An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
AMERICAN WINDISH VOICE
"ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
VOL. IV. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. JANUÁR 11, 1924.
No. 2.
BETHLEHEMSZKI GLÁSZI
Sztrasen ogen na Broad Streeti
Dvá csloveka szta na áldov szpadnola ognyi. -Tri zidíne szo zgorele. - Kvára je blüzi 150,000 dollárov
Vu táksem velkom mrázi, dga je szkoron na zéro kázao mraz, je v-Bethlehemi na Broad Streeti, vu szrdíni trzstvenoga fertála velki i sztrasno nevaren ogen bio preminouoso nedelo gojdno, steri je szkoron brezi pára vu historiji bethlehemszki ognyov. Toga neszmilenoga ognya szhájanya zrok je do eti mao nepoznáni. Ka je ogen vu tisztom velkom vötri i mrázi, gda je voda prouti zmrzávala, kak je z-pricskance tekla, dönok nej napravo 'vékse znicsávanye, tou sze ognyogaszilcom má zahváliti, ka szo prevecs zsmetno i nevarno delo szkoncsávali. Csi glí, ka je nezgovorno velki mraz, bio i vöter pijo, dönok szo pogászili ogen ino ga nej püsztili razsürjávati, za stero szo pridoubili pripoznanye. Kvár doszégne blüzi 150,000 dollárov, stero sze szamo z-tála povmé po szekoláciji.
Vu ednoj zidíni je bio Stone manufakturni stor, steri je szploj na práj zgoro. Stone familija je rávno ober stora prebívala, odkéc szo vu szpodnyem gvanti komaj vujsli z-gorécsega hrama. Szouszeduoga hrama na drügoan i trétjem stoki je 11 sztnesarov prebívalo, tej vszi szo vsze zgübili, ka szo meli vu prebiváliscsi. Vu tom hrámi je zgübo zsítek Mitchel Book, 32 lejt sztar mládi cslovek tüdi, steri je Bayuk Bros. cigárfabrike bívsega managera brat bio. Bock je pred trejmi lejti príso vu Zdrüzsene Drzséle. Prvle, kak je eszi priso, je domá szkousz pretrpo szvetszko bojno, z-stere je szrecsno prejk priso, neoranyeno i eti v-Ameriki je zdaj vu táksem doubi mogo preminouti. Nyegova grozna szmrt je velko boleznoszt pozróküvala szvojoj rodbini i poznáncom. Bock-a eden prebívajoucsi pajdás je pripovedávao, ka je pobegao z-gorécsega prebiváliscsa ino je krícsao za pomoucs i on ga je tüdi opouto, ka v-steri kráj naj pobegno, ali Bock je véndar vu velkom zoszáganyi i díni zgübo priszobnoszt i vküp szpadno, pa tak je grátao ognya áldov. Nyegovo vküp zgorejno tejlo szo szamo v-pondelek popoudnévi najsli.
Ognya drügi áldov je Lawrance policáj, kí sze je pascso Bock-i na mentüvanye po ednoj lesztvici i gda je do prvoga stoka priso, nouga sze nyemi na ledenoj lésztvici poskalíla ino je nakla szpadno tak neszrecsno, ka je v-tom v-pondejlek vecsér v-spitáli mrou. Lawrance je szamo oszen meszecov policáj bio ino je na Hillside Avenue-ji prebívo. Nyegovo zsalosztno mrtelnoszt mláda zsena i eden máli szin zsalüjeta.
 K-ognyi szo vszi bethlebemszki cgnyogaszilci vöprisli, nadale szo tam bilí vszi varaski tanácsnicke z-voditelsztvom Yeakle majora, kí szo vszi na pomoucs bilí vu bránitelsztva  deli. Szouszidje szo z-vroucsov  kávov i tejom drzsali vö ognyo
gaszilce cejlo noucs, sterim je bogme velka potrejbcsina bíla na tou szegrejvanje, eden storos na Broad Streeti nyim pa dao nouve rokajice, brezi tej bi vu tisztom velkom mrázi neszpodobni bilí delati.
MRTELNOSZT
Velka zsaloszt je doszégnola Korpics Józsefa, nase stamparíje voditelâ, pa familijo. Nyuvá nájlüblenejsa dékicska Korpics Anni. je po krátkom i tezskom betégi v-tork gojdno mrla. Pokojno neduzno dejte sze je preminoucsi keden razhládilo, na stero szo sztariske vcsaszi dáli pozvati vrácsitela, Dr. Santeen-a, kí je dejte pregledno ino je, pravo, ka je szamo razhlajeuo, z-steroga sze hitro ozdrávi. Ali deteti szo sze med tém plüosa zvuzsgale, stero je zse dejte nej moglo szkouz preládati ino po pár dnévnoj teskoj bolez noszti je vösztrpelo.
 Mílo dejte bi zdaj Januára 13-ga sztoupilo v-seszto leto szvoje mláde staroszti, ali neszmilenoga sorsa tou tuzsno zravnanye je nej dopüsztilo, ka bi sze vcsakalo szvoje sésztre oblejtnice, rano, vu zácketki etoga mládoga leta ino vu zacsétki szvojega gingavoga zsítka je povrgla tü mála Annie i sze je odszelila na vekivecsni pocsinek od szvoji drági sztarisov, od szvojega máloga brato i szesztré: Jozsija i Mary-ja i od vszej, stere je z-szvojim detecsim, csísztim szrdcom lü-bila.
Pokopáliscse je v-cseraj, v-csetertek bilou z-vogrszke katholicsanszke cérkvi, z-velkim táljemányom rodbine i poznáncov. Máloga mrtveca lésza je oszípano bilo z-vnozsino vencami korinami. Med vecsimi szmo nászledüvajoucse iména zamerkali gori, kí szo vence i korine poszlali : Kindergarten children, Hassai Olga, Mrs. Anna Doncsecz, Mary Halleman, Matus János i familija, Korpics Károlv i familija, Korpics Ferencz i familija, Schamenek István i familija, Charles Csrnko, Gécsek József i familija, Gécsek Geo. i familija, Mrs. L. Müller, Harkacs Lina, Zselezen András i familija, Doncsecz József i familija, Mrs. Stevancsecz, Brat, szesztra, Mati i Ocsa.
Neszrécsno obhodécsa familija sze naj poméri vu toj obcsütnoj zgübi, ár vsze moreimo pretrpeti, ka nebeszko zravnanye na nász zmejri, kakstécs je britek i tuzsen té szoud.
Tí mála Annie pa mej szlatek szen vu szvojem püsztnom groubi, vu steroga szi tak prerano mogla prídti. Tvoj drági szpomin de navöke zsívo vu szrdci onim, stere szi na etom krkom szvejti povrgla; Tvojega groba rouzsice do z-szkuzami polejvali i gájili Tvoji lübléni sztariske. Tvoj nepozábleni máli brat i szesztra. Vékivecsna szvekloucsa ti naj szvejti !
Nouvi varaski tanácsnícke szo sze zse na prvom gyülejsi zacsnoli szvajüvati
Nouvoga varaskoga tanácsa prvi gyülejs je v-pondelek bio obdrzsáni, steri sze je zadoszta szramotno szkoncsao. Varaski tanács szamo edno nouvo kotrigo má, Fritz Kline-a, ovi szo pa zse dvej leti vu szlüzsbi. Kak je znáno, ka Yeakle mayor z-Pfeifle tanácsnikom drzsí i nyidva szta na ednom porazmejnyi, dokécs zájenno ovi trijé tanácsnieke prouti nyidva delajo, ali naopak. Pred gyülejsom szo sze táksi glászi vrtíli po várasi, ka de tanács z-porazmejnyom funkcionejro ino prvi gyülejs je rávno naopak poszvedocso. Tanácsnikov zglíjanye je prej tou bilou, ka szak si varaski szlüzsbenik osztáne vu szvojoj szlüzsbi nadale tüdi, ali trije tanácsnieke szo na nisterno csészti dönok nouve lüdí scseli namejsztiti. Ka naj sze| tou ne zgodí, mayor je presztavo gyülejs. Ali trije tanácsnicke szo li dale drzsali gyülejs i na tisztom szo szkoncsanye tüdi prineszli. Mayor gda je gyülejs presztavo, je vcsaszi tam povrgao gyülejsa presztor i csi gli, ka je nyegovo obhodejnye nej bilou hvále vrejdno, dönok sze je za právdenszko poszvedocsilo ino vu rejcsi bodoucsi trijé tanácsnicke szo prisziljeni v-tom notri privoliti, ka naj nyuvo dugoványe stero szo zse szkoncsali, znouva razprávlájo. Goszpon tanácsnicke bi doszta csednejse csinili, csi bi meszto szvajü-vanya drágo vrejmen na tákse dela trosili, z-sterim bi várasi prilozsnoszt slüzsili.
Szlovenszkoga Ploda Amerikanszki pörga-rov gyülejs
Zdaj v-Nedelo Januára 13ga popoudnévi, ob 2 vöri bode vu Szlovenszkpm Halli 321 E. Packer Ave. Szlovenszkoga Ploda Amerikanszki Pörgarov gyülejs.
Na tam gyülejsi znamenitne dela prídejo na dnévni réd, ár csesztnické bodejo odebráni na tou leto i tüdi vecs drügi znamenitni del jeszte, stere sze vu delo vzemejo.
Vszáki Szlovenszkoga Ploda Amerikanszki Pörgar naj szebi za düzsnoszt szpozna na tom gyülejsi nazoucsi bidti, ár je od naprejidejnya gucs pri tom pa vszáki pörgar more z-szvojov cejlov mocsjouv na pomoucs bidti.
Luther Mártona Evang. Cerkvenoga Drüstva gyülejs
South Bethlehemszko Luther Mártóna Prvo Szlov. Ev. Betezsne Pom. Cerk. Drüstvo de zdaj v-nedelo drzsalo vu etom leti prvi réden meszecsen gyülejs, na steroga je szaksa kotriga zouszedno pozvána z-kártov. Na tom gyülejsi de vecs znamenitnoga dugoványa razprávlano, med vecsim do nouve drüstvene regule tüdi potrdjávane. Szaksoj kotrigi je düzsnoszt nazoucsi bidti na tom gyülejsi, ár szamo na tom gyülejsi má szaksi príliko naprej dati szvoje previdejnye od nouvi regul. Vszigdár sze namejrijo táksi lüdjé steri nájdejo kákse falinge i tou naj vu tisztom vrejmeni dájo naprej gda je escse nej keszno, szledi zse niksé korrigálivanye nema meszta. Proszimo szakso kotrigo toga drüstva, naj szi tou vu znánye vzemejo.
Szühi apostol za csalársztva volo ped szodnijov
 Probibícija je pá edno lejpo klico pognála, naj tou tüdi vu püslics zvézsejo szühi apostolje, ka de véksi i bogatejsi. Vu New Yorki na glávnoj szodniji je vcseraj prislo na razprávlanye ednoga imenitnoga szühoga apostola, Wm. H. Anderson-a tozsba.
Anderson je Anti Saloon League szekretár bio, vu steroj csészti je lige peneze po csalársztvi i hamisiji na privátne cíle ponücao gori. Na té szoud szo tak vu slüzsbeni, kak vu privátni krougaj trno nálezsni. Mí nej. Mí smo szamo na tou nálezni, ka dönok spekulejrajo z-touv nourov prohibicijov tak dugo, gda jo vrági zbrisao, ali csi tou nemrejo vcsiniti„ gda jo szpreníjo ?
Nouva soula na Zgornyem Sziniki
Tisztoga hípa ;szmo dáli glász, ka sze je vu Zgornyem Sziniki soula porüsila i vecs meszecov szo brezi soule bilí. Zdaj je Dr. Vargha Gábor národni poszlánec vödoprineszo, ka vu krátkom vrejmeni vogrszka vláda da gori zòzídati nouvo soulo. Blüzi edno leto bode, ka je Zgomyi Szinik brezi sonle bio i szamo zdaj sze je nakanila vogrszka vláda na tou po inertervenciji, ka jo nazáj posztávi. Vej bi temlico hitrej zozídali . . .
50 örméuyszki szirotícsov sze farmersztvo vcsí vu Georgetowni, Kanada. Tou árvinszko deco szo z-dovoljenyom vláde pripelali vu Kanado i gda gori zrasztéjo, ksenki dobíjo zemlou od
vláde.
VISE 250,000 NOVEJSI PRIVANDRAJOUCSI JE PRISLO VU OBTEKOUCSEM POU LETI
Curran privandrajoucsi glávni komiszár dvej i pou million dollárov proszi na popravek privandrajoucse stácije
Vise od 250,000 nouvi privandrajoucsi da racsun Curran new yorkszki privandrajoucsi glávni komiszár, kí je zdaj dao naprej pred szvojo prilozsno visiso oblászt od preminoucsega pou leta dosztájajoucse glásenyé.
Po nyegovom glásenyi szo od eszi prisévse vnozsine szamo 2%-a deportejráli. Vszevküper je 322,716 privandrajocsi proszilo notripüscsenya i od tej szo 4,438 lüdi deportejrali, z-tej szo 1,756 lüdi záto poszlali nazáj, ár szo ober kvote prisli notri.
Curran glávni komiszár je nezadovolno zamerkao, ka od nazáj poszláni 40%-ov je záto bilou vözaprejti z-országa, ár sze je nyuva národna kvota dopunila. Med glínim prioduscim
szo láni 41,000 lüdi menye püsz tili notri v-ország. Z-tém tolmacsijo tou povéksanye, ka szo vu Europi bozsni vérsztveni sztáni i dela prilíke, stero je trno doszta lüdi priszílilo na tou — nájmre mestre — ka naj vu Ameriki probajo szrecso.
Ellis Islanda csesztnicke szo 729,739 lüdi preglednoli vu preminouesi seszti meszecaj. Tej szo na 2,478 hajouvaj prisli vu Zdrüzsene Drzséle. Curran i Biron T. Uhl podkomiszár v-pondelek vu Washington sla, ka naj bodeta na vö poszlühsanyi pred prevandrajoucsov komiszijov. Na novejse popravke proszijo peneze i cseszt nikov pozdigávanye zselejo. Nadale do porácsali nouve privandrajioucse právdenszke propozícije tüdi.
STERO BI ZDRÜZSENI DRZSÉL ZVONEJSNYA POLITIKA TÜDI MOGLA PRERAZMITI
Návadno i blájzsenoga nouvoga leta zselejnya szo sze z-vszákoga vüszt zglaszila, — véndar szrdcá tüdi ! Po ouszvetnoj tühocsi je prislo trpécse, krüha priprávlajoucse zsivlejnye. Ka ka szpuni, ali ka szklácsi doli z-nasega troustanya, tou je njegov jus, prouti steromi nemremo appelávati. Cslovek je zse szamo táksi, ka vnozsine grobi nájbole gvüsni z-tróustanya, ali nouvoga troustanya zselejnye li ne hejnya !
Nouvoga leta z-dobro zselejnya lübléne lárme nam vu vüja zavdári Zdrüzseni Drzsél vérsztvenoga zsítká voditelov razglaseno porácsanye. Ka nasi prijátelje i lübléni ka právijo 1924-ga leta vu zacsétki, tou vszi znáimo.. Ali kak pozdrávlajo eto nouvo leto nasega  vérsztvenoga, existenciáliskoga zsítka glávni faktorje, tou nájmre briga nász vu fabrikaj, trzstvaj delajoucse delavce. Po vidna i dobro szpádnovsa míszel je tou, ka je pouvanye, na trzstvenom presztori vszepovszédi li vüpazen. Ocelnoga pou vanya glávni voditel, Elbert E. Garv, za bougse právi eto nouva leto od preminoucsega; szplosno pobougsanje, stero bi escse hitrejsega pobejga bilou, csi bi zvönejsnyega trzstva küpüvajoucsa moucs nej bíl na telko oszlablena. Drügi ocelni krao, Charles M. Schwab, nász blüzi dosztájajoucse Bethlehem Steel Co., predszednik priszpadobno proroküje na 1924-to leto i szvoje vüpani na potzrdjávanje ponouvi zse vecskrát glasüvajoucse notrizglásenye ka nájmre 25 million dollárov áldüejo na ocel noga nouvanya povéksanye.
Tak tüdi bankárov zvéze predszednik sze prikapsi etoga bougsega trzstvenosra leta k-notrizglásenim prorokam. Z-recsjouv je vüpazen. zagvüsenoszt vu szaksem poglédi. — tak pa li naj príde ütra, naj prídeio kédni. naj príde fabrika. trzstvo i vsze. — od steroga blázseni i na telko neblajzseni známo bidti !
Nam sze szamo edno nevídi z-toga cifrasztoga proroküvanya. Vszákoga pri previdejnyi szmo tam csteli, ka je zvönejs-
nyi trzstveni plac nej vugoden, ka zvönejsnya, europejszka trzstvena delavnoszt sztojí, ka je oceánov, hajouvov premenba nej nigdasnya, ka bi drüge forme bilou, bougse, falejse bi bilou nase cejlo zsivlejnye, krüh i gvant, csi bi ... tak je . . . csi bi europejszki orszá gov vu vérsztvenom zsítki nej bilou telko nevoule.
Te pa dönok ji bolí eti prejk tüdi, csi szo na ovom kráji nevonle. Dollára zsivcsecje szo trno obosüti i mí tak vídimo, ka ocelni králov vu nouvom lejtnom vjávlenyi bolezna szám na odkritoszt tüdi jeszte i edna mála náturnoszt pouleg velke vüpaznoszti.
Vérsztveni zsítek je edna zjedínyena, mednárodna orgaìiizácija. Csi gdekoli je betezsna, nevola je tiszto cejloj.
Zselejmo na nouvo leto mí europejszkoga ploda amerikan ci, ka naj tou prevídi i prerazmi Zdrüzseni Drzsél zvönejsnya politika !
Dollári prisztojnoszt je zdrava Europa, nyuvi fabrik, cejloga pouvanya glávni faktor je zvönejsnyega trzstva plac, 1924-ga leta dobrotivnoszt gordánye je znicseni országov gorisztanejnye !
Zsivoga psza je odéro
Vu Szombathelyi sze edno brezi pára ruzsno i szramotno delo pripetilo vu preminoucsi dnévaj. Eden cslovek je szvojega psza pár krát vdaro v-glavou, potem ga je na plout obeszo i escse z-zsíve sztvári je zacsno drejti kouzso. Szouszidje szo razburkano glédali tou neszmileno csinejnye, na stero szo policája zváli, šteri je zasztavo toga zdrznoga dela nadaljávanye.
Policájszki kastigajoucsi szodec je toga sztvári mantrajoucsega csloveká, steri sze je z-tém bráno, ka je z-pészke kouzse za szvojo deco cipele scseo dati napraviti, — na 10 dní vouze i 5000 koron peneznoga kastiganya oszoudo.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLASZ
AMERICAN  WINDISH  VOICE
Bell Telephone 2940	Száko piszmo poslite
512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager.
NAPREJPLÁCSATI CEJNA:
Na edno leto ..... $2.00
Vogrszko domovino . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . $2.00
For Hungary ......... $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.’’
BOJNO CSÁKA
i jo zselej vszáki, steri nescse mirovnoga zsítka, steri nescse z-produktivnim delom pomágati na szvojem koudiskom országi. Bojno zselejo tiszti, steri szo nigdár nej oprávlali z-táksim delom, stero bi cslovecsansztvi na haszek bilou, stero bi országa na dobrobodoucsnoszti kaj naprej pomoglo. Bojno zselejo vszi tiszti, steri scséjo zsnyé szebi dobro zsivlejnye zagvüsati, steri sze scséjo obogatiti té, gda sze millionam zsítek i existencia znicsi. Med tejmi krví zsédnimi pijajcami szo vu prvom rédi ti zsalosznoga szpomína dosztakrát divje nature bivsi caszarszki i králeszki officérje, od steri sze niscse nemre prijaznívo szpomínati, kí kolicskáj pozna nyuvo besznoucso, neszmilenoszt, nej szamo vu preminoucsem bojnszkom vrejmeni, nego pred tisztim tüdi. Tej scséjo zdaj pá drügo bojno, ár ovak nemrejo k-dobroj szlüzsbi prídti, oni sze z-tém véndar malo brigajo, kak sze szkoncsa edna pridoucsa bojna, z-tém pa escse menye, kelko zdravi lüdi sze szpokole, ali na roumarsztvo príde, kelko krüha priprávlajoucsi sztarisov i szinouv prejde vu ednoj divgyoj bojni. Vu drügom rédi szo páli, steri sze rávno tak, pa zná bidti escse bole navdüsávajo za bojno : fabrikantje, vojszki lifrarje, steri za szoldacsíjo zsívis, gvant, obüteo itd. lífrajo, od steroga sze nezgovorno obogátijo. Táksim trbej bojno, ali nej drügim, sziromaskomi lüdsztvi. Po diplomatiskom bi sze na szvejti zse doszta bojne lehko zasztavilo, szamo ka je eden profita lacsen ország nevoscsenejsi od drügoga, ste ro persze ne pomejni, ka bi haszke na glí vzsívali tak szi romácke, kak bogátci; vu szaksem országi, gde je ravnansztvo vu kapitaliski rokaj, naj bode tiszti ország kakstécs bogáti, prouszno, delavszko lüdsztvo, záto li vszigdár sztráda z-szvojov familijov, tém véksi szo dohotki kapi talistom. Dokécs de pa vezdásnyi abszolutiszticsni kapitaliski szisztem gori sztao, tecsász nigdár nede bougsa sztáva za delavsztvo, nego vszigdár hüjsa i hüjsa, tecsász do sze vszigdár priprávlali na bojne i kak sze li ponüdij na tou prílika, vcsaszi oborozsijo neszrécsno lüdsztvo ino
ji zsenéjo na mesznico: za domovino.... za kralá....za
kapitalizmus...I vsze tou sze csiní vu Bozsem iméni !..
EDEN SEREG
tak zváni “nej zselni” tühincov szo szpolouvili vküper országa z-vszej tálov, ka naj ji deportejrajo. Vküp szpolovlene szo na Ellis Island odpelali, ka potem odtisztec vszákoga poslejo vu tiszti ország, odkéc je odvandrao. Med zgráblenimi szo bilí vu pámeti betezsni, szlaboga rázuma, notri priszkoncsanci, hotlíve zsenszke, itd. ino zná bidti szo bilí politicsni krívci tüdi, steri szo véndar takzváne “amerikanszke násztave” scseli szprevrzsti. Engliskoga jezika novine szo persze z-velkov radosztjov nazvesztsávale i escse szo z-kej pami illusztrálivale, ka geto: Amerika sze pá odszlobodí od eden küp szmétja, csíszti sze lüft itd. Ali tou, kak sze vídi, pozábijo tiszti, steri szvojo radoszt nazvesztsávajo nad deportejranyom tej neszrécsnikov, ka je nyí amerikanszki zsítek napravo za betezsne i eti kralüvajoucsa prílicsna rejcs “vsze za peneze” je szemlejla zsívce vküp szpolovlenikov. Tej szo nej vu táksem sztáni prisli vu ete ország, ár bi ji ovak zse tisztoga hípa deportejrali. Amerikanszke oblászti tou csinejnye je bogme nej dike i hvále vrejdno. Za tou je eti ládajoucsi szisztem odgovoren, stero persze niti edne kaplice ne zadrzsáva nazáj privandrajoucse oblászti v-tom, ka na vesko bremen prisziljene opomínajoucse neszrécsnike nebi neszmileno deportejrali. — Politicsni krívcov na “krivice” gledoucs je pa nase zmejrno previdejnye tou, ka szo tiszti nej na telko amerikanszki násztavov na szprevrzsenoszti delali, liki bole z-cárszkoga Ruszoszkoga országa eszi prejk lífrani odícseni ideálov i cílov na prevrzsenoszti szo sze trüdíli. Ár ka je isztina, jé isztina, práve amerikanszke násztave ino ideáli, kakti právdeládnoszt i tá je escse dnesz tüdi tak dobra, ka je nej prisziljena na doszta preminyávanya, “prevrzsenoszt”. Ali na té nigdasnye amerikanszke tradicije dosztakrát fücskajo eti.
Vu Philadelphiji zdaj réd naprávijo
Vu Philadelphiji je preminoucse dní nouvi policájszki prejdnyik sztoupo vu szlüzsbo. Te glávni policáj je Smedley
D. Butler, steri je z-tém programom sztoupo vu szvojo csétszt, ka Philadelphijo za pár dni z-csíszti od hüdobnyákov. Tou je nájmre oblübo varaskomi mojori, gda je priszego doli polozso vu nyegove roké.
BIVSEGA NÉMSKOGA CASZARA VILMOSA “FÁJNI SPÁJSZI”
Od cajta do cajta szhájajo edne-edne knige, vu steri nisterni dvornik, generális, ali po litikus ovádi, ka vsze je posgküszo vu némskoga caszara dvori. Szpoumenka szpíszi sze z-véksega tála od bívsega caszara szpomenéjo, ár je tou piszátelom nájbogatejsi piszá telszki materiál podelílo. Nej dávno szo pá szhájalé edne tak se knige, szpoumenka spísz, pa nájmre té knige je grof Zedlitz Trütscler píszao, kí ej prejk dvánajszet lejt bio Hohenzollem Vilmosa dvorni marsall. Ka ka té visziki goszpoud píse od prvejsega szvo jega vérta, tiszto je temen szakse mogoucse nouroszti. Szmejáti bi sze trbelo, csi bi nej prislo na pamet csloveki, ka je té na polojno norc nej samo goszpodár i hohár bio ednomi 70 millionszkomi národi, ali esce ji dnesz trno doszta jeszte, steri v-tom butasi vídijo tróust pridoucsnoszti. Smejáti bi sze terbelo, csi bi szi nej na tou miszlo cslove, ka sze je okouli toga norca zdráve pámeti inasov cejli sereg sztiszkávao, steri szo na vrácsenye pritísznyenoga be teznika ma nájgnüsznejse komedije tüdi tou pravli, ka szo tiszto moudroga vladára pobozsem darüvanyi düsevne iszkre. Csi bi poprejk tou bilou lüdstvi goridánye, ka naj na videjnye ruzsnoszti i besznoucse szvoje roké vu pesznice sztiszkavajo, tak szo na csémere i razburjanye caszarszki generálske, dvorszki popevje i marsallje dozta bole priszlüzsili, kak pa szam Vilmos.
Ta z-vsega cslovecsansztva vö szlecsena brezi karakteriszticsnoszt je zsaloszen dokáz nej tou, ka je caszar nouri bio. Ocsívidno je, ka szo tej vnougi piszátelje memoarov — kak sze z-nyuvi knig  vídi — cilou dobro znali, ka je tiszti,  steromi szo pod plate lízali, pred sterim szo sze potüljávali, steroga neszpametne gucse szo zaszniejanim lí com pozdrávlali, eden szploj milüvanya vrejden norcsek je bio, na steroga bi z-dobrov- düsov nancs edno málo parochio nej bilou zavúpati. I médtejmi prestímanci, düsevno i drügo visziko csészt szpunyávajou-csimi plemenitosztami sze niti eden nej naméro, steri bi — tecsász dokées je tomi norci rokou küsüvao — szamo z-ednov recsjouv ovado, ka néms koga národa, pa nájmre cejlo ga szvejta sors od toga viszí, ka v-káksoj vouli nájdè ete ali tiszti szvetszki dogotek toga korounanoga norca. Ali poglednimo bár nisteme tále od nyega szpíszani szponnínov, zadoszta je intereszántno.
“Na vojszki mujstraj je nemogocsnoga bedásztva zravnanye dao vö na vojszko gíbanye, tak ka med szebov vrsüvajoucsi manőverszki csuporov vojszka je vu nájvéksoj szmecsenoszti szemtá lejtala. Schleiffen generális, némske vojszke mouder prejdnyik, ki je vu vecsi kuszti knigaj dao szvedonsztvo od szvoje Napoleonszke moudroszti, je za caszarovim hrbtom sztao, niti z-ednov recsjouv je nej vüpao opomínati Vilmosa, ka kákso zijásztvo csinij, nego escse je mogo praviti, ka vsze trno zná.”
 Caszar sze spájsa. V-tom szkleni naszledüvajouose nájdemo: Ednomi sztáromi generálisi sze trbelo na doktorszki tanács zadrzsávati od szaksefélek oszolene gyejsztvine tvzsívanya. Vilmos ga je na obed dao pozvati i szkrivno je nye mi v-zsupo szipo szolenke cejlio vszebino. Hoffmann — tak sze je píszao sztárì — je junás ko dojpouzsro tou oszoleno vodou. Vilmos sze je peklénszko veszelin na tom spájszi. Sztári,
vöobszlüzseni officérov, diplomátov i minisztejrov goule glavé je z-friskim sznejgom notri zvoscso; na sinyek nyim je réden “csárdás” potezso tak, ka szo tej ponizni szlugi vu boleznoszti na polojno gyou kali, z-polojnim lícom szo sze pa záto li szmejáli ponizno. Ednomi táksemi sztáromi generálisi je na príliko nej bilou szlobodno vu lédi bladjeno sompánijo piti Egloffstein sze je píszao te neszrécsen, z-sterim csi je gli nej tak “dober” spájsz naprávo, kak z-Hoffmannom, ali telko je dönok vcsíno, ka je z-prsztom probao, csi je rejszan tak mrzla sompánija. Sztári je mogo pozsrejti tou po caszarszkom poszvecseno sompánijo.
Od szvoji vörni generálisov i minisztejrov sze je szamo kak “sztári szomár”, “birkecse gláve zsivincse,” ali pa kak “sztára szvinya” szpou meno, persze tak, ka szo vszigdár drügi tüdi csüli, Nigdár, niti ednouk nej je vüpao od dvornikov csi szamo eden, ka bi oudpro szvoje lampe, naj bi nyi miloztivnoga goszpouda dönok malo na postenyé ládali.
Tákso formo sze nam nej trbej csüdivati, csi mo csüli, kak je stímao Vilmos Némskoga országa, ali véndar cejloga szvejta ednoga nájimenitnejse ga komponisto, Wagner Richarda. Geto:
“Ka za csüde scéjo lüdjé od toga ficka, vej je nika nej bio drügo, kak eden kapélle májsz ter, eden szploj prouszen rohyavi goszlar.”
 Edno drügo klaszicsno po vejdanye:
“Mòji podlozsanci naj szamo tou csinijo, ka nyim jasz zapovém, ali rávno je tou falinga ka szi szamí scséjo premisláva
ti i nevoule vszigdár z-toga szhájajo.”
Edno trétje zláto plüvanye:
“Isztinszko csüdovitno je, ka na kákse odloucsene csinejnya je bio nágiben te velki caszar (Hohenstaufen II. Frigyes), ali csi bi jasz tüdi meo príliko tak glavou vzéti i tak korbácsivati, kak Frigyes, vej bi pokázao, ka bi jasz escse na véksa csinejnya bio nágiben.” Politicsno je tüdi nej sparo te neszrécsen z-szaksefajte recsámi. Eden vecsér naprej pred ednov szociáliskov demonstráciov je etaksi telegrám poszlo berlinszkomi vojszkomi zapovedniki: “Pricsákam, csi sze vojszka notri vmejsa, tak koncsimár pétszton delavcov more na presztejr prídti.”
Ali etaksi “fájni spájsz”: “Právdeládnoszt jasz ne poznam, nancs szam jo nigdár nej csteo i tüdi nej szam ná lezsen na nyou.’
“Novin ne cstém, meni je cilou Wurst, ka tiszto vnozsino máre ka firkáliva vküp.”
 “Tákse szmétje (nemski národ) ravnati je za isztino nemoigocsno. Naj placsüjejo tej pszi (porcije placsüvajoucsi) dokécs csarni ne grátajo.” Nájlepsi spájsz z-caszarszkoga püslicsa je dönok trbelo posütati tomi memoára piszátelszkomi marsalli.
Eden vecsér je rávno nazoucsi bio, gda je caszara doktor, Ilberg na tou opomíno nyí milosztnoga goszpouda, ka szamo máli násec má. “Blouidite sze,
Ilberg — je popravo vö Vilmos — jasz velki násec mam, ár je pri meni vsze velko.”
Te norc tam szedí vu Dorni ino szi tak míszlimo, ka je nancs nej tak nouro nyegvo ogvüsanye, ka za krátko vrejmen de znouva , notri masejrao na bejlom konyi vu Berlin ino z-korinszkim dézsdzsom do ga pozdrávlali na vszekráje. Nej je tak nouri te norc, ár jesztejo millioni, steri csedno pamet spilajo, ali doszta bole szo nouri ár vej tém je potrejbno na ednoga táksega neszpametnoga komédiása. Escse nyim je itak potrejbno na nyega . . .
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street,	N. S. Pittsburgh, Pa.
Bell Phone 2508 Cedar.
NÁJBOGSE MESZTO
gde
Papére i vsze solszko potrejbcsino vasoj deci lehko küpite.
Vszefelé papére i drügo blágo na velkom prebéranyi nájnizsisa cejna na solszkom blági.
Prinasz sze dobíjo vszefelé fárbe papérje za okincsenye.
Lehigh Stationary
Company, Inc
14 West Fourth Street Bethlehem, Pa. (So. Side)
E. O’REILLY’S
Nasa zimszka vöodaja
na
Moski i Pojbinszki Gvantaj
E. O’Reillyova návadna odaja naMoski i Pojbinszki Gvanta-Zgornyi-kaputaj i na vsze potrejbcsini sze zdaj zacsne. — Vszáki Bethlehemszki cslo vek zná, ka je táksa odaja pri E. O’Reilly-i vszigdár na haszek bila küpüva-jouesim.
Vszáki Gvant i Zgornyikaput vu toj baoti — kak moski tak pojbov sze more z-csisztiti, gde szi küpüvajoucsi lehko prisparajo od $5 do $15 na vszákom pári.
MOSKI GVANTI I ZGORNYIKAPUTJE SZO BILI $20 do $60
ZDAJ SZE ODÁJO ZA
$14.75 do $46.75
Na vszákom Pojbinszkom Gvanti i Zgornyemkaputi je püscseno ⅓ tao cejne.
Vszi Sweaterje — Sáli— z-birkecsov bundov podmetani kaputje, i vsze moska potrejbcsina sze odá za niszikocejno.
The E. O’Reilly Co.
THIRD AND NEW STREETS, BETHLEHEM, PA.
NÁJBOLE POSTENOGA BLÁGA BAOTA
Silberman Bros.
201-203 EAST THIRD ST.	BETHLEHEM (S.S.), PA
Nasega nászhaja szknvnoszt je — Dobre cipele dati za nisziko cejno
amerikanszki szlovencov glász
3. sztrán
NOUVE BOJNE PROTIJO EUROPO
Baron Lehár Antal generális, Habsburgarov eden nájvéksi prilizávec bi zse rad vido máloga Habsburg Ottoja na vogrszkom trounosi
Szvejt doszta vecs zná od Lehár Ferencza, poznánoga operett komponisto, kak pa od Lehár Antal jezernika, od steroga jesztejo táksi, ka szamo tak znájo od nyega, csi je za generálisa vöimenüvani. Med szloveni je blízsnye na telko szpoznáni, ka je v-bojnszkom vrejmeni vu 83-em regementi bio officér, gde je nájvecs szlovencov szlüzsilo i doszta pod njegovimi zapovednistvam. Ali zdaj sze Lehár, kak szoldák, vecs da gucsati od szébe, liki Lehár, kak komponista. Lehár je zdaj generális i nej szamo szoldák, nego baron tüdi i nyegvo popolno imé sze zdaj etak píse: Baron Lehár Antal vogrszki králeszki generális, Habsburgszke familije prijátel, Otto kralicsa podpornik, vogrszke prekléte monarchisztiesne gedrnoszti eden nájmocs nejsi exponens.
Lehár je tisztoga hípa velko pozványe szpunyávo, gda szo pokojnoga Károlya dáli domou pripelali na vogrszko ino tiszti, steri nyega poznajo, právijo, csi bi cejli puccs na nyega bio zavüpani ka bi Károly nazáj priso na vogrszki trounos.
Ali tou je szamo táksa po dézsdzsi plásesa sztáva i z-toga je rejszan zsmetno oszouditi, ka kak krála podpornik, kákse znanosti je Lehár baron. Ali tou edno sztálno, ka zdaj pá dá od szébe gucsati i píszati i pri etoj príliki New York Times-a becskomi glásziteli má zahváliti, pred sterim sze je naszledüvajoucse vjávlao:
— Eto pout je nájvéksa potrejbcsina Vogrszkomi országi na poszojilo i agrárnoga reforma doprinesávanye. Csi sze tou dvouje pítanye opravilo ino sze troustaan, ka sze tou naszkori szkoncsa, vej potem teliko naprej príde tiszta vlád na forma, stera je Vogrszkomi országi od porocsila i od národ ne nágibnoszti nájbole vugodna.
Med gucsoim je cílao na prvejse monarchije nazáj posztávlenoszt, potem sze je li navdüsávao za Otto kralicsa, ali vcsá szi sze je opouto ino je bole pazlívi bio, ár je povedo, ka je Vogrszki ország mogoucse nagiben na tou, ka naj bode republika, ali zná bidti, ka de bole kre Habsburgarov drzsao.
Nadale je naprej dao, ka na vogrszkom z-velkov vecsinov nazáj zselejo posztaviti prvejso monarchijo, ali escse je nej ozorjeno na tou vrejmen. Kakda príde tiszti híp, ka sze tou pitanye lehko naprej vzeme, Vogrszki ország de rejszan králevcsino scseo i tou tüdi scsé, ka naj Habsburg bode vogrszkoga národa krao, na Habsburgszke familije kotrigo glavou sze more djáti, Szvétoga Stevana korouna.
— Nouve drzséle — je gucsao dale Lehár — sze na tom stükajo, ka vu Szrejdnyoj Europi sto naj szpunyáva voditelszko pozványe. Stükajo sze. Naj sze li stükajo. Tou Vogrszkomi országi nikak nemre skoditi. Vogrezkoga országa geograficsna sztáva je táksa, stero vszigdár trbej vu pazko vzéti. Potem sze opouti na Wilsona, od koga je etak gucsao. Gda je Wilson od szvoji stirinájszeti punktov zacsno naprej dávati, te szam tou pravo: “Vu tom csloveki véndar Jezus Krisztusa düsa zsivé, ali je pa nájvéksi svihák, steri gda szvej ta z-oblásztjov ládao.” Jasz szam vu cejlom mojem zsítki na vogrszkom prebívao, vu ednom táksem országi, gde je 12 národnoszti lüdsztva zsivelo i té dvunájszet féle ploda národ szo vszigdár z-pravicov ravna-
li. Zaprva szam vörvao Wilsoni, ár szam vörvao v-pravici. Ali szledi szam sze temelno vösztrejzno z-nyega. Csi bi Wilson pouleg potrejbcsine informejrani bio od szrejdnye-europejszkoga sztána, te bi tou nej mogo trpeti, ka bi vecs million vougrov pod cilou brezikulturi národov kontrolejranye pregányao. Tou je njegova náj véksa krivica.
Na szlejdnye je gucsao gosz pon generális od novejse bojne:
—	Csi ednouk Ruszoszki ország vu réd príde i Amerìka sze pa za isztino nede vecs vmesávala vu europejszke dogoteke, te sze lehko na nouvo bojno racsunamo. I tou ne vadlüjem szamo jasz, nego vnozsino znameniti i europejszko sztávo dobro poznáni politikus ke tüdi.
—	Versailles-ki kontraktus je nej sztvouro mirüj vu Europi. Versailles je edno novejso bojnszko klico szkrio v-szébi. Pouleg vezdásnyi násztajov nemre mirüj sztvoriti. Pouleg vez dásnyi polozsájov je nej mogoucse csakati od národov, ka bi sze privádili vu “nepremenlívoazt”. Eto pout csakati trbej. Mér bi sze szamo vu onom pripetjej lehko zagvüso, csi bi versailleski i trianonszki mér rejszan pravicsen bio.
Privandranya nouve zasztávke
Kak je znáno, zdaj májo razprávlanye vu Washingtoni pouleg nouve privandrajoucsé právde. Davis delavszki poszlov miniszter je vu preminoucsi dnévaj píszmo poszlo Cable-ji, Ohio drzséle republikánuskomi poszlánci, vu sterom píszmi je od privandranya novejse zasztávke prineszo vu porácsanye.
Po razmejnyi toga porácsanya bi v-právdo vpelali, ka naj bi nej püsztili vu Zdrüzsene Dr zséle tiszti országov privandrajoucse, steri mládim i mocs nim moskom právdenszko prepovejo odvandranye.
Delavszki pószlov miniszter je k-szvojemi porácsanyi vezdaj escse viszécse bodoucsi privandrajoucsi právdenszkìm porácsanyom tákse ponovlenye prikapcso, po steri bi sze vu porácsanyi razlozseni cil zlehka doszégno.
REJTKA PRILIKA
Odá sze edna blüzi 93 akerov farma, z-popolnov vérsztvenov skerjouv. 15 minut od Bethlehema. Brezi vérsztveni masínov i skéri sze farma tüdi odá. Edna velka kamena i peszecsna bajca jeszte na fami. Logá i vretinszke vodé jeszte povouli. Dvá-trém cslovekom bi zláta bajca bíla ta farma.
Zvedáva sze lehko vu reditelsztvi nasi novin.
JOSEPH CZOPOTH
 szlovenszki storos
4th & Polk Street kükeo BETHLEHEM, PA
Primeni dobíte nájbougse Goszecse Pérje i k-coj valon Plátno.
Szákesféle szpoudjen Gvant, kak za velke tak za deco. — Lejpi stofatni Gvanti i Ka putje za deco, na nájrédnejso cejno. — Azsorozás tüdi delamo na szvoji masínaj.
Plácsajte naprej na : “Amerikanszki Szlovencov Glász”
Pozovémo
VSZÁKOGA MOSKOGA I ZSENSZKO, NAJ TAO VZEME VU NÁJVÉKSEM I NÁJCSÜDNEJSEM
CIPELOV
ODÁVANYI
stero sze je escse vu etom várasi nej zgoudilo. Sztou i sztou párov cipelov, nájboug sega kvalitéta, kak za moske tak za zsenszke, na cejno nej gledoucs bodejo odánì, szamo záto, ka naj januárszko blágo gorijemanye polezsejsimo. Vszáki pár cipelov sze znasega rédnoga szkladársztva (magazína) vövzeme, stero zagvüsi te nájbougsi kvalitét i te nájnovejsi divat — coj dámo
TO NÁJBOUGSO VREJDNOSZT!
STERO SZTE DO ETI MAO VIDLI VU PORTEJKI
Vöodaja sze zacsne v-Pétek
Cejli i Polojnszki Cipeli
VÖODÁVANSZKA CEJNA
ZSENSZKAM
Tej cipelje szo zaisztino te nájbougse vrejdnoszti, steri szo gda szvejta ponüjani bilí. Vu vszákoj velikoszti, vu njbougsem vöposztávlenyi i vu nijnovejsem divati. Vszáki pár je nouvi i nepozábte, ka je pri Silberman Bros. vszigdár vrejdno küpiti, za kaksokoli cejno.
$
5
.85
Vrejdni szo $10.00
Cejli i Polojnszki Cipeli
VÖODÁVANSZKA CEJNA
ZA MOSKE
Moski ! Zdaj je prílika tü, ka naj szi eden pár lejpi cipelov küpite. Nájprednyejsi kvalitét ponüjamo na odajo ino vász zagvüsamo, ka od 3—5 dollárov prisparate pri Silberman Bros.-aj.
$
3
.85
Vrejdni szo $8.50
MÉHKE PAPUCSE
ZSENSZKAM Vszigdár szo hasznovitni ednoj táksoj zsenszki stera lübi dományo mirovnoszt. Poglednite tou blágo.
Odávanszka cejna
95c
vrejdni szo $2.00
MÉHKE PAPUCSE
MOSKOM Dobri, topli, fájni papucsje Zakaj bi pa te zdaj nej küpili eden pár, gda lehko peneze prisparate.
Odávanszka cejna
$1.15
vrejdni szo $2.25

4 sztrán
amerikanszki szlovencov glász
SPARAJTE VSZÁKI KEDEN K-BOZSICSI ! Edno gvüsno sumo vkraj denete vu nas
Christmas Club
razréd, na prísesztno leto k-bozsícsnim szvétkom vam lejpo sumo vküper prineszé.
Steri 10 centov plácsa na keden tiszti dobí $5.00 Steri 25 centov plácsa na keden tiszti dobí $12.50 Steri 50 centov plácsa na keden tiszti dobí $25.00 Steri $1.00 plácsa na keden tiszti dobí ....$50.00 Steri $2.00 plácsa na keden tiszti dobí . . . $100.00 Steri $2.50 plácsa na keden tiszti dobí . . . $250.00 Steri $10.00 plácsa na keden tiszti dobí . . $500.00
coj sze dá 3% interes, csi sze vszáki keden zrédoma notri placsüje.
Bojdte prvi med tejmi i teda te k-prísesztnoga leta bozsícsnim szvétkom bole veszéli.
Bethlehem National Bank
3rd & Adams Streets	Bethlehem, Pa.
EDEN DÁR VSZÁKOMI
Ví lehko küpite vsze dáre, stere te potrebüvali na príseszten bozsics, csi sze ví zdrüzsite k-nasemi bozsicsnomi klubi, steri sze zdaj odpré.
Odpré sze prísesztni Pondejlek
Tak je — i escse vam osztáne za sparavnoszt tüdi. Szamo malo vszáki keden — naj ne zaosztánete. Prídte notri knam ino nász opítajte naj vam lehko raztolmacsimo vsze.
Peoples Trust Company
Odprejto	    4th and
v-Szoboto	  New Sts.
po Vecseráj	 Bethlehem,
 E-P. WILBUR TRUST CO.
F0URTH STREET and BROADWAY
Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street
Tou je Nájvéksi Bank vu Bethlehemi
3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj
Gucsímo tüdi tühinszke jezike (Pítajte za Mr. Bartosa ali pa Mr. Gasda.)
PASCSITE SZE
csi scséte za szvojo rodbino ali prijátele pravice i sifkárte poszlati, naj vu nouvoj kvoti vöprídejo, ár po toj kvoti doszta menye lüdi püsztijo v-Ameriko.
Prídte vu nas Bank i mí vam dámo vsze preszvetloscsenyé stero vam je potrejbno k-tomi deli.
Sifkárte odávamo na vsze linije i pravico vam tüdi szprávimo.
NA INTERES POLOZSENI PENEZ PLÁCSAMO 3% INTERESA.
MI MÁMO PENEZE NOTRIPOLOZSENE od
PENNSYLVANIA DRZSÉL VLÁDE NORTHAMPTON VÁRMEGYŐV VLÁDE CITY OF BETH. — VARASKE VLÁDE CITY OF BETH. — SOLSZKE VLÁDE
Gosztonyi Savings & Trust Co.
Third and Pierce Streets	
BETHLEHEM, S. S., PA.
TOLDI
VERSUSKO PRIPOVEDÁVANYE
Pa je tô vsze malo: escse vecs hüsega; sztrôbi odzaja vuk i vderé nad nyega.
Ka más csiniti zdaj Miklos ? — Obládas je ? jaj ! csi bi sztó düs meo, pogübíla bi te,
Ej ka bi ! vêm je tô nyemi prirodjeno, z-pogübelov raszté v-nyem szrdce ocelno; nê, neceknite sze ! vö sze vtrgne on zs-nyé, nigdár nedo jeli nyegvi pecsény vucké.
Ár geto vucsíca zs-nyim na boj vküpszpádne, Toldi za gutane nyô krepko popádne, skrambli ji z-plécs pojba preci popüsztíjo, ino vsze nyé zsile cêlo môcs zgübíjo.
Vö sze obméjo nyé ocsí krváve, kak velko csrtalo viszí jezik z-gláve, v-nyê je obtrdnola, nê zs-nyé vuisla pára, odprêta laloka, odprêta osztála.
Teda jo popádne Toldi, ománe zs-nyôv, vdári jo k-vukê z-neprímêrnov mocsjôv, gori sze sztepé on, pá ga dolivdári v-nevôli on grizé trüp szvojemi pári.
I zagvüsno bi sze páli gorisztepao,
Da ga Miklos nebi v-tom prehítiti znao; ali on nyega zdaj tak zmuzsdzsí z-vucsícov, da nigdár vecs nede glédao szvoji sztrícov.
Toldi od divjácsin etak oszlobodjen, pocsiné szi malo na ’den grmícs szlonyen, ni v-scsénci vukôv je nê bilô vecs szape, pod nyega nogami szo zse blêde cape.
Malo dale lezsí mati z-szvojim párom, csíszto szvêti mêszec tá z-szvojim kolbárom, i zmrzsnyeno gléda zdaj kumesz bereka, kak z-zláte tepsie na líce trávnika.
Miklos je pa v-míszlaj doszta premetávao, nê ravno tô, kaj bi za vuké sztárao,  nego szi je miszlo od vuká szvojega, kí ga pozsrêti scsé, od brata divjega.
A’ Zakaj ga scsé brat parôvno pozsrêti ? Zakaj nê brat bidti, li kak hóhér sztrêti ? ár gda je bio Miklos nyemi na kvár, skodo ? Zakaj nyemi je ov vszigdár na szmrt hodo ?
Ár esi szi od vukôv scsé on példo vzéti, i tam nyegov brat te hüsi more bidti: bráni gnêzdo szvoje divjácsina v-szili, kí nyé nerazdrázsdzsi, toga neobsáli.
Ali csi jo gdate prázen trobüh zsené, neide nad csloveka, csi szi glád prezsené, i teda na csrêde zsivíne ráj bíje, kak pa nad lasztiven porod krvi szvoje.
Ali, jaj, nyegov brat — ali, jaj, nyegov brat, sto zná Zakaj bi ga pogübo on tak rad ? Zakaj zs-nyega krvjlôv scsé szvoj zséj vtisati ? ali z-örocsíne nyega vöpregnati ?
Ka pa csi on nyemi, liki prvle vukom, vö má dati za vsza eta pravice lon ? ali lehko v-nyemi pára krépse sztojí i záto sze Gyüri pravice nebojí...... ?
Vzsívajte Szvétke — Z-Csísztim Videjnyom
Kak te sze ví csütili, ka do drügi vszi okouli bozsícsnoga drejva sztá li i pri sztouli szedeli, steri do napunjeni zvsze dobroutov ino  do sze veszelíli, ví te pa zszlabim videjnyom i gláva devász bolejla ? Jelte ka te zsalosztni ! Prídte knam ka vam ocsí z-vizitejramo i vam dámo tákse oscále stere do sze vam glíjale, csi je potrejbno.
Mí szamí brüszimo glazsojne
THOMAS P. CULHANE O. D.
OPTIKÁR
107 West Fourth Street Bethlehem, Pa. (So. Side)
JESZTEJO
táksi politikuske, csesztnickc trzsci, steri ne glédajo z-prijaznivimi ocsámi nász privandrajouese, —tou mí dobro známo. Tákse lüdí mí tüdi ne vídimo radi okouli nász. Ali jestejo tüdi táksi, steri postü-
jejo, lübijo privandrajoucse lüdsztvo, — tou szo nasi prijátelje. Táksi szo tiszti trzsci, storosje, steri nász podpérajo, gda vu tühinski novinaj glászijo, záto nam je duzsnoszt tiszte tüdi podpérati. Prvle, kak te sli küpüvat, poglednite, glasüvanye vu nasi novinaj !
KORINE
Nájlppse korine za gosztüvanye, ali za kaksi koli drügi poszeo szamo prinasz lehko dobíte  za to nájnizsiso cejno i vu nájkratsisem vrejmeni. Prídte notri, gda de vam na korine potrejbcsina.
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South, New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 1879-R
DIANA
VOGRSZKI MOZI 811 EAST 4th STREET
SPILANYE SZAKSI DÉN
Ti nájbougsi i nájnovejsi kejpi prídejo na notripokázanye.
Spilanye sze zacsne vszáki dén VECSÉR OB 7. vöri. V-Szoboto popoud. ob 2. vöri
v Szrejdo i v Szoboto
Ti nájnovejsi NADALJÁVANSZKI (SERIAL) kejpi bodejo notri pokázani.
Brezi dína, plaména i gásza stük
Ednoga szombathelyszkoga mechanikusa gornájdjenoszt
EdenKiss Jenő iména meckanikus v-Szombathelyi je preminoucse dní patent doubo na edno szvojo gorinájdjenoszt, steroga cil je tou, ka naj stükov krvávo delo naprej pomore. Lüdsztvo — kak sze vídi — szi ne míszli na telko od vekivecsnoga méra, nego ráj szi na tom tere glavou, ka kak bi bilou mogoucse escse vu véksoj méri márjati tiszto lüdsztvo, stere sors pred stükovo cejv vrzse.
Gorinájdjenec, steri sze zse na pridoucso bojno priprávla, szvoj patent naszledüvajoucse szpoznáva:
—	Moja náprava je eden prouszen apparátus, steroga na stükovo cejv gori naprávleno lehko vu nüc vzeme. Nej je drügo tou, kak eden zápor, steri direkt vu onom megnenyi gda golombis povrzse cejv, cejle cejvi votlinö dojzapré i tak zasztávi lüfta práznoga presztora szhájanje, stero je glásza, trejscsa naprejszprávlanye. Nancs mi nej trbej praviti, ka z-tém prikapcseno miné gáza (dinüj) vöpüscsanye i pleména vövszejkanye tüdi. Po dugom vrejmeni zdaj, 1923 novembra; 17-ga je priso patentszke szodníje dekretum, z-sterím szo mojo nápravo po vecskrátnom probanyi popolno za prípravno i zavüpano najsli ino szo dáli na nyou patent.
—	Obprvim tou mojo gorinájdjenoszt scsém odati, ka naj zgotovim ovo drügo. Ár vezdaj zse vecs gotovi predpravkov mam, stere szploj gvüsno lehko naprávim, csi mo meo edno prípravno delavnico i eden máli kapitális. Popolno
gotovo mam edno nápravo, stere z-pomocsjonv lehko z-náglo ideucsega cuga telefonejram i telegrafejram, ali nájvéksa znamenitoszt je dönok tou te náprave, ka z-nyénov pomocsjouv lehko automaticsno zasztávi dvá cuga vküp vdárjenoszt.
— Mam eden brezi perouti letécsega masína model tüdi, steri z-ednim cilou málim motorom veszélo leti. Od tej zádnyi persze popolnejse sze nej mrem vjávlati, ár szo escse nepatentejrani.
Zavűpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim, ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.	
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti  nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano snmo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Bölecz András
Pittsburgh, Pa.
Markos István Simon István 940 Vista St.
Newark, N. J.
Erbert István 15 Wall St.
Allentowun, Pa.
Péter Farkas 514 N. Jordan St.
New Brunswick, N. J. Louis Koszár 199 Hamilton St.
Palmerton, Pa. Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J. Gombotz Ferencz
Cleveland, Ohio.
Joe. Schnedetz 9807 Kennedy Ave.
Bridgeport, Conn. Tkálecz István 92 Pine Street
Steelton, Pa.
Kamplin József 583 4th Street
Perth Amboy, N. J. Lebar Iván
Akron, Ohio.
Jos. Kalamár
Chicago, Ill.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
SZTÁBLANO POSZOJILO GRÜNTALÁSZNOSZT
prvo ali drügo vu vszáksem	Mí küpimo ali  odámo 
vrejimeni dámo	Grüntalásznoszt
FEKETE & SON
2319-21 West Chicago Avenue,	pouleg Western Avenue
Telephone Seley 6050
Vu preminoucsi 20 lejtaj szmo nase dugováuye pri Küpüvanyi Sztáblenoga poszojila, Grüntalásznoszti, vu zvönnejsnye országe peneze i sifkárte posílanye znájvéksov zadovolscsinov szpuniti vszákomi.
Vszákomi onomi, steri scsé szvojo rodbino z-Prekmurja zBanáta, z-Bácske, z-Szlavonie ali z-Vogrszkoga eszi szpraviti, mi szprávimo vsze potrejbne píszma za tou potrejbcsino brezi vsze sztroskov.
PENEZPOSILANYE
Mí dolláre posílamo vu Prekmurje, Bánát, Bácska, Szlavonio i na Vogrszko.
Gvüsenoszti-Kiste Mí z-árende dávamo Ogvüsanoszti kiste za $3.00 i vise na leto
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
678
TELEPHONE
678
ZELKOV TAXI
Vnocsi ali vudné vszigdár je vu szlüzsbi komistécs i kamakoli.
V-KOROUNAJ
alì
V-D0LLÁRAJ
nájhitrej i nájbole rédno, brezi szaksega, dojpotégnenya plácsamo vö penezeposílanye tam prejk.
Za vlozsbe 4 percentov interesa plácsamo.
Sifkárte odávamo na szakse linije.
KISS EMIL
BANKOSZKAHIZSA 133 Second Ave. New York
Jedini zasztopnik Vogrszke Trzstvene Banke vu Pesti.
Jedini zasztopnik Vog. Kr Áll. Zseleznice Kárte-Kancelája.
Phone 1813
J. L. Agrest & Co.
Real Estate i Insurance 521 East Third Street BETHLEHEM, PA.
Csi scséte hram ali zemlo küpiti ali odati gori poiscsite mené i jasz vam dám tanács. Kak lehko nájbokse küpite ali odáte Za ogeny zagvüsanoszti.
BELL PHONE 1839-W
VÖR POPRÁVLANYE SPECIALISZT
DAVID SPILBERG
VÖRAR i ZLATÁR
407 EAST THIRD ST. BETHLEHEM, PA.
    J Louis Bolich
Pogrobnik i Balzsamérar
10 E. 4th Street 	733 E. 4th Street
Phone 803	Phone 1161
Primeni dobíte vszigdár nájhitrejse vöobszlüzsávanye
Gda te vu potrejbcsini szemo pridte kmeni i zadovolni te zmojim vöobszlüzsávanyom.
NÁJDITE SZE ZVASIMI SZPOZNÁNCI VU
NEW MERCHANTS HOTELI
BETHLEHEM, PA.
(4th & New Streets, South Side.) Nájboukse vöobszlüzsávanye. — Primejrna cejna W. E. HOCH, Lásztník.
Vu potrejbnom vrejmeni eden ton vogelja million dnévov i noucsi odvrné — Nase vogelje je za obrambo prouti mrazi.
Ví escse pomlite kaksa nevola je bíla za vogelje lajnszko zimon, — jeli de kaj bougse vu etom leti tou ni eden nevej. Zakaj bi szi vzéli nepotrejbno pripetjé ? Edno pár tonov NASEGA VOGELJA vu vasoj zemenici vász obráni od mraza i od nevarnoszti vu zími, ino vam hram priátelszko naprávi. Eden ton od NASEGA VOGELJA je vecs vrejdno kak pa millon füntov vrásztva.
BETHLEHEM COAL CO.
Third & Monroe Street — Phone 882
Automobil zagvüsa mér pravi Ford
Henry Forda previdejnye je tou, ka automobilov povnozsávanye je mirü obsztojécsnoszti eden nájbole gvüsen zálog. — Automobila i aeroplána prisesztnoszt
Vecs automobilov— menye bojne. Automobil je mirü nájsztálnejsa zagvüsanoszt, tou je Herry Ford pravo.
“Vu Zdrüzseni Drzsélaj vecs nega dalecsíne i doszta národov szinouvje zsivéjo tü vu popolnoj mirovcsini i prerazmejnyi”, je pravo automobilszki krao, “ár nalehci lehko vöpreminijo szvoje míszli ino ideále. Vsze tou sze pa lehko zahváli vu prvom rédi automo bilov velkomi osznávlanyi, pa nájmre na telko, ka po nyegovom previdejnyi bi zadosztnov vnozsinov automobilami escse vu Mexiki leko mér napravili. “Mirü zagvüsanoszti nájpovidnejsi faktum je po mojem previdejnyi automibilov raz sürjávanye — je pravo Ford med vecsim. — Csi de automo bil na telko razsürjeni i tak zlejka k-nyemi príde vu Europi i Ázsiji tüdi, kak eti vu Ameriki, te sze tam zsivoucsi národje tüdi prerazmijo med szebov i kralouvje nedo mogli bojne réditi, ár nyim národje tou nedopüsztijo.”
“I bojne popolna odsztranitev bode automobilov nájpovidnejsa obládnoszt.”
“Pa gda sze zacsne osznávlati automobilov indusztrija ?” — szo pítali Henry Forda.
“Ka gda sze zacsne i kama de sze osznávlala autofmobilov indusztrija ? Proszim, vej pa automobilov indusztrije vö osznávlanye escse szamo zdaj vzeme zacsétek. Tecsász ne mremo od “ dopunyenoszti ’ gucsati, dokécs zadoszta meszta jeszte za nouve automobile. Tou de pa escse dugi cajt tak trpelo.”
“Ini automobilov indusztrija de szlüzsila dobre prisztojnoszti osznávlanye. Od mecbanicski zsmécsav sze je nam zse poszrecsilo rejsiti i masínov pelanye csi duzse bole je brezi nevarnoszti i véksega raz veszeljávanya. Nouvi masíni do vszi lezsejsi, ka naj pelanye li lezsejse bode z-tém tüdi. Vu vezdásnyem megnyenyi je automobil fabrikanta glávno goridánye tou, ka naj podzajé szvetszki trzstveni plac.”
Po nyegovom previdejnyi
na krát-ko dalcsino letécsi masin nigdár nede tak vugoden, kak automobil. Ali na dugo idalecsíno je persze letécsemi masíni zagvüsana prísesztnoszt. Pravo je tüdi Ford, ka do automobilje escse falejsi, kak szo zdaj. Ovak je pa cejlo pripovedávanye brezi razmejnya, stero je szamo záto gucsao ka je on te héresen “Henry Ford”; automobil bojno zasztávi, nouri gucs, naj bi bole gucsao, ka sze neszmijo pükse i stüki réditi, tak bi prvle zasztavili bojne ali z-tém nigdár nej, csi vecs automobilov bode na szvejti.
Vogrszka pomoucs gladüvajoucsemi Némskomi országi
Po pestinszkom glásenyi szo na Vogrszkom országi vu rázlocsni tálaj pobéranye zacsnoli za gladüvajoucse, némce. Vecs pestinszki novin je pobéranye zacsnolo z-onim cílom, ka za vküprisévse peneze zsívis küpijo i tiszto odposlejo vu Némski ország. Zvöntoga szo rázlocsne dobrotivne akcije nasztavili, stere namejnijo vu Némskom országi bodoucse sztrádajoucse vougre pomágati.
Zsaloszen prikáz je tou po, neszrécsnoj szvetszkoj bojni, vu stero szo porínoli neszmileni potentátje ednouk blájzseni i zmozsen Némski ország i zdaj je prisziljeni na pomoucs od priszpodobno na koudistvo djánoga Vogrszkoga országa. Toga tuzsnoga sztálisa krívci bi mogli na gaoge prídti !
Jedini trzsci Aunt Polly i divatni Stout Obüteli za Zsenszke. — Nega tak velke ali tak mále nouge, ka bi mí nej mogoucsi bilí Obüteo dati.
Velikoszt: 2½ do 12 numere sürki i vouszki.
M. E. Kreidler i Szinovje
NAJPOSTENEJSA OBÜTELI  BAOTA 17 East Third Street BETHLEHEM, PA.
Szaksi szlovenec naj bode kotriga Szlovenszkoga Drűstva!
Bridgeport, Conn. i Krajína
Zavüpavnik: Tkálecz István
92 Pine Street,	Bridgeport, Conn.
A. DUKA
DOMÁNYE VEÁSZTVO JE VSZE ZRACSUNANO
POGLEDNITE DUKA FÉLE CEJNNIK OD DOMÁNYEGA VRASZTVA !
DUKA-FÉLE
2-ga numera. ZSELEZNO SZTÁRO VINO moucs dáva. szlábim krví 4-ta numera. REVOLATOR prouti reumi.
7-ma numera. KARPÉTSZKI BORO-
VI MÉD, Duka-féle
PROUTI KASLI, ZA DECO.
8-ma numera. Za cerati tekoucsnica,
za ték réditi.
10-ta numera. Balzsam, prouti kasli, gorzrascsenim.
Dobí sze vu A. DUKA poteki, 301 HANCOCK AVENUE, Kükeo Spruce Street, BRIDGEPORT, CONN.
Primeni dobite küpiti vszigdár dobro i frisko meszou
OSLAI ISTVÁN
SZLOVENSZKI MESZÁR
208 Spruce Street, Bridgeport, Conn.
Telephone Barnum 5113
Vu mojoj groszerszkoj baoti dobite vszigdár dobro i rédno vöobszlüzsávanye.
KORÉN JÓZSEF 181 Spruce Street, Bridgeport, Conn.
Rarzsürjáva sze plücsni beteg vu Ameriki
Po bojni je tou nájvéksi pogübeo. — Pazimo szi na zdrávje, dokécs je nej keszno.
V-Philadelphiji je Dr. Herbert Old v-szrejdo na ocsivesznoszt prineszo szvoje glásenye, vu sterom nájobprvim naprej dá, ka je po bojnszkom vrejmeni nájvéksi pogübeo plücsni beteg. Dr. Old, koga je Mutual Life Insurance Co. oproszila gori na brodjávanye plücs betega, je vöpokázao, ka vu Zdrüzseni Drzsélaj vu zádnyi
trej lejtaj mrtelnoszti 11 percentov je vuzsgánye  plücs pozrokivalo. Vu plücs vuzsgányi obetezsáni 10-60 percentov merjé, po krepkoszti ládajoucsega betega. Leta prvi stiri meszecje szo nájbole nevarni : v-tom vrejmeni obetezsá nájvecs lüdi vu plücsnom betégi.
Alkoholne pítvine prejk mere vzsívanye, zdrávja zapücsenoszt, trüd i nerédni máli glíno zmenkáva cslovecsi orgánov prouti sztanejnya szpodobnoszt i gáji kre plücs vuzsgánoszti nágibnoszt. Betega vö zvrácsenye vu nájvecs pripetjej od toga viszí, csi vrácsitel zadoszta rano gori szpozna beteg.
160
kálisa niscse nej zvedo tou delo: ka potem kak je prislo med lüdsztvo, sze zlejka vönjjde.
—	Na példo ? — píta mouzs nemirovno.
—	Táksi goszpon fiskáliske szo brbravi — pravi zsenszka z-dojglédanyom — etomi pa tisztomi je ovado zavüpano.
—	Mama !... Száricsí Böske z-táksov sztrasnosztjouv, ka sze je escse zsenszka szásznola, ali náglo k-szebi prisévse právi :
—	Trno zmejnyalisko szkrícsanye, — véndar sze vcsís deklamálivati ?
—	Zsena, — pravi mouzs vmejsz — milüjmo Egerszegija.
—	Pred mojov hcserjouv bi lehko püszto káranye, i naj sze ne vídim posztrásena od káranya: ponouvim:
—	Szamo pred menov nej, mama, — szkricsí znouva dekla, — ráj odídem.
—	Ka je tou ? — sze lékne na hcsér gizdáva vicispánojca, — prókátorce scsémo bidti ?
—	Mogoucse ! — právi dekla nakanyeno.
—	Tak tou je vadlüvanve, goszpodicsina ? — obramba je vecs od nemáratnoga pripetjá.
—	Ne tajim, mama, lübim toga csloveka.
—	Zadoszta znam, idi vu szvojo hizso. — Zapovej dekli i ona je bougajoucs odhájala, ali pri dveraj je dönok nazáj glédala, ka csi de na ocsinom obrázi vídla csememoszt. Vicispán je z-sajnálivanyom glédao na dejte i gda szo sze dveri záprle, — zseno za rokou prijévisi právi:
—	Poumlis na tiszti vecsér, gda je Egerszegi vu vihéri odhájao od nász ?
—	Zakaj szpomínas mené rjvno na tiszti vecsér ?
157
Bogá molim, — ercsé dekla, — tou naj bode moje zájenno vadlüvanye.
Obtrüdani mladénec je dekli na obímajoucse rame nagno nazáj glavou, — dekla pa na zrák glédavsi, sze je zacsnola szkuziti ino obcsisztsena od vszáke gízdoszti i márnoszti, je hválo dála Bougi.
Irma je nazáj prisla z-szvojega szlatkoga sálivanya, zse je znála, ka je Egerszegi vu prebiváliscsi i vogradcseki, sütajoucs je prisla vu gouscsini na prvejse meszto. Náglo je sztánola, ka naj gléda tou videjnye. Blejda gláva je tam pocsívala dekli na ramaj, — dekla je escse itak na zsívi zrák glédala, szamo szo szkuzé gucsale, ka hválo zdaj posle vu zrák nyéno zabválnoszt, ár szo sze potí vküper najsle.
Po tühoma sze je nazáj potégnola, prejk je prisla na drügi sztrán, ka naj te szlatek szen ne zbüdí gori. Pomali je hodila eszi i ta, ka naj sze na dugse vtégne zaosztányenoszt, — na szlejdnye je pazlívo naprej sla i vidoucs, ka sze je mladénec gori z-ednácsio, tá je pribejzsala, podelíla je obej szvojivi rokej lübeznívim, kak na nej pozábleni dén.
— Vasa prijátelkinya sztojí tü ! — Právi z-prijaznívim cílanyom Irma i dvej rokej vu nyuve prímle. Moj blagoszlov na té zavézek.
—	Ino gosztüvanye ? — Píta Egerszegi na Bösko glédavsi.
—	Právla szam, ka bi rávno vász tá nigdár nej pozvála.
—	Szam prídem. Vasa je obládnoszt.
Pred nazájodídenyom je Irma krotko proszila nyidva, Bösko obínevsi, na mladénca zglédnevsi :
 — Jeli nete szamí na szébe : eden na drügoga de gizdávi ?
6 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
62 lejt sztároga goszlara 85 lejt sztara szneja
Z-goszlami je obládao Mrs. Schassen-o Mr. Trumbull. — Trno szta blájzseniva.
Vu Pontiac, Mich. sze je zgoudilo, ka sze je Mrs. Polly Von Schassen pri szvojoj 85 lejt sztaroszti za mládo, za tak mládo csütila, ka sze nyej nej vnouzsalo preminoucso szoboto vu histvo sztoupiti. Ár je zse dvakrat vcsiníla tou, za gvüsno je vzéla, ka ob trétjim tüdi trufi. Pa tüdi je trufila i blájzseni mouzs je nej drügi, kak 62 lejt sztaroszti Henry Owen Trumbull goszlar.
Te csüden pár je vu varaskoj hizsi vö vzéo zsenidveno
dovoljenye, potem szta pri svájeri hitro priszégnola eden drügomi vörnoszt do szmrti.
Mrs. Von Sihassen je burdosko hizso mejla i tou burdos ka hiszo obdrzsí kak Mrs Trumbull tüdi. Mouzs je privdlo v-tou, ár potrdjáva, ka je nej bojazen za zseno.
Burdoske hizse vszi sztancsarje szo bili pozváni na gosz tüvanye. Prisli szo Mr. Trumbulla burdoske tüdi, ár je on tüdi burdosko hizso meo i má. Pozvála szta vilicsne dobre prijátele poprejk, steri szo doszta lejpi vör szpunili nyuvoga douma na porcsi po topli lejtni vecseráj, poszlühsavsi Mr. Trumbulla igranye.
Blájzsena szneja má csvetéro decé, sesznájszet vnükov i sésztdvajszeti vnükecov. Té
szo nej pouzvali na gosztüvanye. “Nigdár szo nej mogli trpeti tisztoga, steroga jasz lübim, Mr. Trumbull-a, — je právla szneja, — Prouti szo bilí nájnoj zsenidvi, ka bi pa te táksi iszkali na nasem gosztüvanyi ?”
Mrs. Trumbulla drügi mouzs je pred szedmi lejtaj mrou. Od tiszti mao je z-burda drzsánya zsivejla posteno. Nej je prinesz la szramoto na deco, na vnüke, pa nancs nej na vnükece i tají, ka bi z-dajsnyim csinejnyom prineszla.
“Dobra szakacsica je” — právi Mr. Trumbull i z-tém ovádi te sztári gourmand, ka zakaj je vzeo za zseno tou sztáro mamico.
Francuske szo dobro trzstvo zvézali z-Ruszami
Petrográdszka szovjetszka trzstvena szekcija je 2,500,000 dollárszko trzstvo zvézala zeidnov francuskov firmov. Fran cuska firma je konoupno predívo kiipila od ruszov.
SZMEJSNO CSTENYÉ
Z-detecsov pámetjov
Eden sztaris nisterni vecsér po vecsérji píta szvojega szinü, steri zdaj drügo leto vu High Schooul hodi:
Pa ka scés bidti, esi véksi bodes ?
—	Szoldák.
—	I Zakaj ?
—	Ka naj v-bojno, idem sze bojüvat.
 — Vej te pa tam bujejo prptivnicke.
—	Ajaj té pa jasz bodem protivnik.
Nakanyenoszt
— Rejszan szi vzemes tiszto sztáro dovico ?
—	Zakaj bi szi jo pa nej vzeo ?
—	Ka bos pa delao, naj ti ednouk zacsne gucsati od prvejsega mozsá ?
—	Te páli jasz zacsnem gucsati nyej od pridoucse moje zsené.
Dober odgovor
Zsena: Csi vecsér domou prídes, zse sze zorí.
Mouzs: Csi pa tí vgojdno gori sztánes, te zse poudné zvonijo !
VU JEZIKI ZSIVÉ NÁROD
Tiszti cslovek, steri postüje szvoje národnoszt, szvoji ocsákov indasnye návade, peszmi i vsze, vsze, ka je pred nyim postüvanya vrejdno, - duzsnoszt nyemi je nájbole postüvati szvoj Materni Jezik ! Mí Szlovenci szmo tüdi eden máli národ, kí moremo vsze tou postüvati. Ino csi tou nescsemo zatajiti, podpérajmo, cstimo po szvojem jezíki piszane stampe, steri csuvajo, gori drzsíjo nase národnoszti bivoszt. Mí Szlovenci bár nemamo drüge stampe po nasem jezíki eti vu Ameriki, szamo edne novine, stere táksi cil szlüzsijo i té novine, stere moremo podpérati szo
AMERIKANSZKI
SZLOVENCOV GLÁSZ
158
A P A.
Ka naj lüdsztvo menye gucsí, tou bi trbelo zapovodati prvle, ka naj doszta gucsíjo.
Vicispánojci na velke csmére vármegyőva vu rokajicaj hodécse lüdsztvo je poudrügi meszec hodilo na vicisrpánovo sztanoványe, ka naj szrdcsno dobro zselejnye povej na razgláseno zsenídev, stero je on prisziljeni bio dvá cejliva meszeca tajiti, ino pri vszákom novejsem dobrom zselejnyi je szmík csüto, ár bi mouzs zavolo naprej vörazglásenoga glásza lehko zatájo privoljenoszt.
Dobro zselejoucsi szo sze postenyá popolno zadovolili eden cajt vicispána z-zadrzsávanyom, ár tiváristveni zsítek má neskodlíve szumicse, stere eden máli pipe din razzsené. Szledi szo prisli szrsnyouvje, steri zavüpanoszt bérgyajo i napádnejo mirovno metüinico, ka naj od vcséle vkraj poberéjo to nej vesko lásznoszt
Máli varaski zsítek má million oucsi, milliou vüj, ino csi jeszte vu törmi vöra, stera zorja, poudné i noucs po vorcani notri zglászi, — nisterni po tom znamejnyi sze prebüdíjo, gyejo i dojlézsejo: escse ocsí sütajo na te zsítka znamejnya, vüja nálezsno poszlüsajo na szaksi glász, ka naj dnéva niti edno minuto ne dájo vujti brezi nücanya.
Sto je pravo ? Komi je pravo ? Kak je pravo ? Tou prousznö szpitávanye i z-doszta rejcsi vöpríde pravica, — te szlatek falájcsek, steroga lüdjé na jezik vzemejo, kak szlacsec, stero je nej gyejsztvina i dönok ga zselejo.
Szőllősy-ja pred vrejmenom razgláseni gucs je
159
nazáj pozsrejti nej bilou mogoucse, glásze szledjá vajoucsi szo z-dosztim pítanyom prisli do vretinszke blizsíne, szamo tou szo nej znali dobre nagibnoszti lüdjé, ka csi je Szőllősy povedo prvle, ali fiskális ? I tou nej vödopunyeno votlíno je vöposzlejdila klajfa, stera sze vu kvára raidoszti krmi.
Gyálnoszt je prouti fiskálisi sepetala, — milosztnejsi szo Szőllősy-ja szpomínali ali vicispánojco, steroj je véndar prisztojnoszt bila tou delo na ocsivesznoszt prineszti, ka naj z-ocsivésznosztjov zaopásza okouli zacsétek i z-toga naj nede pouti na nazájidejnye.
Z-vicispánom sze spájszati nej bilou mogoucse, ino sészt kédnov glászi raznásanye je nyemi do szlejdnye kaplice szpráznilo potrplívoszt. Prisli szo szrsnyouvje, — térgyali szo, ka naj zavüpanoszt vadlüje vsze, vej szo nistemi pri Szőllősyi tüdi domá, ino edno pár csémernejsi szrsnyouv je vadlüvalo, ka Szőllősyca i szin zse ne tajíta pridoucse vküpsztanejnye.
Na tou je sztrejlo stük, Szijgyártó je k-zseni sou i je scseo znati, ka od koga na rátanye je razíso te glász; ár pred nyegovim privoljenyom je niscse nej meo jusa, nej zsenszki, pa nej clekli perouti dati tomi deli.
Böske je pri materi bíla, ali nej je právla, — ino ráj bi bila vönej kak pa pri csemerasztimi sztarisami.
— Nej jasz, pa nej nasa dekla je nej dála na tou zrok, — ercsé zsenszka z-popolnov pravicov, — meni sze je tüdi mrzílo i Szőllősyci szam píszala, ka je véndar ona gucsala komi, na stero je ona tou odgovoríla, ka je od nyé zvön sziná i Egerszegi fis-
Pittsburgh, Pa. i Krajína
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	N. S. Pittsburgh, Pa.
Ideáliska zsenidev
Dvá mládiva csloveka sze nájdeta. Zse dugo szta sze nej vidla. Zgucsávata szi. — Kak szi kaj ? Csüo szam, ka szi sze ozseno ?
—	Tak je.
—	Lejpo zseno más ?
—	Trno lejpa.
—	Mláda ?        — Dvádvajszeti.
—	Szpitávajoucsi na tou tak csiní, da bi kaj razmouzsgyo med prsztámi.
 — No, i kak szi sze ozseno ? — ga píta.
—	Te ov szkuma malo i právi :
Edna munsjjnszko fabrikó szam doubo za erbíjo. Trno sze bojim, ka szam sze z-lübéznoszti zseno...
Zádavek na blájzjseni zsítek
— Tak sze vídi, da bi tvoj mladozsenec malo glüpi bio, Julcsika ? !
— Isztina je i jasz zse zdaj tak kricsim na nyega, csi bi zse mouzs i zséna bíla.
Gouszt príde
—	Rad bi bio, csi bi vütro tí kühala obed — právi mouzs, — John príde eszi na obed.
—	John, vej szi sze pa preminoucso nedelo szvado zsnyim, pa szi ga zse pá eszi pouzvao !
—	No, vej pa rávno záto. Naj szpozna tvojo hráno, stero tí száma szkühas.
Nájvékse kastiganye
—	Ka je nájvékse kastiganye, stero ednoga vu bigámiji zsivoucsega mozsá doszégne ?
—	Nevém. No, povej.
—	Tou, ka dvej punici má.
Doktorszka szkrivnoszt
—	Ka povejs k-tomi, kak dobro ide Kelemen doktori.
—	Ja, vej pa lehko nyemi dobro ide, da on vszigdár tákse vrásztvo naprej szpíse, — v-sterom alkohol jeszte . . .
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj
SZLOVENCI !
Podpérajte tiszte baotose, steri nász szlovene podpérajo. Tou szo tiszti, steri vu szlovenszki novinaj glasüjejo. Tou szo tiszti stori, stere nam nej potrejbno zouszedno porácsati, ár vu Pittsburghi zsivoucsi nasi bratje szamí dobro znájo, ka vu tej glasüvajoucsi storaj za rédno cejno dobro blágo dobijo i szaksega szlovena prijaznívo vöobszlüzsávajo.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
Vi dobite primeni küpiti vszákse féle nájbokse Cigáre i Cigaretline, steri szo sztoga nájboksega dohána naprávleni. Jasz trzsim to nájprednyejse blágo. naprebéranye vu vszáksem iméni.
Tüdi vu toj nájlepsoj posztávi decinszko spilo dobite primeni küpiti.
FRANK EMBERSITS 923 Chestnut Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. BITTSBURGH, PA.
Zimszka Püscsena Cejna pri PATZ-i
Nase blágo vu Moski i Pojbinszki Gvantaj je pri cejni trno znizseno naj sze hitro vkraj odá.
Zdaj je vrejmen naj sze poszkrbíte za zimszko potrejbcsino
Speciálnoszti!
Moskom za delo mocsne lacse...............$1.85
Moski Píszani—Csarni Zgornyikaputje       $16.85
Pojbom z-dvojimi lacsami Gvanti..........$18.85
Pojbinszki fájnszki Zgornyikaputje........$8.85
Moski z-vune Union Gvanti;............... $1.85
Joseph Patz
MOSKOV I POJBOV BAOTA
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT. Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik 	   H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
PEOPLE MEAT MARKET
JOSEPH FELKÁR, Lásztnik.
Szlovenci, ki szi scsé dobro frisko meszou küpiti on sze naj obrné vu mojo mesznico, gde sze dobi szákse féle frisko meszou za rédno cejno.
849-851 E. Ohio St., N. S. Pittsburgh, Pa.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobite tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik
834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi naj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.