r f
RSZKA
Vépsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Evf.
Márkisevel,	szeptember 6.
Broj 35. Szám.
Politika
ravna nász vsze, nas obsztoj i prisesztnoszt ona pobőgsa ali poszlabsa, nasega znojnatnoga dela szád ona 'zenya ali darüje, nasi trűdov pridelka vrédnoszt ona osződi, vsze-vsze, ka je tü i od zivőcsega cs'oveka ob-sztojécse i pridelano, tomi szlo-boden szodec je — politika. Zaman je nase cákrivanye, da naj lepo csiszto pšenico pridelamo, zaman je nam dávati kak edno po betvi krmo v göbec 'zivincseta, da naj szamo z mén-sim vödávanyom i z ménsim za-právlanyom lepšega i debelésega biká posztávimo na piac, naj konsumenti lepše mészé dobijo, tüdi sze zaman veszelímo lépomi póli, válajócsim sze psenicsnim táblám i mezővarn: nyí vrédnoszti cügle politika má vu rokáj, nase veszeljé, trűd i sparavnoszt politika oblohna ali vnicsi léko. Csi je politika dobra, je dobro za nász, csi pa je szlaba, — zaman vsze nas trüd.
Kelko mámo csakati od politike, tő z ednov recsjőv nemre vöpovedati ergo bi nam potrébno bilő sze za politiko résznan vecs brigati, prestudörati edne i drűge partáje delo, za národa interess v kelko sze zavzeme i te gda to presződiti szmo zmo'zni, ár szmo v tomtáli opravicseni szi szamí ravnati, polo'zmo zavüpanye vu takse lüdí, ki kak szmo je szpoznali ka za nas, za národa, za vecsíne blagor v isztini delajo tüdi. Ali je né tak, csi do-szémao z velkim cakrivanyom i trűdom pridelana pšenica je zaman bila lépa, je zaman bilő doszta, csi bo'zna politika je escse i tühinszko pšenico püsz-tíla notri i szo brezváme pejalj notri melo, na našega szilja kon-kttrencijo szamo záto. naj ovi petnajszet procentov drzavlánov na škodo ovi oszemdeszet procentov polodelszkoga sztána, — po céni 'zivéjo. J csi pri tom vidimo szvedOcsbo kak léko naso politicsno nebriganoszt gori po-nücajo, te szi miszliti moremo i tO v kelki dugoványaj i kelko-krát nász szlaba politika k škodi pritégne, stero pa tak nalehci nemremo na pamet vzéti, szamo polétaj, mogőcse pa szamo nase decé deca.
tak né szamo potrebno, nego i tüdi duznoszt té, gda szvoje prisesztnoszt! lepšo zarjo prepő-kati sze vcsakati scsémo. Vendar pa pazlivoszt i previdnoszt nasa zmenkati neszmé, ár szmo za-okoljeni z ráznimi iüdmí ki z nájlepsimi iecsmi scséjo nasz nagucsávati, proform tüdi nam v vecsi dygoványaj iszt/no dájo, csirávno ka nase isztine nam pripoznati je zanyé edna-edna velka znotránya bolezen, vendar pa za cíla doszégnyenoszt li potrebna. Ka sze ?.a tő tak vlecséjo i mogőcse né záto ár tisztim scséjo dobro, koga negucsávajo, nego szebi scséjo szpraviti leh-kőto i dobrőto. Kí sze záto tak prevecs dá na vszefelé formo obracsati i sze tere na povrsek, tiszti je zagvüsno v lásztnoszti
edne zahrbtne míszli, z sterov szi szvojo bodőcsnoszt i né národa dobroto scsé doszégnoti.
I gda dnesz rávno v toj politiki jesztejo velke szpremembe, •mi Prekmurci szamo pocsaszoma zvémo ka sze godi v znotrá-nyoszti politike, ka sze je zgő-dilo i ka sze godi za politike kuliszami taksega ka nász inte-ressera i te nam osztánejo lampe odpréte od velike csüde. Vendar pa escse nescsemo dati na jáv-noszt, pocsákamo malo naj sze bole razvije ta situacija. I gda szkoroda sze prisesztni politicsni boj z velkov stnzácijov bőde ődpro, previdnoszt nam more dvőja bidti, da sze z motiti ne-dámo z politikov, ki je nase bodőcsnoszli právi ravnitel.
Olaszország részt vesz a londoni konferencián.
Hétfőn kezdődték meg a tanácskozások a német, francia, angol és belga jogi szakértők között. A konferencián, amelynek feladata a biztonsági paktum irányelveit meghatározni. Pilotti olasz kiküldött és résztvesz. A Daliy Telegraph jelenti hogy Pilotti szerepe ezen a tanácskozáson az aktiv megfigyelő szerepe, amennyiben javaslatokat is fog tenni, ámbár az olasz ko/mány magát a paktumot nem ki-vánia aláírni.
A német birodalmi kormány nagy
örömmel fogadta az olasz kormánynak azt az elhatározását, hogy Pi-lottit elküldi londoni szakértői konferenciára, mert Németország mindig azt kivánta, hogy Olaszország vállaljon szerepet és a szempont ebben az volt, hogy az olasz hadsereg a béke biztosítására Franciaország és Németország között természetes egyensúlya volna a brit flottának élősegitené az európai egyensúly biztosítását.
A druzok ostromolják Damaszkuszt.
A Damaszkus elestéről szóló hírek valótlanok A druzok csakugyan támadást intéztek a város ellen, de a támadás kudarcot vallott. Damaszkuszban magában" nyugalom uralkodik, de egészen a városig elért már a franciaellenes propaganda. A druzok kísérletet "tettek arra- hogy Damaszkusz és Irea között a vasúti vonalat elvágják.
Damaszkuszban rejtett fegyverraktárt fedeztek fel a pánarabmozgalom egy tagjánál, aki azt hirdeti magáról, hogy a próféta egyenes le származottja. A legutolsó támadás idején Damaszkusz ellen. amelyet a franciák visszaverték, a druzok körülbelül kétszáz embert vesztettek.
Je vsze mogőcse?!
Pocsitnice szo bilé. Létni csasz je malo mérnési büo, kak po dúgo cajtno drügo vrémen, Pocsitnicam je pa konec, gro'zanje v nepotrebni dugoványaj sze je 'ze pá zacsnolo, neprílike delati nedu'znitr. lüdem v nekrívi momentaj,
bantati mér i zadovolsztvo je pá zav-zéto od nisterni goszpődov, neverno ali vu szvojoj zvisenoszti, noroszti, ali vu vüpanyi mőcsi 'ze nabráne vecsine, ali pa v kurá'zi zadobleno od alkohola. Bojdíszi pa kakstécs, vendar zdrava i normalna pamet ni pod enim pri-tiszkom nemre bidti tak obládana, ka bi csloveka k csloveki na nepriszpo-
dobna dela priszilila léko. »Cslovek bodi cslovek, né pa k 'živini primeren divják.«
Zgodilo sze je pa v leti po Krisztusa rodjenyé 192c ga v M. Soboti, pred pár dnévi, ka je edna vesze-lésa družba pri ednoj priliki magyar-szki szí razgovárjajőeso oszebo tak 'zalila: „kaj lajate, pa nevéte slovenski govoriti ?" Mogőcse bi tő nikaj nővoga nebi bilő ár szmo k kaj ták-semi ze vajeni, né pa tüdi záto, ár známo nisterne lüdí, ka szo nikak né zatő, naj doszégnejo cíl: sűríti med lüdmi lübézen do dr'záve. Ki tak neszpozábleno májo volő bantüvati lüdí drüge národnoszti, tiszti szo prőti tomi naj té národ poiűbi szvojo domovino, vu steroj dnesz szvoj 'zivis nájde. Prőti szo pa tüdi tisztomi, ka csi rávno polűbili scséjo, jo nemrejo polfibiti tak, kak edno demokrajicsno i szlo-bodno dr'závo, vu steroj bi tak veszeljé meli živeti, nego z taksim djányom podkáplejo nyé og!éd, pnprávlajo med íüdmi mrznyo i nazádnye dönok prá-vijo, »da szo oni i né drügi ti právi — nacionalisti."
M. Sobota je prőti kolodvori tüdi szposztávila stange, toda višala za lampase. Vendar je pa tiszti, ki je tő komanderao, né meo telko razménya, ka je té stange tak potrébno posztaviti naj sze razszvétiti dá vszáki kőticsek tiszte ceszté, za stero je razszvetláva namenjena. Persze ali tő bi szamo tak bilő mogőcse, csi bi té višala v tro-zvezi vkopali, i ne — tak kak szo tő tak pametno vcsinoli — v edem réd.
Pri tom szirmaskom k vesznici priszpodobnom poszvéti pa escse i drüge falinge jesztejo. Poleg toga, ka premalo szvetlőbe dájo té lampasje, za M. Soboto kak veliko obesino, tüdi szamo pár vör gorijo, gda bi je náj-bole trbelo te !ze zagvüsno negorijo, ali pa szamo tak, kak zű'zevke. Vendar je pa tő escse izda vecs vrédno, kak pa tiszta stanga stera je 'ze sészt mé-szecov — tő nájmenye — gorposztáv-lena, ali lampasa nanyé viditi, escse bole pa szvétiti ga — nemre. Zakaj je tő potrébno, ka tá stanga tam prneti more, — tő nevémo.
M. Sobota, bole povédano szarni ogengaszilci szo pri ogengaszilnom dőmi velki leszeni törem dáli napraviti, da naj le'zé zagotoviti morejo dalésnyi ogen. Na i ka sze godi zavolo toga ? Bedenicski ogen sze íyim v Nemcsavci vidi, Kapelszki pa v Krogi tak, kagda na pő pőti pripelajo spriekanco té pridejo gori, ka ji je törem zapelao . . .
A béke
szerbek és horvátok között meg van teremtve. Őfelsége a király kívánságára történt a békekötés, radikálisok és radičok csinálták meg, s ha ez csak papiron történt volna meg, politikai mahináció-nak bélyegeznék az ellenpártok, mint a hogy már is azt zengedezték, de nem vált be nekik. Többé nem lehet azt mondani, hogy mahináció az egész békekötés, a király maga kivánta s megerősítette avval és akkor, mikor Zagrebba ment arra az ünnepélyre, mely nem azért fontos, hogy ezeréves milleniuinát ünnepelték meg a horvátok a horvát királyság fenállásának ezeredik évfordulóján, hanem azért, mert ez demonstrációval végződött a szerb horvát megegyezés mellett.
Tehát nem mahináció, s többé nincs horvát kérdés, a béke megköttetett és a legfelsőbb helyen ezt örömmel vették tudomásul. Mégis a béke nem teljes Igaz ugyan, hogy ezt a jól sikerült békekötést ország-világ előtt akarja a mai kormányzat bizonyítani. azért is jutott Radičnak fontos szerep, hogy evvel is tüntessék fel a megértést, hogy a népszövetségben ülő Radič ott is mutassa ki a megegyezés, a béke s a komoly munka akaratát.
Igen Radičnak jutott ez a nagy szerep, hogy képviselje Jugoszláviát a népszövetségben akkor, mikor maga Pašič a nagy munka fáradalmait külföldi fürdőn és üdölőkön piheni ki. Tehát egyik itt, másik ott, de közben azért mindenik kovácsolja ajövö politikáját. A béke megvan teremtve, most már csak szilárdítani keli azt, tartóssá -kell tenni. Mert, hogy a béke megvan teremtve, az egy bizonvos vonalon fel tűnik, csak a valódi békének még sincsen meg a látszatja. Legalább is az a politikai féltékenység, mely ma a radikálisoknál észlelhető Radičcsal szemben, arra magyarázható.
Állítólag a paktum jegyzőkönyve szerint radicséknak a vajdaságban semminemű politikai agitációt nem szabad kifejteniök, a terepet egészen a radikálisoknak kell átengedniük. Legutóbb azonban egy pár városban kös-ségi választás tartatott meg s azon mégis radicsék kerültek ki győztesen. Ehez bár nem kellett agitáció, ezt a választók maguk csinálták igy, mi a radikálisok közt oly meplegetést szült, hogy hamarjában nem is tudták mitev-vők legyenek, s a hírre táviratoznak Pašičnak, hogy jöjjön haza. Mindez természetes nem lesz hatással, a gördülő lavinát nem lehet megállítani. Legfeljebb egy egy szép szó és eszmecsere fog
kihatással lenni a jövő parlamenti választásoknál, de az is kérdés j Mikor a radicsék győzelméről számolnak be a tudósítások, s amikor a radikálisok izgatottságát keil látni ebből, akkor a bé-j két nem lehet állandónak minősíteni, a horvát kérdés még mindig napirenden van. Reményleni keil azonban azt, hogy mint elsimult a nagyobb veszély s béke lett belőle, ugy ez a politikai féltékenység és izgaiom is likvidalva leszen s az ut a békés munka felé megépül melyből ne az egyes politikusoknak és politikai pártoknak, hanem a népnek legyen haszna. Ez lesz aztán a valódi béke.
Döntö offenzíva Abd el Krim ellen.
Hivatalos forrásból eredő értesülések állítják, hogy az együttes spanyol-francia offenzíva Abd el Knm ellen még ezen a héten megkezdődik. San JtTTrio tábornok, a spanyol keleti hadsereg főparancsnoka, csak az utolsó parancsot várja Primo de Riverá-tól.
Primo de Rivera tábornok elutazott 'a marokkói harctérre. Bucsúzoul azt mondta a hírlapíróknak, hogy október elején ismét Madridban lesz, de még nem tudhatja, hogy addig megoldódik-e a marokkói probléma.
Jordan tábornok igy nyilatkozott a lapok tudósítói előtt:
— A legveszedelmeseb ponton fogjuk megtámadni Abd el Krimet, de a francia közreműködése nélkül nem lehet megoldani a marokkói kérdést. Á spanyol csapatok a hadszíntér mögött nagy menetelési gyakorlatokat tartanak, hogy állandóan harcképesek legyenek s ezúttal lovasság is működésbe fog lépni, mert eddig csak gyalogos har-
cosokat alkalmaztunk. Abd el Krim fivére, Mohamed, 4000 főnyi katonaság fölött rendelkezik és csapataival a Le-ben folyó felső részén, Kifanenál áll, ahol francia támadást vár. Axtin környékén a marokkóiak két emelet mélységig földalatti fedezékeket ástak a menekülő lakosság számára, de a spanyol hadihajók gránátjai és a repülök nagy bombái átütötték a fedezékek földrétegét.
Az Imperial irja, hogy a küszöbön álló offenzíva az utolsó felvonulása lesz a marokkói vállalkozásnak, mert a spanyol néptől több áldozatot kiván ni nem lehet. Ha Spanyolország nem tud hamarosan végezni a marokkói problémával, akkor az afrikai probléma fog védekezni minden körülmények között Spanyolországgal.
El Korkiko, aki Abd el Krimnek főtanácsadója és a rifkabilok között ugyanolyan népszerű, mint Abd el Krím maga, titokzatos körülmények között meghalt. Állítólag megölték.
POLITIKA.
Nlnčlč külügyminister és Radič István a népszövetség, Jugoszlávia i részéről első delegátjai, gyűlésére | Qenfbe elutaztak. Ezt megelőzően mindketten Bledbe utaztak, hol a i a királynál együttes kihallgatáson je-j lentek meg. — Pribičevič a parla-I menti szünetét csak agitáciora hasz-1 nálja fel' mindazon által azonban sokkal kevesebb eredménnyel, mint
azt teljhatalmú ministersége alatt élvezhette. — Radiő-párti ministerek, államtitkárok, parlamenti klub elnöke és titkára gyűléseztek Belgrádban, hol az egyes belső pártpolitikát érintő ügyeket tárgyalták. — Kereskedelemügyi ministeriumban folyik a munka egy a Csehsslovákiával kötendő kereskedelmi szerződés megszövegezésén. — Kormányunk a
bolgár kcmítácsiknak hatáizavargásai miatt a bolgár kormányhoz intézett tiltakozó jegyzéke ugylátszik eredmény nélkül maradt, mert nem hogy nem hagytak fel az incidensekkel, de még-inkább neki merészkedtek. Mint tudjuk kormányunk egy ujabb jegyzéket intéz a bolgár kormányhoz, mely azonkivül, hogy erélyesebb hangú lesz, még külön fogja követelni minden egyes a komitácsi harcban elesett SHS katona vagy civilért 1 milió dinár kártérítést. Ujabb esetekért meg erélyesebb intézkedésre van kilátás, ez azonban egyelőre még tilók. — Bol-sevikiek ellen egy egységes balkán frontot akarnak létesíteni, mely minden erejét Moszkva ellen összpontosítaná. — Németországnak a Népekszövetségébe való felvétele iránt a franciáit oly értelmű javaslatot tettek, hogy e célból őszre egy uj gyűlés hivattasék össze és németeket vegyék fel tagul. — Mac Donald volt angol ministerelnök a jobb angol-orosz viszony kiépítéséért nyilatkozott. — Bolgáriában a kormány kérdés odáig fajult, hogy a király és Cankov ministerelnök közt sajtóvita indult. Cankov sehogy sem akar tágítani a ministerelnökségből, mig a király egy mérsékeltebb kormányt kiván, mely a belső békét ezzel megteremtené. — Az erdélyi magyarok őket ért sérelmek miatt a Népszövetséghez fordultak panasszal, s a most kezdetét vevő ülésen kerülne tárgyalás alá. Mint hirlik a kisantant, melyek ily kérdésben mindannyian érdekelve vannak, — ma neked holnap nekem — azonban azon fáradozik, hogy a kérdés tárgyalása el legyen halasztva.
BI á s z i—H i r b b.
—- Kováni pénezi po po, eden i dvá dinara vrédnoszti szo 'ze raztálani po-edinim filialam Narodne banke i sze bode od 5-ga szeptembra napré tak delüo med národ, kak de tő 'zeléla p?tréba.
—	Oszebni glász. Referent agrárne reforme pri Mariborszkoj oblászti g. M. Gregorovič je sze v preminocsem tjédni po szlű'zbenoj poti v M. Soboti zdrzávao.
—	Vpiszanye v osznovne sőle sze navékse v vszé soláj do 5-ga szeptembra vrsi.o, solszki zacsétek pa ve-csi^oma 7-ga bőde. Namesztno bi bilő, da sze sztarési solárje escse ne'zeléjo tak nahitroma vu solé, ár pri denésnyi razmeraj je szirmaski páver részen potrében tiszte málé pomőcsi, stero od toga solára pricsakati more.
—	Vihér, ki sze je z tak velikov nágloscsov vlékao prék po célom
2<\ barqa kereszt.
Elbeszélés. — Irta : Sz. S.
(Folyt, és vége.)
Az egész domboldalon ijedt sikoltás támadt.
— Teremtő isten, Fellegszakakás
Csakugyan fellegszakadás volt s a lehullt víztömeg szédítő sebességgel kezdett a domb felé terjedni. A kik a dombra felszaladtak, azok egy pillanat alatt ijedten futottak össze.
Faragó Mibaly is igy találkozott fiával és mennyével. Mikor az első ijedségből magukhoz tértek, # velőtrázó sikoltás hasította át a levegőt.
Jézus ne hagyj el, Palika odaveszett 1
Faragó Mihály is, a felesége is •megdermedve állottak meg. A mennyük
sikoltása volt s Faragó Pali vadul forgó szemekkel, lebegő hajjal erős átko-zódásba tört ki.
— Újra az átok I orditá. Csakugyan szerencsétlenség jár a kereszttel.
S a mint ott látta kétségbeesett' feleségét, nem törődött annak óriási fájdalmával, hauem vadul, észnélkül rohant feléje, mintegy önkénytelenül akarva összetiporni a szerencsétlen asszonyt.
Az asszony észrevette férjének őrjöngését s a nehéz tudat súlya .alatt, hogy talán csakugyan az ő hite hozta ezt az ujabbi szerencsétlenséget is, kétségbeesve kezdett a domb oldalán a közeledő ár felé futni.
A körülállók megdermedve nézték ezt a jelenetet.
Azalatt az ég, megtisztulva sötét nehéz terhétől, derülni kezdett s tisz-
tán ellehetett a rohanó ár felett a falu felé látni.
— Megálj szerencsétlen asszony — kiáltá az öreg Faragó Mihály s fiát félrelökve teljes erejébőj kézdett szaladni a kétségbeesett asszony után. Csak egy pillanat s a szegény asszonyt már elnyelték volna a rohanó, zugó ár hullámai.
De Faragó Mihály erős kézzel kapta meg az eszméletlen asszony derekát s egy pár lépéssel feljebb vonva, lefekteite a puha fűbe.
Alig tette le Faragó Mihály az eszméletlen asszonyt, a domboldalhoz egy fadarabot sodort az ár. Faragó Mihály majd oda lett ámulatában. A fadarabról egy szép, göndörfürtü gyermek mosolygott felé, a ki mit sem sejtve borzasztó helyzetéről, nagy mulatságot talált abban, hogy a fadarabot átölelve ott úszkál a viz felületén.
Faragó Mihály kivonta a gyermeket s tudia Isten, a mint a gyermek beszélni kezdett hozzá, könyei megnedvesítették a gyermek fürtéit.
Faragó Pali akkor is lihegve, vérben forgó szemekkel nézett maga elé.
A gyermek kiterjeszté felé kezecskéit.
— Api, édes apuka.
Faragó Pali kacagva, táncolva, majdnem őrjöngve kapta ki gyermekét apja kezei közül, aztán oda borult az eszméletlenül fekvő asszonyhoz s együtt simogatták annak szép, hosszú haját és halavány arcát.
Faragó Mihályné is oda borylt férje vállára. Az pedig, hogy megjndul-lását elrejtse, lehajolt a fadarab qtán, mely a gyermeket ide szállította és ki-* vonta a domboldalra.
rekmurji 2-ga t. ni. je v doszti esztáj őtfívni pridelek szkoro vsze loicso. Naklajtne vozé őtave je zvrno, Bzüce prevrgo. ie'zécso ötavo gori grabo i odneszao v neznani kraj itd.
M. Sobota. Zgubili szmo Prek-lurci sztem solszkim letom prepotréb-io nam mescsanszko šolo. Ministerstvo iroszvete je odkinilo tiidi i strti zlőcs azred) ino je sztem prehényala mes-sanszka sola v M. Soboti. Vegzinven-ir, zvün sivácsega masina, steroga jo nücale dekline pri vcsenyé !zen-koga rocsnoga dela i ga dobi 'zen-liko vuciiteliscse v Maribor, priszpád-ie dr'závnoj reáínoj gimnáziji v M. iobotiv
—	V Nlöro sze je vtöpo. Grüskov-iyák Mihál 17 leten decsko z Žiška ze je kopao v Mori i jo preplavao. Ida je nazáj steo plavatt, sze je po-irozo i zalejao.
—	Morávszka gmajna böde 6-toga m. poszvetsdvala szvoj növozidani
írem i zvoné pred pődr.évom ob de-,zeti z velkov parádijov.
- Piiconszkü vszigdár dobro jeszen-izko szenye — kak navádno — t. m. 10-ga bőde obdr'záno.
—	Postni glászi. — Po obvesztili postne direkcije bode péska posta med iodonci—Cankova, ki je doszémao na
den szamo trikrat obcsevála, od 4 ga aug. napré vszáki dén hodiia zvün ne-iele. — Vesznicski piszmonosa pri posti Rankovci böde od 1 aug. pošto na dum dosztávlao v té obcsinaj: ob pon-lelkaj, szrédaj i pétkaj v Borejce, Kraj-, Gederovci, Sodišinci i M. Petrovci; ob torkaj, csetrtkaj i szoboto pa v išino, Petanjce, Gradišče, Tropovci i Vančavas.
-	Póstai hirek. — Postaigazgatóság értesítése szerint augusztus 1. kezdettel Rankovci posta kössé j kézbesítője
következő késségekben kézbesít postát: I. kerület Boreici, Krajna, Gede-rovci, Sodišinci és M. Petrovci. II. ker. : 'išina, Petajnci, Gradišče, Tropovci és Vančevas. Az első kerületben hétfő szerda és pénteken, a második kerület kösségeibcn pedig kedd, csütörtök és szombati napokon történik a kézbesítés. Bodonci — Cankova közötti gyalog-pósta, mely eddig hetenként csak háromszor bonyolíttatott le, aug, 4-től kezdve vasárnap kivételével minden nap og közlekedni.
-	Ércpénzt, mely fél, egy és két dináros nagyságban már a Nemzeti bank vidéki fiókjainak kiosztatott, szeptember 5-töl kezdődöleg aszerint bocsáttatik forgalomba ahogy a szükség azt kivántii fogja. Ezzel egyidejűleg a rossz papir pénz bevonatik.
—- Polgári iskola M. Sobotában aj közöktatásiminíster rendelkezésével meg-szüntetettetett s felszerelését, varrógépe« kiviil melyet p maribori női iskola kapta meg, a M. Sobotai reálgimnázium már át is vette.
— Ailatárak kissé emelkedőben vannak tekintettel a nagyobb külföldi ér deklődésre.
— Gazdasági egyesület értesiti tagjait hogy a Thomasalak ára a vám különbözettel megdrágult, tehát az eddigi 140 Din ár helyett ab Ljubljana 150 Din kerül ugy, hogy Prekmurjei állomásra szállítva 155 Din jön mázsái kéut.
— „Poželenje" és „Stara molitvena" imakönyvek kaphatók : HaHN papirkeresk'edésében.
—	Muraszombati járási gazdák szövetsége 1914 ota most tartja meg feloszlatását kimondo közgyűlését, vagyis j f. hó 6-án d. e. 9 órakor az állami elemi iskolában.
—	Nagy vihar vonult végig f. 2.-án j egész Prekmurjébao, mely sok helyen j óriási károkat tett különösen a lekaszált sarjuban. Fakat csavart ki, kaza-Uikat döntött fel, szénával megrakott szekereket borított fel, sarjú petrencé-ket kapott fel és vitte el bizonytalan irányban, hol nem található soha. Van olyan gazda kinek lekaszált és megszárogatott sarjujából semmi sem ma radt meg. Még eddig emberáldozatrol jelentés nem érkezett be.
—	Pusztulás előtt Románia egyik legnagyobb városa Szombaton délután a kisenevi nagy gőzmalomban tüz ütött ki, mely a nagy szélben olyan rohamosan terjedt, hogy órák alatt utcák állottak lángokban. Egész Kiseoev talpon vari s résztvesz az oltási munkálatokban, ami azenbn a vízhiány és a kezdetleges oltási eszközök miatt sikertelennek látszik.
—	Fiu az apja ellen Ifjú Horvát István, idősebb Horvát István gomlicai korcsmáros fia affeletti haragjában, hogy apja a vagyonát nem akarta neki átadni, részeg fővel apja és anyja ellen támadt s őket agyon veréssel fenyegette. — Horvát István kénytelen volt saját védelmére fia ellen a turniščei csendőrség segítségét venni igénybe, amely is ifjú Horvát Istvánt f. hó 29-én letartoztatta s átadta a dolnja lendavai büntető bíróságnak, a hol az édesapján ejtett testisértéssel lesz vád alá helyezve.
—	A Murába fult. Grüskovnyák Mihály žiskai 17 éves fiatalember Sar-jaséknál, Crenáovcén mint szabósegéd volt alkalmazva. A napokban kimentek a bistricei murapartra fát vágni.
A mint a fadarabot megpillantotta, levette kalapját, feleségét oda vonta maga mellé és áhitatteljesen mondotta :
—	Nagy az isten hatalma. Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus I
Aztán lehajolt a fadarabhoz és megcsókolta.
Alig egy ölnyi, korhadt fadarab volt, a melyen márcsak egy szeg tartotta a rászegezett Krisztus alakját.
Hát bizony az ugy történt, hogy a lezuhanó víztömeg kitörte a régi keresztet s a mint az ár lesodort a játszó Palika véletlenül magfogózkodott ber.ne.
... A mint az elájult asszony mágához tért s maga kíjrül látta férjét gyermekét s az öreg Paragóékat, szelid plpsolylyal kérdé:
—	Ugy-e álmodtam csak, hogy olyan borzasztó történt vel&m ?
Azok csókjaikkal borították el s ott beszélgettek mindaddig, mély, hálás érzettel eltelve, a mig csak le nem rohant a zugó ár a lejtős mezőn és együtt nem indultak hazafelé.
Máig is különös dologként emlegetik azt, hogy a kálvánista Faragó familia milyen szép, drága keresztet emeltetett a falunak mindkét oldalán. De egy darabig azon csodálkoztak legtöbbet, hogy Faragó Mihály uram nem fordul el már a kérésztől, ha mellette visz el az utja, hanem áhítatosan emeli meg előtte a kalapját. Sőt ha némelyik k$vánista gyerek sü-vegemel^s nélkül megy el a kereszt mellett, erős hangon kiált rá :
— Szedd le a tökfedődet, kölyök ! Te éretted is meghalt a Krisztus , . .
(vége.)
—	Dolguk végeztével fürödtek, miközben Grüskovnyák átúszott a Mura túlsó partjára. Midőn innen vissza akart úszni, elmerült s megmentésére siető társai még csak nyomára sem birtak akadni. Harmadnapra vetette fel hulláját a Mnra a szerencsétlenség helyétül nem messze a part mentén.
—	A szerencsétlen fiatal ember tragikus sorsában érdekes, hogy még gyermek korában egyszer már a kútba esett, — később egyszer a Muraszakadékába, de mindannyiszor kimentették. Hozzá tartozói most is óvták á fürdéstől, mert előtte való napon görcsös lábfájdalmakról panaszkodott, de a szerencsétlen fiu nem hallgatott a figyelmeztetésre s igy végzete beteljesült. — E hó 27-én temették el nagy részvéttel szülőfalujában Éiíkén.
— A Megvadult bika. E hó 80-án a filóci uton bikákat hajtottak Murska Sobota féle. Útközben egy erös, súlyos, kövérbika megvadult úgyannyira, hogy hajtói nem birtak vele. Éppen ekkor sokan igyekeztek a bogojinai búcsúra, s a dühös állat egy férfit ugy elgázolt, hogy annak lába törött el, s akit nyomban be kellett szállítani a murska sobotai kórházba. — A megvadult bika maga is valahogy az árokba esett ugy, hogy felkelni többé nem tudott s ott a helyszínén kénytelenek voltak leszúrni. Innen egy Benkó teherautó szallitotta el Murska Sobotába a vágóhidra.
SP( )RT.
NOGOMET.
Jesenske nogometne prvenstvene tekme.
M. O. je izžrebal sledeče tremine za jesenske prvenstvene tekme sezone 1925—26.
20.	septembra: Rapid:Ptuj (v Ptuju)
in Maribor:Merkur (v
Mariboru).
21.	sept. Svoboda:Mura (v Murski Soboti) in MariborrRapid (v Mariboru).
4, okt. Rapid:Mura (v Mariboru) in Maribor:Ptuj (v Ptuju).
11. okt. Ptuj:Mura (v Ptuju) iz Rapid:Merkur (v Mariboru).
18. okt. Merkur:Mura (v Mariboru) in SvobodarPtuj (v Ptuju). .
25. okt. MaribonMura (v M. Soboti) in Merkur:Svoboda (v Mariboru).
1. nov. Maribor:Svoboda (v Mariboru) in Merkur: Ptuj (v Ptuju
8. nov. Rapid:Svoboda (v Mariboru).
Razglas
Predsztoiništvo občine Markišavci tempotom razglaša, da dne 13-ga sept. 1925 ob 2 uri popoldnevi v hiži obč. predstojnika v zakup da na šest zaporedni let, toje od 1. januara 1926 do 31. decembra 1931. svojo cca 400 plugov obsegajočo lovino. Izklicna cena je 400 Din., kateri znesek morajo licitanti obenem kot kavcijo položiti. Podrobneje pri predstojniki.
Markišavci, dne 3. sept. 1925.
FRANKO s. r. gerent.
O
v Murski Soboti.
MLADINO DOVOLJENO 1 ! I
V NEDELJO 6. septembra popold.ob3.,lri zvečerob8uri
Doktor JACK
Lustspiei in 5 Akten. In der Hauptrolle:
HaroSci Lloyd. Veseli Konobar
Sijajna groteska u I. čin.
Vsako nedei|o in vsak drugI praznik
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 D., in II. prost 3 D. Lastnik kina Qi.-STAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Áru.
\
Sl.ágo NOVISAD: aug. 28.
100 kg. Pšenica—Buza Din.	270—275
'Zito—Rozs »	190—205
Ovesz—Zab >	170—190
Kukorica	—190
Proszo—Köles »	— —
Hajdina »	— —
Szenő—Széna »	—75
Graj—Bab csres. »	—275 zmésan—vegyes bab —225
Krumpli »	—55
Len. sz.—Lenmag »	—500
Det. sz.—Lóherm. > ---
BENKO: aug. 28. 1 kg.
iii.
T
- 7
3 ' 'O á
Bikőv.| Bika Telice § Üsző Krave g Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt 1-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
P én esi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 líra . . . .
Zürichben 100 Din
II. I. prima 8-- 9-- 9-50 8-- 9 50 9 — 4 6-- 7-— 11— 12 — 15— 17 — . 28 — 35 — 30-. 25"— 1.25
Pénz.
= D.	54-
= »	0.0775
= »	7-878
= »	1 66 = » 2Z0
= 9.23 afrk
'^T^ és teljes ellátásra felvétetik egy jobb házból való leány. Bővebbet PREKMURSKA TISKARNÁBAN Murska Sobota.
Solszke knige i vszefeié solszke pot~ pebsesine sze dobijo na velko i málo pri:
l-l A W\T trgovina s papir-O/lilil jem v M, SOBOTI
Z-háia vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao íeta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano V50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo :
Reditelszlvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
MÁRKISEVClbr. 20. posta .MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön IS Dinár, külföldre 18^ Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cml ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes; 1'—, apróh rdetés 0*70 Din és az illetékj Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Kompost, mint a gazda takarékkönyve.
Általanosat! tudott dolog, hogy compos szó alatt különféle gazdasagi hulladékokat, összerakva egy kupacra értjük, egy bizonyos helyen közel a házhoz, mely különféle esetekben mint trágyapótló sszolgáljön trágyául. Csak ritkán akadnak gazdák, kik a kompost fontosságát a gazdálkodásnál is elismerik, azért helyénvaló, ha gazdaságunkban a töbtermelést akarjuk elérni, hogy egy pár szóval megemlékezzünk ennek a házi trágyának a fontosságáról.
Különféle szemét, ucca sara.Jhasz-návehetetlen polyva, sár, illetve isza-pott föld az árkok tisztogatásából, lomblevele a kertből, konyha hulladékok és szemét a házból, hamu (köszén-hamu is), különféle hulladék a pincékből (törköly a pálinkafőzésből, romlott gumók) romlott takarmány és takarmány levélhulladéka, szénapadlás levél és polyva hulladéka, metszésből és fattyuhajtásból származó szőlőhulladé-kok és sok egyébb; mindezt gyűjtjük egy kupacon, megfelelő árnyékos és magasabb helyen közel a trágyadombhoz. Nagyon jó, ha ez a hely, illetve a talaj hol a kompost kupaca lesz, áthatolhatlan pl. agyagos talaj átha-tolhatlan lesz.
Kompostot két vagy három kupacban gyüjtjük, s érlelése két évig eltart. Kupac legyen 1—1 és fél méter magas. Legalább háromszor évente keverjük jól át és ennél az alkalomnál keverjünk hozzá istállotrágyát (lehetőleg lótrágyát) s jól öntözzük meg trágyalével (még jobb árnyékszék ürülékével), aztán elegyengetni és jól megtapostatni. Hogy a gazfélék csiraképességét megöljük és elösegitsük a keményebb alkatrészek korhadását s igy bomlását, az éghető alkatrészeket égessük el és igy adjuk vissza a kom-postba, az eléghetetleneket pedig öntözzük le oltott mészszel. Nyáron ugorkát és tököt ültetünk a komposíba, hogy be legyen árnyékolva a kompost; ezzel egyúttal megsemisitjük a zöldelő gazt is. Kompost lassanként egyforma külsőt nyer, hasonló a fekete humuszhoz és bűz nélküli lesz.
Használat előtt mentesítjük a kavicstól és téglától, illetve el nem korhadt kemény anyagoktól.
Kompost mint általánosan elismert jó trágya megbecsülhetetlen értékű trágyája lesz kertünknek (a második évben) s legjobb trágyája a rétnek és szőlőnek Retekre ősszel és télen szórjuk el, hol elfojtja a mohát és ffigyö-kerét növésre ingerli.
A kompost trágyaértékét növeljük a reteken a harmadik évben alkalmazott műtrágyával : vagyis azokat
a kompostlal való trágyázás utánni harmadik évben műtrágyával trágyázzuk meg és pedig holdanként (1200 öl). 100—150 kg Thomassalak, és 60-75 kg. káiisóval.
Végül a kompost szöllötrágyá-zásra is egy nagyon fontos trágyanem, tekintve olcsóságát. Rendes (minden negyedik évi) trágyázással 6—9 kg kompostot számítva egy szöllőtőkére és harmadik évben 4—5 dkg (1 evőkanál) mészpor, 5 dkg (fél kanál) Thomassalak és 2 dkg kálisó hozzáadásával szőllőinkben megkétszerezni, ha nem megtriplázni fogjuk termésűnket.
Kompost pedig nagy értékű trágya marad minden tekintetben, Különösen peddig akkor, ha a rendes istálló trágyában szükséget szenvedünk.
Kora tavaszi
zöld takarmány.
A nagy szárazság a melynek következtében sokkalta kevesebb takarmány termett mint a mennyire gazda-kózönségünk számított, arra ösztönöz mindenkit, hogy olyan takarmány magvakat vessen most ősszel, a melyek nagyon korán tavasszal szolgáltatnak zöld takarmányt, hogy igy a fogytán levő száraz takarmányt nagyon kora tavasszal lehessen zöld takarmánnyal felcserélni : ennek a lehetősége meg is van, mert sok olyan takarmányt ismerünk, a melyekből már áprilisban dus rendeket lehet kaszálni, s a melyek tehát április közepétől kezdve ellátják állatállományunkat zöld takarmánynyal.
Ilyennek ismerem én első sorban is a rozzsal kevert bibor herét, a melynek vetési ideje aug. hó, s a mely a folyó ősszel lassan fog ugyan fejlődni, de március végén rohamos fejlődésnek indul ugy annyira, hogy április végén már kaszálható. Rendesen csak egy szántásba vetjük, s bár ugy a bibor hejre mint a rozs igénytelen növény, mégis dús fejlődést csak ugy várhatunk tőle, ha istálló trágyás földbe, vagy ennek hiányában szuperfoszfátbg, illetőleg káliszuperfoszfátba vetjük.
(Folyt, köv.)
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap ugzszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA ünnlSp NAÖY'
k a varna IfiBüllL kávéház
HHBI!
uverenje.
K Broj 123/i voj. poglavarji za izdavanje vojnih izprav in druge uradne listove (protokol itd) se dobij v PREKMURSKI TISKARNI Murski Soboti
íihih«hii
Zelo ugodno se proda
1.	Popolnoma moderno zidana velika enonadstropna hiša z velikim trgovskim lokalom in 2 ročnima skla-diščama v Loki pri Zidanemmostu v v sredini vasi tik postaje, z velikim vrtom, hlevi in drugimi gospodarskimi poslopji. Trgovina že več let dobro vpeljana.
2.	Na križišu velikih cest komaj par korakov od velike železniške postaje ob Dravi zelo velika, zidana in dobro idoča restavracija s drugimi poslopji, kakor ledenico i. t. d. ter vrtom za goste, in zemljišča.
3.	V večjem mestu v Sloveniji ob Dravi zidana enodružinska hiša s 5 sobami ter ograjenim zelenjad-nim vrtom.
4.	Ravno v istem mestu enonadstropna hiša s trgovini i lokali in vrtom.
5.	V bližini Gornje Radgone grajščinsko, docela arondirano posestvo z gradičem in drugimi stavbami; od tega se odprodajo tudi posamezni delo po 8 do 30 ali več oralov s poslopji:
6.	V Hočah blizu Maribora ob cesti, kakih 13 minut od postaje Hoče velika hiša, žaga in mlin z vsemi gospodarskimi poslobji z njivami, travniki, gozdovi, sadonosniki in dr. Vsa poslopja v dobrem stanju.
7.	Eno uro od Ptuja kakih 7 oralov zemljišča in vsa poslopja.
8.	V okraju 'Gornja Radgona posestvo kakih 2—3 orale s poslopji, ob cesti á na manjšem oz. zelo malem hribčku.
9.	Blizu Sv. Lenarta v Slov. Goricah kaka 2 in pol orala mereče posestvo s poslopji.
10.	Pri Sv. Jurju blizu Maribora kakih 9 oralov obsegajoče posestvo, jki je docela arondjrano s poslopji.
11.	V kraju Podboč prav blizu Poljčan in kakih minitt od te postaje posestvo, ki meri ca. 4 do 5 oralov s poslopji.
12.	V Brezovcu v Halozah posestvo s posjopji. Vse meri ca. 10 j oralov in med temi je vinograda za 2 orala, ki je izborno zasajen obdelan ter rodoviten.
13.	Blizu Maribora posestvo kakih 15 oralov s hišo, hlevom, svinjakom, prešo ín dr,
Tozadevna natančna pojasnila daje
interesentom t. j. kupcem
OBLASTNO KONCESIJONIRANA POSREDOVALNICA ZA PROMET Z ZEMLJIŠČI V GORNJI RADGONI.
Üzleti értesítés!
Miután Hodošon a Breiner féle házat megvettük ezúton értesítjük t. üzletfeleinket, hogy üzletünket Hodosra tesszük át s ott rőfös és rövid árut, vas, bőr és fűszert állandóan és a legolcsóbb napi áron raktáron tartunk. Miután üzletünket
1925. szept. 1.-én
megnyitjuk, kérjük a t. közönség szives pártfogását.
Hodoš, 1925. aug. 29.
Teljes tisztelettel
Preis Izrael in Edmund
trg. z mesaniin blágom.
Halló
goszpé i goszpodje!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-i roga i po fái céni viditi scséte, lei poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske1 krscsáke, steri szo zdá prisli v|
trgovino
A, Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po n&ni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i kratko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinárov napré
A. Király
trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom: M. Sobota (Bergerova hi'za)
f ll^ffllllflf f különböző minő-]
Lilij I IÜLLsis„aSf4b
SCHÖNTAG ADOLFNÁL kapható M. Sobota (Fliszár-féle vendéglő udvarán).
FIZESSEN ELŐ
„Alőrszka Krajiná"-ral
Vsáki práznik, nedelo, četvrtek soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA.
Minden ünnep- és vasárnap ugy-. szintén szombaton és csütörtökön dél-! után kerti koncert. Játszik BARANJA.1
Gostilna — Tllfk — vendéglős
MURSKA SOBOTA
min