MÖRSZKA
Vérsztveni, politicarti i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gnzdasàgi, politika! és kultura lis hetilap.
Lèt. III. Évf.
Màrkiuevei, lg24augusztus 24
Broj 34k Sz«m.
Radič,
ki je brez pótnoga liszta odisao v tiihinszko, tam delao poti za vsztóp v III. internacionälo, je, kak prvi szteber detiésnye krä-levszke vlàde, z diplomatszkirn pòtniin iisztoin prisao nazaj v Zagreb, szköz tiszti granicsärov, ki escse i dnesz noszijo v žepki povelje da naj vlovijo Radiča, csi bi evemuel szkòi granice steo priti. Doma je i podpéra denésnyo „vlädo szvobode*. Kelko je odviszen 'ziiek vlade od Radiča, od toga mi Prèkmurci nemo gücsali zdaj, to nam bòde dokazala kratka prisesztnoszt Mi szamo z szträni Prekmurszki potreb povemo par rècsi, ki za-müjenoszt, pri denésnyoj dänoj priliki, bi na vecsno škodo bilé za denésnyo vlädo podpérajòcse parta je.
Dve partàji màmo pri pod-péranyi denésnye vlade z trèmi Prèkmurszkimi poszlanci, kak do-szegamao escse né. Ne jc nani szramòta povedati szvetlo, da szmo doszèmao escse zviin obe-csanya za Prèkmurje drügo né dòbili. Dnesz, gda szo vszi trijé kotrige vlädni partäj, maino v(i-panye, ka kaj doszégnejo lèko, szamo sze neszmè odlašati, ka bi prekeszno biló
Doszta lèpi recsi szmo csiili predtem od tè goszpòdov, tiidi znajo potrebe, ki szo gòrécse za Prèkmurje, ali — zalibog — dnesz, po ednomeszecsnom làda-nyi escse brez dokaza.
Solszko letd sze prebli'zäva, sztarisje sze priprävlajo deco v solé szprävlati tä, gdé vidijo za nyé bogsi fundainent szi szpra-viti za prisesztnoszt. Znàno je, ka je prinasz kak v progranics-noj krajini dvojno potrèbno nè| szamo eden jezik znati, zäto sztarisoy 'zelènye, ki szamo za domäcso potremo solärijo deco, bi sze grajati nebi szmelo té, gda szvojo dete v nemško ali v vogr-szko solo prék granic dati name-nyàvajo, ali da neszmejo. Tii bi denésnye vlade dovolènye 'ze priti moglo témbole, ài 'ze dnesz sze od tniszlécsi edne ali drüge propagande bojati nemarno.
Szilne potrèba szo v Prèk-murji tüdi, kl odläsanye trpeti nescsejo : dovolenye klanyé malim meszàrom, zgrajenyé, edine vopóti z szlaboga vérsztvenoga sztälisa, tòje 'zeleznice M. Sobo
ta—Ormo'z, razpìsz obcsinszki volitev szpodobno k-driigim krajinam v Sloveniji.
T6 szo opazke stere mi k denésnyemi vlädanyi z Radičo-viin podpéranyomzamerkati mamo. Zamerkanya szo lokalnoga pomena, k steromi escse solszke neprilike v Prekmurji dosztavimo. z drüge szträni je kritizè-rali nebomo. Tó nam trbè, pri tom sze naj pomàga, är je prilika i zrno'znoszt zdaj dana.
Nemo pravli drugo, né ló i né ono, nego hvalo bode Prèk-murec szamo té denésnyi re'zim, csi rèszan z djänyom dokà'ze vsze liszto, ka szo ednòk szamo
obltibe bilé. Znämo ka je tò dnesz dvojno mogòcse, csi je né mogòcse bilò prvle pod csisztim szrbszkim re'zimom, témbole pa, är szlovenov vu vlàdi je za-doszta. Àr szo pa Prèkmurci tiidi zràven, zelemo, da sze nyim pod podporov Radiča vsze poszrecsi, ka je za Prèkmurca szilno po-inembnoga znacsàja. Na delo kémprvlé, z dokazi v rokaj pride zavüpanye od naroda, är s?e tak v dvojnoszt szpiisztiti vzroka nede meo.
Vlada je szamo tak narodna, csi za närod v isztini dobro csi-ni, naj sztoji te ze z té ali z one partäje.
ZÀGREB Radič Stevan voditel HRSS je po dügom bi-vanyi v tühinszki dr'zävaj i po pogäjanyaj v Moszkvi nazaj prisao v Zagreb Doszèmao je escse v Beograd nè prisao. Davi-j dovič ga je gori pòzvao naj; vsztòpi v vlädo, ponüdbo je pa|
Radič v Zägrebi.
Radič nè prevzeo. Szvoje posz-lance on ravna v obnäsanyi v parlamenti. Priso je z poszebno nyemi danim diplomatszkirn potnim lisztom. Pròti nyemi däno szodiszko posztòpanye sze od-sztavilo.
V Prekmurji vsze szenyä prepovedane.
Po narédbi szrèzkoga pogla-värsztva szo vsze szenyà v Prèk-murji do nadalnye narédbe prepovedane, är sze je v Beltinci, Bratonci i Rakičani zagotovila
„slinavka i parkljevka" (szaj és körömfäjäs). Okr. glavarsztvo v 'Zenävci je ze zavolo toga be-tega zaprlo mejo proti Jugosz-iäviji.
A demokrata-pärt
és a foispàni kinevezések. — Valamenyi föispant felvàltjàk.
A Beogradske Novosti érte-siilése szerint a foispàni és àllamtitkàri kinevezések tekinteté-ben megegyezés-' jött létre a kormänypärtok között. Banjalu-käban és Bihäcon a földmives-pärt jelöltjei lettek föispänok. Szarajevóban a horvät egyestilés pàrtjànak embereit. 'Tuzlàn és Mosztärban pärtonkivülit. Trav-nikban pedik demokratàt nevez-tek ki föispännak. Az uj boszniai föispänok közül kettö szerb, a többi horvät.
A boszniai föispänok kine-vezése utän most mär sor kerül a többi föispänok kinèvezésére is. Hir szerint a horvätorszägi föispänokat a Radics-pärt, a
szlovéniaikat a klerikälis-pärt, a I vajdasägiakat a demokrata-, bu-nyeväc-. földmives és Radics-pärt jelolése alapjän nevezik ki. Szerbiäban kizàrólag demokrata föispänok lesznek.
A demokrata-pärt szombat délelótti iilésén élénk eszmecse-i re fejlodött ki a föispäni kinevezések kérdése körtil. Az (ilésen az a vélemény alakult ki, hogy valamennvi föispant felvàltjàk. A Délszerbiàba kinevezendö föispänok személyére nézve még nem tòrtént dontés, csupàn a kormànynak a boszniai föispänok kinevezésére vonatkozó elö-terjesztést hagytàk jóvà.
Je vsze mogòcse!?
Pred krätkim, kak nam je znäno, sze je szpremenila politika z szpre-membov vläde. Kak sze je té gläsz razsiro i zagotovo, je nè z mälim vcdganyom zadöo nisterne dr'zävne urädnike, ki sze tak°'exponirajo radi v politiki. Pri toj priliki szmo zvedli sztaranye ednoga uradnika, ki je etak erkao : »Poleg toga sztrankarsztva szmo mi urädniki vszigdär negviisni. Dnesz szmo tü, vütro näsz pa liicsijo tä, sztalnoszti nigdi nemarno«. Är nam je pa oszoba poznäna z sztrankarszko-ga !zivlènya, bi lèko pitali : sto je vzrok tomi csi sze nòvi re'zim neza-vüpa vnyem i da premeszti. Sztran-karszko zagri'zenoszt szamo sztrankar-szki ekszponenti [otävlajo." Zäto bi vöscsili povedati vszem täksim, ka je pròti pri täksoj priliki nasztänoj vca-ganoszti näj bógsi recept : urädnik boj li zvészten urädnik, politiko pa, ki vcsäszi obveszeli vecskrät pa ob'zaH, püszti näsztran.
*
* *
Od kroskoga ognya sze escse izdä doszta gucsi. Eden tò drügi tiszto napäko näjde okòli gasenyä, ki csibi sze rednèse oprävlalo, bi menye škode bilò. Nisterni ki sze za prizadete csu-tijo, sze csemerijo na v zädnyoj M. Kr. opiszanom zamerkanyi. Ti bo'znèsi jezičke szo v zädnyem vrèmeni tò zgrün-tali vö, ka je lepò od Sobotske szol-dacsije to, ka szo tak vörno pomägali pri gasenyè, szamo dabi nè pesko sprickanco domä pozäbli. Pa csi szo 'ze — ercsèjo ti bo'zni jeziki — tiszto pozäbili, ji je bilò telko, ka bi to vel-ko vlädali pripelati. To bi pa rèszan lepò biló, csi 'ze v M. Soboti nèga konyòv (?!) za szilno potrèbo.
*
* *
Po òszvetki péte obletnice oszvo-bojenyä Prekmurji sze med dobrovolci, tòje da med pripravniki doszta gucsi i sze za !zaloszten dokäz imeniije, ka szo szi z òszvetka nè tao vzéli M. Sobotsäni. Delo je pa csiszto i szvetlo, zakaj szo sze nè. Po òszvetki, kak sze znä, je koncert biio. Na té koncert bi tiidi i oni sli. Är szo pa täkse za bäve i veszelice !ze kemicsno preiszka-ne, je znäno biló ze vnaprè, ka brez incidenta tiidi i tä ne pretecsé, sze ràjsi ozdalécs nvi držijo. 1 csi 'ze tiszti malo domacsinov bi szkoro bito biló, csi bi ji vecs vküper szprislo bi mogòcse zaisztino biti bilk Dokecs sze Sobotski i Sobotsanci glédajo navzkri'z, zämerja neszmè bidti.
A murska-sobotai önk. tüz-oltó egylet 40 é\?es jubile-umàhoz.

VII!.
Tekintettel a vältozott helyzetre az egylet a {enti közgyülesen elfogadta a ljubljanai tiizolto szovetség egységes alapminta szabalytervezetét és elhatä-rozta, hogy megalkotja a prekmurjei tiizolto szovetséget és mint ilyen belép a délszlàv tiizolto szovetség ljubljanai kotelékébe. Ez a munka még folyamat-ban van, miutän a kiépiiloben levo megyei rendszer életbe vezetésével a szervezet valósziniien megvaltuzni fog és természetesebb székhelyiink Maribor lesz. Az iigy késedelmet szenved azért is, mivel az egyletnek momentan kész-pénzbeli vagyona nincsen és igy a ki-adäsok fedezisére nincseri késziet. Sok sok kivänni valót hagy maga utän a szerhäz, különösen hiänyos pedig még mindig a szertär mäszo készlete. Elke-riilhetetlea egy uj fecskendö beszerzése és az egész szertär modernizäläsa és jobb karba hozatala, hogy igy nemcsak primitiv mödon tudjon megfelelni az elsö sziikségpillanatban, hanem a tiiz-zel szemben mindjärt megfojtólag tudjon fellépni a tüzoltosäg.
Ez a 40 éves hatärkö elötti tör-ténat rövid väzlata.
Ujabban az egylet alapitó tagjai kozé léptek 1000 din adomännyal Benkó József gyäros, Osterer Käroly bérlo, ugy Hartner Qéza nagykereskedö, a ki alapitäsi adomänyät természetben óhajtja nyujtani.
Az egyletnek adomänyokat adtak : dr. Bölcs Qyula 500 din-t, Dr. Skrilec Mihäly, Fürst Ödön, Hartner Käroly fia cég, dr. Pintér Miklós 100—100 dint, Berger Béla, Dobrai Jänos, Ärvai Henrikné 60—60 din-t, Siftär Lajos, Benkics Jänos, Kr. Hirschl, Kirbisch Ferenc 50—50 din-t, Heklits Istvän, Trautmann Bernät, Holczmnn Istvän 40—40 dinärt. Mindezek és még Poj-bics József, Stevancsec Nändor, Mayer Istvän, Fliszär József, Czipóth Viktor, Hartmann Anna. özv. Domjan Mihälyne, Läzär Jänos, Adanics Ivän, Kühär Ferenc, Stevancsec Jänos, Fliszär An-tal, Sebjän Mihäly, Vüjec József, Kohn
Schicht
Pravo
SCHIGKTOSO-mìlo z znamko JELEN"
je bilo in bo vedno ostalo najboljše.
Pri nakupu pazite na ime
-= „Schicht" in naznamko „Jelen"! =-
Samu, Hirschl Àrmin, Cseh Ferenc, Hoyer Istvän, Czär Sändor, Heimer Arnold, Saruga Simon, Nemec Jänos, Jonäs Jänos, Czipót József, Brata Siftär cég, Kemény Mór, Kiräly József, Kardos József, Vukän Qéza, Rüzsics Sändor, Mayer Jänos, Czör Anna, Koväts Istvän, Ligeti Antal, Legenstein Qéza, Nädai József, Trautmann Morie, Horväth József, Heimer Oszkär, Heime. Sämuel, Péierka Jani, Benkó Lajos, Krancsics Jänos, Meszarics Istvän, Szlepec Jänos, Preisz Adolf, Cvetics Janez, Csiszär Lajos, Türk József, Hanc Imre, Dr. Skerläk Aladär, Fliszär József, Kolossa Jänos, Vörös József, Marits József, Jakisa Istvän, Vrecsics József, Czipólh Jänos, Häri Jänos, Zelkó Jänos, Csägrän Ferdinand, Cser-nyavics Sändo/, Fürst Jenö, Haimos Jenö, dr. Brandieu Silvyus, Szecskó Ivän és Placsek Vencel egyuttal a mai egyletnek pärtol0 tagjai is 30 dinär ivi tagsägi dijjal.
Az egylet mai müködö tagjai : Dittrich Qusztäv, Ruzsa Ferenc, Vorell József, Jarnevics Péter, Rituper Alajos, Lainscsäk Ferenc egyben mai zäszlos, Rehn Jänos, Schock Samu, Horväth Jänos, Hochstädter József, Paurics Mätö, Berdéu Istvän Kofjäcs Ferenc, Sajt Ferenc, Szlepec Alajos, Norcsics Ferenc, Ursulesku Péter, Jug József, Donkó Jakab, Qregor Jänos, Baradics Frigyes, Sarotär Jänos, Szerec Mätyäs, Szecskó József, Györek Jänos, Norcsics Istvän, Fliszär Pài, Kücsän Adäm, Serüga Fülöp, Horväth Sändor, Scsan-csär Ferenc, Veren Lajos, Malacsics Viktor, Stevancsec Jozsef, Qoricski Istvän, Kopien Istvän, Csacsinovics Istvän, Porédos József, Bacsics Lajos, Vas Käroly, Läzär Ferenc, Meolic
József, Szecskó Ivän, Fliszär Ferenc, Serüga József, Qorza Jänos, Qredär Antal, Szlepec Viktor és dr. Sömen Lajos.
Az egylet mai hivatalos cime: Prostovoljno gasilno društvo—1882, Murska Sobota. Hivatalos pecsétje köralaku az elöbbi tartalommal. Tagja a Murska Sobotäban 1924. évi mäjus 16-än megalakult gasilna zsupänak, a mely ez idö szerint a Titan rlvän kup-sinci ttìzrendészeti felügyelö alä tartozó Uizoltó-egyletek szovetsége.
Szivböl és szeretettel l<öszöntjük tüzolto egyletünket, minden tagjät, a müködö és adakozó tagokat, a veze-loséget 40 éves jubileumän és kivänjuk, hogy mindenkor a jövöben is hivatäsa magaslatän teljesitse humanitarius nagy céljait a köz- és magänosok érdekében.
Tisztäban vagyunk avval, hogy az ön-kéntes alakuläs keretében ez a tagok-tól nagy äldozatot kivän, melyért a köszönet ritkän jut ki a iöldön, de éljen az egyletben és tagjaiban az a tudat, hogy magas missiót teljesit minden tüzolto és szép munkäja végez-tével büszken tekinthet mindenkor vissza a multra és a jól végzett mun-käert fogadja babérul mindnyäjunk szeretetét és ragaszkodäsät, a melyért hälänk soha el nem marad, de gondja van az egek nagy Uränak is arra, hogy az ily gondos és szorgos mun-käsokat ott jutalmazza meg, ahol azt mäs gyarló ember nem is gondolja nem is képzeli. Kisérje azért az egy-letet elöre és a jövöben is Isten àl-däsa és különös kegyelme.
Vége.

Védelmi szovetség késziil az SHS kiràlysàg és Franciaorszäg között.
Sandor kiràly és a belügyminiszter Pàrisba utazik.
Beognldból jelentik : A „Vreme" értesiì'ése szerint az SHS. kiralysàg és Franciaorszàg között tàrgyalàsok indultak meg védelmi szOvetség megkòtésére. Marinko-vics Voja küliigyminiszter mär tnegegyezésre is jutott De Billy beogradi trancia követtel, szövet-ségi szerzodés tervezetére vonat-kozólag. A terv szerint a szövet ségnek a balkàni béke biztosità-sa a célja.
De Billy francia követ és Marinkovics küliigyminiszter a tàrgyalàsok folyamàn abban is niegällapodtak, hogy Marinkovics küliigyminiszter szeptember köze-pén Pàrisba utazik, ahol Herriott miniszterelnökkel együit aläirjäk a szerzodést.
A „Vreme" azt is közli, hogy a szerzodés aiäiräsa utän Sandor kiràly szintén Pàrisba utazik Dou-mergue elnök meglàtogatàsàra.
Öreg asszony nem vén asszony.
Egy Nizzàból hazatért fiatai er-délyi arisztokrata beszéli el, hogy a francia Rivièra példàtlan olesosägän kivül legjobban az lepte meg a kék öböl partjän, hogy milyen szabadsäg-gal viselkednek a nök. A nök, még pedig leginkäbb a gazdag, örog ameri-kai és angol hölgyek, akik pompäs, pärisi ruhäkban, ékszerekkel elnalmoz-va, kifestve és utolsó divat szerint fiusan, kurtära nyirt hajjal viaskodnak az idövel. Minden elegäns hotelben egész raj van ezekböl a szörnyü asz-szonyokból, akikböl mär csak vissza-taszitó lärvät tud csinälni a kozmetika. Hiäba minden tadomänya a kendozés-nek. Ezek a nök mind mumiäk, areuk-ról, deformälodott vällukröl, a festék és email alól a haläl vigyorog. Qyürük-kel boritott, eres, göresös kezük ärul-kodóan mutatja a vénséget. És mégis ott lobog atropintól kitägult szemükben a szünni nem akaró sovärgäs az élet érzéki élvezetei utän. Ezek a nök mind magänosak. A dus Amerika és a gazdag Kondog önti öket. Egyedül järnak, mint ahogy régen kalandra éhes fér-fiak köszältak Nizza strandjäu. Nem törödnek vele, hogy egyéni bäjaikkal màr nem tudnak hóditani. Megveszik
maguknak, arnit a szivük kivän, a férfit, a täncost — pénzéri.
Persze az mär csak természetes, hogy ezeknek a véniilni nem akaró öreg nöknek a sztìksé^lete egész ren-des és napos foglalkozässa fejlesztette ki a pénzért täncolö férfiak iparät. Minden mondain helyen, hotelben, bär-ban és étteremben ott tenyésznek ezek az elegäns, csinos éz jómodoru selyem-fiuk, akik nem pirulnak el, ha a tän-cosnöjük néhäny taktus lassù shymmi utän egy szäzfrankos.t esusztat a kezükbe.
Es a lìotelekben nemcsak megtü-rik, hanem még szivesen is lätjäk az ilyen gavallérokat. Hiäba, a vendégek kivänséga ! A maitre d'hotel maga köz-vetiti a tänc-üzleteket. Ö az aki a hölgyeknek megsugja, hogy X. vagy Y. ur szäz, esetleg ötven frankért hajlandó néhàny fordulóra. Ö magya-räzza meg, hogy a hivatalos täncosok közül kinek mennyi az ära és végul ö i rja be a tänc dijakat annak a hölgy-nek a szämläjäba, aki véletlentìl elfe-lejtett — fizetni.
Tévedések elkertìlése végett meg-irjuk itt, hogy a müvelt nyugaton, ahol a higiénikus élet és a kényelem gondosan konzervälja a testet, a negy-ven-ötven év körüli asszony nem öreg. Az ötven év odakint még virägzo fia-talsäg és bizony Nizza szörnyü, täncolö denevérjei tul vannak a liatva-
non, söt sokszor a hetven esztendön is. VaSósagos matronäk azok, akiknek kihunyni nein akaró életldugj^ból csi-näl magänak pénzt, karriert a shymmi professzionätus matadorjainak egész tömege. Mert sokszor szédtìletes anya-gi karriérek indulnak el a nizzai tänc-helyiségekben. A szäzfrankos honorä-riumot sokszor követi a tizezer frankos ajänd0k és végul, ha az öreg Messalina egészen megbomlik, a bäzassäg, amelynek szertartäsäbol mi Babylon längjät lätjuk pirosodni, amig egy pillanatra érezzuk, hogy az élet tény-leg csak rothadäs.
Önagysäga
a honäp vége felé kissé idegesitöbb mint mäskor. Ez az ällapot mär ren-desen huszadika körül äll be näla és a következö hónap elsejéig tart. Ez az idegessége természetesen az én anyagi helyzetemmel van némi osszefiigésben Ezt onnan tudom, hogy ma reggel is az aläbbi kérdést intézte hozzäm :
—	Van vaiami pénze?
—	Azonnal megnézem ! — felel-tem higgadtan és a naptärra néztem, ahol lätvän, hogy mär igen sokadika van, azonnal megtudtam, hogy pénzem az nincsen. Öszinte ember lévén, ebbeli ällapotomat fönnhangon is nyilvänos-
| sägra hoztam.
önagysäga röviden csak ennyit välaszolt :
—	Az ember kifogy a turelmébol.
—	Ezen ne csodälkozzon — felel-tem — mert maga nem csak a pén-zemmel, de a turelmével sem tud spórolni, Ügyes asszonynak egész hónapban tart a türelme. Maga mär a hónap kozepén kifogy a turelmébol. Ez azért van, mert nem tudja beosztani.
önagysäga végigmért :
—	Csak azt szeretném tudni, hogy egy ilyen ember minek häzaso-dik meg?
—	Rögtön megmagyaräzom, - ha parancsolja.
—	Csupa fui vagyok.
—	Nézze szivem, amig legóny-ember voltam, nem volt soha egy perenyi nyugtom. Üres volt az életem, Ideges voltam. Ha a kävehäzban ültem, öt pere mulva mär nem volt nyugtom, elmentem sötälni, azt is untam, tudja, egyedül nincs nyugta az embernek és pläne, amikor hazamentem a legény-lakdsomra és azt a sivär butorozott szobät megléttam : mär megint nem volt nyugtom és ismét csak a kàvé-häzba mentem.
—	Ezért häzasodott meg??
—	Ezért. Mert most legaläbb, ha elmegyek otthonról : nyugtom van.
Aki meggyilkolja ujsztìlottjét.
Letartóztattàk meri megfojtotta csecsernojét.
Nemcsak a csendorséget, de annàl inkàbb Černelavci kozség lakóssagàt megsziinni nem akaróì érdekes eset foglalkoztatja. Min-I denki rémlilten gondol vissza Kü- J csän Lina tettére, mely f. hó 9-én j az aitala szült csecsemójének meggyilkolàsàval vette kezdetét.
Kiicsàn Lina 20 éves Mo-ravci zsellér szülök leänya, Titan József Černelavci gabonakereske-d0nél volt szolgàlatban. A leany niég eddig meg nem ällapitott egyénnel folytatott szerelmi vi-szonynak kovetkezményei lettek, ugy hogy közeledett az idö a lebabazàsra. F. hó 9-én el is érkezvén, mikor is beällit többek jelenlétében gazdäjähoz s beteget jelent, amit gazdäja tudomäsul is vesz. Nem tartott sokaig az egész
GLÀSZ^—HIREK
—	„Mura" športni klubi gori proszi szvoje kotrige, naj j vszäko nedelo predpódnévom | pläcsajo zadrü'zni dävek (cslana- ! rino) v I. Hahn Prekmurska Tiskarna v M Soboti.
—	Predanovci. Nase na novo nasztävleno ogengaszilno drüstvo de szept. 7-ga dobro cilno ve-szelico obdrzäla v vszeh presz-toraj krcsme g. Vlaja. Csiszti dobicsek sze za nakiipiJo ogeng. rozjà obrné, Priprave szo v mocsnom tèki.
—	Zdravniški glas:. Dr. Muster József bivši okro'zni zdravnik in zobozdravnik v Križevci sze je priszelo v Mursko Soboto i ordinira vszaki dné od 12. aug. 1924. v hi!zi g. Jerič-a bluzi Péterkove krcsme. (Modni Salon I. stok.)
Nóvocoiencska je vmortla. Kiicsan Lina 20 lèt sztara szlii'zkinya pri Titan Jó'zef tr'zci v Černelavci rojena z Mo-rävec. Porodila je na stalaj i ga je taki zadušila sfero je zagolovila komisija. 'Zandärje szo jo aretirali i do ozdravlénya v spitao dèli po slerom de sze pred szodnijov mogla zagovarjali.
—	Novi veliki !zupäni. To je da nè nòvi prednami, szamo od nove vlade na nòvo imeniivani szo za Mariborszko obläszt g. dr. P! o j i za Ljubljanszi o dr. SpOrn.
cèremónia, mer. mäs'nap märvisza-jött. Titànnénak gyanus volt az ügy s férje aitai kérdore vonja a lànyt, hol volt és hol a gyerek. A làny nem mondta meg, mire az a hàztól elkergette, egyben jelentést tett acsendorségnél. Mire a csendörsäg kijött a szomszéd-jänäl mar el is àrulta a läny, hogy csecsemöje a szériapadlason van. Tényleg ott meg is taiältäk, de mär nem élve. Bizottsäg csakha-mar kiszällt a helyszinére s bon-coläs utän megäilapitottäk, hogy a csecsemö élve jött a vilägra, de a szäj és nyakän lätszo nyo-mok szerint a kisdet megvolt fojtva. A leänyt letartóztattàk s felgyó-gyuläsäig a kórhàznak ätadtäk, mely utän a folyamatba tett bün-tetö eljäräst a leäny eilen folytatjäk.
BIC1KLISTÀK FIGYELMÉBE ! ! Mindazok akik az òszi kerékpér-versenyen résztvenni szàndékoz-nak, minél elóbb jelentkezzenek. Peterka Jani vaskereskedònélés Legenstein Qéza Korona kàvéhéz. ŠPORTNI KUUB „MURA" kerékpèr psztälya.
j — Eljegyzések. Az elmult héten két eljegyzés foganatosit-jtatott. Türk József M. Sobotai vendéglós Cipott Frančiška urle-ànyal Poionàról. — Küzmics Kälmän Puconci vendéglos Šiftar Irma urleànnyal Strtikovciról.
-- Meghivó. A križevci (tót-kereszturi) olvasókor 1924. aug. 31-én a Szakal féle vendéglo összes helyiségeiben és a sza-
badban zärtkörü täncmulatsägot rendez Kezdete d. u. 2 órakor.
—	Megölte az édesanyjàt mert nem hozott cigarettàt. Borzaimas gyilkossag tartja néhàny nap óta izgalomban a csehszlo-väkiai Garamlekér kózséget. Dos-tal Emo, huszonnyolcéves aszta-los, hatàrcsosz, meggyilkolta Dos-tàl Jànosné, 65 éves özvegyasz-szoriyt. Dostäl Ernö évek óta közös häztartäst vezetett édes-anyjàval. A hàzban örökös häbo-rusäg volt, mert Dostäl feleségét mindig ütötte, ugy, hogy szegény asszony a veréstol valósàggal meghülyült. Dostäl anyjäval szem-ben ugy an kiméletesen viselkedett, azonban annak k0nyòrgésére,hogy feleségét ne verje, nem hajlott. Dostäl egyik nap ittasan ment haza és feleségére räparancsolt, hogy hozzon neki cigarettàt. A szerencsétlen asszony nem értette meg férjének kivänsägät, mire az nekirohant, földre teperte és mei- ! lére térdelve ütlegelni kezdte. A; segélykiàltàsokra Dostàlné kisebb unokäjäval kirohant és kérlelte fiat, hogy hagyja abba a bàntal ! mazäst. Dostäl most anyiära pa-! rancsolt, hogy menjen cigarettàért, minthogy azonban az öregasszony järni is alig tudott, képtelen volt fia kivänsägänak teljesitésére. Dostäl Ernö erre a kezében levò ! fokossal halàntékon ütötte anyjät, aki szétzuzott koponyäval nyom ban összeesett Dostält a csend-orség latartóztatta.
—	Késziii az uj rokkant torvényja-vaslat. Behmen Seftia szociälpolitikai miniszter résztvett a rokkant tóvény-javaslatott elokészito bizottsäg targya iäsain. A miniszter az érdeklodo ujsäg-iróknak kijelentette, hogy a torvény-javaslat mielöbbi elkészitésének az egyediili akadèlya az, hogy a Rokkan-tak Egyesiilete tulsägosan nagy igé-nyeket tèmaszt a miniszteriummal szemben, ugy hogy azoknak teljesitését az orszèg pénziigyi hei vzete ezidösze-rint nem engedi ineg. "Behmen Seftia szociälpolitikai miniszter tärgyaläsokat ioiytaj Mehmed Spaho pénzugyminisz-
terrel, hogy a rokkantak tigyét minél elöbb elintézhessék.
—	Hamis név hasznàlata miatt kiu!a-sitoìtak Bécsbol a volt beogradi bulgàr követet. Szta inbulijszky bolgdr kormd-nydnak volt Beogrèdi követe, Thodo-rov aki az uj kormdny üldöztetesei elöl kényielen volt Béssbe menekiilni, aki nom akarta magära vonni a bolgär kormany figyelmét, alnéven jélentet'.e he magdt a szèllóban. A bécsi rend-orség, amely tudomäst szerzett az esei-röl, felelosségre vonta Thodorevet és hamis név haszndlèta miatt tetemes pénzbirsègra és az orszègbòl vald ki-utasitèsra itélte. Az itélet értelmében Thodorov kénytelen volt azonnal el-hagyni Ausztriàt.
—	Allatvàsàrok, miutän szèj és kö-römfäjäs tünetei Beltinci, Bratonci és Rakičan kozségtkben megäilapitottäk, a toväbbi intézkedésig egész Prekmurje teriiletére be vannak tiltva. A ženavcei kerUleti fdnokség mär a Jugoszlävia felé vezetö hatärt bevitel végett lezärta.
—	A megszökött pincér. A Dobray étterem Ernö pincérje kedden minden szó nélkiil elhagyta szolgälati helyét s ismeretlen iränyba vette uiiät. Paul Emo Rogasovcin sziiletett s ma 21 éves. Qazdäja nagyon szerette mert tigyes fiu volt oly annyira, hogy most egy nagyobb összegü adossäg hätra-hagyäsäval tudott utrakelni. ' Egyesek szerint adossäga miatt, mäsok szerint pedig a katonäskodäs elöl lógott meg. — Lapzärtakor értesiiltiink, hogy be-szällitottäk a mur. sobotai birdsäghoz.
—	Lódijazàs M. Sobotäban. F. hó 21-én folvt le a M. Sobotai ällatväsär-téren a hidegvérii tenyészlovak dijazäsa, melyen megjelentek: földmiv. min. allattenyésztési oszta'lyänak fönöke Dr. M i t r o v i č Beograd, maribori föällat-orvos és Zupane gazd. vändor-tanitó, gazd. egyesiilet részérol pedig: Lovro Peto va r mint elnök, Kreft, Turušek, Sleipa és Raier mint bizoitsägi tagok. Lofelhajtäs összesen 37 drb. melyek között 1 diszoklevél, 1 elismerö levél, 5 drb. I. oszt. dij, 6 II., 6 III, 5 IV., és 2 V. oszt. dij osz-tatott ki. Anyag kvantum ' és kvalitäs-ban közepes, melyröl jövö szämunkban bövebben. Kiosztatott összesen 3160 Din. dij.
—	M. Sobota—Ormožj vasut murai vashidja mär elkésziilt. Ez megadja a mödjät annak, hogy ezen a vonalon mär legaläbb is november végén(1924) a forgalmat lebonyolitsäk. Legföbb ideje lenne mär. A hid maga még eddig mindenkinek az izlését meg-nyerte.
—	Bécsi allatväsäri (f. hó 8.) ärak élosulyban 1 kg. ökör 13—19, bika: 12 — 16-5, tehén 12 5—16, soväny ällat 7—12 ezer oszträk korona. Siläny äru 1000 o. K., olesöbb. 1000 o. K cca 115 Din.
—	A rónafó'i ujonnan alakult önk. tiizoltóegylet szeptember hó 7-én väl-tozatos miisorral egybekötött täncmulatsägot rendez a Vlaj féle vendéglo összes helyiségeiben. A mulatsäg kez- ; dete d. u. 3 órakor van.
—- „Mura" sportkub tagjai kéretnek,! hogy tag-dijaikat minden vasärnap d. e. j L Hahn (Prekmurska Tiskarnäban) be-fizetni sziveskedjenek.
—	Nem szabad az agrärreform so-rän kapott földet bérbeadni. Az agrär-reformminiszter ujabb körrendeletet kül-dött az illetékes hatösägoknak. A kör-rendeletben felhivja a hatdsägokat, hogy ne engedjék meg az agrärreform sorän kiosztott földek telepeseinek, hogy a földeket albérletbe adjäk. Akik kijätszäk a rendeletet, azoktól elveszik a földtet.
—	Megtalaltäk Matteoti holttestét. A
lapok jelentése szerint Tonello Mastssi voll képviselò a Sorafano-Castel-nuovo portän kiäsott holttestben Mate-
ottira ismert. A höhtest teijesen szét van darabolva. A rendorség most ebben az iränyban folytatja a nyomozäst.
— Rotschildné ékszereit eüoptäk. Rotschild Edwardné, aki pär nappal ezelött érkezett Newyorkból Pärisba panaszt tett a rendorségen, hogy szällobeli szobäjäböl elloptäk ékszer-dobozät, pénzét, utevelét és valamennyi személyi okmänyät. Az eilopot ékszerek értéke mintegy 350.000 frank, a kész-pénz 20.000 doilär.
SPORT.
Na ustanovnem občnem zboru športnega kluba „MURA" v Murski Soboti, dne 16. augusta 1924. zvoljeni funkcionarji :
Častni predsednik : Kašpar Lipov-šek srezki pogl. Predsednik : Franjo Košir bančni ravn. Podpredsednik : Dr. Ljudevit Šomen odvetnik. Tajnik : Josip Lipics bančni nradnik. Namestnik : Dr. Farkaš sodnik. Blagajnik: Izidor Hahn trgovec. Namestnik: Armin Hirshl trg. Gospodar: Qeza Legenstein kavarnar. Namestnik: Žiga Valyi uradnik. Odborniki : Anton Svetina vladni tajnik in Franc Jelovšek upravitelj velep. Szapary.
Football odsek :
Načelnik: Franc Ramovš uradnik srezki pogl. Tajnik: Eugen Farkaš trg.
Hazena-odsek:
Načelnica: Margareta Qyöry uradnica. Tajnik : Št. Šiftar bačni uradn.
Lahko atl.-odsek:
Načelnik : Ciril Hočevar učitelj. Tajnik : Pavei Hahn trgovec.
Kolesarski-odsek :
Načelnik: Ivan Peterka.
Razsodišče : Dr. Vladimir Škerlak odvetnik, Anton Koder kr. notar, Dr. Luka Kravina.
Pregledniki računov : Josip Sou-kup bančni ravn.. Koloman Hirschf trgovec, Ljudevit Šiftar trgovec.
Trztvo. Kereskedelem.
Blago — Aru.
NOVISAD: aug, 21.
100	kg. Pšenica—Buza Din.		-385
»	>	'Zito—Rozs »	—300
>	>	Ovesz—Zab »	—350
»	>	Kukorica	-300
»	>	Proszó—Köles »	_
»	»	Hajdina »	-
»	>	Szenó—Széna »	50-100
>	>	Qraj—Bab csres. »	
>	>	zmèsan—vegyes bab	—
»	>	Krumpli >	-175
»	>	Len. sz.—Lenmag »	—
»	»	Det. sz.—Lóherm. »	
BENKO: aug. 21. 1 kg. Bikóv.i Bika
3
2 o
■aJ
Telice ? Üszö Krave J STehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spè—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb.
III H. I. prima 13- 14-- I5--16-—
•3 12- 13-- 14-15 —
7-- 9-- 12 — 16-— 19-— 24 - 26.-, » 28—35 . » 35-
1-50
Pènezi
Pénz
= D.
1 Doilär .... 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din — 6 60 sfrk.
79-5 0-11 0 1144
2-44
3-67

Z-häja vszóko nedelo. — Naprèplacsiio za : j Rökopiszi, ki sze ne szhräniio i ne vrnéio sze 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., !	posilajo :
70 Din v Ameriko 80 Din létuo. Céna anonc Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
za □ cm : med lextom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1 — mali ogaszi U*70 Din i dóvek. Pri veeskrat popüsfct.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kütdendök :
M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal M Ä K K i S E V C I br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: kostni esekovni racsun broj 12980. ;—| —: Postatakarék szämla szàma 12980. :—
Megjelenik minden vasärnap. Elofizetési £ra ; 1 óvre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinnr! Küjföktre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hirdo-tési är cm.-ként : szövegközt és nyiltiér 1 50, rendes 1 -, apróh rdetés 0-70 Din èa az illeték. T.»obszörinel engedménv.
Gazdalkodàs
A tej.
Irta Nemes Miklós àllatorvos, Murska Sobota.
VII
Néhànyan azt hiszik, hogy az egész tenyérrel tortént fejés nem nd oly tiszta tejet, mint a 3 ujjal (hiivelyk-, mutato- és kozép ujjàl) vaiò fejés. Sokàig magam is fejtem, én az egész kézzel vaiò fejést tisztàbbnak, ter-mészetesebbnek és jobbnak tartom. Ämde nem ajànlom a csecsbimbó huzogatàsàt. (A b'orju sem huzza !) A csecset a hiivelyk és mutatóujjal toben àtfogjuk, hogy a tej vissza ne szorulhasson, azutàn az ujjakat egy-màsutàn lenyomjuk, összeszoritjuk, amikor a kisujj is kinyomta a rea jutott tejmennyiséget, az ujjakat ki nyitjuk és elülröl kezdjük. Ez a fejés nem surólja a bort fei, nem okoz ki-pàllàst, nem szennyezi a tejet, nem kellemetlen a tehénnek és legjobban megközeliti a szopós borju nyelvének miikodését. Csak a sziväs hiànyzik.
Naponkénti ingadozàsok a tej psszetételben eléggyakran észlelhetok és némely tehénnél igen jelentékenyek lehetnek. Egy tehén reggel 154 szà-zalék zsiros tejet adott, este ugyan-abból kifejve 2*12 szàzalékos lett, némely napon hirtelen 8'54 szàzalékra ugrott fel. A mennyiség is igen vàl-tozó lehet: egyik napon ±435 kg., az utàna jövö napon l-932 kg-ra esett. Ezen ingadozàsok okait mär felsoroltam, de riagyon valószinii, hogy az idojàràs és ki tudja mi sok màs is befolyàssal van reà. Mivel ezek az ingadozàsok minden egyes tehénnél nem egyszerre és egyformàn jelentkeznek, mert az ingadozàsokat kivàltó tényezok nem egyenlö mérték-ben hatnak az egyes tehenekre, a több àllattól szàrmazó kevert tej nem mu-tatja ezeket az ingadozàsokat. Mellé-kesen megjegyzem, hogy az idojàràs a gondolkozàsra, szorgalomra is hat. Fofàjàs, esuz (rheumatizmus), tyuk-szem is rosszabb lesz, fàjdalmas lesz, ha az idòjàràs rosszabbodik.
A betegségek befolyàssal vànnak a tej minoségére és mennyiségére. Söt teljes elapadàst is gyakran ész-lelni. A làzzal jàró betegségek az emésztószervek betegségei mérges anyagok képzodésével jàrnak, ezek egy részét a tejmirigy utjàn küszöböli ki a szervezet. A tej zsir percentje felszökik a ragadós tüdölobnäl, le-siilyed az ellési bénulàsnàl.
-Gyógyszerek is befolyàssal lehetnek a tejre. A foszfor és jód ké-szitmények a tejelvàlasztàst gàtoljàk. Az ànizs és a komény serkenti azt. Jó illatos széna "és kevés konyhasó mellett feleslegesek a serkentö t j-porok, söt ellenkezöleg is hatnak.
Togy-betegségeknél àltalàban a
tej vizszerü lesz és fehéressàrga nyàl-kapelyheket taitalmaz. Ila àll a tej iiledék küpzödik. Az iilcdékes tej mindig rosz. Sok gyógyszer àtmegy a tejbe. Ezek közül csak az alkoholt emlitem, amely önöket is érdekli. Sok alkohoit tartalmazó erösen sava-nyitott moslék etetésére rövid idö alatt elhullott 23 borju, 72 bàràny. Gyer-mektejnek nem hasznàlandó ! Az iiszkös, bornio, roihadó és a savanyu erjedésben levo takarrnàny etetése a tejet mérgezové vàltoztatja. Üszkös lóhere etetésére felnottek és gyerme-kek nagyfoku hasmenés^ kaptak. A romlott viz teljesen hasznavehetetlenné teszi a tejet
A tej baktériumai és az àbaluk okozott elvàltozàsok. Az egészséges tögyböl kifejt tej baktériuminentes, mert az egészséges tögy baktérium-ölöhatäsu. A bimbócsatornàban eilen ben igen sok és sokféle a baktérium, melyek az iiriilékrol, alomról, az aliat testérol ieriilnek oda, ott pedig vigan egymàst segitve avagy elnyomva szaporodnak. De ne higgye, hogy a bimbó gondos megmosàsa, az elsö tejsugarakkal kimosott bimbócsatorna biztositékot nyujt a tej baktérium-mentes nyerésére, mert a csiramentes | tej fejés közben befertözödik. A fejö kezérol, az àllatról, a fejö ruhàjàról, a levegöböl baktériumok esnek a tejbe. Az istallo levegö 1 köbeenti-méternyi részében 500.000—700.000 j a tiszta szabad ievegöben 90,000 i esira van. A baktériumhullàs a leg-nagyobb az egyes tehenek közötli Ievegöben, tögyinagassägban.
A fejö edények tisztogatäsära hasznàlt viznek csiratartalma lényeges befolyàssal van a tejre. A steril azaz élo baktérlumtól mentes fejö edénybe fejt tej 1 köbem. ében 165 csira volt,: kozonséges vizzel mosott edényben levo tejben 4625 csira volt. Alias közben szaporodnak a csiràk, ha megfelelö homérsékleten àll a tej. 0"C-näl igen lassù a szaporodàs, | 12-5"C-nàl 935-szörös is lehet. 35°C-nàl i 3800-szorosra mehet fel. A frissen fejt tejnek is van baktériurnolo ha-tàs i az elsö 6 18 óràig. Ekkor a baktériumok felére megfogynak, de | azutàn annrìl rohamosabban szaporodnak.	|
A tejben levo baktériumokat 3 csoportba osztjuk. 1. A kozonséges tejbaktériumokra, 2. a tejhibàkat okozó baktériumokra és 3. a beteg-séget, kórsàgot okozó baktériumokra.
A tejbaktéri|«mok ismét 3 cso-portbeliek a) a tejsavas erjedést, b) a vajerjedést és c) a peptonizàló bacteriumok.
A tejsavas erjedés abban àll, hogy a tejsavas erjedést okozó vagy 8 féle baktérium egyike-màsika, több-féle is lehet, keverve elszaporodik a tejben és a tejcukrot tejsavvà emészti.
(Folyt. köv)
Hallo Lovci !
Szamo tiszti siis je gvti-sen, steri sze
z pri: HEKLIT5 5TEVAN
tr'zeci
v MUR5KI 50B0TI
küplenoga patròna dà doj. Vu toj tr'zovini sze dobijo vsze za lòvce potrèbna dugovànya, kakti: prvovr-sztni prazni i nabiti patròni, spri, dimni i brezdimni prah, kapszini itd. itd. po naj nisisoj céni. Szamo tii kiipleni patròni szo gviisni i poceni. Probajte i sze zagvüsate !
F" i
i
i 1
i
ZALOGA (depo)
dein, piv, jjaško
ino piv. ,Union" Ljubljana — Murska Sobota.
ptiporoesa (rekomendèra) gg. kresmärom specialno pivo v vrsztaj :
Dvojno märesno (märciusi sör),
Porter csarno i Ležak (!züto) po nisziki i rédni cènaj
V szkladiscsi vszigdàr prèk L 00 Hektolitrov!
Garantirana friska piva I Zdravo i 'zérno!
zdravnik i zobozdravnik
ordinira vsak dan v Murski Soboli v hiši j>osp JERIČA (blizu Peterkove gostilne)
KA NE VES PITAJ
Univerzalni Informativni Biro
„A..RGUSS"
Knez Mihaiiov.: ulica 35. Telefon 6-2S.
BEOGRAD
— (Pasaž Akademije Nauka.) —
C V E TIC S J ANOS
röfös és rövidäru kereskedö M. SOBOTA'___Cerkvena ul.
iizletében a legfinomabb szövet s a legolcsóbb vàszon kapható. Férfi, noi és gyermek fehérne-miiek mérték utàni készitését elvnlalja. Kész férfi ing.k (hàzilag készitve) 50 D.-töl kezdveraktà-ron. Finom és olesó àru, pontos kiszolgàlas, modem munka.
Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdóssy Barnabas papir és jatékàru iizletében M. Sobotéban a róm. katholikus templom mellett.
anulónak
felvétetik egy jobb hàzból vaiò fiu a Prekm. Tiskarnàban.
I 1 M I I I I 1
_ Hiša na oddajo !
Hiša v Murski Soboti, Cvetna ulica št. 88. se proda: Obstoji iz sob, 2 kuhinj, 3 kleti, velike stale, 12 metrov dolge parme in vrta pri hiši. Pogoji pri lastniku ŠTEFANU HOLCMAN.
!
Il II I I
Fizesselo a
MÖRSZKA KRA jINA-ra
pazite, da dobite, vedno davno preizkušeni »Pravi : FRANCKÓV : kavni pridatek« t zaboj-čkih in ne kako ponaredbo. —
Na novi, rjavo-modro-beli etiketi se posebno jasno Izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«, —
»Pravi :FRANCK: z mlinčkom« zboljšuje in pocenjuje vsako kavo!
m