MORSZKA K Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Lét. IV. Evf. Márki se vei, Ig25. augusztus 2. Sroj 30. Szám. ja, goszpodje kí sztern ravnate, zádnyi csasz je tü, da sze obcsinszke volítvi rázpisejo, na steri szi odeberémo za riase vesznice tákse voditele, kaksi szo za nas isztinsz-ki naprédek, ki z iüdsztvom ravnati tak znájo. kak tó tisztim lüdem trbej steri je za tő odebé-rajo i kak tö obcsinszko vértü-vanye 'zelé. Dobro je znáno vszákomi, ka povszéd okőli, v céloj dr'závi szo obcsinszke volítvi 'ze ob-dr'záne bilé, szamo rávnocs v nasem pozáblenom i odvr'zenom Prekmurji né, stero je pritom rávnotak, kak pri vszákom drűgom dugoványi, gde bi za nyé naprédek pomócs trbelo, pozábleno. Zakaj jeszte *ó obszédno sztánye escse i rávno szamo v Prekmurji, tó bi znali nájbole tiszti povedati, kí szo toini krivci. Vendar pa telko razrnénya vszeedno májo escse, ka szarni szebi nebódo s!i na glávó ogen nalagat, ergo szo rájsi tiho, kak pa bi na szvojo lasztno škodo isztino vö-povedali. Nemo gúcsali obširno zd^j odtoga sto je tomi krivec, znati tak vszáki cslovek more, ka je tó korupcijanszke demokratije delo biló, ki szo vsze lüdí nájprvlé za szvojo sztran preparirati šteli i to pótom szvoji vszegamogócsi ge-rentov. Isztina ka ki sze nyim je né pödao je degraíiran büo, je prisao na nyega rneszto. nyim veren szluga, ki je rávno z tak-sov mocsnov rokov steo ravnati, kak je tö vido od nyega prisztoj-ne sztranke. Tó je bilo vsze, vendar pa zadošzta krivicsno, ki je bilö direktno naszprőtno pra vici i usztavi nase dr'záve. Míszlimo pa, ka szmo mi szlobodni pörgarje edne za szlo-bodno sze imcnüvane dr'záve. Mi csi prvle né, taki po ratifikaciji trianonszke pogodbe bi mogli v'zivati vsza tiszte pravice, kak ednáki podaniki države vsze drüge národnoszti. Kak szmo pa té prišli mi dotoga, ka rávno za nase péneze moremo bidti mi szarni szomárje politicsnim expo-nentom edne ali drüge gruppé, ali sztranke ? Gde i v sterom zákoni je tö popíszano, ka mi escse i dnesz gerente ali obcsinszke komiszáre moremo trpeti nad szebov, kak polnomöcsne diktátoré, ki récs, podpisz i pe-csat léko obesziti dá nedu'zne, ravnajo léko z céle obcsine vréd-nosztjov neomejeno brez odgo-vornoszti i brez znánya zainteres-sirani obcsánov. Ali szi prtsztojna obiászt more preracsúnati kelko škode trpi pritom národ i kelko skodüjejo té gerenti z táksim delom oglédi dr'záve. Ka je z-té razlogov zádnyi csasz da sze obcsinszke volítvi tüdi i v Prékmurji kémprvie razpišejo, tó nazádnye ednók obiászt 'ze dönok previditi more. Vendar je pa delo celó szvetlo 'ze z- szamoga toga, ka nemre sztáti na vodilnem meszti obcsine ge-rent ali komissár té, gda je z-cívilnoga komiszariáta 'ze díigo-dúgo v rémen okr. glavar-sztvo, toda srezko poglavárstvo pősztalo, z sterim je obednim dokumentirano tő, ka je tűdi i v Prekmurji hényalo obszédno sztánye. Ka pa na trucc tomi je escse i dnesz tak, to je pa na-dale absurdum, juristicsna ne-mogbcsnoszt, za stero nájbole národ more gorplácsati. Záto je právo pöt poiszkati tem vláda-jócsim denésnyim, kak najpotrb-nésa du'znoszt. Szplosno veszeljé zavolo szporazuma RR. Od sterigamao sze je med szrbi i horváti, tó je med nyi zasztópniki, szporázuin szkleno, je szplosno veszeljé né szamo med jugoszlovenci i né szamo Prekmurci pripisujejo k tomi lepšo prísesztnoszt, nego zvün toga tüdi i zvünszki dr'záv novine sze szpomínajo od szporázuma kak od velke znamenitoszti, ki záto oméni, ka je té sztopáj hor-vátov i szrbov ednoga realnoga dela sztopáj, kínárodi mér i na-predüvanye obecsáva, dr'závo szamo pa na znötraj i zvűnaj okrepcsáva. Tak pišejo zvünesnyi dr'záv kompetentne novine. Ka pa te naj mi právimo? Ka v di'závi szamoj z-vszé krájov pozdrávna písztna i telegrami idejo, gde na Pašiča gde pa na Radiča, tö je vsze né telko kak pa nász Prek-murcov tiha zadovolnoszt, stera je obísla vszákoga Prekmuica pri fakti szporázuma, ki szmo pre-zavűpani v nove vláde szporázuma, napredűvanya i pravicsnom deli, né pa kak doszémao v pre-tiranoszti korupcije skramplaj, stere tak veren voditel je nyé predsztávnik Pribičevič i nyega zaszledüvajocsi szo bi ti. Záto mí Prekmurci z zadovolscsinov po-zdrávlamo té szporázum, ár szi mérnoga dela szád zdaj miszlimo fzeti, né kak dotemao v zarnetá-vanyi i ocsitanyi madjaronsztva té, gda szo vsze tomi oni szarni ravntelje bili vzrok, kí szo nam tő tak verno ocsitávali. Chamberlain uf írásbeli üzenetváltást vár a garancia-kérdésben. Baldwin miniszterelnök egy politikai gyűlésen beszédet tartott és egyebek között a következőket mondotta: — Németországnak csak ahhoz lesz joga, hogy meghallgatást biztosítson magának s a nagyhatalmak elé lépve csak akkor kérheti hogy a leszerelés kérdése vizsgálat tárgyává tétessék, ha Anglia és Franciaország kívánságához képest maga is tagja lesz a Nemzetek Szövetségének. A gyűlésen Chamberlain is felszólalt és kijelentette beszédében, hogy a német jegyzék jellege bizonyos fokig csalódással tölttötte el. Ugy látszik hogy ismét írásbeli közlésre lesz sziik- sék holott ö azt várta, hogy az érdekelt miniszterek fognak összeülni. A válaszjegyzék mindenesetre azt az óhajtást mutatja, hogy a Németország részéről kezdeményezett biztonsági szerződés gondolatait előbbre vigye. Megállapította a miniszter, hogy a Ruhr-vidék kiürítése e pillanatban folyamatban van s hozzáfűzte, hogy ha Németország gyorsan és őszintén eleget tesz a leszerelésre vonatkozó követeleseknek, akkor a szövetségesek kiürítik Köln városát is, ami a megszállott terület első zónájának teljes felszabadítását jelenti. Megérkeztek a legújabb ŐSZI DIVATLAPOK. Kaphatók HOHff papirkereskedésében. Je vsze mogőcse?! Ljubljanskomi dnévnomi liszti — »Jutro« — sze nikak nevídi tjédnik »Mörszka Krajina«, ár jo navekoma na gőbci má. Právi ka je v pokvarjenoj szlovenscsini napiszana, ka je madjar-szka itd. itd., vendar pa té veliki liszt tő szvojo trditev dönok zanicsi i potrdi, ka je »Mörszka Krajina« dönok dober liszt, ár csi bi nebi büo táksi, te bi ga »prestimani« »Jutro« nebi vszigdár opiszávao. Na ja, csi sze tem goszpődam mogőcse „M. Krajina" záto nevídi, ár szo Prekmurci pőtom nyé zvedli tő ka Jutro vszigdár kmeta na-páda i tüdi tő ka je z-olovne afféré eden milijon dinárov „podpore" dőbo »Jutro«, zatő szi pa „M. Kr." nemre, krivico szí poiscsite okőli »Jutra.« Zádnyics je »Jutro« píszalo, med drügim ete recsi: „ . . . madjarszki li^zt Szabadság je zászpao, néga ga vecs. Edíni liszt v Sloveniji je escse i »Mörszka Krajina« ki v madjarszkom jeziki izhaja i csirávno da prinaša nes-terne artikuluse v niksoj pokvarjenoj szlovenscsini, bi vendar namesztno bilö, . csi bi sze tomi liszti ednők konec na- ^ rédilo." Oho! pojbje „nem oda Buda"I Miszlimo ka bi dobro bilő csi bi vász escse i vecs kontroliralo i vsze napáké vase i krivice pred národ dalő, koncsi bi sze né kaj táksega zgodilo, kak z olővom itd. Ja tő pa známo csi bi escse eden csasz na vládi osztali vi z vasov korupcijov, bi tő vsze mogőcse bilő, szamo ka sze vam je né poszre-csilo, prvle szo vam trpetin v. . . . . vlejali. Tő pa ka bi prepovedali M. Kr. szmo !ze tüdi zvedli, ka vam je nase poglavársztvo preči dobro znalo k-to-mi kontrati, vasa piszáva je zatő szamo predglász büo, da sze naj nezvé csitaka je tiidi i obiászt tak podána vam. Ka te pa zdaj pravli gda szo vam cügli z-rök szpadnoli ? Glejte, glejte, záto je nájlepsa pőt ta ednáka i pravicsna. * * * Vszi vucsitelje kf 'ze 30 ali 35 szlü'zbeni lét májo sze po Pribičevičo-vom patenti vpokojiti morejo. Negle-dőcs natő csi bi escse radi szlű'zili ali szo szposzobni za vucsitele, morejo idti v pokoj, morejo dobiti pokojnino z-nase dácse i z-nase dácse morejo pri^ti mladini vucsitelje, ki bődo podáni verniki te »lübléne« — demokrátije. Oh ! da sze nam részan demokraticsno godi . . . Kama te ide tá od Slovenszke dávcsne uprave lajnszko leto za sztő-deszét milijonov Dinárov vecs pobráne direktne porcije, csi zdaj potrdjene dra-ginszke dokláde za dühovcsino szo tak razdeljene, ka szlovenszei dühovnícke szamo mészecsno dvésztő dinárov dra-ginszki dokládov dobijo, dokecs dal-malmatiszki montenegrinszki, ju'zno szrbijanszki itd. d n é v n o pétdvajszeti dinárov dobijo. Nikak pa nevémo, zakaj szo pritom zákoni evang, dühovnícke né omenjeni. Mogőcse sze nevé ka táksi tüdi jesztejo?" Az őszintesség. Mily furcsán veszi ki magát az, hogy a borzalmas emlékű, mindent pusztító világháború, melyhez pedig épugy kellett bel-, kül-, pénz- és hadügyi politika, mint a mai békekovácsolás mellet, csak négy év és három hónapig tartott, pedig hát akkor az egyes ellenséges államok vezérei nem mondhatták el ugy szemtől szembe véleményüket a zöld asztalnál mint most s lám mégis a béke megteremtése, mely milliárdokba kerül, már hetedik éve húzódik. Hetedik éve foltozzák azt a bakancsot, melyet négy év alatt rongyolták el, s még ma sem hozták abba az állapotba, hogy a beléje illő láb kényelmesen elhelyeződjék, csak javittatója pénzéből akarnak élősködni. Béke kovácsolásnak nevezik azt, amit ma a győzők különböző szövetsége és bizottságainak tanácsa a vesztes államokra diktál. Igen ám, de béke még sincsen megteremtve s nem is törekednek arra, hanem azért huzzák-halasszák annyira, hogy a vesztes államok költségén fentartott különféle bizottságok havonként adott egy-egy kedvezménnyel s a folytonos jegyzékváltással pillanatnyira is vissza tudják tartani az egyes az ily békébe soha bele nyugodni nem tudó államokat attól) hogy az uj háború már is kitörjön. Ez a fék, mely fékezi a politika szekerét, de egyszer mégis el fog szakadni, egyelőre azonban ez is megteszi. Abban a tekintetben, hogy a béke mai összetételében komoly alappal birjon, — pessimistáknak kell lennünk. A népek szövetsége, nagyantant, hágai békebiróság stb. intézmény mind csak szépen hangzó valami, de hogy a béke gondolatával mélyebben foglalkoznának s humános, emberies és sociális békét megteremteni tényleg akarnák is — azt nem hisszük el. Mig marokkó népét ágyukkal és tűzzel akarják igára hényszeriteni, mig kinaiak civili-zálódását és szabadságát erőszakkal gátolják s végre kik erre képesek: azok emberies békét ne hirdessenek, mer arra a jó-szándék hiányzik belőlük. Kikben a kétszinüség ily változatai so- rakoznak fel, azokban az őszin-tességnek megközelítő jelei sincsenek meg. Ellenkezőleg, a le-alázás, zsarnoki uralkodás vágy és rabszolgák feletti örömvágy a cél, me'y az emberiség zömének kizsarolásában merül ki. — Ez azonban előbb-utób megboszulja önönmagát. _ Balkani államok együttműködése. Pangalos miniszterelnök akciót kezdeményezett a balkáni államoknak szövetségben való edgyüttmüködésé-nek megteremtésére. A katonai együttműködés biztosítására irányuló törekvés hir szerint sikerrel járt és a görög kormány megbizta bukaresti katonai attaséját, hogy a legközelebbi bukareszti kisan - tant-konferencián már mint katonai megfigyelő vegyen részt. Bizonyosra veszik athéni politikai körökben, hogy bár Görögország még nem tagja a kisantantnak, ezzel mégis együtt fog működni minden, a békeszerződések biztosítására és a bolsevizmus letörésére irányuló akcióban. Pasics allápota tartósan javul. A miniszterelnökség sajtóirodájának közlese szerint Pasics miniszterelnök állapotáról kedden este hét órakor Karlsbadból a következő hivatalos távirati értesítés érkezett. A már néhány nap óta itt tartózkodó Pasics Nikola miniszterelnök állapotában jelentékeny javulás állt be, igy, hogy teljes felgyógyulására lehet számítani. A hozzá beosztott orvosok véleménye szerint tiz napos betegségének és fizikai gyengeségének utolsó nyomai is el fognak múlni. A miniszterelnök élénk figyelemmel kiséri az ország eseményeinek fejlődését, valamint nagy érdeklődést taausit a nemzetközi aktuális politikai kérdések iránt is. Húszezer dollárt sikkasztott varsói magyar követség titkára. A magyar külügyi szolgálatnak nagy botránya van. Nagypalugyai és turócdivéki Platthy Tibor követségi titkár — dr. Platthy György nemzetgyűlési képviselőnek, a budapesti főpol-gármester-jelöltnek a fia — húszezer dollárt sikkasztott a varsói magyar követség pénztárából. A külügyminisztérium néhány héttől ezelőtt berendelte Platthyt a minisztériumba állandó szolgálattételre. A követségi titkár — akkor még nem tudták, hogy miért — mindent elkövetett arra, hogy Varsóban maradhasson. Még József főherceg protekcióját is igénybe vette, ugy hogy egy hónapi haladékot kapott. Amikor ez letelt, rövid szabadságot kért Belitska Sándor varsói követői és szabadságáról nem tért többé vissza. Vele együtt eltűnt a követség Wertheimszekrényének a kulcsa is. A kassza feltörése után kiderült, hogy Platthy magával vitte a kassza egész tartalmát, körülbelül ezer dollárt, azonkívül négyesztendei követségi működése alatt összesen mintegy húszezer dollárt sikkasztott el. A sikkasztó követségi titkár — minden jel szerint — Szovjetoroszország felé vette az útját, POLITIKA. Országszerte nagy feltűnést keltett, hogy Radič István börtönből való kiszabadulása után a királyhoz ment kihallgatásra s ott három óra hosszat időzött. Nemkülö»ben Beográdban tett látogatása és beszéde a sajtó. reprezentánsai előtt, Zagrebbi ' párt-vezetőség gyűlésén tartott beszéde, melyen a királyról magasz-talóan nyilatkozott, politikai körökben áttalános megelégedéssel találkozott. — Radič és Zajednica közt nem jöhetett sor a megállapodásra. Zajednica egyik képviselője azonban ministeri tárcát vállalt.— Érdekes, hogy az eddig a radiCpárttal szoros összeköttetésben lévő horvát zajednica párt, melynek tagja dr Trumbič, Radič és fogoly társainak védője volt, ellene van a mege-gyezesnek, sőt Trumbič és Radič Pavle közt a parlament ülésén erős szóváltás is volt. — Radič Istvánnak nincsen mandátuma, ezt ugy akarjkk megoldani hogy varazsdi kerület mindenegyes képviselője helyetteseikkel lemondana s uj választást rendelnék el, minekutánna Radič miniszteri tárcát vállalhatna. — A skupščina bizalmat szavazott a kormánynak deklarációja alkalmából.— Davidovič féle demokrata és a muzulmán párt »Jugoszláviai Demokrata Párt« néven egyesülni fog s a kormányt támogatni fogják. Pribičevič »demokrátiátának« igy csillaga teljesen letűnik, meteorrá lesz. — Független kisgazda párt beleolvadt a radtépárt-ba, egyetlen képviselője Pucelj pedig radtéék parlamenti klubjába lépett be. Ezt fogja követni a szerb földmivespárt is, kik igy az egységes paraszt frontot akarják meg alakítani. — Pribičevič, hogy ellensúlyozza Lukinič-uk Thurn-Taxis afférját, hasonló affért akart egyik lapjában maszlagolni az uj radič-agrár ministerről, de hazugsága balul ütött ki. — Uj al-államtitkárok kinevezése rövidesen megtörténik, erre vonatkozó döntést azonban a Karlsbad-ban üdülő Pašičt0l kérik ki. — A kormány, az uj sajtótörvény javaslatot alapos rcvizió alá veszi s igy előkészítve terjeszti a parlament elé, alaposan enyhítve. — Japán orosz titkos szerződés köttetett, mely japán kínai érdekeinek védelmére szól. A két állam szerződése nem engedi meg egy harmadik állam beleavatkozását kina ügyeibe. Oroszok viszont felhagynak bolsevista agitációval japán érdekterületén, míg japán kina más területén oroszoknak szabadkezet enged. Egyúttal Japán kötelezi magát Oroszország- barija kereszt. Elbeszélés. Irta: Sz. S. — Adott szó: zálog. Bízok fiatal gazduramban. Követnek megyek előre s megjelentem, hogy mindjárt otthon lesz. Addig is adjon Isten. Csakugyan tovább ment s Pali utána nézett néhány pillanatig. Pista eltűnt a faluba kanyarodó uton. Mikor már elcsöndesedett lépteinek zaja. Pali átugrott a domboldal aljában lévő sövényen s gondolkodva haladt fel a keresztig. A barna kereszt nem látszott azzal sokat törődni, hogy korhadó fáját még jobban megingatja a fejét busán ráhajtó legény. Épen olyan szótlan, némán nézett el a közeledő éjbe mint előbb. Pedig Pali azt szerette volna, ha a rajta levő alak leszáll hozzá, felel panaszaira és kérdezősködéseire s nem tagadja meg tőle a biztató szót. — Édes, jó Krisztusom — kesergett á legény. Hiszen te vagy a mi megváltónk is, és mégis miattad kell legtöbbet szenvednem. Felnézett az égre, aztán a mozdulatlan alakra s várta, hogy legalább a szellő halk suttogásában jöjjön el számára az üzenet. De a lég némán, mozdulatlanul állott s a fűszeres meleg levegő egy pillanatra sem mozdult meg. — Könyörtelen az ég is — suttogá. Dacosan emelte fel fejét s mereven nézett a sötétlő fakeresztre. — Azért mégis az enyém lesz Erzsike — mondá magában. A feleségemnek kell lennie, mert másképen belehalok. A dombocska aljában egy kis házikó szalmazsupos fedelét vllágitá meg az újhold szerény világa. Ugy rémlett, mitha a házikó mellől hangok ütnék meg füleit. Nem csalódott. S aztán nemsokára dal csendült fel ottan. Egy bánatos, szomorú dal, telve panasszal, fájdalommal és keserűséggel. Pali elmélázva hallgatta s önkénytelenül indult a házikó felé. Olyan volt, mint a holdkóros. Vonta, hívta valami; álmodott és mégis ébren volt. Megállott az alacsony kerítés mellett s átszólott az udvarba: — Jó estét Erzsikém. De panaszos az ajkad. — Akkor igaz a nóta, ha a sziv mélyében fakad. — Hát csak olyan bánatos gyöngyök teremnek ottan ? — Nem lehetünk mindig vidámak. — Pedig én mindig csak vidámnak szeretnélek látni. Pali ekkor már átugrott a sövényen s keblére fogta a szemeit lesütő leányt. — Meglát édes apám — suttogta szemérmesen. — Azt akarom én is, hogy igy lásson bennünket, még pedig nem csak ma, de ezután is mindig. Édes, drága, rubintos, gyémántos Erzsikém, akarsz-e a feleségemmé lenni? — Még kérdheti kelmed, hiszen tudja jól, hogy szivem minden dobba- ■ nása csak érette v<:r. — Hadd hallja tehát apád is, mit mondok. Beszédet hallottam itten, gondoltam, hogy itthon van ő is. Nem akartam tehát már tovább hallogatni a dolgot . . . A leány tartózkodva akart visz-szahuződni. — Nágyon fel van izgatva, Pali. Talán megint jó kedvében van ? — Már megint ez a szemrehányás. A mi volt elmúlt. Igaz hogy néha itallal akartam szivem keserűségét elfojtanni, de beláttam, hogy nem mámorban kell keresnj a gyógyulást. Én egészen kiakarok ebből a nenéz helyzetből gyógyulni s az csak ugy lehetséges, ha az enyém leszel. — Ki van itt Erzsi ? — kérdé a házból egy elerőtlenedett hang a száraz köhögés követte a kérdést. Erzsi várni akart a felelettel. — Megmondhatod édesem suttogta izgatottan Pali s megcsókolta a leány égő arcát. szá- nak lőszert nehéz ágyukat szállítani.— Portugál katonai puccs, mely a kormány és a parlament közti veszekedésből eredt, véráldozatt nélkül végetért. [— Politikai körökben hire jár, hogy a RR megegyezésben ber.nfoglaltatik a király koronázása kérdése is. A koronázásnak jövő év augusztusában kellene meg történni a Žič manasztirjában csacsaki kerület, az ünnepség másik része pedig Zágrebban folyna le. B1 s s z i—H i r e h. — Neszrecsa. Copot Juri 32 lét sztar dnevnicsar z Odranci pri Beltinci, r. k. vere je 24-ga juiia pri mlatitnici Benko Franca z Vesčice v Odranci delao, medsterim sze- nyerni je pone-szrecsilo tak, ka nyerni je drumlin právo nogö zgrabo i odtrgno. Pripelali szo ga v spitao v M. Soboto, vendar pa !ze pomöcsi né bilő, je 26. julia vmrő. Krivica nikoga ne te'zí, sakole-ran je né büo. — M. Sobotski r. k. zvonovje bodo 2-ga t. m. poszvetsávani z velkov ceremonijov. — Revizija parni kotlov v Prékmurji tő leto neböde obdr'záne, ár néga za tő kredita dovoljenoga od ministerstva. Za masinszke vérté je pa tö prav prišlo, ár je doszémao 'ze tak zadoszta placsila bilő. — Veliki 'zupán mariborszke oblászti g. dr. Pirkmajer je po szporazumi RR na odpüszt odső z-steroga vecs — vecs kak gvüsno — nepride nazáj Na nyega meszto je zacsaszno g. Stare dvorni szvetnik z Ljubljane imenüvani. — Céna nove pšenice v M. Soboti je po nájnovésem küpivali za 100 kg. 1050 koron za 'žito pa 850 koron, csi je lépa i szüha vendar je pa tomi velko ponüjanye, dinára povzdigávanye i szirővoszt zrnya krivo. — Martjanci. Nase ogengaszilno drűstvo sze je 'ze preči dugó pripráv-lalo k veszelici, ki bőde 2-ga t. m. obdr'zána v krcsmi g. Vezér a, toda na krcsmenom dvoriscsi, csi pa descs bode, té pa v krcsmeni presztoraj Miszlimo ka tej nasi „tüzoltoje" pá nikakso vrgolijo napelajo, da vszáki vecsér noszé vküper dr'zijo, ali zvedeti kaj od ednoga ali od drűgoga, — tő je aemogőcsno. Ali záto nász neposz-trásijo, dr vsze tő mo záto mi vidli i znali té, gda mo 2-ga vszi mí tam. Csi pa mo pri Vezéri dobro pili pa jeli, te de nász pa 'ze vodo te nas „vezér", pa bődeino vsze vidli. — Kmetíszka zadruga 2.-ga aug. ob i 1 vöri má odborniski gyűlés. Sto superfosfát ali dober thomassalak scsé küpiti, nai sze zglászi pri Benki na gyűlési. — V-Rakitsani je vérszivena sőla dovoljena, komissija za prékjemánye grünta i hrambe je julia 25-ga cénila tő vrédnoszt. — Főispán válság. Pirkmajer maribori kerület eddigi demokrata főispánja, a megegyezés hirére, szabadságra távozott, honnan főispáni minőségben többé nem tér vissza. A főispánság vezetésével ideiglenesen Stare udvari tanácsos van kinevezve Ljubljanából. — Esküvő Hahn Paul Murska Sobotai kereskedő és Grosz Manci Fokovcéről augusztus 2-án tartják esküvőjüket a Cakoveci izr. templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Martjanci. önkéntes tűzoltó egyletünk nagy előkészülettel s bő programu nyári táncmulatságát f. hó 2-án artja meg a vezér-féle vendéglő összes helyiségeiben. Belépti dij 5 és 10 Din. kezdete d. u. 2 órakor. — Halálozás. Malacsics 1. Miklós Prekmurska Banka tisztviselőjének M. Sobotában fiatal felesége négy gyermeke hátrahagyásával, hosszabb betegeskedés után a M. Sobotai korházban julius 26-án elhalt. Temetése 28-án nagy részvét melleit ment végbe. — Elveszett vasárnap este Martjanci és Fokovci uton egy kukker (messzelátó), aki tud róla vagy megtalálta az jelentkezzék Prekmurska Tiszkartiában, kellő jutalomban részesül. — Harangszentelás. M. Sobotai r kath. templom ujannan beszerzet négy harangját f. hó 2-án fogják nagy ünnepélyesség keretében felszentelni s rendeltetésének átadni. — Puconci önkéntes tűzoltó egylet rendes nyári mulatságát az eredeti tervtől eltérőleg nem aug. 9-én hanem 23-án fogja megtartani. — Villámcsapások. Mult hónapban a villámcsapások ideje volt. Többek között belecsapott a villám pečarovci harangozó gabona asztagjaiba akkor, mikor az a rossz felhőket harangozás-sal akarta elterelni. Goricán is belevágott asztagokba. Az asztagok leégtek. — Salovci. Džub4n_ József Križevci főtanitó tűzoltóparancsnok kezdeményezése folytán az itteni környékből, Prekmurje legészakibb részéből 11. szervezett önk. tűzoltó egylet fordult kérvé-nyileg a „Jugoslovanska Gasilska Zve-zához Ljubljanaiba kérve a .Gas. Župa Križevska« engedélyezését, megalakulását és az oda való beosztásukat. A Ljubljanai országos tűzoltószövetség a kérelemnek helyt adva és »Šalovci, Hodoši, Domanjšovci, Križevski, Srdiš-če és Ivanovci« önk. tűzoltó egyesülettek beosztásával engedélyezte a Križevska Gas. Župa megalakulását és működését. Az első alakuló közgyűlést az orsz. szövetség megbízásából Džu-bán tanitó hívta össze VII. 26-án d. e. 11 órára. A fentnevezett hat egylet részéről megjelentek az egyletek kiküldöttei kiket a Križevci önk. tűzoltó egylet teljes diszben ünnepélyes fogadtatásban részesítette. Džubán főtanitó tűzoltó főparancsnok szép és magas szárnyalású beszédjében üdvőzölle a megjelenteket, ismertettve a ügyjelentőségét és fontosságát, felhívja az egybegyűlteket, hogy az alakuló közgyűlés vezetésével bizanak meg egy legidősebb tüzoltótt. A közgyűlés egyhangúlag Dancs Lajos hodosi tűzoltó főparancsnokot a már 32 éves tűzoltót bízta meg az elnökséggel. Az elnök elfoglalta az elnöki széket megejtetett a vezetőségi és válaszmányi tagok megválasztása, a melynek eredménye a következő: a.) Elnökség: elnök: Džubán József Križevci, alelnök : Šte-fanecz Ferenc Šalovci, titkár: Zsupánek Vilmos Šalovci, pénztáros: Vezér Károly Domanjšovci, tag: Dancs Lajos Hodoš, b.) Választmányi tagok : Eöry Jenő Hodos, Luthár János Križevci, Kolozsvári Sándor Ivanovci. póttagok : Jakísa Ferenc Ivanovci, Ozsvald Lajos Domanjšovci, Zisko János Sálovci. C.) számvizsgálók : Kercsmár Zoltán Križevci, Fiiszár János Križevci, helye-tes : Sánca Dániel Domanjšovci. Tűzolt. ker. orvos: Dr. Grünwald Križevci. A közgyűlés utan a tűzoltó bajtársak a župni vezetősséggel együtl a „Gorcsán" és a „Gergár"-féle vendéglőkben késő estéig a legkedélyesebb hangulatban ürítették poharaikat „Živio gasilska župa Križevska" kiáltással, ugy, hogy ezen nagy jelentőségű feledhetlen nagy nap maradandó emléket véset sziveikbe a jelen voltaknak. ^Sport- HAZENA. Dne 29. t. m. je obiskal naš športni klub tehnični referent L. H. P. g. Baltezar in pogledal trening naših ha-zenašic. Po treningu je izrazil manje, da je tehnično in taktično znanje naših hazenašic prav dobro, manjka jim pa hitrost, kar pa z rednim treningom v kratkem lahko dosežejo. Gospod Baltezar, ki je obenem trener hazene S. K. Ilirije, je omenil da bi ta klub radovolje odigral z nami eno tekmo in sicer dne 15 ali lo. t. m Družina Ilirije je nájboljSa v Slo-vniji. V zadnjo reprezantančno družino je dal ta klub sam 6 članic. Preminuli teden je tukla taiJružina najbolje družino Trstu „Adrijo" V slučajo da se bo ta tekma vršila bo to velik užitek za nas. Pri tej tekmi lahko primerimo znanje naših hazenašic najbolšim v Sloveniji. NOGOMET. V nedeljo se vrši revanžna nogometna tekma med naraščaji Ljutomeri in S. K. Mura. Začetek ob pol 3 uri popoldne. ZAHVALA. Vszem tisztim, ki szo mi bolecsine pri priliki mrtelnoszti moje prelűbléne 'zené v kak-sostécs formo potisati sze trüdíli, tempőtom ercsém v decé i mojem iméni nájlepso zahválnoszt. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak, kik felejthet-len jó feleségem elhalálozása alkalmából fájdalmaimat bármikép is enyhíteni igyekeztek, gyermekeim s a magam részéről ezúton mondok leghálásabb köszönetet. M. Sobota 1925. juli 29. Malacsics I. Miklós. Vérsztvo sze óddá, sztoji 7 plügov grünta i zidane hfze. Céna 75000 Din. ( Vecs sze zvé pri RE'ZONYA JO'ZEFI h. stev. 4. (pri Apacsi) Z E P O V C I. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: julius. 31. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 260-265 > » 'Zíto—Rozs > —225 » » Ovesz—Zab » —300 > » Kukorica —190 » » Prosző—Köles » — — > » Hajdina » — — » » Szenő—Széna » —75 » » Graj—Bab csres. » —350 » » zmésan—vegyes bab - 300 » » Krumpli » — — » » Len. sz.—Lenmag » — — » » " Det. sz.—Lóherm. » -- 9ÍUENEC {inas) z edne bógse hí'ze sze taki gori vzeme v krcsmi DEUTSCH L A D A R, Dolnja Lendava. BENKO: julius. 31. 1 kg. III. II. 1. pri ma Bikőv. Bika T 8- - 9-- 950 Telice ?Üsző t 5- 6- - 6-5 9 — Krave g Tehén co «2 — 4-- 7'Vs Teoci Borjú 9-- 10-Ví Szvinyé—Sertés —•— 16-50 Mászt I-a— Zsirl-a. . 28-— 35 — Zmőcsaj—Vaj » • 30— Spé—Szalona • • . — • 25-— Belice- —Tojás 1 drb. . 1.— LEPA PRILIKA. Kí zelé kupiti edno krcsmo, tr'zo-vino i z trafikov z stirí plügov trávni-kom i szadovnyákom navszküper, zidana z-betőnom, z-traverzami, pokrito z csrépom, ki sztoji z-dv2 hi'zici, trgov-szki prosztor i edna peovnica, dvé stali, edna kiét ali magazin. Opítati v PREKMURSKI TISKARNI. Peneči 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga 1 lira . . . . Zürichben 100 Din Pénz. = D. 64 — = » 0.075 = » 7-90 = » 1-65 = » 202 = 9.30 sfrk KÖZGAZDASÁG. Leszállították a kiviteli vámokat és a vámázsiót. Csütörtökön jelent meg a pénzügyminisztérium rendelete a kiviteli vámok leszálitásáról. Eszerint julius 16-ikától kezdődő érvénnyel a következő uj kiviteli vámtételek léptek életbe: RÉGI UJ kiviteli illeték buza 1.30 1.— rozs —.80 —.50 tengeri —.80 —.50 zab —.40 —.20 árpa —.80 —.50 bab 2.— 1 — széna —.15 vámm. lovak, 3 éven felül, darabonként 16.— 8.— 3 éven alul „ 8.— 4.— vágó lovak „ 4.— 2.— kecskék „ 1.60 1.— juhok „ 2.50 1.50 szarvasmarha „ 15.— 6.— vagy 60 kg.-ként 3.20 1.50 sertés, élő, 70 kg. felül 16.— 8.— vagy darabonként 16.— 8.— sertés, levágva 8.— 4.— sertéshús 4.— 2.— marhabőr, nyers, sózva —.80 —.60 száraz —.80 —.60 épületfa : gesztenyefa 5.— 2.50 tölgyfa 1.50 —.75 egyéb 80.— 40.— tölgy vasúti talpfa 1.20 —.60 tölgy dorong 1.20 —.60 Az illetékek, — ahol egyéb megjegyzés nincs, — kg.-ként értendők, mindenütt aranydinárban. Ugyancsak julius 16-ikától kezdődő érvénnyel, — a dinár emelkedésére való tekintettel, — a vámázsiót az eddigi 1100 százalékról 100 százalékra szállították le, vagyis az aranydinárban megállapított kivitel és behozatali vámtételeknéj Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1— mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. | —: Postatakarék számla száma 12980 Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: m. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön IS Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.s ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rende-1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. Kom v«> AMUELr Murska Sobota. s z a it eredeti gyári a r o n valódi meszet, cementet és deszkát. THOMASSALAK. ETERNIT P A LÁT, Trifaili darabos szeri. SUPERFOSFÁT- [HALLO PRIJATELI ZNÁS STO JE TOU jpK I=MÁJER STEVANg v Murski Soboti umi v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti ? az alapilletékoek az eddigi tizenkétszeres összege helyett annak tizenegyszeresét kell papirdinárban leróni, ami a vámok ujabb olcsóbodását jelenti. Egyes lapok néhány nappal ezelőtt hirt adtak arről, hogy a liszt behozatalának a vámmentességét a kormány megszüntette. Ez a hir teljesen alaptalan, mert ilyen rendelkezés mindeddig nem jelent meg és a liszt behozatala egyelőre még mindig vámmentes.^) Svaki poljoprivredník, industrijalac zanatlija i trgovec, treba da iskoristi ovu priliku i da učestvuje na ovom vašaru, jer če ovo biti prvi vašar izložba ove vrste u našoj zemlji. Stanovi osigurani. Nedaleko od samog mesta izložbe, nalazi se čuvena klimattčna banja Palič. Prijave se šalju : UPRAVI I. OPŠTEG VEL1KOG VAŠARA I IZLOŽBE U SUBOTICI. Telegram-adresa: IZLOŽBA. Telefon: 302. Emu ® Tö je násztarésa firma szabolije Si trgovina z gotovimi oblekami. I Csi scsés dobro obléko po fal céni dobiti, ali dober, garanté-5 rani i po céni stof i caigktipiti, I te obiscsi tő Prekmurja nászta-réso i nászolidnéso trgovino iS Lszabolijo, pa sze zagvüsas. SSmiHKGmiHH Vsáki práznik, nedelo, četvrtek soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BaRANJA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön délután kerti koncert. Játszik BARANJA. Gostilna — Türk — vendéglős MURSKA SOBOTA min Hallo Ilallo VERS ZT VENO. I. Opšti veliki vašar i izložba u Subotici od 22.—31. augusta 1925. Na Subotičkom Velikom Vašaru i Izložbi če učestovati osim Vojvodjan-ske poljoprivrede, zanatstva i industrije, iz cele naše zemlje. Učestevače i inozemstvo na produktima. koje mi ne izradjujemo, ili ih ne izradjujemo u dovoljnoj količini. U poljoprivrednom če naročito biti lepo zastupljeno tu-zemstvo, a i inozemstvo sa prvoglas-nom stokom za priplod, kao i svim najnovijim i najmodernijim traktorima, plugovima za oranje. Za vreme izlozbe če biti priredjene utakmice u oranju, konjske trke, razni kongresi itd. Za ovaj vašar i izložbu je veliko interesovanje, kako u tuzemstvu, tako isto i u inozemstvu, i to ne samo medju izlagačima, nego i medju po-trosacimn-posestiocima. TRAŽITE PROSPEKT 1 Za industrijsku izložbu primaju se prijave do 15., a za poljoprivrednu do 31. julia. Legitimacije za ovaj vasar-izložbu se dobiti kod sviju Trgovačko-indus-trijskih komora u zemlji, kao i kod Trgovačkih Udruženja i Banaka. U inozemstvu pak kod Svih Predstavništva i Konsulata Kralj. SHS., Trgovačkih komora, agencija i banaka. Legitimacije za posetioce iz tu-zemstva staju din. 30" — a za posetioce iz inozemstva din. 80-— Na železnicama kako za posetioce, tako i za izloženu robu popust od 50 do sto. Vašar-izložba če se održati na P a ličkom putu, na prostoruvod 36.000 m2. Gostilničarji pozor! Vino letnik 1922 prodá Dr. PLOJ MURŠČAK. Več se izve pri FRANC DOMANJKO v Bučečovci. goszpé i goszpödje!! Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v trgovino A. Király M. Sobota 0 znanje siveljam! Kí znájo šivati, vendar pa k krojenyé ne razmijo, sze vu mojoj delavnici med ednim mészecom navcsijo léko vsze kroje (szabást) oblék in kapútov. ROSENBERG D'ZUND'ZI modni salon Murska Sobota. v. Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinarov napré A. Király trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi!za) III Za inasa sze gori vzetne eden pojeb, szaino goricsánec pri FRANC NORCSICS csevlari Murska Sobota, (pőleg Fliszarove ostarije) šš O rt £> l^yprapi .JI ^ffiFJtijntii! O SC < (D* -S (fl N N < fO Cn O) O si O 3 ** : D) B (T &> Pokrivajte Vase hi'ze z „SALONITOM" ki je nájbőgsi materiái vezdásnyega vrémena pri pokrívanyi sztrehe. Lehki, trpécsi je, obramba je najhűsim nezgodam, ognyavaren je, szploh nenüca nikaksega popravila, záto te nájcenése pokrivalo za sztrehe. Záto sze za té pokriv nájvéksa garancija dá. V szkladiscsi je, gde sze tüdi vsza potrebne informácije dájo: raU H^cn^*» trgovina z mešanim blágom III UdOlJdl in sztavbenim materijalom zrz: MURSKA SOBOTA - J