Poštnina plačana v gotovini. Márkisevci, 1922. november 5.
Lejtnik I.
titlmera 3.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo do nouvoga leta: Domá	Din. 10.
V	zvütisztvo Din. 14.
V	Ameriko Din. 17.
Inserati za □ cm. '/j D. Pri vecskrát popüszt.
poiitiesni i
kulturni tjédnik.
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1' na 6 sztráni Din. 150
Rokopiszi sze ne vrnéjo.
Dobre poti,
kak prevá'zd'zanya skéri szo k-našemi vérsztvicsnomi zsítki rávno tak kcoj pri-kapcscne i potrejbcsine, liki dobro rodna zemla cvetécse rokodelsztvo, mesiria ino osznovleno trstvo. To edno je brezi toga ovoga, liki edna obstankana naprava, stera nemore szvojega vöodlocsenoga čila szpu-nyávati. Te eden nemre brezi toga ovoga obsztáti, ár kaksté szi je te eden vöosz-novieni, te zaosztányeni ga zadrgáva vu pozványi.
Tak sztojímo mí Prejkmőrcsarje, ki ni zseléznie, ni dobri poti nemarno, po steri hi szvoje jedine, polodelszke produktome ztonyejsov foringov nadaljávali i tak vu primernejsoj doubi szvoje trstvo v-bougso sztávo poszlaviti mogoucsi bili.
Toga kvár vszigdár mali vért vadlűje, ár szvoj pouv za dráge foringe volo falej more odati, szvoje potrejbcsine pa dragse plácsati. Zaisztino szmo v-zsakel zvézani i tak dabi v Sibérii bili k-ednomi meszti prirascseni. Nase poti kak, tak jeszteje, ali priglíhne szo k-Sahare karavánszkim neobhodnim potam Od mosztouv za nevarnoszti volo niti negúcsmo! Glavno je li tou, naj sze v-Prejkmurji blüzi 100,000- lüdi. kak íaF tá nevouliva i dácso placsűje, ár bi sze brezi toga veliki várasov osznávlanye i naprej idejnye zasztavilo.
Mogoucse szi od toga v-Ljublani i v-Beográdi bougse premislávajo i namenyá-vajo. Gviisno ka je tak ! Vejtn szo nam za toga volo poszlali edem Aufumobil za luxus, tri za brejmena vozsnyou, ednoga merara (inzsaie'ra) z potrejbnimi szlüzsbe-nikmi; poszlali szo nam tri poutne opaz-Uúke (ntbiztose) blüzi 30 cesztárov (utkotrő). Z loga bi cslovek tou glédao, kaj poti, mosztonvje v-náj jaksoj sztávi morejo bidti! 1 bili bi tiidi, csi bi sze i tém llidém dalé one potrejbcsine (pejnezi) stere szo po trejbne napovázsdzsanye i poprávlanye. Brezi toga szo te náj jakse predpravke (terv)i namenyávanye zobsztojnszka zdejnya.
Predtéin je v-Soboti szatno eden poutni opaznik (biztos) bío, nitizpou tel i -kimi cesztárl (kotró) nej i poti szo dönok v-dobroj sztávi bilé, ár szo sze rédno povázsdzsale, csi sze je steri mouszt po-niicao, pokváro, szo nej csakali naj sze poderé, nego szo ga vöpropravili, ali meszto nyega z-betona drügoga napravili. Szamou sze odszébe razmi, ka szo sze k-téin delam potrejbni sztroski nej zadrxsá-vali i ouszkopno darüvali Zdaj pa da mámo na tou vis'zike csészti oszobo, po-vouli primerne mocsi szliizsbenikov — kakbi sze vsze ton, csi bi sze edno malo dobre-volnos/ti i esedne naprejprevidnoszti szka-zsiivalo pri dotiesni faktoraj, nalehci vszém nazadovolnoszt i lehkoto vlejpiréd posztavilo! |v Csi zse tak nemarno zseleznice, nej telefon zvéze, nej határne prevozsnye — kamesi bi meli dobre poti i Prejkmurja ívérsztveni násztaj nebi végno, steroga skodlivi bacilusje sze od dneva, do dnéva vu szvojoj groznoszti vszigdár bole i bole 1 szkazsűjejo.
A jó és bő
közlekedési eszköz éppen ugy belekapcsolódva van a közgazdaságunk életébe, akárcsak a bő termésű föld, a virágzó ipar, s a kifejlett kereskedelem. Egyik a másika nélkül csonka alkotmány. Hiába az egyik, ha a másik hiánya gátolja amaznak kifejlődését, vagy az egyik leromlottsága, elhanyagolt karbantartása a másik virágzását visszanyomja.
Így vagyunk mi Muravidékiek, akiknek se vasufjuk, sem jó utjuk nincsen, a melyen azt az egy gazdasági terményünket is, a mi egyedüli foglalkozásunk, olcsóbb fuvarral jobban értékesíthetnénk, a másik foglalkozási ággal a kereskedelemmel egyetemben. Ennek a levét végeredményben mindig a kisgazda issza meg, mert olcsóbban adja el terményeit, s drágábban veszi meg szükségleteit, tekintve ilyen formán a drágább fuvart,
Ugy vagyunk itt Prekmurjéhen zsákba szorítva, minden összeköttetés nélkül, mint Szibériában. Utaink; a mi még megvan valahogy, azok legalább is hasonlítanak a saharai karavánurakhoz. Ma a hidakról akarnánk magunknak képet alkotni, azt meg. mint közveszélyest nem tanácsos emlegetni. De a fő, iiogy még létezik ideig-óráig ez a Prekmurjei százezernyi nép, adót még tud fizetni. Ez a mérvadó, mert különben a nagyvárosok világivá fejlesztése lehetetlen volna.
Igaz, hogy ezt talán Ljubljanában, Beogradban máskép tudják megítélni. Hogy is ne tudnák, mikor küldtek ide egy luxusautót, három teherautót, egy mérnököt, a megfelelő személyzettel, három utbiztost s vagy harminc utkaparót. Ezek alapján kell, hogy a hidak, utak jók legyenek, jók is lennének, az megdönthetetlen, ennyi szakember mellett, csak egy a baj. Megfelelő fedezetet is kellene adni a személyzethez, hogy kavicsot vehessenek és fuvart fizethessenek. Ez kellene, mert hiába minden igyekezete a szakembereknek, személyzetnek, velükN utat, hidat jó karba hozni — lehetetlen.
Régente Muraszombatnak csak egy utbiztossa s néhány utkaparója volr, azért az utak jókarban voltak, a leromlott hidak helyett mindig uj betonhidak kerültek, mert volt arra elegendő fedezet. Hát most, a mikor van nekünk egy magasabbrendü ilyen hivatalunk, nem lehetne ezt egy kis költséggel, egy kis előrelátással gazdaságosodban kihasználni?
Ha már nincs vasutunk nincs vidéki telefon-összeköttetésünk s határforgalmunk, legyenek legalább jó utaink, különben Prekmuije gazdaságilag sorvadásnak indul. A bacilusok már jelentkeznek is.
Drágocse
rejcs je dnesz dén ona rejcs, stera tam viszi na vszákoga csloveka vüsztaj i stera csi bi sze mogla vöprepraviti, bi szc vszi veszelíli rávno tak, csi bi: szükesina, glúd, küga, bojna recsí, stere szo vszem nam neprijétne naveke vesznole. Ár one prinašajo vérti, delavci, trsztci i latájneri ednáko, prevelike nevoule i zsukoszti.
Pri vszem tom sze pa dönok naidejo lüdjé, ki sze escse i drágocsi radííjejo. Gde pa nájdemo tákse? Navékse med po necsíszloj pouti dela-joucsimi trsztci i Bankaj mámo nyé iszkati. Vadlü-vati moremo," kaj szamo od oni guesímo, ki po-necsíszti potáj hodijo, véksi tál trsztcov nenaszle-dűje nyé vu tom i steriin je tüdi na kvár, csi velika drágocsa zadüsí lüdsztva vérsztveni zsítek i delavnoszti nágibnoszt.
Nika csüdnoga pa uprav jeszte vu tomi, ár kak vidimo nouva trstva sze od dnéva, do dnéva liki jeszénszke gobe pavnozsávajo, stero je prvle nejbilou viditi. Prvle je vszáki cslovek, kak bi nouvo trstvo zaesno, dobro prevagao i premiszlo, • kak bi je je zaesno, i dönok sze je nej szamo ednouk zgoudilo, ka je neszrecsno obhodo. Vszáki nouvi trzsec je racsúnaö z-tém, kaj csi nouvo trstvo zacsne i konkorejrati scsé — naj ga ti ovi nazapréjo — more dobro blágo po primejrnoj cejni meti.
Ali denésnyi trsztcov eden tál necsiní tak, kak je tou prvle bilou. Nyé je tüdi, liki doszta drügi lüdi bojna szkvaríla pri postenyej i odvrnoula z-pravicsne pouti. Táksi szo sze veszelíli bojni i z-punim grlom krícsaü : „zsívio" bojna ! Oblád-noszti ali zgübícska glász je je nej doszta grou-zsao, ár szo szvoj gseft za volo tej dobro znašali. Kamasté szo sze zglednoli: na meszti ti inrtvi, ti oranyeni i krvi puni tle, szo povszéd pejnez milione vidili i grabili.
Tou szo One pijajce, stere céc/ijo krv delav-noga i trpécsega národa i vu pogübel szirmastva je prisziljávajo, prekrátijo nyerni zsítka etoga escse nnihoif. nedúzsne radoszti.
Sto ie zrok tak velikomi premenyávanyi valute, csi nej táksi trsztci i Banke? Valute speku-látia pa ka má drügo prineszti, kak drágocso ?
Ka sze naj valuta, kak náj bole podigáva je jedíno tej lüdi szlihsnoszt, interes, i rávno tej szo vszigdár prouti taksemi zacsétki i namenyávanyi, steri nyou ni'zati scsé, escse i vláde etakse szto-páje hotécs zasztávlajo.
Zglednimo sze edno malo okouli i píjtajmo, jeli sze je z-dinára povisenyem, kaj poménsala blága cejna pri trsztcaj tak,, kak szo sze cejne pri dinára poménsanyi na ednouk pózdignole? Jeli ka nej? Te szo sze pri' cejn podigávanyi z-tém od-povedávali, ka je dinár szpadno, zdaj pa ka sze on podigáva, sze z-tém odpovedávajo, ka szo tou blágo drágo mogli notri szpraviti. Etak vszigdár nájdejo za szébe povouli mentüvanya i cejne sztojíjo.
Nejszmo mí prouti postenomi i solidnomi trstvi. Tou ie vszejrn nam potrejbno delo. Ali ka bi sze nikáki z nasi trüdov i znoja, z-giiljenye nase kduzse nahitroma obogatili, miiionerje grá-tali; za krátki csasz vu lasznom Autumobili pres-timano vozili i oszinejávajoucs zametávali z-zsiil-natimi i szpoukanimi rokámi dolajoucse sziro-maske jezere; szebi palacse podigávali, vu oblejki i zsivlejnyi .szi prebérajoucsi, sze nadübto presti-mávali: Tou je z-lrplívimi ocsmí gledati nemo-goucse; — prouti tomi je neodlásano potrejbno vrásztvo iszkati.
Vláda je zse zacsnola prouti drágocsi szvojo akció, no csi je rávno ona pri vecs prilika] tüdi drágocse povisávec. Tou akció je pa li pri polo-delca produktomaj zacsnola. I tou nyej je rávno zdaj v jeszén trbelo zacsnoti, da je kmet cejloga leta delavce k-drágopsi primerno mogao placsüvati i doszta trositi, notri vlozsití, csi nyerni je zemla kaj prineszla. Tak je mali vért vöodebráni za on áldov, pri sterom sze drágocse operátia zacsinya i próba. Pri nyem je tou persze nájlezsej dopri-neszti, ár je te nájbole neorganizejrani, náj zsmet-nej sze posztávi piojti — z-navküpnov mocsjouv sze proti viti nemie — v-sztiájk sztoupiti nemre.
Ali goszpodje, tou je tak nej to náj pra-vicsnejse! Ali pa jeszte rázlocsek na cejno gle-doucs pri drügom blági tüdi ? Jeli sze dobi gvant, zselezo, i drüga preküpcsa li z-ednov k.orounicov íalej, kak pred ednim mejszecom ? Jeli ka nej!? Cejne szo v-edné pri vszém blági, stero je nej polodelca blágo, kak szo bilé prvle i on da
brezi nyí bidti nemre, je tak drágo more plácsati, kak sze trsztci vidi. Z-recsjouv polodelci je naprei szpíszana dácsa, potrejbcsine nyegove i nyegvoga blága cejna, pouleg vszega csi kaj küpiti, ali odati namejni. Ka sze naj cejne ponízsajo tou bi zaisz-tino kmet szrdcsno pozdrávlao i zselo, ali li tak naj bi sze tou pri vszáksem dugoványi tak godilo pouleg previdejnya i pravice. Tou sze naj na vsze vörazpreszté, naj tezsí vszákoga v edno formo, naj sze nenaminyáva szamo prouti ednoga réda lüdi, prouti polodelci szamo.
Dopüsztiti trbej polodelci tüdi 'ziveti, vej je nyega poszel, csi vecs nej, tüdi tak znameniti i potrejben, kak sterekoli sztáve lüdi (?!) Naj gvant, zselezo falejse, dácsa ménsa bode, teda on tüdi falej bode mogoucsi szvoj pouv dati i tüdi sze od nyega lehko falej zselej.
Tou má bidti jedíni temel, tak drzsáve, kak nyé ravnitelov. Litak sze má podlozsancov vüpa-zen k-nyim vtrditi, csi sze z-ednákov merov mejri j brezi prebéranya vszákomi.
Drágaság
szavai a mai szó, amely minden ember ajakán ott lebeg s a melyet kiirtani e világból volna mindenkinek legnagyobb öröme, a járvány, éhség, háború rémszavaival együtt, lettlégyen az gazda vagy munkás, iparos vagy lateiner. Ezek a szavak foglalják magukban azt a sok keserűséget melyeknek csak a hallatára is irtózik nemcsak az öreg, de a gyerek is.
Vannak azonban emberek, a kik a drágaságnak örülnek. Ilyen embereket azonban csak a j nem tisztességesen, dolgozó kereskedőnél és bankoknál kell keresni. Hangsúlyozzuk, hogy a nem becsületeseknél, mert vannak köztük tiszteségesek is, kiknek tisztelet, becsület és elismerés, s a kik maguk is károsodnak akkor, a mikor a nagy drágaság úgyszólván elveszi a nép élet és munka kedvét.
De egy érdekessége mégis van a dolognak, t. i. hogy az uj kereskedők mégis gomba módra szaporodnak, holott az azelőtt nem volt tapasztalható. Azelőtt minden ember alaposan negfontolta a dolgot, mielőtt egy uj kereskedéshez hozzáfogott volna, mégis akkor is sokszor megtörtént, hogy crédóba ment vele. Minden kereskedő számolt avval, ha uj kerekedést kezd, hogy az áraival a másik kereskedővel szemben konkuráljon, olcsóbban adja áruját, hogy a másikat elzárja.
A mai kereskedők egy része azonban nem úgy működik, mint az régente volt. A mai kereskedő is a háború romlottja, mely még annyi embert egyenes útjáról leterelt, a megélhetési viszonyaikat megnehezítette. Éljenezte a háborút és örült neki. Ha jött győzelem vagy vesztesség hire, hidegen hagyta ő a »gseft«-jét mégis csak megcsinálta. Bárhova is tekintett, a halottak s a vér helyén mindenütt csak a pénzt látta s a milliókat.
Ezek azok a piócák, a kik népünk legnagyobb szerencsétlenségei, a kik a népnek kiszipolyozásával nem engedik meg annak örömét az élethez.
Ki más az oka, ennek a sok valuta hullámzásnak, ha nem a kereskedelem s a bankok. A valutaesés pedig rendesen drágaságot csinál. Hogy a valuta ne emelkedjék és ezért mindig is ellene vannak az ily kezdeményezésnek, ez csak az ily emberek érdeke. Ily cimü rendelkezéseket is képesek lennének meggátolni De nézzünk csak szét észrevesszük-e azt, hogy a dinár emelkedése folytán engedtek-e a kereskedők az árakból, ugy mint annak idején a dinár esésénél azt rohamosan felsrófolták? Ugy-e bizony nem. Akkor az emelést a dinár esésével okolták meg, most pedig, hogy a dinár emelkedik, a még drágán beszerzett áruval érvelnek.
Semmi ellenvetésünk a tisztességes szolid kereskedelemhez. Ennek lenni kell. De hogy máról-holnapra valaki a mi bőrünkön meggazdagodjék s két-három hónap multán saját autójából nevesse a szegény embert aztán palotát építhessen, ezt nem lehet tűrni, ez ellen valamit tenni kell.
A kormány már megkezdte a drágaság elleni akciót, jó lehet bizonyos mértékben maga is árdrágító. De a drágaság elleni akciót annál az árunál kezdte meg, mely a kisgazda produktuma. S ezt éppen őszkor kellett megtennie, a mikor a gazda egész évi munkásait a drágasághoz mérten kellett hogy fizesse, a mikor már sokat költekezett, hogy egész éven át valamit termeljen földjén. Erősen nekifeküdtek a gazdasági termények árainak leszorítására, kisgazdának kell lennie az elsőnek, akin a drágaság elleni operációt megkezdik, akin
tanulni akarnak. Ezen lehet, mert ez szervezetlen; ez az osztály nem tud egységesen fellépni, sztrájkot csinálni.
Hanem, uraim ez nem igazságos dolog! Vagy valami is változott-e az iparcikket árain ? Valyon kapni-e textil árut, kész ruhát vagy vasat egy koronával is olcsóbban, mint ezelőtt egy hónappal ? Nem! Az árak egyformák maradtak azon cikkeknél, a melyek nem a gazda terményei, de a gazda meg kell, hogy vegye családja és gazdasága szüségletére. Szóval a gazdának előiratik az adó, az iparcikk ára is, a melyet előírás szerint fizetnie, vagy eladnia kell.
A mi az árak leszorítását illeti, első lesz a gazda, a ki ezen akciót csak üdvözölheti, de kezdődjék ez okosan és igazságosan. A rendelet s ennek végrehajtása karoljon fel mindent, sújtson mindenkit egyformán, ne irányuljon azonban csak egy osztály a földmivelő osztály ellen.
Hagyjanak a földművesnek is élni egyszer. Legyen a ruha, vas, adó kisebb illetve olcsóbb akkor gazda is olcsóbban adhatja terményeit, akkor tőle is olcsóbban követelhetünk. Ez lehet csak egyedüli alapja minden államnak és kormányának, ha akarják hogy bizalmunkat beléje helyezzük.
		
	51. -	- E1ÜE1.
Delavcov sanatorium sze je oudpro té dni v Novi Sadi, steroga cil je delavce brezplácsno vrá-csiti. Sanatorium je z najmodernejšimi szprávami za 750000 Dinarov gorposztávleni. Privatniki sze tiidi gor vzemejo za vracsitev.
Murske Sobočke kaszine dugovánve sze je pr. m. 28. pod predszédnikstvom g. dr. Skerláka rejsilo, Rrvejše kotrige té kaszine szo najmrecs v tisztoga vrejmena drzsánom szlednyem gyülejsi tak szkoncsale, da naj cejli inventar kaszine dobijo na tri glihne tálé raztálano, Szobocske trí^ gmajne, na tou je kaszinó zaszédajoucsa »Národna Čitalnica« apelálivala, na stero je zdaj prisao doli szoud od za notrésnya dugoványa ministra, po sterom, da je táksa razdelitev prouti drüstvenim vercanom, dobi cejli inventar, kaszinó zaszédajoucsa »Narodna Čitalnica«. Nisterné kotrige szo pa »N. Cs.« do etiga mao doprineseno delo za gyalovo szpoznaii, i na predláganye i po sklepi vecsine szo vesz inventar »Sokol« drüstvi dali prejk.
Nouvi pejnezi. Vláda je v Ameriki ponovno zrendelüvala nouve pejneze po 100 i po 1000 Dinárov vrejdnoszti, steri v nouvom leti pridejo v obrácsaj. — Dájo sze delati tüdi drouvni pejnezi po 5, 10, 25 paraj v 30 miiion sumi. Dia. 25 pare bodo z BU kufra i Ví nikiina, ove pa jama Iescsine.
V Dolnja Lendavi szo vujsli konyi g. Tóka Lajosa krcsmára z Čentibe i z-bejzsenya náglos-csov v pri kavarni »Central« sztojécse koula tak notri vdaríli da szo konyi tá szpadnoli, koula sze prevrgle i v nyíh szedécsi trijé liídjé szo sze tezsko z-kukli. Tüdi eden konj je tezsko rano doubo na nogej i koula szo sze szpotrle.
Zsandárszko drágocso pridánye je v Sloveniji podignyeno od 400 Din, na 600 Diu. me-szecsno.
Mrou je pred pár dnévi v-sztrelni ranaj Ber-nyák Anton, Zichy imánya logár, koga je Premru vlovec po neszrecsi sztrejlo, ár je miszlo, ka na leszico sztreli.
Sztrejlo sze je. Vescsicskoga kmeta, Fiiszár ílStevana szín v zšaloszti, ka sze • je ocsa krejgao zsnyim, daje poneszrecsi eden glazs zpalinkov punoga potro, sze je t. m. 2-goga szmrti sztrejlo.
Od krvi zacsemérjenyi je mrou Kous Ferenc kmet zNorsinec (Prekm.), ki je bousz hodo po dvoriscsi i na nikom sze je nabodno, od steroga sze nyerni je krv zacsemérila.
Neszrecsa. Janics Alajos mlínarszki vucse-nec v Pertocsi, je pri zsagi delao, zsaga ga je na lejvoj rouki v-zsagnola; pripelali szo ga v spitao v M, Soboto.
Sto sze z-pistolov spila. V Márkovce k-vérti Korpics Petri szo pounoucsi prišli lampas proszit Terplán Mátyás z M. Salovec i Szvétecz Lőrinc z Markovece. Med tém je Terplan naprej prineszao pištolo, stero je Szvétecz k-szebi vzéo i pitao Terplana csi je nej nabita, Terplán je pravo ka nej, Szvétecz jo zmrso, na stero je pištola — pou-csila — i nasztolici lezsecserni Korpicsi je golombis szkouz kolena sou i v-sztejni sze je sztavo.
Píjen mouzs. Stiblar József petáinszki, je zsé v 14 dnévnoj pijanoszti zseno prijao za gút i na natla vrgao i tak po nyej klacso. Rane szo lezsejse.
Brezmotora letalo je dneszdén szrdina po-vidnoszti. Francuski pilót je té dni rekord do-szégno z-etaksim letalom, ár je 3 vöre 21 minut nepretrgnyeno v-zráki bio.
Zamüjeno invalidszko podporo, je minister zapovedao okrajnim fínancsnim oblásztam taki vöplácsati, ár je zsé 70 milijon dimárov za tou z-racsúnano.
Jugoszlávia dobi od cseszke vláde 200 miliőn csehszki koron posojila, za stero sze pa v-cejloj sumi blágo küpi na Cseszkom.
MotornéSküii repülőgép ma az érdeklődés központja. A francia Maneyrolle pilota a közeli napokban elérte a rekordot ilyen géppel, mert 3 óra 21 percet volt szakadatlanul a levegőben.
A hátralékos rokkantdijat rögtön köteles kiutalni a tartományi pénzügyi hatóság, mert erre már régen engedélyezve van 70 millió dinár.
Belehalt sebeibe Bernyák Antal, gróf Zichy uradalom erdőőre, kit ezelőtt egy pár nappal Premru Alajos vadász tévedésből meglőtt, azt gondolva, hogy rókára lő.
Öngyilkosság. Fiiszár István Vescsicai gazda 21 éves fia azért, mivel egy üveg pálinkát elejtett s a miért az apja megszidta f. hó 2-ikán agyonlőtte magát.
Aki revolverrel játszik. Korpics Péter Marokréti gazdához éjjel beállítanak lámpát kérni Terpián Mátyás Kis Saii és Szvétecz Lőrinc Marokréti lakosok. Terplán aközben revolviert hozott elő, Szvétecz elkérte tőle kérdvén, hogjy üres-e? Terplán igennel válaszolt, erre Szvétecz elsütötte s mert töltve volt, golyó a padon fekvő Korpics térdén át a falba fúródott. M. Sobotai kórházba hozták.
A reszeg férj. Stiblar József petánci gazda már 14 napja részeg s ebbeli állapotában feleségét nyakoncsipte földreteperte s lábbal taposta, a gyomrára térdelve. Sérülései könnyebbek.
Vérmérgezés következtében halt meg Kous Ferenc tölgyesi gazda, a ki otthon az udvarába mezitlábbal rálépett valamire s a szúrás által kapta a mérgezést,
Szerencsétlenség. Janics Alajos molnár inas Perestón, a fűrésztelepen dolgozva, a fűrész megvágta a kezét ; a M. Sobotai kórházba hozták.
Jugoszlavia 200 millió csehkorona kölcsönt kap a csehektől, de azon csak anyagot vásárolhatnak be Csehországban,
Munkásszanatorium. A napokban nyilt meg Novi Sadon (Újvidék) munkások ingyen kezelésére a legmodernebben berendezett szanatórium, amelynek felállítása 750.000 Din. került. Kezelésre felvétetnek magánosok is.
Muraszombati Casino ügye mi. hó 28-án Dr. Skerlák elnöklete alatt eldőlt. T. i. a régi magyar kaszinó tagjainak legutolsó gyűlésén hozott határozata szerint az egész leltári értélk a három hitközségre egyenlő részben felosztatott, a melyet azonban utódja a »Narodna Čitalnica« megfelle-bezte s a belügyminiszter azon indokolással, hogy az ilyen felosztás nem felel meg az egyesületi szabályoknak, a feloszlott kaszinó egész leltárát, az ezt elfogla'ó »Narodna Citalmica«-nak iiéite oda. Egyesek azonban a »N. Č « teddigi munkáját meddőnek taiálták, s többségi határozat folytán az összes leltári értéket a »Sokol« egyesületnek adták át.
Uj pénz. A kormány Amerikában rendelést eszközölt uj 100 és 1000 Dinárosok készítésére, amelyek jövő évben kerülnének forgalomba. Készítenek szintén 30,millió Din. értékben, 5, 10 és 25 párás aprópénzt ércből. A 25 párás SU rész rézből és lji rész nikkelből, a többi jama fémből készül.
Dolnya Lendaván elragadták a lovak Tóka Lajos Csentei korcsmárost s vad futással beleakadtak a központi kávéház ellőit álló szekérbe, hol Tóka kocsija felborult s a két ló földre esett. A kocsin ülő három személy erős ütéseket kapott. Egyik ló a lábán nehéz sebet kapott s a kocsi is megrongálódott.
A csendőrség pótlékát Slovéniában havonta 400 Dinárról 600 Dinárra emelték fel.
Rapalo ! Dolžnost vsakega zavednega Jugo-Dvana je, da se udeleži dne 12. novembra 1922 tižanega večera, ki ga priredi Jugoslavenska atica podružnica v M. Soboti v prostorih hotela obrai v spomin 2. obletnice podpisa Rapalske (godbe. Začetek ob 8, uri zvečer. Brez vstopnine, obilni udeležbi vabi	Odbor.
Razlícsnoszti.
Különfélék.
Vogrszkí—rumunszki konflikt. Té dni je Pes-iszki rumunszki követ v-szvoje vláde iméni prejk-lo vogrszkomi zvünejsnyemi ministri napisznik, sterim protestejra prouti tisztomi gucsi, steroga i parlamenti drzsao Szilágyi poszlance i v ste-i prevecs napadno rumánijo ino je tüdi za iupare imenüvao. Z ednim je protestejrao za llo vogrszkoga novinársztva, stero z velkim so-pizmom gormejsa prebiválce v-od rumunov zasze-enom erdélszkom. Kak prvi protivni sztopáj, je munski konzul hejnyao viderati poutne liszté v jimánijo.
Fasistha revolucija v Italiji. Voditel talijanszki listov je mobilizejrao i zse je vékse várase jkvzéo med nyimi tüdi Rim i Vládno ravnanye szvoje rouke doubo. Vládo je szocialisz'te nej iríjao.
Prouti kralá brati, György hercegi je vláda Csala osztro nasztoupanye. Okt. 30. popoudnévi emi je z-roucsila píszmo v-sterom nyerni je po-izano zravnanye po dvomom statuti po § 12. sze nyerni odvzemejo vsze pravice dosztájajocse kotríg kralevszke rodbine i nyerni vő zravnajo sztálno prebivaliscse Niš, ár sze je nej steo okoriti statutomi, steroga 5. §. naprej szpíse llozsnoszt do kralá, ki je dvorne hizse gláva.
Amerikanszko szodiscse je odvrnolo vsze zte tozsbe, stere szo vlozsile rodbine tiszti liijdi, eri szo sze vtoupili na Lusitania hajouvi sztak-li podpéranyom, ka bi tej lüdjé mogli znati irarnoszt pelanya, ár je znáno bilou, ka je Bitania vojszknaládja bila. Donok gyelibár nszkoladja, tisztoga hipa je pa Amerika za volo itoplenyá trgovszke ládje i nedúzsni lüdi volo« v bojno.
Magyar-román konfliktus. Napokban a budaromán megbízott, kormánya nevében tiltakozó iyzéket nyújtott át a magyar külügyminiszternek, lágy i Lajos képviselő parlamenti beszéde miatt, lyben romániát támadta s rablóknak nyilvánította, [ben tiltakozott a magyar lapok sovinista izga-ellen is. Mint első megtorló lépést, a követ-besziintette a magyar útlevelek láttamozását. Fascista forradalom Itáliában. Musolin a listák vezére csapatjait mozgósította s Itália helyeit elfoglalta, köztük Rómát is s itt a [mányhatalmat átvette. Kormányába a szociálisát jnem vette be.
György herceg, a király bátyja ellen erősebb ésre szánta el magát a kormány. M. hó 30-án át neki a levelet, melyben az udvari szab. pontja értelmében megvonják tőle az udvari eknak járó jogait s kijelölik tartózkodási helyéül , miután nem veti magát alá az udvari szabá-rendelkezéseinek, habár annak 5. pontja elö-az engedelmességet a királyhoz, mint a királyi főnökének.
Amerikai bíróság több keresetet elutasított a litánia hajón életét veszített hozzátartozók kár-mitási ügyében avval az indokolással, hogy az ianyagot szállított s azt minden utasnak tudnia ett volna, hogy veszélyes utazásra indul. Tehát is hadihajó volt s nem kereskedelmi hajó a rnek ürügye alatt ment Amerika a háborúba.
Vértivanye.
Krmlenye zsivíne.
K Kak dúgo naj trpi krmlenyá vrejmen pri ni na debeloucso gledoucs, pod lém sze razmi ;o vrejmen, po sterom zse na duzse krmo ávlati, sze neplácsa; tou je tou, po sterom zsé ne prikrmlena zsmécsava je nej telko vrejdna, na nyou ponücana krma. Kém kratsise je leijyá vrejmen, tém bole je nam hasznovito delo, i tém bougse je plemen, plod, steri sze atsisem vrejmeni podkrmi. Podkrmlenyá nen, po sterom duzse zsivini polagati sze plácsa je: pri govenszkoj márhi 3 i pol mej-
szeca, pri szvinyáj trouje vrejmena razlícsnoszti máino, kak ti I) szamo na meszou zsmécsavo 7 tjédnov, 2) na spej 4 tjedne i 3) (prinasz nejna-vadno) 4 tjedne, vu sterom vrejmeni sze szvinya szploj podkrmi.
Szilgye
preszüsávati sze neszpozábmo, csi rávno je sziiho prišlo v hrambo, vnogo dezsdzsevno vremem jo je napunilo z vlagov. Sto má hrambo, ka jo vöter naiehci prehodi, naj szamo szkrblivo obrácsa, csi pa tákse nema naj je na reseto doj püszti z-mocsnim vötrom, ovak sze szkvari i zsfski sze vu nyé szprávíjo.
Gazdálkodás
Állatok hizlalási ideje
állatok hizlalási ideje alatt azon időszakot értünk, amelynek elmultával a hizlalást már haszonnal folytatni nem lehet, vagyis az állatok ezen időn tul már nem gyarapodnak annyit, illetve a suly gyarapodása nem annyi értékii, mint a megetetett takarmány értéke. Minél rövidebb tartamú a hizlalás, annál több a hasznunk s az a legjobb hizó-fajta, a mely legrövideb idő alatt meghízik. A hizlalási idő, a melynél tovább hizlalni kár, a szarvasmarhánál 3hónap, mig a sertéseknél három hizlalási időt különböztetünk meg és pedig hét a hussulyra, ez az első időszak ; második 4 hét alatt a zsirképződés megy végbe, a harmadik (nálunk nem szokásos) szintén 4 hetes, a mely alatt az állat teljesen elzsirosodik.
A gabona
szárításról ne feledkezzünk meg, habár	szárazan került is a raktárba, a nyirkos idő nagyon meg-
telitette nedvességgel. Kinek jó szellős	helyisége
van, szorgalmasan keverje, ha pedig ez	nincs, az
egészet engedje át jó szelelő rostán,	különben megromlik és elzsizsikesedik.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1922. okt. 27. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza .		. . . K	1350 —
» » Zsito-			1350"—
» » Ovesz	—Zab		1300 —
» » Kukorca Tengeri			800-—
» » Proszou -Köles .		»	950'—
» » Hajdijna—Hajdina		»	950-—
» » Graoka—Bükköny		»	1300 —
■» » Otroubi (psen.)—Korpa (buza)»			700 —
» » Szenou—Széna .		. . , »	800-—
» » Graj—	Bab		1400-—
» » Krumpise—Burgonya . . »			400" —
1 kg. Lenovo	sz.—Lenmag	»	30—
» » Detelcsno sz.—Lóhermag . »			100-—
» » Bikovje	? —Bika	u . »	23-30 —
» » Telice	S —Üsző	o . a • *	23-30 —
» » Krave	o —Tehén	>, D	13-20 —
j> » Teoci	jü —Borjú	3 co • »	38-41 —
» t> Szvinyé	.g —Sertés	íO .•33 • »	53-58-—
» ■» Mászt I-	a—Zsir I-ő.	, »	120—
■» i> Zmoucsaj -Vaj , .		»	110 —
1 Bilica—Tojás . . .		. , . »	3 —
Pejnezi —
1 Dollár. . . , 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
Pénz
Kj 240
= » 10-
•33
Blizsánya szenyá. — Közeli vásárok.
Püconci 10. novembra.
Svarim
vsakogar, naj ne kupi od Jožefa Časar-ja v Ivanovcih št. 45. grunta, ki ga ta prodaja, ker bo vsakdo, ki bi kupil to posestvo, imel z menoj pravde.
EVA ČASAR roj. Krančič 1. r.
Figyelmeztetek
mindenkit, hogy Császár Józseftói, Ivanoci községben, ne vegye meg az általa eladandó földeket, mert mindenkinek általam támad ügye a bíróságnál.
CSÁSZÁR JÓZSEFNÉ, 11—2	szül. Krancsics.
Klanica sze odprla
i po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro.
JOSIP BENKO.



A vágóhíd megnyílt
s napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
BENKÓ JÓZSEF.
15—2
Na znánye sze dá.
Kaj na M. K. v 2-gom broji notri djáno naznanilo : „Opomínam" imenüvani napiszek, znouva opomínam, kaj imenüvana tak negíbajoucsa, kak gíbajoucsa vrejdnoszt, sze mené dosztája, z-sterimi jasz neodvíseno ravnam, moja mati k-coj gúcsati niksega jusa nemajo i tüdi meti nemrejo.
Ivanovci, 1922. novembra 1.
Császár József.
Nyilatkozat.
A M. K. 2. számában megjelent »Figyelmeztetek« cimii közleményre a nyilvánossággal közlöm, hogy ugy a birtok, mint az ingoságok az én kizárólagos tulajdonomat képezik, azok felett én szabadon rendelkezem s anyámnak abban beleszólása nincs, de nem is lehet, lvanovcí, 1922. november 1.
19-1	Császár József.
Meghivó
alakuló gyűlésre
amely
1922. november hó 8-án szerdán d. e. 10 órakor az ipartestület helyiségében tartatik meg, a M. Sobotai politikai kerület »Vendéglős Egyesületiének megalakítása végett.
Tárgy:
1.	Ezen gyűlés tartamára elnök, jegyző és két jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása.
2.	Az egyesület célja és jelentősége; fejtegeti az állami egyesületi felügyelő.
3.	Határozat az alakulásról.
4.	Szabályok felolvasása és jóváhagyása.
5.	Előkészítő bizottság megválasztása.
6.	Különfélék.
Kéretik a feltétlen személyes megjelenés. Figyelmeztetés:
1.	Mindennemű meghatalmazás lehetetlen.
2.	Aki a gyűlésen meg nem jelenik, vagy 8 napon belül a megalakulás ellen Írásbeli ellenmondást nem ad be, a megalakulás mellett állónak tekintetik.
SVS rí
!
lászi.
Nájvjíkse transportno szpráviscsé szvejta.
EURÓPA
A M E R I
S ZAMO 4 DNI NA OTVORJENOM A^ORJI.
Najhitrejša i i.;ijbot:gsa zvéza prek Hamburga, Antwer-pena i Cherbourga z hiresnim »EMPRESS« paroládjami na dva stuka veik-. Ide vs/áki keden. Na dalnye preszvete v gledocs vozni ccjn, idejnya dén, potniskoga vízuma, pa-kov in prepiszov ;>ris/.elje.vanye v Canado i v Zjedinyene
drzsáve dá:
<■» Agencija Canaéian Paeifíe
ZAGREB,	Juriš'čeva ulica broj 30.
-'ee 1-3
Konrád Donko pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, esi prineszéte ylaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vöi'ar	3
Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. — Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tüdi odávle batrije zalektricsne lampase.
Eden
koncertni glaszovir in eden harmónium 7 registrov sze odá taki v kavarni Kemény. io—3
Cstite
„Mőrszko Krajino"
Podpérajte jo !
nasta
Vabilo
na
í \
8> V •rí O
"J
šteri bode obdržani
v sredo 8. novembra 1922 pred poldnevom ob 12 vöri v gostilni gda. Turka v v-. Soboti, za volo nastavitvi „Prekmursko Lovsko društvo".
Meghívó
Dnévni réd :
1.	Odebéranye predsednika, protokolvodjo i dva pc.trditelja za protokol toga gyülejsa.
2.	Cíl i namen I ovskega društva. Sklejp o nastavitvi driištva.
4.	Cteiijé statutov.
5.	Odebéranje driištvenega tanácsa.
6.	Različnosti.
Prosi se da vsaki za stalno pride !
Zsmerkanje :
1.	Vsako pooblaščenih je nemogočno.
2.	Sto se k gyülejsi ne pritriidi, ali proti nastavitvi v cS dnévaj pismeno ne vloži protigovora se računa da jo za n: stavitev.
aiakuio gyuiesre
amely
1922 november hó 8-án szerdán d. e. 12 órakor M. Sobotábon a Turk-téle vendéglőben tartaiik meg, a „Prekmurjei Vadászok Egyesület"-ének megalakítása végett.
■ 8—I
Pozvánci.
Tárgy:
1.	Ezen gyűlés tartamára elnök, jegyző és két jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása.
2.	Az egyesület célja.
3.	Határozat az alakulásról.
4.	Szabályok felolvasása.
5.	Egyesületi bizottság megválasztása.
6.	Különfélék.
Kéretik a feltétlen személyes megjelenés.
Figyelmeztetés :
1.	Mindennemű meghatalmazás lehetetlen.
2.	Aki a gyűlésen meg nem jelenik, vagy 8 napon belül a megalakulás ellen írásbeli ellenmondást nem ad be, a megalakulás jóváhagyásának tekintetik.
Egybehívok.
Prekmurska posojilnica
r. z. z. o. z.
MURSKA SOBOTA Šolska ul. 233. poule osterjása Benka.
Plácsa interes na hranilne vlozsbe po u o
Dá poszojila na vknyizslto, v porokosztvo in i>a vredüosztne papire. 13—j
iqasűíi za sívanye
Amerikanszki Singer masini za sívanye sze dobijo za Prekmurje v trgovini
MURSKA SOBOTA, Ceriluena ulica 192 (Pouleg biro vi je.)
Dobijo sze tiidi Singer ig'é, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sívanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
4— 3
S
fi
-sr
Jugoslov. kreditni závod r. z. z. o.
v Ljubljani
podruzsnica v Murski Soboti.
vzeme hranilne vlozsbe in vlozsbe na tekocsi racsun tiidi dá interes n áj -prijetnejše. Dá poszojila na vknyizsbo, v porokosztvo, vrednosztne papire in na blago, stero lezsi v odkriti szkladárnici.
Závod je neposzredno>m pod drzsáN nim nadzorsztvoni, gj
^mmms^msEmBmmsmes
J
iNájmense čejne!
Masini za mlatiti	i vszefelé drügi poljszki masini.
Lopate	Káva Mandlni
Cveki	Cuker Tee
Rasoje	Szvinszka mászt Rum
Vszefelé mela	Kvász Karbid
kak vszefelé driigo zselezno i specerijsko blágo.
I) o b i i p o sz t re z s b í i
Cement portland Vápno Blanye Traverze
Petrolejom
Szol
Rizs
Csokoládi
Fái bláp o i
(Berger Vilmosa hrámi, kak je prvle zadruga bila).
Dobro blAox) I