Lejtnik I.
íiurttera 2.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo do nouvoga leta: Domá	Din. 10.
V	zvünsztvo Din. 14.
V	Ameriko Din. 17.
Inserati za □ cm. Vs D. Pri vecskrát popüszí.
Vérsztveni, politicsni i
kulturni tjédnik.
Reditelszlvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1' na 6 sztráni Din. 1*50
Rokopíszi sze ne vrnéjo.
Nebeszki zslefoouvje
>szo sze prepüsztili i vit velikoj obilnoszti ide dezsdžs nesztanoma zse vecs tjédnov. Zemla, stera je cseresz leta od velike bice globoko szpoukala, i nyé poknye szo zselno csakale z-nébe otávlajoucso roszou, sze je zdaj napunila z-toga vísesnyega blagosziova, vise nyej je.
Tá velika mokroucsa i nesztannö dezsdzsovje ve'iko szkrb i sztaranye pobüdí, nej szamo vu polodelca, nego i vu vszá-koga sztancsara szrdci. Sztrahsno szkti-sávauye obcsűti pri szükesíni letosnyega pouva krme za volo prísesztnoga leta szü-kesíne krűha, stera sze nyerni zse naprej szkázsűje, vu vszoj szvojoj sztrahsnoszti.
Kak tesko moremo gledati, kaj krum-pisov véksitál gníli vu blatnoj zemli; proszou i hajdina, steriva szta tak lejpi pouv v prikazsüvala i z-punim troustom obeszeljávala: — ali dojpokoseno v-sznopji, ali pa gorsztojécs nanikoj ideta na nyivi. Szejátvi je tiidi escse komaj trétji tál doprineseno, 2/n-tála je neposzejano, z-steroga esi sze'gli kelkotelko cscsedoprineszé — je 'zezamüdjeno i nekáze doszta trousta. Vsze eto esi szi pred szébe pösztávimo, je praviesno i nej brezi zroka nase sztaranye i bajaznoszt za volo szükesíne, stera má pridti.
Csi je tou glíli vszej nász nevola i szkrb, dönok sze pa vu prvoj vrszti náj-bole polodelca dotícse. Nyegov dobotek z-pouva sztojí, ztoga resűje vszákeféle dajo, obiácsa szebé i drzsino, nej je tak csiido, csi rávno on obcsűti nájbole zse naprfej, toga zsaloszten i sztrahsen nászled.
Tak kebzűjemo, ka sze pri národnom vértivanyi doszta nebrigajo za etakse sztaranye i szkrb. Doszta véksa szkrb nyim je sztranszkarszki boj i razlázsanye eden drűgoga. Véksa szkrb nyim je, koga posz-távijo v-edno ali v-drügo csészt? Za ste roga volo szo gotovi escse i krizo vláde szpraviti i tak parlamenta pocsaszoin cügűta-joucso delavnoszt zadrgávati, nepremiszlivsi szi, kaj z-tem nezracsúnano doszta skoudijo málomi vérti, mestri i trstvi.
Vu poszlejdnyi hípaj vsza zrendelü-vanya navékse napobougsanye valute cílajo. Ka mí mámo neszmejmo vöpelati záto, naj kmeta pouv domá osztáne i falejsi gráta zsívis. Ka mí nemarno neszmejmo notri pripelati záto, najsze valuta poprávi. I kak vidimo kaj sze cejne potreboucs máloga vérta i mestra dönok nesztanoma podigá-vajo, steroga názhaj je, kaj trstvo tiidi sztojí i nanikoj ide, steromi szo glavni zroki tiidi deviz teskoucse. I csí sze ednouk export ino import dopüsztí, ár sze " more dopüsztiti, jeli sze valuta teda pobougsa, csi de naednouk vu velikoj meri potrejbno meszto zmenkanoga blága drügo notri szprávlati ?
Az ég csatornái
megnyíltak süriin hullatják inár hetek óta nedvüket arra a földre, mely egész éven át nedvesség, esőhiány következtében megrepedezett, szárazságokozta nyílásaival tátongva leste az ég áldásait. Egész éven át szomjan áhítozott a föld egy kis eső után, ma már megsokalta.
A nagy esőzés, nedvesség komoly aggodalmat kelt a gazdaközönség körében. Rémképet vél látni a jövőben; borzongva gondol az eddigi takarmány hiány után, a jövő kenyérinségre. Ha reágondol, hogy a burgonyája még a földben rothad; kölese ugyan lekaszálva de künn t rohad, hajdináját le sem tudja kaszálni, vetésteriileté-t nek egyharmadát sem vetette el, ugy egész természetes a tűnődése és a jövőtől való félelme.
Habár a gazdának ez keresetforrása, ennek jövedelméből kell a reája rőt nehéz terheket fedeznie mégis nemcsak az ő töprengése kell, hogy legyen speciel, — ez gondolkodóba ejthet mindenkit. Mégis ez a gazdának első sorban legnagyobb gondja.
A nemzetgazdálkodásban azonban nem látjuk nagyon előtérbe tolakodni az ily aggodalmakkal, tűnődésekkel. Itt Több súlyt fektetnek a pártoskodásra, a személyeskedésre. Egy-egy tisztség betöltésénél képesek kormányválságot felidézni, s az annyira elmaradt _ parlament munkáját megakadályozni. Észre sem veszik azt, hogy rendeleteikkel sok csorbát ejtenek a kisgazda és kisipar ekszistenciáján, úgyszintén a kereskedelem felvirágzásán.
Ujabban minden rendelet valutajavitás cimén hozatik. Javítják a valutát. A mi nekünk van nem szabad kivinni, hogy ennek zöme, a kisgazda terménye, — olcsóbb legyen. A mi nekünk nincs, nem szabad be hozni, hogy a valutánk emelkedjék. De ezúttal, többnyire a kisgazda, kisipar szükségleti cikkeinek az ára fel fog menni, tekintettel a devizarendelettel megnehezített pótlásta. Egyben a kereskedelem is pangani fog, sőt tönkre is fog menni és pedig a deviza nehézségek miatt. S ha egyszer az import-exportot megkönyitik, mert meg kell könnyíteni, a rohamos beszerzése az árunak is segitni fog a valuta javulásán ?_
Soula ~o
je kulture temel. Csi sze mláda generácia v-tom pripravno ne osznávla, tou szledi zsaloszten nászled má. Ka je pri tom prinász v-Prekmurji velika naopacsnoszt, sze z-vecs násztajov ocsividno kázse.
Te najprvi zacsétek májo bidti otrocsni ográdcski (óvode.)
Nejga szpráviscsa, steromi bi sze vesznícski sztaris bole radüvao, kak tomi, csi ga bár dnesz-dén za vtsesnye i za nepotrejbno drzsijo nikáki.
V-sztfnom lejtasnyem vrejmeni szo roditelje nejbili prisziljeni málo deco v-hizso zeklenoti i na szamo zanibáti, dosztakrát na neszrecso, nego szo jo na óvodico zavűpali i brezi sztaranya sli na szvoj oupravek.
Ka kak veliki rázlocsek sze je kázao pri gorijemányi vcsenyei pri táksoj deci, stera je v-óvoda hodila prouti onoj, stera je nej hodila, li oni vucsitelje znájo- s/.vedocsiti, steri szo tou
szküsziti priliko ineli. V-óvodo hodécsa deca je v-soulo pridoucs zse k-rédnoszti, privadjena, raz-metejsa bíla.
Vsze tou je zdaj naroditelov veliko nezado-volnoszt i sztaranye zníeseno. Tak sze právi ka szo óvode szamo vogrscsino szlüzsile i tak szo zdaj nejpotrejbne Pitam: vej pa v Ljublani tiidi jeszte óvoda, jeli je pa tam za povogrscsenya volo nasztávlena? Ali pa mí vu vesznicaj sztojécsi liidjé szmo nikaj nej, mí szamo znasimi dácsnimi dínármi naj veliki varasouv zevesenoszt, osznáv-lanye kulturo pomagamo naprej i tej dobrebo-doucsnoszti skéri jesztemo! Troustamo sze, ka i vész bode nika - znábidti ednouk doszta racsúnala.
Rávno szmo tak z-vesznícske decé soláriva-nyem. Példo denem v-Murszkoj Szoboti pri drzsáv-noj souli 1 -II. zloncsa, tou je tou tanájménsa deca popoldnévaj hodi vsoulo. Ka sze má ona v-tom krátkom vrejmeni návcsiti ? Tou je tém teskej ár z-veszníc z-Rakicsana, z-Csrnelavec, z-Nemsa-vec, z-Márkisevec hodijo tá deca i tak zdaj v-mrzlom, mokrom vrejmeni, po krnici morejo da-lecs dotnou idli.
Csi nega meszta v-souli, naj sze poszkrbí obiászt za pripravne presztore. Naj sze nazáj odprejo dvode, naj bodejo potrejbne vücsevnice, nej szamo vucsitelov velki sereg. Na tou zravnane hrambe sze naj nenücajo za kaszárnye i za konce odávajoucse boutice, naj sze prejkdájo szvojemi pozványi, tak nedo naprejpomágale lűdi nezado-volnoszt. Mí tou scsémo naj Prekmurje neza osztáne od civilizácie!
Az iskola
a kultúránknak alapköve. Ha ezt a fiatal generációnál rendszeressen nem hasznosítjuk, a jövőben minden törekvésünk hiábavaló. Hogy ennek igy kellene lennie, de nálunk Muravidéken nincs meg, bizonyítja sok körülménv.
A kezdet kezdetje, — az óvoda.
ralán nincs intézmény, melynek a falusi sziilö ugy örült volna, mint éppen ezidőszerint »felesleges« óvodának. A túlzsúfolt, sürgős nyári időkbeni munka mellett nem kellett az anyának becsuknia gyerekeit a szobába, s kitenni őket a legnagyobb szerencsétlenségnek, hanem reggel óvodába kisérte s ott hagyta délig s ha kellett estig az óvónő felügyelete alatt. Hogy mennyi különbség volt az ilyen és az óvodába nem járt iskolaköteles közt, azt az akkori tanítók mondhatják meg leginkább. Azokon igazán meglátszott a jobb erkölcs, a fegyelem s a csiszoltság.
Ez most a szülők legnagyobb aggodalmára egyszerre megszüntetetten. Azt hozván fel oknák, hogy ez csak magyarositási taktika volt. Kérdem most már az illetékes tényezőket : Ljubljanában is magyarosítottak? Hisz ott volt és van is óvoda miért nem zárták le ott is? Vagy a mi falusi adókoronáinkkal csak a nagy város fényűzését, kultúráját müvésziességét tartsuk fel, a falu nem »számit« ? De igen a falu számit, nagyon is számit s ha még most még nem, de számítani fog.
Épúgy vagyunk a falusi gyerekek iskoláztatásával is. Példa rá az állami népiskola (M. Szo-botai) a mely az I—II. oszt; tehát a legkisebb iskolaköteleseket d. u. járatja az iskolába. Helyén van ez igy? Tanulhat az a gyerek 2—2 V* óra alatt eleget? Az analfabetizmushoz ez elég, a tudatlansághoz meg sok. De nem eljárás ez azért sem, mert itt Raliičan, Černelavci, Nemčavci, Mar-kišavci tankötelesei is érdekelve vannak, s most a télviz idején sötétben menjen haza az a kis gyerek?
Ha tényleg nincs hely az iskolában, gondoskodjék a hatóság olyan helyiségről s meg van oldva a kérdés.
Legyen itteni tanerőkkel ellátott óvodánk s legyen rendes iskolánk minél előbb, hogy ugy ellensúlyozhassuk a nép e tekintetbeni zúgolódását. Az ily épületekből ne csináljunk laktanyát s cérnaárus bódét, hanem alkalmazzák céljuknak megfelelően s lesz »Prekmurje is civilizált«.
G LAS Z I. — HIEEK.
Nova griintna kniga
sze dela v nasoj krajini. Pár vesznici zse dokon-csávajo; gdé szo zsé inzsaneri zmerili tom zdaj birovíja za nyimi kontrolejra i potrdjáva, kakti: Markisavci, Rakičan, Černelavci, Vescsica, Polana, Bákovci, Lükacsavci, Norsinci, Lipovci i Bratonci. Vértovje grünta pozványe májo pred birouva, v grüntne vesznice, pri ritari etak: v Markisavce od 9. do 25. okt. v Rakičan od 26. okt. do 12. nov. v Csernelavce od 13 do 28 nov.
Opomínajo sze vszi lásztniki zemliscs, v lej vesznicaj, da zagviisno pridejo k ritari napozváni dén i nej na birovijo v Szoboto. Tüdi csi bi uej pozványa doubili, zemiou pa májo v tej obcsinaj, ár sze, kniga zemlisca li tak lejko vréd szprávi. Zviin toga pa de kastigani sto nepride ár ztem prekráti delo birovije.
Naj ide vszáki prilozsen, daszi szam oszobno zagovori szvoje pravice. Tüdi je cajt, csi sze ed-nouk tá grüntnica vréd posztávi.
Priszilen pivec Vogler Stevan, Csrnszkoga vérta szin je 21. szept. vecsér pijen prisao v Szatahovszkoga Pecsicsa krcsmo. Szamo szin je bio domá i ,da je tomi pivci nej steo piti dati za pijanoszti volo, ga je mládi Vogler z nozson v sinyek i v prszi zo szmicao. Vogler je premino v kmicsno noucs, mládoga Pecsicsa szo pa z nevarnimi ranami v spitao pripelali v M. Szoboto.
V Ligeti A. vörarovo delavnico je nocsni tát vdrou i odneszao okoli 40-000 K vrejdnoszti. Na »Glavnom plátzi« ! Szte razmili?! Znam szi pre-miszliti, v kaksoj sztrahoti szo zdaj escse bole v máloj kanizsi!
Rakicsan. Nas konyévderec ali nevej esteti, ali je nyerni »schuhwiks« glavárska naredba. On nevozi mrlino v zviin vészi lezsécsi mrlins-esek, nego jo naszrejdi vészi v ogradi szvojem pokápa csi rávno -jo z norsinec pripela. Tomi sze nikaj negodi ali naj bi mi pávri tou vcsinoli . . . té bi escse on pomágao nam kouzso doj vlecsti. Glászili szmo zse tou, ali zaman; pa te naj delamo, proti kügi ! ? Nyerni bole vörjejo kak nam. Vei szo pa tou tiidi Vörvali, ka je tiszti bejszen pešz, — pred pártjédni— z-cejle vészi psze zgrízao. Zná sze, pa ka szo sze szamo za pészki kouzs i za güljenjá plácse volo grizli . . . ? Ali zálo li on má isztino. Mi dámo preiszkati esi trbej, ka sze je niti zpolovico psrzí nej mogao griszti, ár szo ponocsáj notri zagrajeni i tak bi nej szmeli nase — dráge psze, — doj szposztrelati.
Krcsmárje, kak csüjemo do sze tüdi organi-zerali v »Krcsmárszko driistvo« i zse 8-ga novembra do meli za togavolo gyülejs. Tej szo zse tüdi gori prišli na tou, ka vkiipnov mocsjouv vecs lehko doszégnejo. Pametno je, ali tou bi zsé prvlé lehko vcsinoli, pa bi sze doszta csemérov rejsili.
Vkradnoli szo g. Rajbar Ivani, kmetskomi szinouvi z-Tropovec za 70 000 koron vrednoszti gvanta. Touvaj je vdrou v klet i tü je bio szpa-kivani gvant, steroga je touvaj odneszao.
Zgrábleni je nevaren touvaj t. m. 10.-ga, po iméni Mursics József, steri je v Bakovci i v Raki-čani v vecs mejszti notri v-drou i kradno.
Pogorejla je v Püconci v nedelo vecsér ob 10 vöri Vukan Trejze szlama, da je szekulerana nej bila, zsenszki je kvára priblízsno 12000 koron.
Na zseleznice delanje, od Ormozsa do Löt-merka je ministerstvo odobrilo 2 i pou milijon dinárov. Zakaj sze pa szamo tevi dvej meszti dáta esteti, M. Szobota pa nej ?•
Sztroske v Pasteur szpráviscse za tá i nazáj pelanye — za od bejszne zsivine zgrizsene liidi plácsa domovinszka vesznica, csi pa je domo-vinszka vész nej znána, plácsa tiszta vesznica v steroj sztálno sztaniije.
Zacsaszni skolnikov i skolnikoje drágocsno pridánye szo, po dosztojnoga zákona 5. táli, po-dignoli na z-sztálni skolnikov pridánya v ednákoj meri.
Lehke szvinyé neszmí vöpelati. Ag'árni minister je prepovedao vöpelati szvinyé pod 110 kg. (Szprávlajmo szi plemenyacse, stere do 30 kg. zsmetne prászce kotile? Zam. Red.)
Szmesna szmrt. V Salovci pri Szrdiscsi sze je té dni obeszo kmet Malecz. Pred szmrtjouv je piszmo napiszao, v sterom pise, ka ga tou dezsd-zsevno vrejmen razesémerilo i rájsi sze obejszi, kak pa ka bi lepse dnéve csakao.
Kak známo, carina j*e za tou leto za 'zivis notri pripelano szilje odpüsesena bila. Pri tom szo pa nisterni slavonesarje prevecs kvárni, tou je tou tiszti, steri szo pred narédbov pripelali notri szilje i mogli szo jo plácsati. Pravicsno bi bilou csi bi sze tém zsé nazáj plácsala tá suma, ár tou nejde, ka bi oni kvárni mogli bidti za togavolo, csi szo sze pascsili szilgye notri pripelati. Zdig-nemo szvoj glász, ka naj nyim vláda pejneze nazáj dá. Drzsávi sze tej pejnezi doszta (ali nikaj) nepoznajo, prizadetim do pa doszta hasznili, átsző vszi szirmácke.
Szakolejrati sze dajte vszi steri po püezons- j koga potoka brvi hodite. Rejszan je tak nevarna; nej szamo ka nejga poprimácsa, tiidi szpoudnyi tál brvni je grozno nevaren, stero je pa na Marki-savske i Püconske vészi brigi. Gg. orožniki pri-poroesajte tem vesznicam, naj sze pobrigajo malo za cslovecso varnoszt tüdi, ár mogoucse pri ednoj neszrecsi de je vecs kostalo.
Nouvi predszednik szkupscsine. Po nisterni dnévni pogájanyaj, za persono szkupscsinoga predszednika, je k koncovi odebráni na meszto doszedásnyega dr. Ribár-a, dr. Edo Lukinics.
Lloyd Georgea. Anglije i takpovedeno szve-tovnoga sorsa dúgi lejt ravniteo, je ednouk v ministerpredszedniskoj kaksnoszli szpadno i na-meszto nyega je tou velko pozványe Bonar Lavv na szébe vzéo.
Grki szo szpráznili Trácijo na podlagi z Törki zvézanoga kontrakta i pod pritiszkávanyem antánta Grcska vojszka je pri z prázneniji té krajine lüdsztvi doszta kvára vesinila. V gresiji je v pripravi medszebna bojna.
Na vogrszkom je 12000 oborozseni fascistov pucs namejnilo priréditi, ali pricájti szo natou gori prišli i zasztávleni szo. — Grof Burián Stevan bivši ! finanezni i zviinesnyi minister-je v 71 leta szta-roszti mrou.
Szerencsétlenség. Német Ferenc, fürész munkás Vogler József urnái Motvarjavcin (Szentlászló segédkezett a faösszehordásnál az erdőben. Eközben nem tudja megcsipte-e valami állatka vagy valamire rálépett-e de egyszerre a bal fába meg dagadt s fekete lett. Behozták a kórházba, hol azonban kevés a remény felgyógyulásához ampu-tació nélkül. — Galics Tamás 15 éves-kárpitos inas Dol. Lendaván, dolgozott szőrtépőgépen, vigyázatlanságból a kerekek bekapták balkarját s eltörték. Kórházba hozták M. Sobotába.
Felélesztette á villámcsapás Horvátországi Dol. Lapcú községben meghalt 40 éves korában egy Meane Lakič nevii gazd. Amint ravatalánál örködnek, s imádkoznak, egyszerre csak becsap a házba a villám s mindenki kiszalad oltani a házat. Ház azonban nem éget, a nép bejöt, s lám csodát 1 A halott ülve kíváncsian nézegetett maga körül, — feltámadt. A ház megrongálódot ugyan, de a gazda él s a halotti tor helyeit másnap a feltámadás öröm lakomáját ülték.
Falusi háború. M. hó 17-én Godina Márk Szr. Bisztricri korcsmájában töb alsó Bisztricei idogált. Egyszer csak este nagy csetepatéval vagy 15 közép Bisztricei férfi rohan be, mind felfegyverkezve, karókkal, fahasábbal és fejszékkel megtámadták a csendbe vendégeket. Köztük a 38 éves Jaksics Mátyást úgy megsebezték, hogy harmadnap a Muraszombati kórházba sebibe belehalt. A vizsgálat ^megindult. A korcsmáros kára edényein, bútorain 3000 Din.
Vizbefult. Deklezsini 42 éves Frász Ferenc nevii molnár, a ki ételi vitt a malomba. Valahogy beleesett az esőzésektől megáradt murai mellékágba, onnan az ár a murába sodorta, hol életét vesztette. Hátrahagyta áldottállapotban feleségét és kilenc elláttatlan gyermekét.
Tüz elhamvasztott e hó 15-én este 10 órakor Vukán Terézija pucinci lakós szalmakazalját 8000 korona értékben.
Ormozs—Ljutomeri vasul épitésre a minisztertanács 2 és fél millió előleget szavazót meg. Muraszombati ismételten nincs emlitve . . . Talán azért meit ez az összeg a murai hidra alig volna elég?
A vendéglősök külön egyesületet alakítanak „Vendéglősök és kávésok egyesülete" név alatt. Már a meghívók is szél mentek š nov. 8-án lesz megtartva az alakuló gyűlés.
Ideiglenes Tanitók és tannök drágasági pótlékát felemelték, az erre vonatkozó törvény 5. szakasza alapján a véglegesített tanitók pótlékával egy magaságra.
Könnyüsertések Viviteli tilalma. A Földművelési miniszter megtiltotta a 110 kilón aluli disznók kivitelét, (ügy látszik olyan Wzákat kell feltalálni, a myelyek 30 kilós malacokat hoznak a világra Szerk.)
Tolvajlás. Rajbar Ivan gazdálkodó fiánál Tropovci 20. el lett lopva 70.000 kor. érktékii ruhanemű. Az elkövető a kamarába tört be, ép itt volt a nagy csomag, a mit elvitt.
Elfogott batörő. E hó 10-én elfogtak a csendőrök Mursics József nevű közveszélyes belörőt a ki Bakovci és Rakicsanban több érték tárgyat elvitt.
Görögök kiürítették Tráciát a Törökökkel kötött szerződés s az ántánt nyomása alapján. Görögök visszavonulásakor a katonák sok kárt okoztak a török lakósát közt. — Görögországban polgárháború van készülőben.
Magyarországon 12000 felfegyverkezet fascista pucsot akart elkövetni a kormány ellen, de idejében rájöttek. — Gróf Burián István volt közös pénz- és külügyminiszter 71 éves korában meghalt.
Uj házelnök. Napok óta alkudozások után a házelnök személyére vonatkozólag, végre meglett választva az eddig dr. Ribar Ihelyet dr. Edo Lukinics az országgyűlés elnökévéi.
Lloyd George. Anglia s úgyszólván a világsorsának éveken át volt mozgatója, most mi miniszterelnöki minőségében megbukott s helyébe Bonar Lavv válalt a nagy 'szelepet.
Szlüzsbena naznanila.
Trosenine sze dosztájajoucsa dácsa je na naso krajino tüdi vörazpresztrejta Pouleg stere vszigdár pred 24-timi vörami ostarjás pri financaj more notri zglásziti kelko vína scsé pripelati i po litri 1 K. 40 fii. naprej dój plácsati. (Szlüzsbene nov. 98.)
Od bejsztie zsivíne szgrizsenoga csloveka poutne sztroske v Pasteurov spitao more noszti prisztojna vesznica, csi je csloveka prisztojnoszt nejznána, noszi sztroske tiszta vész, v síeroj sztálno prebiva. (Szl. nov. 107.)
Pejneze v tűhíno lejko vö neszé poutnik, csi má poutni list, v szledécsem zneszki: 1) v franeusko i od té bougse valuto drzsávo do 3000 frankov. 2) od francuske valute zbozsnejse, dönok od dinára z bougsov valutov drzsáve pa v tisztoj drzsávi valánoga pejneza, v jedinoszti 3000. 3) v z szlabov valutov drzsáve, pai do 3000 dinárov ali ktomi primerne tűje valute. Tou pa szamo me-szecsno ednok i sze lejko tuja valuta kupi szamo pri, zatou pooblascsenoj banki. 4) sto pa májo za 10 km-szki granicsni-obracsaj dovolejnye, májo szloboscsino vszáki meszec za 1000 Din. vrednoszti blágo szi nakupiti v lüj.oj drzsávi i prineszti. Odtoga vise peinez neszmi ne:szli szebov niscse ár sze nyerni vkraj vzemejo. Csi pa zataji pejneze i prinyem sze nájdejo, sze nvemi vkrai vzemejo i escse de kastigani do 5000 — 10000 Din. i 6 12 meszecov zápora. (Szl. nov. 106.)
Ogengaszilna drüstva szo mentiivane placsila carine i drügi taks za vsze liszto skér i' pripravo, stere pripelajo z dlriige drzsáve notri szamo za szvojo lásztno potrejbo i za bole hasz-novilo oprávlanye szvoje szliizsbe. (Szl. n. 108.)
Hivataios kivonatok.
A fogyasztási adóra vonatkozó törvényt kiterjesztették a mi vidékünkre is. Eszerint minden borvételt meghozatala előtt 24 órával be kell a fináncoknak jelenteni s literenként / kor. 40' fii. előre fizetni. (Hiv. lap 98.)
Veszett állatok által megmart egyéneknek a Pasteur intézetbe való szállítási költségeit az illetőségi község viseli, ha pedig illetősége ismeretlen, azon községet terheli a hol az illető álandóan lakik. (Hiv. lap' 107.)
Küiföldre utazók útlevelük alapján a követ-zö mennyiségű pénzt vihetnek magukkal: Francia-szagba s ennél jobb valutáju államokban 3000 nkig; 2) francia valutánál roszabb, de a dinár-1 jobb valutáju államokba, abban az államban vényes pénznemnek megfelelő 3000 pénzegysé-:t (pl. 3000 Lirát vagy 3000 Sokolt); 3) a dinár-il roszabb valutáju államokban pedig 3000 Din. így ennek megfelelő idegen valutát. Ezt azonban ak havonta egyszer s az idegen valutát csak a vizára meghatalmazott banknál veheti meg, hol az útlevélre ezt feljegyzik; 4) a 10 km-teres itárforgalmi igazolvánnyal biroknak meg van igedve hevonta egyszer ■ 1000 Din. értékű árut ihozni, vagyis anyit magával vihet pl. Regedébe, nnél nagyobb összeget nem vihet senki. Ha eltitkolja elveszik s ráadásul 5000 — 10000 Din. :nz és 6—12 havi börtönre büntetik. (Hiv. 1. 106.)
Tűzoltó egyesületek mindennemű vám illeték fizetésétől fel vannak mente azon küllőről behozott tárgyakra vonatkozólag, melyeket zárólag saját szükségletükre és egyesület szol-álatuk fokozottabb teljesithetése véget szerzik be. liv. lap 108. sz.)
Vértivanye.
Zrnyaklico
ednom inegnyeni lehko vmorímo pri pácanyi, si nepázimo i neodprávimo nyega z-primernim aprejvidejnyem. Kaksi má bidti pác i kak sze má ju delo odprávlati ?
Na tou-je nájbougsi szivi gálic i zsnyega právleni pác. Z-velkim glászom oznanyüvani je iájvecskrát nehasznoviti i napamet (z-gnojsnicov li z-jesziom) zmejsano pácanye, navékse zob-ztojnszko delo.
Vlejmo v-eden lagvícs (na tou priprávleni letrolszki 100 1. vodé i dvá kg. szívoga gálica v-dno capo zvézanoga poveszmo na spagovini zamo nateliko vu vodou, ka sze 'z-nyouv pokrije, é sze li hitro razmocsa i dobimo 2°/n-tni pác.
Fotóm pšenico zvrbja szpleteno krblacsov, lera sze prvle z-rejtkim vrejcsnim platnom po ;ríje v-pác denemo i tam dobro zaperémo, sznét szmétje gori priplava, tiszto dojzagrábimo, potom icedímo i naponyávo szüsit szíplemo. Fácenye sze i szamo do dvej minuli szmej csiniti, duzse nej. 'o poszühsenyi sze ona esi sze zrokouv szeja zse a dvej, z-maksinom pa za 4 vöre lehko szeja. e pác je na 20—30 q szilja zadoszta.
Krúmpisje
IZO letosz za volo sziihocse jáko rejlkoga béla za iteroga volo vu dezsdzsovji doszta vodé vzemejo r-szébe. Ka naj tá szranyeni negnilijo i da je tökopanya vrejmen zse prek naednouk izamo teliko szkopajmo vö, keliko domá na vötrov-nom meszti poszühsiti vtégnemo, etak sze od Hsesnye vlage oszlobodi i sztao bode.
Szenye
f Murskoj Soboti 15-tOga oktobra je pri zsivini Szlabo bilou. Nájbole szo iszkane telieske. Gori je jrignáno 475, odáno 107 íalátov.
Gazdálkodás
menyen, kiásás ideje pedig itt levén, ássunk ki csak annyit, amennyit odahaza szellős helyen kiszárítani, megszikkasztani képesek vagyunk. így a fölösleges
nedvtől megszabadulva eláll.
A vásár
Muraszombatban okt. 15-én lanyha. Kereslet csak növendékben volt. Felhajtás 475 darab, eladva 107 darab. Ár esett.
Bácskában és Bánálban, bár az egy évvel előbb tartozott Jugoszláviához a nem szláv nyelvű tanítóknak mindig halasztást adnak a szláv nyelv levizsgázása céljából, Frekmurjében pedig a már levizsgázottakat is majdnem mind eltávolították.
Szerkesztői üzenet. — Reditela.
G. H. Gornji Lakos. A lap minden száma ó szlovén és magyar nyelven jelenik meg Előfizetési ára újévig J0 Din. Előfizetők gyűjtéséért előre is háláskösz^net.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1922. okt. 27.
A gabonacsirát
egölhetjiik pillanat alatt, ha a pácoldat erőssé-ét nem szabályozzuk s alkalmazzuk megfelelőén. Milyen legyen tehát és miből álljon a pácoldat?
Legjobb a kékgá'icosoldat. A hirdetett vagy Jondolomra (trágyáié, ecet) használt pácolás csak haszontalan munka.
Vegyünk egy kádba 100 liter vizet s 2 kg. kékgálicot kössük egy rongyba, spárgán lógatva a vízbe, hogy éppen csak víz takarja. Ez hamarosan elolvadva kész a 2°/o-os pácoldat.
Ha ez megvan, a ritka zsákdarabbal letakart fűzfás kosárba öntött búzát belementjük a pácba, kézzel megkeverjük, a feljött szemetet eltávolítjuk s a búzát két kéz között mintegy megmosunk. Az egész müvetet csak 1—2 percig tartson, akkor ki-Imeljük, lecsurgatjuk s kiöntjük a ponyvára száradni. Közzel 2, gépel 4 óra múlva vethetjük. A pácoldat 20—30 q gabonára elegendő.
Burgonya
[az idén a szárazság következtében ritka husu lett, s la nagy esőzések következtében sok vizet vesz [magába. Hogy az elraktározásnál rothadásba ne
Blágo Áru.
100	kg. Pšenica—Buza ....
»	» Zsito—Rozs . . . . .
»	» OveszZab .....
»	» Kukorca Tengeri .
»	» Proszou—Köles . . . '
"	» Hajdijna -Hajdina . . .
»	» Graoka—Bükköny . . .
»	» ütroubi (psen.) -Korpa (buza)
»	» Szenou Széna . . . ,
»	» Graj--Bab.....
»	» Krumpise Burgonya . . 1 kg. Lenovo sz. -Lenmag • . . Detelcsno sz.—Lóhermag
K
Bikovje
Teiice
Krave
Teoci
Szvinyé
° -Bika S Üsző 0- —Tehén « —Borjú ■g —Sertés Mászt l-a—Zsír I-ő. Zmoucsaj -Vaj , . Bilica—Tojás . . .
Pejsieasi
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
1300' 1300-130G 800-950' 950-1300' 700-600-1400' 400-20-80 25-30' 25-30-15-23-40-43-55-60' 120 110-3-
Prejkmurszki evangelicsanszki duhovniki novembra 1-ga bodo v-Murskí Soboti vu ev. cérkvi meli szvoj navaden poulejtni szpouved, steroga de naszledüvalo zgovárjanye od odprávlanye i rav-nanya cérkevni í verszkí dugovány. K-toi priliki sze szrdcá pozávajo vszi, kí vtom tál vzétí 'zelejo.
Kianiea sssee odprla
i po dnévnoj cejni küpü-jem szvinyé, telieske i márho. Tüdi sze dobi primeni spej za mászt kg za IOO koron.
Pésiz.
Kj 240
10-
■33
Blizsánya szenyá. — Közeli vásárok.
Fetrovcí 29. oktobra, (bucsa.)
Cérkevno.
Junija 10 toga szo meli Jugoszlávije 10 ev. sínyoríj poszlanci v-Novom Sádi cérkevni gyiil'ejs. Frekmurszko ev. sínyoríjo je Kovács Stevan sinyour zasztápao. Nazoucsi je bio tüdi z Ruszoszkoga domou idoticsí Amerikanszke ev. miszíe zaviipmk. Steri je velko naléaoszt szkazüvao proutí Jugo-szlávie i nájmre proutí v-Frekmurji med rázlocs-nim násztfjom 'zivoucsi evangelicsancov cérkev-nomi 'zítki, z sterím szí verszka dugoványa ne-poznajoucsi ravnitelje, liki m a esi a z nej právim detetom denejo.
Jáko szo sze csűdüvali nádiéin kaj eti v-Frekmurji diihovnika dovice nedobijo pénzie geto indri tou od zacsétka mao vzsívajo. Csűdüvali szo sze kaj dühovnikov drzsávna podpora sze tak tézsko i zámiidno nakázüje.
V-Banáti i v-Bácski, esi je glih z-ednim letom prvle k-Jugoszlávii prikapcsena, kak Prek-murje, sze nej szlovenszkoga jezika vucsi-telom izdaj poduzsáva vrejmen dojdejvanya egzájmena z-drzsávnoga jezika, a prinasz pa escse-one, steri szo ga zse doli djálí szemtá predejvajo i od sztranijo.
Egyházi.
Jun. 10-én volt a Jugoszláviában levő ev. egyház. 10 esperességének értekezlete Novi-Sádon. A prekmurjei ev. espereséget Kovács István esperes képviselte. Jelen volt szinte Oroszországból haza utazó Amerikai ev. missio kiküldöttje, ki nagy érdeklődést tanúsított • Jugoszláviai protestánsok egyházi élete iránt. Különösen pedig érdeklődött a Prekmurjei evangélikusai különleges viszonyai iránt mely a többi hitsorsosokkal szemben mostoha gyermekként kezeltetik a prot. egyházat távolról sem ismerő intéző körök által.
Nagyon csodálkoztak a jelenvoltak azon, hogy itt Prekmurjében az ev. papi özvegyek még eddig egy fillér nyugdijat sem kaptak az államtól, hololt máshol azt már elejétől fogva élvezik az özvegyek. Csodálkoztak a lelkészek állami segélyének kedvezőtlen és késedelmes folyósításán is.

JOSIP BEN KO.

A vágóilid megnyílt
s napi árért veszek sertest, borjut és marhát. Úgyszintén kapható nálam zsirszalona kg-ként IOO koronás árban.
BENKÓ JÓZSEF.
13—1
Prekmurska posojilnica
r. z. z. o. z. MURSKA SOBOTA Šolska ul. 233. poule osterjása Benka.
Plácsa interes na hranilne vlozsbe po
6° u o
Da poszojila na vknyizsbo, v porokosztvo in na vrednosztne papire. u i
Svarim
vsakogar, naj ne kupi od Jožefa Časar-ja v Ivanovcih št. 45. grunta, ki ga ta prodaja, ker bo vsakdo, ki bi kupil to posestvo, imel z menoj provde.
> EVA ČAS AR roj. Krančič 1. r.
Figyelmeztetek
mindenkit, hogy Császár Józseftói, Ivanoci községben, ne vegye meg az általa eladandó földeket, mert mindenkinek általam támad ügye a bíróságnál.
CSÁSZÁR JÓZSEFNÉ, in—i	szül. Krancsics.
Vérsztvo
pouleg Marburga, v lejpom meszti. na glávnoj ceszti, priblizsno 50 plugov, regulane lejpe gorice, nyive, loug, lejpo notri priprávleno hizso, vérsztveni hram z funclusom, motor 8 HP, sze vcsaszi z cejlim letosnyim pridelkom oaá. Imésze zvej v Upravi.
. PACIFIC
Nájvékse transportno szpráviscse szvejta.
EURÓPA
CANADA AMERIKA
SZAMO 4 DNI NA OTVORJENOM MORJI.
Najhitrejša i ná;bougsa zvéza prek Hamburga, Antwer-
pena I Cherbourga z hiresnim »EMPRESS« paroládjami na dvá stoka velke. Ide vszáki keden. Na dalnye preszvete v gledocs vozni cejn, idejnya dén, potniskoga vízutjia, pa-kov in prepiszov priszeljeványe v Canado i v Zjedinyene drzsáve dá:
Canadian Pacific
Agencija
ZAGREB,
Jurišičeva ulica broj 30.
Máii glászi.
Brivec 1 -
Konrád Donko pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, esi prineszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vörap 2-2
Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. — Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tiidi odávle batrije zalektricsne lampase. t
Eden
koncertni glaszovir in eden harmónium 7 registrov sze odá taki v kavarni Kemény. 10—2
Cstite
„Mőrszko Krajino"
Podpérajte jo !
Vabilo
Mursko-Sobočko Poljsko-gosgodarske Banke D. D.
IZREDNI GLAVNI OBČNI ZBOR
bo dne 5. novembra 1922. ob 10 uri dopoldne v društvenih prostorih banke, na katerega se vsi delničarji vabijo s tem, da v smislu pravil prinesejo seboj svoje delnice in tudi pooblastila brezpogojno.
Dnevni red:
1.	Volitev dveh članov, katera potrdita zapisnik.
2.	Ugotovitev sklepčnosti zbora.
3.	Poročilo ravnateljstva in nadzornega odbora o položaju v banki.
4.	Sklepanja o predlogu upravnega odbora za fuzijoniranje banke s Slavensko Banko d. d. v Zagrebu, s katero sta se že združili Mariborska EskOmptna banka d. d. v Mariboru, potem njena naslednica Jugoslavenska Union banka d. d. in katera ima svojo banko tudi v Budapesti IV. Váczi-utca 35. pod naslovom : Balkan Bank R. T.
5.	Slučajnosti v smislu §. 13. statutov.
Na ta občni zbor se povabijo posebno tudi vlagatelji.
Murska-Sobota, dne 10. oktobra 1922.
Za ravnateljstvo: Anton Koder 1. r. Aleksander Vértes 1. r.
, državni komisar.	podpredsednik.
OPOMBA: V dnevnem redu navedeni predlogi so v društvenih prostorih banke delničarjem in vložnikom na vpogled.	12—l
Meghívás
A ,,Muraszombati Mezőgazdasági Bank R. T."
RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉT
1922. évi nov. hd 5-én d.'fe. 10 órakor tartja meg az intézet hivatalos helyiségeiben, melyre a t. részvényesek azzal hivatnak meg, hogy alapszabályaink értelmében részvényeiket —- és megbízásaikat is —
feltétlenül magukkal hozni szíveskedjenek.
Tárgysorozat:
1.	A közgyűlésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes megválasztása.
2.	A közgyűlés határozat-képességének megállapítása.
3.	Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az intézet jelenlegi állapotáról.
4.	Határozathozatal az igazgatósági javaslat felett az intézet fuzionálása tárgyában a Zágrebben székelő Szlavenszka Banka Részvénytársasággal, melyben már egyesültek a Mariborban székelő Mariborska Escomptna banka és ennek utódja a Jugoszlavenszka Union Banka és a melynek budapesti intézete: Balkán Bank Részvénytársaság, IV. Váczi-utca 35. alatt.
5.	Az alapszabályok 13. §-a értelmében beérkezett indítványok tárgyalása.
A közgyűlésre a betétesek is meghívatnak.
Murska-Sobota, 1922. évi oktober hó 10-én.
Az igazgatóságért:
Anton Koder 1. r. Vértes Sándor s. k.
državni komisar.	alelnök.
JEGYZET: A tárgysorozatban jelzett indítványok az intézeti helyiségben közszemlére kitéve vannak és a részvényeseknek és a betevőknek is rendelkezésre állanak.
Sipger
Singer
njasirii za síVaijye
Amerikanszki Singer masíni za sívanye
sze dobijo za Prekmurje v trgovini
RUMEN
MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192.1/ (Pouleg birovije.)
Dobijo sze tiidi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivainye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov).
Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
4—2"
Jugoslov. kreditni závod r. z. z. o. z. v Ljubljani
podruzsnica \> Murski Soboti.
vzeme hranilne vlozsbe in vlozsbe na tekocsi racsun tiidi dlá interes náj-prijétnejse. Dá poszojila na vknyizsbo, v porokosztvo, vrednosztme papire in na blágo, stero lezsí v odkriti szkladárnici.
Závod je neposzrednom pod drzsáv-nim nadzorszttvom.	s—a
H-----
Zsenszki Salon z krscsáki!
Vszigdár drzsim na velko prebéranye práve modelne krscsáke Pariza i Becsa. Tak kak : Pann, Zsamat, Cilinider, Füle : i Stofnatne krscsáke. Zsalní krscsáki sze na zselo v 24 vöraj naprávijó. Divatni i zsalni sláiri na prebéranye. Vzeme vsze predelávamye krscsákov.
ll_l	KIRÁLY LUJJZA
MURSKA SOBOTA, Slovenska ul. 255.
A_____*
Nájménse cejne!	Dobra posztrezsha!
Masíni za mlátiti i vszefelé driigi poljszki masini.
Lopate	Káva	Mandlni
Cement portland Vápno Blanye Traverze
Cveki	Cuker Tee
Rasoje	* Szvinszka mászt Rum
Vszefelé mela	Kvász Karbid
kak vszefelé	drügo zselezno i specerijsko blágo. v
Petrolejom
Szol
Rizs
Csokoládi
Ceh & Gáspár
v MURSKI SOBOTI (Berger Vilmosa hrámi, kak je prvle zadruga bila). Fái blágfoi	Dobro blá^o!