Poštnina plačana v gotovini.
Márkigevei, 19^. március 18.
Lejtnik II.
Cena 1 Din. numera 11.
tr f
Vérsztveni, politicsni i
MURAVIDÉK
kulturni tjédnik.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo do nouvog-a leta: Domá Din. 47. V zvünsztvo Din 68. V Ameriko Din. 76.
Reditelsztvo i oprávnistvo v Márkisevci posta M. Sobota. Inserati za □ cm. 3 K. Pri vecskrát poptiszt.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. h— na 6 sztráni Dia. 1*50 Rokopiszi sze ne vrnó}*.
Podpérajmo ono sztranko, stera za nász dela.
Márciusa 18-toga szCposzeja szemen, j stero vözidoucse prineszé szád, ali pouv, j steri de nase zsivlejnye 'nej szamo gori j drzsao, nego grtint polozsi našemi pri- 1 sesztnomi zsitki ino dobrobodoucsnoszti. | Mí zbérávci szmo szejácske, od nász sztoji j tak i od našega szejanya prisesztna zsétva i pouv. Kakse szemen poszejamo, taksi szád mo zseli Kak nam tou szv. piszmo právi: z scsetálja nerasztéjo fige, trnye nerodi grozdja. Z recsjouv, kak odprá-vimo szejádev, tákse zsétve sze mámo csakati, kak szi posztelerno, tak mo szpáli Kaksi fundament szi posztávimo, taksi bode nas sztális. Kí na pejszek posztávi hizso szvojo, ona sze z fundamentom vréd gene i nede sztálna, kí pa na pecsíno cimpra, szi je sztálen fundament posztavo. Vszáki zbéravec je tak podgovoren i záto tou podgovornoszt tak more nticati, da ni szebi, ni drűgomi kvára nevcsiní. Prílicsna rejcs tüdi právi: Vszáki je#szvoje szrecse náj-bougsi kovács. Sto bi tak bio táksi nor-csek, kí szam szebi nebi dobra zselo i ráj bi deiao za drttge, kak pa za szébe.
Nasa krajina, nase lüdsztvo je nigdár ncjbiiou nateliko goripoiszkano, nateliko vardejvano i szküsávano, kak zdaj. Mi kí szmo nej vcseni k etaksoj lovíni, — bi tou misziili, da sze cejla Jugoszlávia jedino li za naso dobrobodoucsnoszt trüdí. Po-pravici je pa ii tak, ka z* tej malo steri mára za nász i tém bole szvoje haszke zgánya. — Poglednimo záto, ka szmo mí v n&soj nouvoj domovini? — Nika nej vecs, kak edno kaplo vodé, vu mourji, eden nájbole zavrzseni, na náj szkradnyej-sem szevernom küklej drzsáve, dalecs od országa szrdcá zsivoucsi, doj glédani máli národ, brezi vsze podpore, kí nemarno niksega zágovora, z kejmi od douma szvo-jega pregnáni lüdjé, brezi nase národnoszti, brezi nasi návad, i vszega prestímanya po szvojoj vouli csinijo. Ki szmo nej tomi právomi goszpoudi, nego nyega hlápci pod-vrzseni, od kej po krívom tolmacsenyi ti právi goszpodje szamo teliko znájo, ka szmo magyaronje i rebeliske. Sterim sze escse tiszto, ka je csloveki to nájfdragse, nyegov materin jezik vkraj jemlé i nesz-tanoma grdi. Vszákaií. sztvár szlobodno glászl szvoj glász (povejmo jezik) i niscse ga negrdi, od našega pa gucsijo, ka je gnflszen i grdi. (Klekli) Záto rávno da simo mi, tak máli i osztávleni národ vu Irzsávi i ni netálamo^ni nepovnozsávatno orszacske politike ni na lejvo, ni na právo nagnoti nemremo. Mi szmo szamo teliko, ka nasi 20,000 voutomov od nász gori vzemejo'i duzse nemárajo za nász. (Klekl) Do nouvoga odebéranya szmo pá lehko vu méri. — Kama tak mámo nase voutume dati ? — Trejzna pamet nam tou veli: Právitn^goszpoudom i nej nyíh hláp-cim! Na tákso partájo, stera cügle ravna i od stere sze vfpam«, ka de je ravnala.
Vsze one partáje, stere szamo vszigdár kricsijo (klerikalna, Klekliova nájbole) ka one vsze dobro szpraviti scséjo, csi do mogle. Tou je nam nika nej vrejdno, z tém szi mi malo zmoremo. Mi nemarno vrejmena csakati, nam zse dnesz trbej i nej vütro, ali Boug zná gda? Tákso partájo mámo podpérati, stera etoj prejk-murszkoj krajini má zmocsti, csi scsé, i nej tákso, stera je nej právi goszpoud, nego znami vréd hlapec i steri szam rad pojej doli szmetano, nam pa niti szirotke jeszti nedopüsztí. Podpérajmo tákso partájo. stera nász szpozna, ka sto szmo; ka szmo mi tüdi vrejii podlozsanci nase domovine i tüdi szmo vrejdni ednáko djánye z ovimi sztancsari. Nedájmo prilike onim, kí sze szamo na nasi plécsaj neszejo i gda do vrát pridejo nasz vönej pri robüdji, liki oszla privézsejo — oni pa lepou notri idejo, k presztrejtomi sztoii szi szédejo i po dobrom gosztsenyej szi pá na nász szédejo i sziti sze domou neszéjo.
Klekliova partája kricsí nájvecs, nesz-tanoma vero noszi naprej, za jezik, za nase národne návade, za nase prejkmurszke dobrobodoucsnoszti nemára, tají ka bi mí szvoj koreni národ bili, ka bi mí kákso kulturo meli. — Koga sz« dosztája tá partája? Popévi Kí sze bojijo, ka obiászt zgübíjo. Dobro znájo, ka z drűgim neza-pelajo lűdi, záto szvéto vero neszéjo v politiko. 1 vsze ki szo nej zsnyimí, za brezverce právijo i dönok sze prestimávajo, ka oni nikoga neogrizávajo. Nevídi sze nyim kancláj paragrafus, pa je té rávno za ogvüsanye szvéte vere prineseni, naj z pozványa szvojega sze szpozábécsi, ne neszéjo na predganco politike, naj nedrasz-tijo, nehujskajo z szvétoga meszta, stero meszto je molitvi meszto, stero sze neszmi na razbojnikov jamo premeniti. Tak je té paragraf za obarjenye vere ednáko po-trejben tam, gde nepozváni szlugi zbur-kanye scséjo szejati. Ka je drzsáva gori obdrzsála verosztüvanye, da zniksoj zvö nesnyov oblásztjov sze je zvön nyénoga znánya dotikati nej szlobodno (razmimo szv. ocso) tou sze szamou od szébe razmi. Dotíkanye je nej zosztávleno, szamo szi je drzsáva odtoga kontrol drzsála gori. Csi de dotíkanye szamo vb íkom poszli slo, teda té paragraf nika u di. Vu vszej dugoványaj drzsáve riájvíb & > opaznoszt ona more v rokaj meti. „Dajte caszari, stera szo caszarova i Bougi, stera s*o bozsa*. Vero vszáki cslovek za szvoj náj-dragsi kincs drzsí i varje jo tüdi, szamo, ka pouleg toga mi tüdi mámo telovne po trejbcsine, stere szi mámo priszkrbeti, brezi tej de vera szlaba. Kém sze nejtrbej szkrbeti za zemelszka, kak popom, ár sze za tou drűgi szkrbíjo, oni lehko nyej al-dűjejo gori cejli szvoj zsítek i delo — szamo ka rávno tej sze tüdi radi vtícsejo vu ze-melizke epraviee, »sese i eden, ali drűgi
jo osztávi (példa je Klekl) i za drüge oupravice sze tere. Klekl nasz escse posr-trahsűje, ka nász szrbi za szvoje hlápce scséjo podvrcsti. Sto je tou hlapcsljo szprovo, csi je hlapcsía? Nej li on? Izdaj sze je zse navolo? Mi sze pa szladko szmejémo i vu dűhi veszeiímo, gda glé-damo nyegov kiszili obráz, ka on tesko pozséra ono zsupo, stero szi szi je szam szkühao. On bi persze rad bio, naj nye-govi hlápci bodemo. Nemo mí hlápci, mi mo rávno tak ednáki podlozsanci drzsáve, kak drűgi szinouvje nyéni, csi nasz ednouk szpoznajo, ka szmo nej nyé nepriátelje; hlápci mo ii teda csi do nász Kleklistje vodili, csi netno po szvoji nogáj hodili. Csi do nász ti právi goszpodje zoucsi voucsi poznali i niscse nede krive infor-mátie od nász gúcsao, z kém szo sze ni-káki do tejga mao tam csesztíli i szebé pozdigávaü.
Csi mí kmetje i máli trzstci po szvoji nogáj bomo hodili; csi mo mí Prejkmurci z szvojimi ocsmi gledali; z szvojov pá-metjov szi premislávali te niscse nede na nasi plécsaj gezdo. Nász je nájvéksi sereg i dönok bi szvoji cilov doprineszti nebi mogli? Jeli szmo mi te vrejdni bougse sztáve? Podpérajmo szvojo domácso sztranko, odpravmo sze zse ednouk na szvoje peté i sztepmo doj zplécs one, ki szo do eti mao na nyí gezdili mlszlim, ka nam je tou zse zadoszta bilou!
Kmet.
Vúk v ovcsenom gvanti, liki brezi zonb,
je národno-szocijáliszticsna sztranka, stera sze nam ponuja z plávimi plakáti pa z niksimi, nas jezik szramotécsimi novinami. Tou szo koma-nisztl, zaviti v jugoszlávszko fárbo. Nyúvi vodi-teli szo v Szoboti fiskális dr. Vesznik pa niksi profeszor (?) Ančik, steromi bl tanács dáll, naj sze bole pobriga za vcsenyé v souli, ka de nasa deen kaj vcsenyá mejla v glávi, ne] pa otecsene gldvé i dugsa vfija. Komunizma szmo zse doszta szprobali, záto naj ga rájse goszpoda z szvojim kortesi (sleri Iména zamúcslmo) ponűjajo po Sta-jarl pa po Krányszkom. Liki tam nescsej« t«j nerodni hiidi szocijalisztov (fiskális pa profeszor-szocijállszta!), záto szo naednouk najsli velko szrcé za nász Prekniőrce — zdaj pred odebéra-nyom követov. Ka ne do aasi lüdjé zmejsani, nyim povejmo, ka je tou nej szocijálno demokratska sztranka, kak nisterni miszlijo, liki tou, ka szmo zgoraj zapiszali Pri odebéranyi ne dobijo v cejloj Szloveniji ni ednoga követa, ár ji je zcsiszta malo, pošteni lfidjé szo pa zse vkraj sztoupili odnyi.
Radicsov párt kandidejra v Prekmurji ednoga Kránjca pa ednoga Horváta. Kak moreta dvá tühinszkiva csloveka nase interesse xasztonpati, steriva sita Prekmurja nancs nej vidla. Zakaj szl je nej Radics nase lüdi posztavo za kandidáteV Nyerni je nej za nase interesze, liki za szvoje.
■írK.rr-.- \ "g-j
A választásnál a mi ládikánk lesz az első.

Melyik pártra szavazzunk ?
Márt. 18.-án lesz a magvetés, mely kikelve, hoz termést és a melyik nem csak élelmünket fogja adni, hanem egyúttal megalapozza további boldogáiásunk feltételeit is. Mi szavazók vagyunk a magvetők, a mi vetéseinktől függ a jövő aratása és termése. Milyen magot vetünk a földünkbe, olyan termést nyerünk. A mint a szent irás elég világosa«! mondja, a füge és a szőlő nem tüskén terem. Szóval: ki mint vet, ugy arat. Milyen alapot készií magának, olyan lesz rajta a nyugvása. Aki fövényre épített, az ingadozó fundamentumot választott, a ki pedig sziklára épített, annak szilárd az alapja. Minden választó felelőséggel tartozik nem csak a maga, hanem a mások jólétéért is. A példabeszéd is azt mondja: hogy mindenki a maga szerencséjének a legjobb kovácsa. Ki volna hát olyan együgyű, hogy mások kedvéért a maga jólétét elhanyagolja?
A mi vidékünk, a mi népünk soha sem voltak oly keresett, mint mostanában. Soha annyira nem tétetett próbára, mint napjainkban. Miután mi, az ilyen nagykaliberű hajtóvadászatokhoz szokva nem voltunk, azt gondolná az ember, miszerin taz egész Jugoslavia egyedül a mi jólétünk felvirágoz tatásán dolgozik, Az igazság pedig az, hogy azokból nagyon kevesen törődnek jólétünkkel, ellenkezőleg a maguk hasznát keresik .. . Nézzünk egy kicsit körül és kérdezzük meg, hogy tulajdonképen mi kik és mik vagyunk uj hazánkban? — a felelet ez: Semivel sem több, mint egy kis csepp víz a nagy tengerben, egy birodalom legészakibb csúcsán éiő, lenézett, az áliam szivétől, messze, messze, minden támasz és szószóló nélkül lakó néptör-zsecske, a kik fölött hazájuktól elmenekült idegenek uralkodnak, kik nem ismerik nemzetiségünket. szokásainkat, kulturánkat. A kik' nem is az igazi urunknak, hanem az ő szolgáinak vagyunk alávetve. Miróluuk uraink csak annyit tudnak, hogy rebeiiis magyarok vagyunk, mert készakarva ilyen információt terjesztenek felőlünk. Akiket az ember legdrágább kincsétől, az anyanyelvtől is megakarnak fosztani s ráfogjak, hogy utálatos és csúnya (Klekl) Minden állat szabadon használhatja hangját (beszédét), a minkre azt modjak, hogy csúnya, utálatos azért tűzbe vele!
Ép ezért, mivel mi oly csekély és elhagyatott kis nép vagyunk, hogy az államban sem nem sokszorozunk, sem nem osztunk — az ország politikáját sem jobbra, sem balra nem billenthetjük, éppen csak annyit számítunk, hogy 20000 szavazatim kat oda adjuk nekik s azzal végeztünk, s a következő válaztásig alhatunk.
Hová adjuk tehát a szavazatunkat? — A józan és azt tanácsolja: Inkább az igazi uratoknak, mint azok szolgáinak! Az a pártnak, amelynek van, vagy lesz hatalma kéréseiteket teljesíteni, sebeiteket gyógyítani, szóval tud rajtatok segíteni. Mindazon pártok, (amelyek közti! a Klekl párt vezet), amelynek csak nagy ígéretekkel, látszólagos jóakaratokkal traktálnak bennete-teket, nem érdemesek szavazataitokra, mert nem csak nektek, de magukon sem tudnak segíteni. Olyan pállott kell támogatnunk, amelyik ennek a prejkmurjei népnek tud és akar a segítségére lenni. Ame-
lyik a tejfelt maga is szereti lefelezni, attól né várjunk semmit. Támogassunk oly pártot, a mely igazi értékünket igyekszik felismerni; a mely felismeri bennünk azt a félre nem ismerhető szent törekvést, hogy mi is odaadó fiai vagyunk az á!lamn?k, mint annak a többi lakosai. Ne szolgáltassunk alkalmat, hogy mások rajtunk lovagolva, céljukat könnyebben elérhessék s minket vissza szorítsanak s csak eszköznek használjanak. Ne üljünk fel semmi féle Ígéreteknek, édes csalogató szavaknak, ilyen és amolyan rémitgetéseknek, cirilica és szerb szolgaságnak, vallás veszedelemnek és tudj Isten miféle lármának, Egyedül nézzük józan ésszel a saját és gyermekeink utudaink javát.
Klekti párt kiabál legtöbbet, minduntalan a vallást hordja elő. Nyelvünk szokásaink, kulíuránk, jó életünk pusztulása nem fáj neki, sőt ő maga azon van, hogy minden alakuljon át idegen mintára, szóval pusztuljunk el. Tagadja, hogy mi külön nemzetiség vagyunk a nagy szlávság-ban. — Kiknek a pártja ez? — Papok-é!
Ő félti azok hatalmát és mivel tudja, hogy mással nem tud hatni népére, a szent vallást viszi a politikába. Nagy hangon kiabál, hogy mindenki hitetlen, a ki nincs vele. Vallás és Isten ellenes Nem tetszik neki a kancláj paragrafus, pedig éppen ez védi a vallás szentségét, mert nem engedi meg azt, hogy magas hivatásukról megfe-iedkezők, a szószékre vigyék a politikát és isten igéje helyett azt hirdessék, uszítsák, bujtogassák az ájhiíatos hivőket. Hisz templom kell, hogy imádkozás és isten dicsőítés helye legyen és nem a latrok barlangja. Igy ezen paragrafus egyenesen védi a vallás szentségét! Kifogása van meg és vallás ellenesnek mondja az állam azon intézkedését, hogy ellenőrizni kívánja a külső hatalmasságokkal és igy a római szentszékkel való érintkezést is. Hát kérem, nincs ehhez az államnak joga? Nem-e kötelessége az államnak az ő legfőbb jogát gyakorolni? Vagy megakadályozott az ai-lam egy esetben is valakit, ha a szentszékkel szigorúan vallási és nem államellenes dologban akart érintkezni ? Csak nincsenek a vallásnak olyan titkai, melyekről az államnak nem szabad tudni? „Adjátok meg a császárnak, ami a császár-é és az Istennek, ami az Isten é".
Minden embernek a legdrágább kincse a vallás és azt félti mindenki, csak, hog a mellett vannak testi szükségleteink is, melyeket meg kell szereznünk és bizony mondom, hogy azok nélkül a vallás alig ha érne sokat, Hisz látjuk, hogy a j lelki atyák is mennyire szeretik a földi ja vakat, mennyit adnak a maguk jólétéért, sőt még egyik másik ott is hadja az ur szőllejét s jövedelmezőbb keresetre veti magát. (pl. Klekl.)
Klekl még azzal ijjesztget bennünket, hogy szerb szolgaságba jutunk, ha nem ővele tartunk. Hát szolgaság az, ha egy erős állam kötelékébe tartozunk ? Hát nem ő az apja ezen szolgaságnak, vagy már megbánta? Mi igazán lelki gyönyörűséggel nézzük az ö kesergő pofáját, a mikor a saját fanyarfőztét kénytelen enni! Persze, jobb szeretné, ha az ő szolgái volnánk. A szolgaságtól nem kell tartanunk, sőt ellen-
kezőleg, ha igazán megismernek bennünket és rossz informatio után meggyőződnek az ország szivében, hogy mi nem vagyunk az államnak ellenségei, hanem hű fiai, akkor a többiekkel, mint egyenranguakkal fognak velünk bánni. Szolgák csak akkor leszünk, ha Klekl fog bennünket vezetni, ha nem a magunk lábán járunk. Ha a; igazi urak szemtől szembe megismernek bennünket és senkirosszakaratu informátió-val bennünket nem fog áiiamelleneseknek befeketetni, akkor mint igazi polgárai a hazának, miért volnánk szolgák? Hol talál] az állam ilyen munkást, odaadó, müveit népet, mint ennek a vidéknek a lakói — ugy hiszem nagyon kevés van hozzánk hasonló egész Jugoszláviában, csak hogy a fekete lelkű jóakaróink bennünket az illetékes helyen hamis színben tüntetnek fel, hogy ez áttal maguknak tisztességet szerezzenek.
Ha mi kisbirtokosok, kisiparosok aj saját lábunkon fogunk járni; ha saját szemeinkkel nézünk, ha saját eszünkkel gondolkodunk s nem engedünk másokat raj-j tunk lovagolni: tekinttel ária, hogy számra nézve a szavazóknak a tizedrészét képvi-l seljük nem vihetjük-e egész könnyűséggel j diadaira azon zászlót, a mely a mi érdekeinket fogja szolgálni?
Érdemelünk e jobb sorsot akkor, ha megunk sem akarjuk? Talpra azért kedves polgártársak, kisgazdák és kisiparosok! i -- Hadjuk rágódni a nagyokat maguk között, Menjünk a magunk utján, a mi Do-j mácsa sztranka támogatásával a küzde-j lembe, ne oszoljunk szét a különféle más-j érdekek kedvéért, hisz mi játszva elérhetjük azt, a mit akarunk! Miért vérezzünk 1 más érdekeiért? Éljen az a párt, amely tud, akar és segít is rajtunk!!!
Parasztgazda. \
i
11» «2P
•ifclí áj ÍÍÍ'A,.
Benkí povejmo, ka z*e mámo do zdaj 74 j
vesznícski organizácíj »Vjediniene Prekmőrszkíj Sztranke«, bole kak tri fertála cejloga Prekmurjaí je orgaoizejrano v domácsoj sztranki. Persze, ka; tou ne dicsí g. Benki, ár dozdai nase lüsztvo zadoszta jáko v küpnoszti, ka ga nede mogao 3enko dale vöcecati i odávati za szvoj personszki haszek. Tüdi bomo pazko meli na szobocsko vágó, gda de sze za Benka mára vágala.
Báránybőrbe bujt — azonban fogak n kiili — farkas a nemzeti szociális pari, a me' kék plakátokkal és a mi nyelvünket mellőző idegen újságokkal kínálkozik nekünk. Ezek a komu-nisták, jugoszláv szinb«n bújva. Vezéreik Murska Sobotában dr. - Vesznik ügyvéd és valami Ančik nevö tanár (?), akinek azt tanácsolnánk, hogy inkább törődjék az iskolai tanítással, hogy növendékei ne legyenek beszegezett fejűek és ne bukjanak meg. A komunizmust már untig elegett próbáltunk, azért azok az urak kerteseikkel (kiknek nevét elhallgatjuk) együtt inkább Stájerben és Krainában ismertessék programmjukat. Ott azonban nem akarják e terméketlen gonosz szocialistákat (ügyvéd- és tanárszociálisták) ismerni, azért fedezték fel egyszerre nagy szivüket értünk, muravidékiak-ért — most a képviselőválasztás előtt. Hogy népünket zasarba ne ejtsék megmondjuk neki, hogy hogy ez nem szociál-demokrata párt, mintahogy némelyek gondolják, hanem ahogy fent cimül megírtuk. — A választásnál egész Szlovéniában sem kapnak egy követet sem, mert egészen kevesen vannak, a becsületes emberek pedig már elfordultak tőlük.

Nebi odgovárjao kriminálnomi típusi, steri je napiszao za Benka pamflet, v sterom sze tüdi mené dotícse, ár sze zádnye cajte v politiko ne ; tnejsam, liki poštenim Prekmurcom povem isztino. Szam szam bio nazoucsi, gda je g. Benko vodi- ' telom demokratske sztranke z Maribora tou pravo, j ka bi bio nájbougsi követ za Prekmurje g. Kühar i Stevan, ár je pošteni i szo nyerni intereszi lüsztva na szrci, pa escse nadale, ka sze more prek-mőrszkim intereszom nájbole pomagati z demokra-tskov partájov. Q. Kühar je pri tój priliki terjao i sem jasz to zahtevo z vszo mocsjouv podpérao, ka more g. Kühar, csi de od lüsztva posztávleni za kandidáta i izvoljeni, v intereszi Prekmurja biti szamosztojen, v szvojem deli odvíszen szamo od voule lüsztva i pa ka moro prekinurszki mandáti biti zag.vüsani komistécs od domácsi lűdi. Tgu szo voditeli demokratske partáje szpréjali i je tüdi lüsztvi razgláseno. Po táksem je g. Kühar nei za-vézani na ni edno partájo zvün na »Vjedinjeno Prekmőrszko Sztranko«, pa je domácsi mandát zagvüsani, csi domacsíni nyerni dájo szvoje votuine. Ltisztvo naj szoudi, gde je postenyé, jeli pri g. Kühari, ali pri g. Benki. Konstatejram escse, ka szo vszi votumi, steri sze dájo v prvo skrinyico na haszek »Vjedinjenoj Prekmörszkoj Sztranki«, nej pa demokratskoj, stera szvoje votume na Sta-jerszkom dobi.
Murszka Sobota, dne 10. márca 1923.
KODER ANTON.
Prouti kandidóti »Vjedinjene Prekmörszke Sztranke" je vödao radikálszki kandidát Benko József eden plakát, v sterom píse telko lázsi, ka zse hodi glíhno pout z Kleklom. Persze, vdrüzsbí lüdi, steri sze escse drzsí mela szkakoszke sziroute, nancs nemre bidti bougsi. Cecávci nasega szir-maskoga lüsztva szo sze vküpnajsli, ka bi escse szlejdnye sztopáje vcsinili, kak bi mogli nase lüsztvo zmejsati i ie escse nadale drzsati za szvoje vöcécane . . . , . v szvoji skramblaj. Té goszpoude boli, ka sze je dönok ednouk lüsztvo organizijralo, szamou szí posztávla szvoje kandidáte, z tein pa tüdi szamou cügle v rouke zelou. Tej goszpoudje zse vidijo konec szvojega cécanja lüsztva, edni v trzstvi, drugi v kancelajaj, záto je té boj prouti nasim kandidátom. Liki lüsztvo je szpreglednolo, pa neide vecs v vas járem. Scseli szo meti nasega domácsega követa szamo za szvoje per-sonszke cíle, naj bi nyim nas követ tirao nase lüsztvo v nyúve klaonice pa kancelaje, ka bi je »scse nadale cecali. Liki Kühar Stevan je tou od-klono, ár de on követ lüsztva, za pomoucs lüsztvi, sej pa szamo za Benka, Cvetka i drűge, záto szo tej goszpoudje naednok vönajsli, ka je K'ihar nej zrejli, ka sze odávle i drugo. Liki isztina je, &a szo g a scseli kűpiti za radikale, sterim je zse te pomágao Benko, gda szo vidli program nase domácse parláje, na sterom Kühar kandi-dejra. Té program nyim je vonjao, celou pouleg terjanye, ka sze lejko szlobodno domá kole za ekszport. Kűpiti szo scseli Kühara, za doszta vise pejnez, kak 300,OOC) koron, szo nyerni ponujali, liki Kühar je tou gnüszno ponüdbo od-klono, ár je nej scseo odati intereszov lüsztva. Vidli szo, ka de lüsztvo zmágalo, te pa je Benko za radikálno partájo gori sztoupo. Kak je te ino-gao Kühar prosziti szledi Benka 300,000 koron, csi pa szo nyerni doszta vise ponüiali ? Jeli ne vídis, g. Benko, kak szí sze na szvöjoj Jázsi zgrabo ?
Zaisztino, bougse bi dnesz slo Kühari, csi bi zse od inda hodo po sztopájaj Benkovi i nyegovi kortesov. Szrce za lüsztvo bi inogao tá povrzsti, pa szi napuniti szvoje zsebke z peinezi, steri je vszigdár doszta za odávce domácsi intereszov. V leti 1921, gda szo bilé demostrácije, bi mogao sze
lepou lüsztvi szmejáti, pa gseftati, kak szo delali Benko i nyegova drüzsba. Liki Kühara szo záprli, pa ga 25 dni drzsali v vouzi, krcsmou szo nyerni tüdi záprii i velki kvár vcsínoli; za odávca szo ga meli — Benko, Cvetko i drügi szo pa domá bili i gseftárili, Cvetko celou prouti právdi i brez. obrtnoga líszta.
Nasi cajti prihájajo, csaszi lüsztvovga, pá-verszkoga pa mesterszkoga ládanya, toga sze bojí tá szobocska radikálszka drüzsbo, záto je té boj prouti nasemi lüdsztvenomi kandidáti Kühari. Liki nasa domácsa armáda kmetov pa mestrov je na pouti i márciusa 18-ga de zmágala, csi je Benko-vim prav ali nej.
G. Šiftar, Kleklov kandidát, je zcsiszta zgűbo viipanje, ka bi mogao dobiti votume, pa bi rad od kandidácije vkraj sztoupo. Mi nyerni od-püsztímo, ka je scseo nase lüdi szpraviti pod Klekla, ár sze vüpamo, ka de drügoucs bole pameten, pa sze nede nadale v politiko mejsao kre Klekla, liki kre lüsztva, stero je zdrüzseno v „Vje-dinjenoj Prekmörszkoj Sztranki«. Nam escse lejko doszta haszni, csi de sou z nami, nej pa z Kleklom.
Izjava. Proszimo, g. urednik, da priobcsite szledécso naso izjavo : Velka lázs je, ka bi gda-stécs g. Kühar Stevan z Márkisevec odao demokratskoj partáji indasnyo »Domácso vérsztveno sztraako« ali pa „Vjedinjeno Prekmőrszko partájo". Domácso vérsztveno sztranko je nancs g. Kühar nej vodo, pa tüdi nej nasztavo, te je tüdi odati nej mogao, tou zná tüdi glávni Benkov agitátor; pa ka je »Vjedinjena Prekmőrszka Sztranka« tüdi nej odána, liki zcsiszta szamosztojna, tou znájo vszi, steri szo bili pri nyénoj nasztavítvi nazoucsi. Sto nacsi gucsí, lazse, tak tüdi g. Benko v szvo-jem plakáti prouti g. Kühar Stevani. Murszka Szobota, 1923. márciusa 10. „Krajevna organi-zácija JDS za Mursko Soboto i okolico".
Odgovor Pisteki. Pod tem napiszkom ie fabrikant i kandidát veleszbrbszke sztranke, g. Benko József eden plakát vödao z táksim cilaj-nyom, ka naj pozicijo kandidáta »Vjedinjene Prekmörszke Sztranke« zgene, ni ti szí nej premisz-livsi, ka z tem detecsim delom te napádnyeni párt escse vszeboie potrdi.
Vöposztavitel té plakáté, ki je escse rejszan szplój detecsega obráza, ár sze nyerni escse niti bajuszi nekázsejo podnouszom, z tem zacsinva szvoje rúzsno delo, ka je kandidát nasega párta páver, pa naj szamo li osztáne pri plugi. No, rávno je tü pesz zakopani, vej je nas párt rávno zatoga volo kandidejrao Kühara, ár je on páver i tak pozna falinge pávrov i máli mestrov (obrtnikov), pa nej fabrikanta Benka, ki szvoje pogou-nicse vszigdár natou ráta, li doli potégnoti z pávra kouzso ; i ki nasz je zse ednouk oudao v Radájni, pa nasz zdaj pá na szenye zsené za Velko Szerbijo. Pa ka káksi vért je Kühar? — n? tou gledoucs nam nej trbej prosziti preszvecsenyá ni od Benka, ni od nyegovoga cukavca, ár mi znamo tou, ka nas kandidát ne vőrtiva szamo kak-tak, nego razmeto pela szvoje málo vérszívó, pri sterom sze vszefelé vérsztveni masíni nájdejo, tak nam v tom táli tüdi szamo dobro példo kázse. Escse szmo vecs nej vidli tak szmetlivoga proszá mlátiti, kak pri Benki, gde szo delavci lak vövidli kak rouraske. Zatoga volo de dobro, csi de Jozsi pojeb za inasa sou k Kühari, vej je krcsmárszki pa meszárszki inas tak nigdár nej bio, naj bou tak kmécski inas, csi scsé követ bidti, ár mi kmécs-koga követa scsémo meti.
Nyegov stiri pörgarszke soule Benko tüdi ne drzsí zadosztne za követíjo. Ka je pa tou pá za nouve sztvári ? Tou sze nyerni znam záto ne vidi, ár je on szamo osznovno (elemi) soulo« szpuno, pa tak zná, ka je nei za követa valón. Zatou
szino zahva'lnoszt duzsni Jozsi pojbi, ka je gori preszvejto nase pörgarszke tivárise na tou gledoucs, ár je tak malo lűdi znalo, ka je nas kandidát Kühár vözevcseni rázumen cslovek, pa je tem bo!e prüicsen za követa. Ali je szamo bör-ziánec, fabrikant, velike vrejdnoszti povszoiszilni vküpszpravlács, lasztnik ville i odérács lüsztva lehko követ ? Toa právi Jozsi pojeb, ka sze je Pista zse trikrat odao. Tou vendar dober gseft more bidti kaj trikrat odati, ki táksi dober gseft zná delati, tisztomi sze tüdi pozna, ka nika má, tiszti koncsimár zse hotel i fabriko more meti, kak Benko má. Od lagvouv tüdi nika píse, ali ne ovádi nyűve prigode, jeli je je vkradno ali ka ? Zagvüsno ji je nej vkradno, ár je nej pobérao podpiszkov od lüsztva prouti notri zapéranyi, kak Jozskin cukavec.
Oh deca, deca! Zakój jemléte v rouke tákso pükso, stera názdrik sztrejla, viste, zdaj szte szamí szebé doli sztrejlili.
Lübléni odebérálszki pörgarje, mi sze pa ne-dajmo zbiouditi, liki piisztmo szvoje kruglice v prvo skrinyico..
Mestna organizácija VPS v Püconci.
G. Benki, radikálszkomi kandidáti od-
govárjam na telko, ka szam nej doubo od demokratske sztranke za odebéranye ni ednoga fillera. Obecsali szo mi, liki jasz szem tou odklono, ár szloboden scsém bidti v szvojem Jeli, pa odviszen szamo od voditelsztva »Vjedinjene Prekmőrszka Sztranke«. Sztroske toga odebéranya szam z szvo-jimi pejnezi odnásam pa z pomocsjouv nisterni prijátelov, sterim je na szrci isztinszka briga nase krajine. Lazses, gda píses, ka szem jasz »Domácso vérsztveno parjájo« pa »Vjedinjeno Prekmőrszko Sztranko« odao demokratom ; csi mi tou poszvedocsis, vcsaszi kraj sztoupim od köveísztva na haszek Tebi, csi bom odebráni. Kühar Stevan.
Vszem vesznicam. Nas kandidát, Kühar Stevan, je za voio krátkoga cajta nej mogao obhoditi vszej vesznie, csi glí szmo tou zseleli. Naj sze na.;i tou nezamejri Escse po odebéranyi mo obiszkávali vsze vesznice pa drzsali gyülejse, ár za tem pridejo odebéranye v obesine, szreze (járás), oblászti (vármegyöv) pa v dávcsno (porcinszko) komiszijo. Domacsíni, drzste vküp, da ednouk v küpnom deli vö zbojüjemo nasoj krajini bougse cajte. Voditelszívo »Vjedinjene Prekmörszke Sztranke«.
Trnok lepou szü vöszpadnoli odebéranyszki gyülejsje, stere je obdrzsao zádnye dné nas kandidát Kühár Stevan v Bodonci, üornjoj Lendavi, Küzdoblanji, Szv. Jürji, Periocsi, Cankovi, Hodosi i v Markovci. V Bodonci ga je lüsztvo z bandov csakalo. Domácsa míszel obiádno ide ráznok po Prekmurj'. Njéna obládnoszt je na dén odebéranya gviisna.
Radikálszki zsegen zse pálik mámo. Od toga mejszeca 16-ga dnéva mao niscse ne szmej ni ednoga faiata gvanta, stofa, v drzsávo prineszti zvün szamo prejk po Maribori. Csi szi küpis v Radgonii edne hlacse. móres idti z nyírni v Maribor, od tisztec prejk Dolnje Lendave domou. Leipo szkrb má Benko i nyegova sztranka na nász.
Pitamo oblászt, ka sze je zgoudilo pouleg vaganya zsivine na szobocskoj vági, stero delo je v preiszkavi ?
Pri odebéranyi de ta prva kssta nasa!
Szhái/ Q.
18. március 1923.
Nyilatkozat. Kérjük Szerkesztő Urat, hogy közölje a következő nyilatkozatunkat: Nagy hazugság az, hogy Kühár István ur, Márkusházáról akár mikor eladta volna a demokrata pártnak a régebbi »Hazai gazdasági pártot« Kühár ur nem is vezette és nem is 5 alakitotla, ezért el sem adhatta, ezt tudja Benkónak a legfőbb agitátorja és hogy a i „Egységes Muravidéki Párt" szibtén nincs eladva, hanem tisztán függetlenül álió, ezt tudja mindenki, akik jelen voltak az alakuló gyü lésen. Aki másképen beszél, hazudik, éppen ugy Benkó ur a röpirataiban Kühár István ellen. M. Szobota, 1923. március 10. JDS kerüíeti szervezete Murszka Sobota és vidéke részér«.
Benkó urnák, a radikális párt jelöltjének, annyit válaszolok, hogy én választási célokra a demokrata párttól egyetlen fillért sem kaptam. ígéretet tett ugyan a párt, de én visszautasítottam, mert dolgomban szabad akarok lenni és csak az „Egységes Muravidéki Párt" vezetőségétől függni. A választás költségeit saját pénzemből fedezem és egyes jó barátaim támogatásából, akik igazán törődnek vidékünk érdekeivel. Hazudsz, amidőn azt irod, hogy én a „Hazai gazdasági párt"-ot és az »Egységes Muravidéki PárU-ot eladtam a demokratáknak; ha ezt bebizonyítod, én rögtön elállók a képviselőségtől a Te javadra, ha megválasztanak. Kühár István.
Valamennyi községnek. Kühár István képviselőjelöltünk az idő rövidsége miatt képtelen volt minden községet meglátogatni, jól lehet, mi ezt kivánluk tőle. Ezért elnézést kérünk. Különben a választás után felkeressük a községeket és tartatunk gyűléseket, mert azután következnek a községi, járási, törvényhatósági, adókivető bizottsági stb. választások. Földiek, tartsatok össze, hogy együttes munkával végre valahára kiküzdjük vidékünk siebb jövőjét. Az „Egységes Muravidéki Párt" vezetősége.
Nagyon szépen sikerültek a választói gyűlések, amelyeket Kühár István képviselőjelöltünk az utóbbi napokban megtartott Bodoncon, Felsőlendván, Kuzmán, Vízlendván, Pertócsán, Cahkován, Hodoson és Márkóvcin. Bodoncon zenével fogadtákf A honi eszme1 győzelmesen terjed a Muravidéken. Győzelme a választás napján biztos.
Ismét van részünk a radikális áldásban. E hó 16-ka óta senki sem hozhat be az államba egyetlen egy darab ruhát, szövetet sem csak Mariboron keresztül. Ha vásárolsz Regedében egy nadrágot, elkelt vinned megvámolás céljából Mariborba és onnan Alsólendván keresztül jöhetsz csak haza. Szépen viselnek gondot reánk Benkó és az ö pártja.
Kérdezzük az illetékes hátóságot, mi
történt a murszka szobotai marhamérlegeléssel, amely miatt nyomozás indult meg?
Az „Egységes Muravidéki Párt" vezetősége. Az »Egységes Muravidéki PárU összes helyiszervezetei f. évi március 3-án Muraszombatban közgyűlést tartottak. Jelen voltak az összes helyiszervezetek képviselői. Ez a közgyűlés választotta ineg az E. M. P. központi vezetőségét a következő urakból : elnök Kühár István, alelnök Kolozsvári Ferenc, jegyző Perkics Ferenc, pénztáros Frankó József (márkusházi). Választmányi tagok: Kühár Sándor (Pucinci), Ábrahám Vilmos (Hodos), Kercsmár Sándor (G. Petrovci), Német János (Macskovci), Czár Sándor (Dankovci), Bu-zetthy János (Bákovci), Hodoscsek Iván (Zen-kovci), Spilák Ferenc (Dolícs), Kühár Iván (Tesa-novci), Kühár József (Qornja Lendava), Gáspár József (Márkovcí) és Kikécz Miklós (Szv. Jüri), Nagy lelkesedéssel végződött e nagyfontosságú gyűlés,' amelynek révén pártunk rendszeres Vezetőségi kapott vidékünk jobb jövője érdekében.
Pisti gyerek: Ilyen cimű iratot adott közre Bénkó József gyáros ur, a nagyszerb'párt jelöltje, azon célzattal, hogy az »Egységes Muravidék" párt jelöltjének a pozícióját megingassa, nem is sejtve, hogy ezen igazán gyerekes cselekedetével a megtámadott "pártot csak "erősíteni fogja. Azon kezdi a röpirat'szferkésztője, a ki csak ugyan még gyerekképü, mivel még máig sem ákar jéletttkéini bajusznak a nyoma az orra alatt: hogy a pártunk jelöltje földműves és maradjon csak ö az eke mellett. Nos, éppen itt van a kutya eltemetve, hisz azért jelölte pártuuk á Kühárt, mert földműves, s igy ismeri á földműves nép és kisiparos bájait és nem a Benkóí; gyárost, a ki a hajCsárait arra biztatja mindig csak lehúzni a parasztról a bőrt, és a ki már egyszer eladott bennünket Radeinban s most újra vásárra visz Nagyszerbia részére. Hogy milyen gažda Kühár, ez irányban sem Ben-kótól sem rángatojától nem kérünk felvilágosítást, mivet tudjuk azt, hogy jelöltünk nem Csak igy-ugy, hanem szakszerűen gazdálkodik, kicsike gazdaságába, gazdasági gépeknek minden fajtája található s igy ebben a tekintetben is utmutónk lehet. Még nem láttánk olyan üstkös kölest csépelni az udvarban, mint Benkónál, a hol a munkások kéményseprők gyanant néztek ki, igy hát jó lesz, ha Józsi gyerek inasnak megy Kiihárhoz, hisz korcsmáros vagy mészáros inas ugy se volt soha, legyen hát földmives inas, ha akar képviselő lenni, mért nekünk csak földmives képviselő kell. Négy polgári iskoláját nem találja összeférhető-nek a képviselőséggel, hát ez mifele ui állat ? Ezt talán azért kifogásolja Józsi gyerek, mivel ő neki csak elemi iskolája van, s tudja, hogy nem képviselőnek való, ezért köszönettel tartozunk Józsi gyereknek, hogy volt szives polgártársainkat ez irányban felvilágosítani, hisz arról ugy is kevesen tudtak, hogy Kühár képviselőjelöltünk tanult, iskolázott ember is, igy hát annál jobbban képviselőnek való. Vagy talán csak börziáner gyáros, vagyonharácsoló, villatulajdonos és nép nyuzo lehet képviselő? Azt mondja a Józsi gyerek, bogy a Pisti gyerek háromszor adta el magát, No, ez hát jó üzlet lehet, háromszor eladni valamit, a ki ilyen üzleteket tud csinálni, ott meg is lehet a látszatja, annak már legalább is szállodája és oly gyára lehet, mint JózSi gyereknek. Valamit a hordókról is ir, de nem árulja el a hordók történetét. lopta e őket Kühár? Bizonyára nem lopta, mert nem gyűjtött aláírásokat a néptől elzárása ellen, Józsi gyerek Cimborája. Oh gyerekek, gyerekek 1 Minek veszitek kezetekbe az olyan puskát, a mely vfsszának sül el, lám most im magatokat puffantottátok agyon 1 Mi pedig kedves választó polgárság ne engedjük magunkat senki által megtéveszteni, hanem dobjuk á golyócskát az első ládikába.
HelyisierVézet E. M. V. párt Pucinci.
Nem felel-e meg bünügyi tipusnak az, (
aki megszerkesztette Benkó pemfletjét, amely en- : gem is érint, habár az Utóbbi időben politikával ! nem foglalkozom; de most megmondom Muravidék becsüietes népének az igazat. Magam is jelen voltam, amikor Bencó ur a demokrata párt maribori vezetőinek azt mondta, hogy Muravidék képviselőjének legalkalmas^o volna Kühár István ur, mert becsületes és f 'ekeit szivén viseli, hozzá tette továbbá. \	lék érdekeit leg- |
jobban tudná támogat ii e- . ditani a demokrata párttal. Kühár ur ez a nmal követelte j és követelését teljes erőmmel én is támogpdtam, 1 amennyiben képviselőnek jelöltetik és megválasz- | tátik, hogy Muravidék érdekében önállónak, feladatában függetlennek kell lennie, aki csak népe akaratát képviselheti és az itteni mandátumot csak idevalósi jelöltnek kell biztosítani. Ezt a demokratapárt vezetői elfogadták és a választókkal tudatták. És igy Kühár nincs lekötelezve egyik pártnak sem, »az „Egységes Muravidéki Párt"-on vagyis sóját hazai pártján kivül és mandátuma biztosítva lesz, ha a hazai választóközönség ő rá adja szavazatát. ítéljen tehát a nép, hol a becsületesség : Kühár részére-e avagy a Benkóén. Megállapítom még, hogy minden az első urnába beadandó szavazat az »Egységes Muravidéki Párt"-nak válik a hasznára és nem a demokrátapárt-nak, amely utóbbi Stájerországban kapja szavazatait. Murszka Szobota 1923. március 10-én.
Koder Antal, i
Benko József radikáÜspárt jelölt az
„Egységes Muravidéki Párt« jelöltjei ellen egy plakátot adóit ki, amelyben annyi hazugságot ir össze, hogy már Kleklvel egy uton jár. Persze, az olyan ember társaságában, akin megérzik még a szkakóci szegényasszony lisztje, ő sem lehet jobb. Szegény népünk kiszipolyozói összetalálkoztak, hogy az utolsó lépéseket is megtegyék az iránt, hogy tudnák megzavarni népünk és továbbra is megtartani saját körmükben áldozatul a kiszipolyozására. Ezeknek az uraknak fáj, hogy a nép végre valahára szervezkedik, maga állit magáinak jelöltet és ezzel a saját kezébe veszi a gyeplőket. Már látják, hogy vége az ő szipolyozá-suknak. egyiknek a kereskedelemben, a másiknak az irodában, ezért van a harc a mi jelöltünk ellen. A népnek azonban már kinyilt a szeme, nem megy többé az igájukba. Csak személyes céljaikra kellett volna a hazai képviselő, hogy hajtaná a népet az ő mészárszékeibe és irodáikba, hogy továkbra is szipolyozhatnák. Kühár István azonban ezt visszautasította, mert ő az összes nép képviselője akar lenni, a nép felsegélyezépére, nem pedig csak Benkó, Cvetko és társaik szolgálatára, azért találták ki ezek az urak azt, Hogy Kühár éretlen, hogy eladja magát stb. Hanem az igazság az, hogy a radikálisok őt megakarták vásárolni, akiket már akkor támogatott Benkó, amikor már látták hazai pártunk programját, a-melyiken Kühár jelöltette magát. Ez a program nem szaglott nekik, különösen azon követelése miatt, hogy a kivitelre szánt állatok otthon ölhe-tők legyenek. Kühárt meg akarték vásárolni sokkal nagyobb pénzért, mint 300.000 K, de Kühár e rut ajánaltot visszautasította, mert nem akarta a nép érdekeit elárulni. Belátták, hogy a nép fog győzni azért lépett fel Benkó mint radikális jelölt. Hogy kérhetett volna tehát Kühár később Benkótól 300000 koronát, amikor őneki sokkal nagyobb összéget Ígértek. Nem látod-e. Benkó ur, hogy a saját hazugságodban ragadtál meg?
Bizonyos, hogy Kühárnak sokkal jobb dolga volna ma, ha már régóta Benkó és kortesei nyomán járna. A népárt verő szivére nem kellett volna haigatnia és akkor megtömhette volnq zsebeit pénzzel, amely mindig bőven áll rendelkezésre a hazai érdekek elárűlóinak. 1921. évben, amikor a tüntetések voltak, szépen mosolyognia kellett volna a nép felé és kereskedni, ahogy tette Beokő és társasága. Kühárt azonban fogságba vitték, 21 napig ott tartották, korcsmáját bezárták és nagy kárt okoztak neki, mert árulónak tartották — Benkó, Cvetko és mások pedig otthon voltak 'és kereskedést űztek, hozzá Cvetko egészen törvényellenesen iparigazolvány nélkül.
A mi időnk következnek, a nép idői, a" paraszt és a mesterember uralma, ettől fázik a murszka szobotai radikális társaság, azért van a harc Kühár és a nép jelöltjei eilen. Hanem a mi gazdáink és iparosaink hazai serege útban van és március 18-án győzni fog, akár tetszik ez Benkó-éknak akár nem.
Siftár ur, Kleklnek társjelöltje, teljesen elvesztette reményét, hogy szavazatokat kaphasson, azért szeretne visszalépni a jelöltségtől. Mi meg-bocsátjuk neki, hogy népünket Klekl hatalma alá akarta juttatni, mert reméljük, hogy más alkalommal bölcsebb lesz és nem keveredik politikába Klekl mellett, hanem a nép mellett, amely egyesült az >Egységes Muravidéki Párt"-tal. Nekünk még használhat, ha velünk tart és nem Kleklvel.
A választásnál a mi
* j
ládikánk lesz áz
első!
;{ ÍV
A választásnál a mi ádikánk lesz az első.
A Rádics-párt a murska-sobotai járásban ' ;y krajnait (kránjec) és egy horvátot felölt. Hogy udná ez a két idegen ember képviselni a mi ér-ekeinket, akik Prekmuriét még nem is látták. Mi-!rt nam állított Radics a mi embereinkből jelölteket ? Ö nem|törödik a mi érdekeinkkel, csak a [magáéval.
Benkónak megmondjuk, hogy az „Egy-léges Muravidéki Pártnak« eddigelé 74 helyi szer-rezete van, s igy a Muravidéknek több mint háromnegyede meg van szervezve a hazai pártban, 'ersze, hogy ez Benkónak nincs inyére mert né-liink most már annyira tömörült, hogy ő nem igja többé szipolyozhatni és elárulhatni szemé-'es érdekekből És vigyázni fogunk a murska-bbotai mérlegre is, ha majd a Benkó marháit mérlegelik.
Tragicsna szmrt. V szoboto dne 3. márca Mcsér je sou sujszter Josár v Dolnji Lendavi pijen domou, zatou ka je na ceszti lármo, szo ga v temlico odegnali. Doszéga mao escse neverno, za kaksega zroka volo sze je szlama v temlici líuzsgála, pa toga neszrécsnoga din zadűso. Mrtev je na cseli od mocsno^a vdárca velko rano meo, íalilo nyerni je okoli 3000 Din. peinez pa dvá prsztanka. Po meszti vsze szvidocsijo na pokojnoga, ka je szimpaticsen, pošteni i vrédi cslovik bio. Právi sze, ka je od bozsni prijáteiov 3zpadno. Vöposzlüsanci szo nájvecs tou szvidocsili.
Neszrecsa z piiksov. V pondeljek dne 5. márca sze je zgodilo v Odrancih zsaiosztno delo. Solszka deca, da szo sze popognyévi nazáj v soio ravnali, vészi je strelau 14 let sztár krcsmárov sin z jágerszkov püksov, pa pri tom sztrejlanyi dve diklini posztrelau, sterivi szta v csaazi dok-lorszko pomoucs mogle niicati. Tiidi ponocsi sze csiijejo sztrelbe v vészi z jágerszkimi püksami. Cslovik zse szkoro neviipa vudné na ceszto, v nocsi pa escse bole nej.
Ljudi kateri mislijo vejo, da negovana, zdrava koža pospešuje zdravje in naredi pre pre-hlajenjem manj občutljivo. Za pravo telesno negovanje so preiskusena čes 25 let priljubljena prava negovanje lepote: lekarnarja Feller; Elza-obrazna in kožo obvaruječa pomada (2 lončka s pakovanjem in poštnino 25 dinarjev): Elza-lilljno-mležno milo (4 kosi s pakovanjem in poštnino 35 dinarjev); najmočnejša Elza-kolonska voda 15 idinatjev; Elza-voda za usta 12 dinarjev; Elza-lilijno mleko 6 dinarjev in drugi Elza-preparati ispolnijo vsi svojo dolžnost! Adreirati : EUGEN V FELLER, lekarnar STUB1CA DONJA Elzatrg gt. 305. Hrvatsko.
Darovi Jugoslovenski Matici. Cl. Andrej Bole iz M. Sobote izročil sledečo zbirko : Franc Biikvics trgovec iz Pucinc Din. 30., g. Turk gostilničar v M. Soboti Din. 20., g. Vezir gostilničar v Martiancih Din. 20., g. Vogler iz Cankove Din. 50., g. Stivan iz Gederovc Din. 20. Po g. sodniku dr. Kraviiiu je daroval g. dr. Skerlak odvetnik v M. Soboti Din. 20., osobje kr. drž. policije v M. Soboti izročilo zbirko iz meseca februarja v znesku Din, 75 60. Vsem plemenitim darovalcem iskrena hvala!
Sjedinjene krečane d. d. Zagreb, Bogo vičeva ulica 3. proizvadja u svojim modernim krečanama (vapnenicarne) prima bijeli kreč (vapno.) Mjesečna produkcija 150 vagona.
Előfizetési ára: Jugoszláv. Külföldre Amerikába Egy évre Din. 47	68	75
Fél évre » 24	34
Negyedévre »	12
Egy hóra »4	—
Hirdetések □ cm.-ként: Nyiltér 1 Din; Hirdetés 0-75 Din. Háromnál többszöri hirdetésnél 15°/0—30% engedmény.
Kiadóhivatal.
Okos emberek azok a murszka szobotai radikálisok. Vasárnap éjjet nagy mulatságot csaplak Dobraynál dr. Stojadinovič pénzügyminiszter és Hribar minister jelenlétében. Dobray ki akarta magát tüntetni és ezüst evőeszközt adott az asztalra. Azonban megjárta, mert amikor a gyűlés végeztével számba vették az evőeszközöket, rájöttek, hogy több darab hiányzik. Mondják, hogy most a radikálisok szabadalmat nyertek ezüst kanalakra D. J. betűvel.
Klekl ur azt irja a maga beszámolójában, hogv főtisztelendő Szlepec murszka szobotai kanonok urat már kétszer mentette meg a fogságtól, amelybe a hatóságok akarták juttatni. Erről a szándékról pedig senki semmit sem tud, még maga Szlepec sem. Sőt Klekl maga sem tud erről semmit, habár mindig nagy összeköttetései voltak a hatóságokkal.
Hamisság az, amit a »Novine« ir, hogy gróf Mikes püspök körlevelet adott ki, hogy minden katolikus lelkésznek fel keil venni a választási küzdelmet a prekmurjei klerikálisok érdeké- : ben. Qróf Mikes semmiféle utasítást nem adott, hanem a mi klerikálisaink idézik Mikes püspöknek egy 1922. évi pásztorlevelét, amikor Magyarországon voltak választások, amelyekre nézve abban az időben adott utasítást.
Alit szói ehhez Síftár képviselőjelölt ur? Kezünkben van Kühár Alajos gornji petroveii katolikus plébánosnak 1923. január 27-én kelt levele, amelyben egy uri embernek ezt irja: „Maga az anyakönyvbe katolikusnak van bejegyezve, de lutheránus formán él. A világ előtt lutheránusnak mutatja magát feleségével együtt, most mindketten lutheránus rempiomban járnak istentisteletre a hithű katolikus nép nagy megbotránko/.ódására. Ez pedig nagy bűn több tekintetből. Megbotránkoztat másokat, mert nem törődik a szent misével és kiteszi magát annak a nagy veszélynek, hogy lutheránussá lesz.< Vájjon megfelel-e ez a levél annak, amit Klekl, a ti patronustok irt »Novin^-jében, amikor a z evangélikusoknál korkorteskedik? Nem látjátok-e, hogy a klerikálisok báránybőrben csak szavazatokat keresnek nálunk, ■ lélekben pedig a legnagyobb ellenségei a lutheránusoknak? Lutheránások tudtok-e ilyen emberekkel tartani és a mi embereinket elárulni nekik ?
Vkűpno živlenje z 30 do 46 lejt starov dovicov ali deklov, štera ima kaj svojega zemlja in kvartev, želi 44 lejt stari, od svoje žene raz pitani državni službenik v Murski Soboti. Ponudbe naj se opošlejo do konca marciusa na »Uprav-ništvo Morske Krajine«.
Razglas, Llcencovanje (vizita) in premo-vanje bikov plemenjakov se vrše za leto 1923 v Prekmurju sledeče dni:
v Murski Soboti, v torek dne 20. marca na živinskem sejmišču, začetek ob 8. uri,
v Tešanovcih, v torek dne 20. marca pri gostilni Kiihar, začetek ob Vb 3 (Vb 15) uri popoldne,
v Tišini, v četrtek dne 22 marca pri šoli, začetek ob 8. uri,
v Cankovi, v četrtek 22. marca na trgu, začetek ob 2 (14) uri popoldne v Sv. Jurju, v petek c1 Rafil-u. začetek ob 8. uri,
v Gornji Lendavi, na trgu, začetek ob - i2 { v Bodoncih, v poedeljek trgu, začetek ob 9. uri,
v Moščancih, v pondeljek dne 26. marca pri Zrinsky u, začetek ob 2 (14) uri popoldne, v Ciornjih Peirovci v sredo, dne 28. marca pri Franko, začetek ob V28 uri,
v Šalovcih, v sredo, dne 28. marca v občinski gostilni, začetek ob Va 2 (Va 14) uri popoldne,
v Pokovcih, v četrtek, dne 29. marca na trgu, začetek ob Va 9 uri.
v Dobrovniku, v petek, dne 6. aprila na sejmišču, začetek ob 8 uri,
v Beltincih, v petek, dne 6. aprila na trgu, začetek ob 2 (14) uri,
v Črensovcih, v soboto, dne 7. aprila na sejmišču, začetek ob 8. uri,
v Dolnji Lzndavi, v soboto, dne 7. aprila na se:mišču, začetek ob V2 2 (Va 14) uri popoldne.
Sejm za plemenske bike se vrši v Dobrovniku v soboto, dne 14. aprila ob 9 uri na živinskem sejmišču. Licencovani bodo samo biki si-moldskega plemena. Istočasno se vrši tudi pre-movanje res lepih in dobrih plemenjakov. Daril za celi okraj je: 1.) 6 daril po 1000 Din 2.) 12 daril po 500 Din.
Murski
Soboti.
V nedeljo 18. márciusa popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri:
Zagonetka Sfinge.
Pustolovna drama s predigrom i 5 činova. U gSavnoj uiogi: Ellen Richter.
li—ii
Das Ratsel der Sfhing.
Schauspiei in 5 Akten.
VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, -----S |. prostor 20 K, H. prostor 8 K.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
POSLANO.
Zvedel sem, da širijo nekatere osebe po Murski Soboti in okolici vest, da sem jaz kot bivši sekvester poljedelske banke (Mezőgazdasági bank) v Murski Soboti isto oškodoval za večjo svoto, ker da ji nisem priobčil važen odlok vlade glede repatrijacije njenega premoženja na Ogrskem, Poizvedoval sem, kdo širi take bedaste laži, da ga tožim, toda zvedeti nisem mogel ničesar stalnega. Radi tega se obračam na javnost, ter izjavljam, da je gorinav;:dena trditev prosta laž in da je vsakdo"; ki jo širi, podel lažnjivec.
Dr. Ferdo Černe,
odvetnik v Murski Soboti.
Ena i steklenica Eizafluida nadomesti 3 steklenice francos-kega žganja! _
23. marca pri
dne 23. marca uri popoldne, 26. marca na
VSEBINA^TO NAREDI!
Sestava Felierjevega Eizafluida iz najmočnejših esencev zdravilnih že-lišč, cvetja, korenin in lista z najfinejšim destilatom žganja je že čes 25 let vzrok zahvalnosti nebrojnih ljudi v vseh delih sveta ker jim kakor dober prijatelj v teškeh dneh bolečina prežene. Imate bolečine v udih? V hrbtu? Zobobol? Nahod? Ste slabi, prenapeti, izmučeni in preveč ob čutljivi ? Želite dober kos-metikum za zobe, zobno meso, lice, glavo? Ali želite v vseh priložnostih imeti za esljivo sredstvo v hiši? Pokusite pravi Feilerjev Elzafluid? Kmalu bodete rekli tudi vi:	21—3
To je najboljše
kar sem kedaj okušal I
Je veliko močnejši in. izdatnejši kakor francosko žganje in najbolše sredstvo te vrste 1 V vseh do-tičnih poslovnicah zahtevajte samo pravi Elzafluid od lekarnarja Feller. S pakovanjem in poštnino stane, če denar naprej ali po povzetju: 3 dvojnate ali 1 špecijalni steklenica, 24 Din. 12 dvojnatih » 4 špecijalne > 84 > 24 » » 8 >	» 146 >
36 » »12 » 208 »
Na te cene se računa sedaj 5% doplatka. Adresirati natančno: EUGEN V. FELLER, lekarnar, STUBICA DONJA, Elzatrg 305. Hrvatsko.
Nájbogsi
Portland cement! Steinkol Vogelje Drva Szeno
dobite fái pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvanii in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 49—2
Kraljevski
Holandski Lloyd
13—10

Redni poštni brzo-parniki od
Amsterdama i Cherbourga za Južno AMERIKO Rio de Janairo, Santos, Monte-video i Buenos Aires.
Vse potrebna pojasnila daje: KRALJEVSKI HOLANDSKI LlOYD
Glavni zastopnik za Jugoslavijo:
Jugoslavenska banka d. d.
ZAGREB, B-Cesta 33. Brzojavni naslov: Realloyd, Zagpreb. Telefon: 24—65.
Nizke cejn
o,
ETERKA IVAN
trgovina z železnino k „KOSI"
MURSKA SOBOTA.
Priporočam mojim ktipcom z nouva dob-lene vseféle sprotoletne orodje: kak železo, plüge, plüzne železe in deske, ocelne motike, grable, rasoje.r lopate, právo Eng-leško ékér, lejpo kiinjsko^posodo i. t. d.
Velka haloga Traverse. 34—6
iMMIpi k
Cejna: Din. 125.— aH Kron 500.
Előfizetések és hirdetések a Prek-murska tiskarnában is felvétetnek.
Odaja hizse.
V Dolnjoj Lendavi, na dobrom meszti, stera je za kaksega sté mestra pripravna, z velkim sztanoványom i z delavnicami sze z szlobodne rouke odá hizsa. Vecs sze lehko pozvej pri Toplak Jánosi v Dolnjoj Lendavi.
--4«—3
Ház eladás.
Dolnja Lendaván, forgalmas helyen, mely különösen bármilyen szakmáju iparosnak alkalmas, tágas lakás és megfelelő műhely helyiségekkel szabad kézből eladó. Bővebb megtudható Toplak Jánosnál D. lendaván.
Na velko Na málo!
Meszou, spej, mászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Prídtei sz-probajte, zadovolni tel
Po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro.
Napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
Nagyban!	Kicsinyben I
Hust, szalonát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán)
BENKÓ JÓZSEF
Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz elégedve I
8-11
Proda se hiša v Dol. Lendavi, (bivšega odvetnika Franc Isoo) v kateri se nahaja trgovina z mešanim blagom. 42-4. Cena se zve pri lastniki IVANU KO KOT Dolnja Lendava.
Máli glászi.
Franc Nóvák
židarski podjetnik M. Sobota Kolodvorska ulica.
Rijsa (rajziva) naj bole moderne plame za nouve rambe, nevadne hiše, ville, kapele in dale, po naj nisišoj dnevnoj ceni. — Nadale napravi proračune (költségvetés) od sej stavbeni del. 51—2
Cstite „Mőrszko Krajino".
CUNARD LINE
Najhitreji parobrodi sveta. Izravni potniški tovarni in ekspres promet od
Hamburga in Cherbourga za Ameriko in Kanado
4 dimniki, 5X/, dni. Lastne kabine za potnike III. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragovoljno vsako pomoč. Pojasnila daje: Cunard Line.
Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: Jugoslovenska banka d. d. Zagreb Glavno zastopstvo za Slovenijo: LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26. Brzojavni naslov: „Cunard" LJUBLJANA.
Máii glászi.
Brivee
Konrád Donko pou- = leg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri-neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vörar
Pavel Fiiszár poulej Turkove oslarije v Al Soboti. Poprávla vön po nájménsoj cejni, p« tiidi odávle batri)« zt lektricsae lampaae.
Eladó
ötös cséplőszekrény. Kazánhiánya miatt jutányosán bármikor megkapható. Bővebbet Császár Józsefnél Strehovci (Dobronakoál.) 46—8
Na dober hízsni strosek abonente gori zemt Szidónia Nóvák Kolodvorska-u. (Mála-Kanizsa.)
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1923. tnarc. 16. Biágo — Áx*u.
100	kg.	Pšenica—Buza . . . .
»	>	Zsito—Rozs . .
»	»	Ovesz—Zab ....
»	>	Kukorca—Tengeri . .
»	>	Proszou—Köles . . ..
»	»	Hajdijna—Hajdina . .
»	»	Graoka—Bükköny . .
>	»	Otroubi(psen )—Korpa (bu »	»	Szenou—Széna . . .
>	»	Graj—Bab ... . » >	Krumpise—Burgonya
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag .
Detelcsno sz.—Lóhermag
za)
K 1800--» 1500-» 1400'-» 1400--» 1300-> 1300--1800--1050-700--1600--500-
>	»	Bikovje
>	>	Telice » »	Krave » »	Teoci
» »	Szvinyé
S -Bika g —Üsző 0- —Tehén —Boriu S —Sertés
Mászt l-a—Zsir I-ö. » » Zmoucsaj—Vaj , . » j Spej—Szalona . . Belice —Tojás . .
i
>
0 ■at
s
1
■v
Pejnezi —
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
Péna.
— Kj 340-
1200 —•52
$tsmpano v „Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti.
Podgovornik, lásztnik i vödáynik Kühar Stevan Mérkisevei.