f f
SZKA KRAJINA
V é r&ziv* nf. politicsni ž kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsiio: Va "leta 24, V< 12., meszecsno 4., V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za ednofleto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 7« évre 24, Ví évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA
RokopJszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.
cm:
Cejna inseratov za □
Izjave, poszlano, odprta píszma l'50., réden veliki 1-—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett óm ként: Nyilttér és hasonlók 1-50, rendes hirdetés 1—., Apró hirdetés 070 Din. és az illeték. Többszörinél engedm.
Nase solsztvo.
V-ménkanyi zadosztni szvedoucsb bi znábidti nej prinásali naprej zaosztánye- i noszt nasi soul, ali vezdaj, gda je v „Nas Doma" ednom zádnyem broji, niki nez- ! náni sztrokovnyák v-pod gorányim iménom napiszanom ártikulusi tou dopuno, mogoucse de sze vredno z-tém brigati.
Nej szmo szamo edno pritozsbo csüli od sztráni sztarisov, ka sze nyí deca kajszi nenavcsíjo, ka z v zsítki potrejbni dugovány kajszi nevejo, szamo peszmi i te-lovádbo.Szküsenya tüdi zadosztno dájo trditi, gda kre soule idoucsi nebi peszmi glász napáno opazálca vülia. Tou potrdi, tüdi do písznik „Našega Doma" gda právi: „po-szebno pa znájo dobro popevati i telo- j vaditi."
Szamo, ka szmo mi vesznícsanye, nam touje nasoj deci nej szpejvanye, nej telovadbo trbej prevecs forszejrati. Szpejvatí sze pri kukorcolűplenyi navcsíjo, telovadba nyim je pa k nyí telovnoj moucsi primerno delo. Nasa deca szo nej v-trétjega-pé-toga stoka brezrácsnoj hizsi privézani, nego za nyí plűcsa i tejla krepkenyé potrejben naturálni zrákzadobíjo vu szlobodnogíbanya zeléni trataj. Ov mesterszki sistem je szamo nesisteinaticsnoszt vesznicskoga solsztva.
Vcsznícska souia naj dosztojna boude k-szvojemi pozványi, touje szploj vesznícska. Nemo pravli, ka naj niti z-terni osznov-nimi dugoványi ne szpoznajo to vesznícs-ko dejte vu tom vcsenyej, ali nej na teliko, kabi té z-najvazsnejsega nikaj doszta nej znalo! Málivért, málimester, delavec, kí ne-tna zatou zmozsnoszti, ka bi szvoje dejte tüdi vu szrejdnye soulo lehko dao, tisztoga interess je tou, ka sze naj vu tej soulaj navcsí zsé vsza tiszta, ka vu zsítka denés-nyi tezski razmeraj ga do bougsega pripela. Tou pa nesztojí z-peszmi i telovadbe. Prou-szti vesznícsar, naj obládati more zsítka tezskoucse je potrejben dobroga racsúna-znánya, piszáve i cstenyá, naj pa nezaosz-táne od szvetá osznové znány, je potrejben kaj znati od historije, geografije i geologije.
Tou, ka je taksemi prousztomi deteti potrejbno, rnenka, ali peszem i telovádba je v prejdnoszti. ZsalibOg, tou tüdi píszec zagotovi, ali tou je nej nase decé prisesz-tnoszti v dobrouto, nego szamo (postenyé postüvanya vrednim) rta lehkouio vucsite-lov, kí rájsi vcsíjo to lezsejse, kak pa hasz-novito z-trűdoin z-veszeljom.
Tüdi po trditvi toga neznánoga sztro-kovnyáka, je solsztva denésnyi sztális vu-godnejsi, kak je büo pred zaszédbov. Csi
bi tak bilou, bi nájbole veszelílo, ali nej je tak i sze je tá g. zmouto, ali je pa nej žadosztni poználec razmer, gda právi: „Broj soul je tiszti pa escse z gimnázijov vecs, vucsitelov broj sze je pa dvakrátno povi-sao." No i gdé je otovszke soule vucsitel-szka moucs, stera souia brez toga more prídti nanikoj i razlűcsane vészi máladeca po dúgi potáj do soule vu zimszki vodáj zakaj szi morejo kvariti zdrávje? Adrian-szka nouva souia zakaj nema vucsitela? Hodosko vucsítelapitanye je zakaj nej rešeno? Csi indri lehko vszi brezpedagogie vucsitel, ka je nej máli zrok toj zaosztá-nyenoszti solszki razmer, tak míszlimo, csi szo té soule rávnocs v-szkrítom meszti, záto bi tou prisesztno generáció escse sze najsao nikák vcsiti na „peszem i telovadbo."
Souia je dnesz zsé fundament zsítka ali ktomi je potrejbna dobro pelana souia i dobro vucsenyé, nej szo pa zadosztnata dnéve tá odlásani vucsencí.
A mi iskoláink.
Kellő bizonyíték hiányában aligha hoztuk volna elő iskoláink maradiságát, de most, amikora „Nas Dom" egyik legutóbbi számában egy, állítólag szakembertől eredő közleménye ezen hiányt kiegesziti, talán érdemes lesz rátérni.
PODLISZTEK.
Palkó de sze zseno.
Paliva "szrdcé sze je napunilo z-troustom. Lehka je dönok nej norija tá szrecse travina!. . Zse sze je naprej vüpao vu prísesztnoszti i szko* ron bezsecski je sou prouti Nevémbsovcani. Rávno szo k-poudnévi zvonili gda je k-Juliskinim prisao.
Mati je rávno konouple trla na dvoriscsi, prijaznívo prímle junáka poklon i doj sztepé z-főrtoja pozderje, kak sze tou pred' vrejdnint gousztom sika i notri ga pela v-hizso.
—	Rávno szi dobroga hipa prisao Pali: Juliska obed kűha. — Uprav sze je tam vrsenila, kak szta notri sztoupila i csi nyej je glih nej zrouk vujsla kéoka od léknenya, telko je isztina, ka je'vu obrázi szploj erdécsa grátala.
Preči kak je mati z-Palkom v-hizso odisla, vrouke je vzéla mácsko, stero je malo prvie za niksega máloga süméta volo zbila, gládila jo je i jeszti nyej ponüdíla.
—	Oh neboj sze mala cirmuska . . . tá ti dam moj tál. Jaj, da bi ti znála mála cirmuska sto je prisao? ... No hodi bli'ze, da te malo policaj pobijem
Mácska je cseden obráz kázala, rávno bi síi lehko zsnyouv cslovek v-gucs sztano, da {je Pali nikak , brezi rüma natíhoma pred Juliskov pousztao.
—	Jeli znás Juliska, zakaj szem prisao? — pita tiho i na sinyeki bodoucsim pintlinom bra-brá z-prsztámi.
—	Sicz, ti grda mácska! — szkricsí Juliska i tak je jo brezi vszega zroka vkraj sztirala i
potom tak da bi jo v-csemeráj ploudlla, ona tüdi za nyouv zácsa bejzsati.
—	No zdaj szo jo uprav lehko csakali! Tesko je jo bilou naprej dobiti. V-ogradcseki sze je za ribiszkine i csrenszlove grmé szkrlla, — bejli piknyaszti gláve roubec szi je na zsa-récsi obráz potégnola, gda szo jo zezávali.
Irávno té roubec bi rad doubo Pali za membo szvojega. Nej je tüdi bilou tou szledi 1 tesko doszégnoti. Juliska sze je nej odpovedá-vala, mati je tiidi nej .márala, ár sze je junák zse zbougsao, no pa to árendástva delo je rávno prav prišlo. Pali je tak sou domou z-bejlo pik- j nyosztim roubcom, kak te nájblájzsenejsi mlado-zsenec, na cejlom velkom szvejti.
Od radoszti nyemi je érdécsi grátao obráz, ho pa vendár tüdi od dobroga vina, ár je tou tüdi nej falílo pri obedi, iszkrile szo sze nyemi ocsí i szprevejdne figure szo plészale pred ocsá-mi nyegovimi, te ove od radoszti, te ete pa od vina.
Kak je k-bábjoj ostaríi prisao, té málé fi- ! gure szo vsze naprej notri bejzsale vu ostaríjo.
—	Eh zakaj nebi sou notri on tüdi edno malo? Miszli Palkó pri szebi. — Tak szamo eden etaksi dén jeszte med vnougimi dnévi!
Notri je sou, pio je. Pri prvom litri sze je escse za blájzsenejsega obcsűto, od ovi je zce divji grátao, na szlejdnye pa celou bejszen. .
—	Igraj mojo nouto ti sztári Muszonya Marci!
Pri obioki je edno sálno, pofárbani lic deklino zagledno, -stera je rávno prav hipa prišla.
Poj notri Rejpnyek Mariska indasnya moja luba. Píjva, — vészélva sze ! Tá ti dam ete bejli piknyaszti roubec.
Nevémbcsevszki foringáske szo sze pá tü
sze pelali, zdaj zse prti doumi, kameno vougelje pelajoucsi.
— Ejnye, Palkó, Palkó I — notri szkricsi na oblok na ocsi nyemi metajoucs Vszeradzna-joucsi Miska: No ti szi lepou sou v-Nevémb-csovce1
Eh ka máram jasz za Nevémbsovce! Vlno eszi! naprej z-mojov noutov. Plácsam ka kosta!..
Vö je vzéo bankas i td je szipao, ka je v-nyem bilou. Forintusje szo sze tákobácali, tak da bi vrajzsi koul pntácsie cilí. Marci je je gori pou-brao. Detelca je tüdi vöszpádnola. Repnyek Mariska jo.. je vküpszklácsila.
Vszerad znajoucsi Miska medkonye scsukne i eresé: No Palkó zdaj zse lehko prldes ti k-meni kontraktus rédit.
V-zorje, kak sze je domá nadvoriscsi z-oumotnoszti prebüdo, nyemi je od hladnoga vetra szívi grátao obráz, ko'sztanovi vlaszjé szo szmecseni. Kak sze je príkláto domou, je nej poumlo ? Gláva nyemi je sümejla i cejli szvejt sze je vrtio okouli nyega i komaj je prisao notri v-hizso.
Bole bi bilou, csi bi nebi sou! Zse je tam naposzteli najsao vöpresztrejto erdécsí zárocsni roubec, steroga je veseraj opoldné Juliski dao.
Zácsao szi je premislávatí. Kak je prisao on eszi? Nazáj bi ga poszlali ? Tou je nemo-goucse — nemre bidti . . . vejm te bejlopik-nyaszti, steroga je od Juliske doubo je itak tü. Pa eseše stirilisztnáta detelica ? Oh dabi bár tiszte nebi zgübo! Vsze je totá, nika nega!..
Moutno glavou szi je doj nagno na eden sztolec, premislávajoucsi szi . . . Kapa csi je on nanes nej bio v-Nevémbcsovci, nego sze nyemi je vsze tou tak szamo szenyalo ? . . .
Konec.
Nem egy panasz hangzott el a szülők részéről, Hogy a gyermekeik alig tanulnak valamit, hogy az életben szükségelt tantárgyakból alig vagy semmit nem tudnak, csak a torna és énekből. A tapasztalat is eléggé hizonyitja ezt a tényt, mert alig van óra, amikor az iskolák termeiből nem az ének hangjai ütnék meg a figyelő füleit. Ezt bizonyítja a „Nas Dóin" tudósítója is, „mint szakértő." amikor azt állapítja meg közleményében, hogy „különösen szépen tudnak énekelni és jó tornászok."
Csakhogy mi falusiak vagyunk, nekünk sem az éneket, sem a tornászást nem kell tulságosanferőltetni Az éneket a kukorica-fosztásnál, a tornászást pedig a testierejéhez mért munkánál tanulja meg. A mi gyer-mekeinkTnincsenek a harmadik-ötödik eme let fülledt lovegőjü szobáira kényszerítve, de részükre a tüdőnek és testnek edzésére szükséges szabad mozgása minden tekintetben természetes módon megadatik. Az ily mesterséges módszer csak a falusi iskola rendszertelenségére val.
A falusi iskola legyen teljes a falué. Nem mondjuk, hogy a legelemibb fogalmakkal ezen tárgyakból is megne ismertessék a falu gyermekét, de ne úgyannyira, hogy a legfontosabbikból aztán semmit ne tudjon. A földmives és a kisiparos a munkás kinek nincs módjában a gyermekét közép iskolákba járatni, annak az az érdeke, hogy a gyermeke az életben szükséges dolgokkal ismerkedjék meg. Ez pedig sem énekből sem tornából nem áll. Egy egyszerű embernek, hogy az élet nehéz viszonyaival meg tudjon birkózni, a jó számolás, irás, olvasás tudása kell s hogy egy kissé tisztában legyen a világ és természet ismeretekkel, a földrajz, természetrajz és
történelem.
Ez, ami az ily egyszenremoertia re-szére kellendö, hiányzik, de az ének és torna, az előtérben van. Sajnos ezt a cikkíró is elismeri, de ez nem a mi gyermekeink jövőjének javára szolgál, csak a tanítóság kényelmére (tisztelet a kivételnek) akik inkább igy, mint amazt a vesződségesebbet tanitonak buzgóbban
Ugyanezen szakember megállapítása szerint az iskolaügy mai állapota sokkal kedvezőbb, mint volt a megszállás előtt. „Az iskolák száma ugyanaz, sőt gimnáziummal szaporonott, a tanerők száma pedig több mint megkétszereződöt." Nem tudjuk milyen szakember irta ide az az egy tény, hogy nem elégé jártas. Hát hol van az otovci-i tanerő, kinek hiányában megy tönkre az óriási épület s a szegény gyermekek télviz idején a távoleső iskoláig rontják egészségüket? Hodosi tanitóügy miért rendezetlen? Adrijanci na g. uj iskolaépülete miért vesztegel üresen? Ha máshol tudnak alkalmazni pedagógiát nein végzett c. tanítókat, azt hiszszük, ha ezek eldugott helyen is vannak, azért ott is lehetnék a kis nebulókat „énekre és tornára" tanítani.
Az iskola ma már az élet alapfőfelté-tele, de ehez rendszeresített és jó tanítás kell, nem elegendők csak az időt elütő tanulók.
Az utódállamok nyugdíjasainak ügye.
Az osztrák-magyar monarchia összeomlása óta a nemzetközi fórumok előtt többször felmerült a különböző utódállamok területén élő nyugdijasok ügyének Kérdése, amelynek rendezését a
békeszerződések imperative előírják. A háború befejezését követő összeomlás óta ugyanis az a helyzet, hogy azok a nzugdijasok, akik régebben Ausztriától vagy magyarországtói kapták járandóságaikat, most pedig Jugoszlávia, Csehszlovákia vagy a román állam kötelékébe vétették fel magukat, nagyrészt vagy semmiféle nyugdijat nem kaptak, vagy ha , kaptak is igen szórványosan,és alacsony összegeket. Az egyes államok különböző ciineken, -- repatriálásra, állampolgárság rendezésére való hivatkozással — vonta meg a létminimumhoz szükséges nyugdijössze-gek kifizetését. Igy azután ezalatt az idő alatt a nyugdijasok valóságos kálváriát jártak s a legrettenetesebb nyomorral küzdöttek és küzdenek ma is.
A kérdés rendezésére most, ugylátszik, mégis történik valami lépés, mert mint Bécsből jelentik, az utódállamok, nevezetesen Jugoszlávia Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Magyarország kormányai bizottságot küldtek ki, hogy a kérdést közös megegyezés alapján rendezzék. Az ankét, amelyen minden állam bizottsága kész javaslattal jelent meg, napok óta folyik. A különböző javaslatokból alakul ki majd a vita során az az egységes elv, melynek alapján a nyugdijasok ügyét rendezni fogják.
Végleges megegyezés ezideig nem jött létre, az eddigi tárgyalásokból azonban arra lehet következtetni, hogy ez a nagy jelentőségű kérdés végre becsületes, emberi módon rendeződik.
Demokráti sze blízsajo k Radicsovim.
V-beogradszki politicsni krougaj sze zsívo razprávla novoszt, ka szo demokráti zavüpali dr. Lukiniča bivšega parlamentnoga predszednika i dr. Perics poszlanca, ka sze naj v Zágreb pelata L tam sz Radicsovimi prijátelmi naj gotove po-gájenye zacsneta.
Demokrati sze na vszákoformo na tom tra-dijo, ka naj parlamenta v-rédnotn zaszédanyi o-pozicijálni blokk sztvoríjo i osztre napádé zacs-nejo prouti vládi. Demokráti szo y-tom tak da-lecs sli, ka escse sz tisztimi Radicsevcami szo" pogájanya zacsnoli, kém szo veszcsasz kak „dr-zsávotvornim" najvéksi naszproutniki bili, csi bi sze akcija za opozicionálnoga blokká delo posz-recsilo. Pogájanya szo sze escse nej zacsnola, ali je vecs kak gvüsno, ka ta teva dvá odposz-lanca v-krátkom zacsnola pogájanya sz Radi-csovov partájov. Demokráti do po tom pogája-nyi pá zacsnoli pogájanya sz klerikálcam.
Intereszantno je pa, ka demokráti za ni-csesz vzemejo muzlimáne i je tak viditi ka v opozicionalnim bloki nescsejo zs-nyimi vküper-delati
Korošec klerikálni voditel je pred novi-nárami izjavo, ka je zse zvedo, ka sze demokráti blízsajo k Cöderalistom etak erkoucs: „Nej szam gvüsen v akciji demokratov, ár kak Ra* dicske nej tak tüdi klerikálci nevörjemo zaisz-tino demokratszko zblízsanye, pa tüdi niti nes-csemo zs-nyimi szküpno delati. Demokráti szamo tak lehko tou doszégnejo, csi tüdi i oni zavzemajo sztalis revizijo usztáve (alkotm.) Ár pa szo rávnocs demokráti tiszti kí nájbole za-govárjajo »vidovdánszko usztávo,« je szkoron vözaprejto da bi sze za op. blokk poglihati mogli.
— Katonai zenekar kiegészítésére, a varaždi katonai ker. parság hirdetménye alapján, a vršči katonai zeneiskolába tanulók felvétetnék. Feltételek M. Sobota-i okr. glavarstvon megtudhatók s az erre önk. jelentkezők ott jelentkezzenek.
A nemzetiségi pártok ikezé-ben van a kormányihelyzete
Izgalom a parlamenti bizottságok' választása előtt.
Beográd: A parlament uj ülésszakának megnyitása elé politikai körökben nagy várakozással tekintenek. Az ellenzéki közös listának — amellyel az ellenzéki pártok a parlamenti tisz-l tikarválasztásánál a küzdelembe mennének j a sorsa még bizonytalan, de valószínűleg létrejön a megegyezés az ellenzéki pártok között.
Kevésbé bizonyos azonban a kormánypárti] blok egysége.s listája a parlament tisztikarának: főleg pedig a bizottságok választásánál. — A, dzsemjet és a németpárt ugyanis számarányának,] megfelelően több helyet követel és a németek j sem fogják valószínűleg beérni azzal, hogy aj pénzügzi bizottságban helyettes tagságot kapjanak.
Ha a kormány ennek a két nemzetiségi csoportnak a kívánságait nem teljesíti, ezek valószínűleg külön listákkal fognak a választá-| sokba menni, sőt az sincs kizárva, hogy a kedvezőbb eredmény kedvéért a két nemzetiségi párt közös listával fog fellépni. Mindkét-esetben azonban a kormány helyzete a bizottságokban ingatag lesz, mert ha a nemzetiségi tagok a kormány ellen fordulnak, ugy a kormány kisebbségben marad.
Az ellenzék egész tisztán látja már a kor- j mány súlyos helyzetét és különösen a demokrata lapok máris nagy lármát csinálnak azóit, hogy a kormány ujabb engedményeket fog tenni a németeknek. A dzsemjet-párt körében szintén elé-gületlenség támadt a párt kormánytámogatása miatt.
Radics megint nyilatkozik
Radics István — aki még mindig Londonban tartózkodik — jellegzetes leveleit már rit-: kán küldi híveinek Zagrebba Legutóbb azonban-Radics nyilatkozott a sarajevói »Narod« munkatársa elöti. Nyilatkozatában -- mint Sarajevóból jelentik — kifejezi azt a reményét, hogy a centralista blokk még sokáig tartani fogja (magát, mert a körülmények erre kényszeritik. Ami Korosecet illeti, Radicsnak az a véleménye, hogy a klerikális-párt vezére nem elég energikus és ezért vissza kellene vonulnia, hogy helyére fiatalabb és ejélyesebb politikus kerüljön. A szerbekkel nehéz tárgyalni — mondotta Radics — mert azok Nagy-Szerbia eszméjének a hordozói, mégis reméli, hogy a szerb paraszt egészséges ösztönével belátja a megegyezés szükségességét és függetleníti magát mai' vezetőitől, akik nem is *szerbek, hanem elszerbesedett örmények, csin-csárok és görögök.
GLASZI. — HÍREK.
—	Državna borza dela v Murski Soboti sporoča
da se je od t. januarja do 6. oktobra 1923 pos-lužilo zavoda 13 083 strank in sicer 6484 delodajalcev in 6599 delavcev. Posredovanj se je izvršilo 6090. Polovično vožnjo je dobilo 1814 delavcev. V-tekočem letu pomajkanja dela ni bilo opaziti v nobeni sztroki. V veliko olajšavo je bilo to da je odšlo nad 3000 delavcev na Državno vele-posestvo »Belje« in na druga veleposestva v Slavoniji, Vojvodinji, Bački in Banatu, kje so si delavci zaslužili lepe količine žita in tudi mnogo gotovega denarja.
—	»Kleklnov namesztnik« Švikaršič, ki je od nasi lüdi kak »financ v-zsáktic poznani i tak, ka je szirmacseki zsé sinyek tüdi trdi grátao od gízde, nyerni kak Kleklnov namesztnik. Zdaj sze nyerni pa poneszrecsilo, ár szo ga klerikálci, kak partáj-
szkoga tájoika v M. Soboti vöbrsznoti. Szirmák Švikaršič je nej znao tak szkrivati hiidobne poti kak sze pejnezi po krívoj pouti szprávlajo, csirávno sze je tou od klerikálna sztranke vcsio. Nej je meo escse zadosztne praksze v-tom. — Malo je szramouta z tákse „velke csészti" nazáj k financam idti ali mogao de, ár je escse mládi. Vö szo ga záto lücsili, ár je sztém, ka je v Ameriki za partájo pejneze steo pobérati »brez sztrankínoga odob-rejnya,« je mogoucse na szvoj haszek steo obrnouti.
—	Szmrt márke. T. m. 11.-ga szo v ciirihi z börze z-briszali nemško márko, ár je zsé po szed-mi nulaj na ouszmo sla i tak je zsé brezvrejd-nosztni posztála. Té dén szo v Berlini zsé pét pa pou milliárdov márk dávali za eden dollár i — 65 millión za eden dinár. Pri toj szlaboj valuti je nemske vláde nakanejnye, da »zemlisko valuto« vpela notri.
—	Siftár Géza poszlánec, kí je z klerikálnim programom büo odebráni/je presztoupo k-vládnoj radikálnoj sztranki (partáji).
—	Mrtelnoszt. Szakonyi, vpokojenoga vodjo zemlj. knige v M. Szoboti, zsena roj. Szeredy je t. m. 17.-ga po krátkom betégi vö preminoula. Vu preminoucsoj g. Dr. Brandieu Silvius vracsitel szvojo punico zsaliva. Pokopáliscse je t. m. 19.-ga sz velkim táljemányom bilou.
—	Bakovci. Vecs decskov med pitjem v-krcsmi sze je szvadilo i je do bitja prišlo. Med tém je Cservék Mátyás szvojemi pajdási napomoucs sou, gda ga je Titán József decsko tak szmekno z-zsepnim nozsom v lejvo plecse, ka sze je Cservék z-tezskov ranov v-spitao mogo dati v M. Soboto. Prigláseni je.
—	Szliizske dekle szrecsa. V-pivnici (Vojvodina) szlüzsi edna mladoletna deklícska Hemela Éva, ki je obvescsena od oblászti ka je nyéni ocsa, ki je zsé 12 lejt v Ameriki, pri fabricsnom ognyi mrtev i je tak sz prisparanimi i od fabrike doblenov od-skodninov vküper nihao na nyou i na dvá brata 180.000 Dollárov, ár je tiidi za szmrt szakolejrani büo. Tak je v szlűzsecske dekle naednouk velika bogátkinya posztála.
—	Szoldacske mnzikante. Komanda Varaždin-skog vojnog okruga je pod broj 23590 z dne 28. 9. 1923, semkaj zaprosila, da se vszem občinam objavi razglas — konkurs za sprejem pripravni- i kovgojencev v vojno godbene šolo. v Vršču. Po- j goji za sprejem v omenjeno šolo so razvidni pri j tukajšnem glavarstvu ; županstvom se naroča, da obvesti vse one mladeniče oziroma njih stariše, ki
prišli v poŠlev in bi se prostovolno javili za istop v omenjeno vojno godbeno šolo.
—	Siftár Géza klerikálispárti programmal megválasztott orszgy.-képviselő a klerikálispártból ki-
pett s a radikális kormányzópártba belépett.
—	Svikarsics nevü M. Sobota-i klerikális párt-iroda titkárját, mert meg nem engedett uton s a lárt tudta nélkül kért amerikaiaktól a párt részére pzt — egyszerűen kidobták. Helyébe a hirhedt Ogojinai Horvát nevü íöagitátor került.
—	Bakovci. Több legény a korcsmában idogálás lözben valamin összeveszett s verekedésre került
sor. Cservék Mátyás egyik barátja védelmére tlt, mire Titán József nevü legény Cservéket a ki válán ugy megszúrta, hogy súlyos sebével a I. Sobotai kórházba vitték. Titán ellen az eljárás legindittatott.
I— Halálozás. Szakonyi M. Sobota-i nyug. pv.-vezető neje^szül. Szeredy f. hó 17-én rövid lenvedés után elhalt. A megboldogultban Dr. Irandieu Silvius orvos anyósát gyászolja. Teme-í. hó 18-án nagy részvét mellett ment végbe. |- Áll- munkás börze M. Sobota jelenti, hogy 43. január 1-töl irodája 18.083 ügyfelet szolgált lés pedig 6484 munkaadót és 6599 munkást, ikerrel járt 6090 közvetítés. Féláru vasutijegyet
1914 munkás kapott. — F. évben munkahiány nem volt tapasztalható egy szakmában sem. Nagy könnyítésül szolgált az, hogy több mint 3000 munkás nyert elhelyezést a »Belje«-i állami gazdaságban s egyéb nagybirtokokon Slavoniában, Vajdaságban, Bácska és Bánátban, hol a munkások szép mennyiségben szolgáltak meg gabonát és pénzt egyaránt.
—	A márka halála. A zürichi táviró csütörtökön nem jelezte a német márka tőzsdei árfolyamát: A zürichi tőzsdén október 11-én, a háborús kapituláció ötödik évfordulójának közvetlen küszöbén és alig két héttel Németország második kapitulációja, a ruhrvidéki ellenállás megszüntetése után — a német márka jegyzését beszüntették. Hét nulla után a nyolcadikhoz érkezett volna a csütörtöki napon a márka zürichi értékjelzésének számsora, hiszen a márka fantasztikus zuhanásának szédítő tempójában, szerdán este Berlinben már egy milliárd márkát adtak egy svájci frankért, öt és fél milliárdot a dollárért és — hatvanöt millió márkát egy dinárért.
—	Bali Mihály nyugalomba vonul. Budapreströl jelentik: Pár hónappal ezelőtt az igazságügyiminisztérium a budapesti ügyészség utján felszólítást küldött Bali Mihálynak, hogy vegye át hivatalát, vagy adja be nyugdíj iránti kérvényét. Bali orvosi bizonyítványt küldött a hivatalos felszólításra, amelyben bizonyítja, hogy évekig súlyos bélbaj kínozta, most azonban már -egészséges, átveszi hivatalát. Igy is történt, legutóbb már Bali Mihály akasztotta fel a gyűjtőfogház udvarán Fazekas József rablógyilkost. Bali még egy évig marad meg állásában, ekkor tölti be ugyanis negyvenesztendős állami szolgálatát, amely után teljes fizetése jár nyugdíjképpen.
—	Bukarestben nagy politikai összeesküvést lepleztek le. A Cseh Sajtóirodának jelentik Bukarestből : Az itteni lapok jelentése szerint a rendőrség hétfőn éjszaka néhány helyen házkutatást tartott és ez alkalommal fegyvereket és egyéb összeesküvéshez szükséges anyagokat foglalta le. Nyolc embert, javarészt diákokat letartoztattak, mert az volt a szándékuk, hogy kedden merényletet követnek el egyes miniszterek és politikai személyiségek ellen. A városban az összeesküvés felfedezése következtében nagy az izgalom. A vizsgálat eredményét feszült érdeklődéssel várják. A román belügyminisztérium ezzel kapcsolatban a következő jelentést adta ki: Október 8-án összeesküvést fedeztek fel, amelynek az volt a célja , hogy néhány politikai személyiséget meggyilkoljanak. A bűnösöket, köztük Codreanu és Matta ismert antiszemita diákokat letartóztatták. Részletes beismerő vallomást tettek. A vizsgálatot folytatják.
—	Olcsóbb lesz a pálinka. A radikálispárt hétfőn délután ülést tartott, amelyen a kormány valamenyi tagja részt vett. Az ülésen az illetéktörvény módosításáról volt szó, amiről a klubb még nem is tanácskozott, annak ellenére, hogy a pénzügyi bizottság már meg is szavazta a kormány javaslatát. A tárgyalás során elfogadták a klerikálispárt által ajánlott módosításokat. A marhalevelek diját az eredetileg javasolt 20 dinár helyet 10 dinárban állapították meg. Ezenkívül beiktattak egy szakaszt, inelynak értelmében mindazokat, akik ingatláneladásnál illeték-megtakaritás miatt a tényleges eladási árnál kevesebbet váltanak be, százezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. Elhatározták továbbá, hogy a szeszfőzési illetéket az egész országban egységesitik és a Szerbiában érvényes mértékre szálitják le.
—	A pálinka törvény. A pénzügyminiszter szerdán beterjesztette a fogyasztási adó-törvényt módosító javaslatot. Legfontosabb része az, amely a pálinka fogyasztási adójáról intézkedik. A módosítás szerint azokban az országrészekben, ahol a pálinka fogyasztási adója hektoliterenkint husz dinár volt, az adót a forgalombahozatalkor kell fizetni. Saját földjén termelt anyagokból előállított pálinkája után a termelő csak akkor köteles adót fizetni, ha eladja, vagy más uton értékesíti. Ellenben olyan pálinka után, amelyet nem a saját földjén termelt anyagokból állított elő, akkor is
köteles adót fizetni, ha nem hozza forgalomba. A módosítás könnyítéseket csak azok számára tartalmaz, akik saját földjükön termett nyersanyagokból saját használatukra állítanak pálinkát elő. A javaslatból hiányzik az egységesítésre irányuló törekvés, amelyet kormánykörökben hangsúlyoztak és Szerbiában, valamint Montenegróban ezentúl is alacsonyabb lesz a fogyasztási adó kulcsa.
SPORT.
LSC. — Hasena — ČŠK. meccs Dolnja Lendaván. 6:5—3:1. Az elmúlt vasárnap a lendvai hasena bemutató mérkőzését általános érdeklődés előzte meg, mely alkalomra számos čakoveci vendég érkezett. — Félnégykor a biró sípjelére a mérkőzés megkezdődik, kedvezőtlen szélfuvás közepette a cakoveciek kezdésével. Hosszas eredménytelen küzdelem után Čakovec Hirson I. által a lendvaiak kapujába dobja a vezető golt, majd a 20-ik percben még égyet. A lendvaiak csatársora erre erős támadásba lép s a 22. percben Teke Ilonka čakovecnek védhetetlen golt dob. Közvetlen a félidő végén Hirson I. a hatos vonalról ismé1 golt dob. — A második félidő Lendva kezdésével az 5. percben Teke Ilonka »bravúros leszökése« révén ujabb golt dob, majd a 12 percben egyenlít. Hirson I. a tőle elvárt tudása folytán a lendvaiaknak a 16. és 19. percben váratlan fordulattal gólokat dob Erre nehéz küzdelem fejlődik ki, Lendava Hadrovics Gizus ügyes technikája révén fölénnyel játszik s ellenfele kapuját állandóan ostromolja. A 20. percben Teke Ilonka ismét golt dob, 22. percben Hadrovics egyenlít. Közvetlen a befejezés előtt Hirson I. a ča-koveciek győztes gólját dobja. — A játék mindvégig szép mezőjátékban folyt le. Kitűntek a lendvaiak részéről: Hadrovics, Teke, Elefand, és Révész, — a čakoveciek részéről: Hirson I. és II., Gerencsér Olga. — Elismerést érdemel a két kapus Szocsics Paula és Eppinger Mucus, előbbinek remek védése mentette meg čakovecot a biztos vereségtől. — Biró Eppinger B. volt.
Vsoboto zvečer svira ciganska godba
KINO
v Murski - Soboti
V soboto 19. okt. ob 8 uri zvečer, v nedeljo 21. okt. popold. 3, zvečer8uri:
Američki aristokrati
Šala u 4 čina
lm Greisenasyl
Vstopnina:
Gornje lože 8-— Dinár, spodnje lože 7-— Din, in II. prostor 3 — D.
Lastnik kina GUSTAV D1TTRICH
Bei der Samstag-Abendvorstellungf Koncert der Zigeinerkapelle. (Baranja)
FLISZAR PAVEL vörar
v M. SOBOTI (Pri Turk krcsmi) Dobijo sze vszákevrszte vöre po niszikoj cejni i vöre sze poprávlajo sz ednoletnov garancijov. Dobijo sze „Batrije"i„Kaménye!" Küpi zlét i szrebro 1
KLAVIR
NOUVI EHRBAR, FINE KONSTRUKCIJE SZ METÁLNOV RÁMOV, CSAREN SZE ZA 38.000 Din ODDA.
MARIBOR, G0SP0SKA-ULICA 46. PARTFR.
Gazdálkodás
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Fiatalabb állatokon a harapás ideje után hamarabb jelentkezik a betegség. — Vannak állatok, melyekre a ragályozó anyag nem képes nagyon erősen hatni, sőt mesterségesen is nagyon nehezen fertőzhetők. — Ezek természetüktől immunok, de ilyenek igen ritkák. Hasonló kivételeket a nagy természetben elég gyakran lehet találni. Hogy hevenyében egy példát is felhozzak, vegyük a diót: Mindenki talált már olyan kemény és vastagfalu diót, amely az átlagos, sőt a fokozottabb zuzó erőnek is ellenállt. Csak a tulnagy erő ropogtatja szét (de legtöbbször össze) a rendesnél keményebb dióhéjat. —• A zuzó erő a betegség, a dióhéj az ellenálló képesség.
Egyesek, — talán kisebb fokban, — meg is betegszenek, de kigyógyulnak és igy lesznek immúnisak. Hiába próbálja a betegségbuvár, — füle tövét vakarva, — megvesziteni a kisérleti állatot, minden erőlködése kudarcot vall.
A betegség kifejlődése, növekedése ugy történik, hogy a marással az idegek (nem a vér! amint azt a sertésorbáncnál leirtam,) fertőződnek. Ezen idegekben telődik és terjed lassan a szaporodás arányában a veszettség láthatatlan gombája felfelé, a gerincagy vagy agyfelé és lefelé. Az elágazódások mind megtelődnek vele, sőt a gerincagyba érkezve, mintegy kifolyik belőle az ellenkező oldal idegszálaiba. — Igy kerül a nyálmirigyekbe, (az ellenkező oldaliba is,) a nyálba, még mielőtt a fertőző anyag az agyba érkezik és okozza a betegség észrevehető tüneteit. —Igy most érthető, hogy miért veszélyes a marás már 2—5—8 nappal a betegség kitörése előtt. Amint a fertőző anyag az agyba jutott, az ott levő idegsejtekkel is egyesül, azok megtelődnek vele. Ez a megtelődés a sejtekre persze nem közömbös, azok ingerületbe jönnek. — As/erint, amint az agyban lévő különféle működésű idegsejtek az egyes állatokban erősebb vagy gyengébb vegyülési vonzalommal birnak a veszettség okozója iránt, aszerint jelentkeznek különféleképen a betegség tünetei az állat magatartásában. Eleinte az idegrendszer felélénkül, éppen ugy, mintha a bor ingerelné a sejteket, de később működni nem képesek, — mint az alkohol mérgezésnél, — öntudat zavar és hüdések jelentkeznek. Végül e megtámadott sejtek elhalnak, ami lázat, bő-vizelést, cukorvizelést okoz. A hőszabályozó központnak működési zavara, hősülyedést is okozhat. A légző központ (agysejtek, melyek a légzést okozzák) zavara miatt nehéz légzés észlelhető, amelynek fokozódásával a lélekzés megáll, az állat megfullad, — meghal, átalakul.
A veszettséget okozó, eddigelé láthatatlan gomba, elvégezte Isteni rendeltetését. Ha a beteg állat más állatot megmart, azt mondjuk, hogy a gomba, gondoskodott fajának fenntartásáról, utódjáról, ellenkező esetben utód nélkül kell néki is azzal az állattal együtt, — amelyen élősködött, — átalakulni, és megkezdheti más alakban, talán, — az eddigi emberi felfogásunk szerint, — »szelídebb« rendeltetéssel az ujabbi életét.
Ha a veszettségben elhullott állatot felboncoljuk, semmiféle olyan jellemző elváltozást nem találunk, amelyről (ha a beteget a betegség tartama alatt nem láttuk) megállapítható volna a veszettség fenforgása. Ezért nem tanácsos a maró állatot azonnal kiirtani. De nagyon természetes, hogy azon esetben, ha az állat biztos helyre el nem zárható, láncra nem akasztható, szóval ártalmatlanná másképpen nem .tehető, hogy nem marad más hátra, mint annak kiirtása. A veszett állat gyomrában sokszor találhatók a legkülönfélébb emészthetetlen tárgyak : fa, széna, kavics, szőr stb. Ezek gyanút kelthetnek a boncoló állatorvosban, hogy az állat veszett lehetett, de ez nem biztos! — Egy „Negri" nevti tudós e tudományhiányon segíteni akart és
Bikovje ? —Bika Telice g Üsző Krave 0- —Tehén Teoci « —Borjú Szvinyé .g —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj- - Vaj , . Spej—Szalona Belice—Tojás . .
III.
i 45'-45--£ 28'-
3
c/í
>o
•UJ
II. 1. 55-— 60--55--60-40 - 50-65—74 -80-90--» 216-» 140--» 176-» T-
Pejnezi
l Dollár. . . . ~ 100 Kor. Budapest = 100 Kor. Becs . .
1 lira.....
Zürichben 100 Dinar
Pénz
- Kj 339 -
= , 1 -88
-•49 15-68 6-55
borotva éles késsel, amelyet masinába fogott,
—	mert a keze remegett, — a lehető legvéko-nyabbra lemezelte, szeletelte a veszett agyat. (Ezek az agyszeletek vékonyabbak a cigaretta papirosnál, hogy minél átlátszóbbak legyenek.) Bizonyos festékkel megfestve őket, a mikroskó-pium alá helyezte. Egyszer csak észre vette, hogy az agynak egy bizonyos részében, — melyet „ammonszarvnak" neveznek a boncolok,
—	igen sok apró sejtecskék „testecskék" vannak, amelyeket egészséges állat agyában eddigelé nem találtak meg a kíváncsi kutatók. — Ennek alapján, a tudomány mai ismeretei szerint jogosan mondhatjuk, hogy az az állat, amelynek agyában e Negri testecskék feltalálhatók: veszett volt. Ennek az ellenkezőjét azonban nem szabad állítani, ha nem találunk Negri testecskéket, hogy az állat nem volt veszett, — mert ezek a testecskék különböző nagyságúak. Vannak olyan picinyek, amelyek a legerősebb nagyító alatt is már-már alig láthatók, tehát feltehető, hogy vannak láthatatlanok is! Hogy ezek a testecskék maguk a betegség okozói, avagy ezek csak a veszettség miatti képződmények, azt még nem tudjuk.
Amint már említettem a betegség tünetei állatonként és egyénenként nagyon különbözők. A betegség a harapástól számított 2. héttől —3 hónapig, sőt hosszú idegekkel rendelkező, nagy testű állatoknál még ennél is tovább lappanghat. Ez idő alatt telődnek az idegek a méreggel, de az állaton semmiféle betegséget nem látni. Közben (ugylátszik, mert a harapott seb viszket) az állatok, — különösen a kutyák, — vakarják, nyalogatják később harapdálják a viszkető sebet. E lappangási idő elteltével az állat viselkedése megváltozik. Az étvágy szeszélyes, az ízlés, bél-sár-ürités, a vizelet-ürités hol rendes, hol kihagyó. A kedélyhangulat egyszer feltűnően csendes, nyugodt, (Ezt nevezik „csendes dühnek") máskor túlságosan emelkedett, jókedvű. A kutyák ok nélkül ugatnak, összerezzennek, fekhelyüket változtatják, hívásra nem engedelmeskednek. Órák múlva a legkisebb dolgok ingerületbe hozzák őket „dühbe gurulnak".
(Folyt, köv.)
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza .... K	1300 —
» » Zsito—Rozs ... »	1100-—
» » Ovesz—Zab.....»	1100 —
» » Kukorca—Tengeri ...»	1100-—
» » Proszou—Köles ....'»	1200 —
» » Hajdijna—Hajdina ...»	—'—
» » Qraoka—Bükköny ...»	2000*—
» » Otroubi (psen )—Korpa (buza) »	900 —
» » Szenou—Széna . . . , »	400-—
» » Qraj—Bab.....»	2400 —
» » Krumpise—Burgonya . . »	300' —
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag ...»	22-—
» » Detelcsno sz.—Lóhermag . »	—*—
Novoszt! Naznányam Újdonság !
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudpro razodajálnico za vszákovrsztno marmorno grobovno kaménye (krízse) prejk kath. cérkvi v Z e I k o-vom hrámi v Murska Soboti
JOSEF MOČNIK
KÖ FARAGÓ M ESTE R
MURSKA SO BOTA
Értesítem a n. érdemű közönséget, hogy MuFska Sobotá-ban a Z e 1 k o-féle házban (kath. templom átellenében) S1RKÖ raktárt létesítettem, ahol is legolcsóbb napiáron minden minőségű és kivitelű sírkövek állandóan kaphatók.
RED STAR LINE
Antwerpen—New-York
s čuvenimi belgijskimi parobrodi „BELGENLAND-
najnovejši, največji in najhitrejši parobrod Red Star Linije
Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinah in tretjem razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE:
BEOGRAD, Karadjurdjeva lica broj 91. ZAGREB, Trg I. broj 16. št LJUBLJANA, Marijin trg . 2. GRUŽ, Obala.
BITOLJ, Bankarska ulica broj 12.
Na debelo !
Na drouvno!
Naznányam
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo
trgovino z vinom
na debelo i drouvno i sze dobi vszáke-O féle vino po nájfalejsoj cejni. O
VEREN STEVAN, MÁRKISAVCI.
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTÁRAGAGZA) ___
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA BEQG RAD"-AL<