jPoStnina plačana vgotovini.	Márkisevci, 1923. november 25.	Lejtnik II. Cena 1 Din. numera 47.
L - ^L _ ______________		
Szhája vszáko nedelo, iprej placsilo: V2 ieta 24., 12., meszecsno 4., V zvün-Ivo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
ORSZKA KRAJINA
érsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, .politikai és kulturális Hetilap.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: évre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70 , Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztóseg és Kiadóhivatal MÁR < ISEVČI p M SOBOTA
Rokcpíszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.
cm
Cejna inseratov za □
Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150 , réden veliki 1 —., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt
Hirdetési árak négyzett cm-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés I-—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm.
Liszico z dvojnov kouzsov
no escse nej vidli, tüdi szo z-nyé dvej ouzsi odrejti i odati nej mogli. Ali cslo-ek je vecs kak divja szlvár, ár zs-nyega. se lehko dvej kouzsi doj potégne i csi bej — tüdi vecs Oprvics szi szamo od :vi denésnyivi dvej kouzsi razgovárjamo, erivi momentánno csákajo na odéranye, i terivi sze imenüjeta: dávek i kuluk.
Komaj pridemo k-tomi pejnezi z ste 111 szmo sze mogoucsi resiti od edne ibvéznoszti, od dácse, zse nász grozi to Iríigo priszilinoszt, znamejnye zaosztánye-poszti, pout v indasnye cajte, pétsztou lejt nazáj. to priszilno delo, ali kuluk, ali gosz-pocsina. I gda, csirávno sze nam vidijo tá obveznoszti vszáka poszebna. za nász Prejk-murce, rávnotak za vsze pokrajine bívse Austro-Ogrszke, zagotovimo, ka je obvéznoszt edna i iszla, moremo praviti da z edne~1iSTtce sze dvej kouzsi deréta.
Dácsa je nej natelko po obtrojenom zákoni obvéznoszt nász, ár je escse nej povszemszega po zjeditiyeni zákonaj za vsze pokrajine ednákomerno navrzsena Plácsati jo pa vszeedno nasa dúzsnoszt. Nacsi je pa z-kulukom, steri zákon je na vesz drzsávo ednáko prineseni. (Ali dúgo-ga zsítka té zákon nemre meti)
Nej szmo kompetentni za preobrnye-noszt toga zákona. Tüdi nász ne zsené mjszel naj sze prouti posztávlflmo zrvsá-vanyi toga zákona, szamo szí za dúzsnoszt szpoznamo, da naj tüdi i má kí szmo fi-zicsni zvrsávci toga zákona, dámo naso
prouszto míszel naznánye tisztim, kí szo toga zákona szamo teoriszticsni zvrsávci
Doszta nam odtoga nej trbej gúcsati, ár od cslovecsanszke míszii oblezseni cslovek nej szamo ka vidi krivico v kuluki prouti doszta pretrplenomi národi, nego bi mogli tüdi predvszem predocsmi ineti auto-riteto, stera sze ua zvünaj v kulturni dr zsávaj, sztem zákonom podkáple. Krivica sze pa godi tiidi v notrányoszti drzsáve. (I tou moremo vpíszati na rovás onim našim zasztoupnikom, kí szo v csísztoj zna-noszli nasi razmer.
Mogoucse pred sésztdeszetimi lejtmi je tüdi tak bilou, ka szo nasi ocsáki po vázsdzsali i sznejg metali doj z cejszt na drzsávni cesztáj, nikak pa nej v tou formo, kak zdaj, ka bi vszáko leto stirinájszet dni mogo tam robotati. Prišli szo pa zsé v tisztom vrejmeni do té pametne miszli, ka szo vpelali cesztni davek (útadó), i szo sze ceszté z-tisztoga fonda dalé povázsd zsati i poprávlati. Kak známo z Jugoszlávia noyvj pokrajínaj té cesztni davek je escse dneszdén obsztojécsi I tak, gda rni toga kuluk zákona obvéznoszt tak zsé v gotovcsini plácsamo, je nikak nej namesz-tno escse i tüdi obréznoszt in natura. Misz'imo, da de tüdi tezsko doprineszti. Vszeedno pa obej obveznoszti obsztáti nemreta i sze more odsztrániti ali penezna ali naturálna obvéznoszt. Mo zsé vidli deli obládala kultura!?
Csi pa z§é vszeglili tak more bidti, bidti, te pa miszlimo, ka bi pravica bila, ka bi sze obcsinszke ceszté za jávne povedale i bi sze jávno delo naj z obiászt nim notritálanyom 11a tej szpunyávalo cesz-
tni dávek sze pa naj obrné za popravo drzsavni ceszt. Tou bi nej büo tesznoraz-ineti kuluk, nego oblasztna pomoucs do zadoblenyá redni i dobri ceszt, stere szo zse itak prevecs zenemárjene, po od bojn-szkoga vrejmena zanemarjenoj oblasztnoj kontroli
Mo zse vidli, de li obládao düh kulture ?
Zsombolyát elvesztettük.
Kormányunk és Románia között megegyezés jött létre, amelynek értelmében mi átengedjük Zsombolya várost Romániának s kapunk helyette két községet, Módost és Párkányt Ehhez az ügyhöz a Zágreb-ben megjelenő „Morgen" a következő érdekes glossákat fűzi:
Nagy az öröm a hivatalos körökben, mert Zsombolya átengedése az S. H. S. állam óriási nemzeti megerősödését jelenti s a nemzeti egység barátai szerfölött örvendenek ennek. Zsombolya német város, amelynek 11.893 lakosa közzül 8088 a német, 2266 a magyar és 245 a szerb. Tán a legnémetebb városa Jugoszláviának. A Bánátban az ipar, a szorgalom, a munkaszeretet és jóllét jelenti a németséget.
Zsombolya (Hatzfeld) gyárváros, vannak malmai, cukorgyárai, téglagyárai s fontos közgazdasági góczpontja a Bánátnak. Lakosai németek, németül éreznek s a választások alkalmával németül szavaztak és a hivatalos körök által hirdetett nagy nemzeti megerősödés bizo-
TÁRCA.
Az uj illetéktörvény.
A „Službene Novine" 2öö-ki száma november hó (i-iki kelettel közli az uj illetéktörvényt, ez azonban tulajdonképpen csak az 1911. március hó 11-iki illetéktörvénynek, — melynek egyes díjjegyzékei 1921. évi junius hó 27-én az egész országra kiterjesztettek — kibővítése és kiigazítása. Az uj illetéktörvény 1923. évi november hó 15-én lép életbe és díjtételei a következők :
1.	A kérvényekre jár 5 dinár. Ennél kisebb kérvény-bélyegilleték se a közigazgatási, se a bírói eljárásban le nem róható.
2.	A mellékletekre jár 2 dinár.
3.	és 4. Hatóságok vagy magánosok által kiállított bizonyítványokra jár 20 dinár.
5.	Az adminisztratív hatóságok összes végzéseire, értesítésére és ítéleteire jár 20 dinár.
6.	és 7. Az alsófoku hatóságok végzése ellen benyújtott panaszokra jár 20 dinár.
8. Minden hirdetményre, melyet I) ablakokra, falakra, ajtókra, stb. ragasztanak, 10 párát; 2) ha ilyen hirdetményeket a városon vagy közsé-
gen át hordoznak, minden ilyen hirdetmény után fizetendő 5 dinár.
Az irott vagy rajzolt minden állandó hirdetmény vagy reklám után, mely különféle helyen felakaszható íagy amelyek falakon, kerítéseken, közuú és vasutakon vagy vasuii állomásokon vannak közszemlére téve. az eddig fennálott 40, 80 és 150 dinárnyi évi illetékek megmaradnak azzal a változtatással, hogy a vasúti vaggonokban, hajókon, közúti vasutakon, autóbuszokon, vasút és hajóállomásokon vagy épületeken, továbbá nyilvános épületeken, például bankokban, éttermekben, kávéházakban, hotelekben, kertekben stb., alkalmazott hirdetmények után a fenti dijak csak egy tizedrésze fizetendő. Nem esnek ezen hirdetési dijak alá a biztosító társaságoknak a biztosított tárgyakon alkalmazott táblácskái, továbbá a kereskedésekben alkalmazott táblák és hirdetések, az azokban a kereskedésekben eladó vagy eladott árukról, valamint az országunkon keresztül menő nemzetközi vonatokon és hajókon alkalmazott hirdetések.
10. Közös munkálkodásra vonatkozó szerződések után ha 1) felek az üzletbe befektetik tőkéiket s munkájukat egyéni haszon nélkül, 20 dinár, 2) ha csak a munkáuikat fektetik be az üzletbe iiaszon fejében 100 dinár. 3) A részvényekre és részjegyekre megállapított 2-ik és 4-ik
illeték a névérték után, továbbra is megmarad és ha a részvénytőke felemeltetik, a felemelt tőke után még 1 százalék fizetendő. Mindazon részvénytársaságok és egyéb társulatok, amelyek ezen törvény életbeléptekor működésben vannak és eddigelé nem fizették be egész tőkeösszegük után a fenti illetékeket a törvény életbeléptétől számított 90 nap alatt tartoznak bejelenteni egész részvénytőkéjüket és tartoznak utána az illetéket megfizetni. Azon társulatok akik bejelentési kötelezettségüknek fenti határidő alatt eleget tesznek, csak a rendes illetéket fizetik, a többiek azonban a kik bejelentési kötelezettségüknek eleget nem tesznek, a rendes illetéken kívül még a háromszorosát fizetik büntetés fejében.
Részvénykibocsátások alkalmával a névértékén felül fizetett összegek után is fizetendő ez az illeték a kibocsátás körül felmerült tényleges kiadások levonásával. Kimondja ez a törvény azonban azt is, hogy ezek a névértéken felül fizetett összegek adó alá nem esnek és ha eddig adóval megrovattak volna az 1919. évi január 1-étől kezdve befizetett ezen névértéken felüli összegek után kivetett adó vissza fog utaltatni.
—■ Ne a földet, hanem a munkát szaporítsuk.
Sztrán 2.
MŐRSZKA KRAJINA -MURAVIDÉK
\
25. november 1923.
nyára abban van, hogy az átcsatolás által a német szavazatok száma csökken, miáltal a német párt tán két mandátumot el is vészit.
Hihetetlen — kiált fel a Morgen — és az egész világtörténelemben magában álló eset ez. Elveszítünk egy virágzó várost csak azért, mert a kormány azt akarja, hogy kevesebb legyen a német szavazó.
Kak sze nam pomága?
Pred bojnszkim vrejmenom szmo meli eden dober obcsno vérsztveni sztális, kí nasz je vuv-szem táli naprej pomágao. Meli szmo dobre sze-nyá z dobrimi i pocejni obracsájom tak, ka je rej-szan vsze vrédi bilou. Tak sze escse szpominati moremo n. pr. na szvojecsaszna Radgonszka sze-nyá, stera szo szvojim lezsejsim obracsájom za nász prílicsne i dobre bilá, sz obiszkom tak od produ-centov kak od konsumentov szo pa takrekoucs szvetovno imé i hér zadoubile. Vsze tou je po bojni i po zaszédbi, sz-ploh z-drtigimi granicami pretni-noulo i je Radgona kak taksa mrtva posztála
T. m. 15.-ga je pa bilou obdrzsano v Gor-nyoj Radgoni, od sztároga vrejmena héresnye sze-nye, stero je zsé prejkprneseno i z velkov reklá-mov zacsnyeno. Kmet, kí sze veszeli ednomi vel-komi blizsányemi szenyi, v trousti da szvoje blágo k vezdásnyemi vrejmeni i potrejbi primerno lehko odá i tak pride do potrejbnoga pejneza, je vszáki obiszkao tou szenye. Ali z-káksim veszeljom je sou tá, z-taksov vkanyenosztjov je sou domou. Pre-küpcsije sze je nej moglo narediti, nájmre pa nej z bougsimi tiihinszkimi küpci nej.
Kak vszepovszédi, tiidi szo sze t ii i te najsli konjukture vitézi. Na bremen obcsine zamiijenoszti, predpazlivoszti, sze je zgoudilo, ka szo z N. Ausz-trije pridoucsi trgouvci namerávali kiipiti zsivino. Kak predviden trgouvec sze inforinirao pri cari-nárnici za carino, stero szo kak szmo informirani — za nikaksega v-zroka volo dvojno racsu-nali. — Ide pitat v banko pocsem bi doubo dináré, steri szo sze v gojdno za 700 a K. doubili. Právijo nyerni: za jezero a K. Szezná, ka je zdaj zsé trgouvci vola odisla od kiipiivala i je szenye mrtvo pousztalo.
Tak sze tou szenye nemre podignoti. Ár je pa tou szenye nam prevecs — naitnre Prekmurcom — potrejb no, bi namesztno bilou, tiidi zahtevamo, da sze nej szamo z obcsinszke, nego i z oblász-tne sztráni pázi i prekráti, da bi sze edna ali druga banka natou dála, ka bi na liidsztva škodo priliko na szvoj haszek vöponücala i tak obcsno-goszpodárszki sztális kvarila, znamenitoszt trgo-vinszkoga meszta pa podkápala. Tiidi carinarnice posztoupanye je nerazumlivo. V-bodoucse vecs pozornoszti.
Radics visszatér az országba.
Radics Istvánnak londoni működése felé mind nagyobb figyelemmel fordul a beogradi közvélemény. Beogradban kezdik már belátni, hogy Radicsnak sikerül maga és a horvát ügy iránt felkelteni az angol politikai közvélemény érdeklődését és különösen az angol munkáspárt körében talált visszhangra Radics néhány- cikke és előadása.
A »Beogradi Novosti« péntek esti száma nagy feltűnést keltő táviratot közöl Londonból, amely szerint Mialovics Cseda közvetítésével Radics találkozott a londoni SHS követtel, akivel szerbhorvát megegyezés kérdéséről tárgyalt. Ezzel kapcsolatban Londonban ugy tudják, hogy Radics rövidesen visszatér Zagrebba.
Radics visszatérésének a hírét megerősíti egy zagrebbi jelentés is, amely szerint a Radics párt körében azt állítják, hogy Radics nagy sí |
kerrel folytatja akcióját, gyakran tárgyal angol politikusokkal és diplomatákkal és misszióját hamarabb fogja befejezni, semmint gondolták volna. Radics visszatérését áprilisra várják.
Bombát találtak a miniszterelnöki palotában.
Pénteken este a minisztertanács tartama alatt nagy izgalom keletkezett a miniszterelnökségi palotában. A portás lakásában, mely a kapubejáratnál, közvetlen a minisztertanács ülésterme alatt van, három bombát találtak.
A bombák fölfedezése után a rendőrség azonnal letartóztatta Markovics Drágát, a miniszterelnöki palota portását, aki kihallgatása alkalmával azt mondotta, hogy a bombákat rokona, Szmiljanics Milán komita hagyta lakásán. Szmil-janics szabadságon volt Beogradban, ahonnan néhány napra vidékre utazott és erre az időre a portás örizetére bízta a három kézi bombát.
Szmiljanicsot szombaton, amidőn Beogradba visszatért, szintén előállították a rendörségre. Vallomásában beismerte, hogy valóban övéi a bomb ik, amelyek katonai felszereléséhez tartoznak. Nem akart merényletet elkövetni, hanem csak visszatéréséig hagyta megőrzés végett a bombákat a portás lakásában.
A rendőrség nyomozása igazolta a letartóztatottak vallomásait, mire mindkettőjüket szabadón bocsátották. A portást azonban gondatlansága miatt azonnal elbocsátották állásából és még a szombati napon családjával együtt kilakoltatták a miniszterelnökségi palotából.
Mussolini külügyi expozéja.
„Nem lehet tönkretenni a hatalmas német népet.«
Békés nyilatkozat a fiumei kérdésben.
Romból jelentik: Mussolini a szenátusban szombaton nagy beszédet mondott, amelyben nyilatkozott az aktuális politikai kérdésekről. Beszéde elején előzetesen üdvözölte a vasárnap érkező spanyol királyi párt, majd kijelentette, hogy három kérdésről kiván nyilatkozni: a Ruhr kérdésről, j Fiúméról és Korfuról.
Á jóvátételi kérdésben ismertette az olasz javaslatot, amelyet a londoni konferencián az egyedül alkalmasnak tartottak a jóvátételi kérdés megoldására. A londoni konferencián kidomborodott az olasz javaslattal kapcsolatban az a rendkívül fontos szempont, hogy a szövetségesek egymás közötti adósságai és a jóvátétel problémája szoros összefüggésben vannak egymással és a megszállásban csak azért vettek részt, mert távol maradásuk nem lett volna okos politika. Arra a francia kísérletre azonban, hogy az olasz mérnököket a francia katonai hatóságok alá rendelték, Olaszország bejelentette tiltakozását és azt, hogy ellenkező esetben kénytelen visszahívni mérnökeit.
Kijelentette Mussolini, hogy Anglia nem gondol német főidőn levő csapatainak visszavonására és akik azt akarják, hogy Olaszország szakítson Franciaországgal, nem gondolnak arra, hogy az ilyen politika rettentő elszigeteltségbe juttatná Olaszországot. Látható, hogy Anglia milyen elővigyázattal kerüli a szakítást Franciaországgal és Olaszország sem lehet Angliánál kevésbé körültekintő
A német trónörökös hazatérésének kérdésében Olaszország és Anglia azonos állásponton vannak, L-gyen végre bátor- i
ságunk kimondani folytatta Mussolini hogy Németország erős, hatvanegy mi német területen, tizenkét millió pe Ausztriában és egyebütt van. Nem gondt hatunk arra és nem is szabad arra goi dőlnünk, hogy ezt a népet elpusztítsuk A fiumei kerdésben Mussolini béki nyilatkozatot tett, majd hat pontban összi foglalta az olasz kormány külpolitikai irán elveit. A s/enálus a miniszterelnök fejteg téseit és a kormány külpolitikai irán elveit a legteljesebb mértékben mindenbe magáévá tette.

HIEEE
—	Mrtvec v Möri. Pri Ižekovci szo z mörszki sztrüge edno 35—40 lejt sztaro-zti kázajoucsc moško mrtvo tejlo vözgrabili, csida oszebnoszt j^ pa neznána.
—	Z szekerov na szouszeda. V Centibi pri D, Lendavi sze ie Mad arász Pál kmet v pijanoszti szí zsenov szkrejgao i napádao. V-nevarnoszti bívsa zsena je k-szouszedom sla pomoucs iszkat, med sterimi je Berdén Stevan zácsao doj vtíhsati toga: zburkanoga csloveka. Madarász je natou nej rea-gerao, nego je vezdaj zse nyega napádao i nyerni glavou z cdnov prirokaj bivsov szekerov notri: vdaro. Madarásza je aretirao.
—	Vlom v D. Lendavszko gaszo. V „alsólendvai
takarékpt." szo neznani vlomilci notri vdrli. Po dnévi szo sze v dvorisese szkrilf i vnoesi szo na „delo" sli, ali sze nyim nej poszrecsíla, ár szo gaszo nej mogli odprejti i szo tak szkouz okna
popegnolí. Preiszkáva sze nadalüje.
—	Premescsenye. G. Deiy István r. kat. kap-lána v Beltinci, je Szombathely-szki püspek pre-meszto v Szombathely. Obcsno poznáni i prilüb- i leni g. kaplan tak odhája z nase tejszne krogline,,'
i nyerni mí zseiejmo vsze dobro.
—	»Doponilni izpiti.« T, m. od 5. do 13. szo bili obdrzsáni v Maribori tiszti vucsitelszki ekzáj-meni, kí szo za vucsitelov napredüvanye pred-piszani i stero ga tál szo vzeli i izpit dobro do-koncsali szledécsí nasi domacsíni (ke): Luthar Sarolta, Rúzsa Emerik, Rúzsa Gizela, Nagy Eugen, Kosz Drago i Illés Olga. Gratuliramo !
—	Ognyi. T. m. 15 ob 7. vecsér sze je pri Parics N. \ M. Soboti Vrtna u. na neznáno priliko vuzsgao eden vküper szklaiani bageo kukors-csa. Vékso neszrécso szo szamo neobtrüdiívi szouszedje orekrátili. — T. m. 18. je na Krajni v Szocsícs Kálmána kresmi vecs decskov bilou vkü--per z sterimi sze je kresmár nazádnye szkrejgati mogao. Gda ji je tak vö zipovedao, natoploma natíszto je zacséla szlaina v oszlici goreti, i zgorela do tla. Škode je okoli 51)00 Din. Ated decski eden, ki sze szumli, da ie csimtel mogo bidti,' je zaprejti.
—	Prvi sznejg. steroga szmo miszliti da ga vecs nebo (ár liszicze escse nemajo zimszke kouzse) je vnoucsi od 20 na 21-ga obelo sztrehe i polá. Nikak pa nej na v-ugodnoszt szetev, stere szo zsé itak od velike mokroucse gnile zacséle gratüvati. Viipajmo sze toga nájbougsega.
—	Amnestija za vojaške begunce. Z ukazom S. broj 9211 od 21. oktobra 1923 so oproščena in pozabljena vsa kazenska delanja samovoljnega oddaljenja, begstva in dogovorjenega begstva iz vojske vseh onih podčastnikov kap-larov in redovov iz naše vojske, ki so izvršili ta dejanja od S. junija 11)22 pa do 21. oktobra 1923, a so se sami vrnili, ali se še bodo vrnili v svoje komande, oziroma se bodo prijavili vojaškim ali civilnim oblastim radi vrnitve v njih komande, najdalje do 21. januairja 1924.
1923. november 25
MgRSZKA KRAJINA - MURAVIDÉK
Zainteresirano občinstvo naj opozori na ta ukaz vse begunce, da se najkasneje do 21. januarja 1924 sami prijavijo oblastim, ker je to v njih lastnem ^interesu. Okraj. glav. 8531./1.
—	Az ügyes puskarekviráló. Egy ismeretlen tettes beállít Cservék Rakicsan-i mehanikushoz aki éppenn volt odahaza. Cservék anyjának előadja, hogy az ö puskája itt van javításban ö hazaviszi, hogy ne kelljen neki többet járnia. Az asszony avval, hogy nem ismeri, a fegyver kiadását megtagadta. Erre hazajön Cservék testvérje kinek viszont panaszkodik, hogy "az itt levő puskát nem adják ki, pedig reggel itt volt s a [»meister« ur azt mondta neki, hogy délután készen lesz elviheti, ki is fizette a javítási dijat a 10 Din-t. Cservék kérdezte nevét, mire azt mondta, hogy ő hodosi Bencsec. Erre minden további nélkül az illetőnek átadtak egy puskát, ki a siker örömével gyors iramban elbiciklizett. A nyomozás a tettes kézre-keritésére megindult.
—	Szerencsétlenség. P. hó 6-án Gyertyános községben kétfogatú kocsin haladt Hozján József Velka Polana-i gazdálkodc. Az arra haladó postaautóra figyelmes lett leugrott a lovak elé mindkettőt erősen megfogva. Mikor az autó melléjük ért, a lovak megijedtek s szaladni kezdtek maguk alá temetve Hozjánt, akin a kocsi keresztül menve könnyebb sérüléseket ejtett. K't terhel a felelőség, annak megállapítására az eljárás megindult.
—	A jó szomszédok- A Lendavához közeleső Čente községben a minap Madarász Fái gazdálkodó ittas állapotban összetűzött feleségével. A megtámadott asszony a szomszédokhoz fordult segítségért, akik közül egy Zserdin István nevű csittitani igyekezett a feldühödött embert. Madarász azonban nem halgatott a békítőre, hanem ellene támadt s fejét egy kezeügyébe eső fejszével bevágta. A szerencsétlen ember élet-halál között lebeg. Ma.larászt a dolnjalendavai csendőrség letartóztatta.
—	Holttest a Murában. Az lžakovci melletti Mura-ágból egy 35—40 évesnek látszó férfiliullát fogtak ki. A hullát teljesen meztelen állapotban találták, meg. Személyazonosságát nem sikerült megállapítani.
—	Betörés a takarékpénztárba. A mult hét egyik napján betörök jártak az »alsólendvai takarékpénztár« helyiségében. A betörök a kapuzárás előtt belopóztak az udvarba, majd az éj leple alatt behatoltak a pénztárhelyiségbe, mivel azonban a pénztárszekrényt nem birták kinyitni, az ablakon eltávoztak. A csendőrség megindította a nyomozást.
- Áthelyezés- Dely István beltinci r. kath. káplánt a szombathelyi püspökséghez helyezték át. Az általános közkedveltségnek örvendő ismert tápián tehát körünkből eltávozik s ez alkalomból neki egy Isten hozzádot mondunk !
Tanítók kiegészítő vizsgája folvó hó 5-étől 13-áig tartatott meg Mariborban, melyen többek között részt vettek és sikeresen levizsgáztak a liWwtkező Muravidékiek : Luthar Sarolta, Rúzsa merih,' Rúzsa Qizella, Nagy Eugen, Kosz Drago Illés Olga. Gratulálunk I
—	Billiárdverseny, mely folyó hó 5-én vette izdetét, mindeddig a legnagyobb érdeklődés kö-ipette folyt le. Az utolsó felvonása, mely az sszes eddigi győzök két győztesének, nevezetesen !irsehl Ármin kereskedő és Péterka Rezső anktisztviselő játékából fog állani, folyó hó 25-én élután 3 órakor veszi kezdetét.
• Helyreigazítás. Pelcár küzdombljanai községi íróról szóló „késsel akart örökölni* cimü cik-Snkre vonatkozólag még annyit, hogy azon hi-inket, mint emlékezünk, a B. Naplóból vettük i, mely azonban téves, mert Pelcár az ügyben tm bűnös.
Sztrán 3.
Pösalano*
Večerje in izpit. (Vecsérje i egzámen)
Pod etim napiszkom sze „Novine" v-46-toj numeri szpomenéjo z-mojega egzámena i tou pišejo ka szo mené dobre vecsérje pripomogle k-egzámeni. Naté nekvalifikálni ogrizávajoucsi szpisz naszledüvajoucs odgovorim:
1.)	Vecsérjo, ali szi jeszti k-senki, li szamo koudisi inam segou dávati.
2.)	On goszpodin sto je mené vcsio na szláv-szki jezik je isztina primeni bio nakosti, ali za tou je delao, ár je vcsio i mojo zseno na szlovenscsino.
3.)	On goszpodin sto je mené vcsio i návcso na szlávszki jezik je v-Maribori v-tiszto komissijo, stera je kandidáte vöpitala i vardejvala, nej bio imenüvani, tou delo szo pred nami nepoznani gosz-podje odpravili.
Telko je pravica v-tom deli 1
Zdaj pa vönazvejsztim, ka prísesztno szoboto uprav namejnim edno vecsérjo dati na radoszt toga, ka szem egzámen doli djao, na stero vecsérjo pozovém one moje priátele steri sze neszebicsno, z-odkritim szrdcom veszelijo z-menom.
Pozovém i onoga mojega nepoznanoga prištela záto, naj sze zagvüsa od mojega szlávszko-ga znánya.
Z-postüvanyem Ruzsa učitelj.
*Ár sze prizadeti more zagovárjati, tomi ptszini zatou dámo presztor.
mmm
Zahtevajte od Vašega čevljarja strokovno pri-
trditev in Vi ne hnste več nosili čevljev brez	||
JsLRSON'-onml potplatov! Prihranite si dra:{0	^
popravilo, ohranile Vaše obuvalo trajno ele-	^
Kantno. obvaruje noge pred mokroto, te* se	^
pri hoji ne utrudite.	||
J
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza .... » » Zsito—Rozs ...
» » Ovesz—Zab.....
» » Kukorca—Tengeri . . . > » Proszou—Köles . . .. » » Hajdijna—Hajdina » » Graoka—Bükköny . . . » » Otroubi (psen ) —Korpa (buza) » » Szenou—Széna . . . ,
» » Graj—Bab.....
» » Krumpise—Burgonya . . 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . » » Detelcsno sz.—Lóhermag
III.
1200 1000 900 1000 1000 1000
700 400 2500 300 22
> » > » » » > > » » » » > »
» i
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a Zmoucsaj- -Vaj Spej—Szalona Belice—Tojás
% —Bika S —Üsző o —Tehén jü — Borju .g —Sertés Zsirl-ő.
•S 50-50-^28-
II.
56"-60 56--60 36-46 68-72 85-94 » 180 » 160 » 160 7
Pejnezi
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
lira
Pénz
= Kj 340 — = » 1-88
= » —49 15-68
v Murski - Soboti
i

Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno !
V soboto 24. nov ob 8 uri zvečer, in v nedeljo 25 nov. zvečer ob 8 uri :
Burna prošlost grofice Halström
:-: Otmena društvena drama u 5 činova •-: U glavnoj ulozi: GERTRÚD WELCKER. EINE FRAU MIT VERGANGENHEIT.
»Vsesokolskega zleta v Ljubljani«
I.	predst.: v soboto dne 24. nov. ob 8 uri zvečer
II.	» v nedeljo » 25. » ob 3 » popold.
III.	»	» »- 25. » ob 8 -» zvečer.
Vstopnina:
Gornje lože 10 Dinár, spodnje lože 8-— Din, in II. prostor 3 - D.
Lastnik kina GUSTAV D1TTRICH
Po
najvisjoj ceni
küpim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszmeno pozványe pridem.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.
Legmagasabb áron
veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat. Gyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. — Eladok mindennemű gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfasz-fátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.
Zürichben 100 Dinar
6 35
Gazdálkodás
20°|o levonásba korona és dinár viszonylata és a hadikölcsön.
Ezen a czimen a Zagrebben megjelenő „Der Morgen" november 13-iki számában az alábbi érdekes cikket hozza:
Ha semmi mást, csak ezt a három dolgot tekintjük, könnyen megérthetjük, hogy az u. n. Precsanik (akik alatt az összes nem szerb alattvalók értendők), miért viseltetnek oly nagy ellenszenvvel a beogradi centralista irányzattal szemben. Ez az ellenszenv korántsem Szerbiának és lakosainak, hanem lényegileg a beogradi kormánykörök korruptios gazdálkodásának szól.
Amikor tőlünk, nem szerbektől, a pénzlebélyegzés alkalmával készpénz vagyonunk 20%-át elvették, ennek a 20°/°-nak rövid időn belül való visszafizetését kifejezetten megígérték. Ez az ígéret később irányadó helyről megismételtetett, sőt meghatározták már a visszafizetés időpontját is. Tényleg azonban senki sem kapott vissza még egy fillért sem. Sőt nem régen dr. Stojadinovits pénzügyminiszternek egy mi általunk közölt és méltatott kijelentése arra enged következtetni, hogy a minisztérium többé nem gondol adott szavának megtartására. A kormánynak ezt az eljárását hogyan minősítsük ? Szabad ilyesminek egy jogállamban — amely igényt tart arra, hogy annak tartsák — előfordulni?
Minden érdemleges ok nélkül — tehát teljesen önkényesen — a koronát a dinárhoz viszonyítva ugy értékelték, hogy a közvagyon egy részének megsemmisítésével nemcsak általában, Szerbia és Monfenegro kivételével, egész Jugoszlavia közgazdaságának okoztak nagy károkat, hanem azáltal, hogy tőlünk, nem szerbektől, vagyonunk háromnegyed részét elvették, a lakosság egy jelentékeny részének elszegényedését idézték elő. Nem csoda tehát, hogy a nem szerbek éppenséggel nem rajonganak a beogradi centralistákért, akik mindezt elkövették s ha a legélesebb harcot vívják a centralizmus ellen! Csak a nagyon is hiányos jogérzékkel lehet megmagyarázni, hogy egy állam a saját polgáraival, akik a volt osztrák-magyar monarchiától önkényt elszakadva, a Szerbiával való egyesülést akarták és keresztül vitték, igy bánik el! A beogradi centralista hatalom birtokosai Horvátországot, Szlovéniát és a Vajdaságot, Boszniát és Hercegovinát elfoglalt területnek, Szerbiát győzelmes hatalomnak tartják, amelynek kétségtelen joga van az „elfoglalt" országokat s ezek lakosságát kizsákmányolni.
A hadikölcsön kötvényeket pedig az összes nem szerbektől egyszerűen elvették. A kártalanítás kérdésének igazságos megoldásáért ezideig a beogradi centralisták még a kis ujjukat sem mozdították meg. A békeszerződések valamennyi utód államnak egyenesen kötelességévé teszik a hadikölcsön kötvény tulajdonosoknak igazságos és méltányos kártalanítását. Ezek a
hadikölcsön kötvény tulajdonosok legnagyobb részt szegény emberek, akik keservesen megtakarított pénzüket ilyen kötvényekbe fektették. Nem politizálták ezek. hanem jól kamatozó biztos tőke elhelye zést kerestek. * A gyámhatóságok majd az összes árvapénzeket hadikölcsönbe fektették. Az egykori Ausztria és Magyarország ünnepélyesen kötelezték magukat a hadikölcsön kötvények beváltására. Valamennyi utódállamnak — tehát Jugoszláviának is — mint jogutódnak jogi és erkölcsi kötelessége a jogutód igéretét beváltani Ennek a kötelezettségnek Jugoszlávia kivételével valamennyi utódállam többé-kevésbé eleget is tett. A belgrádi centralisták erre nein tudják magukat elhatározni
Nekik, akik egyedül magukat tartják csak az államfenntartó elemnek,|nincs elegendő érzékük ahhoz, hogy az illoiálisnak és hazaárulóknak híresztelt hadikölcsön kötvény tulajdonosokat kártalanítsák. Szerbiában nincs osztrák magyar hadikölcsön, tehát a beográdi hatalmasságoknak nincs is érdekükben a kártalanítás. Csak mi, nem szerbek, szenvedünk érzékeny veszteséget, de mit fáj az a beogradi centralistáknak.
Ezek után azt hihetné az amber hogy tán az adóztatásnál vannak tekintettel arra, hogy tőlünk, nem szerbektől, készpénzünk 20 <>/o-át, hadikölcsön kötvényeinket és egyéb vagyonunk 3A részét elvették. Ennek ép az ellenkezője áll. Mi, nem szerbek, jóval több adót és közterhet viselünk, mint a szerbek. Nagy hiba, hogy mi mindezt oly nyugodtan türjük. Az ily módon károsultaknak, nemzetiség és politikai hitvallásra való tekintet nélkül, egy nagy szervezetbe kellene tömörülni s ennek a szervezetnek a nagy erejével a beogradi hatalmasságokat kötelességeik teljesítésére kényszeríteni. Erélyesen kell követelni, hogy a kormány a megígért 20%>-ot — és pedig amint az adóhátrálékoknál követelik — 10°/0 késedelmi kamatokkal együtt azonnal fizesse ki, a hadikölcsön kötvények tulajdonosait pedig megfelelően kárpótolja.
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Hogy ez igy van, mindenki meggyőzödhetik. Nézzen körül a falujában és tegyen vizsgálat tárgyává bárkit, a legjobb ismerősét, akit gyermekkora óta bensőleg ismer, akinek a szüleit, öregszülőit is ismerte; rá fog jönni, ha igazságosan kutat és mérlegel, hogy, ha a szülők vagy az illető valamikor, talán réges-régen, másnak akaratlagosan kárt okozott, ezért magának a bűnösnek — talán nem is egyszer — sőt sok esetben a gyermekeknek, az uuokáknak is kell viszont károsodni, viszont szenvedni.
Azért, hogy egy kicsi fogalmuk legyen a károsodásról is, csak annyit említek, hogy a károsodás (szenvedés, testi vagy lelki, mind a két előbbi szó ugyanazt jelenti végeredményben) kétféle: az ártatlanul való károsodás (amikor sem a károsult, sem annak szülői nem okai a károsodásnak) és a bűnhődés miatti károsulás (amikor a természet, a sors, a szerencse, nevezzék ezt maguk bármilyen néven, én Istennek nevezem, a bűnért, az okozott kárért büntet).
Az ártatlanul szenvedőkön segítsünk — ha módunkban van — anyaggal, erővel (kézzel, munkával) vagy ésszel, ki hogyan tud I (Mert e
segítséggel a segédkező, a segélyező, az adakozó, akaratlagosan károsodik, megkárosítja önmagát. Ez a károsodás felemelő, kellemes fájdalmat okozó. Ez egy olyanféle agyi inger, a milyent pld. az örömében síró ember érez. Igy irányithatjuk, enyhíthetjük bűneinkért azt a károsodást, azt a büntetést, amely nekünk kellemetlen fájdalmat fog okozni, ki tudja mikor a jövőben.
Ha gondosan elolvasták az orbáncról, a veszettségről írottakat és meggondolják, milyen rejtélyes, milyen csodálatos a nagy mindenség-nek'ez] a rettenetes parányi élő lénye, ha meggondoljuk, hogy a veszettség okozójának is, mint mindennek*Isteni akarattal, erővel, a természet olyan pontosan és olyan gondosan előírta, megszabta a működését, az útját, a szaporodását, a gyógyító és megbetegítő hatását, akárcsak a napnak, ennek az óriási isteni alkotmánynak és a napnál sok ezerszerte nagyobb, el sem képzelhető óriási távolságban levő csillagóriásoknak másodpercnyi pontossággal előírta a haladási sebességét, a pályautját a sötét és végtelen világűrben, a fényét, melegséget, elektromosságát, a csillagok megfogyását, átalakulását, megszaporodását, a napnak épitő, növesztő és romobló, átalakító hatását, akkor lehetetlenség nem látni, nem érezni, nem hinni egy nagy kormányzóban, egy teremtőben, átalakítóban, egy mindenre kihatóy erővel rendelkezőben! az Istenben.
Csak a félig tudós ember nem hisz Istent! A természettudomány nemesiti az embert és jobban megmutatja az Isten létezését mint a többi tudomány,'de az is eltörpül, ha azzal akarnánk egyes-egyedül létezését bizonyítani; — mert szórói-szóra igaz az, amit a költő mondott:
»Isten! Kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt. LéteJ világit, mint az égő nap, De szemünk bele nem tekinthet.«
Olvasó! Higgyen és szeresse felebarátját, hogy ne legyen kárnak okozója, hogy baj, károsodás ne érje!
Unalmas óráiban többször olvassa el e sorokat és gondolkozzon kissé felette. Előnyére lesz! Fő dolog, hogy jó indulatulag értsen meg engemet, ha az első olvasásra egy kissé érthetetlen is az irályom.	(Vége.)
prtmeroma
r -^ufnjenem potplatu kavčukov potpeinik in potplah /
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR _(SZTÁRAGASZA)__
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUGOVÁNY MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYE' LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBE
Z-JADRANSKA BANKA BEOG RADW-A