KA KRAJINA
V/ri TT> 1\ T T "TVl"* T7 Gazdasági, politikai és
rí LI K AV 1 Dili IV kulturális hetilap.
VéFsztveni, politiesm i kulturni tjédnik.
Lét. IV. Evf.
Márkisevei, I925. julius 26.
Broj 29. Szám.
Ha je prvo delo ?
Szvoje te'zkócse tü domá v Prékmurji szarni známo nájboie, ergo nam je niti né cil tő, ka bi szarni szebé steii podvucsiti od nasi te'zkőcs, stere — 'zalosztno ali isztina — szarni nájboie moremo obcsűtiti. Vendar je pa né visesnyo delo nam opiszati tiszte falinge. stere szilno vrácsenye csákajo i tö dnesz i za tiszte ravnitele, kí szo v naglásanyi isztinszke demokratije, kmetske ideje prisli na tiszto rneszto, gde sze za vsze bolecsíne vrásztvo dela, ergo sze zanász pote'zence tüdi delati more témbole, ár je pri zádnyi i pri predzádnyi volít-vaj za denésnye vládajöcse né máli^broj glászov prislo, za stero dnesz 'ze léko 'zeiémo rekom-penzácije.
Vláda sze je szpreineníla, politicsnoga 'zivlénya atmosféra je, po szporázumi dvé sztranki, ki zasztőpata vecsino národa riase dr'záve, poiésana posztála, odeh-nemo szi léko tüdi i mi Prek-murci. Né pa v mislényi, ka szmo zdaj vsze szlobodni csiniti, nego szamo v-tom táli, ka nase mérnése vszákednésnye delo bö-demo léko tak tá opráviali, kak je tö ednáke pravice — po ed-nákoin sztvorjenyé — národi dosztojno. Ne pelajo nasz doto-ga tüdi i pretirana 'zelénya nego kak nam tó, kak vszákomi drügomi cstoveki i dr'zavláni, ide Témbole pa né záto, ár známo, ka je vszigdár né vláda vzrok navölam ki nász doszegüjejo, nego nájvecskrát lokalni obiászt venkrajiva porocsila, ali priííszk naté lokálni ekszponentov, edne ali drűge vládajöcse partáje, i prezaviipanye v té mőcsi stero oni tüdi i zaszébe vindikérajo. Tö je nase podkapácssztvo, ki je dnesz etak vütro pa ze tak, ali * prősztoga csloveka nigdár né dobro.
Pravli szino, ka je nevölain né szamo vísesnya, nego j bole lokalna diktatura kriva. Dobro je, ali ka je te to prvo delo té nőve vláde, csi taka na vsze kráje med národom zadovolscsino scsé vcsi-niti ? Vláda sze je szpremenila, ár je vládanya né vrédna bila, tö pa záto, ár je z národom tak posztőpala stero skodűje szainoj dr'závi, kak szküpnoszti národa. Záto csi je tő bilő tak povprék, té znati moremo, ka do podrőb-
noszti tüdi moremo idíi, poisz-kati vszo skodlívoszt escse i tam gde sze je niscse ne trősta, ali sze pa za inaién koszt rniszli. Ka sze naj tő nezgodi i sze naj vláda száma nektiví dfle za vsze, mi z-nase sztráni szledécse pri-porőcsamo vládi za prvo delo szi pripíszati:
1.	v péneznoj krizi sztojécse prekmurszko prebiválsztvo resiti taki od ekszekvácije pretecseno-ga placsila dácse i tö tak, naj sze taki stornera narédba izdána za ekszekvácijo neplácsani dávkov;
2.	naj sze taki preiscse gde je krivda, ka szmo preminöcse leto v Prékmurji sztősészdeszét procentov vecs dácse piácsali, kak je tö v Beográdi predpiszano pilő, i naj sze tő taki v preplacsilo szpise za letosz ;
3.	vszi uradniki, ki szo tő zakrivili naj sze premesztijo v drügi kráj, tüdi naj sze premesztijo tiszti, ki szo z ráznimi korupcijami i po-liticsno — partijizanszko oszlepíeni delali národi te'zkócse ali vérsztveni naprédek grajali. Tő pa zaednők i za vszeli, za dokáz, da csi bödo
escse ednök kaj táksega vcsiniti vüpaii, da sze nyim i drűgim znö-vics tak zgodi;
4.	rávno záto sze pa vszákomi dr'závnomi uradniki naj politizéranye najenergicsnése prepové;
5.	Oblásztne, szreszke i obcsin-szke volitvi sze naj taki i kak náj-hitré zvrsijo.
Tő szo nájszilnési prvi punk-tunii za naso krajino, ki sze zatő, kak za prvo delo nőve vláde vzéti morejo, potom pa naj pride komissija kí sze ocsividno i oszeb-no oszvedocsi od korupcije mor-jenoj krajini v Prékmurji, ki szo né taksi csarni madjaroni i proti-dr'zavláni, za kak csarne szo je szlovenszki demokráti v Beogradi doj namálali, nego szo lojálni podaniki tiszte drzáve, vu steroj zdaj 'zivejo. Mí szamo 'zelémo pravico, kak sze tő edne dr'záve ednákim podanikom dosztája.
To je nasa prosnya nővoj vládi, ár tak scsétno vervati brigo zanász, za naso zadovolnoszt, csi bőde to prvo delo.
A király Zagrebbe utazik.
Fényes ünnepségek Őfelsége fogadtatására.
Zagrebi politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Alexander király őfelsége augusztus 15-én, a horvát Szokol országos,, szletje" alkalmából hivatalos látogatást fog tenni a horvát fővárosban. A horvát paraszt klub nagy ünnepségeket fog előkészíteni
Németek
Őfelsége fogadtatására. A horvátok ezt az alkalmat fel fogják használni arra, hogy királyhüségüket demonstrálják. A királylátogatással kapcsolatos ünnepségeket ugy tervezik, hogy azok impozáns tüntetések legyenek a szerb-horvát megegyezés mellett
és oroszok harcolnak el Krim hadseregében.
A kabiluk előnyomulása Taza ás Fez ellen tovább folyik. A támadók legutóbb ismét elfoglaltak két állást. A csapatok ellátása nagy nehézségekkel jár, mert sok raktár elpusztult. A kabilok a fogságba jutó Szenegál katonákat leölik, mert nem tudják őket ellátni. Az európai foglyokat utak építésére használják.
Félhivatalos francia jelentés szerint a franciák vesztesége Marokkó ban junius 30-ig a következők : 1473 halott és 2500 sebesült, 300 hadifogoly Naulin főparancsnok Párisból való elutazása előtt a sajtóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy Marokkóban a francia csapatok létszáma 150 ezer ember. Naulin meglehetősen pesszimisztikusan nyilatkozott a helyzetről és kijelentette, hogy a közvélemény téved, ha azokat a nehézségeket, amelyeket' Abd el Krim akciója okoz, lebecsülik. Észak-Afrikában most rendkívüli hőség van es ehez járul, hogy a szállítás azokon a vidékeken, a hol a hadmüveletek folynak, majdnem lehetetlen. Az utak
majdnem teljesen hiányoznak és a különleges földrajzi viszonyok megnehezítik a francia hadsereg helyzetét. Nem szabad semmit elhamarkodni és ezért hiba volna a harcok gyors befejezésére számítani.
Párisból Marokkóba ujabban ismét három hadosztályt indítottak útnak. Ezt az uj erősítést Fez környékén csoportosítják, hogy a mostani nagy hőség megszűntével a Marokkóban levő csapatokkal együtt széles fronton ellentámadást intézzenek Abd el Krim hadserege ellen. A legújabb jelentések szerint Abd el Krím mostani sikereit német tiszteknek köszönheti. A felkelő hadseregben működik többek között Tannenberg őrnagy, aki Mackensen vezérkarához tartozott, továbbá Ristell őrnagy, aki a világháborúban a strassburgi hírszerző osztag parancsnoka volt. A riff-had-sereg főhadiszállásán azonkívül sok volt török és orosz vezérkari tiszt működik. Abd el Krim hir szerint német repülőosztagot is szervez.
Je vsze mogőcse?!
Kak szmo dobro informérani. eden med voditelji okro'zne organizácije demokrátszke partáje. v M. Soboti sze je odpovedao dale voditi tő pogübleno partájo, i kak sze trdi, szamo záto, ár scsé v radikálno partájo presztőpiti. Sze' zná, je pítanye tő, — csi ga szprímlejo. Na, i ka presztőpiti scsé, tő je po nasem racsúni nikaj né csüd-noga, csi 'ze té višji voditelje tüdi presztáplajo. Nyim pacs je szamo za vlá-danye, tő pa je 'ze vecs pri do pitijá-nerov poni'zanoj partáji né' mogőcse, szamo pri táksoj, stera je na vládi. Persze malo nyim je tő te'zko, ka szo doszémao po cesztáj tak hodili ka sze nyim je blek vszigdár od nősza napré tiszkao, zdaj pa naednok je tő meszto od radikálov i radičov zaszédeno, nyi, blek sze nyim je pa v hrbet potégne. Cecek sze je zmekno, kakstécs scséjo presztáplatl, récsi vecs nebődo meli, bár kaksté bödo intrigérali. Tak je dobro 1
Szamo to edno je né dobro, ka je doszémao né delo tak porédi teklo, kak bi tő za !ze itak pote!zeni národ dosztojno bilo. Ka szo pritisznoli z ráznimi narédbami národ natő, ka porcijo taki trbé plácsati, to je bilő szamo záto, ár sze v dr'závnoj gaszi naednok napunyeno pénez šteli meti, gde sze nemre tak náglo poznati csi sze za rázne »podpore« kaj — tá vzeme. Vendar bi pa léko számi demokráti tüdi telko demokraticsni bili, ka bi previditi mogli, ka je taksa narédba naravuocs nemogöcsa prinasz v Prékmurji, gde je narod zavolo vérszt-vene pote'zenoszti tak prevecs brez penezen pösztao. Nemremo i nescsemo praviti, ka národ nema vrédnoszt, ergo ekszekutor nájde govedo, kőla i kaj driigoga tüdi, ali premiszliti bi szi pa mogli tő, ka je tő vérsztveni kapitál, brez steroga vértüvati nemre národ. Taksa korupcija i naszilsztvo je neredno, escse bole pa prinasz, v agrar-noj dr'závi né.
Edno leto je dúgo vremen, vendar pa nezadosztno dúgo pri taksoj oblászti, gde sze nisterne akte pri-sztranszko ali sztrankarszko resüjejo. Persze doszémao szo demokráti bili na vládi i nyi taktika tüdi do pravosződbe vszéga, záto sze je tüdi pri poglavár-sztvi preiszkáva prito'zb tak resávala, kak je za nyí ali prőti nyim interessi bilő. Napriliko ednoga pávra szo letosz taki po priglaszitvi obsződili na tridnévni zápor, záto, ár je na demok-rátszkom gyűlési »!zivio Radjč« szkri-csao, vendar pa edno drűgo prijávo, ki sze je prőti ednouii demokrátszkomi prijáteli glászila, zavolo kaznivoga obrtnoga presztőpka (tüdi kak dr'závni szlü'zbenik), je escse i dnesz né resena, csirávno ka je prigláseno fze 1924-ga leta julija 12-ga bilő. Szmo radovedni csi bőde escse i zdaj tüdi valao demo-krátije patron . . .
gazda osztálynak, ennek éppen az eilnnkezője fog eléretni. Helyzetünkben csak gazda tartja fel végig az államot!
Hogy erről meg legyünk győződve, bizonyítja az a pár példa, hogy répamag után 180 dinárt, lóheremag után 120 dint. kell fizetni le vámul, műtrágya után 100 kg-ént superfosfát, csontliszt és thomassalak után 24 Din, csilisalétrom után 120 Din.-t. Gazdasági eszközöknél pl. eke 100 kg-ja után 480 Din. és egy permetező, ameiy hét kg-ot nyom maga a vám rája 252 Din. stb.
Amint a beviteli épugy a kiviteli vámnál is igazságtalanság történt akkor, mikor pl. a fiatal sertések és bab kivitelét ahelyet hogy elősegítenék, elképze-hetlen vámot vetettek ki rá (ez azonban a többi gabonáéval együtt már feifüggeszttetett). Leg-
igazságtalanabb eljárás azonban a fiatal sertések eladásával szemben történt. Eddig hetven kg-on aiuli sertés kivitele nem volt megengedve, most ismét a nagy vámmal teszik azt lehetetlenné, mert maga a vám háromszáz dinárt teszen ki drbonként. Eszerint az apró sertések kereskede-me és tenyésztését be kell szüntetni, ily sertések tenyésztését üző vidék gazdáinak pedig nyomo-rogniok.
Az uj vám tehát erős vissza-taszitása a mi gazdasági helyzetünknek, különösen pedig a mi agrár vidékünkre. Nagyon meglátszik rajta, hogy olyan emberek kovácsolták össze, kiknek vajmi kevés dunsztjuk van a gazdálkodáshoz, azért legfőbb ideje az uj kormánynak ennnek megváltoztatásáról gondoskodnia. (_Kmetovalec" nyomán).
A franciák kiürítették üelsenkirchent
Uj megterhelés.
A mi gazdáink nelyzete napról napra rosszabbodik. Nem elég, hogy sújtják az idő viszontagságai, ugy, hogy még azt sem tudja időben és tisztességesen betakarni, mit küzdéssel terményként kap, hanem az eddigi — hivatalnokokat pártolo — kormány gondoskodott bőven arról, hogy más különféle terhekkel is megrakja a gazdák vállát, ugy hogy már a gazdálkodás szinte lehetetlenné vállik. Mig terményeinek ára minden oldalon lefelé zuhan, emelkednek a különféie gazdasági kellékek kiadásai, vagy pedig korlátoztatik a kivitel, ugy hogy még azt sem tudja pénzzé tenni, mit el kellene adnia, hogy köny-nyebben fizethesse a nagy adót és igy könnyebben jöhessen ki a gazdálkodással. Különösen olyan tárgyak, melyek államunkban nem készülnek és eddig bevitelük vámmentes volt, uj adókkal terheltettek meg. A mai pénzszük világban és a mi terményeink árának esése mellett ez hatványozva érzékenyebb. Így vám vettetett ki oly magvakra is, melyet kényszerítve vagyunk külföldről behozatni, gazdasági gépekre (mint azt már jeleztük) és eszközökre, némely műtrágya fajokra és más gazdasági kellékekre. Ahelyett, hogy a többtermelést elősegítenék, éppen gátolni kezdik. Agrár államban, mint a milyen a mi államunk, ebben a formában nem szabad gazdáinkat megterhelni. Ki fog hasznos gépeket venni, ha már vám nélkül is annyira drágák, hogy gazdáink nem tudják megvenni már igy sem !
Másik oldalon pedig a hazai termények kivitelét a magas kiviteli vám gátolja, különösen érezhető ez a fiatal sertéseknél, de szól ez a bab félékre és más terményekre is.
Az államnak kell pénz, de folytonos megterheltetésével a
Szombaton délután a birodalmi kanceilári hivatalban minisztertanács volt, amelyen véglegesen megszövegezték a biztonzági szerződés megkötése tárgyában a német kormányhoz intézett jegyzékre adandó választ. A birodalmi kormány tagjai egyhangúlag megállapodtak a válaszjegyzék szövegében.
A jegyzéket a Wolff-iroda értesülése szerint hétfőn nyújtják át Pa-
risban és szerdán hozzák nyilvánosságra.
Kölni jelentés szerint a francia csapatok szombaton a szövetségesek által megállapított programmnak megfelelően kiürítették Gelsenkirchent, a hova aztan a német csapatok bevonultak.
A Rajna-vidék többi megszált részeinek kiürítése a program szerint vasárnap és hétfőn megtörténik.
haladtak előre, de legújabb jelentések ugy szólnak, hogy Jugoszlávia bizonyos föltételekkel magáévá teszi a magyar álláspontot és az elvi megegyezés már létrejött. Bizonyos részletkérdésekben ellentétek mutatkoznak és ezekre nézve az a megegyezés történt, hogy mindkét delegáció a 'részleteket újból átdolgozza.
POLITIKA.
Jugoslávia politikájában a napokban fontos események fordultak elő. A történelem ennek a változásnak külön lapot fog szánni, lapot mely a jogilag is oly fontos szerb—horvát megegyezés oly nagy jelentőségéről fog megemlékezni. Az aktus, mely a radikálisták és radicék közti megegyezés okmányának aláírása volt, tele komolysággal folyt le s nyilvánosságra hozatala általános megelégedéssel találkozott.
Mint az már többé-kevésbbé köztudomású, radikális—radicék megegyezése nyélbe üttetett, Prib;őeviéék a kormányból kiugrasztattak (végre I), a helyüket radiípárti politikusok foglalták el. Az uj kormány már le is tette a király kezébe az esküt, az elzárt radič-párti politikusok pedig, Radiččal együtt Szabadlábra helyeztettek, miután a király őfelsége ügyükben pertörlést rendelt el.
A kabinet tagjainak névsora a következő :
Miniszterelnök : Pasics Nikola.
Igazságügyi miniszter : Qyurisics Márkó volt sociálpolitikai miniszter.
Külügyminiszter : Dr. Ihncsics Momcsilo.
Vallásügyi miniszter : Trifunovics
Misa.
Közegézségügyi miniszter : Dr. Miletics Szlávkó.
Építésügyi miniszter : Uzunovics Nikola.
Pöldmivelésügyi és vizügyi miniszter : Miletics Krszta.
Közoktatásügyi miniszter : Vuki-csevics Velja volt postaügyi miniszter.
Törvényegységesitö miniszter: dr. Srskics Milán.
Pénzügyminiszter: Sztojadinovics Milán.
Szociálpolitikai miniszter : Simo-novics Milán volt agrárminiszter.
Hadügyminiszter: Trifunovics Dusán tábornok.
Belügyminiszter: Makszimovics Bózsó.
Közlekedésügyi miniszter: Rado-javics Ante.
Magyarország ezerkétszáz vagont szállít Jugoszláviának a jóvátételi számlára.
Fontos tárgyalások indultak meg Jugoszlávia és Magyarország között, amelyek elsősorban a magyar vagón-kartelt érintik. A vagóngyárak amúgy ís mintegy kilenc millió aranykoronás megrendelést fognak kapni a beruházási program alapján és ez a megrendelés emelkedni fog a Jugoszláviának leszállítandó jóvátételi vagónokkal is. A békeszerződés értelmében mintegy 1200 vagónt és 80 mozdonyt köteles Magyarország Jugoszláviának a jóvátételi számlára leszállítani, a szállításokat 1926 januárjában kell megkezdeni.
Beográdban tárgyalások indultak meg, amelyek a leszállítás megindítását célozzák. A magyar delegációt Somorjai miniszteri tanácsos vezeti, mig Jugoszlávia részéről Avramovics-ot, a jugoszláv közlekedési minisztérium egyik vezető tisztviselőjét bizták tneg a tárgyalásokkal. Magyar részről azt a kívánságot terjesztették elő, hogy a vagongyárak már az idén megkezdhessék az 1200 vngon és 80 mozdony elkészítését Jugoszlávia számára, azonban az ebből eredő köttségtöbbletet a jugoszlávok vállalják magukra.
Eleinte a tárgyalások nehezen
5<\ barija kereszt.
Elbeszélés. — Irta: Sz. S.
A kis legény olyan lelkesülten beszélt, mitha csak a szivéből jönne minden szó. Legényke volt csak, az igaz, de már pelyhedzni kezdett az álla s lehet, hogy már az ő szivébe is belenyillalott már vagy egyszer. Szavai nem is tévesztették el hatásukat. Pali szivét fölbátorította ez a biztatás s mire a falu alá értek a távolról felhangzó dalba bele is dúdolt néha.
—	S mit mondott még Erzsike ?
—	Ő nem mondta ezeket nekem. Csak arra kért, hogy figyelmeztessem kelmedet egy kicsit rendesebb életmódra. Nagyon félti az egészségét, meg azt sem szeretné, ha ugy ital közben összekapna valakivel. Azt mondta, hogy ö nagyon szeretné, ha kelmed boldog lenne, de igy nem szerez a legény sok becsületet. Ha kelmed megházasodik, elmegy a faluból s nem is jön többet vissza sohasem.
Mikor Pista ezeket elmondta, Pali
megrezzent egy kissé. De nem a hallott szavak rettentették meg, hanem, mert a falu alatt egy fekete árny állott előtte Pedig attól más ember nem riadt meg. Jámbor pápista lelkek áhítatosan emelték meg előtte a kalapot s még egy rövid imát is mondtak el mellette. Á kereszt volt, a felfeszitett üdvözítő fájdalmas alakjával, s barna fája még sötétebb lett az est árnyában.
— Nem a szegénység az, a miért szülőim eltiltanak Erzsikémtől, hanem ez a kereszt, a barna kereszt!
S megállott előtte és fájdalmasan tekintett rá, talán még szenvedőbb arccal, mint a hogy az üdvözítő arról lenézett a mellette elhaladókra.
Pedig arra a keresztre nem lehetett haragudni. Olyan szerényen állott az egy kis halmocska tetejében, hogy talán még azt sem várta, hogy megsüvegelje valaki. Ha a nap ragyogott, az bizony nem vált valami nagy előnyére, mert ssak azt világította meg, hogy nem sokat gondolnak vele. Barna fája már korhadni is kezdett s festett alakjának leginkább elhagyatottságáért,
kopottságáért volt oka olyan fájdalmasan letekinteni.
A hold már fénylett egy kevéssé, de ez nem volt a teli hold vakító világa s bokrok, házak és a közeli erdő csakis körvonalaikat engedték láttatni. A barna keresztből sem látszott más, csak a keresztfák sötét vonala s a mint némán hallgatagon, állott az estében ugy meghúzódott, mintha nem is akarná, kogy észre vegyék.
Mikor a kereszt elé értek, már akkor szűnni kezdett az esteli zaj. Az aratók legnagyobb részben pihenni tértek s a friss tejjel telt sajtárokat is behozták a szarvasmarhák mellől. Az ajtókból kisugárzott a tüzelök fénye, de legnagyobb részben csak is zsarátnokok utolsó lobbanásai vetettek fényt. A távolból fölhangzott egy-egy legelő ló vidám nyerítése, míg az ólakban jól lakott marhák fészkelődései csináltak egy kis zajt. Az utak is egyre néptelenebbekké váltak s Palinak csak elvétve kellett egy-egy jó estét mondania.
Palinak jól esett, hogy nem kellett sok emberrel találkoznia. Ha az
ember bánatot hord szivében, még egy köszönő szó is nehezére esik. Ő pedig nagyon hamar visszaesett fölvilanyozott hangulatából tompa merengésébe.
—	Csak menj haza, Pista. Én is mindjárt megyek.
A folyót sem szeretjük, ha rendes útjáról letér.
—	Nem akarok kicsapongni, csak egy szó szorítja a szivemet, armit el kell mondanom, mert máskülömben nem tudnék nyugodalmat lelni az éjszaka. A busuló madár is könnyebben érzi magát, ha párjának elkesergi fájdalmát,
—	Száz sző követ egy szót s aztán nem is tudom, beszélhet-e Erzsike leányasszonynyal ? Világosságot sem látok az ablakban.
Menj, ha mondom, mert ha nem álsz odább, másképen kurgatlak el.
Fenyegető mozdulatott tett s Pista gyerek egyszerre messzebb ugrott néhány lépéssel.
Agrárreform ügyi miniszter: Radič 'avle.
Posta- és távirdaügyi miniszter : Superina Beniamin.
Kereskedelmi- és iparügyi miniszter: Dr. Krajacs Iván.
Erdő- és bányaügyi miniszter : dr. Nikics Nikola.
Az együttesen távozó uj miniszterek a palota lépcsőjénél lefényképeztették magukat, majd pedig a miniszterelnökségre mentek. Itt Qyurisics Markó igazságügyminiszter elnöklete alatt rövid konferenciát tartottak.
Délelőtt 11 órakor felkeresték illájában Pasics Nikola miniszterelnököt, akit üdvözöltek a megegyezés kormányának megalakulása alkalmából.
— Obrtna razstava v Ljutomeru. Priprave za to razstavo, ki se vrši od 9 do 16. avgusta 1925, so v polnem teku. Prijavilo se je toliko obrtnikov, da bodo vsi prostori meščanske šole zasedeni. Polovična vožnja je zasigu-rana. Dne 15. in 16. avgusta je tudi petdesetletnica kolo jahača in vozača z dirko. Na večer 16. avgusta vozi poseben vlak do Pragerskega. Kdor si hoče ogledati Ljutomer in njegove slavne gorice, ki ima sedaj ugodne železniške zveze na vse strani, posetiti obrtno razstavo in stem podpreti obrtništvo Prékmurja, kdor hoče končno prisostvovati tudi znanim konjskim dirkam, naj ne zamudi te ugodne prilike.
irefc.
Postenoszt Szamosztojne demo-Iracske sztranke. Na Horvatskom od iarlovca do Fiume sze razpresztéra iecs deszétjezero plügov veliki logov, Iteri szo lászt herceg Thurn-Taksiaa. >o mirovnoj pogodbi je té velki log lőszto lászt drzáve. Herceg Thurn-aksis je probao v-száko formo od ase dr'záve tö velko vrédnoszt. stera ecs milijárdov dinárov vözneszé, szi azáj v szvoje roké dobiti, ali né sze yemi je ni eden trükk poszrecso. Kak lo pa lanszko leto na vládo prisli tamosztojni demokrati — „Narodni ok" — je té herceg znőva zacsno sze nyerni je poszrecsilo, da minis-ir Lukinič, szamos^tojni demokrát, podpiszo ukáz, ka sze morejo té tiki logövje nazáj dati hercegi. Zatő i plácsa herceg drzávi 25 milijonov Iskodnine. Prőti toj za célo dr'závo odlivi naredbi szo sze zglászili hr-tski Radicsovi poszlanci i szo zah-'ali, da sze tá od Lukinič ministra idpiszana narédba razveljávi prőti inisztri pa sze naj preiszkáva zacs-Nadale szo pravli. ka je szamosz-na demokracska sztranka pri toj ifi doszta zaszlü'zila. Radicsovi iszlanci szo prőti minisztri Lukiniči pravili to'zbo stero szo vlo'zili dr-ivnomi zbori. V preminőcsem tjédni je vršila v szkupscsini razpráva, sterom szo ga nyegove sztranke Sgi minisztri bránili ali né je po-igalo nika. Vecsina szkupscsine je redala, ka sze náj szesztávi od-(steri de célo tő nepošteno delo eiszkao i nadale na^právi predloge posztöpanye prőti dr. Lukiniči. k je dobro, ár né szamo navádni Íjé morejo priti pred birovijo, csi ) kaj nepostenoga napravili, nego iisztri tüdi, pa csi gli szo szamosz-ni demokrati. Pravica náj bode :epovszédik, tak pri nájvéksoj gosz-di, kak pri náj ménsem szirmáki i böde réd v dr'závil Za szamosz-io demokracsko sztranko je gla-ványe szkupcsine szramöta. Szkup-ma je toj sztranki dála pecsát itpcije i tüdi sztém szmrtni vdárec. :se vecsina radikálov je prőti sza-sztojni%,demokrátom glaszovalo i ím szo pokázali, ka nyim je 'zé
Iloszta z-szramotne politike stero io SDS. — Vi pa nasi domácsi átelje steri szte sze dáli zapelati iganizácijov té sztranke, sztoga vidite kaksi postenyácke szo tő I ALLO1	GOSPE!
szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota.
Razglas. Za Senjski rudnik v
iji se išče večje število.....rravadnih
ivcev. Kdor želi iti v navedeni nik na delo, naj se zglasi od a, 28. t. m. dalje pri podpisanem u. Državna borza dela v M. So-23. julija 1925.
—	Uj gerent. A kormányon volt demokrata párt halálvonaglásának utotsó rúgásaként MatjaSovcén Keréc Ivan eddigi gerent helyett Zelko Ivan neveztetett ki gerentté.
—• Murska Sobota. Itt valami kleri-kálista izü „Gazdák hitelszövetkezete-alakúit meg, mely igazgatóságnak az élén Banko Viktor noršinci gazda áll. Természetes politikai színezetét az igazgatóságnak talán egy egyéne sem ismeri fel, erre majd csak a hitelek nyújtásánál jönnek rá — esetleg.
—	Lukinics visszatért Beogradba Lu-kinics Edo volt igazságügyminister hétfőn visszaérkezett Beográdba, hogy rendelkezésére álljon annak a parlamenti vizsglóbizottságnak, amely a Thurh-Taxis ügyben folytatja a vizsgálatot. s
—	Cséplés általános folyamatban van. A gabona aránylag a tavalyihoz jó termést ad, miután huszonkét kévés keresztekként 40—60 kg-ot ad.-Természetes le kell, hogy számítsuk azt, hogy a gabona még nem teljes száraz, tehát ezen súlyából öt percentet le kell számítanunk még. Függ azonban attól is, hogy mennyire tisztitják meg és osztályozzák a gabonát a különböző gépek, mert a hatvan kereszt kgos termés tényleg túlzott, ami 12 mmázsás holdankénti termésnek felelne meg, amit pedig nálunk nem lehet elérni.
BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek ! A. Király M. Sobota.
—	Hivatalos lap juli 14-én kelt 66. száma hozza a földmives hitelekről és földmives hitelszövetkezetek létesítéséről szóló 214. számú törvényt. Eszerint minden községben, hol husz tag jelentkezik, meglehet szervezni a hitelszövetkezetet. Üzletrész egyenként 100 dinárnál kisebb nem lehet. Községi szövetkezet tagja a vármegyeinek s ezen át a beogradi központnak. Ily szövetkezetek létesítése mai pénzszük világban nagyon fontos, miután az állami jellegű hitelszövetkezet olcsó, a Národna banka által számított kamatú kölcsönöket nyújt ugy rövid mint hosszú lejáratút, kötelezvényre és jelzálogra is. Bőveben majd a végrehajtási utasítás megjelenéskor írjuk 1?.
—	Egy szobalány törvényes házaas-sagot kötött egy asszonnyal. Párját ritkító válópör folyik most a budapesti törvénszéken. Egy asszony válópert indított a férje ellen azon a címen, hogy a férje — aszszony. A pör aktáiból kiderül, hogy egy budapesti, szobalány három évvel ezelőt férjhez ment a harmadik évben gyermeke is született és csak nemrég tudta meg, hojíy a férje — nem férfi. Az asszony előadja valókeresetében, hogy boldogan élt az urával egészen addig, mig annak különös viselkedésére gyanút nem fogott. Feltűnt neki, hogy férje állig bagom-bolkozva mosdik és olyan ruhadarabjai
vannak amilyeneket férfi nem visel. Végül is rájött, hogy nőhöz ment feleségül és ekkor otthagyta hitvestársát, aki azonban folyton kérlelte, hogv térjen vissza hozzá, mert nagyon szereti. Az asszony azonban tudni sem akart róla és eljegyezte magát egy iparossal Minthogy egybekelését akadályozza a törvényesen megkötött házassága, kéri a házastársi viszony felbontását. A gyerek születését az asszony azzal magyarázza, hogy női férje narkonizálta (elaltatta álomszerrel) és igy hozta abba a helyzetbe, hogy anyává lehessen.
— Hodos. Hodos és Domainsovci környékén már hosszahb idő óta csavarog Sebők Kálmán Domainsovci születésü fiatal ember. Nyári időben nagyon sokszor kint dolgozó polgároknak elvitte ozsonájunat és letett ruhájukat, később már bement a házakhoz és több holmit ellopot. Időnként át látogatott magyarországi határszéli községekbe is, ott is többszörönkint lopott, különösen ruha és élelem nemüeket' Végre ugy a polgárság, mint hatóság megsokalta és a hodosi csendőrség több polgári emberrel valamint a Krizsovcei csendörséggel eggyiitt kivonult a keresésére. Az összes erdőket átjárva nem találtatott meg, valószínű más vidéken volt, de végre folyó hó 18-án két Domainsovci fiatal ember Kocán Lajos és Kocán Elek felismerték a midőn az erdőben krumplit sütött, letartoztatták s átadták a Krizevceí csendörségnek. Igy most reméljük, hogy egy ideig nem lesz kedve a csavargásra, a hatóságnak lesz gondja reá, hogy elvegye megérdemelt büntetését, a miután tisztességes munkához fog ő is.
nogomet.
I- s. S. K. Maribor (naraščaj — S. K- Mura (naraščaj) 6:1
Pred hazeno tekmo se je vršila nogometna tekma pri kateri je zmagovalo fizično močnejše moštvo I S S K. MARIBOR.	' ' '
Sodil je g. Kerestury.
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
NOVISAD: julius. 26.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 430—440
» » » »
'Žito—Rozs Ovesz—Zab Kukorica Prosző—Köles Hajdina Szenő—Széna Graj—Bab csres. »
—350 —400 190—230
-325 » 270-300 -75 -350
> »
» »
zmésan—vegyes bab	—300
Krumpli	> _ _
Len. sz.—Lenmag*	— _
Det. sz.—Lóherm. » __
^sport.
HAZENA,
S. K. Mura I. S. S. K. Maribor 9:3
V nedeljo so gostovale pri nas hazenašice I. S. S. K. MARIBOR in so bile porašene. Mariborčanke so kazale zelo živahno, igro pred vratami pa so bile nesigurne. Naše hazenašice so mnogo popuščale in igrale nekaj nemarno, kar pa lahko pripišemu temu, da so že v naprej bile sigurne o zmagi. Priznavati pa moremo našim hazenaši-cam res korektno in fino igro, ter taktično-tehnično prenašenje nad Mariborčankami. Pri MURI je bila izvrstna branilka Didis Györy. Pri Mariborčankah sta bili dobri vratarica in desno krilo.
Sodil je g. Peterka.
BENKO: julius. 26.
1 kg.
t 5-
2 ■v
Bikov. Bika Telíce ° Üsző Krave l g Tehén Teoci Borju , Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
III.
7-
• Péneai
I Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . I lira . . .
Zürichben 100 Din
II- I- príma
8-- 8-5 9 — 6-- 6-5 7--4"- 5* Va 9-- 9 -V« —''— 16-, 28 — 35 — 30--• -• 25-— 1.—
Pénz.
= D.	5625
= »	0.079
- »	803
= »	1-692
= »	2-08
=r 9.05 sfrk
III
Gostilničarji pozor!
Vino letnik 1922 prodá Dr. PLOJ MURŠČAK. Več se izve pri FRANC DOMANJKO v Bučečovci.
S c
■i cn x-
cn o cr o
jr 3 o. rv NIQ3
o
c s "s. o
g-DSo* — sto-N
(k d)
CL o< 3 __
W *>
cn 3 rc> o
n <=
cr cn
n
S-S 3 O o »
§ f Sl š
H
O
r>< 3 O
O
cr
a
fD <
(D
fD
B.
m VO OO p t*' •
ta "o vi 92 Si o
c ~ a
<">< ™ O o
3 <-K w O O 3 x-
"S.
cn" W
tO M
N
r-1 fjj i* Oi £» 00 o N
ÖBlDCJr? 2.2 o o 5T2.
o 2. = <"* S" S 2-H °
m 3.2.TJ
in <
. CD T3
Z 0> o< n>
(A
c -a a-
w S' ° cn	<
3 § n. S>	n>
nT m	a
»	»
-00)0-3	3
O	O
d n,N
"5"
< —
vO
O to
r w
• -
f5 i-'o -i	S
K N o	3
• N q V,	° 0J O) s
3- °	3
O 3 N	jo
(D	CD
03	g
C 2.
re' o a a o ►i o
C &)
0) (C
ro n.
o to
« N 3
I S
TJ —■ -l
O) tsi 3 W 3 p. •-1 < C 5-tp o
< TS O
o 2 ^ rx cn< d. O
3 O g
S < g
«) g CQ —
UM O «—
"OO -i -f (D <
n< o S." -t (U 3
X* -s O
rx
(d
CL
CL
c - S.
w (D O
5'> S £
o I'. O ?

o rx O
3
fD tO
srs 5 o o 5 SS.® g. < st s
° o w ^ F'
*	O .r)
^ w , a. < to 3 < cr ■
cn P -O o 3 3
cn< 3. w x-3 O
O) o
"S. o §g
W B)
rsj
O. 3 (T)" tO U
O CT rx 3
n>
a z
rn <
z
33
m o*
o* o a
(D
3
(D
50
m o
n m
H Z
o *o 2. a
- O
O o
(O
M.
3
H.
o< u
cr« a> s*
o^Ec
S=vO CQ
- Kcn*
VD p.
~ 3
<*fl>
< -
a
(D &
n
o<
CO r^g.g
o
»■o
N D3 O >9-
3 3 SJ:2
< >
S
n O
Ca
352.
n
N
S
to o o*
o &>
Z-háia vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvun SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Cena anonc za □ cm : med textom i izjave i P°szlano 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
,elyek nem adatnak vissza, ide kiadóhivatal
Rókopiszi, kísze ne szhránijo i ne vrnéjo sze | Kéziratok, a m-^üldendök:
Reditelsztvo i oíSi Mörszka Krajina | M. Kra^na szerkesztöség M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBO 1 A. Postni csekovni racsun broj 12980. |	Postatakarék számla szama 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.} ként- szövegközt és nyilttér V50, rende' 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illetéM Többszörinél engedmény.
J^OHN jgAMUEh Murska Sobota.
szállít . eredeti gyári
áron
meszet, cementet és deszkát. THOMASSALAK.
valódi
eternit p a lát,
Trifaili darabos szén. SUPERFOSFÁT-
wALU> ssK' JE toI
■"MÁJER STEVANij
v Murski Soboti	™
™ na Radgonszkoj ceszti? j™
Ban EBsnai nama u HM
■ tő je násztarésa firma szabolijej^ S i trgovina z gotovimi oblekami. J Csi scsés dobro obleko po fal
VÉRSZTVENO.
I. Opšti veliki vašar i izložba u Subotici
od 22.—31. augusta 1925.

III
ceni dobiti, ali dober, garanté-rani i po ceni stof i caigkiipiti, obiscsi tő Prekmurja naszta-i nászolidnéso trgovino i szabolijo, pa sze zagvüsas.
11kave
razšilju postom u kuču najkulantnije HARAM1JA 1 MIKUL1Č1Č Import kave SUŠ AK tražite cijenike.
Na Subotičkom Velikom Vašaru i Izložbi če učestovati osim Vojvodjan-ske poljoprivrede, zanatstva i industrije, iz cele naše zemlje. Učestevače i inozemstvo na produktima. koje mi ne izradjujemo, ili ih ne izradjujemo u dovoljnoj količini. U poljoprivrednom če naročito biti lepo zastupljeno tu-zemstvo, a i inozemstvo sa prvoglas-nom stokom za priplod, kao i svim najnovijim i najmodernijim traktorima, plugovima za oranje. Za vreme izlozbe če biti priredjene utakmice u oranju, konjske trke, razni kongresi itd.
Za ovaj vašar, i izložbu je veliko interesovanje, kako u tuzemstvu, tako isto i u inozemstvu, i to ne samo medju izlagačima, nego i medju po-trosacimn-posestiocima.
TRAŽITE PROSPEKT !
Za industrijsku izložbu primaju se prijave do 15., a za poljoprivrednu do 31. julia.
Legitimacije za ovaj vasar-izložbu se dobiti kod sviju Trgovtičko-indus-trijskih komora u zemlji, kao i kod Trgovačkih Udruženja i Banaka. U inozemstvu pak kod Svih Predstavništva i Konsulata Kralj. SHS., Trgovačkih komora, agencija i banaka.
Legitimacije za posetioce i i tu-zemstvastaju din. 30" ^ a za poseti-oce iz inozemstva din. 80' —
Na železnicama kako za posetioce, tako i za izloženu robu popu-t od 50 do sto.
Vašar-izložba če se održati na P a ličkom putu, na prostoru od 36.000 m2.
Svaki poljoprivrednik, industrijalac zanatlija i trgovec, treba da iskoristi ovu priliku i da učestvnje na o v o m vašaru, jer če ovo biti prvi vaiar izložba ove vrste u našoj zemlji. Stanovi osigurani.
Nedaleko od samog mesta izložbe, nalazi se čuvena klimattčna banja Palič.
Prijave se šalju : UPRAVI I. OPŠTEG VELIKOG VAŠARA I IZLOZBE U SUBOTICI.
Telegram-adresa: IZLOZBA.
Telefon: 302.
Za inasa
sze gori vzeme eden pojeb, szamo goricsánec pri FRANC NORCSICS csevlari Murska Sobota, (pőleg Fliszarove ostarije)
mm lan
■ te
I rés
L
HIHimill wM
Eallo
Ilallo
Fizess elő a
MÖRSZKA KRAJlNÁ-ra
Vsáki práznik, nedelo, četvrtek soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön délután kerti koncert. Játszik BARANJA.
Gostilna — Türk — vendéglős MURSKA SOBOTA
Ili^HIGHfflüSi simrdésssi
goszpé i goszpödje!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái ceni viditi scséte, te poglednite te nanovése Becs-ke i Pariz-ke szprótolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po nani'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z-druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100 — dinarov napré
A* re f-a
. Király
trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za)
NA PRODA1
imam večjo množino sladkeg okusnega jabolčnega mošta, i razpolago je tudi več polovnjakc prvovrstnega ljutomerčana (le nik 1924) LEKARNAR D: SCHWARZ v Ljutomei
II
1 znanje siveip
Ki znájo šivati, vendar pa k krojenyé ne razmijo, sze vq mojoj delavnici med ednin ineszecom navcsijo léko vsz< kroje (szabást) oblék in kaput RQSENBERG D'ZUND'Zl modni salon Murska Sobota.
;—	■..................................i.................................■■■■■■iwá^/ni ...........^ .

(Ö u cd
<0
r?. o
N
m >
o
o
pm ri
Sw^ő &
N
CD
a
5 p«
< <1
3
O C
s
L
rv I • in Vaep hi'7e 7 SALONITOM" ki je nájbögsi materiái vezdásnyega;jvrémena pri , P0kn™ tu:''Lhkf tíoái je obramba je najhüsim nezgodam, ognyavaren je, szploh nenuca SikaS pípra^	pokrivalo1 za sztrehe. Záto sze za té poknv najveksa
garandja dáP V szkladiscsi je, gde sze tüdi vsza potrebne tnfortnácije dajo:
Z* t <»	fZ Ar*	trgovina z mešanim blágom
Ceh in Gaspar in sztavbenim materijalom
- —— MURSKA SOBOTA =~
■ ükhum
mmm.