Pogtntna plaCana v gotovinl. Kéziratűk^o melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. :-: :-: 202. szám, :-: :-: E3 83 B3 Postatakarék számla száma 12980. A Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap. Ara 1.25 Dirt. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1-50 Dinár, rendes 1 — Din., apróhirdetés 0'70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. VI. Évf. Murska Sobota, I927. november 27. 45. Szám. írjatok! E közleményemmel tartozom valakinek és ezért engedd meg, kedves olvasó, hogy ezzel elraboljam idődet, melyet a mai hasznot, megélhetést leső világban esetleg előnyösebbre, megfelelőbbre fordíthattál volna. — De gondold meg, nincs az a rosz a melyből egy jottányit értékesíteni, ne lehetne. Vedd ki belőle a Neked szükségeset. Boldogult tanárom M. K. és később a nagv tudásu H. dr. tanárom is azt mondta, Írjuk le minden, de minden megfigyelésünket. Ámde akkor még a papiros, a nyomtatás ára, az iró és olvasó ideje nem volt ó!y drága, hogy a közlemény meg ne érte volna az akkori költségeket. Ma, az általános pénzhiány miatt és az ennek folytán beállott szomor-kodás, drágaság, a megélhetés nehézsége (étkezés, ruházkodás) az élet- és munkakedv hiánya, óly fokot ért el, hogy talán perelni lehetne azt, aki másnak idejét elcsépelt dolgokkal tartalmazó soraival leköti. Emberi törvényeket: a jogot, nem ismerem annyira, mint a természettörvényeit; de azt hiszem, ha az írónak semmiféle gonosz, saját hasznára fordítható tervei nem voltak, »időt rabló«-nak nem nevezhetjük, még ha példásan 10-ed rangú a közlemény, Ehhez járul, hogy az első hasmetszést is nem sebészprofesz-szor végezte emberen. Neveztessék azonban bárminek az illető, magam is arra az eredményre jutottam, bár kissé elkésve, hogy minden tekintetben jobb beszélni, irni, mint hallgatni. Egyénileg véve: „A néma gyermeknek anyja sem érti szavát", akaratát, szándékát. Közhasznot véve, csak az olyan tudomány tud fejlődni, emelkedni, bővülni, melynek sok a megfigyelője, müvelője, irója. Ne felejtsük el a legegyszerűbb megfigyelést, ha azt az iró, bár a legrosszabb stílusban, jaz ortográfiát sutba dobva, csak valamelyest érthetően íeirja, — legyen az közismert, — még akkor is hasznos. Mindenkitől lehet tanulni valamit. Egy-egy kö- zönséges kuruzslónak is lehetnek óly észszerű mesterfogásai, gondolatai, melyek ismerete sok derék szakembernek is becsületére válhatnak. — Sokan azért nem irnak, mert szerény kísérletük nem vezetett az általuk remélt eredményre, vagy teljesen eredménytelen maradt. Ez hiba; mert az, hogy eredménytelen maradt a tuberkulinnak, a szálvárzánnak a gyógyító hatása vagy éppen halált okozó — tehát káros is volt, az is eredmény, még pedig fontos eredmény I Ha mindezek le nem írattak volna, hol volnának e téren ismereteink? Ezen „eredménytelen" eredményekből fejiődik ki annak megismerése és kutatása, hogy tulaj-doriképen miért ütött ki a kísérlet balul, — miért nem értük el a dicsfénnyel övezetinek jósólt eredményt?! Nézzük sorra az okokat, a-melyek elriasztják az embereket az írástól. Az ortógrafia és stílust (ez utóbbiból az érthetőséget kivéve) mindkettőt egészen félre tehetjük. Ne lopjuk időnket egy nyakatekert szónak „leirási módjával". A beszéd arra való, hogy megértessük mapunkat. Ez a legfontosabb, amire súlyt keli helyezni. Ha mi azt a recsegést, amelyet beszédünk alkalmával hallatunk betűkkel láthatóyá, maradandóvá, közölhetővé tudjuk tenni, elértük a írás célját és ezzel slussz. Ostobaság, és erre már mindenki rájött, az agyat avval terhelni, hogy rosszul van irva, a szó „roszszul", mert azt csak két „s" és egy „z" vei kell irni, de az elválasztáskor a sor végén „sz", a sor kezdetén újból „sz" írandó! Ezt és ehhez hasonló számos badarságot, mint feleslegeset haggyunk el. A megfigyelésed ezzel nem változik. A fő, hogy megértsenek. A fényűzési Írásokat, amilyenek a család neveknél találhatók „Veorlos" megadóztatandók. Ezen szavak leirási módja külön tanulmányt igényel, különcködésnek lehet nevezni. E nyakatekert betüsoroza-tokkal foglalkozzanak a régiség búvárok, A szépenirók pedig csűrjék csavarják szóhalmazaikat, ahogy nékik tetszik, neveztessenek remekíróknak. Mi nem aka- runk Írásunkkal (kivéve a tárcákat) az olvasó szivére hatni, nekünk csak az a célunk, hogy megértessük magunkat. A cifra kifejezésekkel, sokszor annyira burkolt a tárgy, hogy azt a leg-komplikáltabbnak véljük, pedig a sok szóval, semmi sem lett irva. Máskor kitűnő, mély megfigyelésről beszél vagy ir a tudós, de nyelvtehetsége óly rosz, hogy nem képes, nagy tudományát kellőképen közölni. Hát az ilyen tudós egyáltalán ne irjon ? Valahogyan csak megértjük!? Ezért vannak a különféle bajok pld. a szigorlatoknál is. Dr. Hutyra egy közleményében az iskolákat okozza azon nehézségek miatt, hogy a hallgatóság nem tud beszélni és hogy sz iskolákban az érthető beszédre kellene a fősúlyt fektetni Vannak emberek akik nem ügyesek a táncban, bármennyire forgatja a táncmester a rettenetesen igyekvőt és mutatja és próbáltatja, — mindhiába. Van akinek olyan szájtehetsége és megfigyelő képessége, nagy tudása van, hogy a táncnak minden mozzanatát ismeri, elmondja, de azt eltáncolni, amit agyilag tud, testileg képtelen, végű! a tánctanító jól táncol, de leírni elmondani nem tudja amit tud. Miért? Mert nem mert belekezdeni az irásba. Az első közlemény rosz, de a tizedik már elfogadható lesz. „Belegyün, mint a gyerek a festésbe." Igy vagyunk sok minden mással a beszéddel is. Ismerjük a témánkat, de nincsen az a testi tehetség, hogy ezt beszédben (előadás, feleletekben, közleményben) leadhassuk. Ismerjük az ösz-szes magyar szókat, de azt a megfelőt, amelyet be kellett volna a mondatba illeszteni, hogy az a mondat ugy legyen érthető, amint azt a beszélő érti, arra képtelen az előadó. Jó indulattal ki-magyarázással azonban mégis eléretik a cél. Ami az irást illeti, rég boldogult öreg apám mondta nekem, „ma napság sok cifraságot, komédiát csapnak vele a régi Írástudókról reánk maradt szabályokkal. Ök ezt azért tették komplikálttá, mert konkurrenciától féltek, féltették kenyerüket. Ha minden „hangnak" nevezett hangszalag recsegésnek, megvan a betűje, mi sem könyebb az írásnál. Csak úgy kell irni, amint kimondjuk a szót. Felesleges az agyat a nagybetűk írásával terhelni, hiszen nem beszélünk nagy és kis „betűkkel". Az az „a" épen úgy hangzik, mint az „A" minek kell két hangjegy? „tez" úgy hangzik mint „cc" miért Írjak 3 betűt kettő helyett ? Éppen az ortografiás Írással nem lehet minden szót, mondatot leirni, amit ki mondani könnyen lehet pld. Der Műhler mahlt, der Maler mait, beide (malen, mahlen). Melyik igazi szó a kettő közül ? Pedig kimondani tudom! Éppen ezért írj csak írj magyarul, ahogy tudsz, ha tudsz rendesen értelmesen beszélni; bármilyen egyszerűen, szögletesen is írsz, a jó szívű és okos ember meg fog érteni, hogy mit akarsz, és nem fog kigúnyolni, hogy nem tudsz magyarul. ROVÁS. Berkeházán történt tikok és pulkák okozta kár becslése. Lanstyek Péler ottani lakos október havában mikor a széna és a sarjú le volt kaszálva és betakarítva, Lanáéák János ottani vendéglős tikjai és polkái Lanstyek Péter és fia József lekaszált rétjére mentek. Erre kihívták a községi Böcsüsőket. Zonik József böcslöt, Horváth József mezőőrt, Vörös Péter bírót, Ezek 10 dinár kárt böcsültek, a amelyet alulírott vendéglős egyszeribe meg is fizetett. Hogy mi kárt tehettek a lekaszált réten, ezt irják ide a lapba a Böcsüsök. LANSÖÁK JÁNOS, vendéglős. KRAJCSICS LÁSZLÓ. Betyár Siket. Nincsen nagyobb költő, mint maga a nép. Különösen tárgyak-személyek sokszor igen találáló gúny nevét mindig a nép — géniuszok költik. Ilyen népköltő nevet kapott a mi hősünk is — Betyár Siket. — Miután más nevét az érdemes polgártársnak én sem tudom; — maradok ennél. Vezeték nevét — az ok nyomozó történelem módszerei szerinti következtetés alapján, valószínűleg mestersége után kapta, mert betyár volt Ő mégpedig »vajszivü« betyár. Azt állítja róla Kóró Vendel, ma is élő kortársa, hogy (Betyár Siketet már régen fölmagasztalták) „vajszivünek" is hivták, mert először agyonütötte áldozatát, azután kirabolta és végül megsiratta. Nem egyszer fogták el a pandúrok ojjan helyzetben, hogy megölt áldozatának sirján zokogott. Keresztnevét katona korában szerezte. Őrszolgálatra volt kivezényelve a komáromi öreg vár mögötti lőporos toronyhoz. A meggondolatlan lőporos torony (nem tudni mi okból) fölrobbant, hősünket a légnyomás fölemelte és aztán letette, de úgy, hogy ballába kificamodott, jobb kezén a hüvelyk ujja eltörött és megsüketült. Fene egy gyerök vót az a Betyár Siket, — meséli róla Kóró Vendel — igön szerette a tréfát. Mi tagadás lenne — sokszor elmöntünk a plébános úr gyümőcsösébe együtt körtét vagy ómát lopni. Egy illen gyümőcslopás után az aptya mögverte; osztég emönt hazúrú, azután csak úgy kódorgott a hercegi erdőbe . . . többé nem gyütt haza ! Zsivány lett belüle ! De a szögény embert nem bántotta — annak inkább adott. Mint mondom, igön szerette a tréfát. Egörszögőn jártunk egyszer ögyütt; osztég egy disznó mészáló úr bótja előtt megállot-tunk. Szép kóbászok lógtak a kirakatba. "Ide hát bé megyünk: aszondi. Jó, mondok: osztég bé is möntünk. Aszondi a Betyár Siket a kobászgyá-rosnak: Hella-é tekintetes úr! Anna-e neköm e hatosér ollan hosszi kóbászt amelik a jobb fülemtü a bal fülemig elér ? Mán mé ne annák, mondi a ko-bászgyáros. Azzal le is metszött úgy egy rőfre valót. Aszondi a Betyár Siket : kevés lösz az tekintetes úr! Mán hogy vóna kevés! ? : feleli a kobász-iparos és arasszal méri a kolbászt. Eközben a Betyár Siket hirtelen odaszól: Ide nézzen a tekintetes úri (és mútatja képes felének a baloldalát) a bal flüem Bosniában maradt 1 Levágta a török. Hát azért rövid a kobász! GALOSSY: Vénasszonyok rqeséje . . . Sokszor úgy elgondolkodom magamban, hogy milyen együgyü és hiszékeny volt, még csak pár évtizeddel ezelőtt is, a jámbor falusi nép. Hogy felült minden mende-mondának és hitt a vénasszonyok boszorkánymeséjében, minden alapos megfontolás és meggyőződés nélkül. "Pedig, ha valaki jól belegondol a dolgok állásába, nevetségesnek tűnik fel előtte az-az állítás, hogy van boszorkányság és hogy a — tisztes kort elért — öreg matrónák azok. Napjainkban ezt már nngyon kevesen hiszik; okos ember nem is hihet ilyent. A monda szerint, régebben az elvénült asszonyok — a boszorkányok — a folyók mentén, patakok partján nagymosásokat rendeztek. Egész éjszakán át sulykoltak, csak úgy csattogott. Vagy pedig sütöttek, főztek és lakomákat rendeztek. Ilyenkor aztán senki a közelükbe nem mert menni, mert ha valaki mégis odatévedt, rájuk ismert és megszállta őket, azt megrontották. Tehát, ez egészen hihetetlen és alaptalan, nevetséges mese. Két esetet akarok itt eimondani — az esetleg még most is könnyen Mivel olyan jó vitéz vót kend — mondi a kóbászos — hát vegye ezt a kóbászt ingyen. Hát bizony el is vettük 1 Mégis öttükl Ittunk is rá jó kadarkát a „hárompásba", honnan az én cimborámat ülő heléből vitték el a pandúrok. Azúta se láttam! Mondta Kóró Vendel és elhallgatott. Tréfálni aztán szeretett a Betyár Siket sokszor. Örömét lelte a mély tréfákban is, de ez csak akkor tünt ki róla, mikor már az egerszegi törvényszék — úgy itéltc a levegőbe való, függélyes helyzetbeni lógásra: hogy csak akkor emeljék le onnand, ha már hideg lesz. (Költői nyelven azt az aktust »felmagasztalásnakc is nevezik.) A siralomházban ült már, Betyár Siket utolsó napjait élte, mikor a törvényszék elnöke maga elé hivatta és igy szólt hozzá: Halálra vagy Ítélve azt tudod. Azokért a rablásokért és gyilkosságokért, amelyek lelkedet terhelik megérdemelt büntetést kaptál a halálbüntetésben. De miután alapos a gyanúm, hogy a beismert bűntetteken kivül más egyéb gonoszságok is terhelik a lelkedet — olyanok, amit eddig be ne ismertél. Miután igy is, úgy is meg kell halnod, és igy mindegy már neked. Köntsyíts a lelkiismereteden és valld be, miféle gonoszságokat követtél el még, azokon kivül, amiket beismertél. Megvallok mindent tekintetes úr! — kezdte szomorúan Betyár Siket. Pataj Andrást is én lőttem agyon, meg azt a szegény öveges tólót, ott, a herczegi erdőben. Pataj András öreg füjjet kaszát tizenketted magával a bürök réten, amit a Milhofer zsídu a hercegtű bérelt. Asztán nagyon melegen sütött a nap. Izzadtak a kaszások, folyt a veriték róluk, én meg az erdőszéléből a bokor mögül néztem. Szegény megboldogult Pataj András mindig el-el maradozott a többitől. Alig szuszogott a fáradságtól. Mikor osztég a harmadik fordulónál lőtávol-ba került szegény Pataj, (Isten nyugosztalja) célba vettem, és agyonlőttem. »Szerencsétlen bűnös 1 Hát miért lőtted agyon azt ártatlan embert! ?« — kérdezi az elnök. Azért tekintetes úr, hiszékeny ósdiaknak a meggyőzésére. — Az egyik éppen magammal történt meg. Ezelőtt vagy egy évtizeddel, egy nyári éjszakán, fiatal suhanc koromban esett meg velem. Nem igen tettem magamévá az éjszakai csavargásokat, de valamikép azon az éjszakán mégis sz éjféli órákban vetődtem haza. Amint úgy, magamban elgondolkodva ballagtam, egyszer csak különös nesz ütötte meg a fülemet. A nesz, nem messze, a falu alatt folydogáló Kerka felől eredt és olyanformán hangzott, hol gyorsabb, hol pedig lassúbb tempóban, mint amikor az asszonyok mosás alatt ruhát sulykolnak. Megállottam, hallgattam, de a nesz nem szűnt meg. Elhatároztam, hogy történjen bármi, de én megnézem és végére járck a dolognak. A holdvilágos éjszakában elindultam, hogy megnézzem a „boszor-kánytanyát". Tagadhatatlan, hogy egy kicsit féltem is, ami ugyan nem csoda. hiszen a gyei mekéveim még akkor nem messze álltak mögöttem. De, mivel akkor már nem igen tudtam hinni a „vénasszonyok meséjé"-be, ezért neki mertem vágni a Ker-kapart füzeseinek. Fokosom nyelét keményen megmarkolva, óvatosan, nesztelen lépésekkel közeledtem a hang felé. Már csak harminc lépésre voltam a parttól: szivem erősen kez- mer örök életembe >ó ember vótam, megsajnáltam szegény Andrást, hogy annyira elmarad kaszálásnál a többitől; hát agyonlőttem, hogy ne szenvedjen ! Hát azt a szegény üveges tótot mért lőtted agyon ? A sárdipusztai erdőben találkoztam az öveges tóttal — kezdte B_-tyár Siket. Mindenféle csecsebecsékkel megrakott kosár volt a fején. Minden üvegből volt. Szines csészék, ibrikek, füles kelájibelik, hébérek csüngtek alá a kosár széléről. Megparancsoltam neki, hogy másszon föl egy fára, a kosarat pedig ! hagyja lennt. Szegény öveges tót nem akart engedelmeskedni, de én fegyverrel kényszörítettem, hogy a fára föl másszon. Mikor már fönt volt az első galyak között, akkor én föladtam neki lent hagyott kosarát, az üvegekkel együtt; és megparancsoltam neki, hogy vegye a fejére a kosarat. Mikor ezzel készen volt, ráfogtam a puskámat é3 lelőttem őt a fáról." Itt elhallgatott a gonosztevő és nagyokat nyelve várta, mit szól az elnök. - Gazember hát ezt mért fedted ? — törmedt rá az elnök. — Azért, hogy halljam, hogyan zörögnek az üvegek, mikor ő leesik — felelte Betyár Siket. Ilyen betyár volt a Betyár Siket. »Vaiszivü< és nagyon szerette a tréfát, Föl is magasztalták ! . . . Kérdés. Gyermek, ki szépen, pajzánul játszol, Nem is jut eszedbe a hideg tél; Mikor a főidnek porában mászol, Arcodon boldogság rózsája ké!. Ifjú és leány azt sejtitek már, Boldogság kertje előttetek áll. Nem tudjátok nem is hiszitek tán, Pihenni kell e testnek éjszakán. Férfi, ki ősi erődben bizol, Meg nem csalt a mult, az idő soha, Ma még fennen vigadsz, tréfálkozol S reá jössz, hogy a holnap mostoha. dett lüktetni. Már csak tiz lépés: testemen hideg borzongás fut., tt végig . . . Mindegy, most már nem térek vissza! Fokosom nyelét még erősebben szorítva, hirtelen a part közvetlen közelében állcttam . . . Azután kinevettem magamat azért, hogy félve mertem közelíteni. Mitt láttam ? Mi is volt az a boszorkány ? — A fűzfa bokor lombos ága belenyúlt és ráereszkedett a Kerka ezüstösen csillogó vizére, mely elakarti vinni, az pedig vissza-vissza rántottamagát aszerint, ahogy erősebb, vagy lasubb lett a viz hullámzása. És az ág vissza-vissza csapódása okozta az ijesztő, boszorkányos neszt, mely a csendes éiben jó messzire elhallatszott. A másik boszorkány történet ugyanazon időtájban esett meg egy bátor asszony és két félénk, boszorkányságban hivő férfi között. Az illető asszony egy nyári estén a szomszédos faluból volt hazatérőben, utja a folyó hidján vezetett keresztül. Már majdnem rálépett a hidr,i, mikor mögötte jó távolban két férfi beszélgetését hallotta. Az asszony kíváncsi volt, egy bokor mellé húzódott, hogy ki hallgassa, mit beszél a két férfi. Nő. aki gyermekeidben remélsz Jobb sorsot, uj jövendőt, uj tavaszt, Nem tuded mit hoz a jövő, mit érsz ? S a tél sokszer reméayidben fagyaszt. Mi, kik várunk egy szebb és jobb jövőt, Reánk szakadt a tél, a zord idő. Gyermek arca sápadt, ajka kérdő . . . Apám I Igaz, hogy a télre tavasz jő? RÚZSA FERENC. .1........... bemondás. Te is vártál tudom, Te is vártál egyre. Mikor jött a hajnal, Mikor jött az este. De szép is lett volna Veled, hajnal — alkony, Én a boldog urad S te a boldog asszony. Egyszer csak itt hagytál, Te sem tehetsz róla, Szép szines szerelmünk Elhervadt azóta. Most már nem siratlak, Talán nem is várlak, Elhagyott a remény, Elhagyott a bánat. Most már nem jő hajnal, Esteledik egyre. Ó! szomorú alkony Vigasztalan este. M. Sobota, 1927. szept. KECSKÉS LÁSZLÓ. Elhagyatva. Sok ember közt, mégis elhagyatva S az ég borús, ki csak nem derül, Mint gyönge fát, mit megtép az orkán Ráz az élet, nagy kegyetlenül. —------------------- — - - Szavaik értelmét nemsokára kivehette. A két férfi arról beszélt, hogy hajdan a híd alatt éjszakánként boszorkányok tanyáztak és egész éjszakán keresztül itt mostak, sulykoltak. Az asszonynak egy ötlete támadt: megtréfálni a két férfit. Hirtelen lement a hid alá és várt addig, mig a két ember rá ért a hidra. Ekkor az egyik férfi azt m >ndta a másiknak : — Te komám, ugyan most nin-.csenek vénasszonyok a hid alatt? Az asszony nem várta meg, hogy a másik fé'f felelhessen. Tenyerével elkezdi? hatalmasan csapkodni a vizet, mint ahogy sulykolni szokás. Nosza: Illa b?rek, nádak erek — itt hagyom én ezt a helyet ! A bátorság az inukba szállott és szaladtak fejvesztett-n, még esik vissza se mertek tekinteni, félve attól, hogy a boszorkányok a nyomukban vannak és megrontják őket. Másnap a két ember beszélte és szentül álh'totta, hogy az éjszaka a nagy hid alatt boszorkányokat láttak mosni. Arn't persze nem sokáig hittek, mert az asszony is elbeszélte, hogy hogyan csublta meg a két embert. Régente elég volt ennyi, hogy valaki szentül higyje, hogy van boszorkányság éá vannak boszorkányok Elhagyatva nyugtot sohse lelve Örökölve száz ősöm bűnét, Keresem, de soha el nem érem .. . A^tűzet, — az ősr-im tüzér. je 7 uíí. Elhagyatva mint korhadt keresztje Elárrult besüppedt sirhalomnak, Elhagyatva mint késő utóda Krisztus mellett függő két latornak. M. Sobota, 1627. nov. 13. KECSKÉS LÁSZLÓ. HIREK. — Tűz. Péntekről szombatra virradó éjjel, még eddig meg nam állapított okból, kigyuladt Skalics János szebe-borcei gazda istállója, mely lappangva terjedt a szénával megrakott tetőn, mignem igy észrevétlenül döntötte magára a cseréppel fedett tetőt. Elkésve vették észre, de azért a tűi továbbterjedése meg lett akadályozva. Vizsgálat folyik. — Gazdaasszonyi tanfolyam Pucon-cin f. hó 18.-ával kezdetét vette. A t'nfjlyam,8 hetes. — Politizál a falu. A napokban az egyik turni§íei korcsmában csendes borozgatás mellett folyt egy kis politizálás is. Később a dolog annyira elfajult a társaság tagjai körött, hogy Raj Iván egy literes üveggel úgy fejbe csapta Gericet, hogy annak sulvo3 testi sértést okozott. Gerics orvoshoz, majd ügyvédhez fordult s a dolog a biróság elé keni'. — Lipa községben is vigan megy a politizálás. A falu két pártra oszlott, egyik fél a másikkel ellenségeskedik sőt perbe jutott. Ebből az származott, hogy a község igazgatása kátyúba jutott, pénz nincsen, az iskola dologi ügyeivel senki sem törődik s már a múlt hó 28.-a óía a falu két tanerös iskolája zárva van. Télnek idején, mikor mindenki ráér, vagy másfél száz gyerek nem jár iskolába. — Betörések, lopások minden felé. Általános a panasz, hogy a betöréses lopások napirenden vannak. Tyúkólak, kamrák, pincék fosztogatása ma már fel sem tűnik. — Ujabban TurniS5éa három cipésznél törtek be s nagyobb mennyiségi! bőrt, kész csizmát s sok pár kész cipőt loptak el. — Cipót István kereskedőnek a magánlakásába törtek be az ablakon át s háromezer dinár értékű uj ágyneműt loptak el. — Predanovcin Vlaj Ferenc vendéglősnél 1928. jfln 6. án 14 órakor kezdődik a táncmulatsággal egybekötött gyermek srini előadás, amelyből köre-lebbit a hirdetőlapok fognak közzé tenni. A sxindaraí) neve „Maő uniformé". — Négy halálra Ítélt rablógyilkos szökése. A biliácsi törvényszék fogházából megszökött négy halálra Ítélt rablógyilkos. Néhány nap muíva kivégezték volna őket s igy majdhogy nem a* akasztófa alul szöktek meg. A négy rablógyilkos: Tcmljenovics Mile, Ro-dics Vaszilje, Ksranovics Müe és Mu-tics Mile ugy szöktek meg, h. gy az őrt bilinccstl ugy vágták fejbe, h^gy az rögtön meghalt, azután megszöktek. Dolnji Labic falu határában megtalálták az összetört bilincseket, de a gyilkosok még szökésben vtnnak. V nedel-jo 27. nov. popoldne KONCERT v kavarni MEOLIG. — Széttépte a farkas. Mosztárbó! irják: Dobra-Goscsa |hercegovinai község határában egy tbenoégy éves pásztorfiu legeltette a juhokat. Egy éhes farkas rátámadt a nyájra, de a fiu birokra keit a farkassal. Mire a pásztorfiu segítséget kapott, addigra a farkas már széttépte s az emberek csak a halott pásztort találták a küzdelem helyén. — Tizenhat napig aludt. Newyorki jelentés szerint az egyik ottani kórházba egy tizenkét éves leányt szállítottak be, aki ábmkórban betegedett meg. A leányka már teljes tizenhat nap óía szp.kadatlcnúl alszik s még nem nyerte vissza eddig eszméletét. Az orvosok mindamellett bíznak abban, hogy a kisleányt mégis sikerül meggyógyítani. — A Mafalda hajó életben maradt tengerészei. Genuából irják : Megérkezett a gerjusi kikötőbe e Cantra-Verde olasz gőzöá, a mely magával hozta a Dél Amerikából az elsülyedt Mafal-da hajó életben maradt tisztjeit és matrózait. Az éleiben maradtakat leírhatatlan örömmel bgadták hozzátartozóik, ámde annál nagyobb volt a szomorúság, amely az elpusztultak család tögiaii sújtotta. Ezeknek jajveszékelése zavarta meg az ünnepies fogadtatást. — Merénylet Bulgáriában. Athénből jeletik : A Népszövetség Lid! svéd ezredest mint döntőbírót Bulgáriába küldte, hogy a görög-bolgár határ villongást elsimítsa. Mikor két görög k«to-na kíséretében megjelent a bclgár határon, hogy egy görög katona holtestét elhozassa, puskalövésekkel fogadták, de szerencsére a golyód célt tévesztettek s a merénylet nem sikerült. Sem cz ezredes, sem a görög katonák nem sérültek meg. — Nagy árvizek. Németországban a Rajna vidékén, Svájcban és L'chten-síein Rajnai vidékén, Granbinden, Valz, Engadín, Bergel, Veltín környékén az ár óriási károkat okozott már eddig is. Comblenznél a hajózás szünetel, Felső Olaszországban a hajók szintén sok helyen megáradtak és kiöntötték- — A mexikói felkelő vezért agyonlőtték. Gomez tábornokot, a felkelők vezérét a kermányesapntok elfogták és unokaöccsével együtt agyonlőtték. — Óriási méreteket ölt az amerikai árviz. Newyorkból jelentik: A tavaszi Missisipi árvíz borzalmaihoz hasonló áradás pusztít az észaM államokban. Különösen Connectient, Nevhampshire, Massshusetís, MRÍne és Vermont államokat sújtotta 0 katasztrófa. Az emberáldozatok száma több mint háromszáz. Vtrmont állam kormányzója szemlcutján az árban lelte halálát. — Wuidsor és Boston városokban éhínség fenyeget, azért féltek a zavargástól és kihirdették az ostrom állapotot. A közlekedés és forgalom megszűnt. Még Newyork városát is fenyegeti az árviz. Az árviz ós a vihar még Kana- dában, Kvebeck és Uj Brauns^eig környékén is igen tiflgy. — Százmillió koronás csalás. Egy prágai n3gy bank százmillió cseh koronás csalást követett el ontrák é.s magyar hadikötvényekkcl. A csalás úgy történt, hogy a kötvényeket a bank össze vásárolta s mint csehszlovák állampolgárok tulajdonát vétette jegyzékben a prágai pénzügyminisztériumban. — Óriási gázrobbanás. Pittsburgban egy óriási gáztartály felrobbant. Való szinti, hogy munkások okozták a robbanás acetíien lámpájukkal. Az egész városrészben nagy a kár s negyvenhat halálesetről s több száz sebesültről van hir. A környékbeli iskolákban ép a robbanás kezdetekor nyílt meg a tanítás s igy igen sok iskolás gyerek Sérült meg. — Ötven évi börtön kommunistáknak. A budapesti törvényszéken kommunista pört tárgyaltak. Szántó Zoltán föbü-nöst 8 évi és 6 hónapi fegyházra; Vági Istvánt 4 és fél évi fegyházra ítélték; azonkívül még hat társuk kapott több évi fegyház büntetést. Még több évi hivatal vesztést Í3 kimondott a biróság. Voltak kevésbé terhelt vádlottak is, ezek összesen huszonkét évi börtöat vegy fogházat kaptak. Huszonkét vádlottat a törvényszék felmentett. — Nagy értékpapír hamisítás. Pá risban letartoztatlak egy Blumenstein nevű bécsi bankárt, aki többek segítségével óriási csalást követett el első sorban Magyarország kárára, de mint hírlik, még az utód államok is károsodhatnak. A csalást ugy követték el, hogy Magyarországon a háború jelötti államadóssági kötvényeket összevásárolták s azokat hamis felül bélyegzéssel a párisi pénz piacon helyezték el. Tudva levő. hogy mig a belföldi államadóssági {kötvények után a devaháció folytán kamatot nem fizet az állam, addig a külföldi kötvények Síelvényeit az aranyérték 32 százalékában kel! beváitani. Biumensteinnek ebben a manipulációjában .sok segitő társa volt s a csalás szálai egész Európára kiterjednek. A nyomozás minden felé nigy erővel folyik. TOEMA Az állomáson kiakasztják a felírást „A vonat késik". Egy pasi előfog egy vasutast s megkérdi tőle, hogy az mire jó, mit jelent az? „Hogy a vonat késik." Az azt jelenti 1 „Hát miért késik ?u „Azért mert még nem jön!" »Hát akkor miért irják ki, hogy késik ?< »Azért, hogy maga tudhassa hogy késik.* * * * Spriccer urnák megdagadt a torka, nem tudót nyelni. Orvoshoz fordul s panaszkodik makacs torokfájása ellen. Ai orvos 8Ó3Vizes öblögetést rendel neki, mire majd elájul, ugy megijed. „Doktor ur, az Isten szerelméért, ilyesmi még soha sem volt a számban 1" A nagvságos ur uj kocsist fogad fe!, kit eddig Jancsinak hivtak. A nagyságos ur emigy rendelkezik : >Éü ezután magát Jáuosn -k fogom szólítani. Érti ? Igenis, kérem 1 Hát én hrgyan szólítsam a nagyságos urat? »Szamár" 1 „Igenis, kérem I Értem!" * * * Elégett a gazdának a háza. Mikor a tűzvész már földig ért, akkor menekült belőle futva a sek patkány. iNagy keservében emigy szólamlott meg szegény, mikor meglátta a menekülő férgeket: „Gyehenna fajzatjai, ez már régen kellett volna nektek 1" Szerkesztői üzenet. V. K. C. Hozzám intézett kérdésére a következőkben igyekszem segítségére lenni. Hogy aneroidjáaak el csavart mutatóiát kerülbelü! helyesen beállítsa, arra a következő eljárást ajáiilom, amelyre Róma Zsigmond dr. kis tanácsós ur a Meteorologiai és Földmágnesség! Intézet aligazgatója régen tanított. Tessék néhány napon át reggel aneroidjának állását feljegyezni, azután a napi lapokban közzé tett időjárási jelentésből ugyanazon napokról, a legközelebb fekvő helynek (ez esetben Zágráb vagy Keszthely, tán Maribor) barométer állását kiírni. Azt fagja tapasztalni, hogy ane-roidja a kikeresett hely légnyomásától hozzávetőleg állandó külömbséggel tér el. Ha aneroidjának mutatóját a hátsó csavar segítségével csavaróval (Schraubenzicher —- srófhuzó) ezen állandó különbség erejéig elmozdította, akkor műszerét be is állította és pedig oly képen, hogy az a tenger-színre vonatkoztatott légnyomást adja. F1 ík. I "1 NQÍ = v MURSKI SOBOTI | laiimmiHiHl I V NEDELJO 27. nov ernbra i H popoldne ob 3, zveőer c b 8 uri É CRNI PIERROT | Dozivljaji mladoga sanjara, | - koji je htío da upozna svijet, S I u II. dijela vse na enkrat, 10 éinova. I = HARRY P I EL. s IIMHIIHE S VSTOPNINA: Gornje loze = 12 Din., spodnje loze 10 Din., in II. prostor .5 Din. s Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. IIHMI I Nyílt levél. Mélyen tisztelt J. K. ur és a Muravidéknek mélyen tisztelt író urai! Az hiszem, hogy a t. Néplap és a Muravidék olvasói tnind csendes és jó indulatu emberek, akik nem kivánnak egyebet tőlünk, mint hogy írjuk meg a különféle politikai, napi és gazdasági hireket. Aki azzal a szándékkal olvassa őket, hogy a cikkek véletlen és ártatlan nyelvi vagy politikai stb. lapszusait mohón kiszedegesse, hogy azt a másik lapban, ki tudja milyen célok elérése végett, szellőztesse, az nem mondható jóindulatúnak. Az ilyent nem helyeslem és azt hiszem az olvasó közönség sem. Ellenben helyesnek tartom a békesség kedvéért, ha az iró urak nem untatnák az plvasót veszekedéseikkel. Több hete nem értem rá a Néplapot elolvasni, söt a Mura-vidék-nek küldött cikkeket sem tudtam nyugdíjügyem és egyéb elfoglaltságom miatt mondatról mondatra méricskélni. Vasárnap este véletlenségből elolvastam a Néplap „Ki hazudik?* cimü cikkét és fájó szívvel kerestem a debatte kiinduló pontját „Gyilkol a politikáit,j melyet a mélyen tisztelt J. K. ur szemüvegével elolvastam, abban ártatlan objektív leíráson kívül egyebet rosszat nem találtam. Lehet hogy a sok sorscsapás, a sok gond, a sok nélkülözés gyengítette éleslátásomat, amihez talán előre haladott korom is hozzá járul, de azt hiszem más sem fog hibát találni benne. Szerény nézetem szerint azt követelően kifogásolni nem lehet, hogy az iró, ha valamit tárgyilagosan leir, záradékul még külön kiemelve elitélje Mussolinit, akit az a gyanú terhel, hogy talán tőle származik a gyilkolás eszméje, mert az ugy is magától értetődik. Ki fog egy gyilkosságot nem elítélendőnek tartani? Nem akarom magamat az Önök sajnálatos civakodásaiba belekeverni, az amúgy is nem irigylendő életemet megkeseríteni, ugyanis rendszerint a veszekedő feleket békíteni kívánó harmadikre szoktak suhanni az ütlegek, mégis lőtávolból arra kérem az Urakat, legyenek jóindulattal, szeretettel egymásiránt, és a lapok iránt, ha pedig mélyen tisztelt J. K. ur vagy bárki más valamilyen hibát, helytelenséget fedez fel a Muravidékben, és jóindulatulag figyelmeztetni khánják az iró urakat reá, tessék azt kérem velem zárt levélben közölni. Minden iró hálásan fogja megköszönni a kedves figyelmeztetést, az óvatosságra való felhívást. ígérem, hogy szerény tehetségem szerint igyekezni fogok azon, hogy a helytelenségek kiköszörültessenek. Végül az a kérésem, mélyen tisztelt J. K. ur „Ki hazudik?" cimü cikkében irt ama tévedését, melyszerint a „Muravidék szerkesztője, „hol ült, hol fizetett" kijavítani, n ert az m m felei meg a valóságnak. Vagyok az Urakhoz kiváló tisztelettel: NEMES a Muravidék szerkeszjője. M. Sobota, 1927. nov. 21.-én, Gyermekek öröme a játékszer melyek nagy választékban kaphatók nagyon olcsó áron : kerti öntöző, vödör, karika játékok, hinta, tollszélforgó, gereblye, lapát, labda, csiga, homok játékok, kugli, kocsi, celluloid, gummi és posztó játékok stb. stb. Erdősy Barnabás papir és játékkereskedés MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica. | „Mi gondja | • van rája " M • • » ha közeledik is a zord tél, jól felöltözve azért nem fázik meg. Mesés olcsón, a legjobb kelmével, sikkesen és gyorsan pedig egyedül csak egy cégnél öltözheti fel magát, s ez MÁJER ISTVÁN férfiszabó MURSKA SOBOTA Regedelut Fürst bolt mögött. Tekintse meg üzletét vétel-kényszer nélkül. Most érkeztek meg a legfinomabb szövetmaradékok, melyeket bámulatos olcsón számítom meg ruhának. Diák sapkát, kész férfi és fiu ruhák a legolcsóbb árban kaphatók. bútort kaphat kézimunkából, mint gyári munkából. Bámulatos olcsón, Ízléses kivitelben, legmodernebb bútor állandóan raktáron. Megtekinthető minden vételkényszer nélkül NEMEC JÁNOS kereskedésében és a készítőnél, 1 Fiiszár ]ózsef| müesztelosnál i i müeszt&losnál Murska Sobotán. = Nem kell gyári bútor, ez szebb, olcsóbb és tartósabb I Kész érc, kemény- és puha fa koporsók állandóan raktáron. KERESKEDELEM. Áru : LJUBLJANA november 25. 100 kg. Buza Din. 290—305 » » Rozs » 300 — » » Zab » 225— » » Kukorica » 200-225 » » Köles » 225— » » Hajdina » 350— » > Széna » 50—60 » » Bab cseres.* 450 -500 » » vegyes bab» 350— » » Krumpli » 75—100 > » Lenmag > 370—380 » » Lóhermag » 1800 —190O BENKO: november 25. 1 kg. III. II. I. príma Bika )>. 7-— 8"— 9— 10-— Üsző (1 7■- 7-50 8-50 9'— Tehén Jg 4.— 5— 7-- 8 — Borjú j —.— —.— 10-— 12-- Sertés......17— 1750 Zsir I-a ..... 23 — 28 - Vaj..............30- - Szalonna.....—"— 24-— Tojás 1 drb..........Í.50 Pénz. 1 Dollár . . . . = Din. 56-70 1 Pengő Budapest . = » 10. -- 1 Schil. Bécs . = » 7 99 1 Kor. Praga . . — » 16/ 1 Líra.....- > 2-46 Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk. w V V Iscem pridnega miinarja ozenjenege, za vtőji ralin v Prekmurju, za delo na procente. Stanovanje v hi§i. Izvé se v Prekmurski tiskarni v Murski Soboti. Vsakovrstne sirove k o z. e k u p u j e po najvisji dnevni ceni Franc Trautmann Murska Sobota _ Cerkvena ulica 191.1 SZNEJÉ i MLADO'ZENCI! Prvle kak szi szpoküpüjete Vase potrebsesine za 'zénitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zbéra v kc-rinaj vencov, slarov za szneje, strum-fle in vsze drobno blágo kaj sze pri tej prilikaj nüca. Velika záloga 'zenszki krscsákov i rázno traletno i drobno blágo. Szolidna posztre'zba I Niszike cSr.e 1 A. KIRÁLY trg. Klobuki perilom in. kratkim blagom MURSKA SOBOTA Qlávni trg. Bergerova hisa 1 ÁLLANDÓAN \ KAPHATÓK: 5zalona kg-ja Din 24- Zsir „ „ 23-28 Máj „ „ 26.- Tőpörtő, kolbász stb. stb. BEN KO mészárszékben | TT7UR5KA SOBOTA. I HEHE gmwímVimiirmMti | Jobb, szebb, oi- | |=csóbb és íartósabbg bútort kaphat kézimunkából, mint óvári munlráhiM RAmii. i i i I vaskereskedő, MURSKA SOBOTA árusit bámulatos oltsó áron: tűzhelyeket, kályhákat, mezőgazdasági gépeket, Urania írógépeket, Kayser varógépeket házi valamint ipari célokra. Fényes darabos kőszén állandóan raktáron, 1927. december 6. (Mikulás). Nasv fá\ékoKbasnvermek Erdösy Barnabás papirt|bsefék űzle" MURSKA SOBOTA a róm. kath. templom mellett.