Poštnina plačana v gotovini.
Céna — Ara 1 26 Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Évf.
Márkisevei, I925. március 22.
Broj 11. Szám.
KoncBlparagpof.
Kak je tő 'ze znáno, v Sloveniji je 'ze od nigdasnyi csaszov klerri-kalizem velko mőcs meo, ka escse i dnesz valá. Né natelkö mogocse ta rezsna naprédnoszt, kak bole gravitéranye za doszégnyenoszt oszobni cílov i idej szo sze na-sztavíle drűge grupe pod ráznimi iménami, ki szo po vrémeni í miloszti orszacski partájov prišle tak dalecs, ka szo mele ni-kakso récs tüdi i za ravnanye v Sloveniji. Tak ka ná síirsi teren zadodijo, szo doszégnole za oszlabljenye klerikalizma potré-ben takzváni „kancelparagraf" tő je zákon, na podlagi stéroga sze strófa léko tiszti dühovnik ki bi politiko tüdi i vu cérkvi napré-prinásao.
Zadoszta 'zalosztno je, ka escse i zdá v dvászetom sztö-letji takse zákone trbé, da vszi znati moremo, ka je cérkev né za politiko, nego za glásenye szvéti récsi. Znati pa moremo tüdi i tő, ka dnesz 'ze malo taksi dűhov-nikov jeszte, ki bi szvéto hi'zo za drügi poszel, kak za nyé poz-ványe goriponücati sze szpozábili. |Kak dühovnik szvojemi pozványi na skodo sze isztina neszmé tak v politiko ekszponérati, escse bole pa né vu cerkvi. Vendar pa csi ga vzememo kak csloveka, tüdi i on ma jus do zvün cérk-venoga szvetszkoga 'zivlé-iya i né j v ménsoj meri, kak pa uradnik ; Kak skodüje politizéranye uradniki, kak taksemi na nyega ogledi, j rávno telko skődi tő duhovnikom pri nyi pozványi. Obsztoj kancel-paragrafa je tak részan namesz ten, toda szamo za tiszto dühov-csino, ki sze szpozábi escse i dnesz — ka má za pozványa
Tá récs „kancelparagráf" bi sze pa szkoroda tak glaszilo lepše csi bi sze ponücao pröti tisztim lüdem, stere kak edno ta récs vu vszebi má, tője pröti kancelisztom. Né mogőcse záto, ka ná oni szi ; z-pólítike aktivni tao né szmeli ővzéti, nego ná sze tak prevecs e exponérajo, ka bi to z náro-om obcsütlávati sze vüpaii
Ka sze tícse politiüéranya, dühovcsina v miszli szvojV vere csini tő, isztina ka néeden med-nyimi tüdi szamo pod krővom lé, v isztini pa dönok v želji do szladkésega krüha szvetszkoga zivlénya. Miszliti pa moremo na 6, ka ie tö szamo nyi m na sko-
do, národi szamomi né, ár dnesz-dén je szkoroda tó privatna sztvár bőgati dűhovcsino, dr'zi sze szamo escse v zgoji i sztári navádaj vküper. Doszta véksega poména je pa politizéranye uradnikov. Te lüdje návecs sztíkov májo z narodom i gda znati moremo tő, ka politika neednok prékvszéga politicsnoga nepríatelsztva do oszebnoga vra'znístva, te je né csüda csi sze zgodi vecskrát, ka v vá'zni potrébaj sze doticsni prőszti cslovek boji idti szi pra-
vico iszkat, ali tanács pítat.
V uradnika sze od vlsesnyi faktorov prisziljáva politizéranye te, gda bi rávno oni mogli tő prepovedati. Plácse rédne nyim nescsejo dati, ár bi te od vszáke sztráni neodviszni bili, nego je tak scséjo ponücati vő na szvoj haszek, na národa skodo i na beracssztvo té. Ki 'z-nyimi ne-trőbijo v eden rőg, tisztim pa kancelparagraf, ali kazen, ali za-metávanye, — ná szi odihávati nemrejo.
Példa z-taksnoga zákona.
Za pokritje drzávnoga proracsuna sze je leta 1923. prineszao takzváni taksni zákon. Pri neszmerni vödávanyaj sze niká nesztnémo csüdivati, csi szi dr'záva rázne dohodke zagvüsati rávno sztem zá-konom stela, záto ga né kritizérati, nego szamo v pár recsaj sze od nisterni nyegovi napák szpomenőti scsémo.
Predvszem znati moremo, ka nasa nóva dr'záva ednótni záko-nov escse nema. Sztem taksnim zákonom je vsze manykajőcse po-trébe doszégnoti stela, toda rávno nisternim 'ze obsztojecsím záko-nam i odrédban na skodo, ali na nezarazmetoszt, escse na vékso skodo pa nisternomi 'ze itak prevecs obtercsenomi sztani, ár je po sztárom zákoni meo nikakso zagovárjanye po nővom, tőda po taksnem pa rávno naszprótno.
Vzemimo za példo szamo te eden krcsmárszki sztan, ki je med vszémi obrti náveksi haszek devajocsi sztan za dr'závo. Sztári obrtni zákon je tocsno predpiszao mogőcsnoszti, kak sze léko dá i zvrsáva té obrt, z taksnim zákonom je pa tő naednok vsze za vr'zeno. V tom zákoni jeszte vsze, financsna, notrasnya, zvünszka itd. zadeve, tőda tüdi obrtne, csirávno ka szi jo pri sztvárjanyi toga zakona mscse né miszlo naiő, ka pravilnik za zvrsitev k topli tüdi trbé S/tári obrtni zakon szamo koncessijo dovoli, obrt pa szamo z-í tocsénve nn trgovszko f<»rmo, a!i za lásztni pridelek. Taksni ' .kon pa vs. efelé zao i preoornyene pravice dovoljüje, breztoga, ka bi sze sto z poznao 'z-nyi i je tak dao zrno'znoszt nerédnosztam jezero vrszt, ár niti neopise kaksi szo predpiszi za zvrsavanye po tom zákoni dovoljene pravice Ne da bi sze poszta-vili na predpísze escse i dnesz vaiánoga obrtnoga réda, aii pri neszli eden z-enácseni obrtni zákon, mámo zdá dvője direktive. Kak je cslovek, ali kaksi je kaput, tak ga nücamo léko. 1 niti dnesz i é...a poszlanca ki bi za té krivicsen zákon récs potroso, krcsmarje pt v céioj dr'závi nevejo ednotno gorsztőpiti.

Belgium kiürít, Franciaország nem űrit bi.
A belga kormány és a politikai pártok vezetői tárgyalásokat folytattak a megszállott német területek sorsárol. A tárgyalások során olyan megállapodást hoztak iétre, mely szerim a megszállásokat rövid időn belül leépítik. Valószinü, hogy az aacheni zóna kivételével az egész belga megszállott területet rövid időn beíül kiürítik.
Párizsból jelentik, hogy a kamara külügyi bizottsága ma
ülést tartott, amelyben a többség a legerélyesebben azt követelte, hogy az északrajni zona megszállását feltétlenül hosszabbítsák meg. _'
Zita királyné és a spanyol kormány.
Hivatalos politikai körökben erősen cáfolják azt a hirt, mintha Zita exkirálynénak el kellene hagynia Spanyolországot. Ezzel szemben beismerik, hogy a spanyol kormányra külföldről erős nyomást gyakorolnak Zita kiutasítása érbekében.
Je vsze mogöcse!?
Carinik — komandant szol-dacsije J 15-ga márca 1925. popödnévi sze je v M. Soboti niki decsko v pi-janoszti — kak sze csüje — 'zalivo oméno pröti Slovansztvi. V nyega bli-'zíni sze je eden carinar (vámhivatalnok) nahájao, kí kak je tő zacsüo, je bé'zao taki v kaszárno i je zapovedao tam sze nahájajőcsim szoldákom, naj ido i aretirajo tisztoga decska. Trije szoldáki z „bajonet auf" szo tüdi taki sli i prignali decska v kaszárno, za nikaj csasza pa szezná ga z-pűsztili.
Tő je gde v drűgom krájí znábiti niká né növoga, ali prinasz szmo k kaj taksemi né vajeni. Záto pitati moremo g. carinika ná nam poká'ze odkéc je dőbo on obiászt nad szoldacsijov ? Kak nam je znáno, prinasz sze szolda-csija szamo v szkrajnoj potrébi léko nüca za pomőcs, pa te né na komando carinára. Témbole je pa szmesna sztvár té, gda sze szoldacje za poli-cájszke potrébe nücajo gori i to brez znánya nyé komandira, brez vísesnyega povelja, — na „befehl" ednoga cari-nara 1 . .. Ode szmo pa te pravzaprav, v lőgi, v macedoniji, ali v afriki ? Mi sze csűtimo v kulturnom Prekmurji, záto nam malo 'zalosztno szpádne, gda sze nam nazadoványe ká'ze za példo. Kaj táksega sze nemre zgoditi v kulturnoj dr'závi, csi né záto ka carinik száblo má . . .
Nasa krajina je doszémao nika né dobila z-taksi dugovány, ki bi nam na vérsztveno pomőcs bilé, i tő né nam nego nasim oblásztam léko pripišemo na rovás, ár kaksistécs je büo té sztá-lis, bi pomocs pridti 'ze dávno mogla ne szamo v Prekmurja interessi, nego i bole v interessi dr'záve, obcsno gosz-podársztva, gda bi previditi mogli de-iavnoszt, pascslivoszt, znánoszt vértü-vanya i lego našega pőla. Né sze je tak zgodilo, igrala je predvszem vlogo nikaksa politicsna mr znoszt proti nasoj krajini, na vékso skodo dr'záve szame, kak pa tüdi né v máloj meri nase krajine. — Zdá ednők szmo nika zacsnoli dobivati pomőcsi, tőda né z politicsne miloszti, nego z-previdnoszti vérsztveni sztális predvszem postüvajőcsi goszpő-dpv. Persze tem je né krüh politika, nego dela csisztocsa nyi pozványa, za stero szo neőmorni I ka bi szi tak zdá nas sztális malo zacsnoli napregi-bati, je ;ze pá zráven necsiszta roka ki bi tő pá za politicsne cile vöponü-cala rada. Isztina ka nevoscslivoszt med sz^mimi nami tüdi - kak vszigdár -prevecs vdérja, ali na ká táksega posz-íühsati sze neszmé i rávno od szlü'z-bene sztráni né, kak sze tő godi v zádnyem vrémeni na 'zaloszt i szramo-to cslovecse szamozavednoszti i szamo-sztojnomi premislávanyi. 'Zalosztno je csi 'zenszka hlacse noszi, escse 'zaloszt-nése je pa, csi sze eden vért z-nevos-cslive sztráni ravnati dopüszti. Cslovek ná cslovek bőde na szvoji petáj, ali pa igralna figura, ki sze léko dá cukati za 'zinicel
közelebb áll, illetve olyanra melytől legínségesebb vidékünk ugy segítséget várhatott volna.
Radič maga a vezér be vari zárva, a vizsgálat ellene még ma sem nyert befejezést, folynak ellene a tanúkihallgatások. Hogy mit gondol ő, az az ő dolga, de bizton számol a következményekkel s a jövő tervein elmélkedik. A párt másik vezető tagjai, Maček és társai nincsenek bezárva, csak az ajtó van rájuk reteszelve
s ők is bizton az igazságtalan eljárás miatt bosszankodnak. Hogy az alkotmány, józan ész, szabadságjog és emberi jog alapján kell, hogy igazat adjunk nekik, ahoz szó nein fér, viszont a háború alatt és ütánna már annyira megelégeltük a sok herce-hurcát és cirkuszdit, hogy bizonyisten ránk fér már a béké? munka, a nyugodt élet és a jövőnk komoly megalapozása iránti tevékenység.
Veszekedés az olasz kamarában
Ami most igaz!
* Nemrég, jóval a választások előtt azonban, e helyen emlékeztünk meg egy pái szóval arról, hogy következtésen a Radič párt nak a kormány által történt feloszlatására, kár lesz minden szavazatért, mely erre a pártra lesz leadva, mert hu a pártot feloszlatni volt merszük, bár a törvény szék által már elébb hitelesített listákat nem lehetet megsemmisíteni, lesz merszük és megsemmisíthetik a mandátumokat, mint tették azt annak idején a kommu nista képviselőkkel. Ezen érvelésünk annak idején sok ellenvetésre talált, mindenki az ellenkezőjét állította, bár magától értetődő volt, hogy a kormány nem fogja magát biamálni csupán a reá nézve haszontalan feloszlatással, hanem akkor rnár teljesen a végére fog járni a tervbevett dolognak Ami akkor kritikával találkozott, ma már bevégzett tényként áll előttünk, a megválasztott Radič párti képviselők összes mandátu mait az igazoló bizottság megsemmisítette, az az a hatóságok által nekik adott szabályszerű megbízó leveleiktől megfosztotta őket. Nem akarunk evvel azt mondani, hogy ez az igazságnak is megfelelő eljárás, s hogy ez nem az alkotmányadta emberi jogoknak a tiprása, csupán igazolni akarjuk annakidején történt érvelésünk helyességét, annál is inkább mert nem egy a sok közül nem-csakhogy megütközött, azon cik-kőnkön, hanein egyenesen uuy állította be annak értelmét, mintha mi a népet félre akarnók vezetni, talán más pártnak az érdekében. Ez utóbbi tény fényesen dokumentálja annak ellenkezőjét, s most látszik csak, hogy sokkal jobban tennék a szavazók akkor, ha szavazataikat ennek szemelőtt tartásával arra a pártra adnák le, mely elveikhez Radič után a leg
A kamara mai ülésén viharos jelenetek játszódtak le és egy • izben verekedésre is sor került. Maffi képviselő súlyos támadást intézett a fascisíák ellen. Amikor Acerbo alállamtitkárt támadta Maffi, az egyik fascista felugrott helyéről és megütötte a képviselőt,
míg egy másik leköpte. Maffi teljes erejéből védekezett és elkeseredett hangon tiltakozott a fas-cisták támadása eilen
Az üiést a nagy lárma miatt féibe kellett szakítani.
diőék kitolásával igy őket többséghez segítették. Ennek folytán a még pár nappal ezelőtt elhirsztelt Radicsék helyetti választásokra sincsen kilátás miután radikalistáknak a többség kell, ámit választások megtartásával éppen ezeken a helyeken nem érhetnek el. Viszont, hogy automatice következe-nék utánuk a legtöbb szavazattal bíró jelöltek, más pártiak, az is csak a többségének rovására volna, azért, legalább is a helyzet tisztázódásáig, ami nem zárja ki a Radič mandátumok későbbi igazolását sem, igy fog maradni. E tekintetben sok fog fügní természetes a szélesebbkörü ellenzéki blokk magatartásától is, mely már az igazoló bizottságnak Radič mandátumok megsemmisítését el határozó üléséről is kivonult, s az ellenzék összesége teljes abstinenciát határozta el. A horvátok sem fogna* egykönnyen belenyugodni a helyzetbe, de azt hisszük, egyelőre minden hiába.
Thurn Taxis panama. Tudott dolog, hogy Thurn Taxis osztrák hercegnek itt nagyobb kiterjedésű birtokai vannak, amit hogy megmentsen, értekesitette, egy zágrebbi banknak eladta. Az eladást az igazságügyi mi-nisternek jóvá kell hagyni, ami meg is töriént. Á jóváhagyás körül azonban valami panama történt, ami most nyilvánosságra került, t. i. a demokraták állítólag pár milliócskát ezen a címen a párt kassa javára fordították, ami nagy port vert fel a politikai körökben. — Németország erősen készül az elnökválasztásra. Eddig már öt jelölt van, ami uj választások megtartását helyezi kilátásba. — Románia bolgár alattvalókat sorjában lezárat s ezt kommunizmus váddal okolja meg. — Szovjet hadsereg állománya, Max Neill hadügyi államtitkár egy interp lációra adott válasza szerint, 390.000 tüzérségből és 657.000 gyalogságból áll. A hadügyi-költségvetés 407 millió arany rubelt tesz ki.
Blászi —Hírek.
— Ka je z 'zrebcami ? V zádnjoj M. K. szmo piszali, ka je dr'záva naküpila nikelko csisztokrvni te'zki 'zrebeov v Belgiji z-steri Prekmurje tüdi dobi okőli 3—4 Vendar szo 'zrebei 'ze na növöm marofi pri Vara'zdini, ali gda pridejo, to escse i dnesz nemremo zvedeti. Ár ie né szamo domácsa rievoscá-livoszt zadošzta, nego kak szmo zvedli 'ze politika zaverács scsé bidti nasemi vérsztvenomi napredüvanyi, mogőcse
A magyar-osztrák kettős megadóztatás
elkerülése.
Az osztrák kormány ma terjesztette a parlament elé azt a javaslatot, mely a Magyarországgal való jogse-gélyszerzödésre vonatkozik, a kettős megadóztatás elkerülése tárgyában. Eszerint: ha egy magyar állampolgárnak Ausztriában és Magyarországon is
van vagyona, akkor abban az ország ban fogják megadóztatni, ahol hosz-szabb idő óta lakik. Ha pedig mindkét országban egyenlő volna a tartóz kodási idő, akkor a megadóztatás helye az állampolgárság szerint igazodik

POLITIKA.
V
Parlement a mandátumokat igazoló bizottságnak ülésezése alatt nem tartott üléseket, képviselők legnagyobb része, kik az igazoló bízót tságnak nem voltak tagjai, otthonukba mentek. — Az igazoló bizottság befejezte munkáját, mely a legnagyobb ellenzéki küzdelem mellett is óriási meglepetéseket hozott. Maribori kerület demokratái panaszt adtak be (') a krelikálisták ellen, s ennek alapján egy mandátmnak nekik (dem.-nak) való odaítélését kérték. Emiatt a kle-rikálisták és demokraták közt majdnem verekedésre került a sor. Végre az igazolóbizottság egy bi-
zottságot választott az ügy felülvizsgálására, ami még igy is aligha fog sikerülni nekik. Áz összes man dátumok közt Radiíekét hagyták a legvégére, amelyek mindegyikét, dr. Tiumbič kivételével, aki a Zajednica listáján szerepelt, a többség határozatával - megsemisitteték. Hogy a megsemmisétés keresztül vitetett, azt leginkább Pibičevič erőszakosságának kell betudni. Megtörténik azonban az a nem várt esemény, hogy a radiká-listák most a közel 70 Radič képviselő hiányával annyi többséggel fognak bírni, hogy azokra a demokratákra sem lesz szükségük, kik a Ra-
Elbeszélés. — Irta: B. J.
— Nagyon szerettem édes anyámat, Áldot emlékét kegyelettel, hálával őrzöm szivemben. Volt neki egy távoli rokona, egy árva lányka, a kit ő nevelt fel és nagyon szeretett. A/. anyai sziv örömével, melegségével dédelgette azt a kedves eszméjét, hogy ö nekem nevelte fel azt a lánykát. Én nem éreztem iránta vonzalmat, pedig kedves, finom teremtés volt. Eléinte nem is csináltam ebből semmi titkot, a mi anyámat mélyen elszomorította. Én láttam ezt s nem akartžm áldot lelkének keserű érzéseket okozni és tettetés-hez nyúltam Egész környezetünk tudta hogy Margit szeret engem én pedig mu-tatam. hogy az én vonzalmam nem erős. Halála előtt egy nappal oda hitt ágyához és szemét szeretettel rám függesztve, kezemet reszkető kezébe fogva, igy szólt hozzám:
—	Kedves fiam, ugy e teljesíteni fogod egyetlen kívánságomat és bol-doggá teszed az én Margitomat? Ö mélyen szeret téged, mint nekem az imént is megvallotta. ígérd meg édes gyerme kein.
—	ígérem, kedves anyám.
Hijjátok be Margitomat.
Margit bejjött. Haldokló anyám odaszóiitotta az ágyához, kezünket egymáséba tette, mi letérdepeltünk ágya széléhez s ő megáldott bennünket.
—	Most már meghalhatok!—És e szavainál egész életének öröme, boldogsága ott sugárzott tisztes arcán. Ott sugárzott utoljára. - Én vagyok a bűnös, édes Adám
Ada tágra nyilt szemekkel néz-zet rá.
—	Margit nőd ?
Megvetsz ? Nyomorultnak tartasz? Adn felsimult a férfi széles mellére s gyöngéden átkarolta.
Mert nagyon szerette!
V.
Horgas orrú emberek kezdtek já-rogatni hozzájok, olyan emberek, kik alázatos arccal, sompolyogva szokták benyitni az ajtót. Béla a maga szobájába vonulgatott el velők. Azután olyan férfiak jöttek, kik hárman tesznek egy ember-számot. Az egyik fakalamárist h' rdozgat a zsebében a másik nagy iratnyalábot cipel a hóna alatt: a harmadik pedig egyetlen röpke pillantással meg szokta becsülni a szobák tartalmát; vájjon kifutja-e?
Béla rálépett arra a lajtorjára, melynek fokai sóhajtásból, könyekből, fogcsikorgatásból, és dobpergésbő! állanak.
Mikor az utolsó fokon is átesett, elmentek lakni egy hónapos kis szobába.
Ada rendkívüli szorgalommal hi-mezgetett az ablaknál; az a parányi tű szaporán villogott puha kis kezében. Béla pedig egy rozoga asztalon másolgatott. Ada magának himzett, Béla a saját pereiben másolgatta az iratokat.
Legalább igy mondogatták egymásnak, bs a rozoga asztal fiában gyakran találgatott Béla egy kis pénzt, melyről nem tudta, honnan kerülhetett oda.
A jó ismerősök apránként elmaradoztak, a jó barátok hébe hóba még ajtót nyitottak rájok, azután végkép eltűntek ezek is.
Béla naponként eltávozott hazulról s olykor órákig elmaradt. Azt mon dta, ügyvédéhez megy értekezni. Ada is ilyenkor osont el egy-egy kis időre hogy egész nyaláb vásznakkal térdet haza, amiket gondosan elrejtegetett. E titkos útjaikban megtörtént egypárszor hogy távolról felismerték egymást az utcán és sebtiben elbújtak, kitértek egy-más elől. Ada nagy rakás vásznává besurrant valamelyik kapu alá és do bogó szívvel leste, mig a férfi, gyor: léptekkel elhalad a kapu előtt. Az i két szerető sziv nem akart találkoza az utcákon!
Béla fáradtan téregetett haza es ténkint.
— Sokat jártál, izzadt a homlo kod.	(foly. köv.)
22. márciusa 1925.
MÓRSZKA KRAJÍNA - MURAVIDÉK
3. sztrán.
ka té M. Szobotski „Pirc"-i tak tá zaigrajo delo, ka szamo lé prído zrebci gda plemenilna dőba !ze preminé . . .
—	Vérsztvena anketa v M. Soboti sze je v prirejanyi Kmetiszke drü'zbe 15.-ga t. m. v drzávnoj sőli obdr'zála. Qucsali szo g. Vojsk sr. ekonom z Beltinec od szajénya cepik, pokoncsá-vanya polszki misi i szo notri pokázali námodernéso priliko za pokoncsava-nye misi takzváno »Hora» piikso. Na obcsno 'zelénye sze bode pro-szilo za potrditev magyarszkoga poljszko—policiszkoga zákona z-leta 1894. prinesenoga za obvézno pokon-csávanye polszki skodlivcov. Vértovje szo sze opomnili na obiszk vinarszko-szadjarszki tecsáj (tanfolyam), i je po-nüdjeno bilő tri kan'zarov po znizanoj céni, z-steri szo za dvá taki bili interes-senti. — 'Zalosztno pa moremo zagotoviti, ka je anketa né bila v tisztoj meri obiszkana, kak bi sze tö dosztá-jalo za vérsztveoi sztan. Oda je odkaj taksega gucs, stero bi nam na haszek bilő, te vszaki driigo delo má, ali po zakesznjenoszti sze eden i driigi trga, csemeri, csirávno po szvojoj krivdi i z-nevoscsénoszti.
—	Krcsmárje! — Ki scsé Národne banke 6°/o-no poszojilo po 5000 Din., v'zivati, ná sze pri Gost. zadrugi taki glászi. — Steri krcsmár v szvoioj krcsmi smarnico tocsi, more v krcsmi na vidnom meszti obesziti tablico z na-piszom »Šmarnica«. — Po odredbi ministra sze direktno rodécse trsztje (smarnica, nova, százszoros izabella itd.) vecs szaditi neszméjo, poszajene pa proti strofi z-trébiti morejo. Na-meszto z-treblene smarnice sze z dr'záv-ne vinárszke Sőle cepleno trsztje k-senki dobi csi sze proszi.
—	Občni zbor podružnice Jugoslo vanske Matice v Murski Soboti se vrši v soboto 28. marca 1925. v spodnjih prostorih hotela Dobrai z obi čajnim dnevnim redöm. Člani in pri-jatetJfTiruštva so vabljeni.
—• Veliki Župan mariborske oblasti. E br. 323/4. Maribor, dne 11. marca 1925. Spomladanski poučni tečaji na drž. lozaih in vočnih aasadnikih mariborske oblásti — RAZGLAS! V smislu pravilnika o obnavljanju in pospeševanju vinogradništva, pziroma o pospeševanju sadjarstva, vršili se bodo v času od 26. marca do 5. aprila t. I. v drž. trtnib nasadih. 1.) v Pekrah, pošia LimbuŠ pri Mariboru (za vinarstvo in sadjarstvo). 2) v Šmarji pri Jelšah (za vinarstvo) ozir. v drž. drevesnicah. 3.) v Konjicah: (za sadjarstvo) 4.) Ptuju, (za sadjarstvo): spomladanski poučni tečaji za kmečke io viničarske sinove ter druge interesente v svrho izurjenja v rezi vinske trte in sadnega drevja, v cepljenju trt in dreves, siljenje cepljenk, napravi trtnic in drevesnic, zasajanju vinogradov in sa-donosnikov, pokončevanje trtnih in drevesnih Škodljivcev itd. Vsak mlade-niški udeleženec dobi prosto stanovanje ter dnevno 10 Din. kot prispevek za hrano. Razventega se bo med najprid-riejše razdelilo na koncu tečaja več nagrad, obstoječih iz cepilnega orodja trtnih in drevesnih škarij itd. Udeležbo je prijaviti čimpreje (pristop je omejen), najkasneje pa do 24. marca t. 1. ust-meno ali potom dopisnice pri dotičnem nasadu ali pa pri vinarskem in sadjarskem nadzorništvu v Mariboru. Veliki župan: Dr. P1RKMAIER s. r.
—	Megszakadtak a takarékbetétekre vonatkozó jugoszláv-magyar tárgyalások A jugoszláv és magyar állampolgárok nak nyilvános takarékpénztárakban és bankokban kezelt betétjei'ügyében a két kormány delegáltjai között Beog-rádban február hó végén tárgyalások indultak meg. Ezeket a tárgyalásokat most megszakították, mert a jugoszláv delegátusoknak kormányuktól uj utasításokat kell beszerezniük.
SEBKBKsm^zssasBismETBBcmmaEsa^ TRAUTMAN TERUS LEDERER MARKO porőcsena Murska Sobota Kostajnica
18. márciusa 1925. Nameszto drügoga poszebnoga naznanila
—	Egyházi hir. Kovács Károly ev. segédlelkész, Kovács István ev. esperes fia, mint tábori lelkész Zagrebban teljesitett katonai szogálatainak befejeztével, a Cservenka-i (Bácska) ev. gyülekezet segédlelkészéve meghivatott.
—- Havi 550 márka. Az ntóbbi időben a reakciós lapok fantasztikus hireket közöltek arról, hogy az elhunyt birodalmi elnök felesége milyen nagy-öszegü nyugdijat fog kapni. Most azután hivatalosan közlik, hogy Ebért elnök feleségének nyugdija havi 592 aranymárka lesz. Ez az összeg az adók levonásával csak 550 aranymárkát tesz ki. Ennek ellnére azonban az Ebért elnök feleségének juttatott összeg a legnagyobb nyugdij. amelyet német állami tisztviselő özvegye eddig kapott.
—	^Direkt termő szó'iló'k termesztése és anak a borainak a kimérése az 1922. és 1924. évi törvény erre vonatkozó szakaszai értelmében tilos. A direktermők közül, ha azok már ültetve vannak kiirtandók pl smarnica vagy noah, elvira, othelo, deleva-re, herbemont, Clinton, juques, izabe la stb. további ültetésük pedig szigorúan megtiltatik. Vendéglősök és kereskedők, az ily borokat nem mérhetik „bor" néven, hanem az üzleti helyiség látható hellyén kifüggesztett táblára kiírni kötelesek az illető bor nevét pl. „smarnica." Meg a smarni-cával kevert bort sem szabad bor néven eladni. (Sr. poglav. 2562/2.)
— Purim-estély M. Sobotában Purim alkalmával kedélyes kis családias összejövetelt rendezett az S. K. MURA a Velika kavarna helyiségében, amely az idei szezon gyengén látogatott mulatságai közt kedélyesége és intim jellege által feltétlenül legjobban sikerült. A mulatság hangulatát nagyban emelték és sikerét bi/tositották a megjelent maszkák amelyek között eredrti-ség és humor tekintetében a legnagyobb elismerést az 5 tagu család érdemelte ki (Nádai Laci, Péterka Rezső a hires >vádli c tulajdonosok, mint modern hölgyek, Karba József mint az anyósok sok elrettentő mintaképe két vejével Kardos Piri és Katica). Feltűntek még szép jelmezükkel Wolfart Jolánka mint zsoké párjával Kemény Ferivel mint bajazzó, azonkívül Jónás Erzsike, Hart-mann Irénke, Hirschl és Heimer lányok, Oregorič és a többi diszkrét maszka, akiknek a nevét a szerkesztőségnek még nem sikerült kinyomozni.
—	Szölöszeti és gyümőlcsészeti tan-fovam nyilott meg a Maribor melletti Pekrában posta Limbus. Több ily tanfolyam is működik, de Prekmurje részére ez jön leginkább számításba, mert közelebb is van, meg aztán ez az egyedüli hol a résztvevők szöllő és gümölcsfa kezlésben egyúttal lesznek kiok tatva. A tanfolyamon, mely március 26.—átol április 4.—ig tart, minden gazda vagy vinceler fia résztvehet, akárcsak maguk a gazdák is, hol minden résztvevő ingyen lakást és napi tiz (10) Din. élelmezési segélyt kap. Jelentkezéseket legkésőbb március 24.-éig a M Sobotai gazdasági egyesület is felvesz, vagy pedig a maribori szöllöszeti felügyelőség.
—	A Morning Post cikke Duca beszédének hatásáról. A Morning Post beszámol arról a nagy fölháborodás-
ról, amelyet magyar politikai körökben Duca román külügyminiszter okozott. Ezt a beszédet Magyarország belügyeibe való jogtalan beavatkozás nak tekintik, annál és inkább, mert a hadügyi költségvetés a nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága jóváhagyta. A lefegyverzése vonatkozóan a magyar közvéleméy utal a honvédelmi miniszter legutóbbi beszédére, amely kimutatta, hogy a szomszédos államok hétszázezer főnyi hadseregével szemben Magyarországnak alig harmincötezer katonája van.
— Az elfogott tyukbarátok. Régen lopkodták már egész Prekmúrjé-ban a tyúkokat meg nem állapitható egyének, míg egyszer most egy párnak mégis sikerült a sarkukra hágni. Ki gondolta hogy a tyuk-élinség oly messze viszi őket. Jol ismert M. Sobotai járás községének cigány i le a D. Lendvai járáshoz tartózó Bogojinára is elmentek lopni tyúkot, mert hat a jo tyukleves nem rossz, s bizony a húsát sem kell eldobni. Csakhogy most az egyszer rajta vesztek, - megcsípték őket. Nyomukon egész a házukig mentek a károsultak, hol a csendörséggel meg is kerestették a tyúkokat. A nyomozás folyaman kiderült, hogy már több száz darabot lopkodtak össze a télen minek egyrészét értékesítették, másik részét pedig ellak-mározták. A több tagból állo bandát bekísérték a M. Sobotai fogdába. A vizsgálat és nyomozás tovább folyik.
Garázdalkodnak a csirkefogok. Szabadlábon járó csirkefogóink már tul bizalmasak kezdenek lenni. Ugy látszik Beltince Črensovci vidékén nagyon jol érzik magukat. Leveleket Írogatnak bizonyos cimekre, tudják, hogy hol legyen bizonyos összeg elhelyezve fontos határ időre. így nem rég Oszterc Péter beltinci kereskedőt tisztelték meg két izben is, nagyobb összeg erejéig rendelkeztek nála, persze eredmény nélkül A csen-dörségek erélyesen nyomoznak, de a főkolompost csak nem sikerül kézre keríteni.
KINO
Murski ® Soboti.
ZA MLADINO DOVOLJENO 111
V NEDELJO 22. marclusa popold. ob 3., In zveCer ob 8 uri
Joe Lawsona zločin i kazna.
Dram u 5 činova.
Joe's Verbrechen und Strafe.
U glavnoj ulozi: DOROTH PHILLIPS
VSTOPNINA s Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, in II. prost, 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Edno vérsztvo^Sa
z 20 plügami zemliscsom v najlepšem sztányi sze óddá. Placsli-vo po dogovori. Vecs sze zvé pri:
Jakob Simenčič
v Lomanoši št. 9. pri G. Radgoni.
Izjava.*)
Podpiszana, kak edina lasztnica koncessije Hodoške 'zelezniske krcs-me, izjavlam, ka od dnesz napré je moj mő'z, Bencsec Kálmán, prehényao bidti moj zavüpnik i tak za odnyega mogőcse na bremen koncessije narejene dugé poetomtoga nebődem od-go várjál a.
Hodoš, 19. marc. 1925.
BENCSEC VILMA krcsmarica.
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
NOVISAD: marc. 20.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 400 -440 > » 'Zito—Rozs » —390 » » Ovesz—Zab » —375 » » Kukorica	190—200
» » Prosző—Köles » -325 » > Hajdina	» 270—300
» » Szenő—Széna » —80 » » Qraj—Bab csres. » —400 » » zmésan—vegyes bab —330 » » Krumpli	» —150
» » Len. sz.—Lenmag » —700 » » Det. sz.—Ldherm. » 3200
BENKO: marc. 13.
1 kg. III.
><	7-
3	'
G0	/».
>o	O — 3
Bikőv.i Bika Telice % Ösző Krave "ŠS Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Péneasi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . . I Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din
H. I. pri ma" 8-- 9-- 10-— 8-. 9-- 10---8-- •- — 12- 13 —
14_ 15—
, 30 —38-— 30—
. .	30 —
. .	0-75
Pénz.
= D. 61 — — » 0-0857 = » 0.0878 = » 1-845 == » 255 = 8-33 sfrk
Nyilatkozat.
Alulirott mint a Hodosi vasúti vedéglő egyedüli engedélytulajdonosa kijelentem, hogy a mai naptól kezdve férjem Bencsec Kálmán megszűnt megbízottam lenni s igy az általa ez engedély terhére netalán csinált adósságot elismerni nem fogom.
Hodos március 19, 1925.
BENCSEC VILMA.
•) Za tó podtem prineseno vszebino rediteUztvo szamo telko odgorárja, kelko predpisuje aákon.
PRODA SE rsproS
kolodvora Bučečovci obstoječe iz 20 plugov (4 plugi gozda, 5 pl. travnika in 11 pl. njiv) hiše s štirimi sobami in dvema kuhinjama,, novih hlevov in gospodarskih poslopji (vse betonira-no) z gospodarskim inventarjem vred. — Informacija daje pisarna Dr. ČERNE-ta, odvetnika v Murski Soboti.
Pf A HÓ Bučečovcčn a LLrtL/U vasúti állomással szemben egy téglából épült ház, (4 szoba, 2 konyha, éléskamra s pincék) újonnan épült istálókkal gazdasági felszereléssel, marhaállománnyal és hozzá tartozó 20 holdas (4 h. erdő, 5 h. rét és 11 h. szántó) birtokkal együtt.
Érdeklődni lehet Dr. ČERNE, ügyvéd iródájAban Murska-Sobotában.

Z-h4ja, Yszáko redelo. Napréplacsilo za fr-tao, leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za D cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din' rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din V. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun broj 1'2980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték.
•Többszörinél engedmény.
A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés.
IV. Védekezés a pockok és egerek ellen.
k) A téngerí hagyma (Scilla maritima) szintén szerepel az egérirtó anyagok között, a mennyiben azt Keleten állítólag szintén egérirtási célokra használják. Ez különben ha beválnék is, az a hozzá való hus miatt igen drága, s nagyban nem igen alkal-mazhato.
Ezeken kivül van még sok anyag és szer, anjelyet itt-ott ajánlanak, de ezek semmiféle jelentőséggel nem bir-nak s igy teljesen mellőzzük azokat.
V. A Löffler-féle egérinás.
,1891-ben hire terjedt, hogy dr. Löffler F. greifswaldi egyeten i tanár fölfedezte azt a mikroorganismust, a mély a pockok tömeges elhullását, azoknak egyik járványos betegségét előidézi. Ö ezt a járványt egértifusznak nevezte, magát a járványt előidéző mikroorganismust, mely az emberi hastífuszt okozó szervezethez (Bacte-riűm typhi) némi tekintetben hasonló, tudományos néven Bacterium typhi muriumnak, magyarul mondhatnók, egértifusz-bacillusnak vagy baktériumnak. Maga Löffler biztató reménnyel viselkedett e fölfedezése iránt s hitte, hogy az egérirtási célokra is gyakorlati jelentőséget fog nyerni, annyival inkább, mert az igy fölfedezett bacillus mesterséges módon tenyésztett kultúrájával sikerült neki ugyanezt a betegséget, az egértifuszt, a fogságban tartott egereknél is előidézni.
Ugyanez az anyag kerüli Görögországban is kísérletezés alá és pedig szabadban <és nagyobbszerü arányban. Április és május hónapokban .alkalmazta az részint maga Löffler, részint assistense Thessaliában, Larissa és a szömszédós városok és falvak környékén. Az eredmény akkor állítólag olyan jó volt, hogy a mezei pockok irtására szervezett bizottság elnöke Löfflernek május hó végén már következő lako-nilpus telegrammot küldött: „Kitűnő eredményék mindenfelé, az ország önnek hálával tartozik". Löffler tanár azután esen eljárásáról beszámolva még inkább megerősödött ama hitében, hogy ez a bacillus tényleg véget vet az egércsapásnak. Maga irta, hogy e bacillus könnyen alkalmazható, az egéren, pockon kivül egyéb állatot nem veszélyeztet s igy az egerek irtásánál még a legnagyobb követelményeknek is megfelel.
Ezen kedvező eredmény csakhamar nagyobb hullámokat vert: a bacillus most már nagyobb terjedelemben került kísérlet alá, melyeknek eredmé-
nye azonban a thessaliai szép sikereknek nem igen felelt meg.
Az elsők voltak az angolok, ők már 1893-baa kezdték a kísérletet. A kísérletek vezetésére és végrehajtására kiküldött bizottság még ugyanabban az évben közölte, hogy a Görögországból nyert értesítés szerint, a Löfller-féle eljárás Thessaliában nem vált be egészen, mint azt Löffler maga hirdette, mert 1893-ban január havában Thes-salia számos vidékén még több pocok volt, mint ezelőtt csak valaha. E kedvezőtlen hir dacára azonban a bizott ság mégis tett kísérletet s az eredmény az volt, hogy e szert először drágának, másodszor igen k^tes értékűnek találta, mert igaz, hogy egy-két egér elpusztult, de hogy az elhullás járvánnyá vált volna, azt seholsem lehetatt látni s azért a bizottság ezt az eljárást figyelmen kívül hagyta.
Noha azóta a kísérletezés egyre folyik, a dolog még mai napig sem nyert végleges megoldást, vagyis az eddig végrehajtott kísérletek semmiben sem igazolták Löfflernek előbb emiitett reményét. A hány a kísérletező, annyi az ellentétes vélemény, a melyekről határozott kritikát alig lehet mondani, mert annyira hézagosak.
(Folyt, köv.)
KÖZGAZDASÁG.
Tenyészállatok vizsga* lata Turniscén.
Az évenként szokásos tenyészál lat vizsgálatot f. hó 10-én tartotta meg a kiküldött bizottság Turni§őén, hová a gazdák sok szép tenyésztésre alkal mas bikát állítottak elő. — E> alka lommal kitűnt. h,ygy a gazdák kezén sok állat van, melyek eladásra várnak, ámde a mai ossz viszonyok mellett erről szó sem lehet. Pedig a gazdák nagyon szeretnének állataikon tul adni, mert azok eladásra készen vannak s a fogyasztó piac igen jó anyagot kapna. Az eladásra való készséget mutatja az is, hogy a kitűzött jutalmakat is csak négyen fogadták el, illetve csak ennyien garantálták állataiknak még egy évi eltartását.
Ezen körülmény nagy hátrányára van a gazdaságnak, mert a gazdáknak forgó tökére szükségük van. — Ezen a bajon alkalmas módon az államnak kellene sürgősen segiteni, mert különben a gazdák ezt a pangást nagyon is megsínylik. — Hisz pénz már nincs, maholnap már itt lesz az ideje, hogy uj takarmányról kell gondoskodni, pedig a piacra si,ánt állatok még eladatlanak.
Ám portéka van sok és jó. — A bizottság maga is kijelentette és a legnagyob örömmel állapította meg, hogy Prekmurjében annyi és ilyen minőségű állatot még egyik vizsgálat al-
kalmával sem talált. — Különösen Ne-delica község tünt ki bikáival, ahonnan kiállítottak 19 drbot s ezek közül 17 lett tenyésztésre alkalmas, tehát majdnem mind. — Különben is szarvasmarháival ez a község már régen kitűnt. Mióta ugyanis a község egyik érdemes gazdája, Szollár Péter bevezette istállójába a simmentali tenyésztést, ezt az egész falu utána csinálta, Szollár hozta ugyanis jó pár évvel ezelőtt Szél Kálmán néhai m. kir. pénzügyminiszter béraházai és rátóti vasmegyei gazdaságából az első példányokat, s mivel itt jól prosperáltak, a szaporulat évről-évre terjedt és emelkedett, mig végre a mai eredmény megmutatta, hogy az okszerű tenyésztés minő célirányos. Ezt persze ma már nem méltányolja senki, hiszen ma csak a kész eredményről legyen szó, az előzmények mellözedök.
No, de se baj, az eredmény önmagától is dicséri a kezdeményezőt. — Bár volna minden prekmurjei községnek egy Szollár Péterje 1
A bizottság a következő gazdákat jutalmazta meg: Cséh Mátyás 500 din. Bakán István 300 din. nedelicai; — Bakán József és Drávec József biró, turniscsei gazdákat.
A főispán megbízottja, a föállat-orvos a tapasztaltak fölött legnagyobb örömének és megelégedésének adott kifejezést.
Pérje
goszecse i flamovina, szlatina sze vszig-dár po fái céni dobi pri:
SCHÖNTAG ADOLFI
M. Sobota v dvoriscsi Fliszarove kresme.
Hotel Resturation!
Dobroidőcsa kresma z prenocseválnimi hi'zami, z ográdecom, dnévno z stirami vláki, na eden stok viszika zidanica, pri madjars/koj graniesnoj posztáji carinarnica v hi'zi, sze proti kauciji taki vugodno z-árende (v najem) dá. Vecs pri lásztniki: BENCSEC KÁLMÁN i VILMA Hodoš (Prekmurje).
POZOR.
Opekarniška tvornica, umetni mlin in žaga, veletrgovina z vinom in manufakturnim blagom
ALOJZ K R A IN Z,
v Ljutomeru
nudi v poljubni množini — takoj dobavno — najboljše preizkušen model zareznih strešnikov kakor tudi zidno opeko, tesan stavbeni les, deske, špate in late za stavbe in mizarje po najnižji ceni. t
Tudi imam izvrstno ljutomersko vino več letnikov po ugodnih cenah vedno v zalogi
IIIHailHHillHHIII
HALLÓ PRIJÁTEL!
* ZNÁS STO JE TOU
rnAje^ stčva t?
v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti?
Tő je násztarésa firma szaboliie i trgovina z gotovimi obiékami. Csi scsés dobro obliko po fái céni dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stof i cáig küpiti, te o&iscsi tő Prekmurja nászta-réso i násolidnéso trgovino i szabolijo, pa sze zagvüsas.

Prekmurska posojilnica r. z. o. z. v fllurski Soboti.
Poštni čekovni račun št. 12628.
'1
VADILO
k V. rednemu občnemu zboru, ki se bode vršil v nedeljo dne 29. marca 1925. ob Vili uri v Murski Soboti, Šolska ulica štev. 233. (Pisarna g. dr. Škerlaka.)
DNEVNI RED:
L) Poročilo načelstva v zadružnem poslovanju.
2.)	Poročilo načelstva o računskem zaključku.
3.)	Poročilo nadzorstva v poslovanju in računskem zaključku
4.)	Razdelitev čistega dobička.
5.)	Slučajnosti.
Načelstvo.