f f Vépsztvöiii,, politicsni kulturni tjédnik. MURAVIDÉK G^zda@ági; politikai kulturális ketilap. es Szhája vszáko nedelo. Naprej placsiio : leta 24., '4 12., meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leío. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: évre 24, Vé évre T2, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Rediíelszfvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-S030TA Rokopíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiil-dendők s nem adatnak vissza. Gsjna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150., réden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm -ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés !•—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm Dr. Skrilecz Mihály vracsitela je králeszka milosztivnoszt pred nikelikim mejszeci dekorejralai, z viszikov jdikov obtálala. V preminoucsoj numeri 1 nasi novin szmo zse doliszpíszali, ka je té j díke zvünejsnye, vidlívo znamejnye, to metál i o dr. Pfeiffer Vilmos mariborszki : vicespan kak namesztník glávnoga spána (főispán) v spitálszkoj kancaiaji drzsánom jSzvetüvanyi pribodno gori na prszi tomi vrejlomi vracsiteli Na konci toga prvejsega našega piszánja szmo zse zamerkali, ka szi je dr. Skrilecz Mihály toga dekorej-ranja nej iszkao i ka tou dekorejanye znamenitoszt má. Imenüvánoga vicespána tiszti gues, z sterim je to inetálio prejkdao i vu sterom je tou razkládao, ka zakoj volo dekorejra drzsávno ravnitelsztvo („vláda") dr. Skrilecz Mihálya, potrtdi ono nase mislenje, ka tá dekorácia med našimi razmerami je veliko znamenitoszt i znamenito kebzüvnoszt má. Pri darüvanyi dekoracij ta nájviszikejsa píszma vszigdár vzroke dávajo, naprej no-szijo v obcsinszkorn zsítkí szpunena hvále, díke vrejdna dela toga obdekorejranoga csloveka. Ali nedvojivna pravica je, ka je za tejmi lejpimi zroki vszigdár dzrzsávnoj vlád i vcsinyene naveliko sacane politiesne zaszlüzsenoszti nájem szkriti. Zdaj tékrát pa nikak nacsi more tou delo sztáti, ár je gvüsno znáno, ka sze je dr. Skrilecz 'Mihály od obcsinszkoga zsítka vkraj potégno i nikse féle politike nej de-lao, n áj m re tákse nej, stera bi sze drzsáv-noj vládi i drügim na oblászti bodoucsiin velikásoni dopádnoti mogla Zvün toga sze je pa, ka tüdi vszáksi dobro zná, trnqk nedrignyeno oponásao, ár kak je prouti szvojoj pörgarszkoj dűzsnoszti vszigdár nej pregrehso, tak je tüdi niti edno minuto nej delao szkrivnoszti z szvojo vogrscsino pa je z postenjá vrejdnim mozstvom glászo, ka je karakterszki cslovek szvojega mis-lejnya nepremení od dnesz do ütra, pa sze ia znami narodjena národna obcsütejnya ne preminíjo, ár sze nemrejo szpremeniti z mirnim kontraktusom premenjenitni gra-nicami vréd. Tou tüdi známo, ka je dr. Skrilecz nigdár nej bio konjukturszki ko-nyenik, nepozna iizanya poplatov i szrám-noga kcój naleküvanja i zsalouezne teskov-noszti politike, nigdár je nej iszkao pri-álelsztva na oblászti bodoucsi velikásov. Dekorejranye dr. Skrilecz Mihálya je lak z csiszta práva dekoracija, nájem isz-liinszke i prav szpoznane vrejdnoszti, kak je vöposzlanec viáde v szvojem lejpom fcbervszega paz'ívom govorejnyi nej no-szo vrejdnoszt naprej, nego je tou pravo, ka drzsávna vláda szvojo zahválnoszt i pripoznanje scsé vöpokázati Skrilecz doktori za ono z pjenezi nepreplacslívo delo, ka je on — csi gli szo sze razmere szpre-meníle — na szvojem meszti osztao, szvojega lüsztva je nej osztavo i szvojo dok-torszko znanoszt je nadale etoj szloven-szkoj krajini na haszek obrno. Z tem nase razmere dobro poznánim govorejnyom prejkdána dekorácia tak tou znamenitoszt má, ka vrejdnoga csloveka na pamet vzemejo escse i te tüdi, csi gli znácsisim mislejnyom vkraj zapré od vszák-denésnje politike i tou kebzüvanje podáva, ka te tomi, naj ga na pamet vzemejo nej trbej rávno prignyenoszti i poplatovoga lízanja. Dr. Skrilecz Mihály orvost a királyi kegy hónapokkal ezelőtt magas kitüntetésben részesítette Lapunk mult számában megírtuk, hogy ezt a kitüntetést Dr. Pfeiffer Vilmos főispánhelyettes egy a közkórház irodájában tartott házi üunepség keretében tűzte fel a derék orvos mellére. Tudósításunk végén megírtuk, hogy Dr. Skrilecz ezt a kitüntetést nem kereste s hogy ennek a dekorálásnak jelentősége van. A főispán helyettes beszédje, mellyel a rendjelet átadta és amelyben elmondotta, hogy a kormány miért tüntette ki Dr. Skrilecz Mihályt, igazolja abbeli ailitásunkat, hogy a kitüntetésnek a mai viszonyaink között igenis nagy jelentősége és nevezetes tanulsága van. Rendjelek és kitüntetések adományá-zásánái a legfelsőbb kézirat mindig a közélet különböző terein szerzett érdemeket emleget. Kétségtelen igazság azonban, hogy ezen indokolás mögött mindig felettébb értékes politikai szolgálatok jutalmazása van. Ezúttal azonban valahogyan méskép-pen kell a dolognak lenni, mert szinte köztudomású tény, hogy Dr. Skrilecz a közélettől teljesen visszavonulva nem csinált semmiféle politikát legkevésbbé olyat, amely a kormánynak vagy a hatalmasoknak tetszett volna. Emellett -- s ezt mindenki jól tudja - nagyon gericesen viselkedett is, mert aminthogy állampolgári kötelezettségei ellen soha nem vétett, azonképen egy percig sem csinált titkot magyarságáról s becsülésre méltó férfiassággal hirdette, hogy máról holnapra tiszteséges, jellemes ember elvet nem cseréi s a velünk született nemzeti érzések nem változnak, mert nem változhatnak meg a békeszerződések rendelkezései folytán megváltozott határokkal együtt. — Azt is tudja mindenki, hogy Dr.' Skrilecz soha nem volt koüjuktura lovag, nem ismeri a talp- nyalás és hozzádörgölődzés merőbenjzlés-telen és gyomorémelyitő politikáját és soha -sem kereste a hatalom levők barátságát. Dr. Skrilecz Mihály kitüntetése tehát komoly kitüntetés valódi és elismert érdemek jutalmazása, aminthogy a. kormány representánsa — egy igen talpraesett és mindenek felett tapintatos beszédben nem érdemeket hangoztatott, hanem azt mon-dondotta, hogy a kormány háláját és elismerését akarta kifejezni Dr. Skrilecznek azon, — anyagiakkal meg nem jutalmazható — tényével szemben, hogy a megváltozott, viszonyok dacára itt maradt helyén, nem hagyta el népét s orvosi tudását továbbra is a vendvidék rendelkezésére bocsájtotta. A viszonyok ismeretének és a jól informáltságnak benyomását keltő beszéddel átadott kitüntetésnek tehát az a jelentetősége, hogy az egész embert eszre Veszik akkor is. ha nagy világnézeti különbségek erős falával sáncolja el magát —, a tanulsága pedig, hogy az észrevevéshez nem kell okvetlenül gerinctelennek és talpnyalónak lenni. Uradnikov nezadovoinoszt i zsivlejnya boj. > Csesztníki (urádniki) sze touzsijo za volo malo plácse, ka vu vezdásnyoj drágocsi nemrejo zsnyé zsiveti ino sze oblekávati, Dácsoplacsilci sze touzsijo, ka je dácsa tak velika, da jo zse nikako nezadolejo plácsati. — Oboji dvoji pravico májo. Falinga je, ka k-országa dohodkom pri-mejrno predoszta visesnyi csesztnikov jeszte i zaman drzsijo doszta orozsne moucsi. Poglednimo szamo ednouk gda z uradov poldné domou idejo csesztníki, tak da bi oblák doj szpadno i velka povouden sze razlejála, tak oblézse veliki sereg csesztnikov vilice, i csi je tou po cejloj drzsávi tak, teda lehko právimo, ka XU tao sztanesarov csesztnícke zneszéjo vö. Kak je tou eden goricsánec pravo ednouk, gda je je obprvim vido : < Csi szo vszi krájnei eszi prišli, ali pa káksi szvétek jeszte, ka je ji telko vrág vkiip nanoszo?! » Csi szamo poglédnemo, kelko zsandárszki posztájov jeszte gori posztávleni, z-steri bi polojno zadosz-ta bilou i znábidti bi dönok véksa gvüsnoszt bila. (?) Zvöntoga, kelko szlüzsbeníkov, detektivov, podréparov, steri sze vszi pri drzsávni jasz-laj hránijo i niksega protivnoga dela necsinljo i záto je dácsoplacsilci za nehasznovite i vísesnye, i escse te potrejbne hasznovíte tüdi za zoubszton zsivoucse troute drzsijo. Pouleg vszega toga sze pa mámo z-tém lousim troustom potroustati, ka je tou zdaj vu vszákom országi tak. Tou edno je isztina, ka dácsoplacsilci i náimre pávri za bremen drzsijo csesztnike i jáko, jáko zamalo drzsijo on szlüzs, steroga tej nyim z-szvojim delom, steroga eden poednom, da ga nevej ceniti, ár sze poszebno - nekázse za nyim dáne plácse nájem nazáj povr-néjo. Poglednimo malo globse vu delo i gucsmo odkrito,.nescsemo nikoga zbantüvati, i zburkati, ali poménsávati, ali drasztiti. li szamo, kak szlo-bodne drzsáve, szlobodni pörgarje pravico scsémo vö povedati i tá pokázati odkud zhája tou ka dácsoplacsilci i csesztníci eden toga ovoga krivo glédajo, Országa ravnitelje zse v-prvejsi vrejmenaj, náimre vu Ausztrii i vu vogrszkom országi, kak velika goszpoda szo z-velkim aparátusom od-právlali urádna dela, negledajoucsi na tou, ka bi praktícsne pascslíve csesztníke posztavili vu kancalaje, kí bi szvoje pozványe dobro poznajou-csí z-menye mocsmí, tak sparávno odprávlali, z-sterim bi sztranke kak náj hitrej vözadovolili i országi kak nájménye vödávanya, kancelajo pa vísesnyega dela naj résili. Od dnéva do dnéva je racsún csesztníkovi pomocsne pomoucsi po-véksávani. Tak da vu vszákoga szlüzsbenoga dela vejki adminisztrácia (upravá) vecs kosta kak je odprávleno delo vrejdno. Példodenem na koga 10 koron vrejdnoszti dela zavűpano, gvüsno, ka nyega pazka, odprávlanye, stero Boug zná po kelko rokáj prejk ide, v-kelki mejsztaj sze notri szpíse, v-evidencii drzsí, vö szpela, notri szpela, eszi dene, tá dene i tak zamota, ka csi je stoj ! vö scsé dati.poíszkati-ga Boug vari odtoga tes-koga i szmecsenoga dela: zagviisno 100 krát telko kosta nyega adminisztrácia i gvüsno, ka je oni 10 koron, no csi je ji bár níscse nej oszvojo, pouleg velkoga aparátusa adminisztratie (uprave) tá z-adminisztrálívano. Edno notrí dáno prosnyo v-telko mejsztaj notri szpelajo, vöszpelajo, kontrol ej rajo, tak da z-deszeti, pri deveti je dvajszeti krát telko vrej-mena, papérov, i delavni rouk zaprávleno, stero ! bi sze pa pouleg prevídejnya z-dvema, trejmi rédoma napiszkom lehko hitro odpravila, i nebi ' sze trbelo teliko moutiti, grouzsati, eszi i tá zoub-sztön hoditi, vrejmena trositi, kokecs k-cili pride. Ka sze sztranke i uradniki nemrejo preraz-miti, je nej csüdo. Eti prinasz, brezi poménsá-vanya naj bode szlobodno vöpovedati, on veliki zrok z-steroga doszta neoupacsnoszti, mogoucse krive neradovolnoszti zhája je tou, ka szo eti nasi uradniki z-austrie soule bürokratne beamterov prišli, ki szo sze bár zseleli oszloboditi od té bürokrácie, dönok pouleg ausztríjszsoga dűhá sisztejme i zákonov delajo, stera sisztejma je z-szvojim copfon nam z-nyim vszigdár odürna bila. Nej szo prineszlí szlovenszke národnefríske i lehke adminísztrácie, nasi razmér, 1000 lejtni národ, tradicij, mislenya prerazmiti, ali nemrejo, ali pa nescsejo, vu 24-ti vöraj náss na szvoj ausztrijszki düh i kejp scséjo sztvoriti, (ár sze zaman zezávajo na szlovenscsino, nyíh dela austrie zákonje vodijo.) Na nász scséjo ausztríje gvant djáti i da tou na ednouk tesko ide, nász szoudijo, ka szmo mi magyaronje i nemremo sze zbüditi na národno obcsűtnoszt, nemremo ! pozábiti magyarszkoga (,járma'). Pa bi to upo raz-metom previdejnyi vsze lehko nacsi bilou, z-szilev vsze zsmetno ide. Te bi pa mi tak bloudni lüdjé bili, ka számi nebi prerazmeli i szpoznali ka je dobro? Mí szmo naso národnoszt gori ob-drzsali i csi jo zdaj, da nasz je história k-szlo-venom príkapcsila tüdi obdrzsati scsémo, nasz je nepravicsno z-tém szouditi, ka szmo mí nej dobri podlozsenci. Ka bi pravili krájnci, csi bi pl. szrbi, ki szo drzsáve gedro tou pravili, ka szo Szovenci, ár szvojo národnoszt varjejo, nej dobri podlozsanci Jugoszlavie ? Csi bi szrbi tou potrdjávali, ví szte znami edno plemen, vas jezik i je szatno krájni jezik i csi bi szrbszki uradniki cejlo krajnszko zemlou i domácse na sztran po-rinolo? Jeli bi té tüdi bratje bili? (Nadaljávanye pride.) Nas veiiki szvétek. Juniusa 29-ga de obcsina Sztrükovci ed-noga znamenitoga dnvéa presztor. Nej szamo záto, ár do zsé te drűgi zvon poszvecsávali, Bougi na díko, té dén predpoudnévom ob pol 11-ti, tüdi nej szamo záto, ár je Küzmics Stevan tam rojeni, nego ka de vszáki nas cslovek na té dén priháajo tá vu tiszto obcsino, gde sze je rodüo te náj znamenitejsi evangelicsanszki mouzs i duhovnik, steri je obednim prvi náj-véksi szlovenszki piszátel büo za evang. cérkev i za nas národ, vu nasem materszkom jeziki, vu sztároj szlovenscsini. Záto de té dén de znameniti dén, tou je, da nej szamo za zstrükovcsare i nej szamo za evangelicsáne, nego kak sze z priprav zsé dá kázati, de dén vszej nász, kí hválezsnoszt dúzsnoszti tak i na té dén szpuniti k nyé znamenitoszti priszpodobno volou mámo, do nasega nepozáblenoga Küzmics Ste van a. Toga znamenitoga szvétka program, na na steroga priprave szo v punom tejki je szledécsi :' !. „Díka, csészt i hvála" (od Kapi Gyula, popeva mejsani khorus z-szprevájanyem Sztrükovszkoga igre khorusa.) 2. Odpréini govor i molitev (drzsí Kováís Stevan sinyour.) 3. „Visziki Boug, szvéti Ocsa" (od Föve-. nyessy Bertalana, popeva mejsani khorus, z-szprevájenyem igre khorusa.) 4. Szvétesnyi govor (drzsí Siftár Károly bodonszki dtihovnik.) 5. „Goszpoud je moj pasztér" (23. zsoltár, od Kárpáíi Sándora, popeva mejsani khorus, z-szprevájanyem igre khorusa.) 6. „Küzmits Stevana szpoumenek" (píszao Fiiszár János, deklamáliva Vucsák Lajos.) 7. „Botig je nasa obramba" (46. zsoltár, od Kapi Gyula, popeva mejsani khorus, z-szprevájanyem igre khorusa.) 8. Küzmits Stevana zsítek i delo (píszao i goriprecsté Luthár Ádám püconszki dtihovnik) 9. Peszem z-héberszke opere Sulamith (od Goldfadena, popevle goszpodícsina N. N. z-szprevájanyem igre.) 10 Peszmi, piszane po Küzmits Stevani (deklamáliva N. N.) 11. „Nebésza giaszijo díko Bozso" (19. zsoltár, od Kapi Gyula, popeva mejsani khorus, z-szprevájanyem igre.) 12. „Cstíte Bözsi evangeliom"! (od Sántha Karola, deklamáliva goszpodícsina Siftar Irina.) 13. Románc z opere Sultan (od Verő Gyürgya, szíranni roug solo, naprejdá Gyergyék Stevan, z-szprevájanyem igre.) 14. „Trdi grád je nas Boug zmozsni" (ob-Csinszka peszem, szprevája igre khorus ) j Pesztni ino igre do vsze pod mujszter-szkim vodsztvom Bakó Károia, Sztrükov- i szkoga kántorvucsitela, naprejdáne. Po naprejdányi toga programa vu ogradcseki Siftár Stevan gosztilnicsára v puzsavci szküpi a gyűzsina i pleszna. vesze-lica bode. - Vszáko gresenyé je vszákdenésnye, rávno kak vszáka vszákdenésnyoszt je gresenyé. A Bolgár ellenforradalom. Boris király tudtával megbuktatták a paraszturalmat. Véres harcok egész Bulgáriában. — Cankov kormánya a helyzet ura. — Sztambulijszkit megyílkolták. SHS mozgositás. Már egyszer foglalkoztunk Bulgária paraszturalmával, mely híven a lakóság többségéhez, már odáig jutott, hogy gyakorolta is azt az eszmét és igazságot, hogy az országban az rendezkedjék, a ki aztífentartja. Vagyis'itt a földmives. Azt rs megírtuk, kogy még kezdetleges a dolog s félő hogy nem fog sikerülni. Ugy is történt. A vezetőség talán kissé elkapatva, talán előrelátás nélküli gyakorolatlanságában nem vette észre, hogy a királyi kegy után nyargalászó talpnyalók egész garmadája csak azért állott szolgálatukba, hogy parasztgyülöletük foganatosítását, a paraszturalom letörését annál könnyebben előkészilhessék, illetve a helyzet elárulásával azt elősegitsessék. Sztambulijszky a parasztvezér legutóbbi választási győzlemével, (266 képviselőből pártja 214-el kapott,) már mar a paraszturalom "megszilárdulni látszott. Ez a győzelem azonban ellenkezőleg méginkább növelte a közép- es vagyonososztály parasztok elleni ellenszenvét, ami végre is ellenforradalomban tört ki s egész váratlanul azért jött, mert bármily titokbanJs tartották, s a párt tagjait erre a titoktartásra'fel eskették, mégis egy tag árulására kiderült, hogy . Sztambulijszki junius 14-én ki akarta kiáltani a köztársaságot. Természetes, hogy igy nem várhattak tovább, az ellenforradalomnak meg kellett azt előznie. Egy fegyelmezett szervezettre vall a paraszturalom elleni támadás, kikbe a többség feletti uralom vágya önti a fegyelmet. Teljes váratlanul, titokban a főváros, Szófia előtt termettek az óriási király ^'csapatok, tisztiezredek, macedón és komitácsi felbérelt csapatok, kik a forgalmi és közhivatalokat kezükbe ragadva, Sztambulijszski elfogatatása végett villáját körülzárták, dó ö még idejében vidékre meneküit, minekután a már kész kormányt Cankov tanár, az ellenforradalom vezére elnökl.te alatt a ki- j rállyal megerősíttették. Sztambulijszki csapataival ellenállást fejtett ki, mely a véres harcok polgárháborújává fej- j lődött, mignem a már hivatalosan is megerősi- 1 tett az a hir érkezett, hogy Sztambulijszki Szlavovicánál (észak Bulgária) harc közben elesett. Ez a hir a parasztságot elkedvetlenítette s tovább nem. harcol, ugy, hogy az eddigi két kor- ; mány helyett ma csak a 'Cankov kormány működik. Általánoságban a rend helyre ált, az uj ügyvivők konzulátusok állásai is újra be vannak , töltve. Cankov kormány három helyen állított fel rögtönitélő bíróságot, mely már vagy 500 parasztvezért végzett ki. A Bulgár események hatása allatt a kis- s ántánt megbízásából Jugoszlavia mozgósított, a mi nem csak a határ védelméért történt, hanem a Neuily békeszerződés megszegése esetén erélyes lépésre szánnák el magukat. Ez a veszély azonban már elmúlt. OLA3ZI. Horváth Páíné meghalt. A volt muraszombati izolgabirónak Horváth Pálnak angyali jóságú tsége szül. Hambeck F.lvira e hó 18-án Szom-thelyen a vármegyei közkórházban meghalt, isszu, kinos betegség előzte meg a nemes szivü lö halálát, akit négy kiskorú árva sirat. Halá-lak hire általános és mé!y részvétet keltett rosszerte. Lelki üdvéért 21-én reggel Szlepecz nos c. kanonok gyászmisét mondott, amelyen a konság tagjain kivül nagyszámú közönség vett «t. Temetése Szombathelyen a kórház halottas mrájából 20-án d. u. 4 órakor volt óriási rész-t mellett. Betörés. Kovács József felsőlakósi gazdál-idó lakásába ismeretien tettesek betörtek s a ált ruhaneműt, 80.000 korona készpénzt és egy idely zsirt elloptak. A nyomozás folyik. Kötél éiöl a halálba. Két év előtt Kustanov-i Kálmán Sándor bajonettel agyonszúrta 20 «s unokaöccsét, mely tettéért a marburgi [vényszék az akasztófát szánta. Még mielőtt bekövetkezett volna, röviddel ezelőtt a fog-zban hirtelen meghalt. A szélhámos „vindis". A turniščei csend-ség elfogott Szobocsán István nevű ganicsai ;ényt, a ki több apró csalást követett el oly [dáknál, kiket tudta, hogy katonaszökevény í vannak, azon a cimen, hogy ő haza hozza bt ugy, hogy semmi bajuk nem történik. Most börtönben ő várja a „szabaditót.« Katonák cséplószabadsága. A katonai köz-ny szerint a cséplőgéppel rendelkező szülők katonaságnálj levő fiaikat hazakérvényezhetik; knk 2 havi, délszerbiában 3 havi cséplési ibadságot kapnak. Áthelyezés. Mesnark Józset tanítót Kapelláról lelyezték Sv. Jurij v Slovenskih goricah, resa, hogy már 3 éve működik túl a murán [ mégsem látják be az illetékesek, hogy szerit nyelvtudományát már egyszer a szülőföld-is érvényesíthesse. A tesanóci kápolna bepiszkitóját Horváth fán, a tesanóci id. Kühár József szolgáját, után tettét a segítőtársakkal együtt bevallotta, M. Sobotai kir. járásbíróság szabadlábra yezte. A bünügyi eljárás folyamatban van ene s a méltó büntetést majd a maribori rvényszék fogja kimérni rá. Miért van oly hideg ? Dacára a nyárnak igis szokatlan hidegek vannak. Ez onnan van, ;y az északi jegestenger táján hosszantartó legek voltak, miközben a nagy jéghegyek radás által megindultak ugy, hogy most az anti oceánon rengeteg jégtömeg úszik, a mi a égőt annyira lehűti, hogy az onnan jövő lég-amlatok azt nálunk is érezhetővé teszik. A milliókkal meglépett. Budapesti rendőrség valutaüzéreket üldözi. Hogy ez jobban rüljön, erre a célra besúgókat tart, kik-lk pénzt is ad rendelkezésére, hogy az ily éréktől vegyen valutát, hogy az ily üzérkedők itosan kézrekerüljenek. A besúgó az igy el-ibozott. valutából 20 %-ot kap. Ilyén szerepre lalkozott egy Kopinits János nevü egyén is, aki Ír egy pár fogást sikeresen végzett s rendlég megbízott benne, de a megszolgált '/„ nem fizettek, ki mert gondolt hát egy menet, a mit nyugodtan hidegvérrel végre is haj-t Egy „nagy fogás" hirével jelentkezett a rendőrségen. Van egy cseh szokolos I — mondja —, a mihez kell 140 millió iona. A rendőrség csupa uj 25.000 koronás ikókat két csomagba kötve átadta neki, mire elindult, de nem fogást csinálni, hanem autóba te a Román határ felé, hol bizton átjutva egszökött. Óriási adóemelés A pénzügyi bizottság iározata folytán 1.) a földadó hatszorosan ízségi, állami adókon kivül), 2.) a többi yenes adókra pedig pótadó vetettik ki, mely közvetlen adók 30 °/o-kát fogja képezni. Biz-s, hogy a parlament megerősíti. Az etna pusztítása. Az olaszországi Etna ihányó erősen kezdett működni Lingualossa 'osból a tűrhetetlen lávától a nép elmenekült; ír pár házat el is temetett a láva. Jelentések lerinta Vezuv is kezd működni. Néhány falu .ezek által földrengéstől már elpusztult, mint Cerrov. Vihar és villámcsapás napja volt 19-én Sal és Hodos környéke. Hódoson jéggel tettek meg a merők, Sal közelében pedig 8 táviropóznát rongált meg a villámcsapás, melyek közül kettőt darabokra roncsolt. Hodos. Mult heti »levél Vas- és Zalamegye főispánjaihoz" cimzet vezéreikből kifolyólagos ügyben az illető hodosi gazdát a magyar határhatóság részéről egy alezredes és egy százados-hadbíró a határon kihalgatta, panaszát jegyzőkönyvbe foglalták. A lakoság most már csak az ottani hatóság felváltását várja, ha ugyan van még igazság. — Gyülekezetünk elrekvirált harangja helyére f. hó 14-én érkezett meg az uj harang Sopronból. A határnál falunk összes lakói vártak és egy hatalmas éljennel fogadták az uj harangot, mire megszólalt ifjuságunk csengő alkalmi dalia. Fenyves Károly tanítónk, az uj haran jelentőségének szép szavakban való ismertetése után a menet megindult, s a harangot hivatási helyére helyeztük. A még bizonytalan felavatására az előkészületek nagyban folynak. Dolnja Lendava. Elmúlt Szombaton ismeretlen okból kigyulladt Toplak Ivan kereskedő raktára melynek teteje teljesen leégett, mert a helyi tűzoltóság fecskendőjének csövei rosszak voltak s lokalizálni nem lehetett. Egyesek szerint hiába a nagy községi adó, még sincsenek a lakók biztonságban. Mi azonban azt mondjuk, hogy azok az okai, akik ma a város pénzével hazardíroznak. Személyi hir. Herceg Ede volt battyándi jegyzőt eddigi körmendi odóii. jegyzőt, Körmend város jegyzőjévé megválasztották. Ki a betyár a csárdában. F. hó 17-én Jauk Ludwig 'több társával mulatott a falu korcsmájában, Láng Mihálynál Krámarovcin. Mulatozás közben valamin összeszólalkoztak, mire Jaukot és Qombóc Ferencet kilökték a korcsmából az ud varra, hol a verekedés odafajult, hogy Jauk Ludwig, Qombóc Mihályt késsel a fején súlyosan megsebesített Gombócot eszméletlen állapotban a M. Sobotai kórházba, Jaukot pedig kijózanodva a fogdába szállították. — F. hó 18-án Szerdicán Turzó Viktor többedmagával mulatott Bücsek Sándor korcsmájában. A bortól felhevültek szóváltása után Bücsek István arculütötte Turzót, mire ez szó nélkül távozott. Bücsek, mitsem sejtve hazament. Turzó kapával megleste s ugy vágta fejbe, hogy eszméletlenül a M. Sobotai kórházba vitték. Folytatása a bíróságnál lesz. A bosszú müve. Koltai Ferenc birtokos fia Kramarovcin többször figyelmeztette apját, hogy kevesebbet . igyék, ne legyen iszákos. Apja csak folytatta az ivást, mire a fia bosszúból leengedte a pincében levő 600 liter bort, mellyel apjának cca 80000 kor. kárt okozott. Z csemerouv je Koltai Ferenc kmétszki szin v Krámarovci doj püszto 600 litrov vina v vrejdnoszti 8000 koron, ár je ocsa nej steo gori hej-nyati z pijancsivanyom. Krcsmeno bitje. T. m. 17.-toga v Krámarovci, v kresmi Láng Mihálya sze je vékse drüstvo ve-szelílo, med sterim szo sze szkrejgali i szo med-nyimi Jaúk Lűdvikka i Qombóc Ferenca na dvor porínoli, gdé je Jaúk Qombóca tesko szmekno na glávi. Pripelali szo ednoga v spitao; drűgoga pa v zápor v M. Soboto. — 18,-toga v Szerdici, v krcsini Bücsek Sándora je med pítjom Bücsek István vdaro Turzó Viktora; té nikaj nej pravo, nego je sou domou i vzeo motiko, poesako Bücseka i ga tak vdaro v glavou, ka je omedlo. Eden v spitáli, drügi pa v zápori v M. Soboti csáka po-boúgsávanye. Vlom. V hrambo gornye lakoskoga Kovács Jozsefa szo neznani csinitelje notri vdrli i szo tam nájdeno obleko, cseber maszti i 80.000 koron pejnez odneszli. Csinitele zsandarje iscsejo.. Pred vesalom — mrou. Pred dvema letoma je v Küstanovci z bajonetom mouro Kálmán Sándor szvojga sztríca szinü, za stero je v Maribori ob-szojeni büo na vesalo. Kak szmo zvedili, sze je toga nej vesakao, ár je pred krátkim v temnici v Maribori mroú. Csatárén „vindis." Törniski zsandárje szo zgrabili Szobocsán István gancsanszkoga decska té, gda je od pred szoldacsijov odszkocseni decs-kov sztarisov pejneze proszo, za stero on decske domou szprávi brezi toga ka bi kaj krivi bili. V temnici zdaj on szamo csáka „oszvobodjenye.„ To "je ono pravo! Dobijo se še ludje, kateri Fellerjevega Elzafluida še niso poskusili, dasi-ravno že črez 25-let v vseh deželah uporablja. Kdor je samo enkrat poskusil njegovo izvrstno delovanje kot drgenja hrbta, udov i t. d. ali kot kosmetikom za usta: „To je ono pravo!" Je veliko boljši, močnejši, izdatnejši in bólj delujoč kakor francosko žganje. Prežene nahod, zobobol in umirava živce. 3 dvoj nate ali 1 špecijalna steklenica s pakovanjem in poštnino 24 dinarjev; 35 dvojnatih ali 12 špecijalnih steklenic 208 Din in 5 % doplatka. Adresa: Lekarnar EUGEN V. FELLER. STUBICA DONJÁ Elzatrg št. 305. Hrvatsko. Politika. A parlament munkája nagyobbrészét a törvényjavaslatok tárgyalása köti le, melyeket az egyes albizottságok tervezik. Különben az utóbbi bolgár események is foglalkoztaták. Minden ily vita elhúzódik, mikor is az ellenzék felhasználja az alkalmat, mogy egyes érzelmeit elsírhassa. Az ily vitáknál venni észre, hogy az ellenszenv Olaszország, de leginkább Magyarország ellen irányul, a mi az itt élő magyarok ellen is kiterjed. Leginkább a krelikálisok és demokraták részéről hallható ez, melyek közül Dr. Korošec a magyar követ (konzul) letartoz-tását, Pribičevič pedig Magyarország megszállását követelték. — Adó és hivatalnoki pragmatika tárgyalása folyamatban. — Egyes képviselőket a király vacsorára hivott meg. — Bolgáriának szánt demarsot visszavonta a kormány. — Radics f. hó 24-ére nagygyűlést hivott egybe, hol a kormánynak ad választ. »Vagy megegyeznek, vagy hadat üzen a kormánynak.« Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru. 100 kg. Pšenica—Buza .... K 1700 — » » Zsito—Rozs ... » 1400 — > » Ovesz—Zab..... > 1400 — » » Kukorca—Tengeri . . . » 1400-— » * Proszou—Köles . . .. • » 1200 — » > Hajdijna—Hajdina . . . » 1200 — » » Qraoka—Bükköny . . . > 2000 — » » Otroubi (psen )—Korpa (buza) > 1150— » » Szenou—Széna . . . , » 300 — » » -Q raj—Bab..... » 1600 — » » Krumpise—Burgonya . . » 340- 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . » » Detelcsno sz.—Lóhermag III. II. I. > > Bikovje ® —Bika u 44- — 50-- -56 — > > Telice Š —Üsző ■O 44- -50- -56 — » » Krave 0- —Tehén 32- -40- -45 — > » Teoci j| —Borjú "3 > Szvinyé « —Sertés •ű 95- -100— > » Mászt I- a— Zsirl-ő. , » 200 — > > Zmoucsaj—Vaj , . . » 140 — » » Spej—Szalona . . 160 — Belice —Tojás 4-— Pejnezi — Pénz. 1 Dollár. . . . = Kj 320 -100 Kor. Budapest •= » 4 — 100 Kor. Becs . . = » — 50 1 líra ..,'... = » 17 — Zürichben 100 Diner = 6-30 Lejsz za cimper sze lehko n aro u csi pri trgouvei leszá CSÁSZÁR Alexander M. Sobota, po niszikoj cejni. Zglásziti sze pri NÓVÁK zid. podjetniki M. Sobota Kolodvorszktn ulica. Gazdáikod as A visszamaradt magzaí-% burkokról. Irta: Nemes Miklós volt m. királyi állatorvos M. Sobotán. Azoknál a sejteknél, amelyeket a természet egy állati testbe öntött, amelyek együttvéve e^ szervezetet alkotnak, megfigyelhetünk más foglalkozást is a táplálkozáson és az ürülékek leadásán kívül, (most nem térek ki a sejtek' szaporodására): az egyik nyálat, a másik izzadságot, a harmadik epét, a negyedik vizeletet, stb. ondót, petét, készít, emésztő nedveket, növekedéstserkentő, avagy visszafejlesztő, méregközömbösitő, szőrtnövesztő avagy ezt visszafojtó, .a hitn-avagy nőstén-jelleget adó, méhszájadékot tágitó, avagy szükitő, az izmokat, ereket összehúzó, időnként elernyesztő, a szivmozgást, a légzési mozgásokat, a gondolkozást, az öregedést a fanasodást, a látást, izlést, szaglást, tapintást, hallást, az előérzetet, sirást, nevetést, stb. stb, adó anyagokat gyárt. Sok sejtről nem tudják mely anyagokat, vegyszereket készit. Azt sem tudjuk még, hogy ezek a különféle nedvek és ingerek ezrei amint az egyik féle sejtekből kikerülnek és egy másik féle sejtcsoportba belekerülve, miféle 1000 és 1000-nyi uj vegyületekké lesznek átalakítva. Egyes nedvekben levő vegyületcsoportoknak viselkedéséről, magatartásáról, a különféle fajtájú, fajú, nemű, korú és szinü, bizonyos légnyomás és hőmérsékletnél és táplálkozás melletti jó vagy rosz kondícióban levő állatokra gyakorolt hatás hatásáról, kötetekre menő ismereteink vannak, mégis az állatorvosi tudománynak ezen ága a legifjabb korát éli. Sok, de nagyon sok tisztelettel és hálával tartozunk az ebben az irányban kutató állatorvos tudósoknak akiknek számos felfedezéseikkel temérdek állat gyógyításával és azok egészségének megvédésével milliónyi korai haláltól mentik meg állatainkat és ezáltal milliárdnyi károktól az embereket azaz az országokát; ennek dacára ma az állatorvosok egy nagy része képtelen megélni a foglalkozásából, bármennyire szorgalmasak és haladók. A nedvkeringésbe került mérgek a sokféle gusztusu vegyhajlamu sejtektől sokféleképen lesznek fogadva. — 1.) Vannak sejtek, melyek az egyik mérget, sem a saját testük táplálkozására, sem a hivatásos foglalkozásukhoz felhasználni,- feldolgozni nem képesek. Ezen sejtekre az az egyféle méreg közömbös. Sem kóros tünet sem boncolási eltérés nincsen. 2.) Vannak sejtek, arpelyek táplálkozásukra a méreg egy részét ártalom nélkül felhasználják, de ezek ezen méreg felhasználása ! által olyan ürülékeket, váladékokat adnak, amelyek a tnásik alakú és életmódú sejteket elölik, elpusztítják, fölolvasztják, avagy ideig-óráig megbénítják működésűket, sőt életüket; mintha tetszhalottakká váltak i volna. — Ezen esetben betegségi jelen- ; séget észlelhetünk, néha találunk hullabontáskor szabad szemmel látható eltéréseket is, bár legtöbbször a boncolási lelet negativ. (Folytatás.) P R\? A SREDSTVA LEPOTE! KATERA DR2E, KAR OBEČAJO! že 23 let vseh dezalah preiskušena, hvaljena in priljubljena so prava Elza-lepoto pospešujoča sredstva lekarna Ftüer. ELZA OBRAZNA POMADA zanesljivo varstvo proti solčnim pegam, solčni opeklini, lisam, hra-povi koži. ost rani zajedavce, ogrce, nabore in svakovrstne nečistosti kože. 2 velika porcelanasta lončka s pakovanjem in poštino 25 dinarjev. ELZA-LILIJNO MLEČNO MILO najmileiše in najfinejše milo lepote! Ideal vseh mil! Popolnoma neškodljivo, se jako dobro peni in je milega finega duha 4 velike kose s pakovanjem poštnino 35 Din. i ELZA-POMADA ZA RAST LAS ! krepi kožo na glavi, zabran-juje, izpadanje, lomljenje, in cepljenje laspruht in prerano osivelost i t. d. 2 velika porcelanasta lončka s pakovanjem in poštnino 25 dinarjev. En pokus zadostuje, da tudi vi rečete: TO JE ONO PRAVO I Iščete v vseh poslovnicah samo prave Elsa-preparate od lekarja Feller. Na vse gornje cene se računa za sedaj še 5 percentov doplatka. Naročilna pisma adresirati na EUGEN V. FELLER lekarnar, STUBICA DONJA Elzatrg št. 305. Hrvatsko. 21—8. N E M ECZ JÁNOS vaskereskedő M. U. R . S . K. A S . O B . O . T. A. Nagy raktár: ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és GŐZCSÉPLŐGÉPEKBEN Egy jó karban levő m o t o r-b i c I k I i (LAURINT CLEMENT) gyártmányú eladd. Bővebbet Prekmurska Tiskarnában Murska Sobota. nove parne MLA Gőzcséplőgépe v zalogi pri Nemec János trgovci Murska-Sobota. Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszte sze dobi po dnévnoj ceni pri Czipoth Viktor trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40—? Naznányam visziko posiuvamm goszpam. da szam odprli moudni salon — v hízsi g. Prahics, z nájmodernejsin blágom, k steromi proszim obiino podpéranyi M ,Sobota, 1923. junius 23. Szpostüvanyom: i EMIL SIMONOVA Mindennemű vonós hangszer javítását a legolcsóbb áron elvállal HORVÁTH IVAN zenész ČERNE-LAVCI p. M. Sobota. Előfizetések és hirdetések a Prek murska tiskarnában is felvétetnek. NAJVEČJE TRANSPORTNO PODJETJE SVETA EURÓPA, CANADA, AMERIKA. Samo 4 dni na odprtem morju. Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Antwerpena in Cherburga z glasovitimi „EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja u Kanado in Zjedinjene države daje Agencija: C A N A D I A N PACIFIC, — ZAGREB Jurišičeva ulica broj 30.