PoStnina plačana v gotovini. Céna — Ara 1-25 Din Vépsastvemi, politiesai i kulturni tjédnik. MURAVI Gazdasági, p o 5 i i i kai é i kulturális lietilap. Lét. IV. Evf. Márkisev i, I925. január Í4>. fo| 2. Szám. m * Balancéranye dinára je obes-j krűh izdá szamo pri kmeti fái, v je v zádnyem vremeni nezra-csutiiívo visziko szkocso tak kak je escse né büo. Neracsúnavsi sztem, je doszta ír'zcov velike zgübícske melo tak, ka zavoio nesztálnoszti sze od vszákoga küpi-vala vzdr'závajo, ki je vu vez-dásnyem vremeni pénez prepo-trébnomi pávri na návékso škodo. Nmásztsenye dinára je z en-kraj namesztno, ali nedopüsztno Zazávanye sze na velki export, ki je v haszek nase valute, bi meo nikso razinénye, ali da vel-ko vlogo igra na naso valuto Amerika. Isztina je -tudi, ka za-csé'to piacsüvanye vojne odškodnine. od sztráni Nemesijei je tüdi nikelko napomócs pobőgsanyi nase valute. V sze 16 bi pa Narodna banka preracsúnati mogla, i esi ie méla tiihinszko valuto za pohőgsanye valute, bi mogla zdá meti dinár za osziabsanye valute z tiihinszkov devizov, ár je vees kak gvtisno, ka je denésnya vi-szikoszt dinára nezdrava mahinú-cija, ki skodüje v prvoj vrszti obcsno vérsztvenomi sztáni v nasuj notrányoszti. Eden dokáz je törni, ka ká-'/e nestabilno viszikoszt dinarja, ka j i na priliko zrnyi i meli céna vszeedno gori szkocsila. Ka szo kő'zne^ szirovine tüdi gori szkocsile, íő je né v dinari vzrok, nego velko pítanye z tühinszki dr'záv, ár je pottébna kolicsína escse né zagvüsana. Szkok dinára sze pa mocsno pozna pri 'zi-vins/.ki céna i pri domácsi tr'zo-vinaj, kí je edírii vdárec na kmtta. Národna banka bi mogla valuto primerno k domácsim potrebam dosztojno dr'zati, csirávno je pobogsáva dinára namesztna, naednők doszta szkocsiti dati je nedopüsztlívo. Páver kí raffinerije va'uini špekulantov nepozna, i szi 'l nyőv niti neracsúna. ra-csúnati nema vrémena, aii sze nebriga, je pri taksoj priiiki náj-vecs kváren. Dvé-tríietno krmle-nye i delo z 'zivincsetom nyerni neodvedőes odide za eden ali dvá pára gvanta v tr'zovini, ár nvega blága céna doli, ovoga pa gori ide. Poíom pa osztáne escse pítanye, ka to veiko navr'ze-no porcijo (dácso) szkém naj krije, esi sze vu szvojem racsúni zavoh tak nágloga szkoka dinára preerkeo. no potrebno. Vendar bi sze ve!~ koj vrédnoszti dinára radiivati mogli, tő pa szarno té, esi sze nászhaj toga né szamo pri kmétski produkta] po?na, nego tüdi i pri drugi. Tak je meszó i mesznici, v mlini i pri peki pa drágo rávnotak, kak v bautaj blago je drágo. Tő moremo vpostiivati pri igri z dinárom, bőde vrédi. Szétdarabolta és megnyúzta felesége szeretőjét. — Egy csendőr-főhadnagy borzalmas rablógyilkossága.— BUDAPEST. A csepeli Weiss Manfréd-féle gyár egyik alkalmazottja, aki mint éjjeli ör teljesített szolgálatot csütörtökön éjjel a Dunaparton, följelentést tett a csepeli rendőrségen Lederer Gusztáv csendörföhadnagy ellen, aki a följelentés szerint éjszaka felesége társaságában megjelent a Dunaparton és egy véres koffert akart bedobni a vizbe. Amikor az ör kérdőrevonta, a főhadnagy nagy zavartan kijelentette, hogy megdöglött a farkaskutyája és annak holtteste van a bőröndben, majd feleségével együtt eltávozott anélkül, hogy a véres koffert felnyitotta volna és az állítólagos kutya-tetemet a folyamba vetette volna. Az ör .később azon a helyen, ahol a főhadnaggyal beszélt egy véres zsakettet és egy csikós nadrágot talált a parton. A csepeli rendőrség a följelentés alapián őrizetbe veüe a főhadnagyot, — aki a csepeli csendőr-éghez van szolgálattételre beosztva — és telefonon értesítette a budapesti rendőrséget, hogy tarts«n házkutatást Lederer főhadnagy budapesti lakásán. A buda- pesti rendőrség detektivjei nyo ;>ban kihallgatták Lederer főhadnagy feleségét, aki borzalmas gyilkosságról tett beismerő vallomást. Az asszony vallomása szerint Kodelka hozzájuk bejáratos volt, s őt akkor ölelte és csókolta meg, mikor férje hazajött és benyitott, ami annyira méregbe hozta, hogy elővette revolve rét s Kodelkára lőtt. Kodelka holtan esett össze, s hogy ezt eltusolják hozzáfogtak a halott feldarabolásához, hogy elszállíthassák és tüntessék el a Duna habjaiban. Lederer öccse és maga Lederer, nemkülönben Kodelka öccse kihallga-íá ^a során a rendőrség arra a megállapodásra jutott, hogy nem is közönséges gyilkosságról, hanem rabló-gyikosságról van szó. Kodelkának aznap kb. szá/millió korona pénze volt aranyóra lánccal stb. ami hiányz k. Kodelkát nemcsak mesteri mód daraboliák fel, hanem ügyesen meg is nyúzták. A feltevés az, hogy megmérgezték. Mindkettő erős felügyelet alatt el van zárva. Februárban megkötik a jugoszláv magyar fogolycsere-egyezményt. Megkezdődtek a tárgyalások Jugoszlávia és Magyarország között. Az SHS királyság és Ma gyarország között a legrövidebb időn be ül megindulnak azok a tárgyalások, amelyek a politikai foglyok kicserélésére vonatkoznak. Magyarország egyedül Jugoszláviával nem kötött még csere-fogoly-egyezményt, legutóbb azonban mindkét állam kormánya hajlandóságát fejezte ki ennek az egyezménynek a létrehozására A fogolycser e-egyezmény megkötésére irányuló targyalások a legutóbbi napokban konkrét megvalósulás stádiumába jutottak, úgyannyira, hogy a tárgyalófelek előreláthatólag még január végén, vagy február elején összeülhetnek Magyar részről a Jugoszláviával lefolytatandó tárgyalásokat dr. Gajzágó László külügyminisztériumi tanácsos fogja vezetni, aki jelenleg a magyar-román vegyes döntőbíróság tárgyalásain künn időzik Parisban. Január hó 20-ika körül érkezik vissza Gajzágó tanácsos és ekkor nyomban hozzáfog a Jugoszláviával meginduló tárgyalás anyagának előkészítéséhez. HINiT-ra. Je vsze mogöcse!? Postna direkcija v Ljubljani je nisterne nase obesine z-térjala oskod-nino za na telefonszki stangaj szpot-réte salice, i tő za vsze tiszte, ki szo bilé szpotréte v teritoriji poedini ob-csin. Tő škodo povrnóti je obvézno na podlagi finanesnoga zakona, ki szvetlo predpise, ka szo za vsze škodo, ki bi sze zgodila na telef. i teleg. napelávaj je odgovorna tiszta obesina vu steroj sze zgodi škoda. Z edne sztráni je tő dobro záto, ár sze je zgodilo neednök, ka szo ob-csáni vidli rázne decé lücsanye v salice, ali szo sze né brigali zatö škodo, tak pa v-interessi obesine de du'znoszt vszákoga obcsána, da bőde pazo natő i priglászo. Poleg toga pa moremo zagotoviti, ka je tő namesztno szamo tam i za tiszta obesine, ki ležijo kre telef. napeláv na jávni cesztáj. Za poškodbe napeiáv na 'zelezniski progaj pa odgovorna bidtí nemre kre proge le'zécsa obesina tak dugo, do-kecs sze po progi i kre proge dovoli neszlü!zbenim oszobam hoditi. Pőti prepoved i kontrola, ki je pa né du'znoszt poedini obesiti, bi büo temelj za nosenyé odgovornosti ob-csin za poškodbe, ovaesi je pa po-sztőpanye nepravilno, i za obesine neobvezno. * 'Zekiriiska proga M. Sobota -Ormoz je zgotovlena, vozi. Tő je za nász vt-lke vrédnoszti, zatajiti nemre-rao. Vszáko dobro delo pa rná falinge vszebi i tüdi rá tá -'zeleznica, tő je da nvé ravnatelsztvo. Náimre, gda je tá 'zeleznica zgotovlena bila, je szküpne du'zine blüzi 40 km. méla. 1, bo'zavola, dnesz je 10 km dugsa posztáls. Kak je tő mogőcse? Ali szo jo na dvé sztrni z vő'zom vlekli dvoji »Prekmurci« ? Né. Sinye, proga je tak dúga kak je bila, szamo pri racsúni szo jo telko podugsali. Okőli 15. dec. szi sze z Ormo'za do M. Sobote escse za 14 Din léko pelao, dnesz !ze J T1/« Din moreš plácsati csirávno je povpreesno né bila po-dignyena zel. tarifa. Pri oszobi je tő né doszta, ali misziimo szi na va-gonszke koliesine. Tü je Prekmurje !ze pá „extravurst" ? Protestiramo prőti táksemi posztőpanyi! * * * V Murski Novinaj sze predzád-nyics nikaj piszalo, ka praj Mörszka Krajina nevé ka esi sze dácsa na ráte placsövati dovoli, ka sze odtisz-toga 8%-ov zamüdnoga :zoja more plácsati. Oh Mörszka Krajina tő dobro zná pa tő tüdi, ka je 160 procentov porcije vecs bilő pobráne v Sloveniji i v Prékmurji kak sze je tő v Beográdi v proracsun (költségvetés posztávilo i tak té 8ü/o-ov nász nemre !zenerati esi szmo. 152%-a nepra-viesno mogli ali moremo plácsati. Sto je pa tü krivec, Beograd, alj Ljubljana, ali oblászti ? Hodiš és ovális Ma a választási harcok közepén, a radicspárt feloszlatásával és Radics, a vezér elfogatásával és lezárásával kapcsolatban, különösen Radics elvbarátai, sokat tűnődnek az emberek azon, vájjon mi lesz most mán a Radics ládikával. Hogy eme tűnődésekből mi is ki vegyük részünket, e helyen irjuk le a mi nézetünket s e nézetünkben tán nem is csalatkozunk. Radiípárt felvan oszlatva, vezérférfiai lezárva, legutóbb pedig maga Radič is előkerült búvóhelyéről, őt is lezárták. E/. az egyszer tagadhatatlan tény, történt pedig mindez az államvédelmi törvény alapján, mint annak idején a kommunistákkal s a kiktől e törvény alapján von ták meg képviselői mandátumot, nemkülönben Ítélték el őket féltől tizenöt esztendei börtönre. Bár sokak előtt hihetetlen Radics elzárása, természetes hihetetlen lesz éppúgy az is, hogy baja essék, vagy mándátumai megsemmisüljenek. Mi sem vagvunk jövőbe látók, sem döntőbirák, de ha van méíj jog a világon, igazság és külföld kritikájától és tekintélyétől való félelem, akkor kötve hisszük, hogy csupán választási trükkből, avagy taktikából egy felelős kormány a függetien bíróság közvetítésével meg merje tenni azt, hogy, nem mondjuk Radicsot, de dr. Mačeket, a radič párt alelnökét, mint a parlament alelnökét s egy — mi több — a legfelsőbb államtanács tagját le merje záratni, s egy erős nemzeti szervezetet mint pol. pártot feloszlattatni, ha erre terhelő adatok okot és jogot nem adnának. Már most ha ily terhelő adatok vannak a kormány kezében s lehet és hisszük, hogy kell lenniök. ha ily lépésre elszánta magát, akkor magától értetődő, hogy a dolognak a következő lefolyása lesz: Hol a listák a párt feloszlatása előtt lettek az illetékes törvényszékekhez hitelesítés végett benyújtva, azt ha szabályellenes vagy forma hiba nem volt benne, a törvényszéknek haladéktalanul hitelesíteni kellett s hitelesítés után azt emberfia a földön nem törölheti, sem listát, sem pedig a lista egy-egy nevét, (kivéve a mai súlyos vádat, de akkor is feltéve). Szóval a Radics lista a mi kerületünkben (Maribor) hitelesítve lévén, minden választó helyen lá-dikája is lesz, hogy a Radics listára szavazni is lehet, ha lesz ládika, az kétségtelen. Hogy azonban azután mi fog történni, az már nem a választási törvény alapján fog történni, hanem az államvédelmi törvény alapján, vagyis minek alapján a párt fel van oszlatva, tehát a mandátumok is meg lesznek semmisítve. Ennek folvtán az a dolog veleje, hogy kár a szavazatért, mely oda lesz adva. Elvégre azonban célunk nem a félrevezetés, illetve lebeszélés, hanem a nézetünk nyilvánítása. De, ha mindez nem is volna, mint önérzetes és felvilágosodott nép, ki Prekmurec voltunkra csak büszkék lehetünk és azért szé- gyenkeznünk senki előtt nem fogunk, sértve és mellőzve érezzük magunkat akkor, mikor Radics köztünk nem akar, vagy nem talál embert, hanem „senki emberekre* akar velünk szavaztatni. Elérkezett az idő, mikor mi is kezdünk gondolkodni. Herriot lemondani készül. — Briand, Loucheur vagy Clementel lesz az utódja. — Parlamenti körökben az a hir terjedt el, hogy Herriot mi-! niszterelnök betegsége miatt nem vehet részt a kamara január 13-iki megnyitó ülésén. A miniszterelnök állapota javult ugyan, de nem J annyira, hogy a kamara ülésén megjelenhetne. Hir szerint Herriot még az uj ülésszak megkezdése előtt bejelenti lemondását és valamely! eddigi munkatársát ajánlja utódául. Doumergue elnök, akit a miniszterelnök hosszas betegsége küiön-ben is nagyon nyugtalanít, máris tárgyalásokat folytat az esetleges kormánykrizis gyors lebonyolításáról. Bár ezeket a híreszteléseket a Quai d'Orsay-n megcáfolták, mindenki tisztában van vele, hogy a közeli politika kialakulásában Franciaországban Herriot betegsége döntő benyomást gyakorol. Amennyiben a miniszterelnök önként visszalép, utóda valószínűleg Briand vagy Locheur lesz. Kétséges azonban, hogy kettőjük közül bármelyik is megkapná a szociáldemokrata párt támoga fásat Ebben a/, esetben Clementel pénzügyminiszter veszi át a kabinet vezetését. Radič naglása abstinenco. ZAGREB. Niki sztra'zár v zápo-raj radicsovcov je píszma po.vredüvao od Rad>ča k ovim zaprétim. Sztra'zára szo zgrabili i piszmo od nyega odvzéii. V píszmi je Radič zapovedao szvojim prijátelom, da naj szploj na niedno partájo nedájo vőtumov, nego naj na voliscsáj razbijejo vsze >krinyice i naj pregocsijo drűge volilce tiidi, da nedájo dol vötuma. Trumbič« je Radič z pisz-mom v Bee? poszlaq k bolseviskomi zavitpniki z a pomöcs. POLITIKA. A maribori törvényszék eddig 14 jelölő listát hitelesített. Va° yis er any-nyil jeleni, hogv minden választó helyen 14 ládika lesz melyeibe a szavazol listáját, melyen mini prekmurjei jelölt dr. Strasser d -lendnvai ttgwéd, helvet-teskéut pedig Alszeghi a D. L. ipartestület elnöke szerepelnek, ugy radi- golyót be lehet dobni. — Radikális párl | kális párt beogradi vezetősége, mint a önállóan vesz részt a választásokban, maribori törvényszék hitelesítette — tehát nem a demokratákkal. Dr. Rávnik Hartner Uéza listáján H;;riner Nándor A dinamit. Alig van ember, aki nem tudná, hogy a dinamit a legveszedelmesebb robbantószer. A dinamit a nitroglicerin-nek és a porrá tört kovaföldnek a keveréke. A soha nem pihenő tudományos kutatás közben fedezték fel ezt a veszedelmes robbantószert. Egy Szobreró nevü olasz vej:yész kutatásai közbén egyszer kénsavnak és salétromsavnak lehütött elegyéhez glicerint kevert és amikor ebből a keverékből kapott olajszerű folyadékot vizsgálta, rájött, hogy az lehűtés után kristályossá fagy és felrobban, ha ráütnek, vagy ha tűzhöz ér. Ez a majdnem színtelen, olajszerű folyadék az ügynevezett nitroglicerin. amelynek édeskés, fűszeres ize van és nemcsak erősen robbanó, hanem nagyon mérges is. De folyékony áilapotban még mindig nem dinamit. Dinamittá akkor lesz, ha kiégetett kovafölddel felszívatják és még nagyon kevés szódát is kevernek hozzá, hogy tartósabbá tegyék. A nitroglicerint azért keverik kovafölddel, mert ennek az a tulajdonsága, hogy magába szívja, leköti: anélkül, hogy csökkentené robbantóerejét. Amikor kovafölddel keverték, az egész anyag olyan, mint a tészta. Ezt az anyagot] különböző formákra gyúrják, alakítják,! kisebb-nagyobb rudacskákká formálják, j finom papírba burkolják és — kész a dinamit. A dinamitból készült robbantó töltények elsütésére gyujtózsinórokat vagy villamos vezetéket használnak. Aki pedig a nitroglicerin előállítására 18 2-ben először épített gyárat és néhány évvel ezután feltalálta a dinamitot is, azt a férfiút Nobel Alfrédnek hívták: Svéd ember volt és tanult mérnök, 1.-33-ban született Svédország fővárosában, Stokholmban és LS96-ban halt meg. Találmánya hírt és renge'eg vagyont szerzett neki, de megszerezte ; lelkiismeretének nyugtalanságát is. Nobel Alfréd találmányt ugvanis eleintén csak az államok hadseregei vették használatba, az ő füsttelen lőporát a katonaság használta, robbantószeréből megcsinálták az újfajta ágyúgolyókat — és az emberszerető Nobel fájdalommal látta, hogy amit ő legkevésbbé akart: találmányát a háborúk véres zivataraiban fogják felhasználni. A dolgon azonban már nem segíthetett és ezért élete alkonyá végrendeletében könnyített háborgó lelkiismeretén. A svéd tudományos akadémia számára hatalmas összeget hagyományozott és elrendelte, hogy az összeg kamataiból százezer svéd koronát adjanak öt olyan embernek, akik abban az évben a legszebb és a leghasznosabb dolgot cselekedték az emberiség jóléte és békessége érdekében. Nobel halála óta minden évben ki is adják a százezer korona jutalmakat a kiválasztott öt embernek, akik a fizikai, a vegyészeti, vagy az orvosi tudományban, a szépirodalomban, vagy az emberiség örök békéjének hirdetésében az év iolyamán az emberiség javára a legszebb és a leghasznosabb dolgot művelték. A veszedelmes találmányt az emberi mű vetődés szolgálatára is fel -haszhálják. Amint a tudomány az ember szolgálatába állította a villámot, ] ugy használja javukra a dinamitot | is. Ma már nemcsak a katonaság! veszi hasznát, hanem az ipari életben, a folyók szabályozásában és a mocsa-; rak lecsapolásában, a bányászatban, a hegyek áttörésében és ami a legfontosabb és legújabb, a föld mivelésé-ben : a mezőgazdaságban is használják a dinamitot. Ez azért lehetséges, mert feltalálták a robbantás szabályozásának módját és az úgynevezett „biztonsági robbantószerekkel" a robbantásnak olyau erejét tudiák előidézni, amilyenre | éppen szükség van. A bányászaton kívül legelőször az építőipar vette szolgálatába a robbanószereket, persze nem építésre, hanem épülettömbök és nagy gyárkémények lerombolására. Robbantanak dinamittal jégtorlaszokat is, ha útjába állanak a hajóknak, nemkülönben hasznát veszik csatornázásnál és mocsarak lecsapolásánál, ha kemény földrétegek zárják el a munka gyors haladását. Megpróbálták a robbantószereket gépek hajtására is felhasználni, azonban ez a kísérlet nem járt sikerrel. Két-három esztendeje csak annak, hogy a dinamitot a mezöazdaság szolgálatába állították. Mint a legtöbb célszerű dolog, ez is Amerikában kezdődött. Ott ugyanis irtják a nagy őserdőket, hogy helyükön megmiveljék a földet. A fák kivágása elég gyorsan ment, de lassú és drága munkába került, amig a megmaradt fatöveket a messze szétágazó gyökerekkel együtt kiásogatták a földből. Elővették tehát a már aklor ismert biztonsági dinamitot, befúrták jó mélyen a fatövek alá és a dinamittal tiz perc alatt elvégezték az azelőtt sokszor nnpolig tartó munkát. A robbantás ereje nemcsak gyökerestől vett ki a falövet a földből, hanem több méter széles területen alaposan föl is forgatja a talajt. Tudjuk. hogy az ekével, ásóval és kapával való talajlazitásnak az a hibája van, hogy ezek a szerszámok nem járják meg elég mélven a földet. A meglazult talaj megfordul ugyan az eke alatt, de évről évre ugyanaz a földrétek kerül a felszínre, — szükséges tehát, hogy a talajforgatás mélyebben és alaposabban történjék. A fatövek és gyökerek robbantása közben jöttek arra a gondolatra, hogy az érintetlen talajt először több helyen dinamittal robbantják és csak azután forgatiák fel ekével. Az eke arra való, hogy barázdákkal egyenlítse ki a robbantás okozta földhányásokat. Az amerikai kísérletezők azt tapasztalják, hogy a rebbantott talaj termése — különösen gyümölcsfáknál — dúsabb, mint az ásott talajé. * prekmurjei jelöltként, id. Kühár Jőzsef tesanóci gazdálkodó pedig helyettesként szerepel. — Radics listáján M. Sobotai jelölt Ivan Tišej Goričana, D. Lendaván pedig Jakob Hrumič sertésszámadó (kanász) Podturen (25 éves). Itt jegyezzük meg, hogy a Klekl párt volt titkárja Fran Švikaršič — Maribor levi bregen — is a párt jelöltje. Ez a lista azonban hiába kap szavazatot, mert az államvédelmi törvény alapján előreláthatólag a mandátumokat meg fogják semmisíteni. — A demokrata listán mint a maribori dr. Lipold ügy- véd, D. L. képv. jelölt helyetteseként szereplő Király lakosi kereskedőt agitációs körútján már Dobrovnikon és vasárnap magában Lendaván a nép nem engedte szóhoz jutni. Ily kudarccal mentek el onnan dr. Pivko listavezető, dr. Lipold e járás jelöltje, dr. Kramer volt miniszter és Videc csako-veci állatorvos is, kik közül egynek sem sikerült szóhoz jatniok. S érdekes erről hallgatnak a demokrata lapok. Egy-egy listának kb. 6000 szavazat fog kelleni. Glászi —Hirek. Peszem málogavérta. Grüntni vért bom, grüntni vért jasz, Tö právim: Pliig i bráno i széjanco Szi szprávim. D'zűnd'z je széjtva, csíszto zláto Vlatovjé Mu'zika glász prepelice Kumesz nyé. Szpévaj prepelica, szpévaj Tvoj danaj! Obszedláni je 'ze lépi Moj Szilaj. Na trávniki csiszi, csoszi Moj koszec, Glédajőcs na lépe redí I konec. Grüntni yért bom, grüntni vért jasz, Kak právim: Meo bom konye, lépi krscsák Jasz ino Za lépitn krscsákom lépő Korino, Tak bom hodo szvétesne dni Vu cérkev, Nebom noszo gőlo glavo. Kak tikev. Grüntni vért bom, grüntni yért jasz, Kak právim: Lépe grünte, vrhé, zláto Szi szprávim. Blagoszlovi Bőg vsze vréle Delavce, I po trüdi obészeli Nyi szrdce! — Szamomőr. Szvétec Terezija rojena 'Zisko, krcsmára 'zena v Adrijanci pri Petrővci sze je 8. I. z revoíverom sztriíla i tüdi taki mrla. Vzrok szamomóra je nezvracslivi beteg. — Uradni deri pri kr. szod-niji gda sze to^be szprimajo ali sze poedincom tanácsi dávajo je szamo szredo. Zavolo toga je nainesztno esi sze lüdjé toga réda dr'zijo né da bi zóbsztojn-szke poti meli, ali pa 'ze itak z delom obtercseno szodnijo v drűgi dnévaj zaposzláviali. — Kak sze delajo pénezi z szvinyszki csrév ? T. rn. 8. g. Benko v M. Soboti, lásztnik meszne fabrike napamet vzeme za fabricsnim plótom vnőgo szvinyszki csré v. Né je povedo ni-komi, nego szi miszlivsi da nikák ?ze pride ponyé je sö vecsér sztrá'zit. Né je priso ponyé nis-cse. Na drűgi dén vidi, ka je ze vecs csrev tam. Pá ide szrá 'zit vecsér. Oköli 7 vöre vecsér pa pridete dvá, ki ji je pa zgrabo i dale ne püszto. Sto szta bila. dvá nyegoviva meszárszkiva po-mocsníka Stoti Štefan i Vratarics doíná z M. Sobote. Taki pozo-véjo 'zandáre i ovádijo nyini da szta nyeva zlücsala prék csreva i szta je naménila odali po 1 din. meter. Nagovőro nycva pa je Janos Vratarics, ki bi je potem dale „liefrao". Bi;6 je csrév oköli 1000 metrov i tak bi sze nyini vszetn izpiácsalo. Prék szo dáni k szodniji. — D. Lendava. Nas dosze-dásnyi gerent g. Hribar, ki za szébe nikakso obszoiutno tnőcs miszlo, je vrezen v ozádje. Po telegraficsnoj narédbi je imenü-van na nzega ineszto g. bzabó Eelemér. — Drága je mu'zika I Zgő-dilo sze je esese 1924 febr. 2 na szvecsnico, gda je prőszta veszelica bila v kresmi Horváh v Dankovci. Igrao je tam Skerlak Vilmos z Dankovec. Lüdjé szo piii, píészati i ves^éii Diii. Kak vecskrat tüdi zdaj sze je najso amerikanec z dularszkim virtusom sze pokazati steo pred drű-girni i je muzsikanti za igro edno 10 dolarszko banko dao, stero je na velko pnsziijavanye muzi-kant tüdi vzeo. Horváth András amerikánec z Otovec sze je pa doma prészpao i nyerni betyar-sztvo z deszetimi dolári v pamet pride, je ső od mu'zikanta nazá-proszit doláre. Sze zná, ka mu'zi-kant tő né steo vcsiniti, ga je ső tő'zit za doláre. Po trikratnom zaszlisanyi i razprávi je pa té m. 13-ga Horváth to'zbo zgűbo, vsze sztroske, z dvema fiskalisoina plácsati mogao. Ja Mu'zika je drága ! ? — Hál. A m.-sobotai önk. tűzoltó egylet, 1925. febr. 1-én tartja szokásos téli táncestélyét a Dobrai szálló összes helyiségeiben. Felkérjük a nagyközönséget, hogy a tombolajátékhoz nyereménytar-gyakkai hozzájárulni és azokat Dittrich Gusztáv parancsnokhoz küldeni szíveskedjék. Választmány — Felakasztotta magat az elmúlt héten Szócsák Ferenc 22 éves Proszenyakovcei legény. Tettének okát elmebetegségében látják, mely nála régebbi baj volt. — Tüz D. Lendavan. Lendva lakosságának nyugalmát f. hó 9-én éjjel 11 órakor hirtelen jött tüz-riadó zavarta meg. Több mint valószínű ellenség keze gyújtotta iel a csentei uton lakó Meisl József kucséver és fiakkeros dolnja lendavai lakós szalmakazalját, mitől a tüz csakhamar átterjedt a szomszédos gazdasági épületekre ugy. hogy a szalmán kivül leégett az istálló teteje a szénával és egy tehén megfulladt, a pajta és a kocsiszín két fiakker-kocsi-val együtt is teljesen leégett. A kár meghaladja a 70 ezer dinárt, biztosítva nem volt semmije. A szélcsendes éjszakának s rögtön a helyszínén termett tűzoltóságnak és ernbertömegnek köszönhető csak, hogy a közvetlen közelében levő szomszéd épületekre a tüz át nem terjedt. — A mur.-sobotai járásbíróság értesiti a feleket, hogy személyes perlésre és tanácskérésre szerdai nap az, amikor feleket fogadnak. Ezt tehát miheztartásul, mert más napokon, az amúgy is munkával túlterhelt járásbíróság nem áll a felek ren-deikezésere. — Öngyilkosság. Szvétec született Zsisko Terézija adrijánci (Andorháza) korcsmáros felesége f. hó 8-an revolverrel agyonlőtte magát. Tettének oka gyógyíthatatlan betegsege. — Uj polgármester Dolnja Lendavan. tíeogradi belügymi nisztenum Hribar D. Lendava eddigi polgármestert ailasatól felmentette s helyébe Szabó Elemér a doi. lendavai radtkaiis partszervezet titkárát nevezte ki. .— Magyarorszagi diakok. A belügyminiszter rendelete folytan, a prekmurjei tanútok, kik ta-nuimanyaikat magyarorszagban óhajtjak folytatni, ezt minden ne-; hezseg neíküi megtehetik, illetve az erre vonatkuzo engcdelyt meg kapják. — Verekedtek a nagymise alatt. Karacsony utáni vasarna-pon a dolnja- es szrednja biszt-ricei legények čretišovcin a templomnál összeverekedtek éppen nagymise alatt. Ütötték-verték, kövekkel dobálták egymást nagy gyönyörűségére a vasárnapi ájta-toskodó közönségnek. Történt néhány könnyebb sebesülés is, mert egyik-másiknak a fogait is kiverték. Črenšovcin ajánlatos volna a községnek rendőrséget tartani, mert ott elég sűrűen történnek eféle duhajkodások isteni tisztelet alatt. — A furfangos biztosító. Szobocsán István lippai gőzfürész tulajdonosnak bizonyára pénzre lévén szüksége, azt biztosítás révén óhajtotta magának megszerezni. — Ugyanis a dolnja lendavai szőlőben levő hajlékát betörés ellen biztosította 30 ezer dinárra s ennek megtörténte után a hajlékot oly helyzetbe hozta, mintha a betörés tényleg meg is történt volna. Valaki azonban Szobocsán kísérletezését észrevehette, mert mielőtt még a biztosított összeget felvehette volna, a csendőrség letartóztatta. Szo-bocsánt a dol. lendavai járásbíróság őrizetbe vette, s most letartóztatásban várja, mig erre a furfangos ügyre az igazság kiderül. — Kettős birtokosok figyelem 1 Határátlépési igazolványok megadása iránt minden kettősbirtokos legkésőbb február 5-ig kérvényét az illetékes vámhivatalnál adja be, különben később 50 dináros bélyeggel is hosszadalmas lesz a megszerzése. Murski W Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO ! 1 ! V NEDELJO 18. januarja popold.ob3.,in zvečer ob8uri 1711 6H9D! (YOSHIVARA) Drama u 5 činova. Libesstat der VSTOPNINA : Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din. in II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. I SSESiSaSáSSS Trztvo. Kereskedelem. Biágo — Áru. NOVISAD: jan. 14. 100 kg. Pšenica—Btiza Din. 426—430 'Zito—Rozs » —400 Ovesz—Zab » —360 Kukorica 190—200 Pronő -Köles » -330 Hajdina , 250—275 Szenö— Széna » —75 Qraj—Bab csrcs. » —580 zmésan—vegyes bab - 430 Krumpli , —135 Len. sz.—Lenmag » —700 Det. sz.—Ldherin. » 1700 BENKO: jan. 14. 1 kg. 3 cn ■O Bikőv.l Bika Telice $ Üsző Krave S Tehén Teoci Borjú , Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. HI. II. 1. pri m t Peneči — Pénz. 1 Dollár . .v . = D. 60 — 100 Kor. Budapest . — » 00865 100 Kor. Becs . . . __ » 0.0872 1 Kor. Praga . . — » 183 — I Hra.....= , 254 — Zürichben 100 Din = 8 40 «frk, Z-ki5£a vs7.t£ko szréüo. NaprépUcsilo za írta o leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Dia y Ameriko 20 Din. Céna anonc 2« O cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame i — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. GAZDÁLKODÁS. Fordítsunk nagyobb gondot a mesterséges takarmányok termesztésére. Boldog az a gazda, akinek most a tél folyamán bőséges takarmánykészlete van, állatai! jobban takarmá-nyozhatja, ennek nagyobb értéket képviselnek, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű istálló trágyát termelnek, a melyet, ha szorgalmasan kihordja földjére azok nagyobb termést adnak; sióval a helyes gazdálkodásnak alap féltétele a bőségesen rendelkezésre álló takarmány, amely ha szűken van, soványak, hitványak, értéktelenek az állatok és rossz minőségű, kevés trágyát termelnek, a mellyel nem lehet kellőleg megjavítani a földeket, mert azok termése silány marad. Ezért kell tehát oda törekednie minden gazdának," hogy sok takarmányt termesszen amennyiben ebből a a célból nem áll elegendő rát rendelkezésre, akkor mesterséges szálas takarmányokat kell termelnie pld. lücernát, lóherét, zabos bükkönyt stb. Hogy pedig a rendelkezésre álló területen mennél több takarmányt termeszthessen, a takarmány termesztésre szánt földeket nemcsak jól művelni, de jól trágyázni is keli; bármiféle takarmány növényt termesztünk is a tarasz folyamán, most télen kell annak földjét megtrágyázni, s mennél inkább vau módjában azt erősen megtrágyázni, annál nagyobb leend termése is. Különben a takarmánynövények nagy része nem igénye' Sok istálló trágyát, mert az úgynevezett pillangós virágú takarmány növények képesítve vannak a levegőből is nitrogént gyűjteni, tehát azon értékes növényi tápláló anyagot, melyből az istállótrágya is a legtöbbet tartalmaz, ellenben nem tartalmaz az istállótrágya annyi foszforsavat, mini amennyit ezek a növények a talajból kivonnak, ezért nem akkor adják a legnagyobb terméseket a takarmánynövények, ha egyedül isíállólrágyával látjuk el a talajt, hanem akkor, ha ezenkívül foszforsav tartalmú trágyát is juttatunk a talajba. Legjobb foszforsav tartalmú műtrágya a szuperfoszfát, ára az alkalmazásával elért többlet termésben 3-4-szeresen térül meg. Az összes mesterséges takarmány növények legnagyobb terméseket akkoi adnak, ha fél istálló trágyát, s kat. holdanként 150 kg. vagy 200 kg. szuperfoszfátot kapnak, amely szuperfoszfátot legjobb most a tél folyamán hómentes időben ráhinteni a megfagyott száfitásra, a télen mütrágyázott földet azután tavasszal, a fagy kiengedése Rókopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo : Reditelsztvo i opróvnistvo Mőrszka Krajina MÁRKISEVCI br, 20. posta MUKSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun btoj 1^980. ;—| —: Postatakarék számla száma Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők : M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára negyedévre belföldön lr> Dinár, külföldre IS, Amerikába 20 D'n. Hirdetési ár ; cm.-ként: s/övegközt és nyilttér 1 50, rendes r—, apróli tdelés 0*70 Din és az illeték. Tör^i.szőrinél engedmény. után boronával kell megjáratni, különösen a zabos bükköny után óriási terméseket kaszálhatunk, ha 8—10 szekér istálló trágyával és 2 métermázsa szuperfoszfáttal látjuk el a föld kat. holdját. Az ilyen trágyázásnak utóhatása olyan, hogy a zabos bükköny után rendesen következő buza is 3—4 métermázsával fog nagyobb termést adni, az ilyen talajban anélkül, hogy ujabb szuperfoszfát, vagy istálló trágya mennyiséget alkalmaznánk. A ki takarmány növényei termesztésénéi igy jár el, az másfélszeres terméseket fog elérni, s igy módjában lešz a jövőben állatait jobban etetni, avagy nagyobb számú állatot tartani. A kenyérkészités irta emes Miklós állató vos, Murska Sobota. (Folytatás.) Milyen a jó kisütött kenyér ? A kérge fényes, barnapiros, ropogós, nem repedezett. A kenyér magas, rugalmas. Ha csonttüt, vagy hosszú fogpiszkálót átdöfünk rajta, arra tészta nem ragad. A késen sem szabad tészta felrakódás-nak lenni. Nem szabad a kenyérhéjnak elválni a belétől. A lukacsosságnak sűrűnek és kicsinek kell lenni, szalonnás ne legyen. A súlya Vs-el kfsebb legyen, mint a tészta súlya volt. A szájban nem szabad összegombócosodni, a fogakhoz ragadni. Legfontossabb, hogy foszlós legyen, Gondosan történjen a kenyér lehúléae is. A sütőből a kenyeret hűvös helyre egymástól jó távol kel! rakni ugy, hogy az alsó részét is érje a hűvös levegő; és ezért két-két lécre, (kis hasáb fára) tesszük őket. Attól a perctől fogva, amikor a sütőből kivesszük a kenyeret, lassú kémiai átalakuláson megy át a kenyér. Idővel ize kellemetlen lesz, vajra emlékeztető. A bele darabos lesz nem foszlós. (Foszlósság alatt értjük a szét-tépéskor látható nyulóságot anélkül, hogy ragadna). A híja szívós lesz megpuhul. Ezen átalakulás mibenlétét a kémikusok máig még nem tudták kisütni. Szóval a jól kihüit, frisskenyér a legízletesebb. Mi sem természetesebb, hogy jó kenyeret csakis jó anyagból, nem hamisított lisztből, jó kovászból lehet készíteni. A jó liszt a kloroformon úszik, a hamisiló anyag leszáll az edény fenekére. Ha krétával, gipszel, vagy magnéziával van a liszt hamisítva, akkor az a rácseppentett sósavra pezsegni kezd, ha pedig babliszttel, kukoricaliszttel, árpaliszttel lett hamisítva, a nagyító üveg alatt azok megláthatok. Ha az élesztő vagy a kovász megromlott, akkor sem sikerül a kenyér. E célból fél nappal előbb egy kanálban „próbatésztát" készítünk, ha az megkel, akkor a kovász jó. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. — A jugoszláv-magyar vasúti konvencio. A magyar kormánnyal történt megállapodás értelmében a néhány hónappal ezelőtt megszakított tárgyalásokat a jugoszláv és magyar delegációk újból felveszik. Az előzetes megegyezés szerint a két kormány megbizóttai január 15 ikén Beo-grádban ülnek össze Avramovics Raniszáv, a közlekedésügyi miniszter helyettesének elnöklete alatt és a vasúti konvenciók megkötéséről fognak tárgyalni. A konvenciók főleg a tranzitórforga-lom kölcsönös megkönnyítésére irányulnak. A szomszédi visszony rendezésére szolgáló többi egyez-; ményekie vonatkozólag február 12 ikén kezdődnek a tárgyaiások A delegációk felváltva Beográd-ban es Budapesten fognak működni. — Románia 1924. évi kereskedelmi mérlege Romania j 1924. évi kereskedelmi mérlege 450 millió iej deficittel zárult, i Ennek főoka, hogy gyenge a gabonakivitel, amelyet elsősorban a rosz termés idézett elő Csökkent a román fa és petróleumkivitel is, főképpen a magas kiviteli illetékek és a száliitőesz- í i közök hiánya miatt. — Mar Nemet aranymár-kölcsönt ajálanak. Novis?ád j A Preussische Pfandorief Bank rt. berlini nagy jelzáiogintézet az összeg megnevezése nélkü 15 éves 10%-os jelzálogkölcsön ajánlatot tett a városnak Az ajánlait szerint a kölcsön hosszúlejáratú kölcsönné is átváltoztatnak), de a kamatozás csak az első öt évre volna most megállapítva A város az ajánlatott a számvevőség utján megvizsgálja és ha előnyösnek találja, megkezdi a tárgyalásokat a bankkal. Az ajánlat aranymárka-kölcsönre szól. — Emelkednek a bankbe-tetek. Egyik oldalon a pénzhiány, amely megbénítja az ipart és a kereskedelmet, más oldalon pedig a bankbetétek emelkedése jellemzi a gazdasági életet. A bankbetétek emelkedése örvendetes jelenség volna, ha a bankok az emelkedő betétek mellett képesek volnának a hiteligényeket kielégíteni s esetleg hosszabb hitelt is adni. A betéteket azonban nagy részben rendelkezésre kell tartani, mert a betevők azzal a feltétellel helyezik el, hogy ha adóra kell, nyomban visr-zakapják. Minthogy pedig adóra mindig kell, a bankok kénytelenek nagy pénzkészleteket a pénztárukban tartani. — Uj rendelet a devizaforgalomról. A pénzügyminiszter 35 130 szám alatt rendeletet adott ki, amelyben a deviza és vaiutakereskedése följogosított bankokat felhatalmazza arra, hogy a kivándorlók által hozzájuk átutalt csekkeket, hitelleveleket, vagy más átutalásokat az idegen valutaban tartsák takarékbetétben, vagy folyószámlán és a felek idegen valutában való kifizetési rendelkezéseit idegen valutában teljesíthessék. A rendelet egyúttal kötelezi a bankokat, hogy három havonkiní a pénzügyminisztérium nak jelentést küldjenek a devizaforgalomról. Oivasd a f'SEfta Hrajinát"! it* odajikresma. Na Hodoši pri Jandrasicsi dobra időcsa kresma (pri zseleznici) z célov shram-bov i zemlőv -se za vol o preselitvi oda. Pojasnila da : Dr, PINTÉR MIKLÓS fiskális, Murska Sobota. K je: eden v dobrom sztáni bodőcsi 6 HP MÁV lokomobi! ; edna completna gáter'zaga na edno zsgo; edno, za pogon müna, vodno ko!ö z zelezrso-zobcalnov predszlávov eden 5 m dúgi 6 cm kuszti transmission z lé'zicsami (csapágy) i t rí jé konís zobcatne kolé pri M1KOLA LAJOS mlinari v Bodoncí. Vecs sze léko zvé pri: KOŽIC IVAN masinsloszari v M. SOBOTI, Lendav-szka ceszta. FIGYELEM!! Épület és tűzifát u legjobb ssa minőségben, a legolcsóbbb H napiáron és dus választék-f| 153-6 ban kizárólag: i ÁBHAHÁMELEK fakereskedőnél HODOSON szerezheti meg I inni Előfizetések és hirdetések „Mőrszka Krajinára" felvétetnek Erdőssy Barnabás papir és játékáru üzletében M. Sobotában a róm. katholikus templom mellett.