MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicarsi i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasàgi, politikai és kultur élla hetilap.
Lèt. III. Évf.
Märkisevci, lg24. deeember 3.
Broj 45. Szàm.
„Prekmurje".
Pod tem iménom «Slovenski Narod" broj 274. v dugsem ar-tikulusi polemizèra z dr. Korošeca góvorom, ki ga je obdrzao na gytilèsi zavüpnikov SLS. v Ljubljani pri priliki razvijanya partàj-noga volilnoga programa i pri sterom prevecs nagläsa tiszto „nevamoszt. ki preti Slovenijo od sztràni Stepana Radiča i tò szläszti v Prèkmurji".
Vsze sztaranye za Prèkmurje, v denésnyem volilnom vrèmeni, naj pride odkécstécs ali od koga koli, je szamo lèpodelanye za politicsno zmàgo, je politicsni inanöver. Zäto vsze täksi gucs i piszäve tni Prekmurci za szlameni plamen miszlimo. Nam né poli-ticsna sztaranya trbè, nego mér-no delo brez terorne politike i vérsztveno pomócs. I gda dönok dnesz ze cslovek brez politike 'živeti neszmè, nego znati more ka i kak sze dela i küha za nyega, v kòtli politike, té sze za Prekmurce v tom täli sztarati dri'tgim — je visesnye delo.
„Po rapalszkoj i ko roško j katastrofi bi näsz doletela esosa i Prekmurszka neszrecsa, ki jo pripràvla Radit* — szi zgucsàvlejo tè goszpódje. I tak, od stere sztràni szi oni vzemejo, bi szkoro isztino meli, szamo da znamo dobro, ka je to bole skér za volitvi, z-sterim nisterne sztras-lfve vu saki lèko dr'zijo. Csi pa bi sztem kaj sztvärnoga steli pravili, bi pa mogli tò rze pred pär iètmi previditi i delati za Prek-murszki dobrobit, nè kak na ko-roskom, k a szo na zädnyi moment deliii cuker i vsze dobróte, stero je pa 'ze vsze prekeszno biò-i je katastrofa neizogibno biia, kak sze je tüdi zgodilo. Taksa je lèko miszel i tü.
Ka bi sze v Prèkmurji tüdi i za Radiča volo tak zgòdilo kak gori omenjeno, je vòzaprèto. Tüdi nè zavolo toga nàroda nè Isztina je pa tò, ka zavolo vel-koga sztrankarsztva i poleg doszti obecsàvany je Prekmurszki nàrod doszèmao nikse vugodnoszti nè v'zivao i csi tà prilika, v-steroga dobrom znänyi je nàrod, nagne nàrod do „demagoske" politike, szo krivi tiszti, ki närod tak do toga priszi'lijo . . .
Miszlimo pa, ka sztem szi Radič pàverszko làdanye i ravna-nye scsé sztvoriti, ga neszmèmo
obszóditi za razdéràcsa dr'zàve, nego pripoznati moremo, ka je nyega politika eden mocsen nasz-pròtnik drügi partàjov. Tó je vsze I csi v Prèkmurji tüdi tak mocsno korenyé mà, je krivica v lócsenyi, z-steroga je té nàrod taksi velki tao meo. Dr'zàvoraz deràcsà dr'zimo kak najdale od-nàsz z-dobrim delom, z pomocs-]óv vérsztvennga sztàlisa, szpra-vimo nàrod do zadovolsztva, je gvüsno, ka de narod za pomagà-cse i nè za razdéràcse. 'Ze sztem szamim djànyom nàrodi za bo-dócsnoszt dobro csinimo témbole, är politicsna nesólanoszt sze z denésnye zamre'zene politike escse bole neszpozna vö.
Republika, stero Radič glàszi je za pàverszki sztan bógse, àr z ménsimi izdatki, tóje z dàvki hodi, kak monarhija, szamo da kulturni nàrod nuca. Koncsno je pa Angliska monarhija bógsa kak Francuske republika. Oboje je pa dobro, csi je ravnanye dobro, zäto sze v prvoj vrszti zató pobrigämo, tè .nevarnoszti" nebòde, niti za Radiča volo nè, àr nàrod zahvàlen bóde tisztomi, ki sze zaisztino trüdi za nyega dobroto i nè z maszleküvanyom, Csi sze pa kaj poszili scsé do-szégnoti, sze ravno naszpròtno zgodi. Pravcajtno delo nè készno sstaranye je dokàz isztinszkoga briganya za Prekmurje.
M. Sobota—Ormoži vasutvonal iinnepélyes
megnyitàsa.
Mult heti szàmunkból helysziike miatt kimaradt, azért közöljük elkésve.
Slovenia az uj békeszerzódések értelmében Austriàtól csatoltatott àt Jugoszlàviàhoz, mint Prekmurje (Mura-vidék) Magyarorszàgtól. Természetes, hogy a vasutvonalak is annak idején az àllamérdekeknek megfelelöen épiil-tek, (s ma az uj àllamalakulatban a mai helyzetnek megfelelöen) minda-kettönek hiänyzott a kelendö vasuti osszekottetés. Ha p. o. a prekmurjei ember a maribori föispäni, torvény-szék vagy egyébb hivatalhoz volt idézve, óriàsi kerülövel vagy Austriàn keresztiil, a velejàró vàmvizsgàlati sekaturäkkal karöltve, vagy pedig D. Lendava—Čakovec—Pragersko meg-keriilésével juthatott csak oda. Fel-merült tehàt öt évvel ezelött a terv à M. Sobota—Ormoži vasutvonal kié-pitésérc, rnely hivatva volna a Slove-niàhoz tartozó Prekmurjét és Stàjert a fövonallal összekötni, mely aztàn az orszàg minden részébe bekapcsolnä.
Az idök multak, a munka meg-kezdödött, de hol az iires kasz-sza, ahoi kormànvvàlsàg, a munkàt fel-fel tartóztattàk, mig végre az ezelötti kormäny slovén közleke-désiigyi minisztere a munkàt a befe-jezéshez juttatta, s a forgalomnak màr àt is adatott.
Az uj vasut iinnepélyes megnyitàsa f. hó 22-én tortént meg Ormož ällomäson, honnan az uj vasut kiindul. A 'kormàny képviseletében megjelentek dr. Stanič kozlekedés-ügyi és dr. Žerjav erdö és bànya-ügyi miniszter. Az iinnepélyes meg-nyitàson részt vett több mint szäz màs magasabb személyiség is, köztük a vasutak vezérigazgatója, a két slovén keriilet fóispànja stb. A megér-kezö miniszterek fogadtatàsa utàn a ljubljanai vasutigazgatósàg igazgatója beadja jelentését s felkéri dr. Stanič minisztert, hogy az uj vasutat adja àt a forgalomnak. Dr. Stanič méltatva az uj vasut jelentóségét, tolmàcsolja a kormàny ùdvozletét és kijelenti :
„Ezzel az uj vasutat a forgalomnak àtadom. A forgalom megnyiH." A miniszter kijelentését a jelenlevö óriàsi tömeg kitörö lelkesedéssel fogadta, mivel 10 óra 50 perckor a vonat a varazsdi katonai és a maribori vasutas zenekar hangjai mellett elindult M. Sobotàba.
M. Sobota és Ormož közti hat àllomàson mindenütt nagy tömegek vàrakoztak az érkezó vonatra, üdvö-zölve és csokrokat nyujtva a minisz-tereknek, mig végre egy órai késéssel, a két mozdonnyal huzatott emberek-kel teletömött vonat d. u. 1 óra 20 perckor berobogott Murska Sobota àllomàsra.
' A pàlyaudvar diadalkapukkal, fenyögalyakkal és zàszlókkal feldi-szitett perronjàn màr tiirelmetleniil vàrakozó óriàsi tömeg jelenlétében szàllnak ki a vonatból elsönek a miniszterek, kiket M. Sobota vàrosbiràja dr. Sömen lelkes szavakban üdvözli s felkéri öket, hogy Beogradban tol-macsoljàk a vàros hàlàs koszonetét az uj vasut iizembe helyezéseért. Az iidvozlésért dr. Stanič meleg szavakban mond köszönetet, àtadja a kormàny iidvOzletét s folytatä: „Hadseregünk Prekmurje felszabaditàsàval csak fél munkàt végzett teljes felszabaditàslehe-tósége csak a mai nappal, a gazdasàgi osszekottetés megteremtésével lett meg. Kivànom, hogy az uj vonal M. Sobotànak és Prekmurjénak csak boldog megelégedést hozzon." Mind-két elhangzott beszéd utàn „zsiviók" hangzottak el, mivel a két zenekar induló hangjai mellett a menet a „Korona" szàllóba indult kis erösi-töre. A vonat egy órai itt tartóz-kodàsa utàn a vendégekkel elindult Ljutomerig hol a vendégek részére bankettet rendeztek.
Mig a munkàlatok teljes befe-jezést nem nyernek, addig naponta csak egy vegyesvonatpàr fog közle-kedni. Ezzel egyidejiileg azonban a M. Sobota- Hodos vonalon a vonat naponta kétszer közlekedik.
Azt hissziik az uj vonal jelen-tóségét nem kell bövebben vàzolnunk, ha tudjuk azt, hogy vidékiink, vasut hiànyàban kocsi fuvarokért màzsàn-ként 80—100 koronàt fizetett, fiakerért 800- 1600 K-t az elsö àllomàsig. Lelkesedés pedig érthetó, mert Slo-véniànak megszàllàs óta ez az elsö uj vasutja.
Je vsze mogócse!?
I/ Edna partàja to drügo krivi z korupcìjov, edna sze nad drügov pri-to'ziije, csiràvno je ràvno edna devét, ta drüga pa edna fali od deszeti. I gda sze tó mi poszlüsati i csteti moremo, pitamo : zakaj je te edna partàja, gda szo na vladi bilf, né odré-dila, ka naj sze v solàj tüdi i te kö-ri, gda dühovniki veronàvuk vcsijo. Zgodila sze je näimre tà neszram-noszt v M. Sobocski solàj, ka szo dühovniki v mrzli solàj mogli vcsiti veronàvuk i àr szo po ponovnom protestèranyi solszki voditelje tüdi nè dàli zaköriti, szo v stràjk sztopili dühovniki. Kak je viditi tó verepre-gànyanye vcsenyé nàvuka v katakombe poriné ....
*
♦ *
Doszèmao szmo tak miszlili, ka v Prèkmurji szamo pär logóv i cèszt jeszte täksi gde je cslovek né varen ponocsi idti ; ali vàrali szmo sze. V zaprèti kólalaj, ido hitro, körjäva i poszvèt dràgo plàcsani i dönok oropajo lüdi. Tó je vläk. Ergo var-noszti niti tü nega. Zàtó bo'zno vo'z-nyo je plàcsa prevelka i csi escse za tiszte pèneze postenoga poszvèta nega v vlàki nego pri velkoj temni sze dà prilika róparom z žepa pèneze kràdnoti poštenim lüdem, je odvecs i na szramóto dvàszetomi sztolèjti. Csida je krivica ka je tó tak gda je dobro znàno, ka vläk v tmici vozi !ze z M. Sobote i dönok nega postenoga poszvète. Zakaj je pa té ta preplacsana voznina? Ali je za-doszta, ka vozi vläk, za varnoszt lüdi sze nè trbè brigati ?
Nigdasnya stajerszka baba szesz-tra alkohola, je tak pràvla, ka veszé-lo naszvèti szamo te bóde, csi de v vszàkoj vesznici szenye i pri vszàkoj hi'zi krcsma. Toga veszelja polovico szmo sze 'ze szkoro vcsakali, àr vez-dàsnye oblàszti krcsme 'ze szkoro za vszäko hi'zo däjo; szamo ka tó polovico veszeljä pobije ova polovica, stero oblàszti nescsejo dovoliti, i tó szenyà ....
Schicht
Pravo
*SCHICHTOHO-mila z znamho JELEN"
je najboljše in v uporabi najcenejše milo na svetu. Pri nakupu pazite na ime
-= „Schicht" in na znamko „Jelen"! =-
jutott osztàlyrésziil, hogy ma hu-szonkét miniszteri tärcäväl dicse-kedhetik, holott ha adófizetéssel mär ugyis tulterhelt polgärai javàt viselné szivén s nem a pàrtpoli-tika személyi kérdésének gondos megoldasàt, akkor az igazi munka mellett tizenkét miniszter sokkal több jót hozhatna a népnek mint a mostani huszonkettö. A sok miniszter mellett a sok és egy egy vàltozàsnàl mindig nagyobbodó
személyi vàltozàsok mind sok-sok milliojäba kerülnek az adózónak, tehät az adók nagyobbodäsän csodälkozni nem kell. Ezt azonban meddig birhatjuk ki, azt majd csak a jövö fogja igazolni. Tétlen munkäval a népért, csupän poli-tikai hazardérozàssal azonban a nép sokäig nem birja, elöbb-utobb majd észhez tér és — cselekszik.
Vajon mennyi marad akkor a huszonkettöböl ?
az orosz kérdést netn tàrgyaljàk a kisantant
konferenciäjän.
Bukarestben jönnek össze az
Jól informält politikai körökben ugy tudjäk, hogy a kisantant legköze-lebbi konferenciäjät Bukarestbe fogjäk összehivni és biztosra veszik, hogy a konferenciän tärgyaläs alä kerül Orosz-orszäg de jure elismerésének kérdése, amelyet Csehszloväkia foltétlen ren-dezni dhajt barätsägos egyetértésben szovetségeseivel, Romäniäval és az SHS. kirälysäggal.
A csehszloväk kiiliigyminisztérium ezzel szemben hivatalos kommiinikét tett kozzé, amelyben megällapitja, hogy
utódàllamok kiilügyminiszterei.
a bukaresti kisantant-konferenciän Csehszloväkia nem fogja fölvetni az orosz kérdést és kitart a prägai konferenciän elfogadott hatärozatok meliett, amelyek megvältoztatäsät nem lätja idöszeriinek és jogosultnak.
A csehszloväk sajtóban tartja magät az a hir, hogy a konferenciän Benes megprobäi kedvezöbb hangula-tot teremteni Oroszorszäg mellet, de egyelöre nem viszi tórésre a dol-got, mert attól tart, hogy ärtana a kisantant egységének.
A legjobb munkaerök vàndorolnak Amerikàba
Szeptemberben 896 volt a jugoszlàviai kivàndorlók szäma.
A zagrebi kivändorläsi hivatal j vidékei szerint a kivàndorlók szäma statistikàja szerint szeptember honap-1 a kóvetkezóképen oszlik meg: Hor-
ban 896 jngoszlàv ällampolgär vàn dorolt kl Amerikàba. Az orszàg egyes
vàtorszàg és Szlavónia 307, Vajdasàg 283, Dalmàcia 184, Szerbia 58, Szlo-
Huszonketten!
Pénz nincsen,a de-., pénznek lenni kell. Paraszt fizess, adók terhe alatt nyögj, fizess vàmot akkor is ha eladsz, de akkor is ha megveszed azt ami nélkiil nem létezhetsz. Hogy^honnan veszed a .pénzt az melleRes, majd jön a végrehajtó s meg mondja honnan vegyed.
Parasztsors ma a leghàladat-lanabb sors. Volt eddig vala-micskéje mit pénzzé tehetett, de ma, ma mär csak azt a pàr di-nàrt is nehezen szerzi meg, mely-böl vàltót vehessen, hogy pénzt kapjon érte.
Mi tagadàs, egy-két évvel ezelött terményét, àllatjat a paraszt tudta értékesiteni, kapott is értiik szép összegeket. De hogy pénze is lenne neki, az mär mas kérdés. Mihelyst pénzre tett szert mär is borzalom fogta el, szaba-dult töle. Szabadult, mert félt, hogy a kapitalizmus ismét bank-róttal segit majd azon, hogy a pénz seminit ne érjen. Ez kész-tetett arra mindenkit, hogy pén-zét értékbe fektesse, hogy verej-tékes munkäjäval szerzett össze-gét biztositsa. S a pénz igy iga-zän szolgälta igazi céljàt, forgalmi eszköz volt.
Mindez azonban a végtelen-ségig nem mehetett, el kellett fogyi.'ia s legelébb ott és annàl, kinek a sora rosszabbodik. Ez mindenesetre a gazda lehet, mert a pénz éppen annäl érez-hetö a legnagyobb hiànyban. Mig eladni valója volt, äruba fektette az érte kapott összeget és ma, mikor pénzre sziiksége volna, hogy legaiäbb adöjät tudja rendes idöben megfizetni, pénze nincs, teriné-nyeért, ami ha eladója is volna, azért szinte, az iparcikkehez tnér-
8
Illa!
Irta : Rozwadovszky. IV.
Igen, sajnälkozni is minden bi-zonnyal, amennyiben a miivészete mäs névre volna érdemes. Példdul e haltusa, melyik szerzönek a miive is ez? Kérdé Sändor gróf. — Azt nehéz volna meg-mondanom, volt a felelet. Különben egyiké sem. Mindenféle összeszedett, lopott daltoredékek, emlékek stb.-böl äll. Hisz egész könnyü ennek össze-vällogatäsa, egy bohócnak ez a mes-tersége, na és persze jätszania is kell tudni. Tehät nem a sajät szerzeménye, netn hangjegy utän adja elö, felelt Sändor megkönnyebbiilt lélekkel. — Nem hangjegy! — De mégis — mégis — igazitotta ki magät a bohóc feltünö sietsé gel. És hogy én vagyok-e a szerzöje? az utolsó accordnak : és ei-tralläzza magäban az elöbb jätszott dalt. Sändor gröf körül forgott a viläg. Mindent megtizszerezve, szäzszorozva latott és hogy el ne szédiiljón, bele kellett kapaszkodnia az iställö tämasztö fäjäba. Mindenesetre a tartalmät nem én csinältam, szólt a bohóc. Ugye egész jól veszi ki magät ? kérdé most a bohóc. Egy haldoklónak utolsó só-haja. Nem-e? Hangosan felkacagott. Lässa, lässa, mi mindent lehet a ze-nébol kihozni? ha az ember iigyes
ten, nevetséges ärakat igémek.
S amikor mindez mär bekö-vetkezett és segiteni rajta a szer-vezetlen gazdatàrsadalom nem tud, akkor kapnak vérszemet a gazdàk piócài, akkor szedhetik le róla a föhasznot, mint rablók a tehetetlenné tett àldozatuk zse-bébol a pénzt. Kapitalizmus csen-desen magähoz kaparintotta a pénzt, hogy annälinkäbb uralhassa a helyzetet.
Ezt a veszedelmet azonban az àllam vezetöinek màr észre kellene vennie s a segitségnek mielöbb jönnie kellene. Nem ugy van azonban ez, söt mint szent azon osztäly reprezentänsai a paraszlnyomort nagyban elösegitik. Bär làtszólag tapintatosan, de annàl érzékenyebben az adók mesterséges megnagyobbitàsàval, ami idöröl idöre mind elviselhe-tetlenebbé yalik. S a pénz, a be-folyt adó csak felmorzsolódik, eltünik, hogy majd még nagyobbal pótolni kelì.
Hogy ez igy van elég ha csak arról emlékeztink meg, hogy Angliànak, óriasi gyarmatai és vagyona, tengerészete mellett, mely különben is gazdag ipar és kereskedelmi àilam, nincsen annyi rninisztere, mint a mi àllamunk-nak. Jugoszlàviànak az uj àllam-alakulat mellett is az a szerencse
gesztusokkal és mäs hokusz-pokussokkal tarkitja az elóaddst. És hogy tudja mi célból szedtem én össze e dallamot? Ön kikacag engem uram, ha meg mondom, miért irtam e haldokló meló-diät. — Nos miért? kapott Sändor a szóhoz : igazän érdekel és kiväncsi vagyok és alig birta izgatottsägät le-küzdeni. — Szäz szónak is egy a vége azért, amiért sok szäz megannyi dalt irnak, hogy egy länynak, vagy asz-szonynak eltekerjiik vele a fejét. — Ami önnek bizonyära kitünöen sikeriilt veté közbe Sändor ingeriilten, idegesen. — Minden esetre igen jól, felelt a bohóc és lätszöiag elmeriilt az emlékek között. Qondolatai valahol a multban järtak, hajszolva az édes emlékeket. — Most biztosan öreä gondol, képzelet-ben lätja maga elött képét. — É gon-dolat Sändornak minden csepp vérét az agyära hajtä. Mily kéjjel tudta volna itt most megfolytani e nyomorult bitan-got, ez aljas gazembert, aki elötte levén. Egy ringyót — gondolä magäban Sändor gróf — nem nehéz meg-hóditania. — De nem ! Nem ! — Egy pokoli mosoly vonult el a bohóc finom ajkän, —• legalabb Sändor vélte poko-linak. — Ne higyje uram, hogy én mindig a bohóc Qyula voltam, oh nem! Egy eiökelö igen szép és bäjos urile-äny volt, egy szeretetreinéltó angyali lény. — És ön egy kozonséges gaz-ember ! vägott közbe a gróf. — A
bohóc inkäbb ijedten és csodälkozva, mint sértodotten nézett a szorosan elötte ällo férfi haragtól égó' arcäba, villogó, szikräkat szóró tiizes szemeibe, és akinek fenyegetö pillantäsai mär félelmet ébresztettek benne. Az arra elvonuló kozonség csodälkozö pillantä-sokat lövelt a vitatkozó pärra és nem tudtak maguknak még csak gondolat-ban sem képet alkotni, hogy tulajdon-képen miért és min is veszekedhetik e két, nem egyrnäshoz ilio ember. Sändor gróf hamar megbänta heves kifa-kadäsät és bocsänatk0r0ssel fordult a a bohóc «felé — de megfogja tän érteni.
—	Oh önnek teljesen igaza van uram, én egy jellemtelen, kozonséges gazem-ber voltam, de nem több és nagyobb, mint sok ezer mäs és a végén ....
—	Visszalépett egy szerszämokkal teli kamräba, amely elött 6ppen ällottak. De mégis miért é*dekelheti ez önt? — Nagyon ! nagyon érdekel! biztosithatom önt veté közbe Sändor gróf egész ön-kivüli ällapotban. Közelg a rejtvény a megoldäshoz, amelyért ö mär két esz-tendeje hiäba färadozott. Itt oldódjék meg neki egy vändorcirkusz löszerszä-mos kamräjäban ! — Én szerettem, bälvänyoztam a leänyt — szólt a ■ bohóc — és nem is voltam kilätäs aélkiil, hisz a népek mind egy valódi genienak tartottak, de »ö« nem szere-tett engem. — Sändor gróf dühös fäj-dalmäban vad nyerseséggel markolä
meg a kis ember vällät, megräzä azt mint egy szecskäs zsäkot. — Nem sze-rette ? és mégis az elöbb azt mondta, hogy — Hogy a fejét eltekerterra ! de nem én, hanem az az ätkozott fa, a hegediim. Ez egy egészen különös eset, — Amelyet ön most azonnal el fog nekem mesélni, szólt Sändor gróf félig parancsoló, félig pedig könyörgö hangon.
E pillanatban egy fantasztikus ballett kostiimbe bujtatott kisläny lépett be hozzäjuk. egyik kezében egy na-rancscsal. Siirii éjfekete fényes haj'ki-bontakozva omlott le vällain és fedé el annak gyönyörii fehérségét és óvezte gyönyörüen ivelt, korän fejlett szép arcät. Két igézo szemét Sändorra veté, amelynek fekete fényében az meglätta magät, mig gömbölyü kis karjaival szeretöen ätölelte a bohócot. — Sändor gróf pillanatokig mereven nézte e le-änyka ritka szép, nemes vonäsait; majd megkérdé a bohócot, ha nös-e? Nem! volt a välasz. Özvegy ? kérdé ismét a gróf.
Ön mód felett kiväncsi édes uram, szól a bohóc és fiirkészo szemekkel nézett a grófra, aki mär pärszor fel-tünöen különösnek tetszett elötte. Tehät nem az ön gyermeke ez? E kérdést ismét a diihtöl elragadt hangon ejti ki Sändor és a bohóc féltoen szorosabbra fonä karjait a gyerek dereka körül.
venia 40, Montenegró 17, Bosznia-Hercegovina 7. Foglalkozäs szerint a következö az aräny : 48 szakmun-käs, 136 segédmunkàs, 438 földmives 38 szabaclfoglalkozäsu és 241 csa-làdtag. -
Az életkorra vonatkozó adatok-ból megàllapitható, hogy szeptem-berben is a legéle.terósebb korosztäly-ból vàndoroltak ki legtöbben. 274 kivàndorló volt hrmincegy—ötven év között 319-en a tizcnyolc-har-
minc éves koruak. A tizennyolc éven aluli korosztälyuak közül 276-an, ötven éven feliiliek pedig huszonheten vàndoroltak ki.
A kivàndorolt szerbek, horvàtok és szlovenek szàma 510, német 304, magyar 64, romàn és egyéb nemzet-ségii 18, A leg'öbben Argentiàba men-tek (348), a legkevesebben Uj-Zélan-dba (6). A kivàndorlàs oka : kenyér-kereset. Amerikàból négyszàzharminc-öten érkeztek vissza szeptember hónapban.
ÖLA5ZI —MIReK.
—	Oszobni glàsz. Q. Franjo Cvftko bivši nadzornik v M. Soboti, ki je od vläde blokäsov odpüscseni biio, je z novics imeniivani za nadzornika v M. Soboti.
—	Ogen. V noesi 23. nov. je zgorela okoli 160 kri'zov szlamé vszebiivajocsa oszlica läszt g. Fliszär kmeta v Mo-rävei. Po!zig sze z nazadomescsenyä miszli i sze vtom täli mocsno zaszlediije.
—	»Dober Pajdaš« kalendar je zgo-tovieni i sze vunyem doszta szmesnoga cstenyä näjde. Kalendariji, ki sze v Prekmurskoj Tiskarni i pri Erdösi dobi, je céna 8 din. Ar pa „Mörszka Krajina" szvojim p. naprèplacsnikom i esti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvä-le'zna sesé bidti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokà'zejo, ka szo re-szhiì naprèplacsniki na „Mörszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdàs" kalendar za làsztno ceno, tóje za 6 dinarov, i tö ali v reditelsztvi „M. Kr." v Märkisezci, ali pa pròti dokäzi v Prekmurskoj Tiskärni v M. Soboti..
—	Klerikalne partàje zaviipnikov gyiilè3 jé v nedelo nov. 30-ga v Dittrichovom moziji biio obdr'zäni za-volo posztävlanya kandidatov. Kandi-derani szo bili za D. Lendavszki okraj g, Klekl, za M. Sobotski okräj g. Sif-tär doszedäsnyi poszlanci.
—	Szodniski gläsz. Pred ednim mè-szecom v Ljubljano premeseseni g. dr. K r a v i n a szodnik okrajnoga szodisesa v M. Soboti, szo dne 2-ga dee. odisli v Ljubljano. K vläki szo jih vszi esesz-titelje i kolegi szprevodili. Doszta szre-ese dovidènya !
—	Gyilkossàg vagy szerencsétlenség?
Zsemlics Ignäc veŠčicai koresmärost, mint mär köztudomäsu, nov. 25-én este Rankovcì kozségben az orszäguton autö ältal elgäzolva holtan talältäk. A meg-ejtett hatösägi helyszini szemle utän
felboncoltäk és 27-én eltemették. A sok, a nép között elterjedt hirrel szemben a tény az, hogy auto gäzolta el, még pedig luxus autó lehetett, mert csak jobboldali bordäi voltak összetörve, te-heautó pedig nehézségére vaiò tekintet-tel széjjelmorzsolta volna. Qyanus csak az, hogy sapkäja és biciklijének cso-magtartöja tävolabb volt tó'le. A nyo-mozäs teljes erövel folyik.
Klerikälis jelölö gyiilés. Mult va-särnap tartottäk meg a klerikälistäk a Dittrich-féle moziban jelölö gyiilésìiket. Jeloltekként Klekl József és Siftàr Qé-zät a pärt eddigi képviseloit fogäd-täk el.
—	Tanfeliigyeló'vé a felsö iskola-széki tanäcs M. Sobotäba Nežina he-hyébe ujböl Cvetko vučja vasi ig. ta-nitöt nevezte ki. A tanfeliigyelö, beteg-ségére vaiò tekintettel, älläsät csak hétfon foglalta el.
—	Zsebtolvajok a vonatban Mult hét szerdajän Abrahäm Elek hodosi fa-kereskedö M. Sobotàban elvégezve dol-gait a délutdni vonattaj hazautazott. A vonat fiilkéjében, mely eléggé telve volt utassal, elszundikält. Mikor Ho-doson kiszält, azon veszi magät észre, hogy 5500 Dinärt és 170.000 magy K-t és egyébb iratokat tartalmazó pénzes erszénye eltiint, Az esetet mindjärt je-lentette a csendorségnek, mely a nyomo-zäst meginditotta. A csendorség mär nyomon van s a gyanu vaiami salovci asszonyra iränyul, aki tette elkòvetése utän a zsäkmänyal nem Salovci ha-nem Q. Petrovci ällomäson szält ki. Tettét még tagadja s a kòrlmények lätszata daeära is még szabadon van. (Ha a vilägitässal takarékoskodnak még a vonatban sincs biztonsàgban az ember.)
—	Elkésziilt a vilàg legnagyobb hidja. November 27-én adtäk ät a forgalom-nak a newyorki kerületben a Hudsón-
Hogy az én gyermekem-e? szält a bohóc büszke gyözedelmes hangon. Ügye gyermekem, hogy az én kis lä-nyom vagy ? Ugye dräga Angeläm.
A gyermek szeretö mosollyal pillantott a bohöera, karjait szoro-sabbra fonä annak nyakän, majd egy gyülölö pillantäst vetett a kérdo felé, » Sändor gróf belätta. hogy ilyetén módon elronlja a jdiékot, hisz a bohóc-nak ugyis sokkal több tiirelme van hozzä, mint a mennyit värhatott töle. Bocsässa meg tolakodäsomat, — szólt magät összeszedve. — De egy bizo-nyos eseihez hasonlik e dolog, és még csak azt az egyet mondja meg nekem, ez az egyetlen gyermeke ? Nem halt még meg egysem ? '— Nem! felelte a bohóc lätszolag torkig a sok zak-latàstól, annélkiil, hogy csodälkozäsät mutatnä az idegen ur illetén különös viselkedése felett. Akkor még gsak egyre kérném Ont, kövessen engem egy rövid megbeszélésre szällodämba.
Sajnälom, felelte a bohóc oly elökelö hangon és gesztussal kisérve, amely ktìlsojével sehogysem volt ösz-
szeegyeztethetö. En nem tartok külön-elöadäsokat, sem pedig ne tartson engem talän egy bobeszédu mutatható tärsalgönak, azért, hogy itt önnek össevissza beszéltem mindenröl — ho-gyan tortént, magamsem tudom, — röviden sajnälom, de nem tehetem. Ezzel meghajtä magät és tävozni akart.
—	Sändor gróf elällotta utjät. — Még ha nevem meg mondom akkor sem jön ? A bohóc lekiesinylöleg vonogatta vällät. — X. Sändor gróf vagyok, szólt Sändor nyomatékos hangon, de a värt eredmény daeära ennek elmaradt.
—	Bocsänat gróf ur, de nevét most hallom az életben elöször, és igazän nem tudom megfogni, mit vrfltozatossan ez elhatärozäsomcn. Holgyeinknél bizo-nyära e'önyös célt érhetne el vele, de nälam, egy bohöcnäl, egy ilyen ember igazän nem az ön tärsasägäba vaiò. És ezzel mär el is tünt az ép most üritett istälö sotétjében. A poiondon mär ismét rég folyik a jätök, és hallható a sok tetszés nyiivänitäs hangja.
t (Folytatjuk:)
folyó elsö hidjät, amely a legnagyobb a vilägon. Közepsö ive 500 méter hosz-szu és utteste olyan széles. hogy óran-ként ^000 automobil közlekedhclik raj-ta. A/. automobilokat és üiäs kocsikat eddig göztutajokon szällitotäk ät a Hudson-folyón s ezek az egész forgal-mat eltorlaszoltäk.
—	iVlagyai orszäg arnerikai hàborus tartozàsairól vegyes bizottsäg dönt. A lapok értestììése szerint megällapodäs jött létre Ausztria, illetöleg Magyar-orszäg képviseloi és Hughe s külügyi ällamtitkär között a häboruböl eredö tartozäsok és kärteritösi kötelezets^gfk rendezésére. A megegyeLés ertelmében vegyes bizottsäg fogja az igények jo-gossägät elbirälni. V megegyezés be-cikkelyezése utän a vegyes bizottsäg elnöke összehivaja az iilést Washing-tomba, hogy letärgyalja a kdrtéritési igényeket, amelyeket az itélet kimon-däsa utän egy év leforgäsän belül kell kielégiteni, miutän a vegyes bizottsäg dontése végleges és megfölebezhetelen.
—	Egyiptomi parlamen tiltakozó tà-virata Beogradba is megérkezett. Pén-teken érkezett meg Beogrädba a parlament elnokségéhez az egyiptomi parlament tiltBkozö tävirata az angol erö-szakossäg eilen. A tiltakozó täviratot Achmed Mazlun, az egyiptom parlament elnöke irta alä.
—	Egy asszonyért — nyoc ló tizen-hat öszver és husz szamär. Lenoir mérnok négy év óta lakott Marokkó-ban, Larache kozelében, Ez a vidék spanyol fenhatosäg alä tartozik. A hegyek között lakó törzsfönök szemet vettet a mérnok feleségére, egy hu-szonnégy esztendös, magas, szöke asszonyra. A mult hónapban elküldte hozzä a hadsegédét, hogy »megszerezze a keresztény asszonyt«. Azt mondta az én uram és parancsolóm, — szólt a „hadsegéd" a mérnokhoz — hogy engedd ät neki a feleségedet. Ö lesz a härem elsö asszonya s annyiékszert kap, amennyit akar, teneked pedig kärpotläsul nyolc lovat, tizenhat oszvért és husz szamarat ajänl fel. A mérnok természetesen visszautasitotta az ajän-latot s azt välaszolta, hogy az ö fele-sége nem eladó. A törzsfönök mäsnap éjszaka körülvette embereivel azt a häzat, amelyben a mérnok lakott a mérnokot összekötöztette és a fele?égét magäval vitte. A francia kormäny jegyzékben kérte meg a spauyol kor-mänyt, hogy haladéktalanul birja rä a törzsfönpköt a mérnok feleségének visszaadäsära.
—	A jugoszläv-magyar gazdasägi tärgyaläsok. Wodianer Arthur barò, a Beogrädban tärgyalö magyar delegäciö vezetöje pénteken Budapestre érkezett, ahol felkereste Povovics Tihomi buda-pesti jugoszläv követet, Wodiäner ez alkalommal kijelentrtte az ujsägirök elött, hogy a SHS. kirälysäg és Ma-gyarorszäg közt folyó kereskedelmi tärgyaläsok mig nincsenek olyan stä-diumban. hogy azoknak közeli befeje-zését Iehetne remélni. Véleménye szerint a szerzodés karäcsonyig nem kerül tetö alä, azonban a legfontosabb és legsürgösebb kérsésekben addigra meg lesz a megegyezés.
—	Létrejott al egyezséy az angol— német kereskedelmi tärgyaläsokon.
Angjia és németorszàg között a gazdasägi tärgyaläsok eredményre ve-zettek, rnégpedig a következö alapon : Anglia a legtöbb kedvezményben zészesitett orszägok elöjogait fogja élvezni, mig Nemetorszàgot Anglià-ban ugyanugy kezelik, mint a többi orszàgot.
—	Miniszterek a kiràlynàl. A kiràly szombaton délben Drinkovics Màté tàrcanélkuli minisztert, este hét óra-kor pedig Pribicsevics Szvetozàr közoktatasügyi minisztert kihalga-tàson fogadta.
railHiiIBBlliB
-FIGYELEMüg
J Épiilet és tiizifät a legjobb |
Iminoségben, a legolcsóbbb Bj napiaron és das vàlaszték- I ban kizärolag:	SS
J ABRAHAM SÌLJEK E
fakereskedónél
HODOSON szerezheii

iendßilösölsSS!!
A murska-sobotai pincèm-ben elsörangu ló h n n minoségii ó- és uj- U U 1 kapható. Ara Hterenként 61/« Dinartól feiielé.
NÀDAI JÓZSEF borkereskedö.
Bikaborju,
tizenkét hetes most vàlasz-tott eladó KÜHÄR vendég-glosnél Markišavci.
K oddaji
je edna 5 HP mócsi MÄV mlatilna garnitura v szploh dobrom sztäni. V e c s pri:
TALIJÄN PÉTERI
v Vučji Gomili.
Trztvo. Kereskedelem.
Blago — Äru.
LJULJANA: dee. 3.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—435 'Zito—Rozs » —375 Ovesz—Zab » —340 Kukorica	—300
Proszö—Köles > - 330 Hajdina	» 250—275
Szenö—Széna » —75 Qraj—Bab csres. » —580 zmèsan—vegyes bab —430 Krumpli	» —120
Len. sz.—Lenmag » —700 Det. sz.—Lóherm. »
BENKO: dee. 3.
1 kg.	III.
Bikov.i Bika Tel ice ? Üszö Krave | £Tehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zrnócsaj--Vaj , . Spè—Szalona Belice -Tojäs 1 drb

2 o"-
Pési es?;i
1	Dollär . . .
100	Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
1	Kor. Praga .
1 lira
H. I. prima 9-- 11--11-50 9 - 11-11-50 6-- 8"- -13-— i4-_
18-- 20-5 , 32-50 40-— 40--30- 34-— 2-50
Péna
= D. 67 25 = » 0 t>9375 — » 0.0970 = » 2-0675 = » 2.99
Zürichben 100 Din = 7 50 sfrk.
Z-htfja vszdko szrèdo — Naprèplacsilo za :
1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med iextom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1 — mali ogaszi 0*70 Din i dävek. Pri vecskràt popüszt.
Rókopi'szi, kl sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze
• posflajo : Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide klildendök :
M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
M A R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —s Postatakarék szämla szäma 12980.
Megjelenik minden szerdàn Elòfizetési àra; 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hlrde-tési är □ cm.-ként : szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték. TobbszOrinél engedmény.
GAZDÀLKODÀS.
Az idei szüret ugyancsak szo-moruan folyt le. Fagy, jégverés, hóna-pokig tartó esozés. prenospora meg szölömoly megtették a m a g u k ét, s legtöbb helyt egy gerezdnyi szölöt sem hagytak meg. Csuda-e hät, ha a bor ärak felmentek ugyannyira, hogy idestova nem lehet bort inni, annak magas ära miatt. S e magas ärak tartósak lesznek, mert nincsenek bo-borkészletek, s a mi van is a jövö szüretig bizonyosan elfogy, jövöre tehät még magasabb lesz a must ära mint az idén volt.
Törekedni kell tehät minden szölösgazdänak, hogy jövöre nagy termése legyen, hogy idei vesztessé-gét ilyetén módon legalàbb részben pótolja. S a homokon ez könyen le-hetséges istallò trägya nélkiil is-hisz a szölö vidéken rendszerint nincs ele-gendö istallò trägya, ha mütärgyakat alkalmazunk, mert trägyäzäs nélkiil nagy tèrméseket lehetetlenség elérni.
Az orszägos novénytermelèsi ki-sérleti ällomäs több mint egy évtize-de sok szäz müträgyäzäsi kisérletet végzett homoki szölöben az orszäg i legkülömbözöbb vidékén, a mellyel megällapitotta, hogy a célszeriien al-kalmazott müträgyäk segélyével rend-kivüli modón lehet fokozni a homoki szölök termoképeségét, s kat. hol-daként 60.000 koronäig, söt azon fé- ' fiili hasznot is elérni : megälapitotta hogy egyedül müträgyäkkal tehät is-tàllò trägya nélkiil is, nemcsak fen-tartani, de jelentékenyen fokozni is lehet a homoki szölök termóképes-ségét.
E kiséleteknél hàromféle müträ-gya alkalmazott, szuperfoszfàt, 40%-os käli és chilisalétrom. A kàlit a szuperfoszfàttal öszekeverten is lehet venni, mint käliszuperfoszfätot, amely-böl L50 kg.-ot kell egy kat holdra kiszórni minden màsodik évben ösz-szel f^dés elött, vagy a tèi folyamàn sómentes idöben az egé?z szölöben egyenletesen, vagy tavasszal nyitäs elött szintén egyenletesen. A salétrom-ból minden évben tavasszal kell 80— 100 kg.-ot kat. holdaként szintén egyeletesen kiszórni, felét nyitäs, felét elsö kapäläs elött.
Ezt kellene most megcseleked-nie minden homoki gazdänak, hogy bö szüretje Iehessen jövö összel.
Elsö sorban a jó liszt šzerepel. A lisz-tet ktìlonféle magvak orlésbol nyerjük. Vannak vidékek ahol gabona nem te-rem, persze ott mäs anyagból kényte-lenek lisztet késziteni. Perzsiäban a „manna zuzmót", Teneriffa szigetén az »ölyvharszt« kérges gyokerét, Keletin-diàban a „tärot" (szintén annak gyö-ke.rét), Orinoko vidékén a »maniok« gyokerét Braziliäban a „Batätät," Izland szigetén. a nälnnk orvossägnak hasz-nält »izlandi zuzmót< örlik lisztté. Az orlés az ember fogait helyettesiti. Egészen bizonyos, hogy a legrégibb idöben magät a gabonaszemet rägtäk az emberek. Akik nem tudtak a termé-szet e kivänsägänak megfelelni, mert fäjt a foguk vagy öregek voltak (kiesett a foguk) a „rendes täplälkozäs hiänya miatt kimerültek, hamarabb meghaltak. E hiänyon segitendö vagy megrägta mäs (ahogy kis gyermekek részére nem egyszer lättam falun, hogy az anya elöbb jól összerägta, aztän a gyerek szäjäba dugta a nem pépes
ételt). De segitettek az öregeken olyan-formän is, hogy szämukra kövek között késobb mozsärban megtorték a szeme-ket. A nyert darät jó ideig, addig for-gattäk a szäjban, mig végre nagy ne-hezen lenyelni tudtäk. Idövel persze a fiatalak is azt ették, mert a vägäs, az apritäs färasztö és azért arra fäjt a foguk. Az egyszerü daräböl nem, tudtak eleget enni, mert olyan sok nyulat nem is tudtak termelai a nyälmirigyek, hogy azt a szäiz összezuzott magot egykönyen lenyelhessék. Ezen ugy segitettek, hogy a darät vizzel keve^ték, késobben meg is fozték. Ez mär ua-gyon jó volt ! Csakhogy hamar-pär, óra mulva, ujból éhesek lettek és azért kevesebb vizet és egyre több darät és a finomabb porät, a lisztet, keverték a a vizhez miglep, — mint a rosz sza-käcsnök, azt vették észre, hogy mäs lett beiöle mint amit késziteni akartak, ugyanis a keverékbol egy ragacsos massza lett: a tészta. Ebböl, ha sokat ettek, sokäig jóllaktak. Elképzelheto,
hogy egyszer—mässzor afelesleg meg-maradt beszäradt. Ämde a szäraz tészta jobbnak bizoByult, mint a ragacsos és mégtobbet birtak belole enni és ezért késobben készakarva megszä-ritottäk a tésztàt ; legegyszerübben a napon. Voltàk akik azt a délvidéki forró naptól ättüzesedett kövekre raktäk. Persze a tüzes kö nemcsak megszäri-totta, de meg is sätötte a tésztät. Ezvolt csak n finom ! AJindig ott sem sütött a nap, akärcsak mostanäba nä-lunk, s ezért tüzes forró hamuba raktäk a kenyeret a pogäcsät. Igy lett az elsö sütött kenyér. Ebben a kenyér-ben koväsz sem volt, mert akkor azt nem ismerték. Igazän nem emlékszem egéségi szempontból vagy talän azért, hegy szegény gazdag egyévben legäläbb husvétkor egyformät egyen, Mozes meg-tiltotta a husvéti bäräny fogyasztäsä hoz az akkaratjäba mai ismeretes ko-väszos kenyér élvezetét.
(Folytatäs)
A kenyérkészités.
Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota.
Hogyan készitsUk a legfontosabb ételt, a kenyeret, hogy az kifogästa-lan legyen?
Romlott vagy rosz anyagból jó dolgot nem csinälhatunk, azért beszél-jük meg ellöbb az anyagokat, melyeket a kenyerkészitéshez hasznälni fogunk.
5 iiftno
kangarn in š e v j o t za
moške In ženske obleke, ter vsakovrstno tnanufaktur-no blago za
čudovito nizke cene razpošilja veletrgovina
M. Stermecki, Celje
št. 335. Slovenija.
Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 dni ali plača Din 150— dobiti če -r veliko zbirko vzorcev (mustrov). ci Ilustrovani cenik brezplačno ! Trg-ovci engros cene I
SALONIT
je näjbogsa pokrivätja pala. Bógsa je kak kaksastécs drüga pokrivätja nä-prava är je lehka, nezgorlva i trpliva, zäto tüdi nàjfalèsa. »SALONtT« je po nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-cse je pri :
ČEH & GÄSPÄR trgovini v MURSKI SOBOTI.
Vsze potrèbno sze zvè tüdi tam.
6-9
gHlIHISHEg^H^IinglHBIiHIHg
I KÖSZEN TSwi I
a vonat meonvitas aitai
f f
i
I
I
a vonat megnyitas aitai
legolcsobb napi arban
• • pa- kapható TM
I. HEIfflEM MURSKA SOBOTA
I
LENDAVSKA CESTA
HHÜlli
i i i
F'GVELJ!0LVASD!
Megérkeztek a 1 e g u j a b b Oszi és Téli kalapmodelok, ! kalap ujdonségok !
A. KIRÀLY
kalap és divatàru iizletébe M. Sobota.
Megtekinthetök, minden vétel kényszer nélkiil : — Ugyanott nagy vàlaszték : Harisnyók-, férfi-szoknik-, bluzok-, kotények-i illatszer piperecikkek és mindennemü rövidäru legolcsóbb be-125—8 szerzési forràsa.
Szolid órak! Pontos kiszolgélós !
1 ! KERESKEDÖK FIGYELMÉBE ! 1
Az allomasról a fuvapozàst
elvälalom.
39-1.
KEMÉNY MARKÓ
vendéglòs
Elòfizetések és hirdetések „Mörszka Krajinära" felvétetnek Erdössy Barnabàs papir és jàtékàru tizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom mellett.
III III
III III
I Cigeo po fai ceni ! !
!
m
I
L
i
Piiconszke ciglence, zavolo ménkanya pre- | sztora, cigeo, steri de od dnesz mao najkesznè do I nóvoga leta odpelani, odavajo proti gotovomi placsili ! jezero cigla za zt'danye po 550 Din., jezero pokrivat- 5 jega (Falc) po 1400 Din.*
134—10 I »■■■i
111 111
111 111