An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine
vu Zdrüzseni Dresélaj, steri vszáki réd vu Amariki zsivoucsi vendor szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATER JANUARY I3, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3. 1879.”
VOL. VII LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. FEBRUÁR 11, 1927.
No. 6.
$100 OBDARÜVANYA JE DOUBO
Stirinájszet lejt sztar William Gondy, koga sztarisje Mr. i Mrs. Andrew Gondy na strtom streeti pod 102 numerov restau rant májo, je vszaboto $100 csekk doubo od edne chicagosz ke firme, stera po cejloj ameriki podpéra Junior First Aid League. Mládi Gondy je té lejpi dár za szvoje dobro delo doubo, stero je vcsíno pri Junior First Aid League lajnszko leto eti V Bethlehemi. Lajnszko leto je mládi Gondy tüdi prvi prájz doubo, steri je bilou  $10.00 zlát rávno za tákse delo.
Junior First Aid League je zdaj dvej leti sztara i vu toj ligi zdaj jeszte okouli pétsztou kotríg, vsze bethlehemszki solárje. Ravnitelje toj ligi szo E. O. Prosser na North Side i Harold B. Snyder na Soutb Side-i.
Mládi Gondy szvojo delo naj vecs na playgroundaj szpunyá ya. Edno nájvékse delo v-lajnszkom leti je bilou, gda je eden máli pojeb pod telegráf szojov sztao, te drüjgi je pa gori plezo i eden velki cvek je tomi odspodi sztojécsemi na glavou  szpadno. Pojbics je vcsaszi omedlo i mládi Gondy je nyemi prvo pomoucs dao, prvle kak bi omedletoga pojbícsa k-vrácsiteli pelali.
Gda szo mládoga Gondy-ja  pítali, ka ka de delo sztejmi pejnezi, je eto pravo: “dam je szvojoj materi, stera szi je té pejneze od méne jáko trno zaszlüzsila.” Ona je mogocsno vcsiníla, ka szam jasz táksa aktivna kotriga toj ligi.”
DRÜSTVENI BÁL
R. Kath. Szlovenszko Betezsne Pomágajocse  Drüstvo Szv. Jozsefa je jan. 29-ga obdrzsávalo szvoj prvi bál vu Sziovenszkom Halli 321 E. Packer Ave., steri sze je za isztino priglíjao k-deszét lejtnomi jubileumszkomi báli. Lüdsztva je telko bilou, kak trno rejtko na szlovenszkom báli i ka je nájlepse bilou, vsze je lejpi miroven dokoncsétek  doubilo. Vszáki je veszéli bio i trno zadovolen. Na tom báli je tüdi tiszti dár bio prejk dáni steri je na notrisztoplejnye tiketaj  bio gláseni, tou je bíla lejpa glazsojnatna poszouda, doubili szo pa poprejkno poznáni Neimeister István, kí szo lejpo zahválnoszt povedali za té lejpi dár.
Szv. Jozsefa drustva csesztnícke i kotrige szo lehko zadovolne ka sze je té bál tak le pou poszrecso i té dober nászhaj bi je na tou mogo nadigávati, ka bi vecskrát lehko bál prirédili vu Sziovenszkom Doumi.
PRISESZTEN KEDEN
Feb.16, 17 i.l8-ga eti v Bethlehemi velka odaja bode vu vszej baotaj. Trzsci szo zse vsze krédi pripravili za tou velko szenye i cstejoucsi dobro vcsiníjo, vu steri za nyí potrejbno blágo trzsijo.
Kak sze csüje, tou edna nájvéksa odaja bode do eti mao, k-steroj poszpodobne je Bethle hemi escse nigdár nej bilou. Vszáki dobro vcsiní, csi sze zse zdaj naprej poszkrbí i vküper szpíse, na stero blágo je nyemi potrejbno,  naj te nej trbej premislávati, gda je zse ednouk v-baoti.
Brez pára lepou sze je poszrecsila Deklinszkoga Szenya spila
Zádnyo nedelo vecsér je bilou naprejdávanye Deklinszko Szenye iména operetta vu Vogrszkom Önképző Köri, stero  sze je vu vszákom táli ober csákanya lepou szkoncsalo. Presztori szo sze popolnoma napunili z-nadüsenim publikumom i spilarjé szo tákse lejpo, precizno naprejdávanye produkálivali, ka je za vszákov peszmov, pleszoni i szkázom takse burno ploszkanye postanolo, ka szo szkoron vszáko peszem i plesz mogli ponöuviti. Vszáki gouszt je z-nájvéksim pripoznanyom gucsao od toga naprejdávanya i vecs lüjdi je pravlo, ka szo tákse spile escse nej vidli od amatörszki spilarov i bougse, popolnejse szo naprejdáli, kak pred dvema letoma Fedák Sári z-szvojov málov, zmenkanov gárdov. Velko pripoznanye dosztája pri tom Heltay Mikla künstlara, kí je falat notri návcso i naprejdávanye na piáni szprevájao.
Lepou poszrecsena szlovenszka spila
Rim. Kath. cérkvi pevci szo zdaj tou preminoucso nedelo feb. 6-ga jáko povidno i szmejs no spilo naprej dáli pod iménom “Ne Zovi Vragá”. Vnougo lüdsztva je tao vzélo tak, ka je pod cérkvov presztor zev szim napunyeni bio. Spila sze je vszákomi trno povídla i kí szo tam bilí, tiszti nájbole znájo, kelko szo sze mogli szmejáti gda je zezváni Vrág priso z-raszojami. Vsze je fájno porédi slo i tou je vszáki zadovolen bio, ár je nej trbelo dugo csaka ti naj spilára, nego eden za drüjgim je bilou spilano.
Zdaj, gda ednouk nasa szlovenszka deca zse tákse produkáliva, te sze zse lehko vüpamo ka mo escse vnöugo krát meli | szrecso tákse lejpe spile viditi. Ali nászhajno szamo tak bode, csi vszigdár vu táksem velkom táli tao vzememo kak zdaj do eti mao.
Eden talianszki vözbrodec touzsi Ford Motor Company-jo
Antonio Felix Pajalich za 1,750,000 dollárov kvára povrnejnya touzsi Ford Motor Com panijo. Te Talianszki vözbrodec tou právi, ka je prejk sészt lejt bio Ford fabrike szlüzsbeník, firma je nyegova vözbrodjenya goriponücala i na nyíh vnouge millione naprávila, ali da je nyemi hodécsi honorárium, steri je nyega dosztájao, firma nigdár nej vöplácsala.
Tou právi, ka je “royality” szam Ford obecsao nyemi, ali szvojo rejcs je nej zdrzsao notri, z-tém je razlozso prelomlenye szvoje rejcsi, ka je “noríja norce za bogáte djáti.”
Csi rávno horvatsko imé má Pajalich, on sze je v-Itáliji naroudo i gori zrászo, tam je odpravo vszevucselisko vcsenyé tüdi. Prvle, kak je v-Ameriko priso, je oumorno znanosztno delo szkoncsávao vu Becsi i vu Berlíni.
Vu 1906-om leti je priso v-Ameriko. Prvle, kak je z-Ford fabrikov vu vezáliscse sztoupo, je architektorszko delo szkoncsávao.
KÉDNISKA KRÓNIKA
SPECIÁLNO VKÜPER OSZTÁNENYE
szpomínajo vedno bole pogousztoma okouli washington szkoga Capitoliuma i tou z-tém  scéjo razloziti, ka gda vecskrátni mednároden krizis csáka na resitev, kongresszus more na szvojem meszti osztánoti.
Vörjemo, ka v-tom doszta isztine jeszte, ár szo zádnyi preminoucsi dogotki tou dosztakrát szpravicsali, ka bi trno nevarno bilou government vu popolnoj szloboscsini niháti vu  csinejnyi, nájmre vu etaksi zmejsani hípaj. Tou je tüdi isztina, ka kongresszusa kotrige nescsejo idti z-velkov radosztjov nazáj med szvoje odebérajoucse, z obracsunanyom dozdajsnyega nicsesznoga szvojega dela vu kongresszusi. Isztinszko znameniti dugovány jeszte povouli ino isztino szo meli tiszti, kí szo zse za zacsétka kongresszusa vüpali poveda ti, ka po vszákom vövidejyni nájznamenitejsi dugovány resitev na prísesztni terminus  osztáne. Tou sze je rávno tak zgoudilo.
PERSONSZKOGA DUGOVÁNYA
cejla vnozsina jeszte na dné vnom rédi vu kongresszusi i vu tekáji toga prijátelszknga pogucsávanya, stero nájvecskrát na vecs vör szégne, nej trno prijazníve recsí vrzsejo pod nouszi eden drüjgomi nasi drági zasztoupnicke.
Na csíszta personszko pítanyé  rédijo z-mexikanszkoga sztálisa tüdi, gda ono szmejavrejdno krivico prineszéjo, naprej, ka sze amerikanszko Knigbts of Columbus iména drüstvo na tom trüdí, naj eden za edno millio dollárov found  szprávi vküper,  z-sterov sum mov bi finanszirali bojnszko propagando prouti Mexiki.
Nevtajeno, ka bozsno szpád ne amerikanszkim katholicsan com, ka je nyuvo vero velko bítje doszégnolo vu Mexiki, ali tou potvárjanye je neisztinszko z sterim szo vu kongresszusi naprej sztoupili i nej je valon na tou, ka bi sze ober toga stükali. Ali nisterni szenátorje i kongresszmanje dönok za szvoje oszobno prestímanye i gízdoszt ponücajo gori, kakda je albanszki szenátor csinio.
NA DRÜJGI PRESZTORAJ SZO TÜDI POLITICSNA szvajüvanya dopunila vö preminoucsega kédna króniko. Kakda  szmo sze vu preminoucsem kédni szpoumenoli, vu demokrátskom tábori je vövda ro boj, steri sze je dale nadaljávao i escse bole je csrsztvejsi grátao.
Pri toj príliki je te sztári stük sztoupo na poudium i je vözosztrejlao, ka szta Maryland i New York nej vrejdniva toga, ka meszto dobíta vu Zdrüzseni Dvzsélaj. Za návaden tromf je tou pout prohibicija priszlüzsila zrok. Persze prilozsni politikuske szo tüdi nej osztali duzsni McAdoo-ji i tüdi szo osztro vöpovedali  szvoje previdejnye odnyega,  stero szo vu krátke pár recsí vzéto tak da razmiti, ka sze mrtvecom sika lepou oponásati i dosztája sze nyim vu znánye vzéti, ka szo mrtvecke.
REPUBLIKÁNSKI PÁRT.
JE V-TOM KÉDNI
tüdi meo szvojo návadno szenzácijo, stera je z-toga sztá-
la, ka sze je na 1928-ga leta odebéranye nouvi kandidát na mero, steri naszprotno od Coolidge májsztra je vcsaszi vu akcijo zacsno. Nej je ménsa oszoba tou, kak Theodore Roo sevelt Jr., steri je záto nej zgübo volou, ka je nej dávno zou csi Smithom, szramotno bukno i ka bi vec nej vzéo, tála vu politiki.
Mládi Roosevelt szi je na sinyek vzéo szvejt, zdaj je escse szamo vu New York drzséli zacsno i vszáko príliko gori ponüca, ka naj speeche vszecsé vö, persze prouti Smithi. Nájbole intereszántno je v-deli tou, ka sze namejrijo oumorni politikuske, kí tak právijo, ka csi Coolidge nebi vzéo kan didácije, te bi Roosevelt bio nájbole prípraven na prezidentski sztolec.
Ali nemejrijo sze táksi tüdi, kí szo trno nálezsni na tou, ka ka povej k-ktomi nyegov lüblén sógor, steri tüdi z-ednov okouv nepresztanoma prouti Bejloj Hizsi naglejüje.
Kí sze doszta küsüje, tisztomi sze szkrácsi zsítek
Ka právijo doktore od prevecs gouszti küsov. — Kaksa briga je küsi k-cslovecsega szrdcá bijanyi ?
Zdaj zse  z-tém tüdi cséjo presztrasiti lüdsztvo,  ár sze küsüjejo. Nisterni znánci, steri cajt majo z-táksim delom
oprávlati, szo vözbrodili, ka vszáki zserjávi i lüti küs trí minute vzeme vkraj csloveki
z-zsítka.
Z-steroga je po nyuvom  ogvüsanyi tou návuk, ka kí szi  zsítka nescse szkrátsiti, tiszti sze naj ne küsüje z-lubami.
Vracsitelszki profeszorje  szo vözracsunali, ka poprejkno ga csloveka szrdcé vu ednom zsítki 1,545,264,000-krat bíjé.
 Csi je cslovek vu küsüvanya ougnyi, te sze 70-no zrdcsno bijanye tou je normálisko — pozdigne na 90. I koncsimár je na 10 minut potrejbno, ka naj rédno szrdcno bítje nazáj dobí  clovek.
Vu tákso formo pa je te ocsividno — konstatejrajo tej od küsov bojécsi professzorje — ka je porácsno menye küsü vati, kak szo sze doszegamao küsüvali lüdjé.
Edna mláda dekla je trno gizdáva na szvoje touvajszke szrecse
Newark, N. J. feb. 8. — Dvajszeti lejt sztara Stella Blickness je na tou gizdáva, ka od nyé bougse, bole prílicsne touvajce nega med amerikanszkimi zsenszkami. Zopszton, tákseféle obcsüt tüdi jeszte. Nájzádnyics je za 1,900 dollárov vrejdnoszti drágocse i gvanta szpokrádnola vu rázlocsni doumaj. Doli szo jo zadrzsali i je pred Montclairszko  szodníjo posztávlena. Pred birovijov je naprej dála, ka je vu “rouparszko csészt” vu 13 lejt sztaroszti  sztoupila. Doszejgamao je vszevküper, kak touvaj i roupar 20,000 dollárov “zaszlüzsila.”
Detektivje szo pravili, ka 
gda szo jo doli prijali, szo edno naplo tüdi najsli pri nyej z-z-szledécsov titulov:’ “Edna dekla, stero szo nigdár nej zgrabili.”
Ford za ednojezero millio dollárov nescse odati szvoje fabrike
Na razprávlanyi one tozsbe, kak szo Fordovi delnicsarje obtozseni pouleg 36 millio dollárov porcijszkoga dugá, je John W. Prentiss, Hornblower & Weeks new yorske firme kotriga je toü pravo, ka je firma nej dávno ono ponüdbo dála Henry Fordi, ka zá jezero millio dollárov doli küpi nyegoyo neszmerno fabriko.
Rávno te je vözglászo Prentiss, ka je firma, stero on zasztoupa, od 1916ga leta mao nej szamo ednouk probala na tom, ka naj vu szvojo lásznoszt  szprávi Ford fabriko. Tiszto leto szo 500 millionov ponüdili gori Fordi, vu 1924, 1925 i vu tekoucscm leti pa sze jezero millionov szo ponüdili new yorske firma zasztoupnicke, ali Henry Ford vu nikso formo nescse odati szvoje fabrike.
Norval A. Hawkins, Ford Motor Co. bívsi gláven agent  je tou pravo nájzádnyics vu Detroiti pred dácsnov komiszi jov, ka je Ford firma nigdár  escse nej rédila táksega bizni sza, kak de vu príseszti peti  lejtaj rédila. Pravo je Haw-
kins tou tüdi, ka Ford fabrike csíszti profit med 1903 i 1913-im letom 38,888,000 dollárov zadeno vö, med 1913 i 1919 letom pa blüzi 300,000,000 dollárov.
Ford je vu 1912-om leti 72,000 masínov oudo, vu nasz1edüvajoucem leti pa zse 182,000. Gda je pokázao na tou, ka dnesz vu vszákoj minuti eden gotov automobil naprej posztá vi Ford fabrika, je vözgláso, ka produkcije tá neszmerna vnozsina je tüdi nej zadoszta k-tomi, ka bi sztopáj drzsála z- iszkanyom Ford automobilov.
Mrtelnoszt nájhéresnejsega vogrszkoga cigansz koga primása
Rigó Jancsi héresen vogrszki ciganszki primás je vu 60 lejt sztaroszti preminoucsi csetrtek vu New Yorki mrou. Rigó Jancsi je nej nateliko po muzsiki grátao héresen, kak bole po zsenidvi i lübézni pripetjáj, od steri je grátao natelko poznáni i lüden nej szamo po cejloj Ameriki, nego i tüdi po cej lom svejti.
Rigó Jancsija edna nájbole szenzácionszko lübéznoszt pripetjé je bilou tou, gda je vu ednom berlinszkom concert halli Chimay hercegojca v-nyega zalübila od nyegove muzsike i szta odszkocsila i potom sze zdála. Ali tá lübézen je nej dugo trpejla, kak hitro sze je zalübila hercegojca, rávno tak hitro sze je vösztrejznola z-“ci ganszke lübéznoszti” i ga je povrgla.
Rigó Jancsi je vu 1906-om leti priso v-Ameriko, tü sze je 1919-ga leta znouva ozseno, ednoga professzora hcsér szi je vzeo za zseno, z-stérov je do szvoje szmrti vküper zsívo vu  blájzsensztvi. Pokojni ciganszki primás je vu Bethlehemi poznáni bio i pred dvema letoma je koncert drzsao vu Lincoln Parki.
Vö sze je szlejko z-reverende eden pop
Bajcarszko deklo szi je vzéo za zseno eden blüzi 40 lejt sztar katholicsanszki pop
Velko szenzácijo je meo eden máli váras vu Missouri drzséli pred pár kédni, gda je nyuv katholicsanszki pop brezi szlej da lejno. Szenzácijo je povéksávalo tou, ka je z-popom vréd  ednoga cajta edna Miss Myers iména 21 lejt-sztara dekla tüdi preminoula.
Máloga várasa klajfe lübév se lüdsztvo je vszefelé razlozsenya prikapcsilo k-odszkocse nyi toga pára i policájsztvo szo oproszili gori, ka naj preminye noga pára zdrzsávanye vöposzlejdijo.
Ali zopsztonszko je bilou policájsztva szledjenye tüdi, ár szo préminyeniva  nikak nej mogli gorinájdti.
Vu preminoucsi dnévaj pa je szledécsi telegrám priso k-preminyene deklé szesztri: “Dobro sze csütim. Zdalá  szva sze. Gvüsno znás, ka z-kim.”
Ednoga hípa je vu St. Jo sephi sztanüvajoucsi katholi csanszki püspek tüdi piszmo doubo od odszkocsenoga popa, vu sterom píszmi je pop dolizahválo z-popousztva.
Tak sze je vözvedlo, ka szta pop i dekla, stera je ovak edne protestánske bajcarszke familije hcsí, vküpno odszkocsila vu Chicago, gde szta sze zdalá.
Zdávanya glász je escse vék so szenzácijo pobüdilo od preminejnya tüdi, ár szo v-tom málom várasi nigdár nej vidli popa z-touv deklov vküper.
ZA 500 DOLLÁROV SZO KÜPILI I ZA MILLIONE ODÁVAJO
Chicago, feb. 8. — Vu 1836-om leti je küpo za 500 dollárov na dvá blocka velkoszti prázen fundos vu Chicagi eden “naprejvidoucsi”, George W. Snow iména cslovek. Zdaj szo nyegovi örocsnícke toga falata zemlé za eden málicski sztrtek, za 47 fuszof sürkoga fronta fundos 1,100,000 dollárov doubili. Fundos je Maurice Rothschild küpo. Snow je za té máli falájcsek pred 90 lejtami 14 dollárov 28 centov plácsao.
Chicago, Ill.
POZVÁNYE
Prvo Chicagoszko Vogrszko Szlovenszko Betezsne Pomágajoucse Drüstvo
1927 FEBRUÁRA 19-GA v-Szoboto vecsér
VELKI BÁL
prirédi' vu národnom Halli, (1802 S. Rdsin Ave.)
na steroga vsze postüvane  szlovenszke brate i szesztre pozové Prireditelslttvo.
Igroto de vöoblüzsávala héresna Biallko banda.
Kí sze scsé veszélo csütiti, tisztomi sze naj ne vaouzsa prídti na té veszéli bál. Tiketi naprej küplene 35c. pri dveraj pa 50 centöv.
Za zsmajno jejsztvino i dobro pítvino je poszkrbleno
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHÁJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
‘‘Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
POLITIKE CEJNA
Nesztanoma sze pozdigáva politike cejna vu Zdrüzseni Drzsélaj. Szkoron vu táksoj meri, kak ravriansztva. Po odebéranyi je prvo térgyanye vszigdár tou, ka naj invesztigálivamo, szlejdimo, ziszkávamo!
I komaj ka precstéjo voutome, gda szenátuska preglédajoucsa komiszia k-deli prímle i potom, gda tiszta oprávi szvoje delo, nász páli od toga naznányajo, ka szo voutome podküpili. Motto je: delaj, ka sze ti vídi, vej ino mí potom invesztigálivali. Szvejta eden tao tiszto szlejdi i na tále loucsi, stero drüjgi tao rédi. Cilou neverjétno je, ka politike pouleg bejsznoga finanszi ranya vejszti, kak morejo vörvati escse itak lüdjé vu tak doszta glasüvane demokrácije csisztoucsi i vu politike jákoszti.
Csi stoj csészt scsé, po vszákoj cejni plácsati more — i escse trno doszta — za tiszto. Csi ne küpi voutomov direktno z-pejnezi, tak drüjgeféle, vu rázlocsno formo jesztejo prílike.
Politicsni gouvori szo vu vszákoga országa politiki velki tao meli predetim, ali znábidti nindri nej véksega, kak vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Ali dnesz je od toga doszta bole znameniti “Campaign Found”, steri nájznamenitejse pítanye tüdi zavrzse.
Napoleona povejdanye je tou, ka na tisztoj sztráni je Boug, gde je nájkrepsi sereg. Ne bloudimo sze, csi tou po vejmo, ka Boug tisztoga kandi dáta podpéra, steroga zsebka je nájbóle napunyena. I vou tomov viszika marketna cejna
kázse, ka kak znamenita je “kralüvajoucsega” amerikanszkoga lüdsztva politicsna vola. Vejm sze tüdi veszelíjo nyej sztoupercentni domovincsarje i demokrácije gizdávoszt napuni nyuve prszi.
Ali neszmimo vu ono návadno bloudnoszt szpádnoti, ka je amerikanszke politike korrupcija (naj bou tiszto direktno podmitanye, voutomov küpüvanye ali kapitalizmusa neposténo podpéranye) szamo tiszti politikusov csinejnye, stere “jákosztni” pörgarje za neposténe, za korruptne imenüjejo. Tej “jákosztni”, pravicsni pörgarje i tiszti vu organizácijo szprávlanye escse vékso i bole nevarno korrupcijo namej nijo — i cilou z-dobrov szrecsov — v-országi razsürjávati. Tá drüjga korrupcia je nej drü go, kak na jákoszt pobougsanye valon krizsnoga bojüvanya vu biznisz vpelanye, stero z-nezmerjenim podpéranyom priszilsztva, tiránustva mertüke i naprejpiszanya proba na lüdsztva sinyek priszili.
Té organizácije z-“jákoszti” naprejpomáganyom i z-grejsnoszti” dolipotézsenya prílicsnov recsjouv scséjo országa edne bejszne mále csupo re jákosztne i politicsne besznoucse na ország priszíliti.
I do sterogakoli határa szo nagibni idti, naj szvoje zselejnye doszégnejo, nájmre ka naj vszáki na nyuvo nouto plése.
Anti-Saloon League je glávna minta na tou, pouleg stere persze nezracsunano orszacski i ménsi lokálni organizácij jeszte.
Vu amerikanszkoj politiki valon nyuvo prestímanye i moucs je z-netrplívosztjov i potézsenosztjov edno iszto; szloboscsine zádnye sztebre
scséjo porüsiti té organizácije. Tiszti politikus, steri pejneze trosi na tou, ka naj k-csészti príde, je nej natelko sztraho ten i korruptni, liki tiszte hamisne jákoszti násztave, stere záto trosijo pejneze, naj lüdsztvi porobijo tiszto szloboscsino, stero nyim konstitucija zagvüsa.
Zalosztno je tou, ka jeszte korrupcia.
Jáko zsalosztno, ka je vu amerikanszkom politicsnom zsivlejnyi postenyé i pravica tak szlabo zasztoupana. Pouleg toga pa — csi glí z-mrzlívosztjov — szmo bole nagibni korrupcijo trpeti, csi z-tém lej ko zdrzsímo szvojo szloboscsino.
Cslovecsansztva trijé nájvéksi protivnícke
N. Y. American novine vu ednoj zádnyoj numeri vu voditelszkom ártikulusi cslovecsansztva trí nájvékse protivní ke imenüjejo, steri szo po nyuvoni	previdejnyi szledécsi:
bojna, beteg, glád.
Potom vöpokázsejo, ka od 1914-ga leta mao szo tej trijé protivnicke 62 million cslovecsega zsítka znicsili, vu etakso formo: bojna 15,000,000, betegi 40,000,000, glád 7,000,000.
Z-tém vöpokázanyom prikapcseno zamerkajo szpomínane novine ka bojüvajoucsega fronta vu nájprvom rédi szo prouti tém troujim protivnikom moremo bojüvati, csi zagvüsati scsémo szvejt za cslove csi zsítek.
Tou je vsze isztina, ka ka písejo té novine, ali tou ne szpí sejo vö, ka tej trouji protivnicke jedino z-kapitalizmusa szhá jajo i tak vszáki razmeti delalavec more znati, ka cslovecsansztvo i nájmre cslovécsansztva nájvéksi tao vözadenovse delavsztvo vu isztino nej z-trej mi protivníkami, nego szamo z-ednim protivníkom sztojí zoucsi-voucsi i té eden velki protivník je persze kapitalizmus. Dnesz zse pred szpolojna razmetimi lüdmí je tüdi visesnye na poszvedocsüvanye tou, ka bojno kapitaliske oblászti szprávijo cslovecsansztvi na sinyek zavolo Obrambe szvoje lasztivne vérsztvene prilozsnoszti. Ni je pritisznyeno na szvedousztvo tou nej, ka je zdajsnyega kapitaliskoga szisz tema krívica, ka dokecs nister ni z-millionami i billionami pa zsítka z-vszákim imányom lá-
dajo, tecsász vnougi millioni morejo od gládi prejti. Rávno tak je nej prisztísznyeno na poszvedocsenye tou, ka je nájvecs betegov zroküvanye vu deli valon prejk mére pregányanye, mantránye, zamázano, nezdravo, mrzlo prebiváliscse, bozsen zsívis, sztrádanye, z-recsjouv szükesína, steromi je
tüdi jedíno kapitalizmus zrok.
Záto pa razmeti delavci, kí szo tou pravico zse gori szpoznali, sze vu prvom rédi nej prouti trém protivníkom (zroküvanyom), nego szamo prouti ednomi protivníki: prouti kapitalizmusi morejo bojüvati vu nájprvom rédi na bojüvajoucsem presztori. Tiszti delav
ci, vu steri szamo malicsko cslo vecsega obcsüta jeszte, sze morejo pridrüzsiti k-tomi zádnyemi bojüvajoucsemi seregi, steri sze na tam vrsení, ka na nemogocsno dene kapitalizmusa ono neszmilenoszt„ ka bi vu prísesztnoszti tüdi millione preprávlali neduzsno sziromasko lüdsztvo vu bojnaj, vu gládi i vu z-lehka vöognyeni bete-
gaj.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
ZA ZDRÁVJE, PRILICSNOSZT i CSISZTOUCSO za to nájfalejso cejno Dajte szi notri napraviti CALORIC szisztem vlazsnoga lüfta szegrejvajoucsi boiler. PITAJTE
L. N. CROUTHAMEL
916 MAIN STREET, BETHLHEM, PA.
Mí vszefelé poprávlanye zgotávlamo.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR Gorivzeme vszefelé tidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, prószite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian Street,	Bethlehem, Pa.
 Kakkoli sürke ali vouszke nogé máte ví, prinasz jesztejo za vász cipeli.
Naprávleni szo z-ocelnim springom, steri drzsíjo kak koli zsmetno zsenszko gori.
Numere gori do 11
M. E. KREIDLER’S SONS
17 E. 3rd St., Bethlehem, Pa.
Csi vam je potrejbno
NA LEJPE KORINE za Gosztüvanye za Krsztitje za Kincsanye i vsze drüjge potrejbcsine ? Prídte knam, prinasz dobíte lejpe, dobre i fál i vcsaszi.
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
ZDAJ JE VREJMEN ZA TOU
Naj szi küpite za zsir pre so, za kolbászi nadejvati masin, nozse itd.
Tüdi trzsimo fájno blágo za sör delati, ribase za zelje ribati, i vsze drüjgo blágo.
frász péter
poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi gda prídete notri vu
Nolan-Concilio
HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
VELKA VÖODAJA ZA POLOJNO CEJNE
NA COLUMBIA FONOGRÁFAJ
Prinasz lehko küpite szvejta nájfinejse fonográfe za to najnizsiso cejno, ar je tak niszika escse nej bíla. Nemamo ji doszta, záto sze pa pascsite. Vszáki fonográf je garanterani na veke. Na doliplacsüvanye terminus szamí szebi zvolite. Csi bi betezsni ali brezi dela bilí, te vám je nej potrejbno placsüvati. Placsüvali te kak te mogoucsi. Csi $5.00 doliplácsate, te szi cse lehko küpite.
$225.00 Fonográf
zdaj
$112.50
$175.00  FONOGRÁF
zdaj $87,50
REKORDE SZAMIJ SZEBI LEHKO VÖPREBERÉTE NEODLÁSAJTE, NEGO PRIDTE ESCSE DNESZ !
$150.00 FONOGRÁF
zdaj $75.00
$200.00
Fonográf
zdaj
$100.00
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. THIRD STREET,	odprejto po vecseráj	BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
TYPEWRITER

je nájlepsi dár za POJBAM ALI DEKLAM
Mí mámo nisterne, steri cejna je niszika kak
$20.00

tecsász ka mo sztej meli. 1 leto garantejramo za nyé
PENNSYLVANIA TYPEWRITER CO.

22 So. Sixth Street, Allentown, Pa.
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLCSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte  vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za ijejsztvino srebrno	skér,
stero je  vsze  garanterano. Na sztejno vöre, goszli, lo csece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA.
po vecseráj — 
Porcia od dohána
Nega országa na szvejti, gde bi telko cigaretlinov potrosili, kak vu Zdrüzseni Drzsélaj. Vö sze je szkázalo, ka szo vu 1926-om leti amerikanci 372,000,000 dollárov plácsali kak porcijo od dohána.
Zaisztino je poredna summa. I vö je pokázano tou tüdi, ka szo amerikanci za edno leto vise 10,000,000,000 cigaretli nov szkádili, Poprejkno dvá cigaretlina szpádneta dnévno na ednoga amerikanca.
Ka naszledüje z-toga ? Tiszte akcije stere szo prouti kádenyi opoutjene, niksega nászhaja nemrejo vöpokázati. Uplifterje szo zsalosztni grátali na vöpokázanye tej dokázov.
Ja da pa pejnez gucsí, pesz pa laja, tou je ona sztáva, ka je 372,000,000 dollárov priteklo notri na porciji dohána sztálno na tou vadlüje, ka je prouti doháni opoutjena reformszka akcija nej hodila z-nászhajom.
Doktorje szi vu dvoujo for mo premislávajo od toga píta nya. Jesztejo, kí ne drzsíjo za  skodlívoszt vnougo kádenyé, ali jestejo táksi tüdi, kí sztálno vadlüjejo, ka cslovecsemi zdrávji, zsivcam grozno skoudi dohan.
Kádenye, kak doszta drüjge náklonoszti, má té znameniti zrok, ka 1üdsztvo zselej gvüsne
radoszti. Kí zná ober szvoji zsivcov kralüvati i szamo telko kadí, kelko sze zs-nyegovimi zsívcami priglíja, tiszto nigdár ne skoudi. Ali kí vecs kadí kak nyegovi zsívci vöpreláda jo, tisztomi more skouditi ká denyé. Ali ka szo amerikanci eto pout escse nej nagibni doli tou pravi co poszvedocsi ona sztáva tüdi,  ka szo vu preminoucsem leti vu dohána porciji 372,000,000 plá csali. Potom bi dobro bilou znati, kelko je vözadenola tisz ta summa, stero szo za trafiko plácsali.
SPECIÁLNA ODAJA
Februára 16, 17 i 18-ga
Rédne pred bojnszke niszike cejne szo zdaj eti

3 falate prebiválszko hizso pohiszvo Cejna bíla $225.00 zdaj ........
$169.00
4 falate v-szpanyá hizso pohistvo Cejna je bíla $298.00 zdaj ........
$229.00
10 falátov obejdnice pohistvo  Cejna je bíla $325.00 zdaj ........
$259.00
55 füntov z okrougli küklami matrócz vatte $12.50 zdaj ........
$8.50
10 lejt garantérani spring na posztelo. Cejna $10.00 ........
$6.00
25%-ov püscseno na vszej pod presztralaj.
VAS KREDIT je vszigidár dober pri GOODMAN FURNITURE CO.-i — Mí sze zavüpamo vu vász ino samo radi csi prinasz küjpite. Csi szte ví delaven moski ali zsenszka ví prinasz lehko küjpite ka scséte i plácate kak vam lezsej szpádne.
GOODMAN FURNITURE CO.
522 E. 3rd Street Bethlehem, Pa.
Odprejto vecsér do 6. vöre.
V Szoboto vecsér do 9. vöre.
Telefonje
591 1032-J
Regisztrérani
Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.
Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Nas 1927 Bozsicsen Klub Je Zdaj Odprejti
Plácsajte 10c, 25c, 50c, $1. $5. ali vecs na keden szkousz 50 kednov i dvá kedna pred prísesztnim bozsícsom dobíte vase pejneze z-3% interesom domou poszláno csi te rédno placsüvali..
Preberite szi Klub k-steromi ví scséte szlísiti Eto je nasega Bozsicsnoga Kluba Rekord:
Racsun vlozsbeníkov	Summa
1920 . . . . . . . . . . . . . . 427	$  16,506.53
1921 . . . . . . . . . . . . . . 683 18,910.53
1922 . . . . . . . . . . . . . . 1097		   27,029.91
 l923 . . . . . . . . . . . . . . 1463	51,360.73
1924 . . . . . . . . . . . . . . 1849 76,284,10
1925 . . . . . . . . . . . . . . 2350	 104,250.00
 1926 . . . . . . . . . . . . . . 2452  111,476.50
Nikaj nouvoga dobí vszáko dejte stero szi prinasz vlozsi pejneze za bozsicsen Klub

Bethlehem National Bank
Prejk od Market House Third and Adams Sts. Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
E. P. WILBUR TRUST CO.
FOURTH STREET and BROADWAY
Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street
Tou je Nájvéksi Bank vu Bethlehemi
3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj
Gucsímo tüdi tühinszke jezike
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
Zdaj je zse vsze vrédi
Ednouk szmo zse szpíszali,  ka szo Alabana drzséle “szüho  ga” governora vu prebivális csi palinko najsli federálni policáji, pred sterimi je zse dávno potvorno bilou goszpon go vernora znásanye i nyegova  “szühocsa”.
Trinájszet kvartov fájne francuske palinke szo najsli vu szpajoucsoj hizsi toga velkoga  goszpouda, gde je glí pod posz  telov drzsao tiszto pijacso, vu  governora lasztivnoj roucsnoj táski.
Ka szi míszlijo cstejoucsi, záprli szo znábidti na tou go vernora ?
Znábidti szo ga vö z-csészti  tüdi lücsili, ár je federálno i drzsélszko právdo prelomo ? Boug vari.
V-Ameriki sze tákse zse vecs ne zgája vu zádnyi dvaj szeti lejtaj. Tí zmozsni i bogáti ne dobíjo kastige za  tákse málicske krivice volo, tou je niháno szamo za prouszno, sziromasko lüdsztvo.
Vö szo zbrodili na hitroma, ka je nej governorna lásznoszt tiszta palinka, nego toga nesz mernoga goszpouda négerszki inas je drzsao za szébe tiszto fájno, drágo pítvino, glí vu  szpajoucsoj hizsi szvojega vérta.
Z-négerszkim inasom szo  dáli plácsati 250 dollárov sztrofa i prouti governori zdignyeno tozsbo szo tá püsztili.
Hüdi jezicke tóu právijo, ka trinájszet kvartov  fájnoga francuskoga bourbona konfis kálivanye je zadoszta kastiga bíla governori.
Ali právdi szo záto zadoszta  szpunili, pravica je dobíla va lánoszt vu tom deli i od tiszti mao szi je znábidti nouvo — roucsno tásko küpo governor.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, kákle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L.MILLER 723 E. 4th STREET Bethlehem, Pa.
DRVA! DRVA!
Dobre szühe drva i csresnyo ve drva sze dobíjo pri John Temlin-i i domou k-hrámi pri pelamo.
Zvedávajte vu stamparíji 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA. Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDINSKI PROGRAM Zacsétkom Fèbruára 14-ga Pondejlek:
“NEVARNA ZSENSZKA” Tork:
“PÁRISKA PLESZKINYA” Szrejdo:
‘‘MARION DAVIES” Szoldacska goszpodicsina Csetertek:
“NEVAREN SZTRELÁJ”
Pétek:
“MARY PICKFORD Vihér
Szobota:
“VÖZOSPILANI JUNÁK” “VRAGECSI CIRKUSZ”
Vu Brez Elektrika Hrámi
Maytag lehko nücaté zsnyegovim zouszednim motorom. Csi ga vöszprobate szamo te te znali kelko je mogoucsi zaprati. Te masin hitrej csisztej i lezsej peré kak sterikoli drüjgi masin Dugo lejt trpécse csedno gornájdjenye je tou. Szprobajte ga ednouk vu vasem hrámi ksenki. Probajte ednouk sztejm prati, prvle kak bi drüjgi masin küjpili.
Lehigh Supply Co.
434 MAIN STREET BETHLEHEM, PA.
288
la. Náred sze mi je potrla med pelanyem, brezi toga nebi prisao eszi.
Plébánus sze je krotko zgledno proti nebi.
—	Csi mo sztô lêt zsívo, nepozábim nyim nyihovo dobrôto, nyihovo imé notri sklenem vu moje molitvi. Oh jaj, jasz nezahválen escse szem ji niti nê pítao, kak sze zovéjo, sto szo ?
— Wibra György szem !
—	Beszterszki imeniti fiskális? Oh, Bôg
moj, kak szo escse mládi! veszéli szem moj goszpôd, ár ednomi vrlomi goszpôdi mam szre cso v-rôke szégnoti, koga cêla Beszterca dícsi. ali doszta ráj bi bio, csi, bi meszto plemenitoga goszpôda eden sziromaski diák bio pred menom, koga bi bogato oblônao. Ali z-kém mam nyim zahváliti? Dobro znam, ka nebi vzéli od méne nika......
Okôli Gyuria vüszt sze je jálen drôven szmêh szkazsüvao.
— Sto zná! Nevêjo tô ka szo prokátorje zgrablívi ?
—	Oh! naj povêjo (Negvüsno, dvojécs ga glédavsi vu ocsí) Ne spájszajo sze !
Prókátor je nê dao preci odgovora. Nisterna sztopáje szta vcsínola gori na brezsics, proti ednoj z-bliszkom szcsêszanoj loskoj grüs ki, v-steri kraj szo kôla sztalé.
—	Zagvüsno — odgovorí szkoron z-sztrepetajôcsim glászom — nika bi z-szrdcá vzeo.
285
hota ga je Bôg zná z-kelkimi lêtami obsztarala, oszlableni, lacsen, zséden. Nê je kázao sziromák cslovecsega obráza. Mí (kakti jasz i cstitelje) kí szmo ga obszlêdnjim, kak mládoga vidli, zaman iscemo nyegov csrsztvi obráz — obsutarani, szpotrêti môzs je bio, kosztanove licojne vlaszjé z-polojne z-szejrimi premêsani. Duzse ga je trbelo glédati, dokecs je cslovek szpoznao nanyem eden, eden prvêsi tég. Li edno sze je nê premênilo: dobrôta, krotkoszt, poníznoszt, na obrázi nyegovom, stera je sznajzsila od zacsétka mao toga z-isztinom popôvszkoga drzsánya düsevnoga pasztéra.
Lékno sze je, kak je ednoga v-fájni gvant oblecsenoga mládoga goszpodína vido pred szebom. Stero je med csüdo szlíhsilo, eti pri glogove lôga kráji!
—	Ah, kak mam zahváliti nyihovo dobrbrôto? gori szkricsí z-onim gvüsnim páthoszom, steri sze nájvecskrát z-predgance csüje.
Nisterni sztopáj je vcsíno proti járcseci, ka bi sze doli zéprao, ali nôga sze nyemi je pocsujsznola i bolezen je obcsüto v-ledevjaj.
—	Tak sze vídi, ka szem sze szkukao med szpadájom, nemrem idti.
—	Naj sze naméne naszlonijo goszp. dühovnik ! — ga je rátao Gyuri — szrecsa ka
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
Sztrejlo sze je, ka naj pozvej kak je na drüjgom szvejti
Madison Wis. — Cassel W. Noe, 20 lejt sztar student vu Wiseonsin Univerzitéti je vszigdár na tom brodo, ka kak dönok more bidti na drüjgom szvejti. K bozsicsi je z-ednim szvojim prijátelom Joseph Moore-om na glédanyi bio vu Chicagi i Moore je nyemi te zse gucsao, ka szi on zsítek szkoncsa, ka naj vöpozvej, kak na drüjgom szvejti more bidti. Moore je tou tüdi vcsíno i jan. 2-ga sze je sztrejlo. V-píszmi stero je za szebov povrgao je tou pravo, ka je nyemi doszta bougse mrtev bidti kak zsív.
Noe je szvojega prijátela trno zsalüvao i od tiszti mao szi je tüdi vszigdár na tom trou glavou, ka kak bi sze lezsej sztrejlo, naj bi nej dugo trpo. I on je tüdi naszledüvao Moore-ovo csinejnye.
Gda szo nyegovi sztarisje zdaj v-nedelo jan. 23-ga domou prisli z-cérkvi, te szo szvojega szinüj mrtvo tejlo najsli z-presztreljenov glavouv i pri nyem edno cedalo, vu sterom je píszao ka: “idem na drüjgi szvejt naj vönájdem ka tam jeszte.” Vu ednom drüjgom píszmi pa etak právi: “Drági moji sztariske, dajte naznánye Robert Hortoni kí vu Oak Park, Ill. prebíva, ka naj pázi na tiszto, gda odméne glász dobí od drüjgoga szvejta. Dnesz — kakti v-nedelo — ob polnou csi i pá v-pétek jász nyemi glász poslem.” Mládi Noe szi je doszta pamet trou na tom, ka kak dönok jeszte na drüjgom szvejti i tou je vu souli tüdi vecs krát pravo, ka bi rad pogledno tiszto meszto, stero sze drüjgi szvejt imenüje.
FARMA ZA ODAJO
50 akerov dobro rodna ednáka zemla dvá hrama vszáki má sészt hizs, velka gyümla i vsze potrejbna zidene. 12 akerov je psenice, 6 akerov lucerna. Vnou go szená, szlamé i poláganya. Konji, krave, szvinyé, kokousi i vsze farmerszki masinje i skér. Tekoucsa voda, zvrtani sztüdenec, dobra pout do farme i 50 májlov od Bethlehema. Trno fál hitromi küpci. Za edno ali drüjgo zvedávajte pri:
A. C. S M I T H Real Estate & Insurance,
41 W. Broad St. Phone 2187 Bethlehem, Pa.
Szigurno pokastigani pijáni szühi agent
Na szühe detektive jáko bozsni cajti zácsajo hoditi vu New Jersey drzséli. Preminoucsi keden szo vu Trentoni doli zadrzsali trí szühe spicline, ár szo vu ednom garage-i scseli szlejditi brezi waranta i med prerecsüvanyom z-lásztnikom je eden sztrejlo vu lüft. Nájbole intereszántno je v-tom tou, ka dovolejnya na rozsjé nosnyo je ni eden nej meo i dönok szo vszi trijé meli revolve.
V-pondejlek szo páli drzsélszki policáji doli zadrzsali ednoga Coburn iména szühoga agenta, kí je vu pijánoszti pelao szvoj masin i szkoron je katasztrofálno automobilszko neszrecso zroküvao. Vu Lakewoodi sze je zgoudilo, ka je vküper vdaro z-ednim drüjgim masínoin i pri vöszpitávanyi je tou vadlüvao Coburn detektiv, ka sze je vu Trentoni zapoujo natelko vu szaloonaj, med “szvedousztva szprávlanyom” (kostávanyom). Birouv ga je na 200 dollárov pejnezne kastige obszoudo i na edno leto je zgübo automobil ravnanya licence.
Vnougi mouzs doszta nevoule trpí pouleg szvoje zsené
Zaisztino je pretrpo Richard Irwin iména pittsburghszki mouzs, koga prouti zseni notri dána razpítanszka tozsba je vu preminoucsi dnévaj prisla pred Frank I. Gollmar county sizodnika. Neszréesen mouzs, komi je escse i száma punica bíla na pomoucs vu szvedocsenyi, je naprejdao, ka je nyegova zsena, stera je zouszebnoga soffera drzsála za szébe, po gojdnaj mejla návado domou prídti z-sofferom vréd, pa nájmre obádvá szta pogousz toma bilá vu táksi pripetjáj pijániva. Mouzs je táksega hípa vözapovedo soffera z-szvojega prebiváliscsa , ali szamo je telko dogzégno, ka szta ga tak zse na kak soffer z-vküpnov mocsjouv na krvávo zbila i kcoj escse na pomoucs prisévso puco tüdi, stera je razburjeno vídla szvoje hcséri i soffera nedosztojno znásanye. Táksi dogotki szo naszlejdnye priszílili mozsá, ka naj sze po právdenszkom odloucsi od szvoje bojdikaj zsené.
Vekivecsno vouzo je doubo, ka je vu prázno hizso notri sou.
Kak z-New Yorka glászijo, tam je Gerald Fonseca 27 lejt sztar decsko preminoucse leto v-decemberi vu Navarre Hotel notri vdaro v-edno prázno hizso v-steroj je szploj nikaj nej bilou. Vcsaszi szo ga doli prijali, ár je hotela policáj vido i do eti mao je vu vouzi bio záprejti. Zdaj je bio szoud vu tom dugoványi i právdeník je vekivecsno vouzo proszo na toga  csloveka i tou je tüdi doubo. Právdeník sze je na tom argumentálivao, ka je tou vsze edno csi je té cslovek kaj najso vu hizsi ali nej, ali nakanejnye je meo kaj odneszti. Fonsecov fiskális je birouva proszo, ka naj nyegovoga bránjeníka ne oszo di na vekivecsno vouzo, ár je escse mládi pojeb, ali birouv je na tou nej poszlühno, nego z-tém zamerkanyom, ka te drü gi razbojnicke escse vékso volou dobíjo na rouparsztvo je toga mládoga pojba na vekivecsno vouzo oszoudo.
Pittsburgh, Pa. i Krajína
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584-M	N. S. Pittsburgh, Pa.
SZLOVENCI ! Podpérajte tiszte baotose, steri nász szlovene podpérajo Tou szo tiszti, steri vu szlovenszki novinaj glasüjejo. Tou szo tiszti stori, stere nam nej potrejbno zouszedno porácsati, ár vu Pittsburghi zsivoucsi nasi bratje szamí dobro znájo, ka vu tej glasüvajoucsi storaj za rédno cejno dobro blágo dobijo i szaksega szlovena prijaznívo vöobszlüzsávajo.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Telephone Cedar 9163
 JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S, PITTSBURGH, PA.
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Phone Cedar: 5752-W
286
szo kôla nê dalecs. Tí pa tecsasz Gyuri vszejcsi doj eto málo drêvo za drôg, dokecs va midva po mali sla.
Pomali szta sla; plébánus je nê mogao nôge prizdigávati, nesztanoma sze je potekno v-korenyé, stero je vkrízs bilô prepleteno, liki Szultána podpíszek; tak sze vídi, ka je notri v-zemlê escse cêli lőg. — Obri zemlé zse meszto prvêsega velkoga leszá szamo grmôvje jeszte: Pavocsno leszkovje i vranszko grmôvje — dvá nájbozsnêsiva fajte grmôvje, kakti dvá pôtnike sztávlajôcsiva razbojnika. Te eden zvön drüjge dobrôte lêpe doj viszécse bomleke dönok má, stere prestímano szemtá hájka, ali te ov je nika drüjgo nê, ka zasztávla csloveka vu hodbi.
Kôla szo escse dalecs bilá, tak szta szi cajt mela zgovárjati, vcsászi, vcsászi szta szi pocsívala, povôli penyôv je bilô, na stere szi je plébánus doj, doj szeo.
— Szamo mi naj tô edno povêjo goszp. plébánus, kak szo prisli eszi vu nocsi vrêmeni szamí jedíni ?
Pripovedávao je, ka je domô csakao vcseraj szesztro, stera sze je predvucsitelkinyo odpelala, dalecs k-zseleznici. I da szta nê prisle k-vrêmeni domô nemiroven, sztrájh je bio za nyé i ka je zse nezracsunanokrát csinio, po peski potáj sze je pred nyé sétao. Sô je, sô,
287
vszigdár dale i dale vszigdár med véksov bojaznosztjov, z-brezsim glédajôcsi i poszlühsajôcsi kôl glász, stero ga bi vecsér zse ôzdalecs csüo. Na ednôk nyemi je napamet prislo, kapa csi szo sze pri Pribalszky mlíni na dugso, ali bôgso pôt obrnole, stera prêk po Uhlyavi pela v-Glogovo? Veronika (tak sze zové moja szesztra) jáko rada má széncsavne, lozsne poti. Tak je zagvüsno, nemre nacsi bidti. Zdaj szta zse dávno domá i jasz sze zanyé eti sztaram. Nájbôgse de sze tak nazáj proti dômi povrnôti, i eti na neszrecso je po kratsisoj pêkoj pôti sô. Sziljenya zlôdi ga je v-neszrecsno pripelao, v-kmici je nikak mímo sztôpo i v-globo csíno szpadno.
Szirôta szesztrica, kelko sze sztara zdaj za méne! — szi je zdehno.
Gyuri bi rad na dobro povrno plébánusa tuzsne míszli.
—	Ejh, vê sze goszpodicsina zs potrôstajo i goszpon plébánus tüd vréd sztôpijo, naj szi malo vöpocsinéjo edno nôcs. Za dvá trí dní de sze vsze tak vidilo, liki edno lüsno potüvanye.
Ali stero bi sze jáko lehko z-nájgroznêsov szmrtjôv najslo szkoncsati, csi szkrb noszécsi  Bôg nyíh nê poszlao meni zaoszloboditela.
—	Zagvüsno je Bozsa szkrbnoszt ravna-
F. N. HOFFSTOT, Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik. H. J. C. BKEKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000:00  Cejlo Imanye $350.000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. MALLIN, Vörarssko bauto.
729 E. Ohio Street, N. S. PITTSBURGH. PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik
834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
Z-etoga blága sterikoli na doliplacsüvanye
Dobre Vöre $8.00 i vise
Dobre Vöre zsenszkam i moskom garantérane $12.00
Garanterana 25 lejt
Krason Co. je zavüpana vörarszka baota. Vsze je 14 kt. csíszti zlát. — Mí sze vu vász zavüpamo.
THE KRASON CO.
837 E. Ohio Street	N. S. Pittsburgh,
(Med Madison i Chestnut streeto)
Fájno Zimszko Blágo!
Nase zimszko blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline