Poltnlna plagana v gotovlnl
Ara 1*25 Dlti.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK"
szerkesztősége Murska
Sobota, Alexandrova c.
:-: :-: 202. szám. :-: :-:
B8 S3 83
i.	Postatakarék
.számla száma 12980.
SS ES ES
Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN.1
Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap.
Megjelenik minden vasárnap." Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1-50 Dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 0*70 Din. és az Illeték. Többszörinél engedmény.
VII. Évf.
Murska Sobota, 1^28 május 20
21. Szám.
Semmire sem
>iy-
mehetünk!
Még a mult karácsonykor Beográdban tárgyaltak az osztrák kormány kiküldöttjei a jugoszláv megbizottakkal, hogy kereskedelmi szerződést hoznának létre, mely a két állam között lehetőleg a szomszédos kereskedelmi viszony minden ágazatára kiterjedne. Magyarországgal, szintén már rég óta folynak ily nemű tárgyalások, de még mindig nem tudunk arról, hogy ezek minő stádiumban vannak, mert gyakran megszakadnak, majd ismét hol Budapesten, hol Beográdban, — de gyakran sehol sem, — folyatatják őket.
Annyit tudunk, hogy némely agrár természetű kérdésben van is már megegyezés, azonkívül ipari ügyekben is nagyjában volna megállapodás; de ami a fő, az állat- és hus kivitel kérdései még elintézetlenek. E tekintetben még számos nehézséget kell áthidalni, de,mint mondják — s már régóta mondják, — megvan , a reménység arra, hogy, a végleges megegyezés meglesz. — tíát már most mind ebből mi érdekli Prekmurjét?
Úgy az Ausztriával, mint Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződéseknek egyik ágazata az állat- és hűs kivitelről szól. Ez az a fontos kérdés, amely Prekmurjét nagyon is érdekli. Itt nálunk, Prekmurjében ipari élet jlip.CS, ebből a szempontból tehát nem érdeklődünk a szerződések iránt. Azonban földrajzi helyze-tünknéhfogva, mivel Ausztriával és Magyarországgal közvetlen szomszédok vagyunk, — fontos volna, hogy az állatkereskedést szomszédainkkal űzhetnénk s tőlünk a húselszállítás lehetővé tétetnék úgy, amint az már ezelőtt megvolt.
POLITIKAI ÉLET.
,,'„>. A jugoszláv-olasz szerződés jul. 27.-én lejár. A két
kormány képviselői még nem találták meg az alapját a tárgyalások megindításának. Ennek oka az, hogy Olaszország a milánói tárgyalásokra meghívta különbö-
ző országok (magyar-, török-, lengyel-, görö-, buígár- stb.) külügyminisztereit, hogy ez által nyomást gyakoroljon Jugoszláviára, hogy Olaszország feltételeit siessen elfogadni. Azonkívül az olasz diplomácia azt is követeli, hogy
Most sem az osztrákokkal, sem a magyarokkal nem kereskedünk. Mi prekmurjeiek nem látogathatjuk sem az Osztrák sem a magyar vásárokat; de viszont onnan sem keresik fel vevők a mi vásárainkat. Azokon az úta-kon, amelyeken azelőtt vígan folyt a szomszédos forgalom, ma gyep nő,;nem jár rajta senki sem. Oly szigorú az elkülönítés még ma is a béke első évtizedének végén, mint volt az elején.
Lehetetlen, hogy kikerüljük a múlttal való össze hasonlítást!
Azelőtt vígan ment nálunk az állatkereskedés. Jött lábon a szarvasmarha Horvátországból a mi vásárainkra, itt megvették a szomszéd állambeli kereskedők, vagy azok részére a határszéli vásározók s a sűrű forgalomban egy pár forint nyereséget mindig le lehetett fölözni. És mivel a mi népünk nagy kedvvel és szorgalommal folytatta ezt azt üzérkedést, kevés tőkével tudott magának annyit behozni egy éven át, amennyi folyó kiadásának fedezésére szükséges volt. Ebből a nyerészkedésből jutott aztán adóra, a kereskedőnek, az iparosnak, no, meg még áldomásozásra is! A hízott sertés, meg a borjú ment tömegesen Ausztria felé, míg ma alig valami. A tyukászat mint ma, szokták mondani csak lóg valahogy.
Panaszkodik mindenki. Az ipari életben krizis van, a gazdasági esztendők gyengék. A munkanélküliek száma növekedik,
munkaalkalom fnincsen. Hogyan is lenne munkaalkalom, mikor egész Jugoszláviában tizenkétezer külföldi munkás él s ebből egy pár még Prekmurjére is jut.
Hogyan lehetne ezeken az állapotokon változtatni ?
Mindaddig, míg a kereskedelmi tárgyalások folynak, mindaddig, mig a kereskedelmi politika helyzetéről értekeznek s szörnyűséges szorgalommal összegyűjtött statisztikai adatokkal bizonyítják, hogy mennyi a bevitel meg a kivitel s hogy mennyi lehetett volna s mennyinek kellett volna lennie; — addig természetesen marad minden a régiben.
Akár merre fordulunk, falat találunk magunk előtt, melyen túl nem mehetünk semmi portékáért, de viszont onnan túlról sem jöhet ide sem senki a mi eladó holminkért. Itthon aztán kereskedünk úgy, ahogy mások akarják s ha nem úgy teszünk, akkor nem lesz egy dinárunk sem, peddig arra nagy szükségünk van.
Jó volna tehát azokat a kereskedelmi szerződéseket már egyszer megvalósítani s talán érdemes volna, ha mind a két — vagy mind a három részről hoznának bizonyos áldozatokat, hiszen minden ország népének — különösen a határokon - csak haszna lehetne belőle!
Igy bizony : — Semmire sem mehetünk!
Pr. M.
a nettunói szerződések elfogadásában a^Radics—Pribicsevics paraszt-demokrata párt is vegyen részt, mivel e tekintetben a horvátok is érdekelve vannak. Nem igen lehet számítani arra, hogy a jugoszláv-olasz barátsági szerződést még a nyár folyamán meghosszabbítják.
A japánok és kínaiak. Kínában Csi-Nau-Fu városban nagyobb összeütközés volt, a ki-nai katonaság .negyvenhárom japán katonát megölt s a japán lakosság közül is több mint háromszáz esett áldozatul. A külföldi konzulok békéstető befolyására megszűnt a vérengzés. Most Japán erős csapatokat szállít Kínába, hogy alattvalóinak életét és vagyonát megvédelmezze. A japán csapatok Csi Nan Fu-t véres harc után bevették. Ezen ostromlásánál a japánok is súlyos veszteségeket szenvedtek. Azután a japánok lefegyvereztek húszezer kinai -katonát, míg a le nem fegyverzettek dél felé elvonultak. Az északi kinai csapatok szintén visszavonultak s új védelmi állásokba helyezkedtek el. Kina a Népszövetség azonnali beavatkozását követeli.
A kisántánt legközelebbi konferenciáját Genfben tartja meg a népszövetségi ülésszaka előtt, . valószínűleg junius 2.-án vagy 3.-án.
Megújítják a jugoszláv-görőg szerződést. Mihaloko-pulosz görög külügyminiszter a Népszövetség ülésszaka előtt találkozni fog Marinkovics Voja jugoszláv külügyminiszterrel s ekkoj szóba fog kerülni a szaloniki-i kikötő és a gyevgyelia—szaloniki vasútvonal fennhatóságának kérdésé. Ha megegyeznek, akkor létre jön a régi alapon a jugoszláv-gö-rög szerződés. Ugyanekkor Marinkovics külügyminiszter találkozni fog Burov bolgár külügyminiszterrel is.
B. S. 9
MOTORKERÉKPÁR	A2on„al kapható
világhírű	Maribori kerületben
Schme! Armis Ltd. Birmingham A UTOMOBILES MOTOCIKLES, gyártmány a legjobb	MARIBOR, Trg Svobode 6.
Politikai szemle.
A radikális klub békét akar teremteni a pártban. A klub legutóbbi határozata a kormány helyzetét megerősítette. Az ellenzék folytatja támadásait a kormány külpolitikája és a kölföldi kölcsön ellen.
Marinkovics Voja külügyminiszter nagy érdeklődés közben adta le igen óvatos beszédét az ellenzék külpolitikai interpellációval kapcsolatban. A külügyminiszter kiemelte, hogy a nagyhatalmak nem értenének egyet olyan külpolitikával, amely a szerződésekkel ellentétben állana. Szerinte
csak jóakarattal, türelemmel és diszkrécióval lehet a vitás kérdéseket rendezni. E beszédet az egész Ház megtapsolta.
Pribicsevics Szvetozár vázolta az ország mai külpolitikai helyzetét. Rámutatott arra, hogy a szomszéd államok közül csak Romániával szemben barátságos a viszonyunk, talán korrekt Görögországgal és Albániával szemben, de egész bizonyos, hogy nem őszinte Magyarország és Bulgária, és több, mint bizonyos, hogy feszült Olaszországgal szemben. Pribicsevics hivatkozott az olasz külpolitikát illető francia véleményre, hogy Mussolini Jugoszlávia izolálására törekszik s ezzel annyira felbátorította a magyarokat, hogy a magyar miniszterelnök nyíltan beszél népgyűléseken a trianon' szerződés revíziójáról. Ismertette Mussolini nyilatkozatát a bé-keszerzőc' »sek revíziójáról a magyar határok t- intetében. Mussolini annyira megy, ucgy nem riad vissza a Romániához veló barátság elrontásától sem.
Albániáról azt mondotta Pribicsevics, hogy az már nem protektorátos, hanem egész Olasz gyarmat, — állandó háborús veszedelmeket rejt magában, míg a Népszövetség nem veszi a dolgot a kezébe. Az egyetlen megoldás, amely köztünk és Olasz-
ország között a békés viszonyt megteremtené az, — hogy Olaszország vonuljon vissza a Balkánról.
Nekünk Albániát illetőleg semmiféle pretenzióink nincsenek, az albán belpolitika befolyásolására nem törekszünk s nem áldozzuk fel egy katonánkat sem az albán kérdésért. Hiba volt 1924-ben megkötni a barátsági szerződést Olaszországgal. Végül kijelentette Pribicsevics, hogy Jugoszláviának egy húsz milliós nemzetet és államot kell teremteni a Adriától a Fekete tengerig. Beszédét azzal fejez, te be, hogy az ellenzék a külföldi kölcsön ellen az eddiginél is élesebb harcot fog folytatni.
Hasonló szellemben beszélt Jo-vanovics Jován földmüvespárti képviselő a Albán kérdésről és az olaszmagyar viszonyról.
A parlamentet tiz napi szünetre elnapolták.
A munkaidő szabályozása.
A szociálpolitikai-, a kereskedelmi és iparügyi miniszíer május 5.-én kelt 4.987/IV. szám rendeletében szabályozta a munkások és kereskedelmi alkalmazottak munkaidejét, az üzletek zárásának és nyitásának idejét és a munkaszüneti napok kérdését. (A rendelet megjelent a hivatalos lap Q.-iki számában.)
Egész nap zárva tartandók az üzletek a következő katolikus ünnepeken : Karácsony első napján, Újév, Három királyok, Úr-napja és Mindszentek napja. Az olyan helyeken, ahol az egyik felekezet a másik felett többségben van, a többségi ünnepeket kell megtartani.
A tartományi főispánoknak joguk van a gazdasági és munkáskamarákkal egyetértésben a
felsoroltakon kivül saját területükön még más ünnepek megtartását is elrendelni.
Zárva tartandók az üzletek egész nap a következő állami ünnepeken : december elsején, — az egyesülés napján és december 17.-én, őfelsége a király születése napján. Délelőtt zárva tartandó föltétlenül minden kereskedés, iroda, kisipari üzem: Vidovdán és Ciril-Method napján.
A rendelet szabályozza a vasárnapi üzletzárást is. Eszerint vasárnap — elvben — minden üzletet egész nap zárva kell tartani. Ez alúl van sok kivétel, például: ami minket érdekel: a dohányelárusító üzletek, újságárudák és büffettek. Azok az élelmiszer üzletek, melyek mást is árulnak, nem tarthatnak nyitva.
Az üzletek nyitási és zárási idejéről a rendelet a következőleg intézkedik:
Április egytől szeptember harmincadikáig az üzletek nem nyithatnak reggeli 6 óra előtt s nem tarthatnak nyitva esti nyolc órán túl.
Október 1-től március 31.-ig nem nyithatnak reggel hét óra előtt és nem zárhatnak este hét óra után.
Valamennyi üzlet déli tizenkettő és két óra között legalább egy órán át zárva tartandó.
A rendelet elvben »z á lános munkaidőt kilenc órában állapítja meg, amely vonatkozik a kereskedések, a gyáripari irodák és a kisipari alkalmazottakra.
Van nyolc órai munkaidő is: bankok, vállalatok, nyomdák, vegyi üzemek, nehéz iparosok, sütők, pincérek stb. munkások számára.
Tiz órai munkaidő kötelező az élelmiszerüzletek, dohány-
tőzsdék, újságárudák, v'rágke-reskedések számára.
Az építkezési Ü munkások munkaideje három-három havi időszakokra van beosztva. A munkaidő egy egy három hónapos időszakban nem haladhatja meg a 624 órát s nem lehet több napi 10 óránál. A külön órák idejét az iparfelügyelőség szabályozza.
A rendelet utasítja a tartományi főispánokat, hogy legkésőbben a rendelet életbe léptetésétől számított két hónapon belül, vagyis julius hó 9.-ig szabályozzák saját területükön a függőben maradt kérdéseket.
Az egész rendelet ötvenhat szakaszból áll s az első fejezetben csak általános intézkedéseket tartalmaz.
Tapasszal.
Házunk előtt vadgesztenye Olyan szépen pirágzik A szomszédék nagy legénye Egy kis lánnyal cicázik.
Virágillat, >adár dala S a levegő tavasszal, összehozza, — kovácsolja A legényt a leánnyal.
RÚZSA PERENC.
hírek:
— Fagyosszentek közeledtével az időjárás hirtelen hidegre fordult. Mólt hét csütörtök reggeljerőg dér volt, mely az alacsonyabb fekvésű szőlőkben, nem-külömben a gyümölcsösökben, tök és ugorka földeken nagy kárt okozott Éjszaka pedig haras Jesö esett feiső Prekmurjéban, hol néhol a hóréteg 10—15 centimétert is elért
GÁLOSSY :
Bognár Jóska
macskája.
i ■ - • * •-
Bognár Jóska eleven, szőke, fiúcska volt Az iskolában hamar fel tudta fogni a tanító-bácsi magyarázatait. A hatodik elemi iskola végeztével annyit tudott, amennyit egy tizenkét esztendős gyermeknek szükséges tudni. Jóra hajló, becsületes kis fiúcska lett belőle. Azonban neki is volt — külünösen egy — hibája: nagyon szerette azokat a nagy, könyveket, melyeknek neve — árjegyzék. Hiszen ez alapjában véve nem is lett volna •hiba, csakhogy Jói-ka még inkább szerette volna teljes valóságukban azokat a tárgyakat, melyek a könyv ábráit képezték s amelyek nem is gyermek kezébe valók. Órákig el-elnézegette azokat a kerek, tizenkét számos rajzokat, melyek az órát mutatatják és azokat a feléig vastag, azontúl vékony tárgyakat, melyeknek utóbbi vége lyukas s ez oly sötéten, fenyegetően mered rá arra, akire, vagy amire ráirányítják.
Abban az árjegyzékben ezen ábrák között volt egy kicsike játékszer, egy hat milliméter átméretü kis fló-bert-pisztoly. Bognár Jóska belebolondult abba a kis játékszerbe és a fejébe vette, hogy ő anélkül el nem lehet. Kérte apját, hogy adjon neki annyi pénzt, mely elég lesz a megrendelésre. D« az apa nem adott, mert tudta, hogy nem gyermek kezébe való az eféle veszedelmes játékszer, habár Jóska elég okos gyermek is. A fia nem tágított: sírt, könyörgött addig, mig végre az apa megsajnálta és adott neki pénzt. Most már végre megrendelhette, és boldog volt, midőn egy hét múlva megkapta a kis csomagot — a pisztolyt, száz darab apró tölténnyel.
Jóska a kicsi fegyvert úgy kezelte, hogy vele semmiben és senkiben kárt nem tett. Legtöbbet szeretett tartózkodni az erdőben, de nem azért, hogy madarakra vadásszon — azokat sajnálta. Három krajcáros bicskájával karikákat vésett a fák kérgébe és azokba a karikákba lövöldözött. És mily nagy volt öröme, ha eltalálta azt a pontot, ahová célzott.
Volt Jóskáéknak egy öreg macskájuk, olyan öreg, hogy bizony az
egeret már nem fogta meg. Jóska sokszor hallotta apjától, hogy jó lenne azt a vén macskát valahogy elpusztítani és helyette egy fiatal macskát hozni, mert ez már nem fogja az egereret, ezért azok nagyon elszaporodtak.
A fiú hallotta és jgondolkozott efelett: ha az apa mondja, akkor bizonyosan igy kell lennie, mert ő legjobban tudja. Tehát elhatározta, hogy kis flóbertjével ő agyon lövi.
Egyszer zsebébe tette a fényes kis szerszámot, másik zsebébe pedig kis darabka kenyeret tett, aztán ment keresni az öreg macskát. Nemsokára megtalálta: ott feküdt az udvaron a trágyadomb mellett, behunyt szemeivel a nap felé fordulva. És mily édesen, miiy nyugodtan aludt ott az öreg macska, minden szomorú előérzett nélkül. Jóska felkeltette és hivta-csalo-gatta ki a dűlőre a széna-petrencék közé: ott neki adta a darabka kenyeret, aztán lehasalt elébe, tőle úgy nyolc lépésre és célba vette.
A kis fegyver eldördült — a szegény öreg cica pedig kifoiyt jobb szemmel, vértől boritva ott ült a fiúcska előtt úgy, mint mikor a kenyeret ette.
Megmaradt bal szemét rávetette a fiúra — de mennyi panasz, mennyi fájdalom és szemrehányás volt abban az egy szem nézésében I Ha beszélni tudott volna, bizonyosan ezeket mondotta volna: »Tehát ezt érdemeltem meg oly sok évi hűséges szolgálatomért? Hogy amikor úgyis, már csak kevés időm van hátra, ezt is el akarjátok tőlem erőszakkal venni ? — Rossz fiú, ezért megver téged a jó Isten!«
- És a szegény öreg, vak macska fájdalmát magába zárva, beteg, fáradt testét, el-elbukva, nehezen vonszolta a ház felé.
Jóska még sokáig ült azon a helyen, ahol meglőtte az öreg macskát Kis szivét még eddig sohasem érzett fájdalom járta át: nagy-nagy bűnösnek, gyilkosnak érezte magát . . . Mennyi szenvedés és panasz volt abban az egy szem nézésében I . . . Leborult ott a főidre és sirt, keservesen zokogott — sajnálta nagyon azt az árva, szegény állatot. De, mert hát azt hitte,, hogy az apja Így gondolta . . .
Amikor már kisírta magát, kicsi szivét mintha valamivel könnyebbnek
—	Felakasztotta magát, Dervarits József szebeborcei fiatal gazda felesége, valami családi perpatvarból kifolyó bánatában. Még csak három hónapig voltak házasok.
—	Gazdák,"kik beton trágyatelepet és trágyalégödröt -hajlandók csináltatni, trágyájuk értékesebbé ^tétele végett, jelentkezzenek községi birójuknál, ha lesznek egy-egy Jaluban nyolcan, az ehoz szükséges cement árának felét a vármegye tériti meg. Nagyoo. hálada-tos intézkedés, csak találkozzék annyi megértő gazda, ki a kedvezménnyel élnl£fog.
—	Gabonaárak a világpiacon emel-kedőben"vannak. A buza árát a novi-szádi börzén 365-ig, a ljnbljanain 402 és V* dináron jegyezik, a kukorica 300 és 350, hajdina 295, zab 310, stb.
—	Kukorica az éhezőknek. A kormány három vagon tengerit utalt ki Prekmurje részére melyből egy vagon M. Szobota, két vagon pedig Salovcl állomásra lesz inditva.
—	A kriíevcei kerületi tűzoltószövetség 1928. évi május hó 13.-án Domanjsevcin tartotta meg évi rendes és tisztújító értekezletét, mely alkalommal egyhangúlag, viharos éljenzések közepette választották meg az eddigi vezetőséget és pedig kerületi elnöknek: Dzsubán József ig tanítót Kriievciből, alelnöknak: Stefanec Ferenc vendéglőst Salovciból, titkárnak: Őtevancsec Rezső ig. tanítót Kriievciből, pénztárnoknak: Vezér Károly vendéglőst Domanj-Sovciból, és korelnöknek: Dancs Lajos birtokost Hódosról. A titkár helyetteséül pedig Landi Ferenc kéményseprő mestert Kriievciből választották meg. — Isten áldása munkájukra.
—	Öngyilkos finánc. Kobil-jén (Kebele), egy finánc öngyilkos lett, agyonlőtte magát. Kide-rittetett, hogy a feljebbvalóival valamelyes ellenkezésbe került s
emmiatt áthelyezését kérte. Mikor áthelyeztetését megkapta, elkeseredésében agyonlőtte magát. A kebelei temetőben hantolták el.
—	Nagy kerületi tűzoltó gyakorlat. A „Martjanska gasil-ska iupa" Moravcin, a Titán vendéglő kerthelyiségében táncmulatsággal egybekötött évi rendes gyűlését junius 10.-én tartja, mely után nagyobb szabású tűzoltó gyakorlat lesz. Az erről szóló plakátok a jövő hét folyamán lesznek szétküldve.
—	Meglőtte a kártya párt-nerét. A mult vasárnap délután Lak József bogoinai korcsmáros saját helyiségében kártyázott Zsi-zsek Iván zalaivánci fiatal emberrel. A játszótársak annyira összeszólalkoztak, hogy Lak korcsmáros féktelen haragjában társára puskát fogott egy lövéssel kezén és lábán elég súlyosan megsebesített. Sérültet beszállították a murszka-szobotai kórházba, Lak József korcsmáros ellen pedig megindult a bűnügyi eljárás.
—	Anyja védelmében megölte az apját. Beográdban a törvényszék most tárgyalta Mla-denovics Konstantin tizenhétéves ifjú bűnügyét, ki agyonvágta fejszével az apját Az apa, részeges, goromba, verekedő ember volt, ki feleségét folyton ütötte, verte. Egy alkalommal szintén fejszével támadt családjára részegségében s a fiu kétségbeesésében elvette tőle a fejszét s agyonvágta. A sok enyhítő körülmény számbavételével a törvényszék a fiút fél évi börtönre ítélte.
—	Magyar katonai attasé Beográdban. Horthy magyar kormányzó vitéz Henynyei Gusztáv vezérkari őrnagyot a beográdi magyar követséghez katonai attasévá nevezte ki.
érezte volna. Azután felkelt és a Ker-ka felé irányitotta lépteit. Kedves, pici fegyverét mégegyszer hosszan megnézte, aztán behunyta szemeit, kezét hajításra emelte — és a kis gyilkoló szerszám egyet csobbanva, örökre eltűnt a Kerka medrében.
*
A szegény vak macska felgyógyult, mert Jóska ápolta gondos szeretettel. Sokszor még éjszaka is maga mellé fektette és az öreg macska megértette azt a nagy szeretetet, mellyel a fiú iránta viseltetett. Bársonyos puha bőrét hozzá dörzsölte a fiúcska arcához, mintha igy akarta volna megértetni a viszontszeretetét.
Két hónapig élt még ezután az öreg macska. Ezalatt a két hónap alatt Jóska majdnem mindig vele volt — szerette az ő macskáját és sokszor igy beszélt hozzá: »Te drága jó öreg cicám, ugy-e megbocsátasz nekem és nem haragszol rám? Hisz én téged nagyon nagyon szeretlek l< És az a jó öreg cica, mintha megértette volna a beszédet és mintha megérezte volna a fiú határtalan szeretetét; azzal az egy szemével oly hálásan nézett reá, mintha ezt akarta volna mondani: „Meg-
bocsátok, hiszen százszorosan megérdemled, mert oly nagyon jó voltál hozzám. Áldjon meg érte a jő latén."
Két hónap múlva nagyon beteg lett az öreg macska ás egy heti szenvedés után kimúlt. Bognár Jóska megásta a kis sirt ott a kert sarkában; megsiratta, imát mondott felette, aztán eltemette az ő macskáját abba a pici sírgödörbe. Pöléje kis keresztet állitott, melyre ezeket irta: »Drága jó cicám, nyugodjál békében.* A kicsi halmot pedig beültette virágokkal.
Jóska szülői mindezt látták és nagyon boldogak voltak; érezték, hogy az ily szivü gyermekből rossz ember nem lehet.
Azóta esztendők sorozatai vonultak az elmúlásba és a kis fiúból valóságos ember lett.
Midőn az uton haladok utána, sokszor el-elnézem Bognár Józsefet, amint a kerék és lábnyomokban felgyülemlett esővízből egyenkint szedegeti ki a bele hullott apró hangyákat, vagy egyéb apró állatkákat. Még az ilyen, alig észrevehatő rovarok is felkeltik az ö részvétét.
„Vájjon, közülünk hány embert áldott meg a jó Isten ilyen szivvel ? 1"
I
i i
I i i i
VELIKA OBálNA Murska Sobota, T
naznanja, da zaőne poslovati dne 1. junija 1928. v Murski Soboti
OBCINSKA HRANILNICA. I
Svoje poslovne prostore bo imela v soboíkem obőinskem domu ter bo odprta vsak delavni :-: :-: dan od 10—12 ure dopoldne. :-: :-:
Sprejema vloge na knjiiice in tekoői raöun. Posójila daje na vknjlibo in tudi na menice ter vrednostne papirje.
V obCinsko hranilnico dane vloge so popolno-ma slgurne, ker garantlra za vse n|ene obveze Velika obglna Murska Sobota z vsem svojlm last-nim premoEenjem In z vao svojo davgnp mogfo
BENKO 1. r. iupati.
I
I |
í |i
J
—	A budapesti újságoknak nem szabad közölni öngyilkossági híreket. A magyar belügyminiszter rendeletben megtiltotta az újságoknak, hogy az öngyilkosságokról tudósításokat Írjanak. A lapok rendőri rovatvezetői elhatározták, hogy a rendelet ellenére is közlik az eféle híreket.
—	Kun Béla sorsa. Külföldi újságok írják, hogy Angolország az osztrák kormánynál tiltakozott az ellen, hogy Kun Bélát kiutasítsák, vagy vissza utalják Moszkvába. Anglia azt javasolja, hogy a kommunista vezért egy távoleső helyre kell deportálni, ahol semmit sem tehetne semmiféle irányban. Ezt a tervet pártolja Olaszország is. Ez a hír nagy feltűnést keltett minfelé.
—	Agyonlőttek egy képviselőt Pristinában a kávéházban titokzatos módon Oafur Nádim volt dzsemjet párti képviselőt, ki Adid Musztafa városi képviselővel ült egy ablaknál s beszélgetett, agyonlőtték. A merénylő az ablakon át lőtt be a úccáról. A képviselő azonnal meghalt. Barátja a balkarján sebesült meg. Állítólag a merénylet politikai boszú műve.
—	Leégett a sziszáki gőzmalom. Sziszákon leégett a Weisz féle gőzmalom, mely a város legnagyobb ipartelepe volt. A kár több millió dinár, mely biztosítás útján megtérül. A malom őre nyomtalanul eltűnt s még nem sikerült megtalálni.
—	Egy hires olasz rablóvezér Jugoszláviában bujdosik. A firenzei börtönből megszökött Stokavec nevű ismert rablóvezér, kit az olaszok Csaru-gának neveztek el. Megállapították az üldöző közegek, hogy a rabló Jugoszláviába szökött át. Feleségét és kisfiát épen a határon fogták el, mikor utána akartak szökni.
—	Szalonikiban kivégeztek két bolgár terroristát. Szalonikiban a bolgár komité két for-
radalmi ügynökét agyonlőtték. A két bűnös, akik Görögországban több merényletet követtek el, utolsó vallomásuk szerint a szófiai központi komité parancsából cselekedtek. A két forradalmár: Nanev és Kulelí folyamodtak ugyan kegyelemért, de kérvényüket az igazságűgyminiszter elutasította s az ítéletet >egy szakasz katona végrehajtotta rajtuk. Mindkettő a tüzelés után szónélkül összeesett és meghalt.
— Gyilkolt a szerető miatt. Grenelalski falu mellett a Mres-nica folyóból egy asszony és egy gyermek holtestét fogták ki fejük szét volt hasítva. Az áldozatok: Benics Anna és öt éves leánya, kiket rokonuk Benics Mária ölt meg, mert Benics Anna az ő szeretőjét állítólag elhidegitette tőle.
= vMURSKI SOBOTI g
n IMHIIMi II
s v NEDELJO 20. maja I popoldne ob 3, zveíer eb 8 url I
gOSVETNICAg
I Drama osvete i lju- | bavi u 9 £inova.
U glavnoj ulozi: " RENÉ NAVARRE i ELMI- ~ RE VAUTIER.
L
in
in
J
■IMIIH
VSTOPNINA:
II. prostor 12-, II. prostor
8-, III. prostor 5 Din. Postaja za punjenje Radio-Acomulatorjev. 5	Lastnlk kina
LGUSTAV DITTRICH. I ■IHUHIMIIH
I
TORMA.
Nagyon be van rúgva a p.isi és sokat motcszkál a kapu kulcsával, de csak nem bír kinyitani.
Végre emigy könyörög egy arra hatadó józan embernek :
.Kérem szépen, legyen csak oly jó és tartsa ezt a házat egy picit, míg én a kulcsomat betehetem a zárba, — mert fene mód mozog."
KÖZGAZDASÁG.
A beográdi borkiállítás Az
Ilső beográdi borvásár és borhiállítás itünöen sikerült. Nemcsak Beográd-an, hanem,az egész országban igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a kiállítás iránt, ami talán annak is köszönhető, hogy itt a kiállított tárgyakat nemcsak megnézni, hanem megízlelni is lehetett. Aki a tizdináros belépti dijat megfizette, egész nyugodtan kóstolgathatott ott borokat. Kétezer ötszáz kiállító szerepelt a kiállításon majdnem négyezer fajta borral. A bo-rokat egy szakértő bizottság kóstolgatta két napor át s azután itélte oda a díjakat. A borvizsgálat nagyon nehéz dolog volt, mert a bizottsági tagokat a folytonos kóstolás, illetve ivás nagyon kifárasztotta, megviselte. A kiállítást megnézte Sztankovics Szvetozár földmivelésügyi miniszter ís, aki legalább is száz fajta bort kóstolt meg két óra alatt s mikor már a többi bizottsági tartok már nem birtak kóstolni, — ő még bírta a poharat 1 Meg is jegyezte dia valaki, hogy igen jó földmivelé: tgyi miniszter, mert birja aa italt. Emikor a kiállítást bezárták, a kóstoló '.özönség bizony nem igen akart eltávozni s a szigorú teremősöknek kellett közbe lépniök, hogy a kóstolást hagyják abba. Üzletet a kiálli-tó nem sokat csináltak, de azért a k*. lítás eredménye igen szép és nagy, inert a boroknak hire .Jesz. A kiállítást jövő évre me£ fogják ismételni.
Juguszláv főmérnökök Magyarországi tanulmányútja. A bácskai1 tartojnánz Jajsl Henrrk és Grad-janski Pero szakférfiakat hat napi tanulmányútra ifüldöftfc Magyarországra, hogy a modem útépítést tanulmányozzák. A kiküldöttek a magyar hatóságok részéről mindenütt a legna-gyóbb előzékeny éggel találkoztak. A budapesti minta vásáron megnézték a kiállított modern gőz és motoros hengereket és a modern útak építéséhez szükséges legújabb gépeket. Azután be'árták a Budapest—Székesfehérvár— Nagykanizsai állami utat, több törvényhatósági. útat, azután megszemlélték a Szob-Sághegy, Badacsony, Tolna, Nagygulács Sala ésApáti-i kőbányákat. Résztvettek a kiküldöttek a magyar mérnök és építész egylet által az Uránia moziban rendezett sorozatos útügyi előadásokon is, melyeken Magyarország legkitűnőbb szakmérnökei tartottak előadásokat. Ezeken az előadásokon részt vett Her-mann Miksa dr. kereskedelem ügyi miniszter is.
Életbiztosítás a vasútokon. Az államvasútak vezérigazgatósága a
Odhod
V
Prihod Odhod
I
V
Prih'd Odhod
VOZNI
7 30 10.30 7 3 > 10-37 743 10-44 7 53 10 54 805' 11 06 8-20 11-21
RED: —
18 30 Ormoz
MENETREND
7-02 16 00 19-20
8*23 8 26 8-41 8-49
858
11-24
11-34 11-49 11-57 3206
V
Prih d Odhod
9-10	12-18 tt
5 20.	13-30
5.36	1346
551	14.Q2
6-13	14-24
6-26	14-38
636	14-48
652	15-04
?02	15-14
5-35	8-24
2308	5-17
18 37 18 44 1859 •1911 1926 1929 1931 19-46 19-54 2003 2015
Pugenci Pavlovci Ivanjkovci Zerovinci Ljutomer trg.
Ljutomer
Verzej Dokleíovjé Beltinci Murska Sobota
656 6 50 6-40 628 6 10 6 06 602 5-48 5-40 5-31 5-18
Murska Sobota Pucinci Moítjanci Maíkovci Stanjovci Retrovci Salovci HodoS 16-18 Maribor gl. kol. 12-15 Ljubljana gl. kol.


9-10 18-53
1554 15 48
15 38 15' 26 15-08 1504 14-59 1445 14-37 14-28 1415
8-56 8-42 8-27 8 15 7-55 7-45 7-30 7-20 1821 2145
19-14 19 08
18 58 18-46 18-28 18-24 18-20 18-06 1*7-58 17-50 17-37
1708 16-54 16-39 16-27 16-05 15-55 I5'40 15-30 21-47 3-50
Prihod
A
Odhod Prihod
A
I
Odhod Prihod
A
runiimiHin
. „P U C H" !
I Biciklik | | Motorkerékpárok §
I kedvező fizetési félté-1 _ tellek mellett kaphatók I
ÍNemecz János]
™ vas és gépkereskedésben j iMurska Sobota.I
MIIHBIIHIIIBillHI
Odhod Prihod
napokban szerződést kötött az Európai áru és csomag biztosítási r. t. gal, amely szerint a jugoszláv vasútvonalakon is bevezetik az utasok élet- és baleset biztosítását. A biztosítás minden vasútállomás és menetjegy iroda pénztáránál eszközölhető. A biztosítás arra az útra vonatkozik, amelyre a jegy szól. Az ntas tartozik a jegyen aláírni a nevét, hogy baleset esetén megállapítható legyen a személyazonosság Lehet kötvénnyel is kötni biztosítást, mely esetben a biztosítás érvényessége hat'/an napon belül korlátlan szám utazásra szól.
Súlyos körök a szőlő-, és a gyümölcsösökben A sok eső és hűvös idő, valamint a heiyenkinti éjszakai fagyok, több helyen pedig-a jégeső a szőlőkben és gyümölcsösödben és vetésikben sok kárt okozott. A korai barack és a szilva teljesen tönkre ment. Cseresnyében és más korai gyümölcsben is sok a kár.
Érdekes -Jolgot olvasunk egy német újságban. Lipcsében a házi asszonyok egy kísérleti állomást állítottak fel, melynek célja az, hogy mindazon dolgokat, meiyék az ember háztartásában, élelmezésében szóval egész életszükségleteibeh igényeltetnek ; -- ott megvizsgálják s kitapasztalják jóságát, célszerűségé!, haszna-vehetőségét. Ha valamit elf g^dnak. azt az ő védjegyükkel látják el s azután mindenfelé a'ánlják. Azonkívül kitűznek pályádíjakat; a háztartás keretébe vágó új, haszn s dolgokra, gyárilag előállított élelmi szerekre, egyébb készítményekre stb. A kísérleti állomás már eddig is oly nagy érdekeltséget keltett, hogy alig győzik az érdeklődőket kis légítehi s szükséges lesz az eszmét a vidéken is meghonosítani. E célból a vidékre szónokokat küldenek ki, akik ismer tetni fogják a kísérleti állomás műkő dését, ajánlani fogják »z állomás által elfogadott anyagokat és eszközöket.
SPORT.
M
„S. K. PREKMURJE
Tréning minden kedden és csütörtökön délután 6 órakor. Vasárnap meg 5 órakor lesz meg-
tartva.
. Ijt* '
Csapatkapitány.
i
! S I
REMENJE ZA MAŐINE
REMENJE ZA MASlNE
ma na zalogi remenje za maíine vsaké mere, cd najbolge fabrike remenja po originalni fabriőki cenaj
Stefan Holzman
trgovina z ledrom, v M U RSKI SOBOTI Lendavska cesta 57.
i|
I
mt
I
[
llll
llll
llll
■ III
•' II 'i
r
PRODA SE
, ,na „Goriőkom" se proda 1 lepő posestvo z hi§o in prltiklino vred ' — 8 oralov njiv, ti-avnikov, goz-da in sadonosnika z lepim sad-nim drevjem — skupno ali - po posameznih percelaj. Ypraíati v odvetoigki pisarni dr. JOSIPA GOLJEVŐCEK v Murski Soboti.
Vsakovrstne' sirove • ' in svinjske köze
k u pu j e
po najviéji dnevni ceni
Franc Trautmann
Murska Sobota
Cerkvena ulica 191.
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpüjete Vase potrebscsine za 'zénitev poglednite v tr-govino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zbéra v ko-rinaj vencov, slarov za szneje, strum-fle in vsze drobno blágo kaj sze pri tej prilikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krscsákov i rázno ........
ELADÓ
Goricskon szép birtok házzal és mellékhelyiségekkel, 8 hold szántóföld, rét, erdő és gyümölcsössel együtt, esetleg külön parce-lák szerint. Megtudható Dr. Gol-jevgíek J02EF Ugyédi bójájában M. Sobota.
Szolidna posztre'zba ! Niszike céne I
A. KIRÁLY '
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA. Glávni trg.	Bergerova hisa
KERESKEDELEM.
Áru:
LJUBLJANA, május 18.
100 kg. Buza Din. 3"M—
. » ». ... .RQEL.-. —Jt______. . aótw-
» » Zab » 225— »> » Kukorica »	250 —
-» » Köles » 200 4-» » Hajdina »	225 —
» .»,,. Széna »	50^ 65
» >» • ; Bab cseres.* ? 450 — 500 > > vegyes bab »( '1 350— » » Krumpli > 75—100 j'> » Lenmag » s 370—380 » » Lóherrnag » 2200 2600 M. SOBOTA május 18.
fll. II. I. príma 7-— 750 9— 10-— 6- 7-- 8— 9-—
1 kg. Bika ) ^ Üsző
Tebén'2 3.- 4—	5-	6-—
Borjú t —.— 11.50	12--	12 50
Sertés......14—	15 —
Zsir 1-a ..........22—	26 —
Vaj..............30-
Szalonna.....25"—	23-—
Tojás 1 drb..........-.75
Pénz
1 Dollár
1 Pengő Budapest . : I Schil. Bécs 1 Kor. Praga . . =
1 Lira.....=
Zürichben 100 Din =
Din. 56-70 » 10.-: » 7 99 1 67 » 2-46 9J35'sfrk.