MÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni, po?itiesni i kulturni tjédnik. MURAVIDEK Gazdasägi, polttikai és kultura Iis hetilap. Le j t. III Évf. Màrkisevci, I924, januar 20 Broj 3. Szäm. Kuluk. „Kuluk," „robota," „priszilno delo" recsi szo ednàkorazmejnya recsi, ki szo vu vezdàsnyoj generàciji lüdsztva szamo kak znamenita historija, pripovejdana od sztar-cov, kak szpomin od pred 48—49. lejtnoga vrejmena. Naednouk sze nam pa ta pripo-vejszt, — od indasnyega sztàroga vrejmena — kak szkoro pozäblena szenya zäcsa vu imeni kuluka na isztino obracsati i je pred nyim sztrahota med lüds^tvom teinvéksa, kém bole sze potrdjäva z popiszanyom delavni i dàcsoplacsilni lüdi po poszamezni obcsinaj. Csiràvno po toj formi prineseni zàkon na kuluk obszoudimo, je razburjanyé, stero sze szkazsüje med narodom, pri po-piszanyi i sztavitvi ti „szez-nàmov," zaisz-tino neotemeljitno Kuluk, touje gornücanye lü iszke mo ucsi za popràvlanye obcsni, jàvni cejszl, po toga zakona 1. szkleni sze szamo té szlobodno zacsne tüdi i v praxi, gda tou predlaga gradbeno obläsztvo na zahtevo (zseljo) autonomni (szamoupravni) edinic (obcsin), oblàsztov, politicsni oblasztov (okr. glav.) ali z szvoje inicijative i minister za g vadbo tou odobri: Pri to m pa pridejo v postenyé (v prvoszt) predvszém okrajne (jàràsi) i obcsinszke ceszté, drzsävn ceszté pa szamo tak i té, csi bi sze kaksa szilna, . odlàsanya nemogoucsa dela nej mogla z drzsävnoga kredita zadoszta hitro popraviti dati. Negledoucs na tou pa more vszàka obcsina vszàko leto rédne szpiszke sztaviti, touje za kuluk ltidsztvo popiszati, od vszej dàcsozavézancov, ki' szo kuluka za vézani. Vszàki drzsavlän (honpolgàr) pa mä pravico szvojo delo-obvéznoszt zamenyati, bojdiszi 2 pejnezi, ali z drügöv oszobov, ki je za takso delo zmozsna. Zäkon tüdi odkrito pravi, ka je nieden kuluka obvezanec nej dihsen tou delo v dragom okraji szpunyàvati. Ergo tou je te nevaren kuluk, od steroga ; csiràvno je zaosztànyenuszti näjszkrajne vrszte dàvek, sze nam nej trbej tak prevecs bojati. Odviszno je pa — zdaj zsé — näjbole od autonomni oblàsztev, ali sze boude szploj zvrsàvao v Šzloveniji i témbole pa v Prejkmurji, gdé — kak je tou dobro znäno — sze zsé itak placsüja rédna autonomna dàcsa (megyei pótadó) i dàcsa na auton. I drzsàvne ceszté, pouleg steroga sze pa Obcsjnszke ceszté od vszake obcsine po-szebi popràvlajo. (Tü bi szamo kontrolo trbelo meti od okr. oblàszti, csi sze rejszan rédno popràvlajo i povàzsdzsajo, kak je tou prvle bilou.) Gda pa od toga plsemo, nemremo idti mimo i obszouditi moremo delo klerikalni agitàtorov, ki tou vzburkanoszt med lüdsztvom escse navékso delajo sztém, ka drasztijo ltidsztvo z tàksimi gucsi, ka do do mogli v szrbijo i macedonijo idti ceszté popràvlat. Znati sze rtfore, ka je tou nikaj nej drügoga, kak hujszkanye naroda, v z steroga hujszkanya poszlédìcz kalnoszti bi oni pa mogoucse ribili lehko. Nej ménsi vzrok pa toga drasztsenyä mirnoga lüdsztva trbej v tom iszkati, ka klerikalci tak scséjo szebé za lejpe i postene delati za tiszto krivico, stero szo z kulukom v tisz-toj Szloveniji zakrivili, .steroj szo pred volitvami autonomijo obecsävali, po volftvaj szo pa, z podpiszom razni protokolov, liidsztvo do kuluka pripomogli. Politika je v isztini zamazana sztvär od znoutra, kak stécs sze odvzvüna lejpa dela, tiidics 7. szv. recsimi. Ka je isztina, i je isztina tou je tüdi tak. Je vsze mogoucse!? Csi Boug tak scsé, ttidi i motikin stiio sztrli. Ali csi natou damo, neszmimo dati na-tiszto, ka bi tkälec rejszan tüdi znao vràcsiti. Tou je da csi tou csini, je camprnyäk i lüdi szamo za norca mä, zs-nyi pejneze i drüga du-govär.ya esali, ozdraviti je pa nikak nemre. Vzemimo szi zdaj zsé z toga konzekvenco, gledoucs na preblüzsävajoucse sze volitvi v cenilno komissijo za odmero dohodnine. Kakje tkälec nej vraesitel, L esi - tou csini szaino. za szvoj haszek, sze szamou odszébe razmi, ka tüdi i trgouvec nemre bidti zagovornik kmeta pri odmeri dohodnine, ki pa véVsf zagouvor nüca, är je nyega dohodninszka obvéznoszt kri-viesna, odmera pa v nébo kricsécsa. Csi pa tou esiniti obecsävajo, csinijo szamo z iäsztni cilov, da za nyé politiesno zahrbtnoszì scséjo kmetski voutom dobiti tü. Kmet pa li csäka csi bi rejszan motikin stüo sztrejlo i zs-nyim zàvea bujo. Je vsze mogoucse! Li dale trbej csakati, kmet neodümi sze. Tüdi je tou mogoucse, ka jeszte kresmär-szka zadruga, ki je szamo zäto nasztàvlena, da naj kresmärje cslanarino placsüjejo i csi ne-plàcsajo, ne dobijo „podaljsanye policiszke ure." Je, ali je nej mogoese tou? Mogoucse je vsze, är csi bi nej mogoucse bilo, ka je tak, té bi zvün cslanarine (tagdija) glédala na tou, ka bi szi z-volitev v cen. komissijo za odmero dohodnine tal vzéla tüdi z-szvojimi krcsmä:szkimi kotiigämi, c?i ràvnocs nej szamosztojno, konci szporäzumno z trgovs/-kov greioijov, Je tou mogoucse? Nej 1 är zadruga nema gyülejsov, t^k tüdi nej szvoji kandidätov. Oh ti kr^l'ivcsina brez kralä — ! \ Hartner Géza ur lapjànak, a „Szabadsàg" nak multheti szàmàban egy kissé eikésetten ugyan, de mégis belefujt trombitàjàba és bàr elöre boesätja; hogy neki semmi kifogäsa nin-csen a radikàlispàrt szervezkedése eilen s felettébb tiszteli mindenkinek a politikai meggyòzodését, mégis kénytelen vigyàzz t harsogni. Ezzel a neincsak inegkésett, de telje-sen hatàstalan vészkiàltàssal nem kivànunk érdetnben foglalkozni. Nagy és megdönt-hetetlen igazsàg, néptìnk jólfelfogott érdeke : ez a legerösebb fegyvere a radikàlis parti, vagy ha jobban tetszik, a kormànypàrti szervezkedésnek Prekmurjében. Mas fegy-verre, nagyobb igazsàgra nincs szQkségUnk, s azért nem akarunk Hartner ur trombita harsogasaval1 vitäba keveredni. Céltalannak tartjuk azt a hirlapi csatàrozàst, amely aka-ratlanul isplane ebben az esetben — àtesapna a személyeskedés terére Ezt mindenképen elakarvän kerülni, nagyon kérjUk, Hartner Géza urat, sziveskedjék a toväbbi vigyàzz vezényléstol tartózkodni és ne akarja az àltala annyira szeretett népet a radikàlis parti szervezkedéstol meg-menteni. Elégedjék meg azzai, hogy a sajat polì ti kä jät, a sajàt személyét hetenként egyszer, minden vasàrnap reggel évi 40 dinar eiofizetési dij ellenében megdicséri s Prekniurje szorgaimas és a mtìveltség ma-gas fokàn allò népének melegen beajànlja. A többit bizza arra a, tényleg a mtìveltség magas fokàn allò népre, amely épp ezért teijesen tisztàban vati azzai, hogy mit kell csHekedni, mit kell elhinnie, miben kell biznia. Nem keil a mi embereinket maszla-golui, nagyon jól kiismerik ezek magukat, nem lehet öket tobbé falnak ällitani, be-csapni. Ép ezért a kormànypirtnak, mely ki-fogja épiteni szervezetét az egész järäs tertiletén és ha rakerül a sor, agitàlni is -fog a maga igazsàgai mellett — sohse fog eszébe jutni, hogy az Ön politikàjàtól, az Ön szavaitól, igéreteitol óvja az embereket. A multnak pedig okvetlen hagyjon békét Hartner Géza ur ! Ne lebbentse fel a feledésnek azt a jótékony fàtyolàt, amely annyi inidcnt takar, inert az emlékeknek ez a felujitàsa semmiesetre sem lesz a radikàlis pàrtra nézve kelleinetlen ! —Jt. A kincstàr mint lakó. Valamikor, a boldog békeidoben, mindea hdziurnak az volt a legföbb torekvése, hogy hdzäba a kinestärt kapja bérlonek, vagy legaläbb is a vcirmegyét. Ezekkel volt ugyanis a héztulaj-donosnak a legkevesebb baja s ezek fizették meg aränylag a legjobban az igénybe vett lakrészeket. Mosi ez is egészen màskép van s a häztulajdonos legnagyobb szercncséllensége, ha a bérloje a ma-gas kinestär. Minden idök legmagasabb adojät fizetjük ma. Soha meg nem älmodott adónemeket talältak ki g oly összegben követelik ezeket, a kereseti viszo-nyokkal egyältalän aränyban nem àlló adökat, hogy az adótòrvényeket és rendeleteket végre-hajtd közegek maguk is megszégyenlik néha. Ai uj illetéktòrvény hihetetlen nagysägu bélyegeket és illetékeket szed a polgäroktöl s nincs ma a min-dennapi életnek olyan mozzanata, amely illeték-köteles ne" volna. A rettenetes vémokról, amelyek az életet oly türhetetlen drägävä teszik, ne is be-széljtink. Szóval a kincstàr minden vonalon elvesx a polgäroktöl, elvesz könyörtelen ridegséggel, de adni nem akar. Nemcsak az ellenzéki, de a kor-mänybarät lapok is sokszor hoznak eseteket arról, hogy a kinestär perlés és marasztaläs daeära sem fizet, hogy vällalkozök nem hajlandók az éllam-mal szerzödni, mert nem tudjäk a pénztìket meg- kapni. Ugyanigy csinäl a häztulajdonosokkal s az annak idején etrekvirält lakäsok ärät nem akarja megfizetni. Egy murskasobotai eset iskola peldäja annak, *■• hogy a kincstär mint bänik a häztulajdonosokkal. özv. Horväth Gyorgynének a Sändor kiräly utcä-• ban a Dobray szällo szomszddsägäban levo hä/.ä-ban a vämhivatal rekvirdlt el két szobät iroda céljaira s fizet ezért az elsörangu helyen fekvo helyiségért havi 100 dinärt, ami a mai ziirichi jegyzés szerint békebeli 6 kor. 18 fillérnek felel meg. Väsärlo ereje ugyan jóval kevesebb" a 100 dinärnak, mint a békebeli 6 kor. 18 fillérnek, mert 6 kor. 18 fill.-ért lehetett 309 pakli gyufät kapni, ma pedig ezért a gyufà mennyiséjjért ugyanannyi dinärt, vagyis 1236 koronät kell adni, ennek dacära a kincstär azt az elvet vallja, hogy legaläbb 10-szeresen megfizeti a békebért s elvböl "nem voll hdjlandó birói intervenció nélkul a häz-bért emelni. Az özvegy häztulajdonosnö — kinek ez az egyetlen jövedelme, mert készpénz és rész-vény vagyona, épen azért, mer.t I skatulya gyufa 4 korona, nagyon leolvadt — hiäba mulatta fel azt a neki tett ajänlatot, ameiy szerint egy nyomda-üzem hajlandö a két helyiségért 1400 dinärt fi-zetni havonta, hiäba kérvényezett, hogy ha nem akarjäk vagy nem tudiäk a magasabb bért meg fizetni, hagyjäk el a helyiséget s ne akadälyozzäk meg, hogy ö jogos jövedelemhez jusson, a kincstär sem n m fizetett, sem ki nem hurculkodott, hanem azt mondta —és hasonló esetben egy mäsik szerencsétlen häztulajdonosnak is azt mondta — tessék a birösäghoz menni. özv. Horväth Gyorgyné el is ment iigyével ... a birösäghoz, de annak jövendö hatärozata még nem ismeretes elötte. Annyit azonban tud mär is, hogy -ai ajänlat, amit ö komoly kotelezeltség for mäjäban kapott, az minden a pereben likvidälhatö, havi 1400 dinäros igéret a häzber megällapitäsä-:. näl nem lehet iränyadö. Hät mi az Isten csudäja az iränyadö, ha nem az, hogy a häztulajdonos mennyiert tud j a értékesiteni helyiségeit ! ? Ha a kincstär mint bérlo nem akarja a konkurälö ärat 'i megfizetni, hurcolkodjék ki, keressen olesöbb he-lyet s ha nem taläl, épitsen. Van elég iires telek Murska Sobotäban ! Majd akkor meg'ätja, hogy mennyibe kerül két szobänak a felépitése s mennyi bér felel meg a befektetett töke 5 szäza^kos pol-gä'ri kamatänak 1 Azt a lakäsrendeletet vagy torvényt pedig egyenesen azéit esinältäk, hogy a häztulajdonosnak örökre elmenjen a kedve a lakäsbirösägnäl '<: keresni a maga igazsägät. Mert elöször is kér-vényt kell esinältatni, ami pénzbe kerül, azutän fei kell ragasztani 5 dinär kérvényi bélyeget, 20 dinär hatärozati illetéket és fizetni 100 dinärt a lakäsbirösäg részére, ennek mùkodése dijäul. , ; Ez eddig a kérvény Ugyvédi koltségén kivül 125 dinär — 500 korona. Ezen kivül elöre le kell fi- | zetni a kért egy hónapi bér 20 szäza^kät. Nem annak az összegnek a 20 percentjét, amennyivel emelni kiväoja~a tulajdonos a häzbört, hanem az • egész egyhavi bérnek 20"/o-ät. Azt hinné az etn-ber, hogy a torvény ezekkel a magas fizetségekkel a niakacskodó feiet akarta büntetni, a häziurat, aki tulsokat kér vagy a bérlot, aki semmi meltä-nyos emelést nem fogad el s ugy rendelkezett, hogy végeredményében az fizefi ezeket a haj-ineresztö koltsé^eket, aki okot adott rä s akinek T.. .nénj ad igazat a birösäg. Dehogy is az fizeti. Minden eseiben annak a terhe, aki a megällapitäst kéri. Hät persze hogy ez a häziur, mert olyan " bolond bérlo még nem volt, aki maga kérje, hogy häzbérét emeljék fel. Ennél nagyobb igazsägtalan-säg még nem került ki torvényhozó koponyäbdl. A bérlq nem fogad el semmi emelést, a markäba nevet, mert a birösägi eljärässal nem kockäztat semmit. A häzlälajdonos azonban mär elöre magas összegeket kénytelen lefizetni, amelyek akkor ' is az ö' terhét képezik, ha a napnäl vilägosabb az fi igazsäga. A legszomorubb pedig a dologban; hogy ' ; épen a kincstär, amely a legtöbbet'1 veszi el a polgäroktöl adö,' illeték és egyéb cim'en, épen a ' 'kincstär csinäl igy. Magänfelek meltänyosan-meg-egyeznek a häztulajdonossal. .. .. . ---- », Zamiijeno naprej placsilo szte poszlali ? ... - ----- Dober bidti telko znamenüje, kak v, harmoniji bidti szam — szebov. Szam 'szebov v protivnoszti bidti je telko, kak priszilnoszt v harmoniji bidti sz drugimi. POLITIKA. Konferenca male antante. BEOGRAD. Csehslovaski Benes, Roman-szki Duca zvünejsnyi ministerje szo v csetrtek 10. jan. prišli v Beograd, gdé sze je konfe;en-cija male antante pod predszedüvanyom Pasicsa i v navzoucsnoszti Xincsicsu popoudné ob pol ! seszti zacsnola, v szoboto 12. jan. pa tüdi do-koncs?la. - Po räzni izjavaj zvünesnyi ministrov male antante szo z delom konference za-dovolni i zagotovijo trdo ednoiazmejnye male antante v vszeh dugovänyaj zvünejsnye politike. Med drugimi sze je razgovärjaio od priseszt-noga dela z szouszidnimi drzsàvami od zvéze z Francuskov, pripoznanye szovjetszke Ruszije, vogrszkoga poszojila, Italijanszkoga konflikta z SHS za volo Fiume itd. Naj veksa senzacija konferencije je pa szporn/.um z Italijo v, z sterini je dobila Italija Fiumo, Jugoszlavija pa i té prista.iiscse (kikötö) za 50 lejtno nücanya i prisztaniscsa Baros i Delto. Odvszegavecs je pa väzst-n dogoutek, ka sze je med Itälijov i Jugoszlavijo szoldacsr)Ti .1 ter* e/tek, tanäeskoztak, jöi-tek-mentek, tctiek- Mtek, de meg is letta jutalma a nagy. igyekezein. k. Az é oképek hatärozottar. szepek vottak. S/ep^n voltak kigondolva és meg-rendezve a képek, szépek a leänyok. A nöegylet elnoknojének, dr. Sömen Lajosnénak vezetése mellett Vértes Eielka, Ruzs^a Perencné, Kardos Józ-^efné, Nemec Jänosn0, Benkó Józsefné, Dobrai jänosriö, Peterka Janiné vällvetett buzgalommal färadoztak a sjjker érdekében s inunkäjuk nem is veszett kärba. Az élokép szereplöi voltak az elsö képben : Csäszär Mariska, Fliszär Ida, Györi Didis, Hoyer Linka, Hoyer Bözsi, Horväth Irma, Hartman Irér Kardos Qabi, Leposa Karolina, Norsics Karoliné Rituper Juliska és Sävel Ilonka. A mäsodik képben : Czifräk Ägi, Gorcsä Ida, Jonas Erzsi, Kardos Gabi, Ruzsa Erzsik« Plöchl Aranka, Schock Lujza. A harmadik képben : Ruzsa Ferencné, Györ Margit, Gorcsän Ida, Plöchl Aranka. A battyändi és murskasobotai ev. gyülekezel énekkarok Osväth Sändor és Ruzsa Ferenc tanitó vezetése alatt jöl betanult dalokkal produkältä1 mayukat. Kova'ts Annuska talpraesett zongora jätekäwil aratott megérdemeit sikert. A dr. Skerìak-S ker i a k vonds négyes (härom Skerläkkal és eg' Nemessel) összevägd jatékot produka'lt. Dr. Skerlä Aladär hegedüszäma (Troubadur), melyet Neme Mikltìsné kiväldan ügyes és diszkrét kiséretéve adott elö, nagy hatäst tett a közönsegre, amelj ähitattai hallgatta Luthär Adam battyändi lelkés gyönyörü felolvasäsät. Titän Käroly banktisztvisel« pälyät tévesztett. Jd alakja és megjelenése, moz dulatainak kerekdedsége, könnyed eleganciäja szavald képessége a vilägot jelentö deszkäkoi niüradandd sikert biztositanänak neki. Szavalatänal nagy hatäsa vol'. A müsor befejezése uta'n a Dobrai szälk összes (ermeiben mindvégig pompäs hangulatbat folyt és kit'inö sikerü tänemulatsäg volt. v' ofizetósi hatralékàt be-küidte ? GL&SZI. — HIEE K. — Zvonouv poszvetsüvanye. Szobotska evang gmajna szi je z-vernikov vrejloszti i aldüvanya gotovnoszti meszto rekvirejraniva zvonä dvä drü giva szprväila i z-Iejàti dàla v-Gràtzi vu Szabo jovoj zlejàrnici, steri szo prem. nedelo, jan. 13 toga dnéva jàko ouszvetno gori poszvetseni i prejk-dàni szvojemi pozvanyi. "Czérkvi znotrejsnyi täl szo dekline p.écirnbno okincsale z-rouzsami i z-gyalicsovim vejem. Pred cérkevnim presztorom szo kincsne vràta bilé goriposztàvlene i z-gyali-csou.'jem osznàjzsneno, pri farofa sztejni z-dészek predganca posztävlena gori i z-zelé .im opietena z-stere szo goszp. Luthàr predgali onoj vnozsini, stera je v cérkvi nej dobila rreszta i steri je dvakratteliko bilou, kak pa ki szo v-eérkvi meszto doubili. Cejli presztor cérkevni je liki eden liibléni püngrad glédao vö. V-tom szta szi szvoj-tàl vövzelä gmajne agiliski inšpektor Vezér Géza i Perkics pénztàros. Dika nyima bojdi ! Cérkev sze je nabito napunila, vönej vise tri jezero lüdi sze sztiszkävalo brezi ràzlocska vere i vadliivänya esese i z-ti nàidalésnyi vesznic Prek-m. Po hymnusa szpejvanya dokoncsétki szo Koväcs Stefan sinyour z-pomoesjouv Siftär Kä-rolya bodonszkoga i Heiner Géza hodoskoga farara pred oltärom sztojécs med priiiesnov pred-gov i molitvi, zvoné gorip'oszvétili i prejk däli pozvänyi szvojemi, gda szo sze j oni na té sinyoura recsi: ,csüjmo zdaj zse nyìh mili glàsz," zgläszili. Na bruncseni, v-lejpo"j „c" ak-kordi donécsi glàsz, sze je vnozsini povouden szküz zbudila z-oucs nyéni; nej je esiido! Dàvno szmo csüli z-trejmi zvonämi zvoniti ! Sledi szo Siftär Käroly bodonszki vu szloven-szkom, Heiner Geza vu vogrszkom jeziki, Luthàr Adàm püconszki dühovnik zvöna cérkvi bo-doucsim vernikom z-velkov dühovnov pozdig-| nyenosztjov i poszlüsävcov navdušenim posz-lühsanyem predgali. V-cérkvi szo dekline i mlà-dénci pripravne pesztni lepou vküpglaszno, szrd-cé gibajoucsov obcsiitnosztjov popejvali., Vönej je sztrükovszke igre khorus po szvojoj zse dobro poznano} priliesnoj znanoszti milo igrao lej-pe cérkevne melodie i szpreväjao vernikov vno-zsine navdušeno popejvmye. Z-vönepovejdanov näszladnosztjov je vküp stimalo trömp.ot milo, szrdcé gibajoucse donejnye z vecs sztotinmi nav-düseuo szpejvajvucsimi vernikrni. Hväla visnye-tni Bougi vsze je brezi vsze dissonäncie preteklo dkun5zse« i csakao na Fliszara, nad kem sze more zanado-mesesati. Tiidi sze tak zgoudilo. Kak je prisao Pliszar, je pred nyega sztoupo Vas i erkao : »Tou je tiszti ki me je vdaroi i zsé porino nozs vu Fliszara csrvou tak, da nyemi je prerezao szklezen, zsaloudec i oléka. Taki se.o proszili krcsmdra Benka za foringo, ki je pa nej steo tou dati, je Fliszar z-pomocsjouv dvd priätela peski sou v spitao v M. Soboto. Med potjouv je pa doszta km zgtibo - i- oszlableni j* b-üo-obvezani. Godilo sze je tou okouli 5 v ti re popoldnevi i na drugi dén je doubo zdravniško pomoucs, stera je pa zsé szamo nevar-noszt mogla konstatirati. Za zadnyo pomoucs szo ga operjrali 1^5. ga t. m ki je pa liidi zaman bila, är je t. m. 17 popdnévi ob^J vöri zdelino szvojo mlddo dušna vekivecsen pokoj, vu sztaroszti 26. ga leta,za szebotn pisztivsi sztarise, zseno i edno dejte. Po komissionelriom preglédi je odpelani v szvojo domovino, gdé je z velkim taliemdnyom prijdtelov buo polodseni n^ vecsni pokoj. — Vasa i nyega edn >ga prijatela sto na lici m js/.ta aretirali i prejk-ddli szodniji, t;de csdka edndkomerno szotidbo na vesenyé szebi i dos/.tmi drugim, ki nozse ndjbole za csloveese tejlo radi nuc.tio. -r Nouvi gerent, Nameszto odsztopivsega Varga Kärolä je imeniivani za gerenta v Bü-dinci Semenek Erano pos. Büdinci hbr, 48, Borza dela braz roditela. Franc Keréc do-szeddsnvt voditel borie dela v M. Soboti je z-silüzsbe: odpiiscs«ni z l.janudrom, i je borza dela šzamo na papiri. Mogo bi pridti voditel z Ptuja doszehmao-ga pa esese nej tü. Zdaj, gda je gldv* no delo za pogoditev delavcov tü, je tou edldsa-nye z punitvi i tä zamiijenoszt od vecs. — Zalivalnoszt. Vszém onim goszpam, goszpodi-csinam. i goszpodom, ki szo vu kaksté tali pri zvonouv poszvetsüvanya ouszvetki zsenszkomi društvi napomoucs'bili, da ouszvetek kejm ouszvet-nejsi ndzhaj mä, po etoj pouti szrdcsno zahvali evang. zsenszko društvo. — Amerikai szélhàmossàg. Newyork egyik leg-nagyobb druhdza elött elegdns urasagi auto zillt meg, amelyböl egy a legujabb divat' szerint elö-keló eleganciäval öhözött urhölgy szällt ki. Egy orai vdsarlds utdn az druhdz alkalmazottai egész rakas esomagot és dobozt hordiak az autöba. Amikor fizetesre került a sor a hölgy meglepetve constatata, hogy nincs naia pénz, miért is arra kérte az a'ruhdz tulajdonosdt, hogy adjon vele egy kisérot akinek majd otthon kifizeti a vdsarolt hol-mikért jdró ó000 dolldrt Az auto azutdn elrobo-gott s csakhamar megdllt egy nagy borbély boit elött. A hölgy kiszallt s kérte kisérojét, " hogy kövesse ot a borbélyuzletbe. Abban a pillanatban amint a boltba beléptek két hataìmas termetü bor-bélysegéd megfog'a a kisérot, leiiltette egy székbe s eros karokkal tartotta mindaddig, amig egy har-madik segéd szépen meg nem nyirta a magtn-kivül levo s folyton tiltakozó kisérot. A müv.let , közben az elegans hölgy is meg az auto is eltiinl ! — természetesen a csomagokkal ej/yiitt. — Csak miutdn egész sitnara nyesté'f a boldogta an kiséro fejét tudodott ki a ravasz ftirfang. Az eleydns hölgy elözöleg a berbély üzletben järt s elp'ana-szolta, hogy egy kedélvbeteg fia vari akinek az a rogeszméje, hogy a h aia t nem szabad lenyiratni. Mivel pedig a haj ehdvoliidsa feltétlentìl szukséges megkérte a fodräszt, hogy eros m k k al nyiriäk me a beteg fiatalembert. A fódraszok szótfogadtak s most a new-yorki rendorség keresi a furfangos csaläs hosnojét. ^ Murski - Soboti K K CIPOTH GAB! M. Sobota PARKAS JENÖ Györ 7aroticsena. M. Sobota 1924, jan meszeca. Nameszto drügoga poszebnoga naznanila. Ka boude 3. februära v Predanovci ? . ■ Ha jól és olesón akar venni, Akkor az A. Kiràly céghez be kell menni, Mert e cégnek nincsen pärja, Olyan olesó minden nàia. A. Klrély, trgovina S klobuki, perilom in kratkim blagom M Sobota, fò-tér, Berger-féle häz. — Torvényszéki hir. 23 éves Litrop Ferenc turniscei és Martin Žirovnik Breg (Ptuj mellett) szintén 23 éves munkàsok, kik mult év junius hónapban szöktek meg a maribori törv. fog-kàzàból s Litrophoz mentek, gyanusitva voltak. hogy Antaiics ivan vučjagomilai kereskedonél 9000 kor., Kolenko Ivan črenšovcii kereskedonél 30.000 kor. és Malesics Lina velikoseloi keresk. 4400 kor. értéket loptak, A törv. tanàcsa Litro-pot 3, Zirovnikot pedig 2 évi sulyos bör-tönre itélte. — Magyar èrdekeltség egy horvàt banknal. A mult vasärnap hdrom zagrebi kozépbank tartotta meg az egymässal vaio egyesulést kimondó rendkivüli kozgyiiléseket. A zagrebi Kereskedelmi és Iparbank és a zagrebi Központi Leszdmitoló és Pénzvalió bank fuziondltak egymdssal Zagrebi Központi Kereskedelmi és Iparbank néven. Az uj intézet 55 millió dindr aiaptokéjét rövidesen 12;j mil lo dindrra fogja felemelni. Az igazgatósa'gban helyet fogla! Erney Kdroly, a Pesti Hazai Elsö Takarékpénztàr Egyesület vezérigazgató helyetlese, ami azt jelnnti. hogy ez a nagy budapesti pénz-intézet is érdekelve van az alakulä.sban. — Halälozäs. Özy. Novdk Alajosné, koräbban férjezve volt Kühdr Iv^nné szül. Ko'ossa Ida, hosszas szeavedés utän vasdrnap a kora hajnalì öiäkban meghalt. Sokat szenvedett, sokat dolgo-zott az élet legszebb kor^ban elhervad? szerenesét-lert asszony, akinek igen kevés adatott in^g az élet apro örömeiböl. Haldldt atyja, Kolossa Istvdn nv. vdrmegyei irodatiszt és földbirtokos s anyia révén kiterjedt rokonsdg gy^szolja. Temetése nagy részvét mellett 15-en délutdn 3 órakor volt. Az elhunytat a Kolossa csaldd sirbóltjdban helyeztek örök nyugalomra, — György kiralyi herceg memoàrjai. Györgv kir. herceg nemrég Beogradba érkezett s egy ideig ott fog tartdzkodni. Ernlékiratainak kiada'sdval foglal-kozik, amelyek nemsokära Amerikäban angol nyelven jelennek meg. A bizonyära nagyon érde-kes memoirek mär elkeszültek s a kir. herceg a kiadds jogdt egy nagy amerikai kiadó cé.nek adta el, amely szàvanként 50 centet fizetett a nem mindennapi emlékiratért. A diszes kiadds illusztrält lesz s azon jelenlös személyiségek arcképeit is fogja hozni, akik a kir. kercég életében valamely szerepet jdtszottak, Az Est-et, mert ez az SHS kirÄlysätf érdekei eilen irt, egy beogradi hìradas szerint, a belügy-miniszter kiutasitotta az dllam teruletérol. Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno 1 Samo v nedeljo 20. januar večer ob 8 uri: IZREZANO LICE Detektivska pustolovina u 5 činova § U glavnoj ulozi: CARLA FERRA Ausgeschrittene Gesicht Vstopnina: Gornje lože 10- Dìnàr, spodnje lože Ü-— Din, in 11. prostor 3 - D. j<7 Lastnik kina GUSTAV DITTR1CH "AL»-Ó! Szte CSÜli?! »ALLÒ! Originalni Pariski i Becski modeli zimszki krsesdkov za zsenszke, kak tudi strikano triko bldgo sze za volo preidou-esega saisona po globoko znizsanoj cejni dobijo pri : A. K1RÀLY trgovina z klobuki, perilom in kratkim blagom M. Sobota Aiexandrova ul. (Berger-ova hizse.) Tüdi na velko odebéranje jesztejo : zsens/ko perilo (platni gvant,) förtoki, bluzi, strunfle (nogavice), naoknice, pipere — bla'go i t. d. Vszevrsztno predeldvanye kr^esäkov sze prevzeme. Krscsdki za zsalü-vanye, sze na naroesilo, v 24 vöraj zgotovijo Pridte! Poglednite! Zagviisajte sze! 1 Trzsne cejne. Kereskedelmi ärak. Blago — Aru. Pšenica—Buza .... K 12 00 — Zsito—Rozs ... » 1000-— Ovesz—Zab..... > 1000 — Kukorca—Tengeri . . . » 800 — Proszou—Köles > 1100- Hajdijna—Hajdina . . > 900 — Graoka—Bükköny . . . > --•__ Otroubi(psen )-Korpa(buza > 700 — Szenou—Széna . . . , » 400 — Graj—Bab..... > 2200 — Krumpise—Burgonya . . > 300- 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . » » Detelcsno sz.—Lòhermag 20- III. II. I. > i > > > i > > » i » > > > > > Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé i 52 — 56-- 60 o 50-—54- — 56 >;28- ? -Bika Š —Üszö 0- Tehén ]ü — Borju ^ —Sertès Maszt l-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj--Vaj ,....» Spej—Szalona ..... » Belice—Tojäs ...,.» 32 - 40 66-70 80—86 170 160 160 8 Pejnezi - 1 Dolldr. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira..... Zürichben 100 Dinar Pénz = Kj 344 — = > 1-32 - » —-51 = » 15-45 = 6.65 sfrk. Megujitotta mär elofizetését? Szhàja vszàko nedelo. Naprej placsilo : V2 leta 24, '/4 12., meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik minden vasàr-nap. Elofizetèsi ara: évre 24, 1 4 évre 12, I honapra 4., Rülföldre 70., Amerikàba 80 Dinar évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztoség és Kiadóhivatal MÀR-vISEVCI p. NI-SOBOTA Rokopiszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendök s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 1*50., réden veliki l —., mäli oglàsz 0 70 Din. i dàvek. Pri vecskràt popiiszt. Hirdetési àrak négyzett cm. ként : Nyiittér és hasonlók 150, rendes hirdetés I-—., / prò hirdetés 070 Din. és az iileték. Tobbszorinél engedm > Gazdälkodäs az uj ilietèk torvény. (Folytatàs) Dijjegyzék 94. tét. Cukorgyär, indusztriàlis szeszgyàr és sörgyär engedélyezéseért 10000 din. Mezögazdasägi szeszgyàr vagy élesztogyàr engedélyezéseért fizetendö 3000 dinar. Az engedély bàrmely vàltoztatàsàért, amely a fél kérelmére torténik, a tenti taksa feie fizetendö. Ezen engedélynek mas személyre vaiò àtvétele esetén a fenti taksa kétszerese fizetendö. Ha a meghatärozott idöpontban nem él a fél ezen engedéllyel és késobb annak megujitàsót kéri, a fenti egész taksàt ujból tartozik fizetni. Szesz-, sor- vagy élesztogyàr épitésére az engedélyt a pénzùgyminiszter adja meg a köz-vetett adók foigazgatósàgànak és a kereskedelmi minisztérium elözetes meghallgatàsa mellett. Mulatsàgok engedélyezése. Dijjegyzék 98. tét. Biliàrd tartäsänak beje-lentéseért fizetendö 20 dinar és azonkivül még évente 200 dinar. A be nem jelentésért vagy az évi taksa nem fizetéseért hàromszoros biintetés fizetendö. Dijjegyzék 99. tét. Tàncengedélyekre, mu-latsàgokra, koncertekre, zenés- és ének-esté-lyekre vagy bärmilyen elöadäsokra, cirkuszi és akrobata mutatvànyokra, tiizijàtékra, bioszkop elöadäsokra és mulatsàgokra -—kivéve az aliami és àllamilag engedélyezett szinhàzakat — a rendorhatósàgi engedély utän fizetendö 5 dinär. Ez a taksa minden elöadäs utän 24 órai idö-tartamra fizetendö, ha toväbb tartatnak, az ille-tékes hatósàg több uapra is adhatja az engedélyt és akkor minden napra toväbbi 5 dinärnyi taksa fizetendö. Aki ezt az engedélyt 24 óràval az elöadäs megkezdést elött nem kéri és a taksàt ki nem fizeti, a taksa tizszeresét és az a tiszt-viselö, aki ezt az engedélyt a taksa leiizetése nélkiil kiadja, a taksa otszorosét fizeti biintetés fejében. Dijjegyzék 99. a) tét. A belépési jegyek utän fizetendö: a) szinhàzi elöadäsok, szinhäzi koncertek és lóversenyeknél az eloadàsi belépti jegyek értékének 10 szàzalékàt; b) bioszkopok, mulatsàgok, ciikuszi, akro-batai, atlétikai, spiritistai eloadàsok, panopti-kumok, menazseriàk, mas kiàllitàsok, panoràmàk, fotoplasztikumok, versenye!; (kivéve a lóverse-nyeket) és egyàltalàban minden olyan hely utän, .ahoi a lakossàg ^mulatsàg céljàból összegylil, fizetendö az eladott belépti jegyek értekébol 20 szizalék. Ez a taksa az a) alatti mulatsàgok utän is fizetendö, ha tänccal egybekötve rendeztetik. Jegyzet. Ha ezen mulatsàgok alkalmäval nincsenek belépti jegyek, hanem tetszés szerinti összegek fizethetök, vagy a belépti jegyek mellett feltilfizetések is elfogadtatnak, a befolyt ösz-szegek utän szintén a fenti taksäk fizetendök. Azért ily esetekben a rendezoségnek pontos jegyzéket kell vezetni az adomànyozókról és az adomänyozott összegekröl. Aki ezt a jegyzéket nem vezeti vagy rendesen be nem vezeti az sdomànyozókat és az adomänyozott összegeket, ai elsö izben 500—2000 dinàrig és minden ujabb esetben 2000 -5000 dinàrig terjedö pénz-biintetéssel sujtatik. Megiegyzem, hogy a dijjegyzék téteiek azért nem jönnek szàmsorrendben egyfolytäban egymàsutàn, mert az 1911. évi màrcius hó 30-iki szerb illetéktorvény nem összes tételei, hanem azok a felsoroltak' lettek az egész kiràlysàgra kiterjesztve, természetesen a règi dijjegyzék té-telszämok megtartäsäval. III. dijjegyzék 90 a) tétel 2 jegyzete követ-kezóképen hangzik : Ha a belépti jegyek értéke valamely klub tagsägi dijàban vagy idényjegyekbe, illetve bér-let jegyekben foglaltatnak, akkor ezt a taksrft a fenti mértékben, a befizetett összeg utän percen-tualiter lesz megàllapitva. Ha belépti dij nincs és a hclyiségben ételek és italok szolgàltatnak és a kozonség mulatsàg céljàból gyiil össze, hogy bioszkopot nézzen, vagy zenét és éneket hallgasson, ilyen esetben a taksa pausaliter lesz megàllapitva naponkint vagy eloadàsonkint. Ezt a taksàt a vällalat tulajdonosa elöre tartozik megfizetni és fizetik ezt a taksàt a nyilvànos éjjeli mulatóhelyek is. 2. jegyzet. Ezen taksa fizetése alól senki sincs felmentve, bàrki, bärmilyen helyen és bàrkinek a javàra lesznek is a belép0jegyek eladva. 4. jegyzet. Egyhàzi és nemzeti iinnepsé-gek, ha arra rendelt helyeken tartatnak, ugy-szintén koncertek és mulatsàgok, amelyek iskolai hatósdg vagy az iskola r.ovendéke, az iskola tanulói javàra, a z iskola helyiségeiben tartatnak, a taksa fizetése alól fel vannak mentve. Hasonlóképen nem fizetik ezt a taksàt a tudomàryos eloadàsok, tudori ànyos vagy mezögazdasägi kiàllitàsok, a sokoli is gimnaziumi sportegyesületek mulatsägai. De ha ezek a mulatsàgok tànccal vannak egybekötve, fizet taksàt ezen dijjegyzék 2. pontja szerint. Onkéntes tiizoltóegyesiiletek, melyek maguk tartjäk fenn magukat, egyätalän nem fizetik ezen taksàt, ha kizérólag felszereléseik beszerzésére rendeznek koncerlet vagy mulatsàgokat. Ugyszintén fel vannak mentve ezen taksa fizetése alól. a hazai vöröskereszt egyesület és fiókiainak összes mulatsägai. Barrok, kabarék, I orfeumok, variétek, santantok, éjjeli kàvéhàzak és ehez hasonló iizletek taksa fejében fizetik 20 szazalésàt a helyiségben elért brutto bevételnek. Az ilyen helyiségek tulajdonosai kötelesek hatósàgilag hitelesitett k myveket vezetni és azokba mindennap a brutto bevételt bevezetni. Akik ezt nem teszik, vagy nem pontosan telje-sitik, vagy hamis adatokat vezetnek be, 101)0 -10000 dinàrig terjedhetö pénzbiintetéssel sujtat-tatnak. Kötelesek ezen tulajdonosok összes köny-veiket, blokkjaikat az illetékes hatósàgnak bàr-mikor elömutatni és akik ezt megtagadjàk, fenti biintetéssel sujtatnak. (Folyt. köv.) Karók konzervàlàsa. A földbe kerülö faanyagok, valamint az esönek kitett összes tärgyak konzerväläsära, mint kipróbàlt hatäsos szert alkalmazzäk a tö-mény konyhasó oldatot." Kitünö hatäsa van a konzerväläs ezen módjànak, ezenkivül az össze-szàradàs, megvetemedés és hasadàs eilen is. A fät a konyhasóban mintegy 8 napig kell äztatni. Vérsztvena. Ter (szmola) za drevje Ter, za vszeh szadoveni drejv kraszte i gdé sze vehka dol zozsaga, brez bojaznoszti niicamo lehko. Za niicanye nàjprilicsnejse vrej-men je, kak tüdi za csiscsenyé drevja je : jeszén i zima, àr toga vrejmena ter taki na pàr milimetrov globocsine ide v drejva odprejte orgàne; bàr té täl orgänov buje, ali da tüdi podnyem bodoucse obarva od razpäda. Po leti, ali po szprotoletja vrejmeni csi mo csinili tou, nam mocsno gori nagibna mejzga ter nepüszti v drejva orgàne (v lejsz), tüdi sze na mejzge pun lejsz niti zgrabiti nescse, i manjklivo zapéra- FLISZAR PAVEL vörar v M. SOBOTI (Pri Türk krcsmi) Dobijo sze vszäkevrszte vöre po niszikoj cejni i vöre sze poprävlajo sz ednoletnov garancijov.Dobijo sze ,,Batrije"i„Kaménye!" 6—2 Küpi zlét i szrebro 1 r Tisztelettet érlesltem a n. é. kSzònséget, hog-y mechanlkai üzletemet a Palfi-féle koväcsmühelybe helyeztem àt, hol azt mindennemü jfòzgép-, cséplo-, motor-, kerékpàr- és ^azdasàjji ffépek javitósàra rendeztem be. Mindennemü gép- és kerékpàr alkatrészek órusitàsa az eddigi iizlet-helyisége-nben tovàbbra is órus'tva lesznek, hol rendelések is felvétetnek. A n. é közöns-g szi ves tovàbbi pàrtfogàsót kérve maradtaTi teljes tisztelettel Meneigar Istvàn m e h a nikus. «-> Ugyanott 2 tanuló is felvétetik j HARANGOK beszerzése sok esetben nehézségekbe ütközik. Àltalam azonban ugy a hazai mint soproni vagy gràci lletve mas gydrtmànyu harangok min-r den nehézség nélkiil beszerezhetök N. T ^ ^ lA^^n vaskereskedi% törv.- Nemec Janos leg bej^ze,. cég, NAGY RAKTÀR kerékpàr — kerékparalkatrész — varrógép 9—2 é? mezögazdasägi gépekben. »I 1 —mmm I HRANILNICA v MURSKI SOBOTI Prej — Ezelött muraszombati takarékpénztàr (SZTÀRAGASZA)___7-3 Z VRSÀVA VSZE BANCSNA DUGOVÄNYj MINDEN BANKSZAKMhBA VAGÒ ÜGYE' LEBONYOL1T. V ZVÉZI ÉRDEKKOZ0SSÉQBE z-jadranska banka beograd"-a