blackstona, skótszkoga právdedávca, na szledécse zezávao:
“Blíszk lehko vderé vu tvoj hram, vöter lehko píse notri vu tvojo hizso, sznejg i tocsa lehko ide tá notri, ali krao brezi tvojega dovolejnya tá notri neszmej nogá djáti.”
Na stero je James R. Glass birouv etak odgovoro:
—Tou je vsze isztina, ali ka je krao prouti ednomi prohibicionszkomi detektivi ? ,
I McCarthy-a je birouv szamo potom püszto na szloboscsino, gda je 1000 dollárov zagvüsenoszti doli djao.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Charles Schwab i Pershing generális szta vözglászila, ka je velka dobrouta vu Ameriki.
Chicago, Ill., aug. 23. — Odloucseni zsalüvajoucsi publi kum, steri je tao vzéo na Elbert H. Gary ocelnoga kralá pokápanyi, sze je zse razdelio i vszáki je odpotüvao vu szvoj kraj. Med tejmi prestímanimi zsalüvajoucsimi szta bilá tüdi Charles M. Schwab, Bethlehem Steel Co. glávni direktor i John J. Pershing generális, steriva, prvle kak szta domou odísla, szta intervju dalá novinpiszátelom.
Obádvá szta od vérsztveni násztajov gucsala navékse. Schwab je med vecsim vözgláázo, ka je rejtko bio v-országi tak velki prosperitás, kak zdaj i on je ogvüsani od toga, ka té prosperitás tüdi osztáne vu tom doubi. Pershing sze je pa na tou zezávao, ka na záhodi i szredíno-záhodi szo zse trno dugo nej pripouvali telko psenice, kak letosz.
Na novinpiszátelov szpitávanye je Pershing z-zadrzsávanyom odgovárjao, szpomínavsi, ka on, kí je nigdár nej bio politikus, nescse z-politicsnimi dugoványami oprávlati. Pershing je nej dávno pogledno Coolidge prezidenta ino je temelno brodo pouva sztális vu záhodni drzsélaj.
Schwab je priglaszno vözglászo, ka je prosperitás, dobrouta nej szamo vu ocelnoj indusztriji, nego vszepovszédi sze tou lehko vídi vu Ameriki.
Csáli májszter lehko gucsí, ka je velko blájzsensztvo vu országi, ali naj bi pogledno vu edno szvojo fabriko, vu Bethlehemi, ali vu Steeltoni, ali vu Sparaws Pointi itd. i naj bi pítao tam bojüvajoucse, za gládno plácso delajoucse delav ce, csi blájzseno zsivéjo, vejm bi tiszti nacsi povedali nyemi. Táksi lehko gucsí, ka je velki prosperitás, kak Schwab. Nyemi je tou.
Skrinya, vu steroj je meszto mrtveca palinka bíla.
New Orleans, La. — Vu tom várasi szo szprévod napravili i kak návadno, stirje moski szo sli pouleg mrtvecsi koul, kak sze zse sika, gda szprévod jeszte. Ali szühi detektívom sze je tou nej vidlo ino szo za probe volo dáli odpelati mrtvecse koula. Na nájvékso szásenoszt szo meszto skrinye 400 galonov te nájbougse palinke najsli notri naklajeno. Vsze stiri lüdí i kocsisa szo doli príjali ino pred szoud posztavili.
Popolne mocsi zsenszka,
stera k-koupanya deli razmi ali je nagibna sze tisztoga navcsiti, sze gori vzeme.
809 E. FOURTH STREET Bethlehem, Pa.
STEELTON, PA.
— Od nasega glaszitela. —
POTÜVANYE VU SZTÁRO DOMOVINO
Duga lejta vu Steeltoni prebívajoucsi John Sneff, nas szlo venszki dober prijátel augusztusa 25-ga szloboud vzemejo od nász Steeltonszki i od vszej amerikanszki szlovencov ino auguszta, 27-ga na hajouv szédejo i sze odpelajo vu sztáro domovino, Markovce, rojeni vu Büdinci. Vu etoj domovini je nyuvo vrejmen dolipriteklo, dela vecs nemrejo dobiti. Blüzi edno leto szo brezi dela bíli, csi glí szo vszigdár dober delavec bilí, ali zavolo poszlüh sanya szvoji “Prijátelov” szo delo tápüsztili, gde bi escse dnesz lehko delali z-tisztimi vréd, steri szo zse prejk edno leto, ka szo sze vu sztári kráj odpelali, glí za táksega volo na glínom deli. Té János szo jáko dobroga szrdcá cslovek, radi szo pomogli vszákomi poznánomi vu vszákom táli kak szo li mogoucsi bilí. Bilí szo tüdi kotriga Prvoga Szlov. B. Pom. Drüstva pri 5-om fióki od zacsétka mao, radi szo delali vszigdár za drüstva naprejidejnye, za stero je nyim lejpa hvála. Tak nyim zdaj ob príliki odpotüvanya zselejmo vszi poprejk szrecsno pout. Z-Bogom !
KRÁLESZKA HCSI ZAROCSENA
Belgiumszka hercegojca Marie Jose je viditi na tom kejpi zsnyénim zarocsníkom talianszkim hercegom z-Aosta.
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi, gda pridete vu
NOLAN - CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradcseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna. Z-sztároga krája motike itd.
— Primejma Cejna —
NOLAN--CONCILIO
ZSELEZNOJ BAOTI
232 East Third Street Bethlehem, Pa.
Charles Greenstein
5-GA WARDA ALDERMAN KANDIDÁT NA DEMOKRTÁTSKOJ TIKETI SZTOUPI GORI
Postüvanim szlovencom naznánye dámo, ka szo regisztrácije dnévi szeptembra 1-ga, 6-ga i 17-ga vgojdno od 7 do 9, prédpoldnévom od 11 do 2 i popoldnevi od 4, do 10-te vöre. Kí tou priliko zamüdí, tiszti nemre voutati. Nadale naznánye, dámo postüvanim voutajoucsim pörgarom tou tüdi, ka naj pazko májo na tou, ka csi do na republikánskom tiketi registrejrali, te nemrejo na demokrátskom tiketi voutati, ali naoupak. Nezamüdite regisztrácije i voutajte! Odeberimo táksega csloveka za aldermana vu 5-om wardi, kí je na tou nájbole prípraven i vrejden. Doszegamao szmo nej meli z-nasi lüjdi valon kandidáta i zasztopníka, dájmo príliko ednomi vrlomi, trejznoga mislejnya csloveki Charles Greensteini, kí sze je eti naroudo, z-nami vküpno zsivé i znami csüti.
Gvüsni szmo, ka de szvojo szlüzsbo tak posteno szpunyávao, ka csi de páli pred ednim nouvim odebéranyom sztao ednouk, páli ga nazáj odeberéjo, ár je vu szvojem zsítki vszigdár korrektni, duzsnoszt poznavsi, réden i szvojo rejcs zdrzsécsi cslovek bio, ino od steri mao ga poznamo, je vu szkrbnom deli szpuno tá szoje zsivlejnye.
Szlovenci ! Charles Greenstein je privadjeni delavszki cslovek, kí privandrajoucsega lüdsztva  zsivlejnye dobro pozna, nigdár nika ne szkoncsa prvle, dokecs tiszto ne premíszli; pravice lübévsi i dober prijátel je vu vszákom poglédi, szamo na nas haszek bode, csi nyega odeberémo za aldermana, ár tou csészt bole vugodno, posteno niscse neszpuni notri, kak on, ino tou on za velko prestíma, csi mo na nyega voutali.
Predodebéranya dén je szeptember 20, csi te z-regisztrácijov vrédi, prídte na odebéranye i nepozábte, ka Charles Greenstein na demokrátskoj tiketi sztoupi gori, z-touv tiketov vzeme tao vu odebéranyi.
GDA DE EXPLODEJRALO SZUNCE ?
Yerkers obszervatoriuma znánci tak právijo, ka szunca explodácia vszáki dén lehko prihája.
Chicago, Ill. aug. 24. — Brezi dvojüvanya, ka mi lüdjé jáko doszta míszli, szkrbí mámo. Csi nebi meli míszli, znábidti ka bi zsiveti zse tüdi nebi mogli.
Ka gda szpádne na nász nájvéksa míszel, tou nevejmo. Ali jeszetjo znánci, steri tou potrdjávajo, ka med nasimi mislejnyami ne sztojí na zádnyem meszti tou, stero ona bojazen namesztüje, ka de szunce ednouk explodejralo.
Ka gda de explodejralo szunce, tou niscse nevej escse zdaj i niti nemrejo znati. Ali mogocsnoszt je tü, právijo znánci. Mogoucse, ka szamo za vecs millio lejt naszledüje tiszti szoudni dén, ka sze razpoucsi szunce, mogoucse ka zse vütro.
Csi bi szunce vu etoj minuti explodejralo, od toga bi cslovecsansztvo za oszem minut doubilo naznánye. Nej menye, kak 138 vör bi trbelo k-tomi, ka vu naszledüvanyi explodácije szhájani gázi bi vmourili lüdsztvo.
Yenkers obszervatoriuma
znánci naznányajo, ka szunca explodejranye sze na vszáko minuto lehko csáka, ár vszáka zvejzda szkouz more szpádnoti té explodácije prvle ali szledi.
105 lejt sztaroga vogrina mrtelnoszt
Newark, O., aug. 22. — Jacob Breitkopf, ki je znábidti nájsztarejsi cslovek bio vu Newarki, je preminoucso szrejdo prédpoldnévom mrou vu 105 lejt sztaroszti. Breitkopf je nej szamo nájsztarejsi, nego eden nájvisisi i nájmocsnejsi cslovek bio vu várasi, sészt fuszov i sészt incsov visziki je bio, 220 füntov je tezso i escse vu nájzádnyem leti szvojega zsítka je jáko mocsen i zdrav bio.
Tou je tüdi zadoszta intereszántno, ka je pokojni Breitkopf vogrin bio, vogrszki zsidov. Pred sésztdeszetimi lejtami je priso vu Ameriko z-Budapesta. Vcsaszi sze je vu Newarki naszelo, gde je nasztavo Breitkopf Mineral Water Company-jo. Do konca szvojega zsítka je nej nücao ocsálov i do szlejdnye minute je protivník bio prohibiciji.
Devét vnükov i deszét vnükecov ga zsalüje.
POJBJE KI ZA GOJDNA PREZIDENTA GOR BÜDIJO
Prezident Coolidge, vszáko gojdno more csüti tej pojbov trombitálivanye vu szvojem lejtosnom prebiváliscai. Tej szo notri vtáljeni na szlüzsbo prezidenti.
VÖRJETE ALI NEJ
Glascow, Ky. — Kak odnet glászijo,  “Toots” je szamo eden pesz, ali nyegov vért, Joe. Leftwicb, tak míszli, ka je tou te nájcsednejsi pesz na szvejti.
“Toots” má edno lejpo posztelo naprávleno gde szpí, szploj lejpi vankis i fájno kusz to koco, ali pred etim nisterne vecsére je nej scseo na pocsinek idti — nego je szamo tá i nazáj hodo i lajao. Nyegov vért, je nej mogo trpeti ino je gori sztano, ka naj poglédne, ka jeszte pszovi. Kak je posztelo pogledno, je tam najsao edno buhou. Tá buba je kríva bíla,
ka je “Toots” nej mogo szpati, ali kak je buha bujta bíla, tak je vcsaszi nazáj sou na posztelo i szlatko je szpao.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
SZTRELJENI V MEXIKl
William Edgar Chapman, Amerikanszki konzul v-Poerto, Mexiki je sztreljeni bio od ednoga mexikánera, kí je notri vu nyegov doum vtrgno.
ZA ODAJO
Na Hayes steeeti. Polovico od cejloga zídanoga hrama, z-vsze potrejbcsinov.
Fourth Ave. — Szamen hram z-vsze potrejbesinov.
$7000,—
E. 3rd Streeti. — Szamen hram, z-vsze potrejbcsinov i velki funtosom.
Wyandotte Streeti. — Szamen hram, z-garázsami E. 3rd Streeti. —Dupliski zídani z-vsze potrejbcsinov Webster Streeti. — Dupliski zídani hram, meszto nazáj do alley-ja. Vszáki . . . . . . . . . . . . . $5250.—
CASTELLUCI and PICCIRILLI
Real Estate & Insurance --- Notary Public 823 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
ODPREJTO VUDNÉ VNOCSI
Nemre Blouditi
50.000 Lüjdi
Vu 15 lejtaj vu nasi 15 Kancelajaj szmo meli vise 50,000
Zadovolni Páciensov
NA TÉ REKORD SZMO LEHKO GIZDÁVI
“Vital Air” je etoga hípa csüda, od 1 do 	            20 zobouv lehko szkübnemo
brezi bolecsíne. CSI DE VÁSZ BOLELO NEPLÁCSAJTE NAM !
V-Pétek ino Szoboto
33⅓%
PÜSCSENOSZT NA VSZEJ FOLISKI ZOBÁJ, KORONAJ ALI BRIDGE DELI.
Prídte notri i prisparate pejneze !
VSZE DELO GARANTÉRANO 15 LEJT
Brezbolezni zobé szküblenye. Dvá Zobára, NA KÉDNE LEHKO PLACSÜJETE
DR. GOULD
S. W. Cor. 4th & New Streets
(Vise Peoples Trust Co. Banka) Bethlehem, Pa.
Nej trbej naprej notri zglásziti, prídte gdakoli
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
REAL ESTATE
HRAME, FARME, BAOTE LOTE KÜPÜJE I ODÁVA.
Peneze szprávi na Mortgage csi je potrejbno.
JOSEPH BRAINER
2336 FAIRFIELD AVE., BRIDGEPORT, CONN.
Telephone B. 1020
—Ali pa—
ANTON TIVADAR
223 SPRUCE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
Telephone 434
GDA DOLI Z-CSLOVEKA VKRÁDNEJO LACSE
Z-New Yorka glászijo: .. Christopher Dondum je trno trüden bio ino szi je vu new yorskom Central Parki na ednoj sztolici dojlégao i je zászpao ali za krátek csasz sze je na tou prebüdo, ka szo ga szumicske trno pikali. Szászno je vzeo na pamet, ka je niksi razbijászti tepes doli zsnyega vkradno lacse. Eden policáj je nyemi edno koco prineszo, z-sterov sze je odeno i tak je sou domou.
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a
336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.

Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodemejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET,3BETHLEHEM, PA.
Telefonje
591 1032-J 2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Mrou je Amerike nájsztarejsi cslovek
Vn Texas drzséle Lubbock várasi je vu preminoucsi dnévaj vöpremíno Kyle Mózes néger vu 122 lejt sztaroszti. Csaren sztarec je 67 lejt bio robni szluga na ednoj juzsnoj velkoj farmi. 25 decé je meo, stere je zvön ednoga vsze prejk prezsívo.
Lindbergh cigaretline kadí
Cincinnati, O., aug. 23. — Amerikanszki reklám pogancsárje vu vszákom poglédi scsé jo vöponücati Colonel Lindbergha dobre návade, ali vu zádnyem pripetjej sze je nyim tou nej poszrecsilo.
Lindbergh je  doszegamao nej kadio. Koncsimár je lüdsztvo nej znalo od toga. Na tou je edna anti-cigaretlinov drüst vo goriponücalo tou, príliko ino je reklamejrati zacsnola, ka szamo z-oni szo lehko veliki i odloucseni, héresni lüdjé, steri povrzsejo kádenyé, ár geto, vídite, Velki Lindbergh tüdi ne kadí cigaretlinov.
Lindbergha je lekar bantüvao té neprisztojni reklám, ár je veseraj na nyegovo csesztitev prirédjenom banketi naednouk szamo naprej vzéo, eden cigaretlin ino ga je szkádo.
— Nescsem— je pravo te héresen aviátor — ka bi vu vszákom bedátszto reklámi moje imé ponücali gori, ovak szem pa tüdi nigdár nikomi nej pravo, ka jasz nekadim.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
DVÁ VOZNIKA ZDRZNO ODSZKOCSENYE
Z-edne pennsylvaniske county vouze szta dvá na szmrt obszodjeniva hüdobnyáka po zdrznom doubi odszkocsila.
Pittsburgh, Pa., aug. 24. — Z-Allegheny county temlice szta vcseraj dvá na szmrt obszojeniva vmorca odszkocsila, po szenzácionszkom doubi.
John Vasbinder i Paul Javorski sze píseta tiva dvá na szmrt obszojeniva vmorca, sterivg szta z-vu sztrahotno pripoveszt sikajoucsov zdrznosztjov i batrivnosztjov doprineszla szkousz pobejg.
Odszkocsécsiva büdobnyáka szta dvá sztrázsnika za hrbtom dojszrejlila. Potom sze je nyima poszrecsilo vövujdti, z-vouze.
Jaworski je kotriga bio tiszte bande, stera je Pittsburgh Terminal Coal Corporácije eden automobil, vu sterom szo delavcov plácso pelali, napádnola. Automobil drájvera i plácse májsztra szo banditje vmou rili.
Jaworski i Vasbinder szta doszegamao po neznánoni doubi revolvo szpravila i tak oborozseniva szta sze notriposztavila vu temlice kancelajo, gde je tisztoga hípa szamo knigszpelávec bio notri. Toga szta priszílila, ka naj nyima prejk dá klücs od velki vrát.
Pred vrátami szta sze dvá sztrázsnika zdrzsávala, nyidva szta v-hrbet sztrejlila, potom szta odklenola vráta i lepou mirovno szta vöodísla.
Zdaj nyidva iscsejo vszepovszédi i velke summe szo vö navrgli za tisztoga, sto nyidva naprejposztávi zsíviva ali mrtviva.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
66
Vu mészecsnoj hizsi szta sze sztisznola z szinom, stere árendo je z-iglôv mogla priszkrbeti. Pero je tüdi zbozsna skér za krüh iszkanye, kapa escse igla. Igla vu tom táli, peri lêko goszpá gucsí..
Po sziromaskom szta sze tá kucsárila, ali nê brezi vsze radoszti záto, náimre zsenszka nê; môzs nyê je escse zsívo, lehko ga je po szvojoj vôli odürjávala; pri szebi je mêla ednoga sziná, steri je celô nyéni bio, i lehko ga je lübila, na kelko sze nyê je vidilo. Lübila je lehko escse i toga ovoga, csi nyê je glih bár szamo vszáke kvatre píszao edno-edno píszmo. Glédat jo je nê meo cajta prídti. Zsivo je veszélo, goszpodicsinam dvoro, razveszeljávao sze je i dugé rédo.
Za steroga volo je bogme dosztakrát oblacsína obszêla szirôte materé obráz i britkoszti szkuze zbüdí vu ocsáj nyéni.
— Osztávleniva sztojíva moj szin, od vszê osztávleniva. Pali je vecs tüdi nê nájni. Nikoga nemava na etom szvêti.
Bogme je tak bilô, z-ovoga szvêta je trbelo nikákomi prídti, naj nyidva vözmore. Na eden dén szo preminôcsega Gál Mátyása büdinszkoga csizmára testamális precsteli gori pred büdinszkim tanácsom, z-steroga sze je vö szkázalo, ka je té posteni mester dvêsztô jezero rahnski vrêdnoszti nihao Gál Petra
67
cséri Katalêni, csi tak, ka je escse v-zsítki. (Bôg drági kelko párov csrêvlov je mogao on zasiti vu szvojem zsítki, dokecs je tô velko summo vküper szpravo).
No zdaj sze je pá razvédrilo Majornokyovim szinom! Gyüri je tam povrgao sztároga principálisa, Pali goszpodics je tüdi preci meo cajt mater poglédnoti. Ali rávno v-tom hípi, gda je eti gorizíslo vu zlátoj parádii szveklo szunce, rávno te je tam prêk doli zaislo. Majornoky Ferenc je dolizavértivao, nanikoj ga je szpravilo követsztvo. Hja lüdsztva vernoszt velki zsalôdec má. Zdaj, ka je vecs nê dôbo mandátuma, je prisziljeni bio v-szlüzsbo sztôpiti. Za szolgabirôva je prisao (szrecsa, ka je escse tô dôbo) i vszigdár sze je globse i globse pográzsdzsao vu uzsurávcov dugov válovje. Majornokyov kasteo ino imánye je na kucsavecsi (licitácii odáno).
Tô je zdaj pacs jáko prav prislo, nasoj vbôgoj, po razpítanyi bodôcsoj vdovici. Kakse zadomesztsávanye bode tô zdaj: vö je dála tüdi preci zapôved.
— Szedi Gyüri na kôla, i niti nesztani do Majornoka. Doj küjpi kelko koli de kostao.
Majornoky Ferenc je zse nê meo nika, ali záto je goszpôd bio i pa escse, kak velki goszpôd! Gyüri je rávno prêk po nyegovoj krajíni potüvao na majornoksnyo licitácijo i v-ednoj
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa,
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobite za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu 
S. M A L L I N Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	 N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nouve Moude Lejtno Blágo
Nase LEJTNO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline